Hargita, 1969. szeptember (2. évfolyam, 208-231. szám)

1969-09-03 / 208. szám

NÉGY HÓNAPPAL ÉV VÉGE ELŐTT A BERUHÁZÁSOKRÓL A lemaradás lemaradást szül... Ismeretes az a jelentős volumenű beruházás, amelynek megvalósítását ez évre ütemezték be Hargita megyében. Ha csak az utóbbi két év beruházási alapjait vesszük figyelembe akkor is világossá válik az a következetes gazdaságpolitika, amelyet pártunk érvényesít a termelőerők megfelelő területi elosztása érdekében. A X. kongresszuson előterjesztett jelentésében Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott: „Az új ipari létesítmények helyének kijelölésénél továbbra is szervesen egybehangoljuk a gazdasági hatékonyság diktálta meggondolásokat a társadalmi ismérvekkel, melyek szorosan öszszefüggnek, a kevésbé fejlett megyék és helységek felemelésének szükségességével, gazdasági és szociális haladásunk meggyorsításával“. E célkitűzés valóra váltásának jótékony hatását meggyőzően érzékeltetik megyénk beruházásai, amelyek nyomán szüntelenül növekszik a gazdasági potenciál, újjászületnek vállalataink, a lakosság egyre nagyobb része kapcsolódik be közvetlenül a termelő tevékenységbe. Magától érthetődő, hogy a beruházási pénzalap még önmagában nem jelenthet létesítményt, új termelőkapacitást. Szívós, kitartó felelősségteljes munkára van szükség mindannyiunk részéről, ahhoz, hogy formát öntsenek a valóság méretein a tervek, a műszaki rajzok, a makettek. Becsületbeli (s talán ennél is több) kötelessége minden egyes, a beruházások kivitelezésében résztvevő szervnek teljes együttműködésben, energiát nem kímélve törekedni a beruházási tervek ütemes, határidőre való teljesítésére. „A minisztériumoknak, iparközpontoknak, vállalatoknak, mezőgazdasági egységeknek kötelességük mindent megtenni az építkezési költségek lényeges csökkentéséért, az alapok forgási sebessége növeléséért, hogy idejében biztosítsák berendezésekkel s felszerelésekkel való ellátását, az összes kapacitások határidőre történő üzembe lépését“ — olvassuk a kongresszusi jelentésben. Eddigi eredményeink azt tanúsítják, hogy csak részben sikerült eleget tennünk a fenti elvi szempontoknak. A nyolc hónap megvalósításainak statisztikája még nem készült ugyan el, de az előzetes számítások azt mutatják, hogy nem gyarapodott az idő parancsolta szükséges arányban az ez évi terv augusztus elejei 35,3 százalékos megvalósítása. Az arány az építkezésiszerelési tervteljesítés vonatkozásában ugyan jobb volt — 47,8 százalék —, de ez sem kielégítő. A napokban látogatást tettünk néhány jelentősebb építőtelepen, az észleltekről, a tervteljesítés perspektíváiról részletesenbeszámolunk következő lapszámainkban. ★ CSÍKSZEREDA: A kötöttárugyár építőtelepe augusztus végén. Néhány sokatmondó statisztikai adat: augusztus első 20 napjára beütemezett 2 millió lej értékű munkálatból 1,7 millió lejnyi, azaz 85 százalék valósult meg. SZENNER ISTVÁN a Megyei Beruházási Bank osztályvezetője HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) Az utóbbi időben igen sok szó esett a zöldségtermesztésről, lehetőségeiről, és főleg szükségleteiről, de a zöldségtermesztéssel kapcsolatos kérdések valamennyi vetületéről. Lényegében ez a kérdéssor egy igen bonyolult problematikát fedne, azaz megyénk zöldségtermesztésének sorsát, további fejlesztésének, — a szó igazi értelmében —, módozatait és lehetőségeit, természetesen megyénk belső piacszükségleteinek függvényében. Nehéz lenne dönteni, vagy mondjuk eldönteni, hogy mi is lenne az, ami valóban változtatni tudna a már-már súlyossá vált helyzeten. Szakkörök véleménye szerint, megyénk délnyugati lankás vidékén, elsősorban a Küküllő mentén lehetőségeink vannak egy szépen jövedelmező (egyáltalán nem elhanyagolható szempont), majdnem nagyüzemi zöldségtermesztésre, persze megfelelő szakirányítással, az adottságokhoz alkalmazható gépi felszereléssel, beleértve az öntözéses művelés bevezetését is, most már a korszerű igények szintjén. Más vélemények szerint lehetőségeink jelentős hányada relatív, és ennek magyarázatára érveket is találhatunk, és nem is másodlagos érveket. Tény azonban, hogy belső piaci szükségleteink igényei jóval nagyobbak, mint amennyit eddig és a jelenlegi körülmények között mezőgazdaságunk szolgáltatni tudott és tud. Utat keresünk és azt meg is kell találnunk. Ezt azonban ne úgy értelmezzük,, hogy misz-eink mostmár teljes gőzzel rátérnek majd a zöldségtermesztés bonyolult és nehéz feladatainak a megoldására, minden szempont és alapos felmérés, az adottságok elemzése nélkül. Nem, itt csupán arról van szó, hogy az „eddigi tapasztalatok szerint módunkban’ áll, ''finn-nevűis a korai, de legalább a nyári és valamelyest talán az őszi zöldségfélék szakszerű, minőségi termesztésére és ezt valóban ki is kell használnunk. Murok, petrezselyem, zeller, a káposztafajták, hagyma, fokhagyma, paprikafajták, paradicsomfélék termesztése régóta meghonosodott már vidékeinken és eredményesen. Igaz, azonban, hogy sajátos klimatikai és talajviszonyaink ezt a termést évről-évre más és másképpen „engedélyezik“ vagy inkább feltételezik. Hiszen a zöldségtermesztés legalapvetőbb feltételei, talaj, víz, hőmérséklet, fény megannyi külső természeti tényezőtől függnek. Ezeknek életrend-pontosságú kikövetkeztetése, kihasználása, a zöldségfélék biológiai szükségleteihez, életéhez alkalmazása pedig zöldségtermesztő szakembereinktől is maximális munkaráfordítást, lelkiismeretességet és szaktudást feltételeznek. Szakembereink ráfordított munkája és a zöldségesekben végzett növényápolási, gondozási munkák megannyi, külső tényező, amelyek, ha nem is alapvetően, de nagymértékben befolyásolják a termesztés hozamát, minőségét és általában annak létét. Lehetnek pedig az itt elmondottak csupán egy szubjektív vélemény néhány gondolata, de mindenképpen el kell jutnunk már addig, hogy alaposan számbavegyük adottságainkat, lehetőségeinket. A megoldás útját viszont, csakis ennek következményeként találhatjuk meg, vagy teremthetjük meg. Amint már mondottuk, nálunk, a mi viszonyaink között is éppen úgy megteremnek a zöldségfélék legváltozatosabb fajai, mint bárhol máshol, mégha hetes, hónapos eltolódással is. Tehát nem feltétlenül fontos anyagi ráfordítással mesterséges termőviszonyokat, feltételeket, teremtenünk ahhoz, hogy lépést tartsunk a követelményekkel. Kissé későn, KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) CÁJOL-E VAGY BIZONYÍT JA NAGYGALAI FIALVI ELHANYAGOLT ZÖLDSÉGES? Átalakítjuk, átadjuk kezdjük Van a pazarlásnak, az ésszerűtlenségnek, felületességnek egy olyan formája, ami időnként a legegyszerűbb járókelőnek is a szemébe tűnik. Nevezetesen, hogy egy többször átalakított, kifestett, berendezett helyiséget újból bezárnak, elhordják a bútorokat, s mindent kezdenek élőtről az építők. Vannak helyiségek, amelyeknek sorsa látszólag csupán az, hogy szinte évente renoválják, s ma fagylaltot, holnap cigarettát, később papírt árulnak bennük. Érdemes lenne kiszámítani, mennyi elfecsékelt költséget, munkát, gondot, " tervet emészt fel mindez, hogy sok esetben mennyivel hasznosabb célokra fordíthatták volna a meggondolatlanul, jövőbelátás nélkül elköltött pénzt. Félreértés ne essék! Nem az ellen emelünk szót ,hogy intézményeink, vállalataink beruházásokat eszközöljenek meglévő, azelőtt más célokra használt helyiségekbe. Maga a közérdek, a fejlődő valóság ezt sokszor megkívánja, sőt megköveteli. De a különböző érdekeltségű intézmények vállalatok vezetőségei időnként jobban össze kellene hogy hangolják terveiket, több ésszerűséggel, az adott lehetőségek alaposabb elemzése után kellene javításokat, átalakításokat kezdeményezni vagy éppen elkezdeni. Jellemző példák az elmondottak igazolására: Amikor Gyergyószentmiklóson az Állami Mezőgazdasági Vállalat kiárusító egységet rendezett be, minden tapasztalat nélkül is előre láthatta volna, hogy a helyiség nagyon szűk lesz hentesáruk, zöldség- és gyümölcsfélék tárolására és árusítására. Már annak idején igényelniük kellett volna a szomszédos dohányüzletet, amelynek jókora felülete nincs kihasználva, míg a zöldségbolt másik szomszédságában ugyancsak parlagon hever a kisipari termelőszövetkezet — dohányboltra is berendezzük, ÉS I II elölről kább alkalmas — szíjgyártó műhelye. Hasonló példák egész sorát említhetnénk még Gyergyószentmiklósról, ahol a megyésítés után a legtöbb helyiség szabadult fel. Mi lett ezeknek a sorsa? Természetesen azonnal „berendezték“, „átadták“, stb. Hogy milyen elgondolásokkal, azt talán az illetékesek sem látták tisztán. A filmszínház terme fölötti helyiségekben javítóműhely (parkettes szobában!), kihasználatlan irodahelyiségek, gyűlésterem kérdőjelezik meg ottani létjogosultságukat. Helyettük klubhelyiséget lehetne és kellene berendezni, ami az adott felületek kihasználását társadalmilag, az ifjúság nevelése, színvonalas, igényes szórakozása szempontjaiból sokkal hasznosabbá tenné. A főtérnek ugyanezen az oldalán külön helyiség áll a takarék- és letétpénztári kötvénytulajdonosok számára, akik hetenként kétszerháromszorra igénybe veszik a szolgáltatásokat. Ugyanakkor a Bucsin utca elején a városi Testnevelési és Sport Tanács helyiségéből nyílik a KISZ-bizottság székháza, s ez az állapot mindkét szerv tevékenységét kölcsönösen zavarja, akadályozza. A régi cukrászda fölötti korábbi irodahelyiségekben családok laknak, állandó tüzelőanyagtárolási, víz- és mellékhelyiség problémákkal küszködve. A lakásépítéssel párhuzamosan a szétszóródó irodahálózat jelentős részét lehetne ide összpontosítani, ami a munkafegyelem javítása mellett az ügyfelek jobb kiszolgálását is elősegítené. Társadalmunk gazdasági életének, a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedése lehetővé, sőt szükségszerűvé teszi a kereskedelmi és a termelőfelületek növelését. Állíthatjuk, hogy megyénk JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) WMag proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 208 (476) szám, 1969. szeptember 3. szerdai Ára 30 bank Szeptember 3-án Csíkszeredában mutatkozik be a marosvásárhelyi Filharmónia kamarazenekara. A ma este nyolc órakor a Művelődési Ház nagytermében sorra kerülő előadáson fellép Ruha István érdemes hegedűművész. Műsoron Bach, Corelli, Marcello, Mozart művei szerepelnek. Koncertmester Hamza Gyula. 39 600 liter juliter feldolgozása az év végéig. — Ez is szerepelt a csíkdánfalvi mtsz idei tervei között. A tagság és a vezetőség munkáját, dicséri, hogy ezt a tervet még augusztusban — több mint 4 hónappal határidő előtt — teljesítették. Ugyancsak augusztusban jelentették egész évi szarvasmarha exporttervük teljesítését is a szorgalmas dánfalviak. Gyors ütemben haladnak a székelyudvarhelyi Autószállítási Vállalat bővítési és korszerűsítési munkálatai. A teljes egészében belső dokumentációra, építőanyag- és erőforrásokra támaszkodó építkezések befejezése után megyénk legkorszerűbb gépkocsiparkja lesz a székelyudvarhelyi. Megyénk valamennyi kisebb és nagyobb építőtelepének példaként szolgálhat az említett vállalatnál tapasztalható építőanyag-gazdálkodás. Bizonyos, hogy jóval határidő előtt végeznek a munkálatokkal, s többek között megoldódik az átmenő gépkocsivezetők kényelmes pihenésének kérdése is. Elismerésre méltó eredményekről számolhat be a vlahicai fogyasztási szövetkezet. Amint arról Ferenczy Lajos tudósít, a szövetkezet munkaközössége az év első felében 150,8 százalékban teljesítette közétkeztetési, 196,6 százalékban közszolgáltatási, 169,4 százalékban felvásárlási és 112 százalékban árueladási tervét. „.. - édes kicsi anya, szépen kérlek, hogy írd meg, hogy mi a baj, vagy nincs időd, mert már nem is tudom, hogy mit is gondoljak, jót vagy rosszat, ha gondolod, hogyha nem haragszol, akkor küldjél egy pár sort nekem, vagy kaptál jobbat mint én, s azért nem írsz nekem... Ha megkapod ezt a levelet, akikor azonnal írjál választ nekem, remélem nem volt, amiért megharagudjál, de akkor is írjál egy pár sort, és írd meg, hogy mi a bajod, vagy már nem bírod ki azt a két hónapot, írd meg, mert nem haragszom meg rád, csak tudjam, hogy mi a bajod, vagy van valakid? ... írd meg nekem, mert ha haza megyek elintézem vele, így is van egy illetővel valami elintézni valóm, de amikor otthon voltam (szabadságon) nem lehetett, de most ha haza megyek, számolok én velük. A milícián megtudtam — egyetlen igaz pontját az anyós állításának —, hogy a sógornő tényleg büntetett előéletű. Kétszer volt elítélve lopásért. Mind a kétszer italt lopott. De tulajdonkép- A kato pen nem ez volt amiért ide jöttem. Talán a katona levelei folytán nem hittem el a sógornő önzetlenségét, amiről lépten-nyomon beszélt. A sógornő, megpróbálja másra terelni a szót. Nem szakítom félbe. Ahogy beszél, a kép lassan körvonalazódik bennem. Előttem a katona levelei. Szálkás betűkkel teleírt oldalak, egyetlen motívum: miért nem írsz, miért nem írtál? — Kapitány elvtárs, nézete szerint fennállhat annak a lehetősége, hogy a sógornő azért tartja magánál a katona feleségét, hogy társa legyen kisded játékai űzésében? — Nézetem szerint erre vonatkozólag semmi, konkrét bizonyítékunk nincs. Bizonyos értesüléseink szerint itallal felszerelkezett nős emberek járnak hozzájuk Pontosan ez az, amiért nem bizonyítható tény. Nős emberektől nehezebb tanúvallomásokat beszerezni, ez érthető. Kétségtelen, hogy fennáll annak a lehetősége is, hogy az eredeti információk tévesek. De ennek nagyon csekély a valószínűsége. Venczel kapitány, a megyei Milícia Bűnügyi osztálya főnökének véleménye is erre utalt. ★ Újra a sógornő beszél, majdnem mindent elmond a családról. A négy fiú apja évekkel ezelőtt meghalt. A panaszt tevő anyós férjhez ment másodszor, házát és a hozzátartozó földeket eladta. Ettől a perctől egyetlen gyermeknek sem volt maradása. Minden, az égvilágon minden, a pénz körül forgott. A pénzért nem adta oda a katona feleségének gyermekét. De ehhez, előbb el kellett üldöznie a háztól a kicsi asszonykát, apósa többször is megverte. Miután elment, csak azután számíthattak a gyerekpótlék pénzre, de legalább felére, mert az egyik gyermeket ők tartották. Nem volt igaz az sem, hogy a katonának pénzt és csomagot küldtek. „ ... Nemsokára leszerelek és hazulról is el kell kérjesi a ruhámat, mert ha nem, nem lesz amivel hazamenjek és a szégyen megöl engem, pedig nem akartam elkérni hazulról, nem is akartam megírni, hogy mikor szerelek le, de már más módom nem lesz, csak meg kell írjam és attól félek, hogy nem küldik el, mert haragusznak valamiért, mert én küldtem 4 levelet, de egyre sem kaptam választ tőlük, nem tudom mi az oka, de nem baj, mert lesz valahogy, ha haza mehetek, de nem fogok én haza menni, mert úgy látszik, hogy megvetnek engem, mintha nem is lettem volna gyermeke édesanyámnak ... * A katona feleségének tehát, el kellett mennie anyósától, majdnem szökött A Városban lakó sógornőjénél húzódott meg. Három hónapon keresztül nem dolgozott sehol. (A vállalat, ahová elhelyezkedett, igazolta ezt). Valamiből csak kellett élnie ... Ezzel párhuzamosan majdnem teljesen elhanyagolta a férjét, alig írt levelet neki. A katona pedig ontotta a leveleket, szinte naponta. A hétpecsétes zárkózottság (Folytatás a 3. oldalon) ★ ★ Gaál Péter riportja (II.) H REK NICOLAE CEAUŞESCUNAK, az Államtanács elnökének hivatalos látogatása Iránban Nicolae Ionescu és Paul Finanţu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceauşescu iráni látogatásának második napja is éppen olyan baráti és szívélyes légkörben folyt le, mint amilyenben ebbe a szép és vendégszerető országba való érkezésük első pillanatától részesítették őket. A román vendégeknek az iráni fővárosban való jelenléte alkalmából újból megnyilvánultak a román államfő és a román nép iránti tisztelet és nagyrabecsülés jelei, újból kifejezésre jutott a két országnak az az óhaja, hogy továbbfejlesszék a közöttük meghonosodott jó viszonyt, hogy együttműködjenek és békében éljenek, hozzájárulva az összes népek általános erőfeszítéseihez, a biztonsági és enyhülési légkör megteremtéséért a világon. Koszorúzás Kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke virágkoszorút helyezett el a Nagy Reza Sah, a Pahlavi császári dinasztia megalapítója, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahin sah atyja mauzóleumánál. Nicolae Ceauşescu elnök kíséretében volt Ilie Verdeţ, a Minisztertanács első alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Ion Avram gépgyártóipari miniszter, Alexandru Albescu helyettes külkereskedelmi miniszter és Pavel Silard, teheráni nagykövetünk. Kíséretében volt még Szoltan Szanandazsi, Irán bukaresti nagykövete, Mohammad Goudarzin, helyettes külügyi államtitkár, Abuelath Atabay, a császári udvar minisztériumának helyettes államtitkára és a román államfő díszkíséretének más tagjai. A fővároson kívül, az évezredes Ray vár maradványai közelében lévő mauzóleumnál Nicolae Ceauşescu elnök fogadására megjelent Gholam Reza Pahlavi herceg, a sahinsah fivére, Reza Azimi hadseregtábornok, a császári katonai ház vezetője és a sahinsah főszárnysegédje és más hivatalos személyek. A virágkoszorú elhelyezése után az Államtanács elnöke és a kíséretében lévő személyek egy percnyi csenddel róják le kegyeletüket. A vendégek ezután megtekintik a mauzóleumot, ezt a páratlan építészeti stílusú impozáns fehérmárvány-épületet, amelyet 1950- ben emeltek ama nagy államférfi emlékének megörökítésére, aki Iránt, a mai világ útján vezette. A mauzóleumot megtekintve, a román államfő ezeket írta be az emlékkönyvbe: „Az iráni fővárosban tett látogatás alkalmából — kegyelettel a Nagy Reza Sah, a Pahlavi dinasztia megalapítója emlékének“. A román államfő fogadta a dipomátiai képviseletek vezetőit kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu elnök és felesége. Elena Ceauşescu a Golesztán palota koronázási termében fogadta az iráni császári udvarnál akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Jelen volt Románia Szocialista Köztársaság iráni nagykövete. Ebből az alkalomból Nicolae Ceauşescu elnök szívélyesen elbeszélgetett a külföldi dipolmatákkal. Fogadás Amir Abbas Hoveida, Irán miniszterelnöke kedden fogadta Ilie Verdeţet, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első alelnökét. A találkozón részt vett Ion Avram gépgyártóipari miniszter, Alexandru Albescu helyettes külkereskedelmi miniszter és Ion Marcu külkereskedelmi minisztériumi igazgató. Részt vett még Hushang Ansari, Irán gazdaságügyi minisztere. A megbeszélésen érintették a Románia és Irán közötti kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági kooperálás további fejlesztésének több kérdését. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben folyt le. Borszéki erkélyek (GAÁL ÁRPÁD felvétele) I % IV-iÉíts ■ készruhagyár és munkásnője Tudományos ülésszak a nemzetközi folklórfesztivál és -verseny keretében A nemzetközi folklórfesztivál és -verseny keretében hétfő reggel a palota kistermében tudományos ülésszak nyílt „A népi alkotások korunkban“ címmel. A szeptember 1 és 3 között tartó ülésszakon 23 európai, amerikai, ázsiai és afrikai állam szakemberei vesznek részt. A tudományos ülésszak, amelyen több mint 90 hazai és külföldi kutató — köztük a néprajz és a folklór több világhírű személyisége — tart értekezést, azt a célt tűzte maga elé, hogy megvizsgálja a hagyományos kultúra irányzatait és távlatait a mai élet adottságai között. Az ülésszakot dr. Mihai Pop professzor, az Akadémia etnográfiai és folklórintézetének igazgatója, a nemzetközi folklórfesztivál és verseny szervező bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság nevében Ion Moraru, a bizottság alelnöke köszöntötte az ülésszak részvevőit és sikert kívánt munkájukhoz. Ezt követően felolvasták William Eteki Mboumouának, az UNESCO általános konferenciája XV. ülésszaka elnökének üdvözletét. Rene Maheu, az UNESCO vezérigazgatója nevében dr. D’Arcy Hayman, az UNESCO kulturális főosztályán működő kulturális fejlesztési tagozat művészeti nevelésügyi osztályának igazgatója üdvözölte az ülésszakot. A továbbiakban dr. D’Arcy Hayman, dr. Ion Vlăduţiu, dr. Cornel Irimie és dr. Paul Petrescu tudományos értekezést terjesztett elő. Ez alkalomból a palota kistermének előcsarnokában 29 ország részvételével szakkönyv-kiállítás nyílt. A kiállításon mintegy 600 népművészeti, néprajzi és etnológiai munka látható. (Agerpres)