Hargita, 1969. augusztus (2. évfolyam, 181-206. szám)

1969-08-02 / 181. szám

2 Nicolae Ceauşescu elvtárs nyilatkozata az amerikai professzorokkal folytatott beszélgetésen (Folytatás az 1. oldalról) már eleve síkraszálltunk e háború ellen, a háború megszüntetéséért, az amerikai csapatok kivonásáért Dél-Vietnamból, hogy a vietnami nép minden külső beavatkozás nélkül egymaga dönthessen fejlődéséről, beleértve az egyesítés kérdését is.. Ma is ezt az álláspontot valljuk. Nézetünk szerint minél hamarabb sikerül megszüntetni a háborút, s visszavonni a csapatokat, annál jobb lesz az egyetemes béke érdekeire nézve. JEROME DAVIS professzor: Nagyon köszönöm elnök úr. El akarom mondani: mindnyájan nagyon örvendünk, hogy Nixon elnök az önök országába jön. Heinélém, ez alkalommal sikerül meggyőznie őt az önök politikájának helyességéről, arról, hogy erre az álláspontra kell helyezkednie az Amerikai Egyesült Államoknak is. Remélem azt is, hogy tovább erősíti a barátságot Amerikával. Ha vannak ötletei arról, hogy milyen eszközökkel segíthetnénk elő a barátság erősítését Romániával, kérjük, közölje velünk. Mi készek vagyunk mindent megtenni e cél érdekében- NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: Ami az USA vietnami politikájának befolyásolását illeti, véleményem szerint ez az amerikai nép feladata, tehát az Önöké is; mi kívánjuk, hogy érjenek el minél jobb eredményeket, és sikerüljön meggyőzniük az USA vezetőségét arról, szüntesse meg minél hamarabb a vietnami háborút. Természetesen úgy véljük, hogy a nemzetközi közvélemény is fontos szerepet tölt be ezen a téren. Ami bennünket illet, akárcsak a múltban, kifejtjük álláspontunkat, nézetünket a vietnami háború, valaminta világ más konfliktusai megoldásának módozatairól. Az országaink közötti kapcsolatok fejlesztése tekintetében rá akarok mutatni, hogy Románia a barátság érzelmeivel viseltetett és viseltetik az amerikai nép iránt; népeink között soha sem voltak vitás ügyek, és remélem, hogy ezentúl sem lesznek. Úgy véljük, hogy jó feltételek vannak a Románia és az USA közötti együtt-működési kapcsolatok még széle sebb körű fejlesztésére. Köszönjük azt a tevékenységet, amelyet kifejtettek és a jövőben is kifejtenek annak érdekében, hogy Romániát minél jobban ismerjék az amerikai nép soraiban. Azt kívánjuk, hogy csak az igazat mondják Romániáról; úgy mutassák be országunkat, amilyen az a valóságban. Rövid látogatásuk során tapasztalhatják, mit valósított meg aztóbbi évek során Románia a szocialista építés útján: az ipar, a kultúra, a tudomány, az oktatás fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. Mindaz, amit a román nép a szocialista építésben elér, az összes dolgozók növekvő jólétét, egyben pedig a világ összes népeivel való barátság és együttműködés fejlesztését kívánja szolgálni. Mondják azt a román népről, hogy boldog életet akar teremteni magának, szabadon akar élni, a szocializmus útját kívánja járni, amelyet maga választott, s amely meghozza számára a jólétet és a haladást, hogy békében és barátságban óhajt élni az összes népekkel. Ha így cselekszenek, előmozdítják népeink barátságának fejlődését, a világbéke ügyét. JEROME DAVIS professzor: Boldogan megteszünk mindent, elnök úr, hogy előmozdítsuk az Amerikai Egyesült Államok és Románia együttműködését. Csoportom több kérdés felvetésével bízott meg; íme az egyik: Melyik a legnagyobb, a legjelentősebb társadalmi problémája Romániának a jelen pillanatban? NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: A kérdésre nehéz röviden válaszolni, de szeretnék rámutatni, hogy a román nép fő problémája, fő célkitűzése ma a termelőerők gyors fejlesztésének a kérdése, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány fellendítésének a kérdése, a magas életszínvonal anyagi és kulturális előfeltételeinek megteremtése. Pártunk és kormányunk ebben a szellemben tevékenykedett mindmáig, s ez lesz a fő vitatéma a kommunista párt augusztus 1ián megnyíló X. kongresszusán is. A kongresszus feladatának tekinti, hogy kijelölje Románia fejlesztési programját egészen 1980-ig terjedően, hogy a termelőerők gyors ütemű fejlesztése alapján gazdasági és kulturális szempontból megközelíthessük a világ fejlett országait. JEROME DAVIS professzor: Az Ön véleménye szerint mi a legnagyobb akadály a béke megvalósításának útjában a mai világban? NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: Véleményem szerint a béke megteremtésének útjában a legfőbb akadály azoknak az országoknak a politikája, amelyek nem akarják vagy még nem hajlandók elismerni más népek függetlenséghez és szabad fejlődéshez való jogát, amelyek ilyen vagy olyan formában a más államok feletti uralom politikáját folytatják. A tartós béke megteremtése érdekében egyszer s mindenkorra véget kell vetni a más nemzetek feletti uralom politikájának, bármilyen formában gyakorolnák is azt, biztosítani kell a jogegyenlőség , a szuverenitás, a nemzeti függetlenség teljes tiszteletben tartását, együttműködésikapcsolatokat kelllétrehozni a népek között minden tevékenységi területen. JEROME DAVIS professzor: Ügy értem, hogy az Egyesült Államoknak fejlesztenie kellene a kereskedelmet Romániával, Kínával, a világ összes országaival, ezzel elősegítené a békét. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: Természetesen, ez feltételezi, hogy az Egyesült Államok — mint a világ bármely más állama — a jogegyenlőség politikáját folytassa az összes nemzetekkel szemben, az összes országokkal való kereskedelem és műszaki-tudományos együttműködés vonalán , haladjon, beleértve Kínát is, Romániát is. Mi úgy véljük, hogy az együttműködésnek, a gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének a politikája az egyetlen ésszerű politika, amely a békét és a nemzetközi biztonságot szolgálhatja. JEROME DAVIS professzor: Ügy vélem, hogy az ön válasza nagyon hasznos volt. Szeretnék egy másik kérdést feltenni, amelyre egyébként részben már válaszolt. Lehetséges-e, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békésen éljen egymás mellett a jövő világában? Ha a válasz igenlő, milyen engedményeket vagy a kölcsönös alkalmazkodás milyen lépéseit kellene tennie mindkét rendszernek, hogy békében és együttműködésben élhessen ? NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: A probléma valamivel bonyolultabb. Mi, természetesen, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének hívei vagyunk, s úgy véljük, hogy mindaddig, amíg a világon különböző rendszerű államok lesznek, azoknak az együttműködés és a kooperáció kapcsolatait, kell kiépíteniük egymással minden tevékenységi területen, hogy a felmerülő vitás kérdéseket a tárgyalások és a megegyezés útján kell megoldani, hogy az erőszak alkalmazásáról le kell mondani. Ami a szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élését illeti, ez más probléma. A Román Kommunista Párt, mi, román kommunisták abból indulunk ki, hogy a társadalmi rendszerek nem örökéletűek. A történelem bebizonyította — s, önök mint professzorok ezt jól tudják —, hogy előbb-utóbb bármely társadalom át kell hogy adja a helyét egy újabb a társadalmi szervezettség szempontjából magasabb rendű társadalomnak. Meggyőződésünk szerint a kapitalizmus végső fokon világszerte át kell hogy adja a helyét a szocializmusnak. E törvényszerűséget nem lehet megkerülni, a prolémát azonban minden ország saját társadalmi erőinek, saját népének kell megoldania. Nézetünk szerint a jövő a szocializmusé, a kommunizmusé, azé a társadalomé, amely nem oszlik többé gazdagokra és szegényekre; az emberiség ezen eszményének megvalósulása azonban minden egyes néptől, minden egyes ország haladó erőitől függ. Mi mint kommunisták természetesen azt kívánjuk, hogy ez az eszmény mielőbb megvalósuljon, de Amerikában ez önöktől, az amerikai néptől függ. JEROME DAVIS professzor: Nagyon hálásak vagyunk, elnök úr, ihletett és információgazdag ismertetéséért. Ha jól értettük az önök álláspontját, úgy vélik, hogy végső fokon a szocializmus és a kommunizmus világszerte átveszi a kapitalizmus helyét, de időközben békében és egyetértésben kell élnünk. Nagyon köszönjük hozzájárulását a megértés, a béke ügyéhez. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs: Valóban úgy véljük, hogy a szocializmus világméretű diadaláig az embereknek békében kell dolgozniuk, és élniük, de a kommunizmus diadala után is békében kell élniük és együtt kell működniük. A népek közötti békés együttműködés hívei vagyunk, és őszintén bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat az amerikai néppel, az Amerikai Egyesült Államokkal. Kérem, hogy a magam, a román nép nevében tolmácsolják legjobb kívánságaimat az Egyesült Államok tantestületének, az egész amerikai népnek. Jó egészséget és sok boldogságot kívánok önöknek! — Ennyire semmi ember lennék? — A múltam, igaz nem makulátlan már. De a bűnömért vezekeltem. — Ha valaki, én igen, tudom, hogy sokkal sötétebbek az éjszakák, mint amennyire hinnénk. Olyan feketék, ahogy bemarják maguk a homlokunk mögé, hogy a gondolatok felfénylenek bennük. S akkor egy ilyen izzó test megkapaszkodik és többé nem tudunk szabadulni tőle, aztán így ér tervezgetéssel, emlékezéssel a csoszogó hajnal, s benne a szomszédok nyögésével, krákogásával, olykor káromkodással is a reggel. S másnap, ahogy a szalmára megint csak nem aludni visszatérünk folytatjuk, vagy előröl kezdjük ugyanazt, és ennek mindaddig nincs vége, míg össze nem hullunk. Azt hiszem nem a környezet sápasztja ott meg az embert, hanem az éjszakák itatják át a bőrét, hogy fakó legyen. Emlékszem, kezdetben otthon kódorogtam. Mindég otthon. Évi és Csaba körül. ,4 saját bajom, az a 16 év, amit a nyakamba sóztak már nem izgatott. Le kell ülnöm, és csak egyet tudtam: túl kell élnem éppen miattuk. —■ De láttam az asszonyt is. Úgy ahogy utoljára, s úgy is ahogy bakaként megismertem. — Nagykárolyról hoztak ide, s egy tusnádfürdői bálon láttam meg először, aztán úgy is láttam, ahogy Csabával az ölében hazatért, egy év múlva meg ugyanúgy Évivel... Érdekes Nagykárolyra, anyámékra ritkábban gondoltam. Ha eszembe jutottak, nem tudtam a háború utáni évektől elvonatkoztatni. Mindég anyámmal együtt a kilenc gyerek, s a két özvegy is megjelent. — Nálunk a háború azonos■ az özvegyekkel, s az árvákkal. A családból minden férfit deportáltak. S aztán a fogságot megjárva, alig húsz éves fejjel családfőnek tértem haza onnan■ — Túrtuk a földet, közben okleveles kereskedősegéd lettem. Jött a katonaság. A tusnádi varrólányért persze cserbenhagytam az alföldet, itt telepedtem meg. Itt, ahonnan tíz évvel ezelőtt elmentem, s ahova most visszatértem. A vonatablakból számbavettem az ismerős állomásokat, ugyanabból az ablakból láttam meg újra az asszonyt is. — Várt az állomáson, — azokon az éjszakákon, valahogy így képzeltem: Tíz év után végre, megint láthatom. S akkor — akkor azt mondta, nincs mit keresnem itthon. — Igen, tíz év nagy idő és három éve nem kaptam tőle se levelet, se csomagot. — Hogy is magyarázzam: számítottam erre, hogyne számítottam volna. És értem, megértem, hogy került mellé valaki. Mégis úgy gondoltam, elfelejtjük. Soha nem fogom felemlegetni, a béke meg a gyerekek miatt — ezt mondtam neki. Nem volt kinek, a fiú itt lakott továbbra is. Ők ott, én itt, s köztünk a bezárt konyhaajtó. Meg a gyerekek. A kislányom már másfél éve a feleségem rokonaihoz költözött■ — Ha megint együtt lesz a család visszajön — így mondta. — Csaba viszont itt lakott velük. Fizikából pótvizsgára bukik — újabb gond. Kezdenem kell valamit vele. Ilyen korú gyereket láttam Marginenon is, vagabondázsért zárták be őket, az inasiskolában én csináltam meg a számtan leckéjüket. — Ő is most van abban a korban, hogy mesterséget kapjon a kezébe. ■— Hogy van hozzá erőm? ■— Egyelőre csak egy szűkösöm van. Benne vagy két ruhanemű. A ház első felét, a részem, elvitte a tárgyalás. Újra kell kezdenem. — Mennyi újra és mennyi kezdés. — Még nem nőtt újra a hajam, de már segédmunkás vagyok. A festődében. Dukázással jól lehet keresni. Ebből gondoltam... Nemsokára megkapom az első fizetésem és hat hónap múlva mesteriskolába megyek. A leltári hiány miatt igaz, kártérítést kell még fizetnem, de ha dolgozik az ember, csak a végére jut mindennek. Onnan bennről is ezért szabadultam hamarabb. Tizenhat helyett tíz évet ültem. Dolgoztunk. — Érdekes, maradtak barátaim, s mégis egyedül érzem magam. Aki a házam megvette, ő is barátom Felajánlotta, hogy ha akarom visszavásárolhatom tőle. Egyszer majd... De pillanatnyilag még azt sem tudom hol fogok lakni. A feleségem rokonai nagyon pártolnak, szívesen is látnak, de hogy mehetnék oda? — Itt meg? — Megmondom őszintén, lélek. Tönkrementek az idegeim. — Ott volt a mérnök felesége, aki féltékenység, bőr ... gyilkosként került be. El kell hát mennem innen, erőszakkal nem ülhetek■ Pedig úgy képzeltem, a ház körül rendbehozunk mindent, kerítést, lépcsőt, de úgy látszik az életünket sem tudjuk. A gyerekek miatt is milyen nagyon kellene. — Nagyon kellene . . . — Itt, ezen a konyhai sezlonon sokszor azon gondolkodom, hogy tényleg semmi ember voltam az asszonnyal? Ha veszekedtünk, akkor is csak annyit, mint mások, ha ittam is a barátokkal egy két pohárral, akkor sem házsártoskodtam. Olyankor inkább éneklős fajta voltam. — De mióta nem énekeltem már. — Egyelőre azt hiszem ez nehezett is fog menni. Nehéz lesz, mint sok mindent megszokni. Itt van például: amióta ülök, a füles kosztos csészében bebőrözött a leves, meghűlt. Újra kell melegítsem. — Időleges kapcsolatokat már nincs sok ideje fenntartania, negyven éves. Ha elhagyta a lánya, rokonai sem nézik jó szemmel, most meg a férjét is eltaszítja magától, gondolt arra, hogy néhány esztendő múlva egyedül marad? — Nem. De velem a fiam Ahogy eddig voltunk, megteszünk ezután is. A fizetésemből élek. — Nem bízik a férjében? — Főraktárnok volt, s a barátoknak köszönheti, hogy oda jutott, ahol volt, többé nem akartam azt, ami már egyszer megtörtént. — Tíz év nagy idő, s hogy megjött, egy hét múlva munkába állt. Előző életük folyamán durva volt magéihoz? — Azt csak én tudom, nekem mindig kijárt. — De hisz most, miután visszatért harmadnap, hogy kettesben találta magukat az idegennel, akkor sem viselkedett senkivel szemben brutálisan. Időközben, amíg leveleztek a válásról is szó került, maga akkor ellenezte. — Igen, de most más, üll késő mindenhez. — A férje azt mondta, felejtsen el mindent, kezdjél újra, ő nem emlegeti soha ezt a tíz évet. — Kliséik meg, nem tudok vele együtt lenni. — Az asszony munkahelyén öten vagyunk az üzemi bizottság szobájában. Négyen próbáljuk a jószó, s az érvek nyelvét. Erőlködésünk hadonászássá torzul — beleütközik a negyven éves barna aszszony nem akarásába, s közben délre fordul a reggel, a nap fele már eltelt. — Megint kezdjük■ A gyerekekért próbáljuk rávenni arra, amire a férjéért nem volt hajlandó. — Egy pillanatig megtorpan, és részünkről megint minden hiábavaló lesz. — Csak közben ne mosolyogna is. — Nem tud vagy nem akar? — Egyiket sem. Mert nem lesz belőle semmi jó, ezt tudom. — De ha nem is próbálták. Egy hónapra, kettőre. Kinyitják a választó ajtót. Ha majd együtt lesz az egész család... Az asszony megint mosolyog, vagy villanásnyira latolgat. Talán . . . talán. Mi pedig belekapaszkodunk ebbe. Félmondatokkal ígérgetni kezd. Most már nekünk is úgy tűnik, hogy talán ... Az idő sok mindent meghozhat — gondoljuk. — Hátha.. . Néhány nap múlva az egyik rokon. — A kislányuk most is nálunk lakik, nem fognak azok sajnos kibékülni... ZSIBOS BÉLA ft&wt ft(0'1'é’f'tfch let? 000 I I I I I I I I I I I I I I I I I i Balánbánya (Folytatás az 1. oldalról) előirányzott kapacitást 1970-ben kell elérnünk, az 1973-ra előirányzott kapacitást pedig 1971-ben kell maradéktalanul teljesítenie a vállalat munkaközösségének azért, hogy ezen eredmények révén megteremthesse a reális feltételeket a nemzetgazdaság növekvő igényeinek példás kielégítéséhez. Hogyan tükröződik mindez a város életében? — hiszen a tudományos alapokon nyugvó tervszerűsítés kizárja az egyoldalú, vagy csak az azonnali haszon elérésére épülő elgondolásokat. A jövő év végéig csak geológiai kutatásokra és szociál kulturális létesítmények építésére több millió lejt irányoztak elő. 820 lakrész épül családos dolgozóink számára, két egyenként 750 személyes garzon-blokk várja az ifjakat nemsokára, hogy csak a legfontosabbakat említsük meg. Az egyik garzon-blokkot a X. kongresszus méltó köszöntésére tett vállalásnak megfelelőn a napokban át is adják dolgozóinknak. A város életének lényegébe vág a bányaipari szakmai iskola beindítása, egy újabb elemi iskola építése, amely lehetővé teszi a tízosztályos tanítási rendszerre való áttérést, sőt részben biztosítja a tervezett líceum beindítása anyagi természetű nehézségeinek megoldását is. Feltétlenül ide kell sorolnunk a textilüzem közeli beindulását is, amely dolgozóinknak egy régi óhaját váltja valóra, a női munkaerő lekötésével érezhetően csökken majd az oly nagyméretű munkaerőhullámzás a bányaipari vállalatnál. Néhány konkrét példával szerettem volna érzékeltetni városunk fejlődési lehetőségeit, pártunknak azt a sokoldalú gondoskodását, amelyet nap mint nap érzünk mi is, balánbányai dolgozók. Tudjuk, hogy ez a gondoskodás egyben kötelez is — de kezesség arra, hogy valóra váljék a több mint 700 tagból álló erős városi pártszervezet, kommunistáink, összes dolgozóink igényessége, többet akarása Sok a tennivalónk a munkafegyelem erősítése, amunkaerőhullámzás csökkentése terén, hiszen túlzottan nagy arányban befolyásolják még ezt bizonyos szubjektív tényezők, amelyek felszámolásáért minden kommunista, városunk miden egyes dolgozója össze kell hogy fogjon, a fejlődés útján Hogyan készülünk Hargita megye gazdasági kiállítására (Folytatás az 1. oldalról) kereslet növekedésében mérhető majd le. — Mekkora felületen és milyen szempontok szerint állítják , össze a Csíkszeredai kiállítás anyagát? — Területileg korlátozottak ugyan a lehetőségeink, mindösszekörülbelül tizenöt négyzetméternyi területen „mutatkozunk be“, de ennyi is elegendő ahhoz, hogy a legfontosabbakat szemléltessük. Célunk az, hogy a látogatók megismerjék az erdőgazdálkodás, a fakitermelő és feldolgozó ipar mai fejlettségi fokát, hogy szemléletesen nyomon követhessék a fa útját az erdőtől a különböző végtermékekig. Persze, az erdőkitermelés, a faipar sokféle, változatosmunkafolyamatait lehetetlen valósághűen, zárt területen bemutatni. Gondolok itt a tulajdonképpeni kitermelésre, a szabad ég alatti munkára, ahol 64 motoros fűrész, 3 sodronypálya, 28 traktor és 4 vagonrakó gép segíti az embert, jelzi, a fejlődés, a korszerűsödés mai fokát. — Pontosan milyen termékekkel vesz részt vállalatuk a kiállításon? — Bemutatjuk a ditrói bútorüzem idei, legújabb típusú konyhabútorát, épületasztalos árukat, és jól bevált, köztetszést aratott kétszemélyes kempingház-típusunk makettjét. E röviden összefoglalható tárgylista rögött azonban nagyjelentőségű a fejlődés idáig megtett útja. Míg pár évvel ezelőtt mondhatni barakkokban, eléggé kezdetleges felszerelések és munkafeltételek mellett dolgoztak munkásaink, most télen-nyáron, korszerű, ipari és egészségügyi követelményeknek egyaránt megfelelő viszonyok között készül az évről-évre új formában jelentkező Ditró típusú konyhabútor. A kempingházakat illetően reméljük, nem egy látogatónk lesz majd, aki saját magának is rendel majd belőle. Előnye e házaknak, hogy könnyen szét- és összeszerelhetők, s tulajdonosaik a téli hónapokban könnyűszerrel, hótól, esőtől védett helyre szállíthatják. — Mit szeretnének még bemutatni a közönségnek? — Nagyon sokat. Fafeldolgozó üzemünket, ahol többek között kitűnő minőségű, határainkon túl is ismert fenyő-, tölgy-, és bükkfa fűrészárut készítünk, vagy szabadtéri üzemrészlegünket, ahol mezőgazdasági épületek számára gyártunk különböző alkatrészeket. Ládaszekciónkat is bemutatnánk, ahol préseltlemezből, bükkfadeszkából készülnek az áruszállításra kiválóan alkalmas különböző méretű ládák, vagy hordórészlegünket, melynek termékei különösen az erdei gyümölcsök tárolására és szállítására készülnek. De lenne még bemutatni való akár a vágtereinkről is. Arra törekszünk, hogy mindezekből a legérdekesebbeket, a fejlődésre vonatkozóan a legtöbbet mondó termékei közül jónéhányat fényképen mutassunk majd be a kiállítás megtekintőinek. Most kell gondoskodni az állatállomány téli takarmányszükségletéről (Folytatás az 1. oldalról) kaszáláshoz. A kaszálás megkezdésekor a vezetőség végigjárta az összes parcellákat és esetről esetre megállapította a munkanormákat, így a tagok idejében tudták, mennyi kell legyen a napi teljeítményük. Javasoltuk, hogy ne csoport, hanem egyéni teljesítményre törekedjenek, mert így arányos lesz a javadalmazás. A módszer jónak bizonyult. Hordásnál a legtöbb fogatos becsülettel megállta a helyét, ha akadt is egy-két tétlenkedő késlekedő. Az ütemet a II., III. brigád fogatai diktálták, de csatlakoztak hozzák a többiek is. Még nagyobb lehetett volna az ütem, ha a brigádvezetők jobban megszervezik az ürítést. Ha a szükség megkívánta rétegenként sózzuk a szénát. Még hátra van az erdei széna betakarítása, de biztosak vagyunk benne, hogy tagságunk szorgalma ezzel is rövid időn belül megbirkózik. 1969 Augusztus 2 szombat Napkelte: 5,02; nyugta: 19,40 ; Holdkelte: 21,52; nyugta: 10,10 Az évből eltelt: 213 nap, hátra van még 152 ! ÉVFORDULÓK: — A Niger Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának évfordulóin (1900) HETIVÁSÁR: Gyergyószent- Ir Miklós, Székelykeresztúr, Korond. Levése, Csíkszent , marton. NÉVNAP: Lehel. V ------------------------------------/ UulVizió AUGUSZTUS 2. SZOMBAT 17,50 Belle és Sebastien 18,15 A Bucureşti Diákklub előadása (Intervizió) 19,30 Híradó, Időjárásjelentés 20,00 Enciklopédia 21,00 Mai monográfiák — A Vaskapu (VI.) 21,15 Dalok 22,15 Híradó, Időjárásjelentés 22,35 Maigret felügyelő nyomoz... 23,25 Kőkorszak — zenés rajzfilm. AUGUSZTUS 3. VASÁRNAP 8,30 A haza védelmében — Románia Szocialista Köztársaság tengerész napja 9,00 Hat lépésre a kirándulástól 10,30 Faluműsor 12,00 Szimfonikus hangverseny 16,45 Magazin 17,55 Egy asszony élete (V.) 19,00 A Ciocârlia együttes műsorából 19,30 Híradó: Időjárásjelentés 20,00 Jelenkori monográfiák 20,25 Al. Mérphan: Lélekfele HARGITA" lős című színdarabja 22,25 Dokumentumfilm 22,40 Híradó. Időjárásjelentés 22,55 Román könnyűzene 23,20 Sport. I—RÁDIÓSZ AUGUSZTUS 3. VASÁRNAP Magyar nyelven: 8,30—9,00 Kisgyermekműsor: Postás Jankó. Az útüresés. Az okos botocska. 9,00— 9,30 Pionírok és iskolások műsora. Erdők hangja. Levelesláda. Emlékműsor a lupényi harcokról. AUGUSZTUS 2. SZOMBAT CSÍKSZEREDÁT „Hargita“: Tarzan, a dzsungel embere. Amerikai film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród“: Jöjjön holnap. Szovjet film. GYEGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: A három kövér. Szélesvásznú szovjet film. MAROSHÉVIZI „Călimări“: Tűzben edzettek. Szélesvásznú lengyel film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: Herszurszki ballada. Szélesvásznú szovjet film. GALOCÁSZ „Fenyő“: A hosszú párbaj. Színes, szélesvásznú angol film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: A vádlott nem jelent meg. Bolgár film. VLAHIGAI „Vlahica“: Nászéjszaka esőben. Színes, szélesvásznú német film. GYERGYÓGSOMAFAL VI „Művelődés“) Feleséget keresek. Színes, szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI „Borszék“: Egy hektár ég. Olasz film. BORSZÉKI „Forrás“: A költ árnyékában. Színes, Szélesvásznú olasz—spanyol film. TUSNÁD FÜRDŐI „Olt“: Robbantsátok fel a bankot, Francia film. DITROI „Maros“: Hazai pálya. Színes magyar film. A Balánbányai Bányaipari Vállalat azonnal alkalmaz — bányászokat — segédbányászokat — segédmunkásokat föld alatti munkára A vállalat biztosítja: a maximális fizetést, az ingyenes elszállásolást közös hálótermekben, a napi háromszori étkezést, ellenértékének megtérítésével. Lehetőséget a szakképesítéshez A vállalattól 60 km távolságon belül lakó munkások részére a szállítási költség havonta 30 lej. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad (101) IDŐJADĂS Tegnap viszonylag szép, meleg idő volt megyénk területén, helyenként felhősödés, de a déli, délelőtti órákban eső nélkül. A reggeli hőmérséklet Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen 10, Alfaluban 6, Maroshévízen és Borszéken 7 fok volt. Délben Csíkszeredában 21, Alfaluban és Borszéken 22, Maroshévízen és Székelyudvarhelyen pedig 24 fokig melegedett a levegő. Mára hasonló idő várható, esetleg a déli, délutáni órákban felhősödés. A hőmérséklet éjjel 6—8, nappal 20—22 fok között ingadozik. Gyenge délkeleti szél. Apróhirdetés A zsögödfürdői falatozóban korlátlan mennyiségben kapható házilag olvasztott disznózsír és házi füstölt szalonna. NYITVA: hétfő kivételével minden nap, 10-től 21 óráig. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Csíkszereda, Lenin tér 11 szám Telefoni 249 ELŐFIZETÉSEK) a postahivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztők* nél ári haverira is 4 Ip, n^ínyenf^vre *14 fej4 félévre 4f* lej, ecés? évre Ofi le]