Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-01 / 203. szám

Beérett a kukorica is már, fé­mesen csörren szára a szélben, leng barna bajusza a csőnek, és sárgán mosolyog a nagyszemű mag. Törik már a kukoricát... ­ A Csíkszeredái helyi keres­kedelmi vállalat a részletre vásárlók figyelmébe ajánlja, hogy a tegnaptól életbe lépett az az új határozat, mely szerint a tan­ügyi és egészségügyi részletekre az eddigi cikkeken kívül ezután egyszí­nű, spriccelt perzsa szőnyeget is vásárolhatnak méteráruként, vagy készen. ■ ■HSDiBiiBiiHiaiiiiiiniBmiBiiaiiaiiHiaiiaiaiiBBEaiiBaiHiBiiEaiiBiiHIHlBiniH a® i bm­i m­i sra i kh i n*bi bi i in i mi m­i m­i m■ ■■ i m­i­ra i ■■ ■ mimi i■■ i■■ ■ ■■ i­m­ibb i■■ ibbihibb ibb ibb i■■ i bbi bb i bb i h­i­bb i bb i fflTÁn PP (~)T FT Â RÍ aj rnvrcftr irrrrr AZ AKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A menasági ipari egységben JAVUL A MINŐSÉG, NŐ A TERMELÉKENYSÉG Csíkmenaságban rövidesen meg­kezdi működését a Csíkszeredai É­­lelmiszeripari Kombinát faggyúol­vasztó és csontból zsiradékot ki­vonó részlege. A részleg, melyben merőben új, az eddiginél hatéko­nyabb eljárással készül majd a szappangyártáshoz szükséges fagy­­gyú és zsiradék, főleg két mérnök­ember, Lőrinczi Márton és Luciu Joan ötletének és kitartó munkájá­nak köszönhetően született meg. Eddig a különböző húsfeldolgozó egységekben a csontból és egyéb, zsírt tartalmazó melléktermékekből nyílt kazánokban olvasztották ki a zsiradékot. Ennek a hagyományos eljárásnak egyik nagy hátránya, hogy a nyílt tűz, a kelleténél na­gyobb és változó hőmérséklet miatt a faggyú, zsiradék sokszor odaé­gett, színe barnássá vált, s így nem lehetett felhasználni a jobb minő­ségű, fehér vagy világosszínű szap­pan gyártásához. A Lőrinczi Márton és Luciu­b­an kidolgozta új mód­szer lényege az, hogy a faggyút és más, zsiradékot tartalmazó termé­keket két 2500 liter űrtartalmú autoklávban, három atmoszférás gőznyomás alatt, állandó, 130—136 fokos hőmérsékleten olvasztják majd ki, s így a nyert termék mi­nősége lényegesen megjavul. De nemcsak ennyi az új módszer előnye. Segítségével három-négy száza­lékkal nagyobb lesz a száz kilo­gramm faggyúból kiolvasztott ter­mék mennyisége is, s az olvasztás ideje az eddigi tíz-tizenkét óráról három órára csökken. Remélhetőleg nagy keletje lesz a menasági részlegen készülő csontlisztnek is, melyet az állatte­nyésztésben, főleg sertések hizlalá­sára használnak fel. A csontliszt­ben szervesen jelenlévő kálcium­­foszfátot a sertések kilencven szá­zalékban tudják megemészteni, míg a moslékba adagolt szintetikus kál­­ciumfoszfátot csak negyven száza­lékban emésztették meg. A tervek szerint a menasági faggyúolvasztó és csontból zsiradé­kot kivonó részleg jövedelmező is lesz. Íme egy pár adat a tervek­ből : a Csíkszeredai Élelmiszeripa­ri Kombinát össztermelését 4 300 000, árutermelését pedig 3 400 000 lejjel emeli majd évente, ezenkívül egy váltással évi 950 000 lej tiszta jö­vedelmet biztosít a kombinátnak. És végül a problémákról : a mi­nimális befektetés miatt (kétszáz­­nyolcvannégyezer lej kisgépesítési alapból épült fel) a munkálatok elég lassan haladtak előre, s így a részleg átadási határideje eltoló­dott. A másik probléma az, hogy mivel a nyersanyagot az ország majd minden tájáról gépkocsikkal fogják a menasági részlegre szál­lítani, Csíkmenaságot a műúttal összekötő, nagyon rossz á Z Zá­pót­ban lévő útszakaszt sürgősen ki kellene javítani. Igaz, ez nem az Élelmiszeripari Kombinát köteles­sége. Szondy György A műemlékvédő országos bi­zottság a Csíkszeredái mú­zeummal karöltve megkezdte a csíkdelnei műemlék restaurálá­sát megelőző régészeti ásatást. A szakemberek sokat várnak ettől az ásatástól, remélhetőleg újabb érté­kes adatokkal bővülnek ismerete­ink Csíkdelne múltját illetően. Galócás lakói a téli vízára­dások megelőzésére 150 mé­ter hosszú szakaszt tisztítot­tak meg a Maros községüket érin­tő szakaszából. A Maros medrének a tisztításával egyidőben perem­rendezési munkálatokat is végeztek. 5­4 Farkaslaka lakói augusztus végéig mintegy 500 négyzet­­méter útépítést, 5 000 négy­zetméter út- és járdajavítást végez­tek, valamint másfél hektár zöldöve­zet gondozását és 1 000­ csemetét ültettek el. Halálos baleset áldozata lett Jakab Gyula, csíkszentsimoni 66 éves lakos. A Nagybá­nya-Bukarest vonalon közlekedő 441-es gyorsvonat ütötte el Jakab Gyulát, miközben áthaladt a sínen, útban szolgálati helye felé. 3 MI A FELELŐTLENSÉG ÁRA ? Tényállás Fark­aslakát elhagyva a Kalon­­da-tető felé kapaszkodó dombol­dalon terül el Farkaslaka büszke­sége, reménysége, megyénk leg­nagyobb és egyik legszebb gyü­mölcsöse, összesen 190 hektár területen él, virul, növekedik 25 567 fiatal gyümölcsfa. A mező­gazdasági termelőszövetkezet hu­szonhatezret tart számon. Ennyi létezik, de 433 darab barna folt­ként csúfítja az egyébként gyö­nyörű gyümölcsöst. Ezek nem él­nek, esetleg lappang bennük az élet csírája. Az is kétséges. Mint­ha tűzvész pusztította volna, bar­nán zsugorodnak leveleik, kérgük rásült a fára. A Növényvédelmi Központ 1970 június 18-i előrejelzése szerint gyümölcsöseinket almamoly és varrasodás veszélye fenyegeti. Az értesítés előírja a védekezési mó­dot. Permetezni kell a Carbatox 0,7 százalékos és a Zinek 0,5 százalékos oldatával. A székelyudvarhelyi növényvé­delmi központ felveszi a kapcso­latot a farkaslaki termelőszövet­kezettel. Megállapítják a teendő­ket, kitűzik a permetezés meg­kezdésének időpontját. Tófalvi István, a gazdaság technikusa te­lefonon értesíti a növényvédelmi központot, hogy Zinebre nincs szükség, mert van a gazdaságnak. Elérkezett a fatális június 22. Molnár Dániel növényvédelmi cso­portfelelős elindul munkába. Zine­bet nem visz magával. A gyü­mölcsösben megvegyítik a permet­­levet, melyhez a helybeli ,,Zineb"­­et használják s hozzáfognak a munkához. Dél felé, miután 433 fiatal gyümölcsfát repermeteznek, gyanút fognak. Nem tetszik a vegyszer szaga. Feltehetően gyom­­irtószer került a permetlébe. A munka szünetel, elöntik a vegy­szert, kimossák a gépeket. 433 gyümölcsfa sorsa bizonytalan. Beszéljenek az illetékesek Kisfaludy Lőrinc, a községi párt­­bizottság titkárának javaslatára a kártétel jelzése után a termelő­­szövetkezet vezetősége, a népta­nács elnökével és a milícia helyi szerveivel megkezdte a kivizsgálást. A megállapításokról jegyzőkönyv készült, melyet továbbítottak felet­tes szerveiknek: „1970 júniusában a gyümölcsös­ben a Mezőgazdasági Igazgató­ság speciális csoportja permete­zést végzett. Körülbelül 500 darab csemete károsodott. A kár értéke mintegy 50 ezer lej". A gazdaság mérnöke: „Én sza­badságon voltam. Később értesül­tem, hogy mi történt. Azonnal a helyszínre siettem, megvizsgáltam a fákat, metszeteket készítettem a beteg és egészséges fákból. Vé­leményem szerint nem fognak el­pusztulni, de súlyosan megsínylik. A gyümölcsös 5 éves, 1972-ben kell termőre forduljon. Szemünk fénye ez a gyümölcsös. Szeretnénk egy gyümölcsfeldolgozót léte­síteni”. Somodi Károly, a székelyudvar­helyi területi növényvédelmi köz­pont vezető mérnöke megkezdi a film visszapergetését. Jelezték a támadás veszélyét és a védekezés módját. Tófalvi közlése nyomán a raktár einedet nem írt ki. Molnár Dániel cso­portfelelős átvette a Carbatoxot és elindult Farkaslakára. A cso­portért, a központ megbízásából, Csergő Béla technikus felelt. A csoport megérkezése után Molnár Dániel rábízta az előkészületeket csoportjára és ő elindult, hogy „bejárja a gyümölcsöst”. A keve­résnél nem volt jelen. Előzetesen elvégezte a csoport munkavédel­mi kiképzését.­­Ez a kijelentés fontos körülményre utal. Mindenki hangsúlyozza, hogy elvégezték a munkavédelmi felkészítőt, mert ezt a törvény előírja. Arról senki nem beszél, hogy a munkavédelmen túlmenően - ami máskülönben csakugyan fontos, hiszen elsőren­dű feladat az ember védelme —, a növényvédelmi felkészítőt is megtartották-e. Szerk. megj.). A jelenlévő Tófalvi István tech­nikus átadta a vegyszeres raktár kulcsát egy, szakképzetlen mun­kásnak, megmagyarázta, hol van a Zinek, majd megkérte Csergőt, hogy motorkerékpárján vigye el valahová, hogy intézzen el egy ugyancsak sürgős feladatot. Ez­zel Tófalvi és Csergő is elmentek. Következésképpen a keverésnél nem voltak jelen. Szabó Dénes nyilatkozata: „A technikus nem tartózkodhatott ott, mert más munkásokhoz kellett menjen. Nekem adta ide a kul­­csot és magyarázat után kivettünk két zsákot. A raktárban nem úgy voltak elrakva a zsákok, ahogy én hagytam a múlt évben (!). Rájöttünk, hogy rossz anyaggal permetezünk, abbahagytuk és u­­tána kivettünk 15 zsák Zinebet”. Molnár Dániel: „Tófalvi a kul­csot átadta Szabó Dénesnek, hogy ő adja ki az anyagot. Én elmentem, hogy járjam be a gyü­mölcsöst. .Mikor visszatértem, az egyik munkás mondja, h­ogy ez a vegyszer tele van minden szemét­tel .. . Nyomban beszüntettük a permetezést. Ekkor jött Tófalvi és mondja, hogy ebben herbicid van .. . Kimostuk a gépeket és ki­válogattunk 15 zsák Zinebet, majd folytattuk a munkát”." Tófalvi István: „Június 22-én reggel megérkezett a permetező csoport. A raktárban 700 kg Zineb volt. Én a csoportfelelős je­lenlétében .. . Szabó Dénes mun­kásnak átadtam a raktár kulcsát és pontosan s többször megha­­gyogattam, hogy néz ki az az anyag és hol található. »A raktár­ban egymás fölé rakva a zsákok. Papírzsák, melyen fehér címke, ráírva PEROZIN 75 B és a papír­zsák alatt nylon zsákban a kuko­rica liszt színére emlékeztető fi­nom por«. Mindannyian azt mondták, is­merik, így biztonságban érezve magam (!), távoztam a csoporttól. ...Visszatérve a 8-as parcel­lán éreztem a szagot és rájöttem, hogy 2,4 D-vel permeteztek. Ezu­tán kivittem a Zineket”. A jegyzőkönyvből : ,,A permetezés következményét a bizottság nem tudta megálla­pítani, mivel laboratóriumi vizs­gálat szükséges. A megperzselő­­dött fák értéke (anyag és ráfor­dított munka) 6 924 lej“. Somodi Károly: „Minden labo­ratóriumi vizsgálat nélkül is ko­ronátanuk maguk a fák. Kétséget kizáróan bizonyítják, hogy levél­­zetüket és fiatal hajtásaikat gyom­­irtószer érte, mely köztudomású­lag elpusztít minden kétszikű nö­vényt. Mivel a körte a kétszikűek közé tartozik, ezt is­ 433 darab 5 éves körtefa káro­sodott. A károsodást még nem tudjuk véglegesen megállapítani. Arra sem tudunk megnyugtató fe­leletet adni,, hogy a fák élve ma­radnak-e. Erre a végleges választ a tavasz hozza meg. Tény: a­ ha­­nyagság, a nemtörődömség követ­keztében súlyosan megsérült 433 darab körtefa, amelyek ha nem is­ pusztulnak el, — vagy csak né­hány — fejlődésükben visszama­radnak, termelékenységük időlege­sen csökken. Epilógus Három hozzáértő. • személy és egy permetezésre kiképzett cso­port védőszer helyett a növények számára gyilkos anyagot kevert az oldatba. Ilyenkor keressük, ki a hibás? Ki felel érte? A választ nyilván megkapjuk majd az ille­tékes , hatóságoktól, szervektől, mert a kárt, amely végső soron egy egész közösség, a farkaslaki mezőgazdasági termelőszövetkezet kára, valakinek meg kell fizetnie. A­­ közvagyon szent és sérthetet­len. Kétséget kizáróan hanyagság­gal, nemtörődömséggel, a közva­gyonnal szembeni közömbösséggel állunk szemben. Elsősorban Tófal­vi István a hibás, akinek csak 300-400 métert kellett volna meg­tennie a raktárig, hogy személye­sen adja ki a Zinebet. Felelős a következményekért Molnár Dániel csoportfelelős is, aki éppen a keverésnél, a legfontosabb mun­kafázisnál hagyta magára a cso­portot. És nem utolsó sorban fele­lős Csergő Béla technikus, akinek, mint­ a növényvédelmi központ szakemberének, kötelessége lett volna­ megakadályozni a szabály­talanság elkövetését. A tett elkövetői érzik felelőssé­güket, mert máris­­ felajánlották, hogy, ha a fák kipusztulnak, újakat ültetnek helyükbe. Arról is tudo­másunk van, hogy a jogtanácso­soknál érdeklődtek, ebben az e­­setben megítélheti-e a törvény az 5 évi termés megfizetését. Szóval bűnösök. És véleményünk szerint, nemcsak anyagi, de erkölcsi fe­lelősséggel is tartoznak annak a közösségnek, amelyiknek kárt o­­koztak, mivel súlyosan megsér­tették a szocialista munkaerköl­csöt is. Nem célunk befolyásolni az il­letékes szerveket ítéletük és dön­tésük meghozatalában, de a köz­vagyon védelmében igenis köve­telhetjük: a vétkesek fizessenek! Az eset szolgáljon tanulságul is. Bogos Sándor 433 FACSEMETE HALDOKLIK FIZESSENEK A VÉTKESEK! ^Előzmények II. évfolyam 203. (781) szám 1970. szeptember 1 kedd Ára 30 iáni Lapzártakor jelentik : tegnap munkaülésen elemez­ték a Csíkszeredai Lendület jég­korong csapának felkészültségét a jelenlegi időszakban. A munkaülé­sen részt vett Oprea Ioan, a megyei pártbizottság propaganda osztályá­nak vezetője, a. .városi pártbizott­ság és a szakszervezetek megyei szövetségének több tagja, az e­­gyesület vezetősége, egyes vállala­tok és intézmények vezetői. Ez alkalommal, a Lendület sport szakosztályainak égisze alatt, megalakították a sportegyesületek pártoló tagságának egyesületét, és intézkedtek, hogy jégkorong spor­tunk méltóan képviselje megyénket a rangos versenyeken. Nicolae Ceauşescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének üzenete a XXII. nemzetközi orvos­­történeti kongresszus Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, kormánya és a ma­gam nevében szívélyesen üdvözlöm a Bukarestben megnyílt XXII. nem­zetközi orvostörténeti kongresszus részvevőit. Romániának örömére szolgál, hogy másodszor is vendégül láthat­ja ezt a magas nemzetközi tudo­mányos fórumot, amely a világ szá­mos országának nagy tekintélyű tu­dósait és kutatóit tömöríti. A mélyreható és állandó megújí­tó átalakulásoktól jellemzett ko­runkban a tudomány elmaradhatat­lan szövetségese a népeknek a jobb életért vívott harciján. Ebben a keretben az orvostudomány már tárgyánál fogva is nagy jelentősé­gű szerepet tölt be, mivel arra hi­vatott, hogy védelmezze a társada­lom legértékesebb bázisa, az ember egészségét és életét. Kétségtelen, hogy a múltbeli tudósok és kutatók humanista törekvéseinek és an­nak az óriási elméleti és gyakorlati tevékenységnek az ismerete, ame­lyet az emberiség fejtett ki a be­tegségek és a fájdalom elleni küz­delemben, értékes tényező a mai orvostudomány bonyolult kérdései­nek sikeres megoldására irányuló erőfeszítésekben. Ezért különösen nagyra értékeljük az önök találko­zóját, amelynek az a rendeltetése, hogy még inkább hozzájáruljon a múltbeli orvosi doktrínák és gyógy­módok megismeréséhez, s ezen az alapon elősegítse napjaink orvos­­tudományának további haladását. A betegségek elleni küzdelem, az emberek egészségének megvédése az összes népek közös ügye, az a terület, amelyen a világ összes tu­dósai és kutatói jó eredményekkel, gyümölcsözően együttműködhetnek. Ilyen szellemben irányítjuk a hazai tudósoknak és az orvostudomány gyüttműködésének erősödésében­ valamennyi szolgálójának a tevé­kenységét, s az állam, országunk kormánya arra törekszik, hogy egy­re jobb feltételeket teremtsen e te­vékenység számára. Amint azt a napirend is előirányozza, az Önök kongresszusa megvitatja Románia orvosi kapcsolatait más országok­kal, s meggyőződésünk, hogy ez megkönnyíti a román orvosi iskola jobb megismerését, eredményeinek és humanista hivatásának megvilá­gítását. Orvosi iskolánk szorosan e­­gyütt óhajt működni minden ország orvosi iskolájával az egyén és a kö­zösség egészségének megóvásáért, a népek jólétre és boldogságra, haladásra és békére irányuló fenn­­költ törekvéseinek beteljesüléséért vívott harcban. Az orvostudomány, természeténél fogva, az életet, az ember egész­ségének védelmét, a békét szolgál­ja, s mint ilyen, mélységesen érde­kelt abban, hogy a népek békében éljenek, hogy az emberiség mente­süljön a háború borzalmaitól, hogy a világon, az összes nemzetek kö­zött egyetértési és együttműködési kapcsolatok honosodjanak meg. A tudományok - köztük az orvos­­tudomány - haladása szorosan ösz­­szefügg a világ tudósai és kutatói közti sokoldalú kapcsolatok széles körű fejlődésével, az összes államok közötti kooperálás fokozásával, a teljes jogegyenlőségnek, minden e­­gyes nép függetlensége és szuvere­­nitása tiszteletben tartásának az a­­lapján. Kívánok teljes sikert a XXII. nem­zetközi orvostörténeti kongresszus­nak, s kifejezem azt a meggyőző­désemet, hogy az jelentős momen­tum lesz az orvostudomány fejlődé­sében, a tudósok nemzetközi e- NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS INTERJÚT ADOTT AZ OSZTRÁK TELEVÍZIÓNAK Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfő dél­ben fogadta az osztrák televízió munkatársainak csoportját. A megbeszélésen ott volt Dumi­tru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. Nicolae Ceauşescu elvtárs ez al­kalommal interjút adott a hazai szocialista építés és a román kül­politika egyes kérdéseiről. L a Feladó: A szeretet, a köszönet a Táborzárás előtt Épp olyan véletlenül szüle­tett meg ez a riport is, mint amilyen véletlenül tértem be a homoródi pionírtáborba. PÁLL IMRÉVEL, a tábor igazgatójával beszélgettünk er­­ről-arról, amikor felfigyeltem az asztala üveglapja alatti többtucatnyi színes tájképre. Kérdésemre elmondta, hogy e­­zeket a tábor volt, pirosnyak­­kendős „vendégei"­ küldték ha­zatérésük után. Az ország min­den sarkából. Van személyesen az igazgatónak, a tábor vezető­ségének címzett lap, és van, csak úgy névtelenül, a tábor címére küldve, a­­ következő váltások gyerekeinek címzett képeslap is. Közben egy albumból még rakásnyi levél, újságkivágás, levelezőlap és képeslap kerül elő Nézegetem, olvasgatom. Mindenik az itt eltöltött kelle­mes napok emlékeit idézi fel, mindenik egy-egy köszönet a szeretésért, gondos figyelemért, a jó ellátásért, amit a tábor vezetőitől kaptak az itt eltöltött két hét alatt. Kusza sorok, nagy, szálkás betűk, néha botladozó sorok. Gyerekírás, amely elsősorban is nem a helyesírás szabályai­val, a kaligrafikus betűformák­kal törődött, hanem azzal, hogy minél jobban, minél pontosab­ban ki tudja fejezni érzelmeit, szeretetét, köszönetét­ . — Hogy hívnak? —­ Ilié Dănuţ, VI. osztályos pionír. — Hát téged? — Gavril Constantinescu, VII- osztályt végeztem. — Téged? — Maria Ciobotaru. Most vé­geztem a hetediket. — Honnan jöttetek? — Konstancáról. — Hát téged, hogy hívnak? — Sólyom Éva, Székelyud­varhelyről. — Szeretitek itt?. — Igen. Mert jó a koszt, szép a táj, sok az érdekes, szórakoz­tató foglalkozás. Nincs idő u­­natkozni . — Nektek, tengerpartiaknak, tetszik a hegyes vidék? — Nagyon tetszik. Olyan ér­dekes. Jókat lehet kirándulni.. . .. .és mondja mindenik, hogy mi tetszik neki, miért tetszik ez vagy az Egymás szavába vágva beszélnek, magyaráznak. Gondolkozás nélkül, őszintén­ Boldogan, kacarászva, gondta­lanul. * — Ebben az évben a Hargita megyei táborokban (Homoród, Kirul, Borszék, Maroshévíz) közel nyolcezer pionír és isko­lás töltötte a nyári vakációjá­nak egy részét. Jöttek Galac, Botoşani, Vrancea, Suceava, Te­leorman, Ilfov, Maros, Kon­­stanca megyékből. Az utolsó csoport Bukarest municípium­­ból érkezett. 800 gyerek ■. — magyarázza Páll Imre, tábor­igazgató. — Hogy jól érzik itt magu­kat a gyerekek, hogy szeretik a tábort, a nevelőket, azt már Molnos Lajos (Folytatás a 2. oldalon)

Next