Hargita, 1969. április (2. évfolyam, 76-101. szám)

1969-04-01 / 76. szám

£ rr'r''rr' ' v • .... A Román Kommunista Párt Hargita Megyei Bizottsága plenáris ülésének munkálatairól Lapunk 2—3. oldalán ! Alig három hónapja kezd­te meg tevékenységét a ____ Hargita Művészete szö­vetkezet és máris jelentős eredményekről számolhat be. Az első negyedévi tervét 106 száza­lékban teljesítette, annak ellenére, hogy még mindig létszámhiány­nyal küzd. Különösen szép ered­ményeket értek el a csíkdánfalvi és a csikpálfalvi keramikusok, a­­kiknek változatos termékei nagy keresletnek örvendenek. Amatőr képzőművészek seregszemléje. Március ____ 30-án nyílt meg a Csík­szeredai múzeum kiállító­­termeiben az amatőr képzőm­űvé­szek megyei tárlata. A Népi Alko­tások Megyei Háza közreműködé­sével szervezett kiállításon közel félszázan mutatkoznak be a nagy­­közönség előtt festményekkel, gra­fikákkal, kő- és gyökérszobrokkal és egyéb képzőművészeti alkotá­sokkal. A kiállítás április 24-ig tart nyitva. Férfi szövetnadrágok do­kumentációs terve ke­_____szült el a Csíkszeredai Készruhagyárban. Az új termékek gyártását április első napjaiban kezdik meg. Naponta 1340 darab nadrágot készít a gyár négy brigádja. A derékrésznél go­­mirozott-betétes, mutatós férfinad­rágokat Jugoszláviába exportál­ják. 3 TAVASZI BARÁZDÁK ­Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 76 (344) szám 1969. április 1. keddi Ara 30 bani A „KRITIKUS ÚT“ korszerű tervezési módszer a beruházások gazdasági hatékonyságának növelésére Napilapjaink gyakran foglalkoz­nak a különböző beruházásokat ki­vitelező építővállalatok munkájá­nak­ számbavételével,', ígat...erfedm­é­­­nyek mellett '• rámutatnak olyan­ fo­gyatékosságokra is, amelyek rend­szerint azért­ álltak elő, mert az objektum kivitelezésének operatív terve kevésbé számolt a részmun­kálatok időszükségletével és­ sor­rendjével. Emiatt olykor az objek­tum átadási határideje­­ kitolódik, ami a beruházás gazdaságosságát károsan befolyásolja. A múltban kialakult gyakorlat, amely az építőiparban az operatív tervezés módszerévé vált, a kivite­lezés naptári grafikonjának kidol­gozásán alapul. A grafikon az ob­jektummal kapcsolatos építés és szerelés technológiai sorrendjét tünteti fel. Ennek az operatív ter­vezési módszernek azonban a leg­főbb fogyatékossága részben az, hogy nem jelzi kellő mértékben azt a függőségi viszonyt, amely az egyes részmunkálatok befejezése és mások kezdete között fennáll, másrészt pedig nem hozza előtér­be azokat a részmunkálatokat, a­­m­elyek döntő módon befolyásolják az egész építkezés menetét és­ idő­tartamának alakulását. Ma már olyan matematikai mód­szerek állnak rendelkezésre, ame­lyek biztosítják a fenti kívánalmak maradéktalan teljesülését, s ame­lyek a beruházási objektumok ki­vitelezésének tervszerűsítését tudo­mányos alapokra helyezik. Ezek a módszerek, noha különböző elne­­vezésűek (kritikus út módszere, PERT módszer, stb.), lényegileg a­­­zonos alapelveken nyugszanak. Az­­ alapelv pedig az, hogy a kivitele­zésre kerülő programot elemi rész­feladatokra bontják fel, s minden részfeladat esetében megállapít­ják az egymásutáni sorrendet és a végrehajtás időszükségletét. A program részfeladatokra való bontása egyben a program mate­matikai modellje is. A beruházási objektum kivitele­zésének részfeladatait vizsgálva, megállapítható, hogy azok közül e­­gyesek szigorú sorrendhez igazod­nak — egymást követik —, mások végrehajtása viszont párhuzamo­san történik. Találunk olyan rész­feladatokat is, amelyek kivitelezé­sére csak azután kerülhet sor, mi­után több, egymást követő munká­latot előzőleg már elvégeztek. És fennáll ennek a fordított esete is, amikor egyetlen részfeladat előze­tes végrehajtása elegendő feltétel több más munkálat egyidejű meg­kezdéséhez. Az optimális kivitelezési prog­ram kidolgozása érdekében a fenti részletezéseket a köztük lévő füg­gőségi viszony alapján rendszerez­ni kell. A könnyebb áttekinthető­ség céljából a rendszerezést dia­gramm formájában fejezik ki, a­­melyben a részfeladatokat —­ te­vékenységeket — nyíllal, azok be­fejezését — az eseményt — pedig karikával jelölik. Feltüntetik to­vábbá a tevékenységek időszük­ségletét, s az eseményeket egymás­­utániságuk szerint sorszámozzák. A nyilakkal jjelölt tevékenységek egyben útszakaszok is, amelyek egymást követő eseményeket köt­nek­ össze. Az útszakaszok "tüzete­sebb vizsgálata során kiderül, hogy vannak köztük olyanok, amelyek időszükségletinek a kivitelezés a­­latt­­való­­ módosulása az egész ob­jektum' befejezési ”időpontját meg­változtatja. Az­ ilyen útszakaszokat „kritikusakénak nevezik. Azok­nak a kritikus útszakaszoknak a vonulatát pedig, amelyek a dia­grammon belül az egész program kezdő és­ befejező eseményét folya­matosan­­ összeköti, „kritikus út“­­nak nevezik. A kritikus­ út módszerének van­nak egyszerűbb és összetettebb formái. Egyszerűbb formáját al- Konzultáció halmazzuk akkor, ha az egyes te­vékenységek végrehajtásához csak a „reális“ időszükségletet vesszük. Ez a forma megfelel akkor, ha a program eleve­ olyan jellegű, hogy a kivitelezés során a vélt idő­mennyiséget semmi sem befolyá­solhatja. A kivitelezés tehát csu­pán a reális időszükséglet alap­ján és egyéb tényezők figyelembe vételével optimizálható. Nemzet­­gazdasági szempontból optimális megoldás lehet az is, ha a kritikus út időmennyiségét további költség­­ráfordítással csökkentjük, s így az üzembehelyezés időpontját előbbre hozzuk. A legtöbb beruházási objektum kivitelezése során azonban olyan fordulatok állhatnak elő, amelyek a végrehajtási terv kidolgozásakor előre nem láthatók. Azt a matema­tikai módszert, amely az ilyen ese­tekkel is számol, a szakirodalom­ban PERT módszernek nevezik. Ennek a lényege az, hogy a rész­feladatok végrehajtására, vagyis az egyes tevékenységekre, három féle időbecslést vesznek: reálisat, opti­málist és pesszimálist. Az optimá­lis időszükséglet azt a legkorábbi időpontot jelzi, amikorra a tevé­kenység befejeződhetik, míg a pesszimális a kivitelezés legkésőb­bi időpontját mutatja, a reális idő­­szükséglet pedig a kettő közt áll. Ez az operatív tervezési módszer tehát lehetővé teszi, hogy már a tervezéskor megállapítsák az egész program befejezésének valószínű­legkorábbi, illetve legkésőbbi idő­pontját. Mivel a módszer célja az optimális gazdaságosság biztosítá­sa,­ nyilvánvaló, hogy valamely program lebonyolításának tervét több változatban kell kidolgozni. Minden esetben a kritikus utat kell alaposan elemezni annak meg­állapítására, hogy az egyes útsza­kaszokat milyen eszközök felhasz­nálásával, esetleg új tevékenysé­gek beiktatásával lehet rövidíteni, s ez milyen gazdasági eredményt ad. E módszer alkalmazása a gya­korlatban rendkívül gyorsan elter­jedt, s ma már a szakirodalom szá­mos változatát tartja számon. A módszerek nemcsak egy ob­jektum esetében alkalmazhatók, hanem segítségükkel több prog­ram egyidejű kivitelezési terve is elkészíthető. Vagyis, az építőválla­lat egész terve kidolgozható. Noha a módszerek által igényelt számí­tások matematikai szempontból egyszerűek, a számítások manuális végzése nagy volumenű munkát igényelne, számos hibalehetőség­gel és hosszú ideig tartana, ami gazdasági előnyeiket eltörpítené. Ezért a számítások elvégzését csak­is elektronikus számítógép­ekre kell bízni. Igaz, hogy ma még e tekintet­ben csak korlátozott lehetőségeink vannak. A közeljövőben azonban az elektronikus számítógépek hasz­nálata jóval tágabb teret kap. A ma feladata az, hogy erre az idő­szakra felkészüljünk, s már most ismerjük meg azokat a matemati­kai módszereket, amelyek a kor­szerű vállalatvezetés és tervezés nélkülözhetetlen eszközei. dr. KECSKÉS JÓZSEF, az RSZK Akadémiája kolozsvári Számítási Inté­zetének főkutatója Szombaton megkezdődött az ifjúsági jégkorong-bajnok­ság visszavágó fordulója Munkatársunk telefonjelentése. Most, hogy a­­ Szászsebest­­uli­­anus visszavonta szereplését az ifjúsági bajnokság visszavágó fordulójában, egy kis lélegzethez juthatnak az ötnapos hajsza után a bajnoki címért vetélkedő csapa­tok. A szervező bizottság úgy döntött, hogy naponta két mérkő­zésre kerül sor, egyiket kora déle­lőtt, a másikat pedig este játsszák. Hogy kinek jó ez a „szellős“ ren­dezés, a kiadós pihenő, azt nem tudom, mert, hogy nekünk nem, az bizonyos. Mondhatnám azt is, hogy most már nekünk minden mindegy. A visszavágó forduló első két napja végleg megfosztot­ta még a második helyet remélő Lendületet is az esetleges méltóbb helyezéstől. Nem tudom, hogy jo­gos volt-e legalább egyik, színein­ket képviselő csapattól csupán re­mélni is a „méltóbb" helyezést. Bárki azt mondhatná, hogy ter­mészetesen vagy hát a harmadik, illetve a negyedik hely is jó ered­mény. Valóban jó eredménynek számítana, ha ... nem öt, hanem — mondjuk — 15 csapat vetél­kedne a bajnoki címért, ha csu­pán egyetlen mérkőzésen megkö­zelítően jó játékot láthattam vol­na, ha csupán egyetlen mérkőzé­sen láttam volna azt a küzdeni­akarást, küzdeni tudást, cselezést, botkezelést, amelyet a hajdani Csíkszeredai iskola tüneményes tehetségeinek örököseitől remél­tem. Sajnos, egyebet, mint szerte­len ide-oda kapkodást, találomra elindított korongot, gyerekes kiha­gyásokat, csetlő-botló korcsolyá­zást és ésszerűtlen erőpazarlást, nem láttam. Hogy jobbak a fővárosi együt­tesek, az csak természetes. Töb­b erc tánulási­ lehetőség, mert­ van aki­től­ tanulniuk. " Nincsenek kiváló tehetségeik, s talán éppen ezért hibátlan az össz­játékuk,­ és éppen erre is alapoznak. Nálunk kitől és hol tanuljanak a­­ fiatalok? Nem a megfelelő edzők, hiányáról van szó, hanem úgy érzem, egy,­ha­gyomány, egy iskola rohamos ha­nyatlásáról.. (Semmivel sem di­cséretesebb például a „nagyok“ szereplése az A-osztályos bajnok­ságban, immár hat éve.) Amint mondottam, szünet nél­kül folytatódott a bajnokság visz­­szavágó fordulója. Szombaton a Dinamo 19-0 (1-0, 11-0, 8-0) arány­ban legyőzte a Suceavai Flacărat, a Steaua pedig 11-1 (4-0, 2-1, 5-0) arányban a Gyergyószentmiklósi Sportiskola együttesét... Ez utób­bi mérkőzés semmivel sem hozott többet, mint az­ első azonos talál­kozó, szinte az eredmény is meg­ismétlődött. A vigaszgólt is ugyanaz a György ütötte,­ de ez­úttal a második harmadban. A Lendületnek szombaton pihenő napja volt. Vasárnapi eredmények: Steaua — Suceava- Flacăra 10-0 (4-0, 3-0, 3-0), este Dinamo — Lendület 14-2 (4-0, 3-2, 7-0). Ugyanazt mondhatnám el erről a találkozó­ról is, akárcsak a szombatiról. Ezek után a Dinamo, ha a ma esti rangadón el is veszíti mérkő­zését a Steaua ellen, jobb gól­aránnyal, megérdemelten nyeri el az ez évi legjobb ifjúsá­gi együttesnek kijáró baj­noki címet. A bajnokság utol­só mérkőzésére, a Lendület — Flacăra találkozóra szerda este kerül sor a bukaresti jégstadion­ban. KOSZTA ISTVÁN *N A parajdi rokkák meséje Már ez­­így van, megéri az embernek, ha még a gyufás­­skatulyát is faragásos doboz rejti. Talán ezért eszkábál össze üres óráiban a gyújtás számára egy ládikót, amelyről azonban díszítése után senki sem hiszi el, hogy valóban csak annyi a ren­deltetése, hogy két tűz között a forgácsot tartogassa. Az em­ber nem igénytelen dolgaival szervben. Jobban esik neki, ha a hitvány hamut, amit a föld­re is pöccinthetne, díszesen megmunkált, zománcos tartóba üti, amelyről nagy gonddal megmunkált kakasfő néz mere­ven szembe. A virágok sem tűrik a bor­kánt, tán el is hervadnának idejekorán, ha a ház asszonya nem tenné a csokrot szép ke­rámia­ vázába. És folytathatnánk tovább a felsorolást: az írásos kaput jobb szívvel nyitja be az ember. A szőttes párnahaj az ágy legildo­mosabb dísze. Az étel is jobban csúszik, ha szépen szőtt abrosz kínálja. A Parajdon megnyílt népmű­vészeti kiállítás a község em­bereinek díszítő kedvét és te­hetségét példázza. Ezt a díszítő kedvet a leghasznosabb csator­nák vezetik le. Nem hinném, hogy valaki nekiállna, s csak úgy önszorgalomból pufók an­gyalkákat karistolna a talics­kára. De arra­­— szerencsénk­re — jó sok példa van, hogy a tornác oszlopait, az ostor­nyelet, az inget díszítik az ere­deti motívumokkal. A parajdi kiállítás darabjai elsősorban használati tárgyak, alapértékük tehát funkcionális. Azonban a művészi alkotókedv esztétikai értékkel is felruház­za e tárgyakat.­ Így válik a bo­­kály — konyhai hasznossága mellett — lakásdisszé. Miniatűr kapukat látni. Még a jó embert marasztaló, rosszat távoltartó felírást is kivéste mestere. Szinte várjuk, hogy megmozdul a kapuszárny, s a galambdúcban ujjbegy nagysá­gú madarak tanyáznak. A látogató nagy figyelemmel nézte Szőcs Lőrincné szőnye­geit. Íme az egyik: a legény és a lány kézfogója, amiből ki­serken a szerelem piros virága. Velük egy síkban lovacska ha­­rapdálja az új füvet. Megcsodálhattuk a népi mes­terek csaknem ördöngős szer­kezeteit is. Elegendő egyetlen alakot elmozdítani a fedélen (csínja van annak is, hogy mer­re!), s máris kipattan a doboz, tartalmát kínálja a vendégnek. Talán mesebeli törpék ka­bátkáját csapkodják a kiállí­tott miniatűr sulyokkal, ki gombolyítja le a fonóit az a­­rasznyi díszes rokkáról?! Majd elválik. Minden esetre tudják a parajdi kiállítók. OLÁH ISTVÁN I *! ROMÁN - TÖRÖK KÖZÖS KÖZLEMÉNY Cerdet Sunay, Törökország Köztársaság elnöke meghívásá­nak eleget téve, Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialis­ta Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke feleségével 1969. március 24 és 29 között hiva­talos látogatást tett Törökor­szágban. Az Államtanács elnö­két elkísérte: Ilie Verdeţ, a Mi­nisztertanács első alelnöke, Corneliu Manescu külügymi­niszter, Octavian Groza villa­­mosenergia-ipari miniszter, Grigore Geamănu, Românii Szocialista Köztársaság ankarai nagykövete és Nicolae Nicolae külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Nicolae Ceauşescu elnök vi­rágkoszorút helyezett el Mus­tafa Kemal Atatürk Mauzó­leumánál, a nagy államférfi, a modern Törökország megalapí­tója iránti kegyelet jeléül. Törökországi tartózkodásuk során a román államfő és­­a küldöttség tagjai a fővároson kívül ellátogattak Isztambulba és Izmirbe. A török kormány és nép meleg fogadtatásban részesítet­te a jeles román vendégeket, a­­mi kifejezésre juttatta a két or­szág közötti barátságot és tisz­teletet, s a török nép vendég­szeretetét. Nicolae Ceauşescu, az Állam­tanács elnöke szívélyes köszö­netet mondott a fogadtatásért, s elismeréssel nyilatkozott Tö­rökország gazdasági, társadalmi és kulturális téren elért hala­dásáról. A látogatás során a két el­nök hivatalos megbeszéléseket folytatott. Ezeken a megbeszé­léseken részt vett Süleyman Demirel, Törökország minisz­terelnöke. Részt vettek még: Román részről: Ilie Verdeţ, a Minisztertanács első alelnö­ke, Corneliu Manescu külügy­­miniszter, Octavian Groza vil­­lamosenergia-ipari miniszter, Grigore Geamănu, Románia Szocialista Köztársaság anka­rai nagykövete, Nicolae Nico­lae külkereskedelmi miniszter­­helyettes és magas rangú tiszt­viselők. Török részről: Ihsan Sabri Caglayangil külügyminiszter, Cihat Alpan a köztársasági el­nökség főtitkára, Zeki Kune­­ralp külügyminisztériumi fő­­­titkár, Kamaran Gurun, Tö­rökország Köztársaság buka­resti nagykövete, Sadi Eldem, külügyminisztériumi megbízott főtitkár, Danis Tunahgil, a po­litikai kérdések helyettes fő­titkára és magas rangú tiszt­viselők. (Folytatás a 4. oldalon) Szabó Antal a remetei tejporgyár karbantartó részlegének szakmun­kása, mint esztergályos, lelkiismeretes, pontos munkájával méltán nyerte el a „szocialista munkaverseny élenjárója“ megtisztelő címet. II Is *s Is Is Is IV Is* s Is* s A-osztályos jégkorong a Huld MA KEZDŐDNEK A SELEJTE­ZŐK ÉS A KUPAKÜZDELMEK Brassó-Pojánában vasárnap dé­lelőtt játszották le a jégkorong­­bajnokság utolsó találkozóit. A két rangadót ez alkalommal, is az esélyesek, a Lendület és a Steaua nyerték, de sokkal nehezebben mint eddig. A jó formában játszó Agronomia, amely azelőtt este nagy meglepetésre 3-2 arányban legyőzte a tavalyi bajnokot, a Dinamót, hosszú ideig ellenállt, sőt veszélyeztette az egyre job­ban védő Lázár kapuját. A nagy helyzetekből azonban csak egy gól született, a 6. percben Borbáth átadását Bariba vágta a csíki ka­puba. A Lendületnek, csak a har­mad, vége felé sikerült egyenlíte­nie Csiszár góljával. A második harmadban a me­zőnyben továbbra is egyenlő volt a két csapat, de a kapu előtt a csíkiak voltak ügyesebbek. Az el­ső, az Osváth-Imreh-Szabó ser kombinatív játékának meg is volt az eredménye. Imreh kétszer, Szabó Gyula egyszer vette be Róth kapuját. Ezzel a Lendület előnye behozhatatlanra nőtt. Le­galább is így tűnt a harmad vé­gén. Az utolsó játékrész elején az Agronomia valamivel jobban ki­használta a kínálkozó alkalmakat, és Trăuşan egy gólra csökkentet­te a csíki csapat előnyét. Már­­már úgy nézett ki, hogy a két pont kicsúszik a Lendület kezé­ből, amikor Szabó Gyula vezeté­sével a csatárok támadásba men­tek át és egykettőre helyrehoz­ták az elvesztett különbséget. Elő­ször Osváthnak, majd Szabó Gyu­lának sikerült gólt ütnie, így lett az eredmény 6-3 (1-1, 3-0, 2-2) a Lendület javára, és így lett Sza­bó Gyu­la — Kalamár, Texe, Bíró és Szabó Géza után — az ötödik a góllövők listáján, megelőzve Vargát, Panăt és Huţanut. A második találkozót, a bajnok­ság rangadóját a Steaua nyerte 3-2 arányban a Dinamó ellen. Az 1968-69-es bajnokság ezzel befeje­ződött, hátra maradt még a két selejtező mérkőzés és a kupaküz­delmek, amelyek ma reggel kez­dődnek és csütörtökön fejeződnek be szintén a Brassó-pojánai mű­jégen. (Munkatársunktól) vajon mennyit költenek a emberek sajtótermékre? Az enyémet egyik nap kiszámítot­tam, Fiavonta negyvennégy lejt, évente 575 lejt, testvérei között is, egy jó havi fizetés , felét. De nem egyszerre kell ki­adnom, t ezt­­az összeget. Három­­száztizenh­áromszor nyúlok a zsebembe, s így észre sem ve­szem, meg sem érzem. Minden­­ embernek van hobbyja és napokra kimérics­kélt pénze, mely a csak rend­kívüli szorult esetben költetik el más célra. Egyesek elszívják a napi adag cigarettát, mégis, szűk féldecijüket, kis vagy nagy feketéjüket, megveszik a heti lottószelvényt. Hasonló­képpen tevődnek félre apró­pénzek mozira, cukrászsüte­ményre, meccsre, fagylaltra, hűsítő italokra ... Olyan, dol­gokra, melyek nélkül megél­hetnénk , de ... milyen az em­ber?! Van, amire sajnálja köl­teni a pénzt, s van, amire nem. Volt ismerősömmel, aki már egyszer bölcsen megjegyezte: minek kell annyi sokféle újsá­got venned, s aki tudja, melyik „loz in plicet“kell leszakítani, de azt már kevésbé, hogy há­rom szomszédos megye küldi el magyar nyelvű lapjait hoz­zánk, nem szánhattam vitába. Nem olvas, édeskeveset tud arról, ami az országban és szé­les e világon történik. Hát le­vontam a következtetést: nem mindenki szeret újságot­­olvas­ni. S az ilyen emberekkel nem szívesen állok szóba. Naponta betérek az újságel­árusító üzletbe. A kilincset kézről kézre adják. Találga­tom, vajon naponta hányan nyitják-csukják, s kérnek a bő választékból. Sokan ... Nem is ez a lényeg. Inkább oda aka­rok kilyukadni, hogy faluhe­lyen jóval kisebb az olvasók száma. Hogy falura is vihetné­nek többet szabadeladásra. Mert falun is egyre többen kezdenek újságot olvasni. Hát rendeljék meg! — mondhatják az illetékesek. De gondoljunk arra, hogy valami előre nem látható dolog miatt elmarad a megrendelés. S akkor, ilyen esetekben jó volna elszaladni az üzletbe vagy a postára. Ám tehetnénk kísérleteket olyan irányban, hogy kipuhatoljuk: a falu lakossága melyik újsá­got olvassa szívesebben, hogy mennyi kelne el, s e szerint kérnének a községi kereske­delem elárusítói... ez nem menne az előfizetők rovására. Sőt!... FERENCZY LAJOS TIBOR

Next