Hargita, 1970. április (3. évfolyam, 75-100. szám)
1970-04-01 / 75. szám
„Az ígéret szép szó, ha betartik úgy jó" — mondja a közmond is. Ugyancsak ezzel kezdi levelét Pets Lajos nagytusnádi lakos. Őt mondja Ferenc Imréné, a Szentszeg utcából, s még vagy 30, egyre inkább türelmét vesztette alád, már lassan 27 esztendeje". Ezel érvel Vécsey Gyula is, a fkszeredai Áramszolgáltató Vállat, karbantartó osztályának technikusa. Hasonlóképpen nyilatszik András Béla, a nagytusnádi tsz párttitkára, Szakács Gergely, frzeti képviselő ... és sorolhatunk így tovább. Szóval, mindenki a felsoroltak ízül kapott, adott, és továbbított eretet. .. Az ígéret rendszerint nem kerül mmibe. Ilyen alapon ígérik a hldat a szerelmes ifjak, ilyen alapn mondják a pincérek „mindjárt vök", s a bürokraták „meglesz írem". Persze a szerelmes ifjúm hozza le a holdat, a pincér etleg egy félóra, a bürokrata is félév múlva jön . .. egy újabb érettel. (Ilyenkor hozzá szokták mni, tisztelet a kivételnek.) De térjünk vissza a levélhez. A viaszos felvázolja azt a kálváriát, miárán utcájukba végülis sikerült iszereltetniük a villanyt. „De így örültünk, hogy végre van áramunk. Nem kell vaksiskodnunk a petróleum lámpa mellett, hallgathatjuk a rádiót, stb. Ám korai volt örömünk, újabb házak kapcsolódtak a fázisra, szaporodtak a rádiók, tévék, villanyvasalók, mosógépek. Gyengült az áram. Odakerültünk újra, hogy még százas körténél is alig lehetett látni... És kezdődtek újra a panaszok". Helyszínen tapasztaltuk, hogy a felsorakoztatott tények megfelelnek a valóságnak. Tévét, rádiót nem, vagy csak az éjszakai órákban lehet használni, élvezni. Ha mosógéppel akarnak mosni az asszonyok, éjszaka mosnak, villanyfőző használata lehetetlen, százas villanyégő petróleum lámpa fényt szolgáltat... „A képviselők megígértek mindent, de aztán elfelejtették betartani szavukat" — folytatódik a levél, amivel Szakács Gergely, körzeti képviselő nem ért egyet. — Számtalan gyűlésen felvetettük a problémát, számtalan esetben megtárgyaltuk... — Milyen konkrét intézkedéseket foganatosítottak? — Nem tudnám pontosan megmondani. — És mit ígértek? — Amit tudtunk. — Folyamodtak-e ilyen vonatkozású kéréssel a Csíkszeredai Áramszolgáltató Vállalathoz? — Úgy hiszem igen. A néptanács elnök biztos csinált valamit. „Annak idején jómagam írtam egy panaszlevelet az Előrének — írta Imets Lajos —, a levelemet leküldték a helybéli néptanácshoz, hogy intézkedjen. De a néptanács (úgy látszik) elfelejtett tenni, segíteni rajtunk ..." ,,Kéréssel fordultunk a Villamossági Vállalathoz, meg is hallgattak, meg is ígérték, hogy megoldják a problémát, csak éppen elfelejtették betartani ígéretüket". — Mire alapozzák ígéreteiket, ha valamely felvetődő probléma, javítás kapcsán teszik? — Mindig a felterjesztett és jóváhagyott költségvetéstervezetek alapján — mondja Vécsey Gyula. — Az elmúlt évben, a nagytusnádi munkálatokra készítettek-e költségvetési tervezetet? — Természetesen. Ezen az alapon tettük meg ígéretünket. — Mégis mi az oka, hogy a tervbe vett munkálatok elmaradtak? — Nem kaptuk meg a szükséges villanyoszlopokat. — Ígéretet erre kaptak? — Igen ... — Ami érvényes 1970-re is? — ígéret van. — Rendszerint milyen arányban tudják teljesíteni ígéreteiket? — Hatvan-hetven százalékban. — Mi dönti el az évi munkálatok sorrendjét? — Mindig a sürgősséget veszszük figyelembe, amihez hozzájárul a hálózat technikai állapota (életveszély) és a rendelkezésünkre álló anyagkészlet. — Milyen kilátásaik vannak, hogy a nagytusnádi munkálatokat még az idén elvégezzék. — Mihelyt a villanyosok megérkeznek, két héten belül elvégezzük a javításokat. — Kitől függ a villanyoszlop? — A Mureşul Villamossági Vállalat beszerzési osztályától. Megígérték, hogy egy vagonnal küldenek. Szóval, ez van, megígérték. Sajnos nem állt módunkban megérdeklődni, hogy milyen alapon. Mert ugye az ígéretnek elsősorban alapja kell legyen. Nagy a gyanúm, túlságosan könnyedén vágjuk ki az igent, pedig a nem rövidebb és olykor becsületesebb is. Megfigyeltem, hogy az elutasítás körülményeiben sokkal több optimizmust hordozhat, mintha véget nem érően igent harsogunk. Mindenképpen érdemes elidőzni a dolog mellett, s elgondolkozni a megcsappant szó hitelén. A felvázolt esettel nem általánosítani akartunk, csupán jelezni próbáltuk ennek az itt-ott felbukkanó „társadalmi betegségnek" néhány szimptómáját, azzal a céllal, hogy érvényt szerezzenek az adott szónak, az ígéretnek, hiszen morális létünk, etikai magatartásunk egyik nélkülözhetetlen alapja, az emberi együttélés lényegbevágó ismérve. gaál Péter 12 Hi W1H urast Világ proletárjai, egyesüljetek! hl RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI MEPTANÁCS NAPILAPJA III. évfolyam 75 (653) szám, 1970. április 1. szerda Ara 30 bami MINDENNEK MEGVAN A MAGA IDEJE... Kockázatos lenne, ha az utolsó percig halogatnánk a ránk váró munkák megtervezését, előkészítését. „A majd csak kialakul menetközben" — féle gondolkodásmód könnyelműséget és felelőtlenséget takar. Még akkor is, ha egyéni ügyeinkről van szó, hát amikor egy közösség alapvető érdekei forognak kockán! A tavaszi mezőgazdasági munkák gondos előkészítése, időbeni megkezdése pedig közügy a javából, amelyért az egész közösség, s a közösséget alkotó egyének külön-külön személy szerint is felelősek. E gondolatok a siménfalvi községi pártbizottság márciusi büróülése anyagainak olvasásakor átlőttek fel bennem. Ami első pillanattól megnyugtatott: nem zárkóztak el a felelősségvállalás elől, inkább a legnehezebb, legbonyolultabb teendőket keresték, mert ott a legtöbb a baj, ott a legtöbb az orvoslásra váró probléma. A büróülésen a tavaszi munkálatokra való készülődés helyzetét vitatták meg. Végkövetkeztetésük: az előkészületek nem haladtak megfelelő ütemben. Kíméletlen tárgyilagossággal tárták fel a vetőmagellátás, a szerszámjavítás, a műtrágyázás terén tapasztalható hiányosságokat. Rajtuk kívülálló okokra is hivatkoztak, de egészében mégis sajátmagukat tették felelőssé a lemaradásokért. Könynyűszerrel megtehették volna az ellenkezőjét is, tisztára moshatták volna önmagukat, magyarázatot ugyanis mindig lehet találni. Nem ezt tették, mert az önámítással csak takargatni lehet ideig-óráig a hibákat, de megoldani egyet , sem. A hibák orvoslása többnyire rajtuk múlik. Lényegében nem is kell mást tenniük, minthogy valóra váltsák a büróülésen jóváhagyott intézkedéseket. ★ Alig egy hét telt el a büróülés után, amikor Kozma Attilával, a községi pártbizottság titkárával találkoztam. A határozatok alkalmazásáról érdeklődtem. Napok alatt nem lehetett hónapok munkáját elvégezni, de az első változásokról már beszámolhatott: — A község termelőszövetkezetei megkéstek a szerszámok, különösképpen pedig a szekerek kijavításával. Nem volt faszén, nem volt eszközfa. Nem volt, hát vártak, hátha ölükbe pottyan valahonnan. S közben teltek a téli hónapok. A múltkoriban aztán az erdészekkel kijelöltettük az miszek legelőin a kivágható fákat. Azokból lehet szenet égetni, eszközfának használható is akad közöttük. Időközben a gazdaságok megkezdték a hiányzó műtrágya szállítását, a vetőmaghiányt is PARTELET pótolták (zöldségfélékből és aprómagvakból), csak a burgonya okoz nagyobb gondot. Megpróbáljuk más megyékből fedezni a hiányt. — E gyakorlati jellegű intézkedések véghezvitelében milyen szerepet vállaltak az mtsz-ek pártbizottságai? — A tavaszimunkálatok tulajdonképpeni előkészítése, megszervezése, a vezetőtanácsnak feladata. A pártbizottságok nyomon követik a munkák menetét, s a legfontosabb teendőkre irányítják a gazdaságok vezetőinek figyelmét. Segítik őket a szervezésben, s a kommunisták példamutatása révén hozzájárulnak a tagság mozgósításához. Persze sohasem próbálták ,,átvenni" a vezetőtanácsnak feladatkörét. Mindenki végezze el a saját feladatait. A községi pártbizottság büróülésén feltárt mulasztások az mtsz-ek vezetőtanácsait és pártbizottságait egyaránt terhelik. A pártbizottságokat azért, mert későn figyeltek fel a mulasztásokra (s ide a községi pártbizottság is hozzáértendő, a vezetőtanácsokat pedig egyszerűen azért, mert elhanyagolták kötelezettségeiket. Az előbb említett gyakorlati lépéseket a vezetőtanácsok tették meg, természetesen a pártbizottságok ösztönzésére. Ebből úgy hiszem már arra is lehet következtetni, hogy a község négy mtsz-ének (Siménfalva, Rugonfalva, Tarcsafalva, Kobátfalva) pártbizottságában, illetve a hozzájuk tartozó alapszervezetekben megélénkült a munka. Legtöbb dicsérő szót a tarcsafalvi mtsz-hez tartozó csehétfalvi, illetve a kobátfalvi gazdasághoz tartozó bencédi pártalapszervezetek munkájáról mondhatok. Őket amúgy is kevésbé érintették a büróülésen felsorolt hiányosságok. Ugyanis ők nem várták a községi szervektől az intézkedéseket, rendet teremtettek a házuk táján. A gördülékeny pártmunka nagyrészt annak a következménye, hogy az alapszervezetek bürótagjai mindig becsületesen dolgoznak, nem várják, hogy a titkár végezze el helyettük arájuk bízott feladatokat, így aztán az eléggé népes alapszervezetek ténylegesen hozzájárulnak a tagság mozgósításához. ★ Napok választanak el a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdésétől. A községi pártbizottság titkára bizakodó: ez az idő elegendő a téli hónapok mulasztásainak bepótlására. S ahogy a büróülés után hozzákezdtek a munkához, az üzem valóban erre enged következtetni. A siménfalvi községi, illetve az mtsz-ek pártbizottságainak és vezetőtanácsainak hibájából megkéstek a tavaszi munkálatok előkészületeivel, a cikkből mégis nagyobbrészt hiányoznak a bíráló szavak. Nem mintha mentegetni akarnám őket, de mert volt bátorságuk idejében szembenézni a tényleges helyzettel, s volt erejük és akaratuk meg is változtatni azt. Esetük mégis figyelmeztető a jövőre nézve: mindent a maga idejében kell elvégezni. Mert ugyebár, mennyivel természetesebb lett volna, ha március közepe táján nem a tavaszi mezei munkákra való előkészületekkel foglalkoznak, hanem szántanak, vetnek. Még szerencse, hogy az idei tavasz ezt nem tette lehetővé... BORBÉLY LÁSZLÓ HÍREK Újabb egységgel gyara-podott a falusi szolgáita_____ fás hálózat. Rögebben a fogyasztási szövetkezet mintegy 20 000 lejes befektetéssel szódavíztöltő állomást létesített. Megoldódnak ezzel a környékbeli fogyasztási szövetkezetek vendéglátóipari egységeinek szódavíz gondjai és a lakosság ilyen irányú igényeit is kielégíthetik. ~~ Kirakatrendezők versenye a megyeszékhelyen. A ke_____ reskedelmi igazgatóság kezdeményezésére most első ízben mérték össze ilyen formában tudásukat megyénk négy kereskedelmi vállalatának kirakatrendezői. Feladatuk az volt, hogy a most kezdődő tavaszi idény jegyében rendezzék újra a Csíkszeredai üzletek kirakatait. A bíráló A galócási Faipari Komplexum karbantartó részlegének dolgozói egy félautomata lemezvágógép javítását végzik. bizottság pontozással a következő értékelési sorrendet állapította meg: Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Székelyudvarhely, Csíkszereda. A Maroshévizen is megrendezték a Hargita megye az ország gazdasági és művelődési életében című Aki tud az nyer versenyt, a város és több község képviselőinek részvételével. Az 500 lej értékű első díjat Sólyom Pál maroshévízi, a 400 lejes másodikat Creţu Ioan borszéki, a 300 lej értékű harmadik díjat pedig György Éva vaslábú versenyző nyerte. Csikszentmárton határában, a szentsimoni állami mezőgazdasági vállalat területén lévő kavicsbányában 1,3 m hosszú, 27 cm átmérőjű mammutagyar-töredék került felszínre. A ritka lelet újabb tanújele annak, hogy vidékünkön, a Csíki medencében is éltek gyapjas mammuthordák. Az ilyen állatmaradványok előfordulási helyein — a szaktudomány álláspontja szerint — az ősember számára is kedvező életfeltételek voltak. Feltételezhető, hogy a szentmártoni lelet közelében talált mammutcsontok ugyanannak az állatnak a maradványai, s ebből sok más lehetséges magyarázat mellett az is következhet, hogy az elejtett vadat embercsoport fogyaszthatta el. I I Ki tud többet községünk múltjáról? Ezzel a címmel I_____ rendeztek érdekes versenyt a csíkszentmártoni és a csíkkozmási pioníregységek között. Most került sor Kozmáson a visszavágóra. Mintegy 250 tanuló izgulta végig a vetélkedőt, amelyen nemcsak a versenyzők, de a nézők is érdekes helytörténeti ismereteket szereztek. Végül is a kozmási pionírok bizonyultak felkészültebbeknek, de az e téren szerzett ismeretekkel egyaránt gazdagodott mind a két fél. ESEMÉNYEK Első jelentés a szántóföldekről Hosszú volt a tél. De még mindig nem mondhatjuk teljes határozottsággal, hogy megjött a tavasz, hisz hol kisüt a nap, hol pilinkézni kezd. Ám a Hargitán túli vidék időjárása mintha kegyesebb lenne. Lassan elmaradnak az éjszakai fagyok is. A talaj is felmelegedett, jöhetnek a gépek. S az Udvarhely környéki gazdaságok nem is várnak. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz beérkezett jelentések 507 hektár szántást, 113 ha vetést összesítenek. Mindezt a székelykeresztúri, újszékelyi, muzsnai, zetelaki gazdaságok számlájára írhatjuk. A keresztúriak elültettek már 9 hektár burgonyát, s a 4 hektár zöldségvetést is a Küküllőmente valósította meg. A statisztika szerint a csíki és a gyergyói gazdaságok még nem kezdték meg a munkákat, ámbár a menaságiak és csikszentgyörgyiek már lejelentették volna az első hektár vetést és szántást. Ők is indultak. Most a többi gazdaságon a sor, hogy az első kedvező napon munkához lássanak. 3. oldala*: GYERGYÓSZENTMIKLÓS 1970 - ÁPRILIS A CSÍKSZEREDAI KÉSZRUHAGYÁR éhány gombnyomás — piros-fehér lámpák fénye villódzik, akár zongoravirtuóz keze alatt a fehérfekete billentyűk — és kényelmes-komótosan mozgásba lendül a behemót szerkezet. A távirányító asztal kis ,,térképén" minden gombnyomásra újabb kis fénykör gyűl ki. Egy, kettő, három, ... tíz, ... tizenöt... — a gépsor önműködően beinduló egyes részeinek számát jelzi. A hatalmas csarnok túlsó végéből egymáshoz koccanó üvegek zaja kúszik elő, s néhány másodperc múlva a futószalag kigyóhátán előtipegnek az üvegek is. A gépsor felső végén két fehérköpenyes asszony segíti a futásra ■ tagra őket, egy sűrített levegővel működő félautomata szerkezettel, mely nyolckarú polipként egyszerre egész láda tartalmát ragadja meg és emeli át a szalagra. A megürült ládák engedelmesen haladnak tovább. Az előtotyogó üvegeket pedig hamarosan elnyeli a mammut mosógép, amelynek belsejében egy kis mosószódás-ecetsavas-melegvizes ,,gyomormosásban", borvizes öblítésben részesülnek. Felfrissülve, csillogó tisztán kerülnek elő, folytatják útjukat. És folytatódik a bújócska. Újabb gép acélkarmai ragadják el őket, megpergetik tengelyük körül, s az áttetsző zöld üvegek „tartalmat nyernek". „Európa egyik leghíresebb, legkeresettebb, legjobb ásványvize" — ahogyan Kosztándi Jenő igazgató büszke önérzettel nevezte, — kerül itt tető alá egyetlen körforgással, hiszen a töltőgép egyben a recés fémkupakokat is ráerősíti. Egy-egy ablakremegtető pukkanás, széthulló üvegcserepek zaja jelzi, hogy a széndioxiddal dúsított-feljavított borvíz néha erősebbnek bizonyul az őt körülzáró üvegfalnál. kel a munkások, technikusok, mérnökök. A vékonydongájú, ideges, szaporabeszédű szerelő mester, aki a beindítás munkálatait ellenőrzi, s aki immár nemcsak az üzem, de az egész város dédelgetett kedvence lett, mindenhol ott van, észrevesz minden apró rendellenességet, magyaráz, kézzel-lábbal gesztikulál, játékosan veszekszik, bosszankodik, hangja túlsüvít a gépek zaján. Optimális körülmények között 9 000 üveg a gépsor óránkénti teljesítménye. Kilencezer üveg óránként ... Próbáljunk csak utánaszámolni. Nyolcszor 9 ezer üveg naponta .... ennek 26—27-szerese havonta, és háromszázvala- 9000 üveg ásványvíz óránként Majd az ellenőrző tábla kis röntgenkészüléke világítja át az üvegeket. Fürge kezek kapkodják le a futószalagról a rosszul töltött, dugaszolt, hibás butéliákat. Ismét kitérő, és értelmet nyer a tartalom is. Felkerül az országos hírű címke: Ásványvíz, Borszék, s a keltezés 1970. március ... Nemsokára új típusú címkék díszítik majd az üvegeket, hiszen úrjá lett az üzem is, vadonatúj a hatalmas gépcsarnok, s a gépeknek jóformán beporosodni sem volt még idejük. Európa legkorszerűbb gyártmányú modern gépeivel váltotta fel az elavult, régi töltőgépeket a borszéki Apemin. Akár egy frissen sikált laboratórium, olyan a csarnok: tündöklően fehér géptestek, fémesen csillogó csövek, gépvázak, fehérköpenyes munkásnők. Mintegy tíz-tizenöt napja futottak végig az első üvegek a szalagokon. Persze még gyakran megmegtorpannak a gépek, kattannak a távvezérlő asztal gombjai, kialusznak, meggyúlnak a pirosfehér jelzőlámpák, próbálgatják, igzagatják, barátkoznak a gépekhányszorosa évente ... Tény, hogy duplájára fog nőni az üzem termelése, évi jövedelme pedig mintegy 20 millió lej lesz. S a közeljövőben beindul a második gépsor, a fenti testvérpárja, amely a félliteres üvegeket ontja majd. — Számos külföldi ország érdeklődik és jelentette be már eddig is rendelési igényeit. Rövidesen a szerződéskötésekre is sor kerül — magyarázza az igazgató. Kattannak a gombok, felcicomázva, karcsú-büszkén gurulnak az üvegek. Még utoljára megtorpannak az automata üvegberakó készülék előtt, majd végképp eltűnnek a ládák négyszögében, csak recés-sapkás fejük villan elő. A ládák pedig lomhán kapaszkodnak fel a hatalmas raktárhelyiségbe, hogy rövid pihenő után buborékoló terhükkel városainkba, falvainkba, sőt határainkon túlra vándoroljanak... JAKAB MÁRTA A Csángóföld szimfóniája így foglalta össze megnyitó beszédében Kovács Dénes művészeti irányító, Antal Imre képzőművész művészi mondanivalóját. A március 29-én Székelyudvarhelyen megnyílt kiállítás teljes egészében igazolja ezt a megfogalmazást: A csángó szülőföld hangulata, szépsége, a Keleti Kárpátok hegyvonulatai közé szorított falusi élet szólal meg a kiállított grafikákban és festményekben, felesleges, melldöngető „csángóskodás" nélkül. Kiforrott művészi meglátás, leegyszerűsített kifejezésmód, a grafikai művek fekete-fehér árnyalataiból, a festmények színeiből kicsendülő életkedv és életszeretet jellemzi a negyvennyolc kiállított képet. Fiatal művészről van szó, aki — ha nem is pályája kezdetén, de mindenesetre az elején áll. ígéret Antal Imre, a tehetség, a jövő ígérete. Székelyudvarhelyi kiállítása legyen újabb lépés egy sikerekben gazdag életpályán, legyen újabb lépcsőfok a tökéletesedés, a művészi kiteljesedés felé. BALÁZS IMRE A HARGITA KUPA SÍVERSENY EREDMÉNYEI A megyei síszakosztály rendezésében került sor március 28—29- én a Madarasi Hargitán a Hargita Kupa versenyre, amelyen Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Maroshévíz és Tekerőpatak sízői vettek részt. A nagy érdeklődésnek örvendő versenyén az alpesi számokban 30-an, a futóversenyen pedig 24-en indultak. Az összesített csapatversenyt a maroshévizi sízők nyerték meg, a második helyre a gyergyóiak kerültek. EREDMÉNYEK: MŰLESIKLÁS: Ifjúsági, lányok: Jaklovszki Krisztina (Székelyudvarhely) Fiúk: Lőrincz Pál (Maroshévíz), Felnőtt, nők: Márkos Éva (Csíkszereda), Férfiak: Bónis Ferenc (Csíkszereda), ÓRIÁS MŰLESIKLÁS, Ifjúsági, lányok: Jaklovszki Krisztina (Székelyudvarhely), Fiúk: Orbán András, (Székelyudvarhely), Felnőtt, nők: Márkos Éva (Csíkszereda), Férfiak: Scruba Petru (Maroshévíz), FUTÁS: Ifjúsági, lányok: Laczkó Hajnal (Gyergyószentmiklós), Fiúk: György Lajos (Gyergyószentmiklós), Felnőtt, nők: Gáli Judit (Csíkszer SPORT Szabadfogású birkózás Székelyudvarhelyen vasárnap került sor a szabadfogású egyéni bikózó-bajnokság megyei szakaszára. A népes mezőny — 71 birkózó — küzdelme látványos volt, néhány találkozón a versenyzők magas technikai színvonalú harcot vívtak. És ez nem véletlen, hiszen (Folytatás a 2 oldalon( reda), Férfiak: Kolumbán József (Gyergyószentmiklós).