Hargita, 1969. december (2. évfolyam, 285-309. szám)
1969-12-02 / 285. szám
2 JEGYZETEH Hozhatja a készülékét: NINCS AHOVA TEGYÜK! Negyvenegy tv-készülék egymás hegyén-hátán a huszonnégy négyzetméteres műhelyben. Ha lábuk volna, mondhatnák, nincs talpalatnyi helyük sem. Dehát lábuk nincs. Maradjunk csak azzal, hogy rendkívül zsúfolt a javító műhely. Mi az oka? A negyvenegy készülék közül körülbelül harminc alkatrészhiány miatt foglalja a helyet. A huszonnégy négyzetméteres helyiségben. Hiába: a székelyudvarhelyi Fa-fém Kisipari Szövetkezet nem gondoskodik megfelelő anyagellátásról. A helyiségről nem is beszélve, mert az nemcsak lehetetlenül szűk, de hideg is. Tüzelőraktár nincs, a fát a szomszéd fodrászat udvaráról kellene hordani, de amikor annyi a munka, a háromtagú személyzetből ugyan kinek van ideje erre. Figyelembe véve azt is, hogy a készületek javítása mellett még úgyahogy takarítaniuk is kell. Csaknem félszáz készülék. Naponta hatot-hetet hoznak be. Meg aztán szóba is kell állni az érdeklődő tulajdonosokkal, el kell készíteni a szükséges iratokat, ki kell adni a megjavított készülékeket. Éppen elég munka. S egyre több idejét rabolja el a tv-javítóknak. Mondhatnák, kicsit „mostohán" bánik a szövetkezet a javító műhellyel. Igen, mert csaknem sohasem teljesíti havi tervét. Október folyamán például a tervezett 11 ezer lejből mindössze 9 és fél ezer lejt valósított meg. S ennek függvényében a javítók keresete is alig néhány száz lej. Tiszta dolog, nemde? Nem. Hiszen az előbb említettem, hogy a javításra behozott negyvenegyből harminc készüléket alkatrész-hiány miatt kell „raktáron" tartani. Egyik indok ez. A másik a munkafeltételek. Egyiket sem volna szabad figyelmen kívül hagyni. Talán még a tervteljesítés elemzésekor sem. — A környéken (egészen tág értelemben!) nincs más tv-javító műhely — mondja Kerekes Sándor, a részleg felelőse. Nekünk kellene ellátnunk a Hargitán inneni részeket. Keresztúron a Törekvés rendelkezésünkre bocsátott egy helyiséget, hogy hetente kétszer kiszolgálhassuk az ottani közönséget, de azzal a helyiséggel kapcsolatban is merültek fel problémák. Szeptemberben ugyanis a Törekvés beszüntette a házbér fizetését, a mi szövetkezetünk pedig csaknem három hónapig vonakodott: szinte helyiség nélkül maradtunk Keresztúron. A jelenleg itt lévő készülékek közül ötöt közeli-távoli falvakból szállítottak be Székelyudvarhelyre. A részlegfelelőstől terepmunkájuk felől érdeklődöm. — Reklamáció és garanciajavítások esetén ki-kimegyünk terepre. Úgy érzem, ide a városba. És mondtam, hogy Keresztúrra is. Máshová nem járunk. A szövetkezet nem fizeti a kiszállásokat, szervizkocsi nem áll rendelkezésünkre. Ígyhát a tv-tulajdonos kénytelen beszállítani készülékét (bármilyen távolságból) ide. Kitéve azt további rongálódásnak. Egyébként a garanciaszabály szerint — olvasható minden ilyen irat hátlapján! — az a szövetkezet, amelyikre a javítás tartozik, köteles ingyenesen szállítani a garanciatárgyakat a tulajdonostól a javítóig és vissza, ha azok súlya meghaladja a 17 kilót. Nos, kevés olyan készülék van, amelyik nem lépné túl ezt a súlyhatárt. Úgy látszik, nincs szándékukban erről tudni... S ráadásul a személyzet fél elhagyni a helyiséget, mert a zár az ajtón olyan gyatra, hogy sohasem lehet tudni... Sok tucat készülék és műszer van odabent. Mindezek pedig példázzák azt, hogy nagyon sok múlna a Fa-fém Kisipari Szövetkezet vezetőségén is. balAzsandras Ezt már régóta tudtuk. A legtöbb székelyudvarhelyi közkút mellett ilyen feliratok figyelmeztetik a vízfogyasztó nagyközönséget, természetesen a vízhálózathoz kapcsolt kutak kivételével. Viszont ez utóbbi kutakban csak ritkán vagy éppenséggel soha sincs víz, így használjuk a nem ivóvizet, ha nem is kimondottan ivásra, de sok más egyébre, pontosabban használtuk, amíg ... Amíg ki nem derül, hogy a nem ivóvíz arra a bizonyos sok más egyébre sem használható. Különböző analízisek eredményeképpen még az is kiderült, hogy a kút vize semmire sem használható abban az állapotában, melyben létezik. A legegyszerűbb és legradikálisabb megoldással a kutat használhatatlan állapotba helyezték, olyképpen, hogy a szivattyú karját leszerelték és ismeretlen helyre szállították. Ha ezzel mindnyájunk egészségvédelmét szolgálták, ám legyen. De feltételeztük, hogy pár nap alatt a kutat kitisztítják, egyszóval a szükséges fertőtlenítési munkálatok után ismét használhatjuk vizét, ha nem ivásra, legalább másra. De a hetek teltek, a kút megcsonkítottan várja sorsa jobbra fordulását, a környék lakói pedig halk szitkok kíséretében dögönyözik a közelben levő közkút fogantyúját, eredménytelenül, mert az utóbbi időben az is szárazbetegségben szenved. Marad a jobbra, illetve balra kanyarodás, és a több száz méteres túra üres, majd teli vedrekkel, így van ez a Vár és Tó utcák környékén. Valamit tenni kellene, legalább a leszerelt kúttal, mely eddig a környék „vastartalékát" képezte. De sürgősen! Mert mégis csak nehezebb több száz méterről cipelni a vizet, mint mondjuk egy tömbház földszinti lakosztályában, ahol víz mindig van, különböző analízisekről álmodozni. BALÁZS IMRE Is Is Is I s Is Is Is Is *s Is *s II Is IS I II Is IS I Is *s Is Is Is $ s Október végén és november első felében kéthetes külföldi turnén vett részt a nagyváradi Bábszínház. A csehszlovákiai Ostravában, a nyugatnémetországi Lerachban és Budapesten játszották Creangă kétgarasos erszénye alapján írt bábjátékot és a felnőtt közönség részére Strauss-művek alapján összeállított Don Quijotte, Don Juan és Till Eulenspiegel című báb-pantomimet. Meglepett a hír, hogy alig két héttel visszaérkezésük után Csíkszeredában vendégszerepelnek. Meglepett, mert egyetlen plakát sem hirdette őket. Még a Művelődési Ház előtt sem. A társulat tíznapos székelyföldi turnéjának kimutatásai is igazolják a Csíkszeredai reklámhiányt. Eddig a gyergyó vidéket járták be a megszokott anyagierkölcsi sikerrel. Csupán százban különbözne egy gyergyói község és a megyeközpont gyermekközönségének a száma? Mert a kimutatás ezt mutatta, össze kellett volna vetnem a lakosok számával — de hát ez nem az én feladatom. Fodor Sándor Csipikéjét néztem meg — bábszínpadi változatában. „Valamennyi munkám közül a Csipike-trilógia nőtt leginkább a szívemhez" —, vallja a mese írója, a bábelőadás műsorfüzetében. Ugyanezt vallja számos olvasója is. A kisiskolás nézők is egyetértettek vele, az első percekben már megszerették a jól ismert törpefigurát, akit ebben a mesében éppen Csipikének hívnak. Síri csöndben figyelték a mese dramatizált változatában is megőrzött szellemes, vidám, játékos szöveget, melyet az összeforrott társulat tagjainak régi tapasztalatok alapján csiszolt, érthető szövegmondása nagyszerűen érvényesített. Fel-felkacagtak a nyúlmadár-törpe trió mókáin, játékain. A főhős alakítója különösen közvetlen légkört, érzelmi kapcsolatot teremtett a kis nézőkkel, s ha ez sikerül egy művésznek, akkor állíthatja s állíthatjuk mi is, hogy sikere volt. S ha egy bábunak kórusban válaszolnak a gyerekek s ha biztatják, együttéreznek vele, akkor közvetett úton, láthatatlanul is érvényesült művészi elképzelése. Nézői élményünk viszont nem tartott az előadás végéig. A gyermekek is egymással kezdtek beszélgetni és zajongtak a második felvonásban, Csipike pedig hiába mondta szövegét, minduntalan emlékeznem kellett az olvasmányélményre, hogy reprodukálhassam érdekes, modern karakterét. Annak idején a mű olvasása közben is először megszerettem a törpét, csak azután gondolkoztatott el néhány túlzott kijelentése, fontoskodó, sértett hiúságból született gonoszsága. Végigéltem apró lelki krízisét, majd pedig kibékülését régi játszó- és erdőbeli társaival. Ezt az élményt vártam az előadáson is, és nem kaptam meg. „Szeretem Csipikét..." — mondta egy kislány kifelé jövet, az előadás után. Valóban ennél többet nem kapott a gyermek. Mert a bonyolult jellemű főhős első kétségbeesése, a békával folytatott párbeszéde utáni kitörése nem tudatosította a nézőkben második énjét, sőt még rokonszenvesebbé tette, szinte a könnyekig meghatotta őket. Hiába jelent meg utána a fekete redő a törpebábú homlokán, a gyermek kívülmaradt a darab alapvető konfliktusán. Nemcsak a főszereplő, de a rendező jóvoltából is. Talán a bábdarab szerzője sem kellett volna ragaszkodjon az eredeti mű szövegpoénjeihez — alapozott volna inkább a bábszínház speciális lehetőségeire, hogy Csipike a színpadon is Csipike maradjon. Ebben a vonatkozásban a társulatnak már említett jó beszédtechnikája is rossz értelmet nyer, mert színpadi technikájuknak annál több hiányossága, sőt hibája volt ebben az előadásban. Beleértve azt is, hogy a bábutervezőnek sem sikerült ábrázolni az egyáltalán nem szokványos törpefigurát. A gyermekeknek mégis tetszett, s ez a társulat már említett erényeinek tulajdonítható. Kaptak egy szép játékos, színes mesét. Csipikét viszont nem ismerték meg. KEREKES ÁGNES CSIPIKE A BÁBSZÍNPADON - megyénkben \S Is I Is VI Is \V IsI * mmar * tur * jmr * mmar *s * L SZERVEZETTEBB, IGÉNYESEBB SZOLGÁLTATÁST FALUN! (Folytatás az 1. oldalról) vásároltak, ki is kellene használni azt. Mit tapasztaltunk a cipészeknél? Altalában amolyan nagyüzemű termelés folyik, nemcsak a lakosság szükségleteit elégítik ki, eladásra is készítenek szinte minden korosztálynak. Persze nemcsak az alfalusiakról mondható el mindez. Hol van mégis a hiba? Ott, ahol nem tudják felmérni a reális szükségleteket, a lakosság igényelt. Itt akár valamennyi egységet elmarasztalhatnánk, mert figyelmük nem terjed ki a falura, a vezetőség keveset törődik azzal, hogy tervteljesítés, a pénzbevétel még nem egyenlő a kötelező szolgáltatásokkal. Akkor beszélhetnénk eredményekről, amikor a tanyai ember is érzi a fogyasztási szövetkezet szolgáltatásainak előnyeit. Mi lesz az utánpótlással? Természetesen nemcsak az említett háromféle szolgáltatást igényli a falusi ember. Sokaknál éppen ez a legkevesebb. Gondolunk itt azokra, akik épületanyagot, munkát, háztartási berendezéseik javítását mind a helyi fogyasztási szövetkezetektől igényelnék. Nos, ezen a téren is nem egy elismerésre méltó kezdeményezés történt az utóbbi években, s az eredmények sem maradtak el. Tapasztalataink alapján egyik legnehezebb kérdés a szakemberek biztosítása. A beinduló egységek aránylag könynyen jutnak a legszükségesebb felszerelésekhez, nem egyet pedig — például téglaprést — saját maguk állítanak elő. Ám tegyük hozzá azonnal, hogy a szakemberek biztosítása sem valami ördöngös vállalkozás. Ahogy a zetelaki szövetkezeti elnöknek — a legjobbak egyike —, Hajdú Andrásnak „sikerült hazahozni" három csempekészítő szakmunkást, hogy a jövő évben termelni kezdjen a 300 ezer lej értékű csempegyártó részleg, ahogy Koronára is került szabómester más községből, úgy miért ne sikerülne ez máshol is. Csakhogy beszélni kell tudni az emberekkel, a szakmunkás nyugdíjasokkal, a faluból ingázó mesterekkel. Mindehhez szervezőkészség, ügyesség, rátermettség szükséges, ami talán nem hiánycikk, csak hát még nem fedezték fel mindenütt. Azt is hallani gyakran, hogy a fiatalok idegenkednek az említett szakmáktól. Hozzátennénk, hogy az ember nem is szeretheti, amit nem ismer, aminek az előnyeiről mit sem tud. És hogy ne jövedelmezne jól a mesterség egy két-háromezer lélekszámú községben? Hát még ha fiatal, gyorskezű munkásról van szó? Kár is ilyet állítani manapság. Reklámot a műhelynek! Nem kell alaposabban tanulmányozni a szövetkezeti közszolgáltatást, hogy a következő megállapításra jussunk: sok helyen az egész nagyon provinciális, kezdetleges, amolyan csetlő-botló vállalkozás, amelyik úgy néz ki, hogy máról holnapra meg is szűnik. Nem ritka eset, Hogy az illetékesek a lakosság érdektelenségére hivatkoznak, azt állítják, hogy túl kevesen veszik igénybe a szolgáltatási egységek nyújtotta előnyöket. És sajnos, esetenként valóban így van. Nem állítható azonban, hogy ennek oka mindig az egységek minőségi munkájában keresendő. A tulajdonképpeni, és a mélyebb ok az, hogy ezek a közszolgáltatási egységek egyáltalán nem tudják magukat népszerűsíteni. Megalakulnak, munkához látnak, aztán aki észreveszi őket betér, aki nem, az utazik ezután is hajat nyírni a városba. De próbálkoztak-e legalább egy helyen azzal, hogy sorra vegyék a házakat, felmérjék a szükségleteket, ajánlatokat tegyenek, hogy akár részletfizetés, akár természetbeni ellenszolgáltatás fejében javítanak, készítenek cipőt, csizmát, nadrágot, nagykabátot, stb. Nos erről ezidáig sehol sem lehetett hallani. De arról sem, hogy bizonyos napokon maguk a mesterek látogassanak el a távolabb eső falvakba, esetleg tanyákra, gyűjtsék össze a javítanivalókat, jegyezzék fel a megrendeléseket, s vagy ott helyben végezzék el, vagy egy későbbi napon térjenek vissza a kész munkával. A jelenleg tapasztalható gyakorlat ugyanis a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy a fodrász, szabó, cipészműhelyek kiépítsék a maguk vendégkörét, magukhoz vonzzák az úgynevezett klienseket. Nem elég varrógépeket, szerszámokat, anyagot szerezni, egy kis rugalmasság, kereskedői szellem, gyakorlati érzék is szükséges ahhoz, hogy a meglévő és ezután létesülő közszolgáltatási egységek maradéktalanul betöltsék szerepüket. És nemcsak a községközpontokban, hanem a falvakon is. A várhegyi fogyasztási szövetkezet cipészmírhelye Válaszolunk olvasóinknak A körispataki dolgozóknak. — Az etédi községi néptanács végrehajtó bizottsága arról tájékoztat, hogy a helyi milícia szervei látva, hogy a faliújságot nem használják, ezt elkérték tulajdonosától, hogy saját szükségleteikre — közlekedési saroknak — használják fel. N. N.-nek — Székelyudvarhely. A megyei zöldség- és gyümölcsértékesítési vállalat helyszíni vizsgálat alkalmával megállapította, hogy Vasas Dénes, traktorista, Szász Ferencnek a zsák krumplit a saját terméséből adta, tehát nem a vásárlóközönségnek szánt mennyiségből vette el. A vállalat vezetősége intézkedett, hogy a jövőben magánjellegű szállításokat a vállalat járműveivel ne bonyolítsanak le. Ugyanakkor nagyobb körültekintésre és szigorúbb ellenőrzésre hívta fel a helyi kirendeltség figyelmét. 3. A Hévíz utca lakóinak — Csíkszenttamás. A Hargita megyei néptanács mellett működő Műszaki Igazgatóság arról értesít, hogy a Hévíz utca nem tartozik a megyei utak hálózatába, hanem a falu egyik utcáját képezi s így a hidak megjavítása a karcfalvi községi néptanács hatáskörébe tartozik. ★ D. B.-nek — Gyergyószentmiklós. A brassói Vasútigazgatóság válasza értelmében önnek meg kellett volna érdeklődnie, hogy a vonat milyen állomáson áll meg, vagy pedig ezzel a felvilágosítással a pénztárosnak kellett volna szolgálnia. Az igazgatóság intézkedett, hogy a gyergyószentmikósi vasútállomáson tájékoztassák a közönséget az áthaladó vonatok megállóit illetően ★ A Borvíz utca lakóinak — Csíkszereda. A városi néptanács tudomásunkra hozta, hogy az utca megjavítására ebben az évharmadban kerül sor, az előbbi válaszuknak megfelelően. ★ Megmondta az árát. Alkudoztam. Tik-tak. Majdnem egyszerre néztünk a kakukkos árára. Az ingem a hátamhoz tapadt. — Megveszi? — Meg, csak... Még egy pár másodperc maradt. — Szóval nem veszi meg? Ki akarta tépni az órát a kezemből. Ugyanabban a pillanatban a ,,kakukk" kijött a „fészkéből" és énekelni kezdett. Megdermedtünk s mindketten az órát néztük. „Egy... kettő... számoltam... öt... hat..." Agachi felém fordult... a szeme tágra nyílt... Valami érthetetlent mormolt és a pultra zuhant. Kezei kinyúltak, hogy elkapják a pult szélét. Nem sikerült és teste a pult és a polcok közé esett. Mindez villámgyorsan történt. Hirtelen magamhoz tértem ámulásomból s a pult másik oldalára ugrottam. Az uzsorás féloldalt esett, üveges szeme nyitva maradt. Arra a megállapításra jutottam, hogy a legokosabb dolog az lenne, ha a mentőket hívnám. Nagynehezen, a Nagy utcán kaptam egy telefonkészüléket. Amikor visszatértem, az órásműhelyben mintha még nagyobb lett volna a sötétség. Az ajtó előtt gyűlni kezdtek a bámészkodók. Az egyik bedugta az orrát és megkérdezte, hogy nincs-e szükség egy orvosra, mert van egy, kint az utcán. — Jöjjön! Amint közeledett, észrevettem milyen jól van öltözve. Kigombolta felöltőjét, lehajolt. Kikötötte a halott nyakkendőjét, kigombolta az ingét. — Legyen szíves, gyújtsa meg a villanyt. Egy pár perc múlva az orvos fölállt. — Halott. Nem tudok rájönni, hogy szív vagy más miatt; feltűnő, hogy habzik a szája. Valószínű Agachi rokonának gondolt, mert felém lépett és részvétét fejezte ki. Szép szál, javakorabeli férfi volt. — Megbocsát, várnak a betegeim... Ionel Răduţ orvos vagyok. Névjegykártyát nyújtott át. — Ha szüksége lesz rám, az elhalálozási bizonyítvány kitöltésére, rendelkezésére állok. Megköszöntem. Kezet szorított és egyedül hagyott az órás holtteste mellett. Nem volt tréfa tehát... Mihez fogjak? Mit mondjak Patroleanak? Biztos szórakozni fog... Egy hang hallatszott: „Jön a mentő!" Sokat időztem a halottkamrában, s ezért a Rendőrségre csak délután érkeztem vissza. Patroieát az asztalnál találtam, bóbiskolt, mint mindig, karbatett kezekkel. — No, hogy volt? Igyekeztem mindent elmondani, azt is, mennyire elkeserít, hogy mégse volt tréfa. ----És mégis, az is volt... Elolvastam Patroleanak azt a cédulát, amelyet Agachi zsebében találtam. „Agachi úr, arról értesültem, hogy ma, 12 órakor, a Rendőrség képviselői meg fognak jelenni az ön üzletében... Egy jóakarója". — Na, s most mit csinálunk? — Hogy-hogy mit? El akarom kapni a gyilkost! — Nem szükséges, mondta Patrolea. A gyilkost már letartóztatták. Ha kiváncsi a pofájára, nyissa ki az ajtót. Kinyitottam, azzal a meggyőződéssel, hogy az öreg tréfál. A kezem a kilincsen maradt. A kis szoba kerek székéről, lassan, nagyon lassan, Ion Răduţ orvos állt föl. Rám nézett, azután a földre szegezte tekintetét. Gyorsan becsuktam az ajtót. — Foglaljon helyet, mondta Patrolea szelíden... Be kell vallanom, hogy az ön segítsége nélkül nem csíptem volna el. Az ön ügyetlensége hasznomra vált. Tökéletes csalétek volt... — Hihetetlen! Pont ő lenne? — Ő az uram, ő, senki más... Egyébként mindent bevallott. S, hogy meggyőzzön, a nyomozó egy aranygyűrűt vett elő, melyet egy vöröses színben játszó kő még súlyosabbá tett. — Látja, ez 30 gramm. Ezzel a rubinkővel együtt a gyűrű sokat ér. Az orvos feleségéé, Cristache bojár lányáé. (Folytatjuk) Haralamb Zincă HALÁLA (Călin Musceleanu ezredes füzetéből) Isis Rt ./Él ADlIP DECEMBER 3. SZERDA Román nyelven: 5,00—5,30 Reggeli zenés beszélgetés: 17,00—18,00 Hírek, tudósítások. Operaáriák. Irodalom és művészet. Jelenkori Urai antológia. Medalion: a mikrofon előtt Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző. Népdalfeldolgozások. Jogi tanácsadó: Bűnös. .. bűnrészes... és szájtátik. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Kívánságmuzsika. Folklóralbum: csíkmenasági népdalok és balladák. 13,00—13,30 Lapszemle. Hangszerszólók. Tájak és emberek. Megygyesfalva — új városnegyed. 16,15 —17,00 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika: a szerződések betartása — kerekasztal értekezlet a marosvásárhelyi Metalotehnica vállalatban. Is . 1969 December 2 kedd Napkelte: 7,33; nyugta: 16,37 Holdkelte: —; nyugta: 12,58 Az évből eltelt 335 nap, hátra van még 30 nap. ÉVFORDULÓK: — 1849-ben ezen a napon az 1848-as forradalom részvevői Párizsban megalapították az emigráció vezetésének Román Szövetségét. A Szövetség bizottságának tagjai voltak: Ion Ghica, Gheorghe Magheru, Nicolae Bălcescu, C.A. Rosetti és Dimitrie Brătianu. — 1950-ben halt meg Dinu Lipatti román zongoraművész. (Született 1917- ben). ÁLLATVASAR: Csíkszépvíz. (3 napos). HETIVÁSÁR: Székelyudvar-ó hely, Gyergyóditró. [ NÉVNAP: Aurélia. ------- - ------------ HARGITA pVízió DECEMBER 2. KEDD 18,00 Gyermekek világa 18,30 Középiskolásoknak 19,00 Híradó 19,30 Az atom — ez az ismeretlen 20,00 Színházi est — G. B. Shaw: Candide 22,00 Reflektor 22,10 Képzőművészet 22,25 Híradó 22,40 Varieté filmszalagról. DECEMBER 3. SZERDA 18.00 Pionírok stúdiója 18,25 Folklórműsor 19,00 Híradó 19,20 Zenei intermezzo , 19,30 Társadalmi ankét 20,00 Filmmúzeum: A kis lord 21,40 Reflektor 21,50 A tévé irodalmi szalonja 22,30 Híradó 22,45 Könnyűzene DECEMBER 2. KEDD CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Golyót a tábornoknak. Színes, szélesvásznú angol film. SZÉKELYUDVARHELYI „Homoród“: Pokolrév. Magyar film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI „Mioriţa“: Illúziók. Csehszlovák film. MAROSHÉVIZI „Căliman“: Az új lakó. Lengyel film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: Betörők napja. Színes, szélesvásznú francia film. GALÓCÁSI „Fenyő“: Hogy állunk fiatalember? Magyar film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: Nem éppen szerencsés nap Szélesvásznú szovjet film. VLAHICAI „Vlahica“: Adio, Gringo. Színes, szélesvásznú olasz—spanyol—francia film GYERGYÓCSOMAFALVI „Művelődés“: Idegen a házban. Színes angol film. BORSZÉKI „Forrás“: Karácsony— Erzsébettel. Csehszlovák film. BORSZÉKI „Borszék“: Tiszta vizek. Szélesvásznú szovjet film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: Viridiana. Spanyol film. PARAJD- filmszínház: Karácsony—Erzsébettel. Csehszlovák film. DITRÓI „Maros“: Ellenőrizve, aknamentes. Jugoszláv film. SZERKESZTŐSEG ÉS KIADÓHIVATAL: Csíkszereda, Lenin tér 11 szám. Telefon: 249. ELŐFIZETÉSEK: a postahivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztők- nél. Előfizetési ár: havonta || !8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egész évre 96 lej. Heti időjárásjelentés November utolsó hetében rendkívül változékony volt az időjárás. Míg az első napokban a megszokottnál jóval melegebb volt — a legmagasabb nappali hőmérséklet elérte a 10—16 fokot, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet pedig alig- 4 és —2 fok között ingadozott —, a hét utolsó három napján kimondottan téliesre fordult az idő. A hőmérő higanyszála már nappal is alig érte el a —1 vagy 4-2 fokot, éjszaka pedig —4 fokig süllyedt Székelyudvarhely övezetében és —15 fokig Gyergyóalfaluban. De az időjárás téli jellegét leginkább a havazásnak tulajdoníthatjuk, amit helyenként erős szél tett viharossá, különösen az észak-nyugati övezetben. A hét végén hullott hóréteg elérte a 4—15 cm-t, így a csapadék mennyisége jelentősen fokozódott és Hargita megye nagyobb részén elérte a 12—25 litret négyzetméterenként. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ E HÉTRE?. . . A tél beköszöntésének múlt heti előszele ellenére e héten mérsékeltebb lesz az időjárás. Az égboltot az időszak nagyobb részében felhők borítják, s emiatt a levegő hőmérsékletének ingadozása is enyhébb lesz az első napokban, amikor a hőmérséklet éjszaka sem süllyed alább mínusz 1—3 foknál. Ezekben a napokban eső várható. A hét második felében mennyiségileg és területileg is kevesebb lesz a csapadék, a levegő hőmérséklete pedig enyhén csökken. A reggeli órákban rendszerint ködképződés várható. DUMITRU MARINICA meteorológus A nap rejtvénye CEZAR PETRESCU 1892 dec. 1-én született a román próza eme neves képviselője, kinek egyik aforizmáját idézzük a vizsz. 1, folyt, a függ. 12, 24 és 38 sz. sorokban. A vizsz. 16, 37 és 56 sz. sorokban pedig három ismert regényének címét rejtettük el. VÍZSZINTES: 14) A Magyar Tanácsköztársaság idején a munkástanácsok intézőbizottságát nevezték így 15) Friss. 17) Viszszasír! 18) Átkarol. 19) Össze-vissza les! 20) Befejezetlen festés! 22) Hazai magyar író, a „Mezítlábas menyaszszony“ szerzője. 24)Lengyel uralkodók a Piast dinastiából. 27) I. L. Caragiale „Elveszett levél“ című színdarabjának egyik női szereplőjét. 29) Fordított szenvedés! 31) Jelt ad. 32) Atyafi. 34) A-val a végén, görög sziget az Égei tengerben, Athéntól északra. 36) Felfordult kutya! 39) Gyűjtőér. (ék. csere). 40) Szemtelen. 41) Román nap. 42) Fordított ipari növény. 43) Vissza: királyi alak Shakespeare egyik színdarabjában. 45) Német polgári kritikai realista író, többek között „A Sperling Utca krónikája“ c. regény szerzője. 47) Sértetlen. 48) „Könnyű“ csapadék. 50) Vasúti párhuzamot. 52) A Volga egyik mellékfolyója. 53) Skálahang (névelővel). . 54) Csend! 55) Végtelenül vésne! 60) Eminescu fája románul. 62) Azonos magánhangzók. 64) Magyarországi megye. 65) Tényed. 67) Moselle menti nyugatnémet város. 68) Kis katonai egysége? 71) Női becenév. 73) Alattomosok. FÜGGŐLEGES: 1) Román női becenév. 2) Kettős szárnyú repülőgép-e? 3) Szláv eredetű népet. 4) Lopva figyelem. 5) DKT. 6) Vissza : ilyen cella is van, de nagyon sötét. 7) A labdarúgás tulajdoképpeni célja-e? 8) Némán sír! 9) A barokk zene, rendszerint páros ütemű, szvittételeinek egyike. (ék.f.) 10) Trónra törő francia hercegi család. 11) Román ember. 13) Nem oda. 18) Tőszámnév 21) Számi,mi művelet-e? (ék f.) 23) Ver-e? 25) Hatalmam (ék. f.) 26) Bogarat. 28) Fej nélküli vonó! 30) Elektromos töltésű atom-e? 33) Darából készült eledel. 35) A Vezúv végén van! 37) A művészet egyik modern ága. 40) Vádlott. 44) A Rajna baloldali mellékfolyója Svájcban. 46) Szóösszetételekben kettőst jelent. 49) Megfordított aktára! 51) Könyvespolc. 54) Indítás. 57) Visszasikság. 58) Létezik. 59) Tejtermék. 61) Szervezetét erősíti. 63) Afrikai papagály. 66) Románul arcbőr. 68) Izemkötő. 70) Mint a vizsz. 62. 72) Fonni-