Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-01 / 25. szám
A székelyudvarhelyi municípiumi néptanács legutóbbi ülésszakán, — ahol az 1969-es gazdasági és költségvetési terv teljesítését elemezték, s jóváhagyták az idei terveket — felmérték a municípium gazdasági továbbfejlődésének útjait, gyümölcsöző tanácskozást folytattak a városrendészet, a városszépítés további lehetőségeiről, időszerű tennivalóiról. Az előterjesztésekből, s a hozzászólásokból egyaránt kiérződött a város sorsa iránti felelősség, az a határozott szándék, hogy az eddigi sikerektől lelkesítve, a feltárt hibákból okulva, jó gazdák módjára továbbolytatják a megkezdett nagyszabású munkát a municípium fejesztése, szépítése érdekében. Az eredmények felsorakoztatása — mert van mivel dicsekedniük a székelyudvarhelyieknek — korántsem volt öncélú. Nem a tétlenségbe csalogató önmegelégedést szolgálta, hanem sokkalta inkább józan ösztönzést jelentett, alapot szolgáltatott a további lelkes és kltartó munkára. Annál inkább így van ez, mert a valóban sokatmondó megvalósítások felsorakoztatását legtöbbször a fogyatékosságok, mulasztások tárgyilagos, őszinte, j avítás szándékát magában hordozó feltárása követte. A municípium dolgozóinak múlt évi sikereit a tények szemléltetik egbeszédesebben. Az ipari egységek évi össztermelési tervüket 102,9 százalékban teljesítették, ami 13 159 000 lej terven felüli megvalósítást jelent. A termelés is a munka tudományos megszervezésével az önköltséget 1 631 000 éjjel, az 1 000 lej árutermelésre számított kiadásokat pedig 10,17 éjjel csökkentették. A Helyiipari Vállalat 104,7 százalékban, a municípiumi Közszolgáltatási Vállalat 114 százalékban teljesítette össztermelési tervét. A Helyi Kereskedelmi Vállalat egységei mintegy 17 millió lejjel több árut adtak el, mint 1968-ban. Sokatmondó a hazafias munka értéke is, amely közel ötmillió lejt tesz ki. De mindez még korántsem jelenti a maximumot, a lehetőségek teljes kihasználását. Az élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatban vagy a helyiiparban például nem fordítottak elegendő figyelmet a fémfogyasztás csökkentése lehetőségeinek tanulmányozására, a municípium területén folyó be____________ ruházási munkálatokat pedig csak 97 százalékban teljesítették. A kereskedelmi egységekben gyakorta hiányos az áruválaszték, a kiszolgálásról is sok rosszat lehetne elmondani. A municípiumhoz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jóval nagyobb lehetőségek kínálkoznak a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeinek javítására, mert a tavalyi gyenge eredményeket nem lehet kimondottan a kedvezőtlen időjárással magyarázni, baj volt a munkaszervezéssel, a munkafegyelemmel is. Az ülésszak helyesen mutatott rá, hogy a gazdasági téren elért sikereket kellő körültekintéssel kell értékelni, s a jövőbeni tennivalókra kell összpontosítani az erőket. A hozzászólók dicséretére legyen mondva, hogy inkább a hibákra, az ezutáni teendőkre koncentráltak, s jónéhány javaslatot is tettek a gazdasági tevékenység jobbátétele érdekében. Tanulságos volt a municípiumi néptanács költségvetési tervének vitája is. Az 1969-es költségvetési tervet mind a bevételek, mind a kiadások vonatkozásában teljesítették. Tavaly 2 125 000 lejt költöttek városrendészeti célokra, az oktatás anyagi alapjának biztosítására pedig több mint 16 millió lejt fordítottak. Ezenkívül jelentős összegeket költöttek a Művelődési Ház és a könyvtár gazdagítására, az egészségvédelem fejlesztésére. Az idei költségvetés felhasználásának megállapításakor a municípium szükségleteit tartották szem előtt. Növekszik az oktatás anyagi alapjaira fordított összeg. Idén kiszélesítik a líceum központi fűtéshálózatát, közel másfélmillió lejjel pedig egy új bölcsődét építenek. Számos hozzászóló ugyanakkor kitért az iskolahálózat kibővítésének szükségességére, egy új iskolaépület felépítését szorgalmazták, mivel a tízosztályos oktatás általánosításával a meglévők nem fedik a szükségletet. Az ülésszak résztvevői megkülönböztetett figyelmet szenteltek a municípium területén eszközölt beruházások teljesítésének fontosságára. Az 1969-ben megkezdett építkezések mellett idén újabb objektumok építéséhez fognak hozzá. Mindezek határidőre történő átadása elsősorban a lakosság érdeke, ezért az idei hazafias munkavállalások egy részét az építőtelepeken fogják elvégezni. Figyelemre méltó a képviselők egyöntetű támogatásával elfogadott hazafias munkavállalások értéke, amely 5 011 500 lejt tesz ki. A városszépítési akciók mellett, amelyben az egész lakosság részt vesz, minden helyi érdekeltségű vállalat külön vállalást tett a gazdasági tevékenység megjavítására, így például a Helyiipari Vállalat munkaközössége 300 ezer lejjel szándékszik túlszárnyalni az eladott és bevételezett árutermelési tervet, a közszükségleti cikkek választékának bővítéséért öt új termék gyártását kezdik meg, 2 tonna hengerelt vasat, 36 köbméter fűrészeltanyagot, 40 tonna egyezményes fűtőanyagot, 200 kw/óra villamosenergiát takarítanak meg. Ugyanakkor a közszolgáltatási vállalat 320 ezer ,lejjel túlteljesíti szolgáltatási tervét és 4 kilométerrel meghosszabbítja a közúti utasszállítás útvonalát. A városszépítési munkálatok ösztönzésére a 20-as választókerület állampolgárainak kezdeményezésére versenyt szerveznek a legszebb kerület, a legszebb utca címének elnyeréséért. Nagyon is ösztönző ez a kezdeményezés, szemlélteti a lakosság érdeklődését, törődését a municípium fejlődése iránt, s egyben a legbiztosabb zálogot jelenti a hazafias munkavállalások teljesítésére. A municípiumi néptanács ülésszaka pedig — nagyon is indokoltan — éppen erre alapozott az idei vállalások összegének megállapításakor. // ELŐTÉRBEN A GAZDASÁGI FELADATOK TELJESÍTÉSE Székelyderzs község néptancsinak VERSENYFELHÍVÁSA HARGITA MEGYE ÖSSZES KÖZSÉGI NÉPTANÁCSAIHOZ AZ 1970-ES ÉVI GAZDASÁGI, TÁRSADALMI-KULTURÁLIS, KÖZSÉGRENDÉSZETI ÉS SZÉPÍTÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A községi néptanács ülésszaka mélyrehatóan elemezte az elért eredményeket, figyelembe véve Hargita megye néptanácsának válaszát Constanţa megye néptanácsának felhívására, községünk állampolgárainak szorgalmára, hozzáértésére és lendületére, a helyi erőforrások ésszerű felhasználásának lehetőségeire alapozva, az ülésszak résztvevői a lakosság nevében az alábbi versenyfelhívást intézi megyénk összes községi néptanácsaihoz: 1. Úgy irányítjuk a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, hogy azok teljesítsék és túlteljesítsék gazdasági tervfeladataikat. Az állatlétszám számbeli növelésénél teljesítjük az előirányzott állami tervet; — Össztejtermelési tervünket takarmányozott tehenenként 10 százalékkal, míg az állammal szembeni tejszerződési tervet 5 százalékkal túlteljesítjük; — Hússzerződési tervünket 10 százalékkal túlhaladjuk; — Feljavítási és takarítási munkálatokat végzünk a meglévő legelőink 75 %-án 450 ha területen. — A községi erdőben 1 hektáron csemetét ültetünk el. 2. Gazdasági egységeink és az intézmények a munkaszervezés megjavításával az előirányzott üzemanyagfogyasztást 10 százalékkal, míg az adminisztratív kiadásokat 15 százakkal csökkentik. 3. A községi malom munkaközössége a meglévő gépek helyes üzemeltetése folytán minden 1000 kg. vámgabona után 19 kg. gázolaj megtakarítást vállal. A malom folyamatos üzemeltetésének biztosításáért a személyzet önkéntes munkával 10 000 lej értékű javítási munkálatot végez. 4. A helyi erőforrások feltárásával a költségvetési bevételi tervünket 20 %-kal növeljük. 5. A meglévő kereskedelmi egységeinket cukrászdával és egy szabadtéri sörözővel bővítjük. 6. A falvak további szépítése és rendezése terén 510 000 lej értékű hazafias munkát valósítunk meg. Ezen munkálatok közül a legfontosabbak a következők: — községünkben lévő utcák 80 %-nak járdásítása; — 300 m utcacsatornázási munkálat; — 1000 m2 partkötés elvégzése; — családonként 100 db virágot, személyenként pedig 3 díszfát ültetnek el; — 5000 m2 új park létesítése és karbantartása; — a járdaépítéssel párhuzamosan egyforma méretű átereszeket építünk, a kerítéseket egyenes vonalba tesszük, ugyanakkor intézkedünk, hogy az utcák tisztítása hetente egyszer, szükség esetében kétszer történjen meg; — segítjük a dolgozókat, hogy a megkezdett 75 lakóházat 1970 szeptember 20-ig elkészítsék; — versenyt szervezünk az egész község területén TISZTA HÁZ ÉS RENDES UDVAR címmel, amelyet negyedévenként kiértékelünk és az erre érdemes helyen elhelyezzük A KÖZSÉG LEGRENDESEBB BENNVALÓJA feliratú táblát. A művelődési otthon teljes bv (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetekI «2 RÉP HÁRUIT* MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAKÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 25 (603.) SZÁM 1970. február 1. vasárnap ÁRA 30 BANI Egy csendesnek induló téli délelőttön kezdődött. Nyugodtan bérelszámoltam, hivatali beosztásomnak megfelelően, mikor diszkréten a fülembe súgták, hogy délután ötkor gyűlés lesz, sportkérdések megtárgyalására. Tudomásul vettem. Másnap közölték, hogy az üzemi sportegyesület számára havi egy lej hozzájárulást szavaztak meg a gyűlésen. — Nem az egy lej kérem, hanem az elv! — vitatkoztam öt perccel később a szakszervezeti elnökkel. — Milyen alapon köteleznek egy lej kifizetésére, mikor teljes sportszenvedélyem kimerül a Pronosport szelvények kitöltésében? Hosszabb meggyőző munka következett, melyről kissé megviselt állapotban, de egy újabb megbízatással távoztam: önként vállaltam a havi egylejek összegyűjtését vállalati szinten Ezek után már nemcsak a bért számoltam, hanem a sok egy lejt is. Érdekes, akadtak olyanok, akik még szóvá is tették azt az egyetlen lejt, s így inkasszós körutaimat mindig felvilágosító és meggyőző tevékenységgel tettem teljessé. Egy alkalommal megemlítettem az ökölvívás testet és lelket edző jellegéből fakadó lehetőségeket, s pár napra rá megalakult az ökölvívó szakosztály, melyben szervező felelősi beosztást nyertem. Rendszeresen részt vettem az edzéseken, szakvéleményeket nyilvánítottam, sőt egyszer a homokzsák szerepét is betöltöttem, mikor az edző, állítólag rosszul számfejtett tiszteletdíjával kapcsolatosan, remek halhoroggal támasztotta alá kesztyűbe bújtatott érveit. Akkor már javasoltam, hogy a tagsági díjakat intézményesen emeljük fel két fejre, az egyesület egyre szaporodó dologi kiadásainak fedezésére. Sajnos, többen akadtak, akik ezért szót emeltek, sőt, a régi egyletes tagsági díjakkal kapcsolatosan is tettek meglehetősen személyeskedő megjegyzéseket. Közben az egész sportkör ügyvezető titkárává választottak meg, néhány ellenszavazattal és tartózkodással. Többek között kifogásolták azt, hogy nem értek a sporthoz, de a nagy többség ezzel szemben azzal érvelt, hogy nem a műszaki, hanem a pénzügyi és gazdasági adottságok a lényegesek. Itt bizonyítanom kellett, s én habozás nélkül javasoltam a tagsági díjak emelését. Ezzel sikerült több befolyásos ellenfélre szert tennem, de a különböző sportfolyóiratokból elsajátított elméleti ismereteimmel minden esetben elejét tudtam venni az aláaknázási kísérleteknek. Többen azt nehezményezték, hogy a legnépszerűbb sportág rovására, olyan szakosztályok létesítését kezdeményeztem, melyeknek gyakorlati értelme nem volt. Ezen csak mosolyogni tudtam, mert itt már valóban úttörő tevékenységgel dicsekedhettem. Könnyű kajak-kenu szakosztályt szervezni teszem azt Tulceaban, de mekkora merészség volt ugyanazt létrehozni ott, ahol víz sincs! Hasonló korszakalkotó újítás volt részem- BALÁZS IMRE (Folytatás a 2. oldalon) HOGYAN LETTEM SPORTKÖRI ELNÖK VASÁRNAPI HUMORESZK A II. oldalon! Minisztertanácsi határozatok AZ ÚJ FIZETÉSI RENDSZER KIKÍSÉRLETEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A FIZETÉSEK EMELÉSÉRŐL Az Áruforgalom Ágazatában, a területi bank-, STATISZTIKAI ÉS BIZTOSÍTÁSI EGYSÉGEKBEN, A TAKARÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR ÉS A LOTO-PRONOSPORT EGYSÉGEIBEN Egy kisvárosi üzem S +Székelykeresztúr egyik legfontosabb ipari egysége a székelyudvarhelyi helyiipari vállalathoz tartozó asztalos-részleg. Ha évi 13 millió lejes termelési tervét tekintjük, ha azt mondjuk, hogy csak magasfényű furnírozott bútorokat gyárt, s hogy ma 195 alkalmazottja van, nem szenzáció. De ha termékeinek jó minőségéről beszélünk, vagy arról, hogy mondhatni, egy ládagyárból nőtte ki magát, ez már több a megszokottnál. Az üzem párttagjaival együtt büszkén hallgattuk a városi pártkonferencia jelentését, amely ipari egységeink élvonalába sorolta ezt az üzemet. Az össztermelési tervet 106 százalékban valósították meg, jó eredményeket értek el az önköltség csökkentésének, a termelékenység növelésének, és a minőség emelésének terén. Emellett — hagyomány keresztúron — derekasan kiveszik részüket a hazafias munkából, támogatásukra minden esetben számíthatnak a helyi szervek. De lapozzunk az üzem történetéből: alapját húsz évvel ezelőtt néhány szövetkezetbe tömörült kisiparos rakta le. A gépműhelyt tárlatai egy volt kuglipályára szerelték fel később adminisztrációs célokra épült helyiséget, garázst, istállót kapnak további terjeszkedésre. A munkások és a vezetők minden lehetőséget megragadnak, gépházat építenek, új műhelyrészt ragasztanak a régihez. Ma néhány gép kivételével a működésben lévő gépi berendezések megfelelnek a korszerű követelményeknek. Az üzem korszerűsítése mégsem mondható megoldottnak. Nagy az eltérés a modern gépi berendezések és a munkafolyamatok között. Sok az ismétlődő rakosgatás, a nyers- és félkészanyagokat nagyrészt a szabadban tárolják. A helyzet megjavítását az üzem munkaközössége a több millió lej értékű beruházási munkálatok megkezdésétől várja, amelyre előreláthatóan a jövő évben kerül sor. Ez a beruházás jelentős szerepet játszana Székelykeresztúr ipari bázisának fejlesztésében. VERES. Gyergyó a régi fényképeken ____ (1880—1940) címmel ma, február elsején fényképkiállítás nyílik a gyergyószentmiklósi múzeumban. Scapin a furfangos szolga, Mo____ bére háromfelvonásos vígjátékával február 1-én Gyergyóditróban vendégszerepel a szárhegyi tantestület színjátszó csoportja. A gyergyószentmiklósi Partizán helyiipari vállalat Csíkszeredai egységének bővítésére az 1969— ____ 70—71-es években több millió lejes beruházási alapot irányoztak elő. Az elmúlt évben 700 000 lej értékű munkálatot végeztek el, az akkor megkezdett új fényező és bútorszerelő csarnokot 1970 első felében átadják a termelésnek. A hároméves beruházási programnak megfelelően további műhelycsarnokok korszerűsítésére, újak építésére, munkásöltözők, fürdők, mosdóhelyiségek létesítésére kerül sor. Pionírok rádióexpedíciója. Vasárnap délelőtt ö1 órakor a Csíkszeredai művelődési ház nagyter ____ mében Hargita, Kovászna és Maros megye csapatai mérik össze tudásukat. A Román Rádió hasznos rendezvényének célja a szülőföld bővebb megismerése. Szombaton tartotta meg évi közgyűlését a Csíkszeredai Hargita Művészete és az Olt szövetkezet _____ a megyeközpont művelődési házának kistermében. Az évi tevékenységről szóló jelentés meghallgatása után a hozzászólók megvitatták és kiegészítették az előterjesztéseket. A továbbiakban a két szövetkezet közgyűlése jóváhagyta az 1970. évi tervfeladatokat s az ezek minél jobb teljesítése érdekében előirányzott műszaki intézkedéseket, valamint a jövedelem felosztását és a terven felüli vállalásokat. Nők órája Őcfalván. A Felsőboldogfalva községhez tartozó kis faluban hetente 20—25 asszony gyűl össze, tudományos, művészeti, nevelési tárgyú előadásokat, könyvismertetőket hallgat, kézimunkázni tanul, diafilmeket tekint meg. A közösséggé formálódó csoport munkáját Péter Judit és Lukács Ida tanerők irányítják. Téli reggel... (BENEDEK MÁRIA felvétele) k. Készül az új termék a Csíkszeredai Kötöttárugyárban 100 éves az ASTRA nagyszebeni központi könyvtára M ár 1848-ban felvetődött egy Akadémia alapításának gondolata, amely az Erdély területén élő románság szellemi örökségének pallérozását, ápolását szolgálta volna. Ha akkor hiányoztak is a szükséges feltételek e nemes kezdeményezés kivitelezésére, a gondolat, a szándék jogossága és szüksége tovább élt a kor tudós férfiainak lelkében. Így aztán tizenkét évvel később, 1860 nyarán az erdélyi 48-as nemzedék maroknyi szellemi vezére kérelemmel fordult a gubernium helytartóságához egy közös összejövetel ügyében, ahol megtárgyalnák egy tudományos társaság megalapításának lehetőségeit. Hosszas huzavona után,a következő év szeptemberében Axente Sever tervezetére Timotei Cipariu, Gh. Bariţiu, Andrei Şaguna és Ion Puşcariu felovashatta az Erdélyi Társaság (ASTRA) megalapításának programját. A Társaság célja — fogalmazza meg az alapszabályzat —: ,,a román irodalom és a román nép kultúrájának előbbrevitele... tanulmányok, tudományos művek kidolgozása és kiadása útján, különböző tudományszakok, művészeti ágak és ehhez hasonlók ösztönzése és ösztöndíjak létesítése.“ Az Erdélyi Társaság egész tevékenységének magját a századik tevékenységi évét ünneplő központi könyvtár képezte. Bár a megalakulás évében, tehát 1861-ben, 195 kötetet számlált a Társaság kézi könyvtára, sőt az alapszabályzatban is megjelölték egy könyvtáros és egy irattáros alkalmazásának szükségességét, valójában csak a hatvanas évek végére tehető a tulajdonképpeni könyvtár megalakulása. 1862-ben, a brassói közgyűlés Cipariu elnökletével egy bizottságot jelölt a könyvtárszervezési teendők elvégzésére, amely összeállította azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a Társaság tevékenységének előrehaladásához. A nyelvész Cipariu elsősorban a román nyelv kialakulásának és a románság eredetének emlékeit őrző XVI— XVII. századi — Erdélyben és a Fejedelemségekben megjelent — kiadványok beszerzését sürgette. Főleg román vonatkozású filológiai, történelmi, földrajzi, művészeti és gazdasági könyvek KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) HÍREK FALUSI — február Kétségtelen, hogy az immár hagyományos falusi könyvhónap egyik fontos célkitűzése gyarapítani a személyi könyvtárak állományát a dolgozók érdeklődésének megfelelő művekkel. Az országszerte meghonosodott mozgalomban évente szép eredmények születnek. De sajnos, gyakori eset, hogy éppen a könyvhónap időszakában a leggyengébb a könyvellátás. Ezért nem egy alkalommal javasoltam, szervezzük meg decemberben a falusi könyvhónapot. A válasz az volt, hogy e rendezvény legfontosabb célkitűzése a falusi könyvesboltokban és üzletekben megmaradt készletek kiárusítása, így aztán megértettem azt is, honnan ered (lehet, hogy még ma is létezik) a „könyvből" elnevezés: beléptidíj fejében a bálozó kapott egy „akármilyen" könyvet. Azt hiszem, nem kell említenem, milyen sorsra jutottak ezek a könyvek. Helytelen lenne, ha nem ismerném el, hogy falusi könyvesboltjaink maradék könyvállománya sok értékes kiadványt tartalmaz, amely városon ritkaságszámba megy. Tehát akad felvásárolnivaló is! Ehhez viszont céltudatos népszerűsítési akciók Gellért Géza, a Székelyudvarhely municípiumi könyvtár igazgatója (Folytatás a 2. oldalon)