Hargita, 1969. április (2. évfolyam, 76-101. szám)
1969-04-08 / 82. szám
Ne várjunk a sült galambra (Folytatás az 1. oldalról) 12v is. Aztán ugyancsak tucatnyi amnére-mérőt, de egyetlen Woltmérőt sem. Szerencsére a bálánbányai iskola éppen fordítva járt, cserealapon sikerült Wolt-mérőhöz jütnünk. Van egy rakás vegyianyagunk, de olyanok, amelyekkel gyakran végzünk kísérletet, például sósav, bizony kevés. És érkeznek olyan kellékek, amelyeket csak a líceumi oktatásban lehet használni. A szemlélteti képek régiek, szakadozottak. Némelyik többszörösen foltozott. — Igen. Nagyon sok vakációs nap munkáiéval próbálták használhatóvá tenni őket. De ez még nem volna baj. Sajnos azonban nagy részük már nem felel meg a tantervben előírt anyagnak, elavult. — És az iskola tanerői? Hogyan gondoskodnak a szertár gazdagításáról? — Megszokássá vált, hogy mindenki készít egy-egy táblázatot, rajzot, térképvázlatot évharmadonként. Az iskolaiszertárakról keveset láttunk belőlük. Kiderült, hogy az alsó tagozati tanerők sokkal többet készítenek, mint a „megszokás“. Csak hát azokat osztályaikban tartják, mert minden órán szükség van rájuk (képes ábécék, képes számtani táblázatok). A felsősök is dolgozgatnak, de korántsem eleget. Főként a kísérleti eszközök készítését illetően. Andrés Katalin vízbontó készüléke — egyetlen szüleménye az utóbbi időknek — nem győz meg arról, hogy ezzel ki is merült a tantestület alkotó energiája. A csíkszeredai számú általános iskolában hasonló viszonyok uralkodnak. A szertár az emeleti folyosó elkerített zugában található. Fülöp Béla igazgató szégyenkezve nyitotta a repedt üvegű ajtót. — Zsúfoltság, zsúfoltság. A szemléltető képeket így nem lehet megóvni a rongálódástól. A kísérleti eszközöket szerencsére vitrinekben el tudtuk helyezni a földszinti folyosón. A szertári kellékek javarészét itt is alsó-tagozati tanerők készítik. A közelmúltban a nyelvszakosok nyelvtani táblázatokkal rukkoltak ki. Egy villanymotor makettje tanúskodik a fizika" szakás" hozzáértéséről."De csak ennyi.• ■ • " ® — Politikai térképeink régiek. Próbálkoztunk azzal, hogy a fizikai térképekbe berajzoljuk az államok határait. Ez is megoldás! — Tudok falusi iskolákról, amelyeknek a szertára gazdagabb a miénknél. Hogy miért? Erről talán majd máskor ... Vannak még csodák. Noha boszszantóak. De a meglátogatott két iskola tapasztalt és jól felkészült tanszemélyzete nem várhat a sültgalambra, nem alapozhat a tanfelügyelőség raktárának kiapadhatatlanságára. Az igaz, hogy a szemléltető és kísérleti eszközöket lehetne igazságosabban, több logikával elosztani az egyes iskolák között. De a tanerőknek — a tanulók bevonásával — mindent meg kell tenniük a szertár vagyonának kiegészítése végett. Nemsokára laboratóriumok létesülnek általános iskolákban is: lesz-e felszerelés, lesz-e elegendő kísérleti eszköz? Nem lehet csak tessék-lássék hozzáállással kezelni a szertárak ügyét. Az I—IV. osztály tanerői példát mutatnak: hogyan is lehet és kell az oktatás szolgálatába állítani nap mint nap a sajátkészítésű szemléltető eszközöket. , Lucian szorosan rátapasztotta a fülét a készülékre. Egy rekedtes hang beszélt, gúnyosan elhúzva a magánhangzókat: „Stamatiad mérnök úr... Hát ennyire ostoba? Azt hiszi, ha a szeretőjéhez menekül, ott nem találom meg? Fél? Nagyon fél? Nem tart már sokáig... Apropó, remélem nem feledte el a legutolsó levelemet átadni az államvédelmiseknek. Különben személyesen jártam a lakásán. .. De most nem akarom sokáig fenntartani. .. Emlékezzék, hol és mi módon történik majd... én határozom meg. A viszontlátásra, uram“. A mérnök úgy ereszkedett vissza a székére mintha minden csontja viaszból lett volna. — Ő volt az! — Nyögte. Lucian elnevette magát. — Ugyan ne hagyja el magát ennyire . . Hisz ki tudja milyen messze van. Különben nem tűnt ismerősnek a hangja? — Nem. Csöppet sem — válaszolta kissé indignálódottan a mérnök, aki már szégyellte magát a páni rémületért. — Ha még felhívná, hallgassa végig nyugodtan és ne ijedjen meg. Amíg telefonálgat, addig nem hiszem, hogy készülne valamire. S ne feledje, nincs egyedül. Mi is vigyázunk ám magára. A százados felállt, menni készült. — Ne, ne menjen még! — kérte Stamatiad — mondani akarok valamit. Tudja, az imént... amikor kérdezte, hogy a lakásomat kiadom-e. . hazudtam. (Mi mindenre jó egy fenyegető telefonbeszélgetés, gondolta Lucian) — De higgye el, csupán azért, mert szégyelltem... Megtörtént, hogy odakölcsönöztem a lakásomat... De nem sokszor és csak egyetlen embernek... Aman mérnöknek. Lucian úgy érezte, mintha színházban lenne, ahol a cselekmény minden szála egyetlen színész, a főszereplő körül szövődik. — Nem adtam volna oda neki sem, de tudtam, hogy szörnyű házasélete van... És könyörgött... Kollegák voltunk az egyetemeit, nem utasíthattam vissza... Aztán egy szép , napon bejelentette, hogy a barátnője lakáshoz jutott, nincs már szüksége a szolgálataimra... — A mérnök elhallgatott s Lucian töprengett, megmondja-e neki, hogy Arnan eltűnt, vagy ne mondja meg. Végül úgy döntött, hogy nem teszi. Amúgyis tönkre vannak az idegei... Minek még jobban megrémíteni... Szívélyesen elbúcsúzott hát és viszszamenta minisztériumba. Angélával kora délután a Piaţa Romanan találkoztak, és Stamatiad jó félórát késett. Amikor megérkezett, kínzó főfájásra panaszkodott, majd karonfogta elindultak, de a mérnök útközben vissza-visszanézett. Végül az asszonynak feltűnt a mérnök szokatlan viselkedése: — Mi van veled drágám? — kérdezte — valakit, keresel vagy félsz valamitől? — Ugyan. Hova megyünk? A magam részéről innék egy konyakot. — változtatott hirtelen témát a mérnök, s már indultak is az egyik aprócska nappali bárba, egyik kedvenc tartózkodási helyükre. Amíg a konyakra vártak Stamatiad a tenyerébe temette az arcát, s próbálta elhessegetni maga elől a lódenkabátos férfi árnyképét, füléből a gúnyos, rekedt hangot... Embertelenül kínlódott. Amikor koccintottak, hirtelen ránézett Angélára és feszült hangon megkérdezte: — Angela, emlékszel, valamikor adtam neked egy lakáskulcsot... — Hogyne emlékeznék... vissza is adtam rögtön... Miért? Szükséged van egy plusz kulcsra?: Valaki másnak akarod, ezúttal adni?. . Ne is válaszolj, úgyis tudom... Ne van a dologban... Azért mind nézegettél útközben hátrafelé... — Angela közel állt a síráshoz, s a mérnöknek megesett rajta a szíve. Nagynehezen sikerült meggyőznie, hogy a kulcs csak véletlenül jutott eszébe, semmiféle nője nincs... — De akkor mi van veled? Beteg vagy, állandóan fáj a fejed... olyan furcsán viselkedsz... El kell menned egy orvoshoz... Nézd, én ismerek egyet. Jó barátom. Elviszlek hozzá. Kitűnő specialista, Németországban szerezte a diplomáját... Mi van veled? Áruikor meghallotta a Németország szót, Stamatiadnak eltorzult az arca, állkapcsán megfeszült a bőr, és olyan vadul nézett Angélára, hogy az határozottan megijedt... — Mikor tanult Németországban az az orvos? — Ha jól emlékszem, a háború idején végzett... Mi jelentősége van ennek? Nagyon jó orvos. Nekem elhiheted. .. — Kell a fenének — vágott közbe durván Stamatiad és a fejéhez kapott — szörnyű ez a főfájás... Gyerünk innét... Angela szó nélkül felállt, felvette a kabátját s mig a mérnök fizetett előrement. Elhatározta, hogy hazamegy. — Szükségtelen hazakísérned! — mondta Stamatiadnak, amikor elindultak. — Menj s végy be egy altatót. És tanácsolom, hogy ilyen állapotban ne menj emberek közé, mert csak haragosokat szerzel magadnak. .. Viszlát... Majd hívj fel, ha jobb hangulatban leszel. — Ezzel elkanyarodott és faképnél hagyta az elképedt mérnököt. — Végülis igaza van, gondolta Stamatiad. Lehetetlenül viselkedtem. .. Haza kell mennem... Haza, ahol ki tudja mi vár? Ahova a legkevésbé szeretnék menni. Tíz perc múlva óvatosan kinyitotta a lakása ajtaját s amikor a szeme már hozzászokott a sötétséghez, csak akkor kattintotta fel a villanyt. Egyetlen pillantással megállapította, hogy ismét jártak nála. Az asztalon, jól látható helyen egy magnetofonszalag hevert, Stamatiad hipnotizáltan meredt a szalagra, végül odalépett s mintha veszélyes robbanóanyagot tartana az ujjai között, óvatosan nézegette. A tekercs alatt levélke feküdt. Közönséges irkalapon néhány szó. ..Tudom, hogy van magnetofonkészüléke. Tegye fel a szalagot, érdekes dolgokat hall majd. Sokkal érdekesebbeket semmint gondolná... No! Bátran... tegye föl a szalagot. .. “ Stamatiad mintegy álomban elővette a magnóját és feltette a szalagot. Beindította a készüléket. Rahmaninov zongoraversenye zendült fel és Stamatiad izzadni kezdett. .Honnan tudja, hogy ez a kedvenc darabom... Honnan?“ Aztán a zene elhalt, s egy mély hang szólalt meg, mintha valahonnan a sírból szólna: „Jó estét kívánok. Mindenekelőtt üljön le mérnök úr. (A mérnök engedelmesen leült. Volt valami szörnyű szuggesztivitás a szalagról áradó hangban). — Helyes... örvendek, hogy ismét összehozott a sors magával mérnök úr... (Honnan ismerem a hangot, töprengett kínlódva Stamatiad) — Ismerős a hangom? Rég nem hallotta, ugye? Azt hitte, hogy már halott vagyok... Hisz a síromat, is látta, nemde? (Celaru! — üvöltötte a mérnök és felugrott). ■— Igen, folytatta a hang. Én vagyok Celaru. Húsz esztendeje kereslek, míg megtaláltalak. Itt vagyok az országban, eljöttem, hogy leszámoljunk... Pocol haláláért! Emlékszel-e még rá? Barátunk volt... És te elárultad... Vádollak Pocol haláláért. És megbüntetlek. Fogat fogért... Meghalsz Stamatiad. Meghalsz!“ — ezzel a hang elhallgatott, a magnószalag csöndesen surrogva húzódott a gumikerekek között. — Megállj! — üvöltötte magánkívül Stamatiad. — Nem én árultam el... Nem én... Hisz nem voltam teletek. .. Hallgass meg... — Felalá rohant a szobában, kitört rajta az idegroham. Beugrott a fürdőbe és lenyelt vagy három-négy altatót, majd zokogva, kétségbeesetten vergődve az ágyra dőlt. Úgy aludt el ruhástól, a magnót sem kapcsolta ki, szerencsére automata kapcsolása volt, a szalag vége lefityegett a tekercsről .. . (Folytatjuk) Ne kiskirály, hanem ember! (Folytatás az 1. oldalról) hónapok alatt is általában 18- 20 dolgozó napot végeztek egy hónapban a fogatok. Az őszi hónapok folyamán pedig egyesek elérik a harmincat is. Mert egy fogatnak mindig akad munka. Egyáltalán nem hiába esznek. Sőt a takarmányozásról lévén szó, nem éppen élnek mennyei mannán. Nem szaggatják össze a hámot a szalmától és attól a kevés ábráitól, amit kapnak. És talán ebből adódik a lóállomány gyengeségének egyik oka. A rossz táplálás kihat a fogamzóképességre. Ezért történik meg, hogy sokszor kidőlnek a hámból. Nagy részük öreg. Az utánpótlással hosszú időn át nem törődtek. — Velem egyidősök — jut eszembe egy idősebb bácsi felelete, amikor megkérdeztem, hogy miért nem használ ostort. Nem kapnak el ezek már. Az évi termelési tervekben egy oldalon feltüntetik az állatállomány mozgását is. A lovakét jegyeztem ki egy néhányból. Szentléleken: január 1-én 53, ez év december 31-én 60 lesz. Bánkjalvá: január elsején 75, december 31-én 81. Zetelaka: január 1-én 176, december 31-én 180. Gyergyóújfalu: január elsején 224, december 31- én 230. Csak találomra vettem ezeket a gazdaságokat. Tehát a lóállomány szaporodása távolról sem a szükséges. Sokan védekeznének azzal, hogy a jelenlegi állomány felfrissítése miatt nem növekszik a létszám. De ha megfigyeljük a csikózások számát, száz főnyi lóra átlagosan nyolc-tíz csikózás van feltüntetve a tervekben. Nem sok. Kevés. De mit is kap egy fogatos egy csikóért? Az anya gondozásáért öt munkaegységet, egy újszülött csikóért fizet. Összesen tizenötöt. De azalatt amíg nem járatja kétszer annyit kereshet. A fogatos nincs érdekelve. Még szerencse, hogy a ló a csikó iránti szeretet mondatja le sokukat a plusz munkaegységről, így minden évben születik egy pár csikó. De mindez utánpótlásnak édes-kevés. Hideg, januári éjszakák. A falu között csikorognak a szánok. . Köhögtető őszi esők. Csurom vizes fogatos, ló egyaránt korán kell kelni, s néha későn feküdni. S emelni kell sokat. Nehéz munka. Mindinkább kevesebben vállalják. Úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlenek. S ha nélkülözhetetlen valaki többet enged meg magának. Azt tartják magukról, hogy ők viszik előre a gazdaságot. Csak olyan munkára megyek, ami sok pontot hoz a házhoz. Ha nem akarok, nem megyek munkába, vagy elérek délelőtt kilenckor is. Ellenszer? Munkaegység levonás. Van ahol egyáltalán nem kerül rá sor, mert a munkát jól megszervezték. A brigádos jól irányít. Van ahol használták, némi eredménnyel. Máshol a fegyelemsértő fogatos, ha felelősségre vonják otthagyja a gazdaságot. Csínján kell velük bánni — mondják. — Meg kell tisztelni, ha egy szekér fát hoz, vagy ha megszántja a háztájit... S ez a megtiszteltetés vidékenként változik. Van ahol egy liter pálinka. Máshol még ötven lej is hozzátevődik. Máshol még több. És mindezek mellett sokszor még a gazdaságtól is kap javadalmazást, mert a termelőszövetkezeti tag lefizeti a fuvarért a taxát. Na és persze a fogata sok otthon állatot is tartanak, amelyeket sokszor takarmánnyal is bővebben ellátnak mint mondjuk más tagok. Könnyebben be tudják szerezni télire a szénát. És ez különösen könnyen megy ott, ahol otthon tartják a lovakat. Fa is van általában az udvaron. A fogatosnak jól megy, annak senki nem parancsol — mondják. A közgyűléseken majdnem mindenütt panasz volt rájuk. Új fajta kaszt, hangoztatják sokan. S a számok mellettük, állanak. Mert egy fogatos átlagban évente 400—500 munkaegységet teljesít. S ha húsz lejes munkaegység értéket veszünk, akkor nem is keresnek olyan rosszul. Többet, jóval többet, mint a mezőn dolgozók, az öregek, a betegek. Így tehát mar emberség kérdése a „tiszteletnek“ az elfogadása, egy olyantól, aki egy év alatt közel sem tud annyi munkaegységet teljesíteni, mint a fogatos. A más természetű, elsősorban szervezési panaszok okait, magában a szervezésben kell keresni. Azokban a gazdaságokéban, ahol minden brigádos tudja pontosan a teendőjét, jól szervezi meg a fogatosok munkáját, ott kevés a panasz rájuk. Ellenben azokban a gazdaságokban, ahol a többi munkák is gyengén mennek, ott több baj van a fogatosokkal is. Szervezés, szervezés. A baj, hogy minden esetben a gazdaság, a tagság húzza a rövidebbet. Mert voltaképpen ki is a paripa gazdája? (Már amennyire paripának lehet nevezni azokat). Kettő van. Az egyik — törvényes — a gazdaság, amely igyekszik a fogatoson keresztül a maximumot követelni e fogattól. A másik a fogatos, aki még a maga számára is gondoskodik a pluszról. A tulajdonviszony változik a munkaszervezés milyenségével. Van ahol nagyobb rész jut a fogatosnak. Van ahol a gazdaság jobban ellátja szerszámfával, hámfelszereléssel. Máshol a fogatos maga gondoskodik erről is. Itt persze több jogot formál a lovakhoz. És a ló húz. Szükség van a lovakra. A ló lovakra. Mert még kell dolgozzanak. Majd amikor csak a gazdaságok közötti lóversenyre kellenek, akkor más lesz... De addig kellenek. És kell melléje az ember is. A fogatosok, akik kell hogy szeressék a lovat, a gazdaság lovát, s legyenek jól megszervezve, következetes fegyelemmel. A ló legyen ló. A fogat, fogat. A fogatos nem kiskirály, hanem ember. Bátor okosak (Folytatás az 1. oldalról) tett bátrak hangoztatták, a nagyon bátrak, csak az volt a baj, hogy utána éppen ők nem tudták kifejteni, mit is értenek hát elvtársias magatartáson. Én sose szerettem a felelőtlenül bátrakat, a kotnyeleskedőket, akik üzemszervezési szinten osztogatnak tanácsokat, nagyon bátrak a gyűléseken, szerintük minden igazgató, minden főmérnök hülye ...csak ők a bátor okosak. S mint már említettem az ilyen és az ehhez hasonló magatartásból aztán még egy egész sor egyéb, most már tényleg elvtársiatlan magatartás származik: a rossz hangulat kollegák között, a fegyelmezetlenség. Néha éppen az ilyen hangoskodott csorbítják tisztességes, rátermett, jó vezetők, kommunisták hitelét a kollektíva körében. Ein szeretem az okos, a higgadt, a józanfejű, de nem hangoskodó okosakat. Végsősoron az emberi bölcsességen, érettségen túl ez - r-S * / '. .. .., tapintat kérdése is. Nem akkor vagyok bátor, ha munka közben, folyton kiordibálom minden jelentéktelen apróságról a véleményemet, hanem akkor, ha fontolóra veszem alaposan azt, amit mondok, ha már értek hozzá nagyon célratörőnek, nagyon konkrétnak lenni, de nem személyeskedni. Én nem tudom hol osztogatják a nagyvonalúságot, az érzéket, a tudást, a szimatot — ha úgy tetszik —, de ami feltétlen eligazít abban: mikor mit mondok, milyen szándékkal és hogyan fogalmazok. És lehetőleg soha ne tévesszük össze a munkafegyelmet másvalamivel: aki bátor, hangoskodó, az könnyen válik fegyelmezetlenné s aki fegyelmezetlen, az nem lehet jó munkás ember, az nem lehet hasznos. . Márpedig melyikünk az, aki bármennyire is hangoskodó, olyasmit akarna hangoztatni magáról: én úgy akarok leélni egy emberéletet, hogy haszontalan legyek! Körösi Csorna , Kovászna . (Folytatás az 1. oldalról.) még másfélszáz esztendő távolából is példa. Az emberi vállalás „értől indulás, óceánba futás“ példája. A filológiában is pontosan mérhető ennekaz útnak a hossza. Valahol az anyanyelvben gyökerezik és egészében az embert, az emberiséget szolgálja- Mert amíg eljut Bagdadig, Teheránig és Dardzsiningig a vándor, 40 000 címsort kell felgyűjtenie, végfeledésbe merült kódexeket kell elolvasnia. Születésének 185. évfordulója alkalmából erről a példában, méretekben és körülményekben páratlan életműről emlékeztek április 5-én Sepsiszentgyörgyön. Dr. Cicerone Poghirc bukaresti egyetemi előadó tanár vázolta a nagy kutató korát, ismertette a társadalmi körülményeket. „Nagy tisztelettel adózunk Körösi Csoma emlékének — mondta —, aki egy alig ismert vidék alig ismert embereinek tett igen nagy szolgálatokat, és aki kutatásai közben csaknem teljesen azonosult Tibet lakóival. Az előadó a Csoma-monográfia érdekes és kevésbé ismert adalékával szolgált; annak idején a román nyelven megjelenő Albina című lap is tájékoztatta olvasóit a nagy vándor útjáról, az egyes állomásokról. AJ andor ünneplése megyében A bukaresti vendég nagysikerű előadását dr. Debreczy Sándor kolozsvári professzor érdekes és színes ismertetője követte, aki csaknem szociográfiai pontossággal rajzolta meg a kutató szülőföldjét. Ezt követően a nagyenyedi Bethlen kollégium képviselője emlékezett a volt diák érdemeiről. Az előadásokat tartalmas rendezvény, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészeinek műsora követte. Az ünnepségek Kőrösön és Kovásznán folytatódtak. Kovásznán a leendő szobor helyére felírásos alapkövet helyeztek el. A kegyelettételre Kovászna megye legtávolabbi sarkaiból, sőt messzi településekről jöttek a látogatók. Megszakítás nélkül özönlöttek a szülőfalu felé is. Kőrös falu központjában, a művelődés nemrég kibővített hajléka előtt leplezték le a nagyszülött Körösi Csomna Sándor mellszobrát. Valamerre a távolba néz, lehet, pillantása egészen Tibetig elhatol. A Kovászna megyei nagyszabású ünnepségek azt bizonyítják, bármilyen messze szakadt is térben, időben, Körösi Csorna mégis emberközelben maradt. Az utódok kegyeletével tisztelgünk életműve előtt. 19691 / Április 8 kedd Napkelte: 8,45 Napnyugta: 18,51 Holdkelte: 1,07 Holdnyugta: 9,02 Az évből eltelt 97 nap, hátra van még 268 nap. ÉVFORDULÓK: — 1829-ben ezen a napon adta ki Ioan Eliade Ködüleseu a Curierul românesc első számát. — 100 évvel ezelőtt született Harvey Cushing, amerikai sebész, a modern idegsebészet egyik megalapozója. HETIVÁSÁR | Székelyudvarhely Gyergyóditró NÉVNAPOK: Dénes -----------------------------0 TELEVÍZIÓ ÁPRILIS 8. KEDD 17,30 Telex TV. 17,35 Matematikai konzultációk, (XII. osztály). Rögtönzés, vagy rendszeres alkalmazás? 18,05 Angol nyelvtanfolyam. (53. lecke). 18,30 A kis ezermester — pionír- és iskolásműsor. 19,00 Esti híradó. Időjárásjelentés. 19,30 Bukaresti tavasz. 19,50 Zenés film. 20,00 Színházi est: Platonov — tv-játék Csehov nyomán, a craiovai Nemzeti Színház együttesének előadásában. 23,00 Éjszakai híradó. 23,10 Műsorzárás. ÁPRILIS 9. SZERDA 17,30 Telex. 17,35 Szakembereknek —• Orvostudomány. 18,05 Német nyelvtanfolyam. (50. lecke). 18,30 Klub XX. — Ifjúsági műsor: A siker titka. 19,00 Híradó. 19,30 Bundita — riportfilm. 19,45 111-es Postafiók — párbeszéd a nézőkkel a 64ERSÓ$ZENTMIK10SI PMTU0NUI M£6V£S HfLUnPAf}! VÁilAlAT Máfuu 1' Krtca.5, teéúf 2/0 elfogad rendelést 1969-re. MAGAS ÉS ALACSONYFESZÜLTSÉGŰ VILLAMOS VE-SZÉftLÓ ÉS ELOSZTÓ TÁBLA KÉSZÍTÉSÉRE 20,00 Filmmúzeum. — FANTASZTIKUS SZIMFÓNIA. 21,45 Műsorismertetés. 22,00 Európai kalandozás. 22,15 EMLÉKEZÉS DIMITRIE BOLINTINEANURA, születése 150. évfordulója alkalmából. 23,30 Nagy előadóművészek — Aldo Ciccolini zongoraművész. 22,50 Híradó. RÁDIÓ ÁPRILIS 9. SZERDA Román nyelven: 5,00—5,30 Reggeli zenés beszélgetés. 17,00—18,00 Hírek, tudósítások. Románcok. Irodalom és művészet. 25 éve halt meg Ion Minulescu. Heti könyvismertetőnk. Kamarazene. Pedagógusok fóruma. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Gondos Sándor és népi zenekara muzsikál. Folklóralbum Valea Izvoarelor községből. Szórakoztató zene. 13,00—13,30 Lapszemle. Részletek Loewe: My Fair Lady című zenés játékából. Tájak és emberek: Borszék és lakói. 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika: A csíkszentsimoni szeszgyárban. A történelem lapjai. MOZI ÁPRILIS 8. KEDD Csíkszeredai Hargita filmszínház: . ..Aztán megszületett a legenda. Színes román film. Székelyudvarhelyi Homoród filmszínház: 2 A nagy kígyó. * Színes, szélesvásznú német film. Gyergyószentmiklósi Mioriţa filmszínház: Az éjszaka. Olasz film. Maroshévizi Caliman filmszínház: 1. Tom Sawyer kalandjai. 2. Indián Joe halála. Színes román—francia—angol film. Székelykeresztúri Haladás filmszínház: Hombre. Színes, szélesvásznú amerikai film. Madéfalvi Vasutas filmszínház: A betyárok bosszúja. Színes, szélesvásznú román film. Galócsi Fenyő filmszínház: Partok között. Szélesvásznú lengyel film. .Balánbányai Bányász filmszínház: A hercegnő. Svéd film. . Viateam, Vlahica... filmszínház: Tanulmány a nőkről. Gyergyócsomafalvi Művelődés-filmszínház: Szülök, vigyázzatok! Szovjet film. Borszéki Borszék filmszínház: Éjszaka volt Rómában. I.—II. rész. Olasz film. Borszéki Forrás filmszínház: Ne váljunk el. Szélesvásznú német film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: Hét szamuráj. Japán film. Heti időjárásjelentés Az elmúlt héten, bár kissé hűvösen s esővel,havazással kezdődött, Hargita megyében is beköszöntöttek az első valóban tavaszias napok. A hét folyamán lehullott csapadék mennyisége általában 2 liter volt négyzetméterenként, Maroshévizen azonban elérte a 15 litert. A levegő napi középhőmérséklete Székelyudvarhelyen 7 fokra, Csíkszeredában 5 fokra, Alfaluban és Maroshévizen pedig 4 fokra emelkedett. Az éjszakai hőmérséklet általában még mindig 0 fok alatt maradt. A kontinensünket és hazánk területét is átfogó enyhe időjárás arra enged következtetni, hogy az elkövetkező napokban Hargita megyében is tovább tart a tavaszias idő. Általában derült égbolt várható. Az éjszakai hőmérséklet Csík—Gyergyó vidékén továbbra sem emelkedik 0 fok fölé, de a nappali hőmérséklet meghaladja a 12—14 fokot is. MARINICA DUMITRU meteorológus HARGITA A NAP REJTVÉNYE VÍZSZINTES: 1. A bosszú, a bűnök megtorlásának istennője az ógörög mitológiában. 7. Lángol. 8. Női név. 9. Kérdőszócska. 11. Kémiai vegyület. 12. Más növényen megtelepedő, de nem élősködő növény. 14. Azonos mássalhangzók. 15. És két magánhangzó. 16. Hazai folyó. 18. Vízi szárnyas. 19. Hasznos rovar. 20. Elődeinktől való. 22. Eset! 24. A függ 3. románul. 25. Hangszer. 28. Római 514-g. 29. Lopva figyel. 30. Mesterember. 32. Nikkel vegyjele. 33. Végtelen időszak! FÜGGŐLEGES: 1. Az egyik legjelentősebb kortárs magyar író, szül. 1901. április 8-án. 2. Afrikai állam neve, románul. 3. Éktelen idő. 4. Összevissza, ízes. 5. Okmánya. 6. Huszonöt évvel ezelőtt — 1944. április 8-án elhunyt jeles román geológus. 10. Névmás. 13. Marokkói város. 16. Az anyag létezésének egyik alapformája. 17. Vonatkozó névmás. 21. Halkan közöl valamin 23. Francia folyó. 24. ... a lelke mindennek (névelővel). 26. Évszak. 27. Állatszállás 31. Sporteszköz. APIH IS 3-1 REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSEIBŐL. Vízszintes: 1. Băncilă. Függ 2. Atalanta. 7. A sztrájkoló, és 9. Juhász Gyula.