Hargita, 1969. november (2. évfolyam, 259-284. szám)

1969-11-01 / 259. szám

2 Gazdasági életünk szellemi potenciálja (Folytatás az 1. oldalról) és egy közgazdászuk van. A létszámkeretben feltüntetett állások ugyan jórészt be vannak töltve, de nem megfelelő végzettségű szakemberekkel, így például a vállalat termelési osztályának gyakorlatilag nincs vezetője, a pénzügyi osztályokon egyetlen közgazdászt sem találunk. A szerelő munkatelepen egy mérnök van (e részleget érinti leggyakrabban kritika). Ez évre négy mérnököt és 4 közgazdászt igényeltek, 1970-re pedig 7-et, illetve 3-at. Nem vitás, hogy ez kevesebb a kevésnél is. Igen ám, de a kérdés jóval bonyolultabb, mint ahogy az első látásra tűnne. A köztársasági normatívban ilyen rangú vállalatok számára több mint 40 mérnöki és 75 közgazdász beosztás szerepel. És ez csak a központban! Azonban a megyei vállalat létszámkerete ennek még az egynegyedét sem irányozza elő. Tehát a normatív és a létszámkeret között űr tátong, amelynek nem tudni kire hárul a ,,betömése“. A vállalatbeliek kéresük a jóváhagyott előirányzatot, de arra hivatkoznak, hogy be kell illeszkedniük a megyei szervek előirányozta összlétszámba ésbéralapba. Hogy jelenleg pontosan mennyi mérnökre és közgazdászra lenne szükségük, arra vonatkozóan nem végeztek számítást. A helyzet rendkívül visszás, hiszen az építők tevékenységét elemezve nem egyszer hangsúlyozták és hangsúlyoztuk jómagunk is a szakemberhiány kedvezőtlen kihatását. S mi több, a vállalat vezetősége is —■ nehézségeiről beszélve — gyakran hivatkozik erre. A vállalat termelési terve, jövőbeni feladatai sokrétűek, és egyre növekednek. Megbirkózni a tervmutattókkal nem egyszerű. A szakemberhiány felmutatásával pedig legjobb esetben fogyatékosságokra lehet „takarót teríteni“, de a problémákat orvosolni nem. Még egy visszás jelenségre szeretnénk a figyelmet felhívni. Megyeszette szakemberhiányról panaszkodnak, így is van. Ugyanakkor jónéhányan — mint azt előző cikkünkben szóvá tettük — olyan munkakörben tevékenykednek, amelyek nem kérnek főiskolai végzettséget. Olyan esetekkel is találkozunk, amikor egészen más szakterületeken dolgozik egy egyén, mint képesítése. Erről ugyan pontos statisztika nem készült, de egykét példát megemlíthetünk: a maroshévízi szakmai iskolában erdészmérnök tanítja a fizikát, a gyergyószentmiklósi építészeti szakiskolában is „tanárkodik“ egy erdészmérnök. Jó lenne, ha minden vállalat, intézményvezető szét, nézne a maga házatáján, mert esetleg az a meglepetés érheti, hogy agrármérnök könyvel... * Gazdasági egységeinkben egyre égetőbb a hozzáértő, megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkező szakember-kérdés. Mint részleges felmérésünkből is kiderült, a jelenlegi állapotot jóakarattal sem nevezhetjük rendjén valónak. Az illetékes helyi és központi szervek feladata, hogy gazdasági tevékenységük szellemi potenciálját valóban életerőssé tegyék, megteremtsék annak alapfeltételeit. érem másik oldala Az Előre 1. év szeptember 10-i számában Fábián Sándor „Keserves mesterségek'' címen a kereskedelemben dolgozó „Kiszolgáló keserves“ hivatásával kapcsolatosan eseteket közöl. Kitűnő tolla nyomán terítékre kerül, a „morcosán kiszolgáló nő“, „csinos pincérnő“ és az „idős jegypénztáros férfi“. A nyomtatott betű nevelő szándékával a nyilvánosság szégyenpadján áll három igaz történet■ Mind a három a rohanó élet egy-egy szürke esete, kétségtelenül gyakran előforduló bosszúsága. Szenvedő hősei* a kereskedelem színpadán pl. 8, órás , szereposztásban „ke-, serves mesterséget" játszó „kiszolgáló és nézőtérben reggeltől estig vásárló kedvében hullámzó, színházi nyelven— ezerfejű szörny — a közönség. Az érem egyik oldala tehát legyen az alkalmazott, tíz a „keserves mesterség“ űzésére kényszerült halandó, aki állandó fegyelem kíséretében tanulja a „kiszolgálás" művészetét. Őfelsége a vevő. Miként kell körültáncolni az óvariasság legrafináltabb figyelmeskedéseivel elbájolni és vásárlási kedvét fokozni. Természetesen ennek dacára is előfordulnak kellemellenségek. Megbotlik a „morcosán kiszolgálónő“ is. Mert az is csak ember. És mondjuk meg úgy, ahogy van, a vevő sem mindig szegfű. Olykor ideges, követelőző, ballábtó il ébredő, kisebb, szerű szadizmusra hajlamos. Sokfélék vagyunk mi emberek. A vevő is. Említsünk példákat egy üzlet „csendéletéből“. Kössük bokrétába a semmi gátat nem ismerő vevő vitézi „cselekedeteit“. Beszélgessünk annak modoráról, külön vásárlási habitusáról, az embertársát szívesen megtaposó hajlamáról, a pudli mögé szorult „kiszolgálóval“ szemben való lekezelő stílusáról? Gondolom az érem másik oldalára fektetett vevő számára is be lehetne vezetni a panaszkönyv intézményét. Mert a mélyen tisztelt Qründschalbe, például 1969 október 13-án Tusnádfürdőn összerugdosta egyik üzlet „kiszolgáló“ kislányát, csak azért mert hitelre nem volt hajlandó kiadni az árut, és még„morcos“ sem lehet a „kiszolgáló, nő"?. . . De mardjunk inkább az általánosságban való beszélgetés formájánál. És hallgassuk meg egyszer-egyszer a kritika állandó tüzében panasz nélkül - kötelességét teljesítő alkalmazottat is. Szocialista hazánk fejlődési üteme közismert. Ez a hatat, más lendület igen sokszor komoly gondot okoz az ellátásnak, a kereskedelemnek is. RÉSZEGH VIKTOR Qe.gAf-Z.tt A borszéki borvíztöltöde egyik munkacsarnoka T.m.v -----------------------CIRKÁLÁSOK 17 GÖRÖGFÜST A kilencvenes években divatba jöttek az úgynevezett „Élőképek“, mint a jótékony célok szolgálatában álló előadások programszámai Női rendezőbizottságok öszszehordták a városon található Murta, Munkácsi, Barabás, Gyárfás és más világhírű festők ■. reprodukcióit. Bizottságilag kiválasztották azokból a legfestőibb alakokkal díszelkedő képeket, s azokat eleven alakokkal, görögtűz mellett állították a nézők elé. Ezen időkben. ... előbb Kolozsvárt kezdeményezték az ilyen produkciókat. Mi volt természetesebb tehát, minthogy a következő nagyböjtben már Szeredában, s később Fitódban is élt bevágó produkciókká, kellett váljanak a jótékony célok érdekében. Nálunk Risznerné, a polgári leányiskola igazgatója lett az élőképek szakavatott rendezője. Agybizottság elhatározta, egé ősz estét betöltő élőképsorozatt, szavalatokkal, monológokkal, ikkel és tánccal egybekötött mutatását. Nyolc élőképet kell különböző színű görögtűzzel világítani és kifényesíteni. A dl élőképen 121 kosztümösmély, kik közül 32 férfi, 43 nő 46 lány és fiúgyereket kellett öltöztetni. Magától értetődik így a szereplők a nézőközönség. teltek ki, mert ennyi emberült felváltva, képenként férhetett a színpadon. A nézőközönség, Ta is egy nagy élőképet mutat, legfennebb csak a förögtű, nélkülözte. A képek sikere a görögtüzön -kalván, a hölgybizottság, áldott ilékű Mikó Ilka vezetése alatt. Int hajdani színpadi rendezőt és ban ... vélt szakértőt, engem itott a görögt.Izek vezénylete íré, s már jóelőre megbízott a rögtüzek beszerzésével. Ambícióval állottam a görög zek élére, s megrendeltem tint minden élő rendi. . .. és szil görögtüzet,... melyből nehátat már előzetesen kipróbáltunk és felségesnek találtunk. Minden pakkot nem próbáltunk ki, mert hiszen takarékoskodni is kellett. Elkövetkezett az előadás, akarom mondani a képek bemutatása. Gyönyörűen ment minden. Mind a hét kép elragadó volt. Monológok, szavalatok, énekek kitűnően sikerültek. Nagyok összeölelkeztek, mamák csókokkal dédelgették gyermekeiket a nagyszerű siker láttán, kisasszonykák hiú pislángással hivalkodtak gavalléraiknak, azok pedig öntelten tekintettek a sok nézőre. Meggörögtüzeztük ... még a Muszka Berci bandáját is. Minden számot meg kellett ismételni háromszor, négyszer, mert a felhangzó tapsorkán ezen alul nem adta,... Meg is írták volna a helybeli Pletykafon című közművelődési hírlapban, hogy ilyen estélyt még nem pipált Európa. A nyolcadik kép mint sláger pont következett,.. . aranyos palástokkal, fényes gyöngyökkel, alabárdokkal, kacagányokkal, buzogányokkal, pajzsokkal és kelevérekkel felfegyverkezve. Készen állott a kép, s Risznerné még csak az utolsó simítást végezte, mikor a buzogányos alakot dacosabb állásba igazította be. Feldöcögött, visszafojtott lélegzetek csendjében a műkedvelők lantos függönye. Meggyűlt a görögtűz is, de egyszerre akkora lánggal kezdett égni, sercegni, lobogni és füstölni, hogy a láng gerendát kezdte csapkodni, s egy másodperc alatt olyan fojtó, büdös füstbe temette a „Csillag“ nagytermét, hogy a közönségen és szereplőkön általános fuldoklás vett erőt- Mindenki megfutamodott. Sikoltozás, ájuldozás, egymást letaposó dulakodás csak a pillanat műve volt. Míg a görögtüzet nagy elszánással széttaposnunk, s a görögtüzes deszkát égő lánggal az utcára kidobnunk sikerült, minket is elfogott a fuldoklás, s alig volt időnk észrevenni, hogy a szereplők és, közönség, egymás hegyén-hátán kiszökött az ablakokon. Kövér dámák agyontiportak az ablakok alatt, sovány gavallérokat, kövér gavallérok lenge dámák fátyolruháiban markolásztak. Asztmás öregurak fuldokolva szitkozódtak. (Folytatjuk) ------_______ IPARI TÁJ ŐSZI KÖDBEN (Folytatás az 1. oldalról) zárnak. Vele visszafizettették a kétezer lejt, azt is két esztendő múltán. De ez még semmi. A tavaly december elején behívatja az élelmezési részleg vezetőjét és felszólítja, hogy mondjon le a posztjáról. Folyik a meggyőzés négy napon át, amikor az ember végülis enged. Ötödik nap vezetőségi ülést hívnak öszsze, ahol az igazgató „a munka megjavítása érdekében“ új vezetőt javasol az élelmezési részleg élére. Mit gondol kicsodát? — Saját feleségét. . . — A falak is restellkedtek szégyenletükben ekkora orcátlanság láttán, mert hogy az igazgató villát rendeztetett be magának, hogy egy másik villából leszereltette a fürdőszoba kazánt, majd azt is kicseréltette egy másikkal, amelyben a minkások melegítették a vízét, azt is megbocsátja az ember. Legfennebb azt mondja „na ennek is jól felvitte az isten a dolgát“. De hogy saját feleségét javasolja mindennek a tetejében olyan vezető állásba, melyet ő irányít személyesen, az már egy kicsit sok, ugyebár? Ne haragudjon kérem, engem nem vet fel a pénz, de ha árnyékszéket kellene takarítsak, akkor sem tennék ilyet. Summa, summárum, az igazgató-feleség elfoglalta az állást és alig telt el néhány hónap 1825 lejről 2425 lejre emelkedett a fizetése, pedig csak középiskolája van. . . — Na, mit szól hozzá, milyen véleménnyel legyen az ember az ilyen vezetőkről? . . . — Ott van az aligazgató. Wild Ernő névre hallgat. Áprilisban beállít az 1-es számú kantinba és mert elfoglalták az asztalt, ahol ő szokott ülni, csúnya káromkodások közepette magához, hívatta, az étkezde vezetőjét és felelősségre vonta. Hogyan merészelte megengedd! hogy elfoglalják az ő helyét'' Szóváltás után hozzá is ütött a kantin felelőséhez, majd miután máshol is rendezett egy botrányt, holtrészegen hazatántorgott. — Hát kérem, ilyen ember a második, az aligazgató. De ő is megúszta az ügyet. Ma is aligazgató. Nemrég helyezték hozzánk Pallér Imrét is. Felelős beosztású tisztviselő nálunk. Ha éppen tudni akarja, ez az ember 24 000 lejjel károsította meg az államot. Egy papír alapján, miszerint újító (borvizes üvegek dugóinak párolásához készített egy néhány száz lej értékű újítást) tíz évig nem fizetett adót a fizetése után Amikor a turpiság kiderült, törvényszéki tárgyalás helyett ide helyezték őt is „megjavulni“. Tudomásom szerint törvény írja elő, hogy cirmoskezű embernek nem szabad anyagi értékeket bízni a gondjaira. Olyan elemi követelmény ez, amely fölött eltekinteni vétség az állam pénzügyi fegyelme ellen. Mondjam tovább? Itt van például Suciu Gheorghe, a tervosztály vezetője. Ő ebédjegyekkel mesterkedik. Vendégeket lát az étkezdében, de, hogy néhány lejt megspóroljon magának, az ebédjegyeket már az alkalmazottakkal veteti meg — természetesen kedvezményes áron. Hát kérem, ezek a mi vezetőink Borszéken. Mit is mondhatnék többet róluk. Ezeken az ügyeken vitatkozik hónapok óta a vállalat mintegy száz alkalmazottja. Mindenki gyanakszik a másikra, klikkek, csoportok alciklikkkre. Vezetőink pedig áskálódnak egymás ellen. Ez lenne a mi dolgunk? Ezért állítottak ide? Vagy pedig azért, hogy kellemessé tegyük vendégeink néhány itt töltött napját? Egyik ellenőrzés a másikat éri. A tavasz óta nincs olyan hét, hogy valaki ki ne szálljon hozzánk tisztázni az ügyeket. Összeszámolni is nehéz lenne mekkora anyagi és energiaveszteséget jelent ez- Ki fizeti meg az így okozott kárt, nem is beszélve a többiről? Ideje lenne már tiszta vizet önteni a pohárba. Feleljen végre mindenki a tetteiért, de betű szerint, úgy ahogy azt a szocialista törvényesség megköveteli, ahogy a párt tanít erre bennünket. Mert nincs nagyobb társadalmi veszély, mint az olyan vezető, aki az állam képét hordja az arcán és visszaél hatalmával. A törvény mindenkire egyformán vonatkozik. Vagy nem így van? .. ...Törvényszéki tárgyalás. A paprikatolvajt, akinek a tette veszélyt jelent a társadalomra öt lejnyi értékért három havi börtönbüntetésre ítélik, megérdemelten. Szerencsére nem kaparta le az üzletfelelős arcát, mert ha ezt teszi, jóval nagyobb lenne a büntetése... A borszéki kommunisták határozottan elítélik a fürdővállalat vezetőit, mert visszaéltek hatalmukkal, s viselkedésükkel árnyékot vetettek a kommunista névre, szégyent hoztak az egész városra. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy a történtekért komoly felelősség terheli a Boterék vároosi pártbizottságát és"különösen álának" titkárát, Pop Iuliát, aki idáig engedte fajulni a helyzetet, sőt nem egy esetben ahelyett, hogy jó példával járt volna elől, határozottan állást foglalt volna a törvényszegőkkel szemben, maga is kommunistához méltatlan magatartást tanúsított. A fent említett problémákat, ha megkésve is, kedden, október 28-án megvitatta a borszéki pártbizottság plenáris ülése. A város kommunistáinak képviselői felszólalásaikban az elvszerű álláspont talajáról keményen elítélték Brassayék magatartását, s a párt Szervezeti Szabályzata előírásainak megfelelően kemény szankcióban részesítették őket.. Nagyon helyesen mutattak rá arra, hogy a mi pártunk, a Román Kommunista Párt, soha nem tűrt, és nem tűr meg egyetlen tagja részéről sem — bármilyen funkciót is töltsön be az illető — olyan magatartást, amely ellenkezik a Szervezeti Szabályzat előírásaival, a kommunista etika írott és íratlan törvényeivel. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy a városi pártbizottság tagjai és annak titkárai rámutattak azokra a komoly fogyatékosságokra is, amelyeket munkájukban elkövettek, határozott önbírálatot gyakoroltak, és felszólalásaik alapján reméljük, hogy ha későn is, de levonták a szükséges tanulságokat. Ezt joggal el is várják tőlük , a városi , pártszervezet tagjai, akik teljes bizalommal választották meg őket szervezetük vezetőivé. Hiányzik ötvenezer hektoliter tej (Folytatás az 1. oldalról) dobói mtsz-ben 1483, Mindszenten 1360, Tusnádon 1359 literes tejhozam, ezek korántsem általánosíthatók. Nem kívánjuk különösképpen értékelni az összmegyei helyzetet, viszont tény, hogy lehetőségeink, adottságaink és főleg tapasztalataink jóval többre köteleznek. Több szempontból is. Biztosítani kell a feldolgozóipar számára a szükséges természetes nyersanyagmennyiséget és ezen keresztül a lakosság ellátásának a feltételeit. Ehhez viszont nem elegendő magyarázatokat keresni a helyzet megokolására, hanem hatásosan tenni kell valamit megjavításának érdekében. Nem öncélú a ráfordított munka, a közös érdek és ennek függvényében a mezőgazdasági egységek érdeke a megállapított tervfeladatok teljesítése, ennek arányában pedig a szerződéses kötelezettségek leszállítása. A termelésig, feldolgozásig, fogyasztási láncreakció zökkenőmentes felfejlődése a termelőszövetkezetektől, a legfőbb termelőktől függ. Ezidáig azonban csak néhány termelőnek sikerült teljesítenie szerződését. Abásfalva, Kőrispatak, Kászonaltíz, Csíkrákos, Szentimre és Csíkszentmárton, ahol nemcsak teljesítették, de többet szállítottak a tejbegyűjtő központokba, példája lehetne megyénk valamennyi termelőszövetkezetének. Székelyudvarhely, Maroshévíz, Szenterzsébet, Agyagfalva, Szárhegy, Farcád, Alsósófalva, s megannyi más most az év vége előtt két hónappal még a leszerződött mennyiség felénél tart. Szükséges újraértékelni lehetőségeinket, megtalálni annak a módját, hogy a jelentős lemaradásokat az év végére mindenképpen törlesszük. Mert amint a bevezetőben is említettük, vannak lehetőségeink, megfelelő feltételeink, csak gazdaságosan, módszeresen kell azokat értékesíteni. Csak így számíthatunk eredményre. Az a közel ötvenezer hektoliter tej, ami megyei viszonylatban még hiányzik a leszerződött, mennyiségből, nem kevés, több mint egynegyede az évi mennyiségnek. Nem lesz könynyű sok hónap mulasztását helyreigazítani. Meg kellene érteni a kor követelményeit (Folytatás az 1. oldalról) felkészülés. Tulajdonképpen korunk modernségének lényege ebben rejlik. Korunk nemcsak anyagi felszerelkezést, hanem szellemi felkészültséget is követel. Nem lehet a gyereket kistaférungozással — ahogyan számos szülő állítja — a társadalom aktív részesévé tenni, hiszen a jövő faluja csaknem anynyira szellemi fórum lesz, mint e város. Ezt nem nehéz megérteni, ha azokra a változásokra gondolunk, amelyek csak a közelmúltban váltak észlelhetővé a falu életében. Fennáll az a veszély is, — hogy egy máréfalvi fiatalemberre hivatkozzak ,— hogy majd a gyermek lesz az, aki, sehogyan sem találva helyét, a szülőt fogja hibáztatni, amiért meggátolta előrehaladásában. Mert a gyermek akar tanulni, szükségét érzi, sejti, hogy tudás nélkül nem lehetséges az érvényesülés még a földműves szakmában sem. Példaként a csíkszentsimoni kilencedikeseket hoznám fel, noha az osztálynak még nem teljes a létszáma. Látni kellene, mennyire büszkék a maguk készítette laboratóriumukra, menynyire lelkiismeretesen és érdeklődve végzik munkájukat. Tudniuk kellene azoknak a szülőknek, akik nem engedik iskolába gyermekeiket, hogy mit vállalnak, de valószínű nem vetődött fel bennük a lemaradás kellemetlen perspektívája, amire a gyerekeiket kényszerítik. Valahogy el kellene tekinteni a pillanatnyi érdektől, mert nagy a reszkiz — gyermekeikről van szó — valahogy meg kellene érteni a korszak követelményét. 1969 November 1 szombat Napkelte: 6,52; nyugta: 17,06 Holdkelte: 22,24; nyugta: 13,29. Az évből eltelt 334 nap, hátra van még 61 nap. ÉVFORDULÓK: — 1887-ben jelent meg Iaşi-ban, a „Muncitorul“ első lapszáma, a „Munkások pártjának sajtószerve“ alcímmel. — Algéria nemzeti ünnepe. 1954-ben e napon tört ki az algériai nép fegyveres harca a francia gyarmatosítók ellen, az ország felszabadításáért. HETIVÁSÁROK: Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Korond, Lövéte, Csíksszentmárton. NÉVNAP: Marianna ... Televízió NOVEMBER 1. SZOMBAT 18,00 Hírek 18,05 Bábszínház 18,00 Hírek 18,05 Bábszínház 18,30 Jó estét, lányok! Jó estét, fiúk! 19,00 Híradó 20,00 Bosszúállók — filmsorozat 20,50 Enciklopédia 21,50 A Bukarest—Giurgiu vasútvonal felavatásának 100. évfordulója — riport 22,15 Zizi Jeanmaire Miranda Martiha és Jack Brel énekel. 22:45 Híradó, időjárásjelentés 23:00 Románcok. RÁDIÓ NOVEMBER 2. VASÁRNAP Magyar nyelven: 8,30—9,00 Kisgyermekműsor: Postás Jankó. Gyerekek a mikrofon előtt. Volt egyszer, hol nem volt. Tüski és Dörrei — mesejátékok. 9,00—9,30 Pionírok és iskolások műsora. Pionírklub. Zenés fejtörő. Méhes György: A vad és vérszomjas tanulók között (rádiójáték). m NOVEMBER 1. SZOMBAT CSÍKSZEREDAI ,,Hargita": Csavargók napja. Színes, szélesvásznú francia—olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homorúd“: Két anyám is ■ két apám van. Színes, Jugoszláv film. GYERGYOSZEXT-MIKLOSI ,Mioriţa“: Mariuca balladája. Román film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: Adio, Gringo. Színes szélesvásznú olasz—francia—spanyol film. MAROSHEVIZI ,CoUman“: Félbeszakított játék. Bolyár film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: A Sagra Rolls,Royce. Színes, szélesvásznú angol film. VLAHIGAI „Vlahica“: A sólyom nyomában Színes, szélesvásznú német film. BORSZÉKI „Borszék“: Az éjszaka leple alatt. Színes, szélesvásznú olasz film. BORSZÉKI „Forrás“: A tigris. Színes olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: Csak egy élet Szovjet—norvég film. GALÓCA St .,Fenyő“: A gonosz kamasz. Színes, szélesvásznú román film. DITROT „Maros“: Két anyám és két apám van. Jugoszláv film. CSOMAFALVI „Művelődés“: Szerelmesek paradicsoma. Színes német film. PARAJD- filmszínház: Illúziók. Csehszlovák film HARGITA LOTTO Az 1969. október 31.-i húzások nyerőszámai: I. 67, 52, 73, 12, 8, 49, 78, 23, 5, 20, 77, 81. Nyereményalap: 541.076 lej. II. 16, 30, 33, 76. Nyereményalap: 289.105 lej. A marosvásárhelyi Autószállítási Vállalat Igazgatósága az alkalmazottak, tanulók tudomására hozza, hogy az érvényben lévő rendelkezések értelmében az autóbuszáontásokon havi, heti és 4 utazásra használható menettérti bérleteket bocsátanak ki. Havi, valamint 4 utazásra érvényes bérleteket minden nap adnak, és azok a hónap elejétől 31-ig érvényesek A havi bérlet átszállással, két útszakaszra érvényes. A heti bérletek 7 napig érvényesek, beleértve a vasárnapot is, a kérelmezett naptól kezdődően. A hó végi zsúfoltság elkerülése végett felkérjük a bérleteseket, hogy tartsák tiszteletben az autóbuszállomásokon kifüggesztett programálást.