Hargita, 1969. augusztus (2. évfolyam, 181-206. szám)
1969-08-02 / 181. szám
II. évfolyam 181 (449) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSAGA ES A MEGYEI HÍRTANACS NAPILAPJA 1969. augusztus 2. szombati Ara 30 bani LELKESEN KÉSZÜLJK I. FÍRT KINGRESSZESRI Balánbánya a fejlődés útján Alig néhány nap választ el bennünket szocialista hazánk kiemelkedő eseményének időpontjától. Az egész országot átfogó lelkesedés egyre lendületesebb tevékenységben jut kifejezésre az élet minden területén. Ebben a nagyfontosságú időszakban különösképp jellemző városunkra is a lelkes munkahangulat, dolgozóink legfőbb feladatuknak tekintik a bányaipari vállalat előtt álló feladatok, valamint a tett vállalások teljesítését, ezzel párhuzamosan a város építését-szépítését. Balánbánya élő bizonyítéka annak a bölcs politikának, amely a szocialista iparosítás jótéteményeit nem zárja el egyetlen vidék, tájegység elől sem. Városunk bányászvárosa a bánya határozza meg fejlődését, távlatait, s csak a szocialista iparosítás éveiben fordítottak ekkora gondot a dolgozók életkörülményeinek jobbátételére, a dolgozók sokrétű igényeinek kielégítésére. Néhány számadat meggyőzően tükrözi ezt: 1950-től napjainkig közel 1 milliárd lej értékű beruházást eszközöltek Balánbányán, s a bányaipari vállalat a folyó ötéves terv végére 56- szor termel többet majd mint az említett évben. Az életszínvonal rohamos ütemű emelkedése a legkonkrétabban talán a kereskedelmi hálózat fejlődésében, a múltbeli s a jeleni tevékenység közti különbségben tükröződik leginkább. 1960-ban az egység évi forgalma 5,1 millió lej összegre rúgott. 1969-ben pedig — január 1-től július 20-ig több mint 20,6 millió lej értékű áru kelt el a 14 egységben. Balánbánya fejlődését egészében véve — nehéz számokban kifejezni. A korszerű háztömbök, a társadalmi-művelődési létesítmények, valamint a bányaipari vállalat termelő képességének ugrásszerű növekedése mellett nagyot fejlődött a szubjektív tényező is, amit a legegyszerűbben öntudatnak nevezhetnénk. Esetünkben is igaz: a szo-zocializmus hatalmas építőtelepén dolgos mindennapjaink alakítják ki, tudatosítják, mindannyiunkban a szocialista munkafegyelmet, ezt a valóban tudatos, önként vállalt fegyelmet. Közgyűléseken, a városi pártszervezet utóbbi konferenciáján vagy baráti beszélgetés közben mindig megfogalmazódik bennünk az, hogy kommunistáink, dolgozóink a hazaszeretet bizonyítékának tartják a rájuk háruló feladatok teljesítését, a tárnákban, irodákban, városszépítésben egyaránt. És csakis így, a tennivalók tudatos vállalásával tehetünk eleget megnövekedett feladatainknak. A X. pártkongresszus dokumentumaiban a nagyszerű távlatok szilárd mérföldkövekként rögzítik azokat a feladatokat, amelyek — többek között — a bányaiparra várnak. Balánbányán az 1971-re ANDOR GYULA, a balánbányai városi pártbizottság titkára, a város polgármestere (Folytatás a 2. oldalon) PARTIDULUI COMUNIST ROMÁN I XIX. pártkongresszus után épült A Turnu Severin-i postaépület Jövő eredményeink biztosítéka Ha a csíkkarcsfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet állattenyésztési részlegének idei eredményeit nézzük, két jelenségre figyelhetünk fel: egyrészt az első hónapokbani gyenge takarmányozás káros hatására, másrészt arra a törekvésre, mely a tagság részéről megnyilvánul, hogy a gyenge takarmányozás következményeit felszámolja. Ez utóbbi vonatkozásában feltétlenül fel kell hangsúlyoznunk, hogy a pártkongresszus lelkesítő közelsége milyen hatalmas ösztönzést gyakorolt a tennivalók menetére. A gazdaság az évi kétezer hektoliter tervezett tejmennyiségből csupán 640 hektolitert tudott ezidáig megvalósítani, a fedeztetés tervet pedig csupán hetven, az ellesi tervet csupán hetvenhárom százalékban tudta teljesíteni. De ezek a „féleredmények“ is annak tudhatók be, hogy a viszonylag tartós jó idő beálltával jelentős mértékben javult az állatok takarmányozása. Az mtsz-tagok erőfeszítéseket tesznek a bőséges takarmányalap biztosítása érdekében. Erről tanúskodik az a négyszáz tonna szálastakarmány, mely a tervezett nyolcszáznyolcvan tonna összmennyiségből raktározva van. Harminc tonna takarmányt silóztak továbbá fejőstehenek számára és még hétszáz tonnát az ez évre tervezett ezer tonnából. Hatszáz hektáron kaszáltak. Javában folyik a széna behordása. Szólnunk kell az állatlétszámmal kapcsolatos félévi eredményekről is. Gazdaságunk — az előirányzatnak megfelelően — jelenleg négyszázötvenöt szarvasmarhával rendelkezik, ebből kétszáz tehén és befedezett növendék, ami ugyancsak megfelel a tervezett létszámnak. A csíkkarcfalviak jól ismerik az állattenyésztésben rájuk háruló feladatokat- Elsőrendű probléma a takarmány biztosítása. Ettől függ minden egyéb. Fontosságának tudatában vannak. Erőfeszítéseik eredményei mind gyakrabban és gyakrabban mutatkoznak meg. Rövid felmérésünkből is kitűnik, hogy számos vonatkozásban sikereket ért el a gazdaság, terveit megvalósította. Az állattenyésztésben mutatkozó kényszerű lemaradást a kongresszus előtti lelkes munka, akarat számolja fel, és ez biztosítéka jövő eredményeinek VÁRDA ANTAL, a csíkkarcfalvi mtsz mérnöke nt________________-Hogyan készülünk Hargita megye gazdasági kiállítására Ezekben a napokban megyénk ipara és mezőgazdasága jelentős eseményre készül. Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére augusztus 17-én Csíkszeredában nagyszabású gazdasági kiállítás nyílik. A kiállítás ízelítőt nyújt majd huszonöt év eredményeiről, vívmányairól megyénk gazdasági életében. Ipari és mezőgazdasági egységeink felvonultatják legjellemzőbb, legjelentősebb termékeiket, megismertetve a látogatókkal fejlődésük útját. A kiállított tárgyak mellett fényképek, grafikonok, táblázatok szemléltetik az elért eredményeket. Megyeszerte készülődnek a kiállítás megnyitására. A szervező bizottsághoz már beérkeztek a gazdasági egységek vezetőségeinek javaslatai, megtörtént a kiállítandó termékek, tárgyak jegyzékének összeállítása, kijelölték azok elhelyezési módját. Ez alkalommal és a következő napokban néhány interjúban számolunk be olvasóinknak az előkészületek főbb mozzanatairól. Mivel jelentkezik a gyergyószentmiklósi Erdőgazdálkodási Vállalat Kérdéseinkre Varga István igazgató válaszol — Miben látja a készülő kiállítás jelentőségét, gyakorlati hasznát? — Szerintem első és kiváló alkalom arra, hogy a várhatóan nagyszámú közönség közvetlenül, a gyakorlatban győződjék meg arról a fejlődésről, amely az utóbbi években megyénk egész gazdasági életét, iparát átfogta. Nagy erkölcsi jelentőséget tulajdonítok a leendő kiállításnak, mert éppen most, felszabadulásunk 25. és a X. kongresszus évében hozza a közönség elé egy negyed évszázad eredményeit, megvalósításait. A kiállítás gyakorlati haszna a mi vállalatunk szempontjából feltételezhetően a bútoraink iránti Lejegyezte: JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs nyilatkozata az amerikai professzorokkal folytatott beszélgetésen NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs az alábbi szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: Az Államtanács és a román nép nevében üdvözölni kívánom a Romániában tartózkodó amerikai professzorok csoportját. Úgy értesültem, hogy az önök csoportja hozzátartozik az Amerikai Egyesült Államokban működő békeszemináriumhoz. Mi, románok igen nagyrabecsüljük mindazokat, akik erőfeszítéseiket a népek közötti egyetértésért és békéért vívott harcnak szentelik. Önök jól tudják, hogy a tudományos és a kulturális személyiségek mindig békében és egyetértésben kívántak élni, hogy a leghaladóbb értelmiségiek mindig az együttműködés, a barátság és a béke hívei voltak világszerte. Napjainkban, amikor a népek nagy sikereket aratnak a termelőerők, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, amikor az ember kilépett a Kozmoszba és megjárta a Holdat, az államok közötti együttműködés fejlesztése, a béke megmentése az egész emberiséget foglalkoztató és feltétlenül megoldásra váró egyik legégetőbb probléma. Elmondhatjuk, s úgy hiszem, hogy rövid látogatásuk során, találkozóik során erről meggyőződhettek, hogy a román nép őszintén fejleszteni kívánja az együttműködést és a barátságot az amerikai néppel, akárcsak a világ valamennyi népével, békében és egyetértésben óhajt élni az összes államokkal. Románia egész politikájával elő akarja mozdítani az együttműködést a szocialista országokkal, a világ összes országaival, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is; szintén ilyen keretek között kerül sor a napokban Richard Nixon amerikai elnök látogatására országunkban-Remélem, hogy az önök, amerikai professzorok látogatása Romániában előmozdítja országaink kulturális személyiségeinek és tanerőinek kölcsönös jobb megismerését és együttműködését, a népek közötti megértés és barátság ügyét. Ebben a szellemben köszöntöm romániai látogatásukat, erőfeszítéseiket a béke és a népek közötti barátság szolgálatában. Az ezután felszólaló JEROME DAVIS professzor a következőket mondotta: Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Önnek az amerikai küldöttség valamennyi tagja nevében- Nagyrabecsüljük a román nép részéről tapasztalt melegséget, és barátságot, és hálásak vagyunk az Országos Turisztikai Hivatalnak mindazért, amit értünk tett. Nagy örömünkre szolgál, hogy ön, a világszerte folyó békeharc egyik nagy vezetője, ma fogadott bennünket. Küldöttségünk nevében néhány kérdést szeretnék feltenni. Szemináriumunk, az amerikai professzorok békeszemináriuma a vietnami háborút negatív jelenségnek tartja, s úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak az 1954. évi genfi egyezmény szellemében haladéktalanul és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait Vietnamból. Mi a román kormány álláspontja ebben a kérdésben? NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: Nem szeretném, ha azt hinnék, hogy beavatkozom szemináriumuk dolgaiba, de meg kell mondanom, hogy egyetértek megállapításával. Ami a román kormány álláspontjátilleti, köztudomású, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság 20.000.000. állampolgárának ünneplése Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke csütörtök délelőtt a Köztársasági Palotában fogadta hazánk 20 000 000 állampolgárának szüleit. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Mănescu, Leonte Râutu, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Gere Mihály, Dumitru Popescu, Vasile Patilineţ, Ion Păţan. Ott volt az Államtanács és a kormány több tagja, társadalmi szervezetek vezetői. Gheorghe Năstase elvtárs, az RKP Argeş megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke bemutatta Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a többi párt- és államvezetőnek Románia Szocialista Köztársaság 20 000 000. állampolgárát, Daniel Marius Stănciulescut, aki 1969. június 20-án hajnali 5 órakor született az argeşi tájakon. Bemutatta továbbá a gyermek szüleit, Alexandra Stănciulescut, a Surduleşti-i általános iskola történelemtanárnőjét és Gheorghe Stănciulescut, a Piteşti-i Fémhíd- és Betonelemgyár mesterét.. Nicolae Ceauşescu elvtárs a karjára vette és atyailag megcsókolta a gyermeket, üdvözölte őt és azt kívánta neki, hogy ,,éljen boldogan a kommunizmusban“. Nicolae Ceauşescu elvtárs melegen gratulált az anyának és az apának, azt kívánta, hogy ,,részesítsék minél jobb nevelésben gyermeküket“, s ajándékokat adott az ünnepeltnek. Gheorghe Stănciulescu meghatódva mondotta, nagy boldogság számára,, hogy az ország 20 000 000. állampolgárának az apja lehet, s meleg köszönetet mondott a párt és a kormány vezetőségének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a hazánk gyermekei nevelése és oktatása, a román nemzet boldog jövője iránti gondoskodásért. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Ion Gheorghe Maurer elvtárs és a többi párt- és államvezető ezután pezsgőspoharat vesz a kezébe, koccint a gyermek szüleivel, jó egészséget és sok boldogságot kíván az ünnepeltnek. A vezetők lefényképeztetik magukat Románia kis lakosának anyjával és apjával, s hosszasan elbeszélgetnek velük. Szerencsés véletlen, hogy Románia 20 000 000. állampolgára hazánk felszabadulása 25. évfordulójának előestéjén született, ami különleges jelentőséget kölcsönöz az eseménynek. Az ország lakosságának, 42 százaléka 1944. augusztus 23. után született, s a szocialista rendszernek, annak a rendszernek az éveiben nevelkedett, amelyben egyszer s mindenkorra megszűnt az ember ember általi kizsákmányolása. A több mint húszmilliós Románia jelenleg a lakosság szempontjából Európában az első kilenc, a világon az első 29 ország közé tartozik. " Most kell gondoskodni az állatállomány téli takarmányszükségletéről A rendkívüli szeszélyes időjárás sok megpróbáltatás elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. A sok kár mellett a nedves időjárásnak viszont haszna is volt. A takarmánymennyiség jóval több mint az előző években. Most lehetőség van nagymennyiségű szálastakarmány begyűjtésére- Régi közmondás, hogy: „a vanból kell spórolni.“ Íme, itt a lehetőség, hogy az aratás megkezdése előtt betakarítsuk és tároljuk a szálastakarmányokat. A csíkszentmártoni vitéznek 1099 szarvasmarha, 1970 juh és 180 darab ló részére kell tartalékolni a takarmányt télire. Ez 2 627 tonna szénát, 1 360 tonna takarmányszalmát és 2 945 tonna silótakarmányt jelent, hogy csak a fontosabbakat említsem. A pártalapszervezet javaslatára a vezetőtanács idejében intézkedett. Még a tavasz folyamán 750 hektár kaszálóra szórtunk műtrágyát, (150—200 kg/hektár), míg a lóhere, bükköny és más vetett takarmányokat 400 kiló/hektár műtrágyázás után májusban öntöztük. Az erdei kaszálók 30 százalékát megtakarítottuk. Az eredmény nem váratott magára. Jelenleg 1260 tonna szénafélénk van raktáron. Már jóelőre felmértük a tennivalókat és minden erőt idejében a szénacsináláshoz mozgósítottunk. A melléküzemek dolgozói közül sokan, mint id. Bodó Gábor, Gothárd László és mások megértették, hogy most a mezőn van rájuk szükség, de sajnos olyanok is akadtak, akik inkább elhagyták a gazdaságot, minthogy a mezőre menjenek dolgozni, amikor valamennyi munkáskézre szükség lett volna. Dicséret illeti a fejőgondozókat, akik 16 hektár szénafüvet kaszáltak le, szárítottak meg és raktak boglyába. Első ízben használtunk nagyon jó eredménnyel gépi eszközöket a DIMÉNY SÁNDOR, a csíkszentmártoni mtsz mérnöke (Folytatás a 2. oldalon) ! IEI 3 Vasárnap Balánbányán ____ kultúr- és sportvasárnapra kerül sor. Fellép a város népi zenekara, valamint a gyergyószentmiklósi Erdőgazdálkodási Vállalat dalcsoportja. A továbbiak során atlétikai verseny és labdarúgó mérkőzés lesz. A balesetek ij megelőzése címen a Bogoz község területén lévő traktorvezetőknek tartottak előadást a milícia szervei. E csúcsforgalmi idényben hasznos volna, ha a megye többi községeiben is hasonló előadásokat rendeznének. 150 ezer lej értékű, állami alapból épült korszerű állatrendelőt nyiközelorvosi tottak meg a múltban Kányádon. r1 s7 falumúzeum készül, ezt akarnak létesíteni Csíkmenasárgon egy igen jellegzetes régi házban —, ezen gondolkoznak Csíkszentgyörgyön is. Ki tudja még hány faluban, községben szándékoznak követni a csíkszentdomokosiak, de különösen az etédiek dicséretes példáját. Szentdomokoson időlegesen a művelődési otthonban nyílt meg a régi használati tárgyakat, munkaeszközöket, dísztárgyakat, varrottasokat, csergéket, szőtteseket bemutató múzeum, amíg el nem készül a művelődési otthon udvarán a múzeumház. Etéden pedig Gagyi László nyugalmazott tanító jóvoltából és áldozatos munkájának az eredményeképpen áll a szépen berendezett múzeumház. Kívánatos, örvendetes lenne, ha minden falu, minden község követné példájukat. De vajon miért? Minek kell az a múzeum? Hogy legyen? Hogy elhelyezzünk benne néhány faekét, régi cserepet-fazekat, bútordarabot és aztán tessék tódulni kedves idegenforgalmi káderek, azaz turisták, FOIMÍR SÁJI DÓR min deiben is megállnák a helyüket. Nem mondom, fáj a szívem a régi, szépvonalú zsindelyes házakért, de örülök is annak, hogy a falusi ember igényei és életkörülményei már mert itt olyat látnak, amit sehol? Nem. A falumúzeumnak elsősorban úgy hiszem maga a falu kell hogy hasznát lássa, mégpedig nem anyagi, hanem szellemi hasznát. Menjünk csak végig a falvakon: a régi, tél túl megkopott zsindelyes házak mellett új kőházak épülnek, olyanok, amelyek nagyvárosaink villanegyenein azonosak a száz, sőt húsz év előttiekkel sem. Lehet-e hibáztatni valakit azért, mert a civilizáció térhódításával egyre inkább csak az öregek és a népi táncegyüttesek őrzik szép népviseletünket? Rohamosan változik a világ — változik, fejlődik, alakul a falu élete és képe is. Ezért kell megőriznünk minél többet, ezért kell összegyűjtenünk amit csak lehet mindabból, ami a falu tegnapi életéről tanúskodik, húsz év múlva már hiába keresnek... Hány történelem-órával ér fel, ha az iskolásokat végigvezetik majd egy-egy ilyen múzeumon, ahol a gyermek fogalmat alkothat arról, hogyan, milyen körülmények között éltek az ősei, milyen ízlése, szépérzéke volt és van annak a népnek, amelyikhez tartozik? Hogy a turisták? A dollárral fizető idegenek? Persze, miért ne néznék meg ők is, ha kiváncsiak reá. Örvendünk, ha tetszik nekik. De ne azzal fogjunk hozzá, hogy az ő kedvükért csináljuk, ne akarjuk falumúzeumainkat eleve az ő ízlésükhöz idomítani. Legyen a falumúzeum a falu múltjának és jelenének, elsősorban a mi számunkra készített igaz tükre. MIÉRT FONTOS? NOTESZLAP