Hargita, 1970. október (3. évfolyam, 229-255. szám)

1970-10-01 / 229. szám

­ Küszöbön a választások a pártszervezetekben Az elkövetkező hetekben, akár­csak az ország többi megyéjében,­­Hargita megyében is, a Román Vág Kommunista Párt tagjai és a párt­­szervezetek életében nagyjelentő­ségű eseményre kerül sor. A Szer­vezeti Szabályzat előírásai alapján az RKP KB Titkársága elhatározta a beszámoló és választási közgyű­lések, illetve konferenciák megtar­tását 1970 október 1-e és decem­ber 15-e között a pártcsoportoktól kezdve a második kategóriájú vá­rosok pártszervezeteivel bezárólag. A beszámoló és választási köz­gyűléseknek a Szervezeti Szabály­zat megszabta határidőben történő rendszeres megtartása bizonyítéka annak a következetességnek, a­­mellyel a párt vezetősége a Szerve­zeti Szabályzat előírásainak a szi­gorú alkalmazása és a belső párt­életre jellemző demokratikus elvek és normák tiszteletben tartása fölött őrködik. Ezeknek a közgyűléseknek és konferenciáknak kedvező felté­teleket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az összes párttagok egyre je­lentősebb mértékben járulhassanak hozzá a pártpolitika kidolgozásához és megvalósításához, a pártszerveze­tek előtt álló feladatok maradékta­lan teljesítéséhez. A közelgő közgyűlések és konfe­renciák rendkívüli jelentősége ab­ban áll, hogy az új ötéves terv küszöbén hozzá kell járulniuk a pártszervezetek vezető szerepének szüntelen növeléséhez, a X. párt­­kongresszuson elfogadott nagyszerű program megvalósításáért, a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtéséért kifejtett munkában. Végsősoron a választási közgyűlések célja abban áll, hogy meghatározza a kommunisták kez­deményezőkészségének és tapasz­talatainak a teljes mértékű haszno­sítását, az összes pártszervezetek­ben és munkaközösségekben létező erőforrások mozgósítását, a felada­tok példamutató teljesítéséért. A közgyűléseknek ez a rendkívü­li szerepe viszont csak abban az esetben valósul meg, ha mindenütt belátják, hogy megtartásuk nem öncél, ha­nem azokat szervesen alá kell rendelni, bele kell illeszteni a társadalmi és gazdasági élet ve­zetésének tökéletesítéséért kifejtett erőfeszítések egészébe. Éppen ezért a választási közgyűlések előkészí­tésével és lezajlásával kapcsolatos értékelés döntő szempontja az lesz, hogy az illető pártszervezetnek, az illető munkaközösségnek milyen mértékben fog majd növekedni a hozzájárulása az egész tevékenység javításához. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a közgyűléseken kibontakozó vi­tákat a pártszervezetek sajátságos kérdéseire irányítsuk, tevékenységük konkrét feltételeinek megfelelően. Az a mód, ahogyan majd a párt­­szervezetek meghatározzák az u­tolsó negyedévi, valamint a távlati tervfeladatok maradéktalan meg­valósításának útjait és módszereit, tükrözni fogja bármely pártszerve­zet politikai érettségét és tisztán­látását. Az iparban működő összes párt­­szervezetekben a közgyűlések és a konferenciák munkálatainak a ve­zérfonalát kell képezze a belső e­­rőforrások teljes mértékű hasznosí­tásáról való gondoskodás, annak érdekében, hogy biztosítani lehes­sen az 1970-es évi tervmutatók és a terven felüli vállalások maradék­talan teljesítését, a természeti csa­pás okozta károk ellensúlyozását. Az egész gazdasági tevékenység ha­tékonyságának növelése érdeké­ben jól átgondolt intézkedéseket kell foganatosítani a termelőkapa­citások és a munkaidő teljes ki­használásáért, a gépek és beren­dezések megfelelő feltételek közöt­ti működtetéséért, a termékek mi­nőségének javításáért, az export­tervek ütemes teljesítéséért, a munkatermelékenység növeléséért, a megszabott fogyasztási normák betartásáért, az előírt nyersanyag- és segédanyag-készletek biztosítá­sáért, valamint a termelési költségek csökkentéséért. Annak az alapos elemzése, hogy milyen intézkedé­sek történtek a termelés és munka tudományos megszervezése­­, az új ipari létesítmények átadása, a tervezett paraméterek határidőben történő elérése, az anyagpazarlás megszüntetése terén az építőtelepe­ken,­­ hozzá kell járuljon az esetle­ges lemaradások felszámolásához. Más szóval, olyan politikai és szerve­zési intézkedésekre van szükség, a­­melyek biztosítják az 1971-es terme­lés jó körülmények közötti előkészí­tését. A mezőgazdaságban, a választási közgyűléseken sokoldalú elemzés tárgyává kell tenni a növényi és az állati termelés fokozása érdekében foganatosított intézkedés-komple­xum megvalósításának a helyze­tét. Szükséges, hogy mind az állami mezőgazdasági vállalatok, a mező­­gazdasági gépesítési vállalatok, mind pedig a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek párt­­szervezetei figyelmük középpont­jában tartsák az olyan kérdése­ket, mint amilyenek a munka meg­szervezésének, normázásának és javadalmazásának javítása, az a­­nyagi és pénzeszközök ésszerű fel­­használása az összes tevékenységi ágak gazdasági hatékonyságának növelése érdekében, a korszerű ag­­ro-zootechnikai módszerek alkal­mazása a terméshozam emeléséért, az állatlétszám növeléséért, az ál­lati eredetű termelés fokozásáért, avagy a munkafegyelem erősítése, a pazarlás elleni harc, a közva­gyon védelme és fejlesztése. (Folytatás a 2. oldalon) V 4 A székelyudvarhelyi bábosok ,,formaellenőrző“ szereplése Varságon Bemutatták A di­csekvő nyuszi és A vidám medve­­bocsok című mesejátékokat. A var­sági előadás, amelyet több mint kétszázan néztek meg, egyik előjá­­­­téka volt az október elején Székely­­udvarhelyen sorra kerülő bábos fesz­tiválnak, amelyen a helybelieken kí­­vül a gyergyószentmiklósi és székely­keresztúri csoportok vesznek részt. 2 Új borvízraktár. Befejeződött a borszéki Apemin vállalat új borvízraktárának építése a maroshévízi állomás mellett. Az épü­let hozzájárul a borvíz-tárolás,­­szállítás korszerűsítéséhez.­­ Üdülőhelyeink mérlege — ki­lenc hónap után. A legfrisebb adatok szerint az idén Bor­széken mintegy 32.500, Tusnádfür­­dőn 32.100, a Gyilkostónál 5.000 beutalt vendég üdült. A három für­dőhelyen összesen 788 ezer üdülte­tési napot jegyeztek fel. Az állandó vendégek mellett körülbelül 20 000 volt az átutazó, egy-két napig itt tartózkodó turista. Új üzletház. A Csíkszent­­györgy községhez tartozó Csíkmenaságon - bár a vil­lanybekötési munkálatok elhúzódá­sa miatt megkésve - megnyitották a fogyasztási szövetkezet új üzlet­házát, amely máris népszerűvé vált. Halálos forgalmi baleset Gyer­­gyószendmiklóson. Kovács Fe­renc, a 21 BV 404 forgalmi rendszámú gépkocsi vezetője az ál­lomástól a központ felé haladva, a Bucsin utca kereszteződésénél, bár tábla kötelezte erre, nem adta meg az elsőbbséget a motorkerékpárján szabályosan közlekedő Kolozsi Mi­hálynak. A két jármű összeütközött, a motorkerékpárost súlyos sérüléssel szállították a gyergyószentmiklósi, majd a marosvásárhelyi kórházba, de a gyors orvosi beavatkozás sem menthette meg életét. biblioteca orășenească Gh­eorgheni WOG PROLETÁRJAI,­­EGYESÜLJETEK1 AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 229. (807.) SZÁM 1970. OKTOBER 1. CSÜTÖRTÖKI ÓRA 30 BANI Fiabár több alkalommal bíráltuk mezőgazdaság-gépesítőin­ket, főleg a kirívó esetekre hivatkoztunk. En­nek ellenére el kell mondanunk, hogy gépesítőink döntő többsége mindent elkövet, hogy a lehető leg­jobban helytálljon, nem sajnál sem időt, sem fáradságot, hogy eleget tegyen napi feladatainak. Éjt nap­pá téve dolgoztak és dolgoznak napsütésben, metsző szélben egy­aránt. Ezeknek az embereknek a munkájáról csak elismeréssel nyi­latkozhatunk. Úgy értesültünk, hogy a Mező­­gazdasági és Erdészeti Minisztérium a gépesítők ösztönzésére, az őszi mezőgazdasági betakarítási és ve­tési munkálatok seiettetéséért a me­gmint a táblázatból is kitűnik, a prémiumok ösztönzőek. Mindig az a traktorista kapja, aki aznap túl­teljesítve tervét, a legkimagaslóbb eredményt érte el. Amennyiben két vagy három prémium is adható, m m­zőgazdaság-gépesítők részére egy új jutalmazási rendszert vezetett be. Bővebb felvilágosításért VERES PÉ­TERHEZ, a megyei mezőgazdasági igazgatóság gépesítési részlegének osztályvezetőjéhez fordultunk.­­ A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium rendelkezése értelmé­ben a napi teljesítménytől függően a legjobb eredményt elért gépesí­tők minden este külön prémiumot kaphatnak, a részlegvezetők és kar­bantartó gépészek is esetenként. A premizálás munkafázisoktól és telje­sítménytől függően változik. De ta­lán jobb lesz, ha táblázatszerűen mutatom be az elérhető prémiumo­kat, részlegenként, kor is követelmény az egyéni terv túllépése. Úgy vélem, bővebb magyarázat nem szükséges, hiszen mindenki és főleg traktoristáink előtt világos, hogy mit kell tegyenek a prémium elnyeréséért. Csak egyetlen egyet. Teljesíteni és túlszárnyalni minden nap az össztervből rájuk háruló na­pi normamennyiséget és akkor min­den nap részesülnek a prémium­ból. Nyilván, ha mondjuk öten vég­zik ugyanazt a munkát és az össz­­vetési terv az illető gazdaságban több mint 400 hektár, és valameny­­nyien túlteljesítik a napi tervet, a legjobb kap 100 lejt, az utána kö­vetkező 75-öt. Ez az intézkedés arra ösztönzi a traktoristákat, hogy mi­nél kimagaslóbb munkasikereket érjenek el. - Ki illetékes odaítélni a prémiu­mot ? - A prémium odaítélésekor ter­mészetesen nemcsak a munka meny­­nyiségét veszik figyelembe, hanem annak minőségét is. Ezért egyik il­letékes szerv a termelőszövetkezet főmérnöke, másik a gépesítési rész­leg vezetője. Döntésüket jóváhagy­ja a mezőgazdaság-gépesítési vál­lalat.­­ Előbb említette, hogy nemcsak a gépesítők, a részlegvezetők és a karbantartó gépészek is jutalmaz­hatók.­­ Igen, és mivel nálunk mindhá­rom vállalatnak 15-nél több részle­ge van, csak ezt az esetet ismerte­tem. Három részlegvezető kaphat tíznaponta prémiumot, ha a részle­géhez tartozó traktoristáknak leg­alább hetvenöt százaléka teljesítette minden nap az ütemtervet. A pré­mium összege 200 lej. Hasonló fel­tételek mellett a karbantartó gé­pész 150 lej jutalomban részesül­het.­­ Még egy kérdés, alkalmazni az új rendszert. Mikor kezdik jutalmazást ? Már alkalmaztuk is. A keddi munkateljesítményükért Erthes Béla tusnádi és Kondra József csíkszépví­­zi traktoristák 100-100 lej prémiu­mot kapnak. Reméljük, hogy vala­mennyi gépesítőnk olyan odaadóan fog dolgozni, hogy a prémiumok száma nap mint nap gyarapodik. Mi örömmel fizetünk. Bogos Sándor Fenyéd és Székelyudvarhely me­zőgazdasági termelőszövetkezetei határosak, mondhatni azonos klí­ma, azonos feltételek a gazdálko­dáshoz. Az őszi rajtolásban eredmé­nyeik is hasonlóak, talán Udvar­helynek jobb munkaszervezéssel si­került valamelyes előnyt elérnie. Mint mindenütt, e két gazdaságban is a betakarítás és vetési munká­latok ütemes végzése a legsürgő­sebb. A cukorrépa szedéséhez ha­marosan hozzá­kezdenek, a burgo­nya betakarítása folyamatban van (a kukorica még éretlen). A múlt hé­ten mindkét mtsz-ben a silózás,­be­fejezésén munkálkodtak, hogy mi­nél nagyobb területeket szabadít­hassanak fel vetőszántásnak. A be­gyűjtés kapcsán megemlítjük, hogy ebben az évben különös hangsúlyt kell helyezniük a-., veszteségmentes betakarításra, hogy egyetlen szem burgonya, cukorrépa se maradjon a földekben, hisz a termésátlag na­gyon alacsony. Ugyancsak kellő gondot kell fordítani a szükséges munkaerő biztosítására. Mint mon­dották: a tagságra számítani alig lehet, megszokták, hogy idegenek szedik ki a termést. Elítélendő ma­gatartás kétségtelen, érthetetlen mindkét mtsz tagságának távolma­radása olyan időpontban, amikor becsületbeli (nemcsak törvényes !) kötelessége mindenkinek helytállni a földeken, siettetni a begyűjtést, hogy a felszabadított területeket minél hamarabb előkészíthessék a búza vetésére. Fenyéden a múlt hét végéig több mint 40 hektárt, Székelyudvarhe­lyen közel 100 hektárt vetettek. Kö­rülbelül ugyanennyi területet ké­szítettek elő vetésre. A számítások szerint október 10-ig sikerül befe­jezni mindkét helyen az őszi vetést. Meg kell említenünk, hogy Fenyé­den a tapasztalható lemaradás e­­gyik oka, hogy a nyári időszakban a trágya hordásával megkéstek, s jelen pillanatban sem tudnak szál­lítóeszközt biztosítani. A fogatoknak is szántaniuk kell, hisz közel 60 hektárt nem tudnak a traktorok megszántani, és e munka elvégzé­se a lovakra vár. (Szállítási problé­mák egyébként majd mindenik gazdaságnál akadnak az udvarhelyi zónában. Fogat kevés, de utánfutó még kevesebb). A gépesítési részleg traktoristái­nak munkájára nincs panasz. A traktorok keveset álltak üzemhiba miatt, a hibásodást operatív javí­tással igyekeztek helyreállítani. A gépesítők közül Talárd Sándor, Sánduly Imre, Nagy István, Lukács Vilmos munkáját dicsérték legin­kább. Fáradhatatlanul" rajtoltak az őszi kampány idején - reggeltől késő estig - a földek jó megmű­velésével megfelelő magágyat ké­szítettek a búzának. E fontos munkálatok mellett a­­zonban nem szabad megfeledkezni egyik gazdaságban sem a sarjú­­készítés, a takarmányalap btosítá­­sának fontosságáról sem (a sarjú jelentős része még behordatlan), különösen azért, mert mindkét mtsz esetében az idén az abraktakar­mány biztosítása nagy gondot okoz, úgy lehet hiányozni fog az állatok „étlapjáról". Sófalvi András e* DONTŐ NAPOK A FÖLDEKEN! Prémium a traktoristáknak, gépesítőknek, gyorsabb munka a határban SIETTETNI KELL A BETAKARÍTÁST, SOK MÉG A VETNI VALÓ! Munkában a CRC- 2 burgonyaszedőgép A munka megne-A részleg ossz-kiadható A napi vetése és a gép, terve az illető napi prémiu­prémium amivel végzik munkából mok száma összege 100-400 ha1 75 lej Vetés 400-800 ha2 100,75 lej 800 ha-on felül 3 100, 75, 50 lej Burgonyaásás E 649 MSC, CRC-2 100-250 ha1 100 lej gépekkel 250 ha-on felül 2 100,75 lej Kazalban a kost az állatoknak Lejegyezte: hi Államtanács ratifikálta a román-szovjet szerződést 1970. szeptember 30-án a Köz­­társasági Palotában ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államtanács elnöké­nek elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen részt vett Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Minisztertanács elnöke, miniszterek, a Nagy Nem­zetgyűlés egyes állandó bizottsá­gainak elnökei, a sajtó képviselői. Ion Gheorghe Maurer elvtárs el­fogadás végett előterjesztette a Ro­mánia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti­ barátsági, e­gyüttműködési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződés ratifikálásáról szóló törvényerejű rendelet terve­zetét. (Az előterjesztés szövegét la­punk 3. oldalán közöljük.) Az Államtanács megbízásából a törvényerejű rendelet tervezetét e­­lőzőleg megvizsgálta a Nagy Nem­zetgyűlés külpolitikai, honvédelmi és jogügyi bizottsága és kedvező­en véleményezte azt, javasolva el­fogadását. A szerződés ratifikálásával kap­csolatos vitában felszólaltak a kö­vetkező elvtársak: Constantin Dai­­coviciu, Ion Spatarelu, Király Ká­roly, Aurel Bozgan, Ion Coman és Takács Lajos. Kifejezték teljes e­­gyetértésüket a szerződés ratifiká­lásával és azt a két nép közötti barátság és együttműködés továb­bi erősítéséhez, a szocializmus, a béke és a nemzetközi együttműkö­déshez való jelentős hozzájárulás­nak minősítették. Az Államtanács ezután egyhan­gúlag elfogadta a szerződés rati­fikálásáról szóló törvényerejű ren­deletet. A ratifikálás után beszédet mon­dott Nicolae Ceauşescu elvtárs. (Age­rp­res) NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS beszéde Tisztelt elvtársak! A Románia Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége között nem­rég megkötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek az Államtanács által történt ratifikálása jelentős mozza­nat és megfelel népünk törekvései­nek és óhajának. E szerződésnek Bukarestben tör­tént aláírása jelentős esemény a Románia és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttm­űködési kapcso­latok felfelé ívelő fejlődésében, a román—szovjet barátság erősítésé­ben. A marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire alapozott jelenlegi szerződés, a mai feltételek között aktualizálva a ré­gi szerződés előírásait — azét, a­­mely a Románia és a Szovjetunió közötti gyümölcsöző szövetségi és baráti kapcsolatok tartós alapja volt -, 20 éves hosszú időszakra állapítja meg a két ország közöt­ti sokoldalú együttműködés keretét a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuverénítás és függetlenség tiszte­letben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a testvéri köl­csönös segélynyújtás és a kölcsönös előny szellemében. A román—szovjet barátsági szer­ződés a két nép közötti barátság és szolidaritás hosszas hagyomá­nyain alapszik — azon a barátsá­gon, amely megszilárdult a fasiz­mus elleni közös harcban és maga­sabb szintre emelkedett a szocia­lizmus és a kommunizmus építésé­nek körülményei között; azok a tar­tós kapcsolatok, amelyek bennün­ket egyesítenek, hatalmas erőforrá­sokra találnak a társadalmi rend­szer, az alapvető törekvések és a két országot lelkesítő magas ren­dű célkitűzések közösségében. A szerződés egyben széles távla­tokat nyit a jövőben, kedvező ke­retet teremt a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelésben és más területeken való kooperálás fo­kozására és erősítésére Románia és a Szovjetunió között. Országainknak a társadalom mű­szaki-anyagi alapja fejlesztésében, a tudomány és a kultúra felvirágozta­tásában elért eredményei megte­remtik a cserék bővítésének és vál­tozatossá tételének, a minden terü­letre kiterjedő együttműködésnek és kooperálásnak rendkívül kedvező feltételeit. A szerződés leszögezi mindkét állam azon elhatározását, hogy to­vábbra is a szocialista államok egységének és összeforrottságának erősítésén munkálkodjék, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ez a fő forrása a szocialista világrend­­szer erejének és legyőzhetetlensé­gének. A szerződés előírásai kife­jezésre juttatják egyben Románia és a Szovjetunió azon elhatározá­sát, hogy következetesen érvénye­sítsék a nemzetközi életben a bé­kés egymás mellett élés politikáját, hogy kitartóan küzdjenek egy új (Folytatás a 3. oldalon) IM ÉL * Lapzártakor jelentik Szerdán Kairóba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és ál­lami küldöttsége, hogy részt vegyen Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke temetésén. A küldöttséget Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, Románia Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke vezeti. A delegációban részt vesz Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, George Macovescu elvtárs, az RKP KB tag­ja, a külügyminiszter első helyettese és Titus Sinu, Románia Szocialista Köztársaság kairói nagykövete. Az elutazó küldöttséget a követ­kező elvtársak búcsúztatták a Ba­­neasa repülőtéren: Gheorghe Rá­­dulescu, Ilie Verdeţ, Emil Draga­­­­nescu, Fazekas János, Leonte Rau­­tu, Iosif Banc, Vasile Patilineţ, Mi­­hai Marinescu, Ion Păţan, Petru Burlacu helyettes külügyminiszter. Ott volt Ibrahim Joussin, az Egye­sült Arab Köztársaság bukaresti ide­iglenes ügyvivője.

Next