Hargita, 1969. március (2. évfolyam, 50-75. szám)

1969-03-01 / 50. szám

II. évfolyam 50 (318) szám 1969. március 1. szombat [Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Ara 30 bani HONPOLGÁROK! A Szocialista Egységfront jelöltjeire szavazva március 2-án, kinyilvánítjátok tántoríthatatlan elhatározásotokat, hogy valóra váltsátok a Román Kommunista Párt egész politikáját, hogy új és mind nagyobb győzelmeket arassatok a haza és szocialista nemzetünk felvirágoztatásának, az egész nép jóléte növekedésének útján, hogy növekedjék Románia hozzájárulása ahhoz a harchoz, amely a szocializmus, a demokrácia és a béke győzelméért folyik a világban. (A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT KIÁLTVÁNYÁBÓL) i murai L samt MenanzEienusi uubichatisztisi méc s A választási kampány, amely két hónapig uralta az ország egész politikai életét, pénteken elérte csúcspontját. Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, a Szocialista Egységfront nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltje a bukaresti 1. számú választókerületben nagyszabású választói gyűlésen átfogó beszédet mondott. Már jóval a nagy választói gyűlés kezdete előtt a fővárosiak ezrei tartottak a város szívében lévő Palotatér, az utóbbi 25 esztendő megannyi történelmi eseményének színhelye felé. A hely lassan szűknek bizonyul: hatalmas tömeg gyűl öszsze a Calea Victoriei-en, le egészen a Telefonpalotáig és a térre torkolló mellékutakon. A feliratos táblákon a bizalom meleg szavai éltetik a kommunista pártot, amelynek a nép páratlan műve minden vívmányát köszönhetjük. Lelkes éljenzés hangzik fel a Al. téren. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezetővel együtt a párt Központi Bizottságának székházából lakosok sorfala között elindul a Köztársasági Palota felé. Az emberek lelkesen éljenzik a pártot, annak vezetőségét, szocialista hazánkat. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi vezető melegen válaszol a nagyrabecsülés és az általános lelkesedés jeleire. Hasonló lelkesedés uralkodik a Palotateremben is. Ércesen visszhangzik a felhívás: „Éljen a Szocialista Egységfront választási győzelme!“. A párt és az állam zászlóival díszített színpad hátterét az ország címere és a következő jelszó uralja: „Éljen a Szocialista Egységfront !*■ A teremben jelen vannak fémipari munkások, gépgyártók, , textilisták — a 23 August választókerületben működő nagy iparvállalatok és más bukaresti nagyüzemek számos munkása, mérnöke, és technikusa, tudományos, művészeti és kulturális dolgozók, tanerők, diákok, fegyveres erőink katonái, a vallásfelekezetek képviselői. A gyűlésen részt vesz az RKP KB, az Államtanács és a kormány, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa több tagja, tömegszervezetek, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetői, az együttélő nemzetiségek tanácsainak képviselői, román és külföldi újságírók. Hatalmas taps és éljenzés fogadja a terembe lépő Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaraş, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Mănescu, Gheorghe Rădulescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Petre Blajovici, Dumitru Coliu, Emil Drăgănescu, Gere Mihály, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Vasile Patilineţ elvtársakat. A gyűlést a Szocialista Egységfront municípiumi tanácsának nevében Dumitru Popa elvtárs, az RKP KB Végrehaj-j tó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, a főváros főpolgármestere nyitotta meg. Dumitru Popa elvtárs üdvözölte a gyűlésen résztvevő pártos államvezetőket, majd ezeket mondotta: Kérem, engedjék meg, hogy üdvözöljem, a párt- és államvezetők jelenlétét körünkben, élükön Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, az Államtanács elnökével, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának elnökével. Nagy megtiszteltetés fővárosunk lakosai számára, hogy nagy nemzetgyűlési képviselőjelöltjük Nicolae Ceauşescu elvtárs, akit az 1. számú, „23 August“ választókerületben javasolták. A párt főtitkárának jelenléte e választási gyűlésen, ahol a „23 August“ választókerület lakosaival együtt részt vesznek az összes fővárosi dolgozók képei(Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE TISZTELT ELVTÁRSAK! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Állampolgárai! Mindenekelőtt ki szeretném fejezni legmelegebb köszönetemet a bukaresti 1. választókerület lakosainak, akik bizalmukat nyilvánították ki irántam, amikor jelöltnek javasoltak a nagy nemzetgyűlési képviselőválasztásokra. (Taps, éljenzés.) Ugyanakkor megragadom az alkalmat, hogy meleg köszönetet mondjak az egész ország dolgozóinak a Szocialista Egységfront összes jelöltjei iránt tanúsított bizalomért. Ebben kifejezését látjuk az egész nép bizalmának a Román Kommunista Párt iránt, a párt marxi-leniai politikája iránt, amely mindenben megfelel szocialista nemzetünk létérdekeinek. (Hosszantartó taps.) A nagy nemzetgyűlési és a néptanácsi jelölések során, a választási kampány keretében számtalan találkozóra, gyűlésre és nagygyűlésre került sor, több millió lakos részvételével. E rendezvények fő jellegzetessége a hazánk fejlesztése kérdéseinek, a nép anyagi és kulturális életszínvonala szüntelen emelése útjainak nyílt és sokoldalú megvitatása. (Hatalmas taps.) Elmondhatjuk, hogy az egész választási kampány , óriási megnyilvánulássá alakult át, amelyben kifejezésre jutott népünk egysége a párt és a kormány körül, az összes dolgozóknak az a megmásíthatatlan akarata, hogy tántoríthatatlanul megvalósítják a párt és a kormány bel- és külpolitikáját. (Hatalmas taps.) Az egyes néptanácsok és más állami és társadalmi intézmények munkáját ért bírálatok, az ez alkalommal tett javaslatok meszszemenően bizonyítják a szélesnéptömegeknek azt a törekvését, hogy biztosítsák a pártpolitika szilárd megvalósítását. A megválasztandó Nagy Nemzetgyűlésnek, néptanácsoknak, az összes párt- és állami szerveknek kötelességük alegnagyobb figyelemmel tanulmányozni a választási kampány nyilvános vitáin felmerült problémákat és megtenni a szükséges intézkedéseket ezek megfelelő megoldására. Most, a választási kampány végén, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a kampány alkalmat nyújtott a széles körű véleménycserére az ország összes időszerű gazdasági-társadalmi kérdéseiről, arról a tevékenységről, amelynek célja valóra váltani a haza sokoldalú fejlesztésének programját. A választási kampány új társadalmi rendünk mély demokratizmusának jegyében folyt le. Ez a demokratizmus a dolgozók forradalmi vívmányainak, azoknak a párt- és államintézkedéseknek az alapján jött létre, amelyeknek célja biztosítani a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a néptömegek teljes mértékben részt vegyenek az ország vezetésében. Szocialista demokratizmusunk ezekben a napokban erőteljesen kifejezésre jut abban, hogy a dolgozók megvitatják bel- és külpolitikánk fő vonatkozásait, amelyek a haza jelenével és jövőjével kapcsolatosak, az ország, a városok és a községek gazdálkodásáról tanácskoznak a Szocialista Egységfront jelöltjeivel, azokkal, akiket március 2-án megbíznak, hogy képviseljék őket a hatalom szerveiben — a Nagy Nemzetgyűlésben és a néptanácsokban — szabadon kifejezik véleményüket, akaratukat és törekvéseiket. Országszerte a pezsgő társadalmi és politikai tevékenység légköre tapasztalható; ez azt bizonyítja, hogy népünk valóban szabad, hazájának ura, szuverén a hatalom gyakorlásában, hogy a nép maga dönt sorsa felől, legfőbb érdekeinek megfelelően. (Hosszantartó taps.) Ez meggyőz minden állampolgárt arról, tekintet nélkül társadalmi kategóriájára, szakmájára, vagy nemzetiségére, hogy zavartalanul érvényesítheti energiáját, képességeit és tehetségét a haza szolgálatában, Románia haladásáért a szocializmus és a kommunizmus útján. (Hatalmas taps, éljenzés.) TISZTELT ELVTÁRSAK! Az idén lesz 25 éve annak, hogy hazánk felszabadult a fasiszta iga alól; ez a körülmény különleges fontosságot és jelentőséget ad az 1969. március 2-i választásoknak E választások alkalmat nyújtanak arra, hogy számba vegyük azokat a kimagasló eredményeket és sikereket, amelyeket a román nép a kommunista párt vezetésével a szocializmus megteremtésének, a haza felvirágoztatásának, a jólétnek és a boldogságnak az útján ért el. Az idősebbek még emlékeznek rá, milyen helyzetben volt országunk25 évvel ezelőtt. Az ország alá volt rendelve a náci Németországnak, a hitleri erők oldalán részt vett a Szovjetunió elleni háborúban, a német seregek fosztogatták az ország kincseit; mindez a nemzeti katasztrófa szélére sodorta Romániát. Ilyen körülmények között a Román Kommunista Párt, bebizonyítva, hogy forradalmi, nemzeti felelősségének magaslatán áll, egységben a munkás, demokratikus, nemze-i erőkkel, határozottsággal akcióba lépett a fasiszta diktatúra megdöntéséért, Románia , kilépéséért a szovjetellenes háborúból és országunk csatlakozásáért az antihitlerista koalícióhoz a haza teljes felszabadulásáért és a fasiszta Németország végleges szétzúzásáért vívott harcban. (Hatalmas taps.) Az események kibontakozása ismeretes, és nem kívánok foglalkozni velük. Hangsúlyozni akarom azonban, hogy az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus megvalósítása nélkül Románia elképzelhetetlenül nehéz helyzetben lett volna. Úgy vélem, szent kötelességet teljesítek, amikor ezúttal is kifejezem egész népünk háláját azok iránt, akik az ország felszabadulásáért harcoltak és akik ma már nincsenek közöttünk. (Hatalmas taps.) Most is hangsúlyozni kívánom, hogy népünk nagyra értékeli a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg döntő hozzájárulását a fasizmus leveréséhez és Románia teljes felszabadulásához. (Erős taps.) A román és a szovjet katonák közösen vívott harca lefektette az alapjait a népeink közötti új típusú barátságnak. Úgyszintén , i .kötelességemnek tekintem megemlíteni a többi Szövetséges országok katonáinak a hozzájárulását is a fasizmus szétzúzásához. Egyszersmind hangsúlyozni akarom annak a hősi harcnak a jelentőségét, amelyet az összes, leigázott népek, élükön a kommunista pártokkal, folytattak a hitlerizmus ellen. A hazafias erőknek a fasiszta megszállók elleni harca számottevő szerepet játszott a győzelem kivívásában, s újból bebizonyította, hogy nincs olyan erő a világon, amely térdre kényszeríthetné azokat a népeket, amelyeknek eltökélt szándékuk, hogy a legnagyobb áldozatok árán is megvédjék szabadságukat és függetlenségüket. (Hosszantartó taps.) Azért idéztem fel ezeket az eseményeket, hogy még inkább megvilágítsam az ország felszabadulása óta eltelt 25 évben végbement mélyreható változásokat. Mind az Augusztus 23-i történelmi aktus megvalósítása, mind a társadalmunk struktúrájában, a nép életmódjában végbement öszszes eddigi nagy átalakulások a Román Kommunista Pártnak köszönhetők, a pártnak, amely nagyszerű történelmi küldetése magaslatán, a nemzetünk iránti, a szocializmus és a kommunizmus ügye iránti felelősség magaslatán állott. (Hatalmas taps, éljenzés, ováció.) KEDVES ELVTÁRSAK ! Az előző választások óta eltelt négy évben népünk egész alkotó energiája a IX. pártkongresszuson elfogadott program teljesítésére irányult. Az ötéves terv első három esztendejében elért eredmények és az 1969-es előirányzatok nagyobbak a tervszerintieknél; ezek a kongresszusi irányelvek realizmusáról tanúskodnak, s azzal a meggyőződéssel töltenek el bennünket, hogy az ötéves tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyaljuk. Ebben a három esztendőben több mint 12 százalék volt az ipari termelés évi növekedési üteme; a vegyiparban 21 százalékos, a gépgyártó iparban 16 százalékos, a villamosenergiaiparban 20 százalékos, a könnyűiparban 12 százalékos volt ez az ütem. Különös hangsúlyt helyeztünk a szerszámgépek termelésére, az elektronikára és az elektrotechnikára, s ezen ágazatok számára külön programokat állítottunk össze az ötéves tervben foglaltaknál sokkal nagyobb fejlesztési előirányzatokkal. Az utóbbi években számos intézkedést foganatosítottunk a munka jobb megszervezésére, a termelőkapacitások célirányosabb kihasználására, az anyagi termelési költségek csökkentésére, a gazdasági hatékonyság növelésére. Az ebben a tekintetben sok vállalatban elért pozitív eredmények iparunk rendkívüli tartalékairól tanúskodnak. A mezőgazdaságban, az 1968. évi kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére, az utóbbi három évben körülbelül 12 százalékkal növekedett a termelés, jó feltételek között biztosítva a lakosság ellátását mezőgazdasági élelmiszertermékekkel. Ki kell emelni az állami mezőgazdasági vállalatok pozitív eredményeit, amelyeket a tevékenységük jobb megszervezésére tett intézkedések nyomán értek el. A szövetkezeti szövetségek vezetőségének nemrégiben megtartott plenáris ülése hasonlóképpen kidomborította egyre több mezőgazdasági termelőszövetkezet eredményeit a gazdasági erősödésben. Szocialista — szövetkezeti és állami — mezőgazdaságunk teljes mértékben bebizonyította szilárdságát és felsőbbrendűségét. Ezekben az években az állam több mint 160 milliárd lejt fordított beruházásokra, s az anyagi és pénzügyi eszközök legnagyobb részét az ipar és a mezőgazdaság műszaki-anyagi bázisának fejlesztésére használtuk. Az utóbbi három évben körülbelül 700 nagy ipari kapacitás kezdte meg a termelést. Jelentős összegeket fordítottunk az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztésére. Az állam ugyanakkor fokozott figyelmet fordított lakások, kórházak, bölcsődék és más szociális-kulturális létesítmények építésére. Az említett időszakban a nemzeti jövedelem körülbelül évi 8 százalékkal növekedett, s ez egyaránt lehetővé tette, hogy nagyobb összegeket fordítsunk felhalmozásra — a nemzeti jövedelem körülbelül 30 százalékát — és szüntelenül növeljük a dolgozók életszínvonalát. Mint ismeretes, már 1967-ben — az előirányzottnál egy évvel korábban — növeltük a kisebb fizetéseket; ebben a növelésben több mint 1 000 000 alkalmazott részesült. A nyugdíjakat körülbelül 30 százalékkal emeltük, s ebben az évben növeljük a összes tevékenységi ágak dolgozóinak fizetését. Igaz, hogy ugyanakkor egyes árakat korrektáltunk s ezek magasabbak lettek; ezeket az intézkedéseket az tette szükségessé, hogy az illető szektorok tevékenysége deficites volt. Ezzel párhuzamosan azonban csökkentettük számos termék árát. Az életszínvonal terén foganatosított intézkedések mérlege pozitív; az alkalmazottak reáljövedelme 1968-ban több mint 14 százalékkal növekedett 1965- höz képest; ugyanezen időszakban a parasztság reáljövedelme körülbelül 13 százalékkal nőtt. Ilyképpen megvannak a feltételei annak, hogy a fizetésemelési intézkedések révén 1970-ben megvalósítsuk a IX. kongresszusnak a dolgozók életszínvonala emelésére vonatkozó előirányzatait. (Hatalmas taps.) Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kisebb jövedelmű gyermekes alkalmazottak nehezebben tudják fedezni a megélhetési kiadásokat, a Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy ez év március 1-től 30 lejjel felemelik az 1 300 lejig terjedő fizetésű alkalmazottak gyermekpótlékát, minden gyermek után. (Taps.) Az ehhez a kategóriához tartozó dolgozók tehát évi mintegy 700 millió lej többletjövedelemben részesülnek. (Hatalmas taps.) A nemzetgazdaság, rohamos fejlődése számos új munkahely létrehozását biztosította, s az alkalmazottak száma csaknem félmillióval növekedett. Ez maga után vonta az egészében vett fizetési alap több mint 14 milliárd lejes növekedését is. Ennek nyomán az állami, és szövetkezeti kereskedelem útján eladott árualap 1968-ban 28,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Ezek az összegezett adatok beszédesen bizonyítják, hogy a párt és a kormány következetesen megvalósítja programját, emeli a nép anyagi és szellemi életszínvonalát — ami politikánk, egész tevékenységünk legfőbb célja. (Hosszantartó taps.) Az életszínvonal növekedéséről beszélve, természetesen egy pillanatra sem feledjük, hogy még számos olyan dolgozó család van, amelynek még kicsi a jövedelme és nehezen tudja kielégíteni életszükségleteit. Meg kell mondanunk, hogy még sok a tennivalónk annak érdekében, hogy hazánk valamennyi lakosa számára megfelelő életszínvonalat biztosítsunk. Éppen ezért, összpontosítanunk kell minden erőfeszítést a nemzetgazdaság egyre gyorsabb fejlesztésére, és ezen az alapon meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket a dolgozók jövedelmének növeléséhez, az egész nép anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséhez. Mindent elkövetünk e célkitűzés mielőbbi megvalósításáért. (Hatalmas taps, éljenzés, hosszantartó ováció.) Összes nagy eredményeinket kiemelve, nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy ebben az időszakban tevékenységünkben hiányosságok is voltak. Egyes ágazatokban és szektorokban, egyes vállalatokban és intézményekben, egyes párt- és állami szervek munkájában fogyatékosságok vannak, s ezek tükröződnek a gazdasági életben, a termelési eredményekben. Az anyagi és pénzügyi eszközöket nem használják fel mindenütt ésszerűen és gazdaságosan. Még vannak nem teljesen kihasznált termelőkapacitásaink. Sommás számítások szerint, a termelés és a munka jobb megszervezésével, a jelenlegi kapacitások teljes kihasználásával és más műszaki-szervezési intézkedésekkel, 15—20 százalékos többlettermelést lehetne elérni, külön kiadások nélkül. A termelési folyamat ütemességét azok a hiányosságok is negatívan befolyásolják, amelyek még a vállalatok műszaki-anyagi ellátásában észlelhetők. Azért hangoztatom külön ezeket a fogyatékosságokat, mert a párt- és állami szerveknek, az összes vállalati munkakollektíváknak figyelmük középpontjába kell állítaniuk ezek megszüntetését. Nagy tartalékaink vannak a beruházások területén is; az önköltség csökkentésében az utóbbi kéthárom évben elért eredmények ellenére még drágán építünk; helyenként még tartja magát a grandomániás irányzat. Ezzel kapcsolatban jellemző, hogy a sajtó is, a televízió is inkább az építkezések építészeti aspektusát ismerteti, nem pedig azok funkcionális vonatkozásait, nem a beruházások gazdasági hatékonyságát, amely elsősorban a gépekkel és felszerelésekkel való ellátástól, az új technika jó kihasználásától függ. Még nem kielégítő egyes beruházások kivitelezésének üteme sem. A beruházások idejében való és a legjobb körülmények közötti megvalósítása állandó, fő törekvése kell hogy legyen minden minisztériumnak, minden vállalatnak, az összes párt- és állami szerveknek. Bíráló megjegyzéseket tettem gazdasági tevékenységünk egyes oldalait illetően, azzal a meggyőződéssel, hogy a dolgozók — az ország összes kincseinek gazdái — megértik, hogy módunkban áll a legrövidebb idő alatt felszámolni a hiányosságokat, biztosítani a szocialista építés kiteljesítésének gyors haladását Romániában. (Hatalmas taps.) Az országunk gazdasági-társadalmi fejlesztésében elért nagy eredmények nagy erőfeszítést követeltek egész népünktől. De minden állampolgár megelégedéssel elmondhatja, hogy ezek az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Románia történelmileg rövid idő alatt erős, fejlődésének teljében lévő iparral és gyorsan korszerűsödő mezőgazdasággal, fejlett tudománnyal és kultúrával rendelkező országgá vált. E kimagasló eredmények , elérésében a román nép nagy erőfeszítései összefonódtak a szocialista világrendszer összes országaival való gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és kooperálás fejlődésének pozitiv hálásával. Mi nagyra értékeljük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival és a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fontos szerepét i s, a jövőben is fejleszteni akarjuk e kapcsolatokat. (Taps.) Ebben az együttműködésben minden egyes szocialista ország haladásának és ugyanakkor az egész szocialista világrendszer gazdasági ereje növekedésének biztos útját látjuk, márpedig a szocialista világrendszer csak minden szocialista állam gazdasági-társadalmi felvirágzásán alapulhat. (Taps.) Ugyanakkor országunk számára igen jelentősek voltak és maradnak mind a fejlettebb kapitalista országokkal, mind a fejlődésben lévő országokkal való gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési és kooperálási kapcsolatok is. Abból a vitathatatlan valóságból indulunk ki, hogy a jelenkori óriási műszaki-tudományos haladás körülményei között minden ország gyors haladása összefügg a nemzetközi munkamegosztásban való aktív részvétellel. Bármilyen elszigetelődés csak pangáshoz, lemaradáshoz vezethet, ami mély következményekkel járhat az illető ország egész gazdasági-társadalmi fejlődésére. Éppen ezért országunk a jövőben is sokoldalú együttműködési és kooperálási kapcsolatokat épít ki az összes országokkal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. (Hosszantartó taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK! Mindaz, amit a román nép e negyedévszázadban megvalósított, azt bizonyítja, hogy helyes marxileuiai politikát folytat pártunk, amely alkotó módon alkalmazta Románia konkrét viszonyaira a szocialista építés általános törvényeit. Hazánkban a szocializmus kiteljesítésének útján még nagy erőfeszítések szükségesek minden tevékenységi területen. A IX. pártkongresszuson kijelölt programnak és az Országos Konferencia határozatainak a megvalósításához még teljesítenünk kell az 1969—1970. évi tervet. Minden adottságunk megvan azoknak a nagyszerű céloknak az eléréséhez, amelyeket a párt tűzött népünk elé. Meggyőződésünk, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül, az összes dolgozók lendületes munkájával valóra váltjuk a haza sokoldalú fejlesztésének jelenlegi ötéves tervét. A Szocialista Egységfront vállalja, mindent elkövet, hogy biztosítsa Románia egyre határozottabb előremenetelét a haladás és a szocialista civilizáció útján. (Hatalmas, hoszszantartó taps, ováció, éljenzés.) A jelenlegi ötéves terv megvalósításáért folyó fokozott tevékenységgel egyidejűleg, a párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának határozata alapján, folyamatban van az 1971—1975-ös időszakra szóló ötéves tervnek és Románia 1980-ig terjedő fejlesztési programja irányelveinek a kidolgozása. Hangsúlyozni szeretném leendő két ötéves tervünk rendkívüli jelentőségét, e tervek döntő szerepét a szocializmus sokoldalú és teljes felépítése szempontjából Romániában, a kommunizmusra való fokozatos áttéréshez szükséges feltételek megteremtése szempontjából. (Erős taps.) E tervek alapvető célkitűzése a korszerű, erős ipar és olyan fejlett mezőgazdaság megteremtése, amely bőségesen biztosítja a mezőgazdasági élelmiszertermékeket, s ezen az alapon a szükséges feltételek létrehozása a társadalom összes tagjai anyagi és szellemi ■szükségleteinek minél teljesebb kielégítéséhez. Ugyanakkor a szocializmus — az eddigi legigazságosabb és legemberibb társadalmi rendszer — kiteljesítésén értjük a társadalmi egyenlőség és méltányosság biztosítását az egész társadalom viszonylatában, a szocialista demokrácia fejlesztését minden tevékenységi területen, a feltételek megteremtését ahhoz, hogy a széles néptömegek minden szinten részt vegyenek, az egész gazdasági és politikai élet kibontakozására vonatkozó határozatok kidolgozásában és alkalmazásában. , A következő ötéves terv, akárcsak az 1980-ig terjedő fejlesztési irányvonalak gazdasági erőfeszítéseink középpontjába állítják az ország iparosításának további gyors folytatását. Az illető időszakban nagymértékben fel akarjuk számolni a fejlett iparú országokkal szembeni elmaradásunkat és meg akarjuk közelíteni fejlettségi színvonalukat az egy lakosra jutó termelés, a munkatermelékenység, valamint a nemzeti jövedelem, vagyis az anyagi és szellemi életszínvonal tekintetében egyaránt. (Taps.) E cél megvalósítása döntő jelentőségű hazánkban a szocializmus teljes felépítése szempontjából. E cél megvalósításához erőfeszítéseinket a következő fő irányokban összpontosítjuk: a belföldi nyersanyagok magasrendű hasznosítása, az energetikai bázis és a villamosenergia-termelés elsődleges fejlesztése, a kohászati termelés fejlesztése azzal, hogy 1975-ben mintegy tízmillió tonna acélt állítunk elő és növeljük az ötvözött és a kiváló minőségű acélok részarányát; változatosabbá tesszük és a műszaki minőség szempontjából javítjuk a gépipari termelést, nagyobb figyelmet fordítva a magas műszaki színvonalon álló szerszámgépek termelésére: gyorsabban fejlesztjük az elektrotechnikai és az elektronikai ipart; meggyorsítjuk a vegyipar további fejlesztését — ehhez az iparághoz rendelkezünk a szükséges nyersanyagokkal, különösen pedig a műanyag- és műréstgyártás fejlesztését; fokozzuk és változatosabbá tesszük az összes gazdasági és szociális-kulturális szektorok gyors fejlődéséhez, valamint a lakosságnak szükséges építőanyagok gyártását; gyors ütemben fejlesztjük a könnyű- és az élelmiszeripart, hogy minél gazdagabbá tegyük a közszükségleti cikkek választékát. Iparunk, a nemzetgazdaság vezető ága kapacitásának és színvonalának emelésére irányuló erőfeszítésekkel egyidejűleg rendkívüli figyelmet fordítunk a mezőgazdaságra, hogy a gabona-, iparinövény- és zöldséghozam elérje a fejlett mezőgazdasági országok termelésének színvonalát. Ennek érdekében fokozzuk a műtrágyák a gyomirtó-, a rovar- és gombaölő szerek termelését és biztosítjuk a mezőgazdasági munkák sokoldalú gépesítését; fokozni fogjuk a talajjavítási és öntözési munkálatokat, hogy 1980-ig mintegy 3,5 millió hektárt tegyünk alkalmassá öntözéses művelésre; rendkívüli figyelmet fordítunk az állattenyésztésre, mind az állatok és a szárnyasok számát, mind a fajok (Folytatás a 3. oldalon)