Hargita, 1969. március (2. évfolyam, 50-75. szám)
1969-03-01 / 50. szám
2 A nagynemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások szocialista rendszerünk mélységes demokratizmusának bizonyítékai A nagynemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások előtti időszakban országszerte megélénkült a politikai tevékenység. A, idei választások, amelyeket az RKP vezetésével a Szocialista Egységfront irányít, nagyszerű alkalmat szolgáltatnak a felszabadulás utáni huszonöt esztendő, gazdasági, politikai és társadalmi téren elért sikereinek számbavételére. A képviselők megválasztásának alapelvei és az egész választási rendszer szabályzata, melyeket az Alkotmány és a néptanácsok megszervezésének és működésének törvénye ír elő, tág lehetőséget biztosít a dolgozóknak a képviselők megválasztásakor arra, hogy szabadon hallassák véleményüket, és a legméltóbb, a legmunkára termetőbb állampolgárokat válasszák meg az államhatalom szerveibe. A választások megszervezése és lefolyása világosan bizonyítja, hogy hazánkban az államhatalom a dolgozó emberek kezében van, és a szocialista építés kiteljesítésének nagy művét szolgálja. Az állampolgároknak az a joga, hogy mindenki választhat és mindenki megválasztható, valamint választási rendszerünk mélységes demokratizmusa, már a képviselők kijelölésekor biztosítja a népakarat szabad érvényesülését. Az Alkotmány 25. szakaszának értelmében minden 18. életévét betöltött állampolgár szavazati joggal rendelkezik, azok pedig akik betöltötték ,a 23. évet megválaszthatók a Nagy Nemzetgyűlés és a helyi államhatalom szerveibe. Az Alkotmány előírásai tehát biztosítják a szavazati jog egyetemességét. Választási rendszerünk demokratizmusát bizonyítja a szavazás közvetlen jellege is, és híven kifejezi a választóknak képviselőjük iránti bizalmát, és ugyanakkor megnöveli a képviselő választóival szembeni felelősségét. Az Alkotmány 17. szakasza az állampolgárok jogegyenlőségének leszögezésekor azt is megállapítja, hogy fajra, nemzetiségre, nemre, műveltségi fokra való tekintet nélkül minden állampolgár szavazati joggal rendelkezik, és ugyanakkor meg is választható. A szavazásnak az Alkotmányban szentesített titkos jellege, lehetőséget szolgáltat a szavazóknak akaratuk szabad érvényesítésére. Ugyancsak választási rendszerünk demokratizmusát és a tőkésföldesúri rendszer választási rendszerével szembeni felsőbbrendűségét igazolja az a tény is, hogy a képviselők felelősséggel tartoznak választóik iránt. A választások egész folyamata a dolgozók tevékeny részvétele és ellenőrzése közepette zajlik le. Választási rendszerünkben a képviselők megválasztása minden választókerületben az egy személyre való szavazás alapján történik. Ez azt jelenti, hogy minden választópolgár kerületenként egyetlen képviselőt jelöl meg. A képviselők ilyenszerű választása azzal azelőnnyel jár, hogy egyéníti a felelősséget, és megerősíti az egyes választókerületekben a képviselő és a választók közötti kapcsolatot. A néptanácsok megszervezésének és működésének törvénye részletesen taglalja a képviselők jogait, és kötelességeit. A képviselői megbízatás fő tartalma abban áll, hogy állandóan foglalkoznia kell az állampolgárok kéréseinek elintézésével, problémáik megoldásával. Ez szükségessé teszi, hogy a képviselő mindvégig a legszorosabb kapcsolatban maradjon a tömegekkel és ugyanakkor biztosíték is arra, hogy sikeresen rendezi a rábízott feladatokat. A most megválasztandó képviselőkre hárul az a felelősségteljes feladat, hogy munkaképességük, szervező- és kezdeményezőkészségük teljes bevetésével, — továbbra is szoros kapcsolatban választóikkal—, sikerre vigyék az 1969-es állami terv célkitűzéseit, szocialista gazdaságunk szüntelen erősítése érdekében. KISS GÁBOR, Hargita megye főügyésze A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE (milliókban) Először szavazok Kimondhatatlan boldogsággal tölt el az az érzés: felnőttem. Nagykorúvá lettem. 18 év áll mögöttem. 18 év szabad, boldog, kicsi történelem, amit az iskola padjai tettek szebbé, és amit nem zavart sem az éhezés gondja, sem a puskaropogás zaja. Gondtalan gyermekkorom végére értem. Kicsit fáj ez, de mégis örülök neki. Bezárul mögöttem egy út, de a tavasz egy új út kapuit nyitja meg előttem. Még a kapuban állok, dobogó szívvel tekintek körül. Rohanó folyóként zajlik az élet, minden nő, fejlődik, épül. Ebben a zsibongó életben kell megállnom a helyem, anélkül, hogy szüleim és tanáraim féltő keze elgördítené az akadályokat utamból. Nagykorú vagyok, teljes jogú állampolgár. Érzem, hogy nem könnyű a rám váró feladatáradat, hisz most már nemcsak a logarléccel kell megküzdenem, helyt kell állnom a társadalomban. Tudom, a felnőttek bíznak bennem, és hazánk valamenynyi fiataljában. E bizalom sokszorozza meg erőnket most, amikor először szavazunk. Tudom, a legjobb, a legmegfelelőbb embereket választjuk képviselőknek. Tudom, hogy a Szocialista Egységfront Kiáltványának nagyszerű programja, amelynek valóra váltásához erőmhöz mérten én is hozzájárulok, megteremti számomra és szocialista hazánk minden állampolgára számára, a gondtalan élet előfeltételeit. Elmúlt gyermekéveim felhőtlen napjai nem fognak megszakadni. .. Ezért vagyok boldog, ezért lelkesedem, ezért dolgozom, és ezért is szavazok! MARTON MARGIT, a vlahicai líceum XII. osztályos tanulója Dortok Úszta tszűnése- A városok és a községek kulturális élete az utóbbi időszakba szembetűnően fellendült, s ez érthető is, hiszen mindenütt a választások nagy ünnepét, társadalmi életünkben ezt az igen jelentős politikai eseményt akarják méltóképpen köszönteni. Az eredmény azoknál a kultúr otthonoknál a legteljesebb, amelyek nem alkalomszerűen állítják színpadra műkedvelő művészeiket, hanem folyamatos, tervszerű kultúrtevékenységet folytatnak. A kultúrának mély gyökerei vannak Gyergyóremetén. Ottjártunkkor ezt tapasztaltuk, s egyben azt is, hogy Oláh József kultúrigazgató irányító munkája eredményes. Máskor is, de most különösen jó a felkészülés üteme, s a kultúra lelkes művelői pedig Oláh József oldalán szerveznek, mozgósítanak. Balázs Nándor tanító egy hatvan tagú kórussal büszkélkedhetik, ő alakította újjá januárban azt a férfi kórust, amely levéltári adatokik szerint 1919-ben már létezettk Gyergyóremetén. Lázár István pedig leányos, legényes és páros táncokat tanít be a község fiataljainak, míg a köztiszteletnek örvendő dr. Asztalos László , körorvos tizenkét tagú vonós zenekart vezényel. Remetén a könnyűzene kedvelőinek száma is egyre szaporodik, s erről a Balázs Cs. János helyettes tanár által irányított öt tagú könnyűzenekar gondoskodik. Szólóénekesekben, kitűnő szavalókban és szereplőkben sincs hiány. Szász Éva és Szabó Erzsébet, s a többi lelkes tanerő már évek óta különböző színdarabokat tanítanak be. Munkájuk eredményét igazolják az egyes előadások nagy sikerei. A választások napjának kulturális programját már jó előre összeállították. A négy órás műsor résztvevői a község ifjen és a középiskola tanulói lesznek. A siker most sem marad el, ebben biztosak vagyunk, mert Gyergyóremetén a daloknak tiszta csengése van, a szavak szívből fakadnak. LŐBINCZI JÁNOS A fiatalja a választásokat köszönti Betfalva öregje Lelkes, választások előtti hangulat uralkodik Betfalván. A választópolgárok szívvel—lélekkel támogatják a helyi közigazgatási szervek tevékenységét. Ezt példázza az a tény is, hogy ezidáig mindenki ellenőrizte, szerepel-e neve a választói névjegyzéken. A lelkesedést, a közügyek iránti odaadást példázzák a munkavállalások: az új művelődési otthon külső vakolása, a belső festés és a meszelés. De a faluszépítés terén is sok újat hoznak a lelkesedés hónapjai: elhagyott területeket ültetnek be díszfával, virágágyásokat varázsolnak az addigelhagyott telkekre. A műkedvelés pezsdüléséről is örömmel számolhatok be. Háromfelvonásos népszínművel köszöntjük a választásokat. Az öregebbek még emlékeznek a betfalvi énekkarra, amely bizony jóideje hallgat. Képviselőjelöltjeink javaslatára most újraalakul ez a szép hagyományokra visszatekintő kórus. Nemsokára akár négy szólamra írt dalokat is betanulhatunk. Nincs hiány tehát a lelkesedésben. Betfalva öregje-fiatalja a választásokat köszönti. KOVÁCS ISTVÁN, a betfalvi művelődési otthon igazgatója HARGITA I v Boy mondatban Csíkszeredai 1-es számú Önkiszolgáló üzlet havonta több mint 1,2 millió lej értékű áruforgalmat bonyolít le, a dolgozók létszámát és az eladási területet alapul véve ezzel az eredménnyel az ország tíz legjobb üzlete között szerepel. város lakossága 1968- ban 300 televíziót, 250 mosógépet, 230 hűtőszekrényt vásárolt. Csíkszereda járóbeteg rendelőiben 404 826 beteget vizsgáltak meg, a közel 500 ágyas kórházban pedig több mint 12 000 beteg részesül évente gyógykezelésben. Egyes fertőző betegségek, mint a paralízis, a diftéria, a kiütéses tífusz, egyáltalán nem fordultak elő. A városban 1240-en jelentkeztek önkéntes véradásra az elmúlt esztendőben, s a kórházi osztályokon vérátömlesztésben részesült 583 beteg összesen 299 liter életmentő vért kapott. Az állami kereskedelmi vállalat, amely Csíkszeredában 70 egységgel rendelkezik — ebből 27 élelmiszerbolt, 21 ipari üzlet, 22 pedig közétkeztetési egység —, 1968. december 1-ig 126 millió lej értékű árut hozott forgalomba, 18 százalékkal többet, mint 1967 hasonló időszakában. A A C síkszeredában 1969- ben mindenkinek meglesz a maga ültetett fája. yakan öreyd égvirágaival, hótól roskadozó fenyőivel, forró szívű, meleg lelkű embereivel Csíkszereda a tél városa. A nyár városa. Mert az is: tűzpiros virágaival, rigófüttyös parkjaival, tavaszi szépet sarjasztó örök serény lakóival, akiknek életéhez a kertészkedés úgy odatartozik, mint a kezük által elültetett rózsához az illat. Önmagát teremtő város. Pusztulásaiból föltámadó, veszedelmet mindig legyűrő, életakaró. 1661- ben negyvenezer török és tatár egy nap alatt felégeti és földigrombolja. 1717 és 1719 között dühödt pestisjárvány pusztítja, megtizedeli. Az első világháborúban 770 épülete válik a tűz martalékává. A második világégés fekete korommal szórja tele. De a hosszú évszázadok alatt mindig volt kéz újraéleszteni, fenyővel és virággal beültetni a várost. Mert volt mi adjon bizodalmat az itt élőnek, követ, meszet, fát az építésnek, emelni új életet a romok fölé: a Hargita. Valósága szimbólum a városlakók tudatában: a megújhodás, a meg nem alkuvás, a fenyőszál-tartású felfelé növekedés, a keménység igazi szimbóluma. Ezért ragaszkodott évszázadokon keresztül ehhez a helyhez Csíkszereda. A mostoha történelmi múlt városa. A gazdagodó, biztonságos jelen, ■ megálmodott, a teremtő munkából fakadó jövő városa. Julta-iadóipar, niri'usz.ú ’rcp mű részét Csíkszereda iparosításának kérdése szorosan hozzátartozott és hozzátartozik az egész megye, Székelyföld iparosításához. Égető gondja volt ez az ítt élőknek. Sokat beszéltek erről a múltban, a városban, a városon kívül, parlamentekben, de tenni nem tettek. Csíkszereda ipara megrekedt, néhány ügyes kézműves, kisiparos, keveseket foglalkoztató, kezdetleges felszerelésű műhelyben. A XIX.század közepén, amikor Európaszerte forradalmasodik az ipar, Csíkszeredában alig akad egy-két csizmadia, mészáros. (1840-ben a tulajdonképpeni városnak, a külterületek nélkül 810 lakosa volt’). Számottevőbb ipari egységek, kisebb gyárak csak a XX. század elején épülnek, azok is azonban — mint a régi bútorgyár, a vasgyár, a sörgyár — igen rövid ideig térmél-*ltek. Aztán alig történik valami. Regényből ismert kép: haldokló , ,/ I •( - ' í ■ i -• I . ) • kisváros. Az 1898-ban megépült vasút, amely összekötötte a várost Brassóval, majd később a Maros, illetve a Tatros völgyén át Marosvásárhellyel és Moldvával kétségtelenül hozzájárult Csíkszereda városiasodásához, de leginkább felfigyeltek kiváló földrajzi adottságaira, hiszen nagyfontosságú utak metszőpontjában fekszik, s azokat gyűjti egybe, mint az Olt a hegyipatakok vizét. Azonban Csíkszereda ipari termelése országos jelentőségűre csupán a felszabadulás után tett szert és bontakozott ki igazán. A felszabadulás, a népi hatalom megteremtése, a lakosság felzárkózása a szocializmus építéséhez, valóban megalapozta a város ipari fejlődésének kibontakozását. Lakosságának létszáma 1963- ban hivatalos adatok szerint 16 078 volt, 8351 férfi és 7727 nő. A 7533 fizetéses alkalmazott közül 3537-en az iparban dolgoznak. A mai Csíkszereda ipari potenciálját 357 808 000 lej összipari termeléssel a következő főbb iparágak képviselik: textil-, bánya-, élelmiszer-, gépgyártó és fémfeldolgozó-, fakitermelő és fafeldolgozó-, vegyi- és építkezési anyagokat gyártó iparok. De hadd érveljenek a számok a szocialista építés éveiben elért fejlődésről csupán egyetlen, az 1349 dolgozót foglalkoztató Készruhagyár esetében, amelynek termékeit Európaszerte ismerik. Míg 1960-ban még csak 102 000 különféle terméket állított elő, addig 1964-ben 380 000-et, 1968-ban pedig 977 000 jó minőségű árut. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az IMTF erdőipari gépjavító és szállító vállalat, mintegy 2000 alkalmazottat foglalkoztató műhelyeit. A lakosság egyre gyarapodó igényeinek kielégítésére hivatott „Olt“ kisipari szövetkezet harminchat egységből összetevődő hálózatát sem, ahol szakemberek százai végzik a mindennapok lelkiismeretes munkáját. 1969. január 1-től a népművészeti termékeket gyártó részleg külön egységgé tömörült, létrejött a népművészeti szövetkezet, amely biztosítja a hagyományos csíki népművészeti termékek szervezett előállítását és forgalomba hozását. E sajátos művészeti iparág megteremti a lehetőséget az alkotó népi tehetségek érvényesülésének és termékeivel hozzájárul a dolgozók esztétikai neveléséhez. Nagyvonalakban a fentiekből tevődik össze a város jelenének ipara. A szocialista állam azonban nem áll meg ennyinél. Mindannyiunk emlékezetében frissen él Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának városunkban tett látogatása és találkozása a dolgozókkal, mely alkalommal több ezer ember előtt forró, szívhez szóló beszédében többek között fölvázolta Csíkszereda ipari jövőjét is. Szavai ma élő valóságok. A Készruhagyár mellett már épül a kötöttárugyár, amely 1970- re elkészül és mintegy 1800 embernek ad munkát. Épül az új nyomda a város e részében, s a korszerű iparnegyed mellett nemsokára már körvonalazódnak az új lakótelep épületei is. 1969-ben 538 lakosztály épül állami alapból a Tudor Vladimirescu utcában — a városban összesen 560. Izmosodik az ipar válla, együtt izmosodik az emberével, és kinőné a várost, ha az nem nőne vele. Jxtewi termei közös fiúi. Az 1962-es esztendő forradalmi tavasza gyökeres változást hozott a város mezőgazdaságában is. Korszerű, izmosodó iparról beszéltünk az imént, s ugyanezt el- Megyénk CSÍKSZEREDA mondhatjuk a mezőgazdaságról is, mely lépést tart a követelményekkel. A nagyüzemi gazdálkodás kezdetével bőkezűvé vált a fekete csíki föld. Az Állami Mezőgazdasági Vállalat 4459 hektár összterületen fejti ki tevékenységét, melyből 962 szántó, 632 kaszáló és 1 403 legelő. A vállalat állattenyésztési profilú, s ma már 1400 hízó szarvasmarhával és 4800 juhval rendelkezik. Az állathizlalásban elért számottevő eredményeivel, amelyek országos szinten ismertek, nagy mértékben hozzájárul a város lakossága húsigényeinek kielégítéséhez. Hasonlóképpen, a Csíkszeredában székelő Mezőgazdasági Gépesítő Vállalat 27 féle mezőgazdasági munkáját elvégzésével biztosítja a csíki medence mezőgazdaságának gépesítését. A vállalat életében különösen szembetűnő az a gyarapodás, amelyet a mezőgazdaság szocialista átalakítása óta elért. Míg 1962-ben 114 traktora volt, ma ez a szám 273-ra emelkedett. 1962- ben az összes mezőgazdasági gépek száma 490, 1968-ban már 1634 különböző mezőgazdasági munkák elvégzését szolgáló géppel rendelkezik. Elmondhatjuk: embert szolgál a gép a közös parcellákon. A városhoz tartozó három termelőszövetkezet: Taploca, Zsögöd és Pálfalva 6926 hektár mezőgazdasági területén a termelőszövetkezeti dolgozók odaadó munkával emelik terméseredményeiket. Hozzájárulnak a város lakosságának élelmiszerrel tejjel, hússal, zöldségfélékkel való egyre bőségesebb ellátásához, s ugyanakkor ők maguk is jobban élnek. Bizonyítja ezt az évről-évre magasabb munkanapegység értéke (1968-ban a taplocai mtsz-ben például 33,25 lej volt a munkanapegység értéke, 2,20 lejjel több, mint a tavalyelőtt, Zsögödön pedig az 1967-es évi 24,08 lejről 27,81 lejre emelkedett!). Bőkezű a csíki föld, ha megkapja a jussát. Évről-évre mind több jut a földnek, és évrőlévre mind többet ad a hálás föld. A szocialista építés éveiben a szövetkezeti gazdálkodás életereje megsokszorozódott. A közös munka hét esztendeje, a növekvő szorgalom, a fehérebb kenyér és az egyre gazdagodó sikerek időszaka volt. És a hó alatt békésen szunynyad a jövő élet... ai tudom/nup is, a nyuxfszet ottlimui Csíkszereda iskolaváros. Mai képéből nem maradhat ki a fennállásának 301. évébe lépett Líceum. Talán sosem volt olyan fiatal a tudomány e hajléka, mint napjainkban. Pártunk és kormányunk nagyfokú gondoskodásának köszönhetően csak 1968-ban szocialista államunk több mint 800 000 lej beruházást eszközölt a Líceum korszerűsítésére, a központi fűtés bevezetésére, renoválásra. Az iskola 50 nappali és 10 esti tagozatos osztályában 2000 magyar és román növendék ismerkedik a leghaladottabb tudományokkal, a szocialista kultúra értékeivel. Persze nemcsak a három évszázados múltra visszatekintő Líceum fiatalodott meg. A városban számos különböző fokú és profilú iskola működik, 238 tanerővel, 3780 tanulóval. Ezek között van 4 négyosztályos általános iskola, három nyolcosztályos, egy líceum, egy mezőgazdasági szaklíceum, egy bányászati szakmai iskola, és egy építészeti technikum. Az 1968/ 1969-es iskolai év nagyjelentőségű a város iskolahálózatának életében. Ebben az évben kezdtek hozzá az oktatás továbbfejlesztéséről szóló Irányelvek, az új oktatási törvény gyakorlatba ültetéséhez. A város tanügyi dolgozói számára — akik nagy lelkesedéssel, őszinte akarással munkálkodnak az oktatás tartalmának megjavításán és korszerűsítésén újabb lendületet adott a tanszemélyzet fizetésemeléséről szóló Minisztertanácsi Határozat, mely egyúttal újabb beszédes bizonyítéka annak a megbecsülésnek és gondoskodásnak, amelyben pártunk és kormányunk a jövő nemzedék nevelésével fáradozókat részesíti. A Líceum soktornyú épülete a tudomány szimbóluma. A kultúráé a Művelődési Ház, amely közös erőfeszítésből és állami támogatásból épült, nyitotta meg kapuit 1962-ben. Csíkszeredában mindig is nagy volt az érdeklődés a művelődés, és a művészet iránt. 1890- ben dalegylet tevékenykedett és vett részt országos vetélkedőkön. A század elején fel-feltűnnek a műkedvelő színjátszók is, azonban a felszabadulásig folyamatos és szervezett műkedvelői tevékenységről — az énekkar kivételével — nem beszélhetünk. Való igaz, a megyeszékhely ma még nélkülözi a hivatásos művészegyütteseket, de a műkedvelők és más megyék színtársulatai, művészcsoportjai igyekeznek kielégíteni a város kultúrszomját. A városi Művelődési Ház, a szakszervezetek, a kisipari szövetkezet és a KISZ-bizottság hatékony műkedvelési, nevelői munkát fejt ki. Az öt tánccsoport, a hetvennyolc éves énekkar, a négy zenekar, a nagy múltra visszatekintő színjátszócsoport, a szólisták és szavalók sokasága szolgálja a város dolgozóinak nevelését, szórakozását. Eredményeiket nemcsak a városban ismerik. Csupán az utóbbi tíz év-ben 5 országos kitüntetésben és díjazásban részesültek magas művészi színvonalon előadott műsorukért. Többször szerepeltek a rádióban, a televízióban és felléptek- e az ország különböző színpadain. De ami szinte lényegesebb: fáradságot nem kímélve veszik ki részüket a csíki medence falvaiban élő dolgozók kulturális neveléséből. Természetesen a Művelődési Ház nem az egyetlen intézmény, amely a városban a dolgozók művelődési igényeit hivatott kielégíteni. A közel 40 000 kötettel rendelkező városi könyvtár, a 80 000 múzeális tárggyal bíró és egyre gyarapodó múzeum, az 5 szakosztállyal működő Népi Egyetem, a különböző szakkörök, az Egészségügyi Nevelési Ház, mind-mind a kultúra és a tudomány terjesztésének szolgálatában állanak. Élénk a város képzőművészeti élete. Csupán az elmúlt négy évben 50-nél több időszakos kiállítást rendezett a múzeum munkaközösssége, amellyel nagymértékben hozzájárult a kortárs képzőművészek és ezek alkotásainak megismertetéséhez, a város műértő közönségének kineveléséhez. S a képzőművészek szövetségének fiókja megalakulásával még erőteljesebb lendületet kap az ilyen irányú tevékenység, akárcsak a műjégpálya felépítésével a Csíkszeredai jégsportok. És alakulóban a félszimfonikus zenekar. Körvonalazódik a Népi Együttes, Népszínház... Szerveződik a Dokumentációs Könyvtár. A tudományos kutatómunka elősegítésére 23 szakosztály már megkezdte tevékenységét. Csíkszereda művelődési gócpont, a művészetek meleg otthona, a tudomány vára, a téli sportok hazája. Mai valóságok. Csak számokat soroltunk. Számok fényében próbáltuk láttatni a város és a Csíkszeredai ember életét Számokat értelmeztünk. Leírt, de nem holt s főleg nem papírszagú számokat. Gyárak, üzemek, építőtelepek, termelőszövetkezetek Írták és írják, és nem akármivel: verejtékkel. Gazdagodik Csíkszereda, a város és az ember. Megvalósításaival, terveivel évszázados lemaradást felejtet. Előre néz, előre lép. Együtt az országgal. MIKLÓS LÁSZLÓ SALLÓ ISTVÁN --------------- *