Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1970-02-01 / 25. szám

A székelyudvarhelyi municípiumi néptanács legutóbbi ülésszakán, — ahol az 1969-es gazdasági és költségvetési terv teljesítését ele­mezték, s jóváhagyták az idei ter­veket — felmérték a municípium gazdasági továbbfejlődésének út­jait, gyümölcsöző tanácskozást folytattak a városrendészet, a vá­rosszépítés további lehetőségeiről, időszerű tennivalóiról. Az előter­jesztésekből, s a hozzászólásokból egyaránt kiérződött a város sorsa iránti felelősség, az a határozott szándék, hogy az eddigi sikerek­től lelkesítve, a feltárt hibákból okulva, jó gazdák módjára tovább­olytatják a megkezdett nagysza­­bású munkát a municípium fej­­esztése, szépítése érdekében. Az eredmények felsorakoztatása — mert van mivel dicsekedniük a székelyudvarhelyieknek — koránt­­sem volt öncélú. Nem a tétlenség­be csalogató önmegelégedést szol­gálta, hanem sokkalta inkább jó­­zan ösztönzést jelentett, alapot szolgáltatott a további lelkes és kltartó munkára. Annál inkább így van ez, mert a valóban sokatmon­­dó megvalósítások felsorakoztatá­sát legtöbbször a fogyatékosságok, mulasztások tárgyilagos, őszinte, j avítás szándékát magában hor­dozó feltárása követte. A municípium dolgozóinak múlt évi sikereit a tények szemléltetik egbeszédesebben. Az ipari egysé­gek évi össztermelési tervüket 102,9 százalékban teljesítették, ami 13 159 000 lej terven felüli megvalósítást jelent. A termelés is a munka tudományos megszer­vezésével az önköltséget 1 631 000 éjjel, az 1 000 lej árutermelésre számított kiadásokat pedig 10,17 éjjel csökkentették. A Helyiipari V­állalat 104,7 százalékban, a mu­­nicípiumi Közszolgáltatási Vállalat 114 százalékban teljesítette össz­­termelési tervét. A Helyi Kereske­delmi Vállalat egységei mintegy 17 millió lejjel több árut adtak el, mint 1968-ban. Sokatmondó a ha­zafias munka értéke is, amely kö­zel ötmillió lejt tesz ki. De mindez még korántsem je­lenti a maximumot, a lehetőségek teljes kihasználását. Az élelmiszer­­ipari felszereléseket gyártó válla­latban vagy a helyiiparban példá­ul nem fordítottak elegendő figyel­met a fémfogyasztás csökkentése lehetőségeinek tanulmányozására, a municípium területén folyó be­­____________ ruházási munká­latokat pedig csak 97 százalékban teljesítették. A ke­reskedelmi egy­ségekben gyakor­ta hiányos az áru­­választék, a ki­szolgálásról is sok rosszat lehetne el­mondani. A mu­­nicípiumhoz tar­tozó mezőgazda­­sági termelőszö­vetkezetekben jó­val nagyobb lehe­tőségek kínálkoz­nak a növényter­mesztés és az ál­lattenyésztés e­­redményeinek ja­vítására, mert a tavalyi gyenge e­­redményeket nem lehet kimondottan a kedvezőtlen időjárással ma­gyarázni, baj volt a munkaszerve­zéssel, a munkafegyelemmel is. Az ülésszak helyesen mutatott rá, hogy a gazdasági téren elért sikereket kellő körültekintéssel kell értékelni, s a jövőbeni tennivalók­ra kell összpontosítani az erőket. A hozzászólók dicséretére legyen mondva, hogy inkább a hibákra, az ezutáni teendőkre koncentrál­tak, s jónéhány javaslatot is tettek a gazdasági tevékenység jobbá­­tétele érdekében. Tanulságos volt a municípiumi néptanács költségvetési tervének vitája is. Az 1969-es költségvetési tervet mind a bevételek, mind a kiadások vonatkozásában teljesítet­ték. Tavaly 2 125 000 lejt költöttek városrendészeti célokra, az oktatás anyagi alapjának biztosítására pe­dig több mint 16 millió lejt fordí­tottak. Ezenkívül jelentős összege­ket költöttek a Művelődési Ház és a könyvtár gazdagítására, az egészségvédelem fejlesztésére. Az idei költségvetés felhasználá­sának megállapításakor a municí­pium szükségleteit tartották szem előtt. Növekszik az oktatás anyagi alapjaira fordított összeg. Idén ki­szélesítik a líceum központi fűtés­­hálózatát, közel másfélmillió lej­jel pedig egy új bölcsődét építe­nek. Számos hozzászóló ugyanak­kor kitért az iskolahálózat kibő­vítésének szükségességére, egy új iskolaépület felépítését szorgal­mazták, mivel a tízosztályos okta­tás általánosításával a meglévők nem fedik a szükségletet. Az ülésszak résztvevői megkü­lönböztetett figyelmet szenteltek a municípium területén eszközölt beruházások teljesítésének fontos­ságára. Az 1969-ben megkezdett építkezések mellett idén újabb ob­jektumok építéséhez fognak hozzá. Mindezek határidőre történő áta­dása elsősorban a lakosság érde­ke, ezért az idei hazafias munka­­vállalások egy részét az építőtele­peken fogják elvégezni. Figyelemre méltó a képviselők egyöntetű támogatásával elfoga­dott hazafias munkavállalások ér­téke, amely 5 011 500 lejt tesz ki. A városszépítési akciók mellett, amelyben az egész lakosság részt vesz, minden helyi érdekeltségű vállalat külön vállalást tett a gaz­dasági tevékenység megjavítására, így például a Helyiipari Vállalat munkaközössége 300 ezer lejjel szándékszik túlszárnyalni az el­adott és bevételezett árutermelési tervet, a közszükségleti cikkek vá­lasztékának bővítéséért öt új ter­mék gyártását kezdik meg, 2 ton­na hengerelt vasat, 36 köbméter fűrészeltanyagot, 40 tonna egyez­ményes fűtőanyagot, 200 kw/­óra villamosenergiát takarítanak meg. Ugyanakkor a közszolgáltatási vállalat 320 ezer ,lejjel túlteljesíti szolgáltatási tervét és 4 kilométer­rel meghosszabbítja a közúti utas­szállítás útvonalát. A vá­rosszépítési munkálatok ösz­tönzésére a 20-as választókerület állampolgárainak kezdeményezé­sére versenyt szerveznek a leg­szebb kerület, a legszebb utca címének elnyeréséért. Nagyon is ösztönző ez a kezdeményezés, szemlélteti a lakosság érdeklődé­sét, törődését a municípium fej­lődése iránt, s egyben a legbiz­tosabb zálogot jelenti a hazafias munkavállalások teljesítésére. A municípiumi néptanács ülésszaka pedig — nagyon is indokoltan — éppen erre alapozott az idei válla­lások összegének megállapításakor. // ELŐTÉRBEN A GAZDASÁGI FELADATOK TELJESÍTÉSE Székelyderzs község néptancsinak VERSENYFELHÍVÁSA HARGITA MEGYE ÖSSZES KÖZSÉGI NÉPTANÁCSAI­­HOZ AZ 1970-ES ÉVI GAZDASÁGI, TÁRSADALMI-KUL­TURÁLIS, KÖZSÉGRENDÉSZETI ÉS SZÉPÍTÉSI FEL­AD­A­TOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A községi néptanács ülésszaka mélyrehatóan elemezte az elért eredményeket, figyelembe véve Hargita megye néptanácsának vá­laszát Constanţa megye néptaná­csának felhívására, községünk ál­lampolgárainak szorgalmára, hoz­záértésére és lendületére, a helyi erőforrások ésszerű felhasználásá­nak lehetőségeire alapozva, az ülésszak résztvevői a lakosság ne­vében az alábbi versenyfelhívást intézi megyénk összes községi nép­tanácsaihoz: 1. Úgy irányítjuk a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeteket, hogy azok teljesítsék és túlteljesítsék gazdasági tervfeladataikat.­­ Az állatlétszám számbeli növelésénél teljesítjük az előirányzott állami tervet; — Össztejtermelési tervün­ket takarmányozott tehenenként 10 százalékkal, míg az állammal szem­beni tejszerződési tervet 5 száza­lékkal túlteljesítjük; — Hússzerző­dési tervünket 10 százalékkal túl­haladjuk; — Feljavítási és takarí­tási munkálatokat végzünk a meg­lévő legelőink 75 %-án 450 ha te­rületen. — A községi erdőben 1 hektáron csemetét ültetünk el. 2. Gazdasági egységeink és az intézmények a munkaszervezés megjavításával az előirányzott ü­­zemanyagfogyasztást 10 százalék­kal, míg az adminisztratív kiadáso­kat 15 százakkal csökkentik. 3. A községi malom munkakö­zössége a meglévő gépek helyes üzemeltetése folytán minden 1000 kg. vámgabona után 19 kg. gáz­olaj megtakarítást vállal. A ma­lom folyamatos üzemeltetésének biztosításáért a személyzet önkén­tes munkával 10 000 lej értékű ja­vítási munkálatot végez. 4. A helyi erőforrások feltárásá­val a költségvetési bevételi ter­vünket 20 %-kal növeljük. 5. A meglévő kereskedelmi egy­ségeinket­­ cukrászdával és egy szabadtéri sörözővel bővítjük. 6. A falvak további szépítése és rendezése terén 510 000 lej értékű hazafias munkát valósítunk meg. Ezen munkálatok közül a legfon­tosabbak a következők: — közsé­günkben lévő utcák 80 %-nak jár­­dásítása; — 300 m utcacsatorná­zási munkálat; — 1000 m2 part­kötés elvégzése; — családonként 100 db virágot, személyenként pe­dig 3 díszfát ültetnek el; — 5000 m2 új park létesítése és karban­tartása; — a járdaépítéssel pár­huzamosan egyforma méretű át­ereszeket építünk, a kerítéseket egyenes vonalba tesszük, ugyan­akkor intézkedünk, hogy az utcák tisztítása hetente egyszer, szükség esetében kétszer történjen meg; — segítjük a dolgozókat, hogy a megkezdett 75 lakóházat 1970 szeptember 20-ig elkészítsék; — versenyt szervezünk az egész köz­ség területén TISZTA HÁZ ÉS RENDES UDVAR címmel, amelyet negyedévenként kiértékelünk és az erre érdemes helyen elhelyezzük A KÖZSÉG LEGRENDESEBB BENNVALÓJA feliratú táblát. A művelődési otthon teljes bv (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetekI «2 RÉP HÁRUIT* MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAKÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 25 (603.) SZÁM 1970. február 1. vasárnap ÁRA 30 BANI Egy csendesnek induló téli délelőttön kezdődött. Nyugod­tan bérelszámoltam, hivatali beosztásomnak megfelelően, mikor diszkréten a fülembe súg­ták, hogy délután ötkor gyűlés lesz, sportkérdések megtárgya­lására. Tudomásul vettem. Másnap közölték, hogy az üzemi sport­egyesület számára havi egy lej hozzájárulást szavaztak meg a gyűlésen. — Nem az egy lej kérem, hanem az elv! — vitatkoztam öt perccel később a szakszer­vezeti elnökkel. — Milyen ala­pon köteleznek egy lej kifizeté­sére, mikor teljes sportszenve­délyem kimerül a Pronosport szelvények kitöltésében? Hosszabb meggyőző munka következett, melyről kissé meg­viselt állapotban, de egy újabb megbízatással távoztam: ön­ként vállaltam a havi egy­lejek összegyűjtését vállalati szinten Ezek után már nemcsak a bért számoltam, hanem a sok egy lejt is. Érdekes, akadtak olyanok, akik még szóvá is tették azt az egyetlen lejt, s így inkasszós körutaimat mindig felvilágosító­ és meggyőző tevékenységgel tettem teljessé. Egy alkalommal megemlítet­tem az ökölvívás testet és lelket edző jellegéből fakadó lehető­ségeket, s pár napra rá meg­alakult az ökölvívó szakosztály, melyben szervező felelősi beosz­tást nyertem. Rendszeresen részt vettem az edzéseken, szak­­véleményeket nyilvánítottam, sőt egyszer a homokzsák sze­repét is betöltöttem, mikor az edző, állítólag rosszul számfej­tett tiszteletdíjával kapcsolato­san, remek halhoroggal tá­masztotta alá kesztyűbe bújta­tott érveit. Akkor már javasoltam, hogy a tagsági díjakat intézménye­sen emeljük fel két fejre, az egyesület egyre szaporodó dolo­gi kiadásainak fedezésére. Sajnos, többen akadtak, akik ezért szót emeltek, sőt, a régi egyletes tagsági díjakkal kap­csolatosan is tettek meglehető­sen személyeskedő megjegyzé­seket. Közben az egész sportkör ügyvezető titkárává választottak meg, néhány ellenszavazattal és tartózkodással. Többek között kifogásolták azt, hogy nem ér­tek a sporthoz, de a nagy több­ség ezzel szemben azzal érvelt, hogy nem a műszaki, hanem a pénzügyi és gazdasági adott­ságok a lényegesek. Itt bizo­nyítanom kellett, s én habozás nélkül javasoltam a tagsági díjak emelését. Ezzel sikerült több befolyásos ellenfélre szert tennem, de a különböző sport­­folyóiratokból elsajátított elmé­leti ismereteimmel minden eset­ben elejét tudtam venni az alá­­aknázási kísérleteknek. Többen azt nehezményezték, hogy a legnépszerűbb sportág rovására, olyan szakosztályok létesítését kezdeményeztem, me­lyeknek gyakorlati értelme nem volt. Ezen csak mosolyogni tud­tam, mert itt már valóban út­törő tevékenységgel dicseked­hettem. Könnyű kajak-kenu szakosztályt szervezni teszem azt Tulceaban, de mekkora merész­ség volt ugyanazt létrehozni ott, ahol víz sincs! Hasonló korszakalkotó újítás volt részem- BALÁZS IMRE (Folytatás a 2. oldalon) HOGYAN LETTEM SPORTKÖRI ELNÖK VASÁRNAPI HUMORESZK A II. oldalon! Minisztertanácsi határozatok AZ ÚJ FIZETÉSI RENDSZER KIKÍSÉRLETEZÉSÉNEK ÁL­­TALÁNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A FIZETÉSEK EMELÉSÉRŐL Az Áruforgalom Ágazatában, a területi bank-, STATISZTIKAI ÉS BIZTOSÍTÁSI EGYSÉGEKBEN, A TAKA­RÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR ÉS A LOTO-PRONOSPORT EGYSÉGEIBEN Egy kisvárosi üzem S +S­zékelykeresztúr egyik leg­fontosabb ipari egysége a székelyudvarhelyi helyiipa­ri vállalathoz tartozó asz­talos-részleg. Ha évi 13 millió lejes termelési tervét tekintjük, ha azt mondjuk, hogy csak magasfé­nyű furnírozott bútorokat gyárt, s hogy ma 195 alkalmazottja van, nem szenzáció. De ha termékeinek jó minőségéről beszélünk, vagy arról, hogy mondhatni, egy láda­gyárból nőtte ki magát, ez már több a megszokottnál. Az üzem párttagjaival együtt büszkén hallgattuk a városi párt­konferencia jelentését, amely ipari egységeink élvonalába sorolta ezt az üzemet. Az össztermelési tervet 106 százalékban valósították meg, jó eredményeket értek el az ön­költség csökkentésének, a terme­lékenység növelésének, és a minő­ség emelésének terén. Emellett — hagyomány keresztúron — de­rekasan kiveszik részüket a haza­fias munkából, támogatásukra minden esetben számíthatnak a helyi szervek. De lapozzunk az üzem történe­téből: alapját húsz évvel ezelőtt néhány szövetkezetbe tömörült ki­siparos rakta le. A gépműhelyt tárlatai egy volt kuglipályára szerelték fel később adminisztrációs célokra épült helyiséget, garázst, istállót kapnak további terjeszkedésre. A munkások és a vezetők minden le­hetőséget megragadnak, géphá­zat építenek, új műhelyrészt ra­gasztanak a régihez. Ma néhány gép kivételével a működésben lé­vő gépi berendezések megfelelnek a korszerű követelményeknek. Az üzem korszerűsítése mégsem mondható megoldottnak. Nagy az eltérés a modern gépi berende­zések és a munkafolyamatok kö­zött. Sok az ismétlődő rakosgatás, a nyers- és félkészanyagokat nagy­részt a szabadban tárolják. A helyzet megjavítását az üzem mun­kaközössége a több millió lej érté­kű beruházási munkálatok meg­kezdésétől várja, amelyre előrelát­hatóan a jövő évben kerül sor. Ez a beruházás jelentős szerepet ját­szana Székelykeresztúr ipari bázi­sának fejlesztésében. VERES. Gyergyó a régi fényképeken ____ (1880—1940) cím­mel ma, február elsején fényképkiállítás nyílik a gyergyószentmik­­lósi múzeumban. Scapin a furfan­gos szolga, Mo­____ b­ére háromfelvo­násos vígjátéká­val február 1-én Gyergyó­­ditróban vendégszerepel a szárhegyi tantestület szín­játszó csoportja. A gyergyószentmiklósi Partizán helyiipari vállalat Csíkszeredai egységének bővítésére az 1969— ____ 70—71-es években több millió lejes beruházási alapot irányoztak elő. Az elmúlt évben 700 000 lej értékű munkálatot végeztek el, az akkor megkezdett új fényező és bútorszerelő csarnokot 1970 első felében átadják a termelésnek. A hároméves beruházási program­nak megfelelően további műhelycsarnokok korszerűsíté­sére, újak építésére, munkásöltözők, fürdők, mosdóhelyi­ségek létesítésére kerül sor. Pionírok rádióexpedíciója. Vasárnap délelőtt ö­1 órakor a Csíkszeredai művelődési ház nagyter­ ____ mében Hargita, Kovászna és Maros megye csa­patai mérik össze tudásukat. A Román Rádió hasznos rendezvényének célja a szülőföld bővebb meg­ismerése. Szombaton tartotta meg évi közgyűlését a Csík­szeredai Hargita Művészete és az Olt szövetkezet _____ a megyeközpont művelődési házának kistermé­ben. Az évi tevékenységről szóló jelentés meg­hallgatása után a hozzászólók megvitatták és kiegészítet­ték az előterjesztéseket. A továbbiakban a két szövetkezet közgyűlése jóváhagyta az 1970. évi tervfeladatokat s az ezek minél jobb teljesítése érdekében előirányzott műszaki intézkedéseket, valamint a jövedelem felosztását és a ter­ven felüli vállalásokat. Nők órája Őcfalván. A Felsőboldogfalva község­hez tartozó kis faluban hetente 20—25 asszony gyűl össze, tudományos, művészeti, nevelési tár­gyú előadásokat, könyvismertetőket hallgat, kézi­munkázni tanul, diafilmeket tekint meg. A közösséggé for­málódó csoport munkáját Péter Judit és Lukács Ida tan­erők irányítják. Téli reggel... (BENEDEK MÁRIA felvétele) k.­­­ Készül az új termék a Csíkszeredai Kötöttárugyárban 100 éves az ASTRA nagyszebeni központi könyvtára M­ ár 1848-ban felvetődött egy Akadémia alapításá­nak gondolata, amely az Erdély területén élő románság szellemi örökségének pallérozását, ápolását szolgálta volna. Ha akkor hiányoztak is a szükséges feltételek e nemes kezdeményezés kivitelezésére, a gondolat, a szándék jogossága és szüksége tovább élt a kor tudós férfiainak lelkében. Így aztán tizenkét évvel később, 1860 nyarán az erdélyi 48-as nemze­dék maroknyi szellemi vezére kérelemmel fordult a guberni­­um helytartóságához egy közös összejövetel ügyében, ahol meg­tárgyalnák egy tudományos tár­saság megalapításának lehetősé­geit. Hosszas huza­vona után,­­a következő év szeptemberében Axente Sever tervezetére Timo­tei Cipariu, Gh. Bariţiu, Andrei Şaguna és Ion Puşcariu felovas­­hatta az Erdélyi Társaság (ASTRA) megalapításának prog­ramját. A Társaság célja — fo­galmazza meg az alapszabály­zat —: ,,a román irodalom és a román nép kultúrájának előbbre­­vitele... tanulmányok, tudomá­nyos művek kidolgozása és ki­adása útján, különböző tudo­mányszakok, művészeti ágak és ehhez hasonlók ösztönzése és ösztöndíjak létesítése.“ Az Erdélyi Társaság egész te­vékenységének magját a száza­dik tevékenységi évét ünneplő központi könyvtár képezte. Bár a megalakulás évében, tehát 1861-ben, 195 kötetet számlált a Társaság kézi könyvtára, sőt az alapszabályzatban is megjelöl­ték egy könyvtáros és egy irat­táros alkalmazásának szükséges­ségét, valójában csak a hatva­nas évek végére tehető a tulaj­donképpeni könyvtár megalaku­lása. 1862-ben, a brassói közgyű­lés Cipariu elnökletével egy bi­zottságot jelölt a könyvtárszer­vezési teendők elvégzésére, amely összeállította azoknak a köny­veknek a jegyzékét, amelyek el­engedhetetlenül szükségesek a Társaság tevékenységének előre­haladásához. A nyelvész Cipariu elsősorban a román nyelv kiala­kulásának és a románság ere­detének emlékeit őrző XVI— XVII. századi — Erdélyben és a Fejedelemségekben megjelent — kiadványok beszerzését sürgette. Főleg román vonatkozású filo­lógiai, történelmi, földrajzi, mű­vészeti és gazdasági könyvek KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) H­Í­R­E­K FALUSI — február Kétségtelen, hogy az immár hagyományos falusi könyv­hónap egyik fontos célkitűzése gyarapítani a személyi könyvtá­rak állományát a dolgozók ér­deklődésének megfelelő művek­kel. Az országszerte meghono­sodott mozgalomban évente szép eredmények születnek. De sajnos, gyakori eset, hogy ép­pen a könyvhónap időszakában a leggyengébb a könyvellátás. Ezért nem egy alkalommal ja­vasoltam, szervezzük meg de­cemberben a falusi könyvhóna­pot. A válasz az volt, hogy e rendezvény legfontosabb célki­tűzése a falusi könyvesboltok­ban és üzletekben megmaradt készletek kiárusítása, így aztán megértettem azt is, honnan ered (lehet, hogy még ma is létezik) a „könyvből" elnevezés: beléptidíj fejében a bálozó ka­pott egy „akármilyen" könyvet. Azt hiszem, nem kell említenem, milyen sorsra jutottak ezek a könyvek. Helytelen lenne, ha nem is­merném el, hogy falusi köny­vesboltjaink maradék könyvál­lománya sok értékes kiadványt tartalmaz, amely városon ritka­ságszámba megy. Tehát akad felvásárolnivaló is! Ehhez viszont céltudatos népszerűsítési akciók Gellért Géza, a Székelyudvarhely municípiumi könyvtár igazgatója (Folytatás a 2. oldalon)

Next