Hargita, 1969. november (2. évfolyam, 259-284. szám)

1969-11-01 / 259. szám

II.ÉVFOLYAM 259.(527.) SZÁM 1969.november 1. szombat ÁRA 30 BÁNI proletárjai, egyesüljetek 7 AZ RKP HARGITA MEGY­EI ElfOJTSAOA ES A MEGYEI HÍPTANÁCS NAPILAPJA Számok nyelvén Gazdasági életünk szellemi potenciálja Folytatjuk felmérésünket a töb­bi gazdasági egységekben (építke­zési, szállítási, távközlési és ke­reskedelmi). Részletesen nincs, mit sokat taglalnunk. Már csak azért sem, mert a szóban forgó egysé­gekben tevékenykedő, főiskolai végzettséggel rendelkező szakem­bereket megszámolhatjuk a két kezünkön. Ezekben a vállalatok­ban enyhén szólva fura szem­­létmóddal találkoztunk: „van nekünk megfelelő, nagytapasztala­­tú szakembergárdánk.“ Azt már leszögeztük, hogy a tapasztalat­­nem helyettesíti az elméleti felké­szültséget, de van az éremnek egy másik oldala is: a jelenlegi tör­vénykezések kivételes módon (megfelelő jóváhagyással) lehetővé teszik, hogy főiskolai végzettséget igénylő feladatköröket ezzel nem rendelkező személyek is betöltse­­nek. Magától érthetődő, hogy e lehetőség egy átmeneti megoldás és egy adott időszak szakember­­hiányából adódott. Vagyis: lehető­séget biztosít az adott személyeknek tanulmányaik kiegészítésére illetve a főiskolát végzett szakemberek számának növelésére. Tehát a cél nem a kivételes mód állandósítása, és ezzel számolni kell. No, de nézzük meg, hogyan is állnak a már említett egységek a főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek dolgában. A megyei telefon- és postaigazgatóságánál több mint 700 alkalmazott dolgo­zik. Főiskolai végzettsége csupán az igazgatónak van. Az autószál­lítási egységekben egyetlen köz­gazdász dolgozik (Székelyudvarhe­­lyen). Mérnöknek „nyoma sincs“. A gépkocsipark állandóan növek­szik, s ezzel egyidejűleg az alkal­mazottak száma is, s természetes egyre bonyolultabb szervezési problémák vetődnek fel, amelye­ket megoldanak (vagy megoldód­nak), de hogy milyen energia rá­fordítással, mennyire eredménye­sen, az már vitatható. A megyé­ben egyetlen szállítási szakmérnö­künk van­, ismereteit a megyei fém-, vegyipari- és kitermelő vál­lalatnál „gyümölcsözteti“... Négy helyi kereskedelmi válla­latunkban (Csíkszereda, Székely­udvarhely, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz) könnyű statisztikát összeállítani: a maroshévizi válla­lat igazgatójánál, aki közgazdász, véget ér a lista... Négy vállalat — több mint 440 egység — 1 660 alkalmazott — egy közgazdász. Úgy véljük minden kommentár felesleges. De nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy évek óta nem sikerül szakembert biztosítani. Hogy mek­kora szükség lenne rájuk, arra ta­lán legjobban a vállalatok tevé­kenységében már annyiszor szó­­vátett fonákságok utalnak. A gon­doskodást illetően egy sokatmondó epizód: 1965-ben Udvarhelyre kér­te kinevezését egy fiatal közgaz­dász, azonban az állami kereske­delmi vállalatoknál­­„nem akadt hely“(!). A fogyasztási szövetke­zet azonban kapva kapott az a­­jánlaton és azonnal alkalmazta. (Nem ide tartozik, de érdemes megemlíteni, hogy az illető jelen­leg a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége Végrehajtó Bi­zottságának felelősségteljes titkári tisztségét tölti be­. Persze így nem véletlen, hogy a szövetkezeti háló­zatban jelenleg három közgazdász tevékenykedik. A megyei építkezési-szerelési vállalat alkalmazottainak száma közel 200, termelési terve pedig közel 100 millió lej. Mint ismere­tes a központi szerven kívül há­rom termelési részlege van — Csíkszeredában építő és szerelő, Székelyudvarhelyen pedig építő munkatelep, összesen 15 mérnök­kel és 5 közgazdásszal rendelkez­nek. A megoszlást illetően csupán Udvarhelyen (és itt is csak vi­szonylagosan) beszélhetünk kielé­gítő helyzetről: négy mérnökük HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon). Seprik a levélszőnyeget ÖNTÖZNI, LECSAPOLNI, Ésszerűen gazdálkodni PK* 661 EZER HEKTÁRON o» Beszélgetés Lakatos Ádámmal, a Hargita megyei jjgji, 2 a Földalap-, Vízgazdálkodási és Telkesítési Hivatal % % JL­­ i igazgatójával — Miben látja az új intéz­mény létjogosultságát, társa­dalmi szerepét? — Eddig csak területenként mű­ködtek hasonló intézmények, de a megnövekedett feladatok, azok sokrétűsége szükségessé tette, hogy megyénként is megalakuljanak ilyen intézmények. Előrebocsá­tom, hogy elnevezésünk időköz­ben megváltozhat, de ez semmi­ben sem befolyásolja feladatkö­rünk tartalmát. A Földművelés­­ügyi és Erdőgazdálkodási Minisz­tériumhoz tartozó intézményünk tevékenységének célja a mezőgaz­daság megszervezése, tudományos alapjainak kidolgozása, a földterü­letek ésszerű, teljes kihasználása érdekében. Teljes egészében fel­térképezzük megyénk állami, szö­vetkezeti és magántulajdonban le­vő mezőgazdasági területeit, és az év minden szakában szigorúan el­lenőrizzük azok kihasználását, valamint a területeken eszközölt változásokat. Az ellenőrzési tevé­kenység egyik feladata megaka­dályozni, hogy bármilyen más célra használják fel a termőföld legkisebb darabját is. — Hogyan, milyen módon érhetik el ezt a célt? — Főleg az érvényben levő, de nem mindig tiszteletben tartott törvények, határozatok legszigo­rúbb alkalmazásával. A pontos nyilvántartás lehetővé teszi a bár­mikori ellenőrzést. Fokozottabban lehet tehát ügyelni arra, hogy bármely városi, községi intézmény vagy magánszemély saját céljaira ne foglalhasson le mezőgazdasági területeket. Mert, ha kissé hihetet­lennek is tűnik, mégis igaz, hogy sok önkényes kisajátítás történt a termőföldek, legelők rovására. Intézményünk előtanulmányokon alapuló jóváhagyása nélkül a jö­vőben semmilyen területet nem használhatnak fel korábbi rendel­tetésétől eltérő célokra. Törvé­nyeink pedig lehetőséget biztosí­tanak arra, hogy a kihágásoknál megállapíthassuk az egyéni fele­lősséget, s ilyen esetekben akár ötven­ezer lejig (!) terjedő kárté­rítésre kötelezhetők a törvénysér­tők. — A vízgazdálkodást illetően van-e biztosíték arra, hogy folyóvizeink szennyeződése megszűnik? — A halállomány megvédése, a vizek menti területek, termőtala­jok leromlásának megakadályozá­sa érdekében rendkívül fontos folyóvizeink igazi vagy más ter­­mésze­tű' filszék­nyézésének' ’meg­akadályozása. Ez feladataink egyik legfontosabbika, melynek teljesíté­sére törvény biztosította jogaink és lehetőségeink vannak. Mostaná­ig a kérdéssel a szerem­ Vízügyi Igazgatósága foglalkozott — több tényező miatt elég gyatra ered­ménnyel. Mi azon leszünk, hogy lehetőségeinkhez képest szorgal­mazzuk bizonyos ipari vállalatok­nál az ülepítőszűrő berendezések építését. Balánbányán — tudomá­sunk szerint — folynak is a mun­kálatok, ideje lenne, hogy Szent­­simonban is hozzákezdjenek. Mert sok éves szomorú tapasztalatok alapján elsősorban a mezőgazda­ság sínyli meg az Olt vizének ipari szennyeződését. — Milyen segítséget nyújt­hat intézményük a mezőgaz­dasági egységeknek? — Amellett, hogy az­ mtsz-ek kérésére bármilyen öntözési, le­­csapolási, komplex legelőjavítási, talajerózió elleni, gyümölcs- és szőlőtelepítési, stb. tervet díjmen­tesen elkészítünk, szakmai-műsza­ki segítséget biztosítunk a tervek kivitelezéséhez­ A közelmúltban a székelykeresztúri mtsz kérte 30 hektár öntözésének , 20 hektár lec­sapolásának tervét, jelenleg pe­dig — többek­ között — 700 hek­tár árterület lecsapolásának, 100 hektár gyümölcstelepítésének ter­vét dolgozzuk ki a alfalusi, illetve a homoródalmási mtsz-ek részére. Ezzel egyidőben igyekszünk ele­get tenni a vlahicai néptanács legelő tarítási tervigényének is. Távlati feladataink egyik legfon­tosabbika az Olt és a Maros felső folyásának készülő szabályozási tervének kivitelezése, melynek so­rán közel 8 000 hektár termőföldet adunk át a mezőgazdaságnak. — Az indukás nehézségei? — Megfelelő épület és helyiség hiánya. Jelenleg 37 alkalmazot­tunk dolgozik,az alig­ hatvan,négy­zetméter felületű két irodahelyi­ségben,­­ létszámkeretünk pedig 74 személy. Gondot okoz a büvülő gépparkunk számára szükséges terület hiánya is. De bízunk ab­ban, hogy komoly ígéreteik betar­tásával megyei szerveink hatha­tós segítséget nyújtanak e nehéz­ségek felszámolásában. Lejegyezte: JANKÓ ISTVÁN ! Hiányzik ötvenezer hektoliter tej • KÉT VÉGLET: 563, ILLETVE 1493 LITER TEJHOZAM • TAKARMÁNYOZOTT TEHENENKÉNTI MEGYEI ÁTLAG: SZEPTEMBERBEN 959 LITER MINDÖSSZE TERVÉT ÖT MTSZ TELJESÍTETTE SZERZŐDÉSES Nem vitás, hogy a tavaly téli és az idei tavaszi takarmányozási lehetőségek érezhetően befolyásol­ták a tejtermelés alakulását. S a jelek szerint, az év végére a cset­­lő-botló kezdést sehogysem tudjuk majd kiheverni. Persze nem lehet ez az egyedüli oka az így alakuló helyzetnek. Amint már az előbbi­ekben többször szóvá tettük, jelen­legi állatállományunk összetétele olyannyira szegényes, mondhatni gyenge, hogy mit sem várhatnánk egyebet. Nem minden termelőszö­vetkezetre érvényes ez így, de jó néhányat felsorolhatnánk. Jóval a megyei átlagon­­szeptemberijén 959 liter, sajnos csak a harmadik évne­­gyedi adatok álltak rendelkezésünk­re az anyag összeállításakor­ alul­­maradnak: Énlaka 659, Csíkrákos 645, Székelyszentkirály 628, Sik­lód 563, Nagysolymos 564 literes takarmányozott tehenenkénti tej­hozammal. Az előző hónapok növe­kedési üteméhez viszonyítva, alig­hanem még az év végére sem fogja elérni a minimális szintet, összme­­gyei viszonylatban is ugyanígy áll a helyzet. Augusztusról szeptem­berre mindössze 91 literrel gyara­podott az egy főre eső tejhozam. A takarmányozott tehenek meglé­vő állományával számolva ez a mennyiség mintegy 19 000 liter. Legeltetési, istállózási viszonyok és elsősorban az állatok gondozá­sa, ápolása megannyi tényező, a­­mely hasonló mértékben befolyá­solhatja általában a tejhozam, a hústermelés alakulását. Az idén, eddig nem tapasztalt bőséggel ela­jándékoztak meg legelőink, ka­szálóink. A nyár folyamán, késő őszig, minden feltétel biztosítva volt a legeltetésre, s most már a hidegebb éjszakák beálltával, ami­kor a gondosan elraktározott széna, abraktakarmány is a jászlakba ke­rül, még inkább és méltán várható a tejhozam lényeges gyarapodása. Nem így történt. Ha voltak jó­nak minősíthető eredmények Bö­­gözben 1493, Szentimrén 1453, a KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) A vezetés etikálását imm­ is iisi­siiiti Párhuzamos riport kommentár nélkül, amelynek a végén az ol­vasónak kell eldöntenie, mi a különbség a címben feltüntetett két „szakma” között­­____iMgBaKI Terjed a hír az önkiszolgáló­ban, az emberek izgatottan tár­gyalnak és az utcáról is bezsú­folódnak az üzletbe. — Tolvajt fogtak! Mindenki tudja, hónapok várnak a tettesre a börtönben, mert a társadalom védekezik és elrettentő példát statuál nyu­galmának, verítékkel szerzett javainak a megőrzése érdeké­­ben. Természetesnek tartjuk, jóváhagyjuk, sőt magunk is igen tevékenyen védekezünk vagyo­nunk megkárosítói ellen: zárat, rafinált kulcsokat csináltatunk az ajtónkra és igen zokon vesz­­szük, ha azt valaki engedély nélkül kinyitja... Illlllllllllllllllllllll ,.. Egy nagy vállalat igazga­tói irodája. Innen intézik több mint harmincezer embernek az üdülését. A cél, felejthetetlenné tenni a Borszéken töltött pihenő szabadságot, társadalmilag elő­segíteni munkaképességük új­ratermelését. Sajnos itt egészen másról fo­lyik a beszélgetés. — Hogyan történhetett meg ilyesmi önnel, igazgató elvtárs? Arról van szó, hogy az állam kedvezményes áron tizenegye­zer lejért Volga személygépko­csit juttatott Brassay Kálmán­nak az említett fürdővállalat i­­gazgatójának Ezzel is meg a­­karta könnyíteni munka- és é­­letkörülményeit. Brassay azon­ban „adod a kisujjad? Várj csak! Veszem az egész karodat“ — visszaélt helyzetével. Hivata­los papírt készíttetett, amelyben megrendelt a vállalat részérre három új autógumit. A papír a­­zonban hazudott, a vállalatnak nincs Volgája, í­gy került a gu­miabroncs az igazgató kocsijára. Ne szépítsük a dolgot ezzel a hamis eljárással, Brassay mint­egy kétezer lejjel rövidítette meg a szocialista államot, amely jó karéj kenyeret, sőt kedvezmé­nyesen autót is biztosított neki. — Vezetőállású ember létére, hogyan engedhetett meg magá­nak ilyent? — ismétlem meg a kérdést. Izzad az emberke, vádol min­denkit és bizonygatja, hogy ő ártatlanabb a ma született bá­ránynál is. — Rosszak az emberek. Meg akarnak fúrni. Visszafizettem a kétezer lejt. ...Soványka, rosszul öltözött asszonyt szorongat az üzletfe­lelős. Egy csomag csípőspaprika kerül elő a táskából. Szoro­sabbra zsúfolódik a tömeg, meg­kérdem tőle: — érdemes volt? Néhány hó­napos börtön jár tettéért. Nem tudta? — Nem tudtam... Kopognak a szavak. Az em­berek társadalmi veszélyről beszélgetnek, arról, hogy a tol­vaj megérdemli a büntetést. Megsértette a szocialista tulaj­dont. Az asszony zokog. — Visszafizetem az árát, el­adom a pityókámat és tízszere­sét fizetem vissza. Még öt lejt sem ér ez a paprika... — Nem lehet visszafizetni — hangzik a válasz. — Az emberek elkönyvelik: társadalmi veszélyről van szó... A törvény kérlelhetetlen és nem tehet különbséget, így van ez rendjén. A borszéki fürdővállalat e­­gyik kommunista alkalmazottjá­val beszélgetek. Betű szerint el­fogadom a véleményét, amely, ahogy később kiderült, egyben sok becsületes ember ítéle­tét is magába foglalja. Elkese­redve magyaráz. — Kérem, ilyen körülmények között képtelenség dolgozni. Itt mindennel törődnek,­ csak ami­vel kell azzal nem. A­­vezetőség egyes tagjai egy kanáli vízben megfojtanák egymást­. Nagy a zűrzavar. Csáki szalmája az ál­lam vagyona. Nézze, annyi te­kintélyük sincs előttünk, mint a körmöm feketéje. Mit is gondoljon az ember az ilyen ve­zetőkről? — és az ujjain kezd számolni. — Első ugyebár az igazgató, Brassay Kálmán. Esztendőkkel ezelőtt — jól ismerem — magas vezetőfeladatot töltött be. De mert visszaélt a hatalmával, a­­hog­y mondani szokták cirmos lett a keze, elküldték ide Bor­székre „megjavulni“ — igazga­tónak. Kecskére a káposztát. . . Az autógumi vásárlás ügyét már ismeri. . .Mit magyarázzak? Ha én elemelek egy liter szív­erősítőt az önkiszolgálóból be- ZÖLD LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) Illlllllllllllllllllllll IIIIMIIUIIIIIII A napokban fejezték be a székelyudvarhelyi szak- ____ iskola javítási-, korszerű­sítési munkálatait. Bőví­tették a villany-, a vízvezeték- és csatornahálózatot, parkettezték a tantermeket­, új berendezésekkel­­és felszerelésekkel látták el a műhelyeket, lebetonozták az iskola udvarát. Az ötszáznál több tanuló értékes hazafias munkával vette ki részét a közel ötszázezer lej ér­tékű korszerűsítési munkálatok­ból. A székely­udvarhelyi Har­gita étterem — a kissé hosszúra nyúló újrafestés után — szombaton nyit először. A közel tizenegyezer lej­be kerülő javítási munkák során új csempekályhát raktak a kony­hába a sokat füstölgő régi he­lyett, kijavították a belső helyi­séget és a ruhatár csempekályháit, újrafestették a teremnek a bár mögötti részét. A Hargita Művészete szö­vetkezet, mintegy 450 új ____ modellel jelentkezett az Észak-Mangálián megren­dezett, szerződéskötéssel egybekö­tött kiállításon. A népművészeti termékek minőségére, kivitelezésé­re jellemző, hogy a bírálóbizott­ság a 450-ből 370-et szerződéskö­tésre terjesztett elő, többek között, fekete-kerámia tárgyakat, írásos, varrotás, keresztszemes párnákat, szőtteseket, kovácsoltvas és fafara­­gásos munkákat, valamint mázas kerámia tárgyakat. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsé­ge által rendezett kiállításon me­gyénken kívül az ország vala­mennyi népművészeti szövetkezete részt vett. A község vagyonának megkárosítása Vádjával ____ idézték a helyi mtsz mel­lett működő bíráskodási bizottság elé Somorai Julianna, Varga Imre, Varga Erzsébet, Fe­leki Albert és Poja Juliánna nagy­­galambfalvi lakosokat, 3 teljesen majd a résére. Átalakítják, korszerűsítik a gyergyószentmiklósi vas- és fémárú üzletet. Az egység néhány hét múlva új berendezésekkel áll vásárlóközönség rendelkez A csíkszentkirá­lyi fafeldolgozó üzem udvarán az elmúlt napokban megkezdték egy új étkezde építé­sének alapozási munkálatait. IPARI TORNYOK (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Meg kellene érteni a kor követelményeit Meg kellene érteni, még akkor­ is, ha fogalmi köre — hogy úgy mondjam —­ lejáratott, mert ugye, amikor modernségről esik szó, gépiesen miniszoknyát, hosz­­szú hajat, kecskeszakálat és egyéb kenceficéket társítunk hozzá. Va­lójában a modernség — eltekintve mindenfajta túlkapástól — az élet, a mindennapi élet legmélyebb ve­lejárója; csak fékezni, elfojtani lehet, de hatását megszüntetni le­hetetlen. Tudni kell ezt. Felismer­ni. A földműves fiú, nem marad­­hat a földműves apa, éppen úgy ahogyan ő sem maradhatott an­nak idején a földműves dédapa hasonmása. Mert változtak az i­­dők, a társadalmak és a társada­lom támasztotta követelmények. Meg kell­­érteni ezt az­ Összefüg­gést. A régi korszakok földművese napjainkba,p, megszűnik csak föld­műves'.'Ifitim,'; mert a­­ technikai fejlődés biztosítja a másfajta te­vékenységek elvégzését is, más­részt a mi társadalmunk mélysé­ges emberségből fakadó követel­ménye is ez. A földműves tehát nemcsak verejtéket préselő fizi­kai munkás, hanem szellemi lény is abban az értelemben, hogy ho­vatovább mind jobban bele kel­l kapcsolódnia az intellektuális, kul­turális tevékenységbe, s mint fo­gyasztó nemcsak közszükségleti cikkek, hanem szellemi termékek fogyasztója is. Ez a fajta eltolódás a szellemiek felé hovatovább mind fokozódik. Ezt hozza a változás, a modernség, amire fel kell készíteni a jövő generációját. Ezért­­ van, hogy ke­vés már a nyolc iskolai év, mint ahogyan majd egyszer — nem is a távoli jövőben — kevés lesz a tíz i­s. Kétségtelen, nem egyszerű az élet részletkérdéseinek összefüg­gését megérteni és eldönteni, mi helyes és mi a helytelen. De az állandó változás, ami az emberi létet és társadalmakat jellemezte cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a helyes csakis­ ennek a fej­lődésnek szolgálatában rejtőzhet. A jelen pillanatban megyénkben működő 26 IX. osztály,, jó szonyíté­­k­a annak,, hogy­­26 helység/­szülői közössége felismerte és megértette az idők szavát; a fejlődési törvénye tudatosult bennük. Belátták, hogy a jövő generációjának — gyere­keiknek — létérdeke­ a tudás és a tudás befogadására való szüntelen gaal Péter (Folytatás a 2. oldalon)

Next