Hargita, 1970. november (3. évfolyam, 256-280. szám)

1970-11-01 / 256. szám

III. évfolyam 256. (834) szám 1970. november 1 vasárnap Ára 30 bani Biltoteca orășenească Gh­eart?kent VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA JS— Kertész Ilona, a Csíkszeredai Kötöttárugyár dolgozója, figyelemmel i­­rányítja-követi a kötőgép munkáját. EGY MUNKAÜLÉS TANULSÁGAI Bútorgyár, szövődé. Két „édes, kenyeres munkahely" Gyergyó­­szentmiklóson. A felmeredő beton­oszlopok már sejtetnek valamit, ahogy darabokra törik, felszab­dalják a teret, ahogy súlyos moz­dulatlanságuk könnyed arabeszket sző a kékellő háttérre. Csak a szél süvít, a Bökény-menti éles, velőig hatoló szél. A mérnök mindegyre trencskója után kapkod, a látogató füstös, zsúfolt barakkiroda oázisa után kutat lopva. Csak a csákány szikrázik csikorogva. Harminc-negy­ven centiméterre már szikla-, kő­ágyban a többtonnányi betonosz­lopok. Mintha „rajzolták” volna ezt az építőtelepet. Pontos arányok, a táv­latokhoz mért munka fegyelme ölt testet itt. A Csíkszeredai Fakitermelő- és -feldolgozó kombinát és a gyergyó­­szentmiklósi Len- és kenderipari kombinát új egységei tőszomszéd­ságban épülnek. Ez a tény olyan kérdéseket vet fel, amelyeket előbb­­utóbb meg kell oldani: kanális­ há­lózat, ipari, és ivóvíz-ellátás, vil­lanyhálózat, bekötő vasútvonal. A két ipari egységet két tervezőinté­zet tervezte, ezzel együtt jár az is, h­ogy megoldásbeli különbségek a­­­dódnak. Mindkét megrendelő igyek­szik a maga hasznára fordítani a kínálkozó lehetőségeket, de hogy ez a pilla­ratnyi haszon, a csak e­­gyik szemszögből kedvezőnek ítélt vagy vélt megoldás később ne vál­jon a két ipari egység termelésének egészét gátló visszásságok forrásá­vá, amin akkor már nagyon költsé­ges segíteni, felmerült a tervek kö­zös vonatkozásai tisztázásának, ösz­­szehangolásának a szükségessége. A megyei pártbizottság kezdemé­nyezésére így ült össze a Faipari minisztérium és a könnyűipari mi­nisztérium szakembereinek, a két minisztérium tervezőintézeteinek, az említett két kombinát, valamint a kivitelező, a brassói 5-ös számú é­­pítkezési-szerelési tröszt szakembe­reinek egy csoportja. A munkaülés bebizonyította azt, hogy nagyon sok a tennivaló a tervek összehangolá­sáért. A kanalizálás, az ipari- és ivóvíz-ellátás vonatkozásában pél­dául egyelőre ideiglenes megoldá­sokat dolgoztak ki. De egyik ter­vezőintézet sem volt (és ma sincs) birtokában a városi hálózatok ho­zamát és a nyomást pontosan fel­mérő adatoknak, így egy-egy ideig­lenes megoldásról e tárgyaló­asz­talnál derült ki, hogy illuzórikus. De jó, hogy kiderült, s főként, idejé­ben. Meg kell jegyeznünk, hogy az ideiglenes megoldások hézagpótló szerepet töltenek be mindaddig, a­­míg befejezik a városi kanális- és vízhálózat korszerűsítési­ és bőví­tési munkálatait. A több millió lej értékű munkálat megrendelője a Vali József (Folytatás a 2. oldalon) Bevallom, hogy amikor a si­­ménfalvi mtsz elnökének laká­sába léptem, mindenre el vol­tam készülve, csak arra nem, hogy a házigazdát egy tenge­rész társaságában találom. Az igazi meglepetés akkor ért, a­­mikor észrevettem, hogy a jókö­tésű barna fiatalember a dur­nai kereskedelmi flotta egyen­ruháját viseli. Mert a haditen­gerészet egyenruhájában haza­látogató legényeket­ még láttam tengertől, Dunától távol eső fal­vakban is, de mit keres a se­kély vizű Nyikó partján a „hi­vatásos tengerész?” A választ első meglepetésem­ből felocsúdva, már magam is megsejtettem, s Benke Ferenc szavai csak igazoltak: ő is sza­badságon van, s hazajött, hogy meglátogassa szüleit, barátait. — De hogyan kerül hajóra egy siménfalvi legény? Ferenc­ elmosolyodik. — Hát, körülbelül úgy, mint más legé­nyek katedrája vagy mérnökként, esztergályosként távoli városok gyáraiba. — Igen, ez így nagyon egy­szerűnek tűnik, de maga talán kissé bonyolultabb utat járt be, amíg tengerész lett, vagy nem? — Nem. Legalábbis nekem nem tűnik annak. Talán csak az a furcsa benne, hogy tulaj­donképpen traktoros vagyok. A hét osztály elvégzése után Si­­ménfalváról a székelykeresztúri hároméves szakmai iskolába ke­rültem, majd traktorosként Fiat­­falvára, Csíkszeredába irányí­tottak. 1967-ben engem is be­soroztak, s két évig mint gépész szolgáltam a haditengerészet­nél. Leszerelés után a galaci NAVROM-nál kerestem állást. Először az ötszáz lóerős Faures­re helyeztek, idéntől pedig a Cotnari személyhajón gépészke­­dem. — Külföldön járt-e már? — Leginkább itthon, a Brăila— Tulcea szakaszon hajózunk, de azért már voltam Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarorszá­gon. — — Elmesélné-e valamelyik ér­dekesebb útiélményét? — Huszonhárom éves vagyok, s csak két éve tengerész, nem dicsekedhetem különösebb él-­­ ményekkel. — Tengerész szájából ezt rit­kán lehet hallani... S mondja, nem vágyik haza­ Siménfalvára? — Erre nem tudok pontos vá­laszt adni. Természetesen na­gyon szeretem a szülőföldemet, a Nyikóhoz talán több emlékem fűz, mint a Dunához. De imá­dom a mostani mesterségemet, ehhez a Nyikó túlontúl ki­csi. Ezentúl is hajón szeretnék dolgozni a Dunán, tengeren. S szeretném, ha itt mindig becsü­letesen megállnám a helyemet, így is ha lehetek szűkebb pát­riámhoz ... Mit is mondhatnánk mást, mint azt, hogy igen, Ferenc. Igen, ha továbbra is meg tudja őrizni szívében a nyikómenti ta­vaszokat, gyermekkorát, ifjúsá­ga gyönyörű évszakait. Ezek u­­tán persze nem csodálkozom, hogy tengerésszel találkoztam Siménfalván. Hiszen, ha a Nyi­kó vize is „egyszerű utakon” el­jut a Dunáig, tengerig,­ óceánig, miért ne jutna el vele együtt a nyikómenti legény is távoli vi­zekre? S annak pedig nagyon örülök, hogy ha a Nyikó vize nem is, de a legény néha vissza­tér. . . Szondy György OTTHON A TENGERÉSZ000 L-1 A Nyikó-menti gazdaságokban Elsőrendű feladat a lemaradás behozása Tetemes területek bevetetlenek - késik a be­takarítás, tehát a vetés is - A szervezetlenség hátulütői - öt nap esett, hatodik nap gépjavítás MTSZ traktor Vetőgé­­pek Vetési terv , búza Amint a fenti táblázatból is ki­derül,­­ a hónap elején, hónap kö­zepén tett ígéretek nem valósulnak meg, már ami a vetés befejezését illeti a Nyikó-mentén sem, akárcsak a két nappal ezelőtt meglátogatott Homoród-völgyében. A táblázatból ez jól látható. Nem szükséges sok kommentár. Hisz Kobátfalván még több mint 100, Siménfalván pedig mintegy 70 hektár vetni való hátra van. Rugonfalva és Tarcsfalva két­­három nap alatt befejezheti a ve­tést, ha az idő nem szól bele, vagy más egyéb akadály nem állja útját a vetési munkálatok befejezésének. Az időről beszéltünk, mert a Nyikó­­mentén, akárcsak máshol a megyé­ben jó néhányszor beleszólt a mun­kálatok menetébe. Éppen ezért mint gátló tényezőt a továbbiakban nem is emlegetjük, hanem azokat az in­dokokat vizsgáljuk meg, amelyeknek kiküszöbölésével be lehetett volna fejezni ezt a legfontosabb őszi mun­kát. Talán több mint egy hónapja, egy ankétünk során a Nyikó-menti beta­karítási munkálatokról írtunk. Nem volt véletlen az elmarasztalás, az a­­nemikus ír munkaütemért. Mintha é­­reztük volna, szinte megjósoltuk, hogy a betakarítási munkák késle­kedése miatt a vetéssel is meg fog­nak késni. Most nem szándékszunk hallogatni, hogy „lám-lám meg­­mondtuk mi, s lám-lám igazunk van..." Tény az, hogy a vetés meg­­késésének okát nem az időjárásban, talán nem is a néphiányban kell keresni, hanem abban az egyszerű köznapi igazságban . ..papírra nem lehet vetni, csakis a földbe . . ." De milyen földbe vessenek Nyikó-men­tén, amikor Kobátfalván például több mint száz hektár kukorica be­­takarítatlan. Épp az a száz hektár, amibe vetni kellene. Amikor a cu­korrépának is fele kiszedetlen. Ha­sonló a helyzet Siménfalván is. Még nem fejezték be például a bargo­­nya begyűjtését, még 60 hektár ku­korica töretlen. Úgyszintén, hasonló a helyzet Rugonfalván és Tarcsafal­­ván is, igaz itt kisebbek a területek. A bevetett terület is nagyobb. Tehát nyilvánvaló, hol kell keresni a leg­kézenfekvőbb megindoklást. Ferencz L. István (Folytatás a 2. oldalon) Megvalósítva Előkészítve jelen pill. okt. 30 Siménfalva 102 290 220 10 Kabátfalva 113 302 195 10 Rugonfalva 103 250 2108 Ta­rcsafalva7­2 235 210 15 A Csíki-medencében végeztek a vetéssel A csütörtök esti jelentés szerint a Csíki medencében 6 gazdaságban rajtoltak még a vetőgépek (Kozmás, Tusnád, Szentsimon, Bánkfalva, Szentmárton, Szentimre). Persze nem száz hektárok lemaradásáról van szó (az egész bevetendő mennyiség alig több száz hektárnál), hanem 15-25 hektárról gazdaságonként, e­­gyedül Szentsimonban jelzett 40-et a statisztika. Az azóta eltelt két nap során az említett mtsz-ekben a ve­tőgépek szüntelenül dolgoztak, s bizonyára sikerült földbe juttatni a búzát. Csíkszentmártonban péntek este befejezték a vetést, mind a 260 hek­táron immár csírázhat a mag. A gaz­daság mérnökének szavai szerint jó minőségű vetést végeztek. A 2000. törvényrendelet utasításait a gépke­zelők, az mtsz vezetősége szem előtt tartotta. Egyetlen olyan területen nem vetettek, ahol a vetőgépek e­­lőtt ne járt volna tárcsa. A vetés u­­tán pedig a földeket rögtörővel, s helyenként boronával is megjárták. Mindvégig különös figyelemmel kí­sérték a hektáronkénti vetőmagszük­ségletet, a vetés mélységét. Jó mun­kát végeztek. Minden garancia meg­van arra, hogy jöv­őben is jó termés­hozamot érjenek el. (A rossz időjá­rás ellenére az idén 2016 kg/ha az mtsz átlagtermése­­ szép eredmény.) A vetési munkálatokban lelkiisme­retességével, jó munkaszervezésével kitűnt Vágási Antal mezei brigádos, Nagy Gábor, a gépesítési szekció vezetője, valamint a gépkezelők kö­zül Nagy József I., a Bándi testvé­rek. De bátran elmondhatjuk azt is, hogy az összes gépesítők odaadás­sal, becsülettel dolgoztak, hogy jó körülmények között juttassák földbe a magot. A szentmártoni gazdaság­ban — mint mindenütt — a vetés be­fejezésével nem állt be szünet az őszi munkálatok végzésében. A bur­gonyát kiszedték, de folyamatban van még a cukorrépa kiszedése, még 27 hektár van hátra a 128-ból, üte­mesen végzik a répa szállítását, és a répafej besilózását is. Hordják a trágyát azokra a területekre, ahová burgonyát ültetnek jövőben. A szál­lításon kívül a traktorok az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzésén fá­radoznak. A 490 hektár őszi mély­szántási tervből ezidáig 230 hektá­­rat szántottak meg. A mező felsza­badulásával az mtsz tagsága a ka­szálók megtakarításához fog. Egyszó­val akad tennivaló jócskán, a me­zőgazdaságban sosincs szünet. Csak­­egy-egy felszusszanás. Ilyen röpke pihenő van most Csíkszentmárton­ban a vetés befejezésével, a burgo­nya végleges betakarításával. A jól végzett munka megelégedett, perc­nyi pihenője. A Gyergyói-medencében már ré­gebb magágyba jutott a vetőmag, a Csíki-medencében is e sorok meg­jelenésekor valószínűleg teljesen vé­geztek. Az udvarhelyi zónában még tart a hajrá, napok kérdése, hogy ott is befejezzék a vetést. Szóval, na­pok kérdése. S akkor végre magunk mögött tudjuk az őszi teendők egyik legfontosabbikát, a vetést. Biztosít­va tudjuk a jövő évi kenyeret. Ke­nyerünket. Sófalvi András 11111111 lllifu­ll­ist­m mint Tegnap a szakszervezetek Megyei Tanácsa gyűléstermében dr. Deac Augustin elvtárs, az RKP KB mellett működő Történelemtudományi Inté­zet aligazgatója előadást tartott, a­­melyben felelevenítette a hazai munkásmozgalom és pártunk törté-­ netének egyes mozzanatait. A nagy érdeklődést kiváltó előa­dáson részt vettek a megyei pártbi­zottság propaganda, tanügyi és kultúr­komissziójának tagjai, propa­gandisták, pártaktivisták, valamint megyénk történelemszakos tanárai. A héten adták át Csíkszeredá­ban a Kisipari Szövetkezetek Me­gyei Szövetségének új tömbhá­zát a Virág utcában. A föld­szinti helyiségekbe az Olt szö­vetkezet szabósága költözik. Ugyancsak ezen a héten feje­ződött be az állomás felé vezető Vörös Grivica utca korszerűsítése, most az aszfaltozók a megye­­székhely egyik legforgalmasabb gyalogjáró útján, a központi par­kot átszelő fősétányon dolgoznak. * * inni­m­iiimmuiii n­iilii imiiüliiflllilimulSiiiHíí Ma nyílik a Csíkszeredai Művelő­dési Ház kistermében a népviseletbe öltöztetett babák kiállítása. A második színt építését fejezik be a tusnádfürdői üz­letház építői, hétfőn pedig megkezdik a harmadik emelet betonlapjainak ön­tését. A fürdőváros új kereskedelmi egy­ségében élelmiszer­­üzlet, népművészeti­iparművészeti bolt, ipari cikkeket áru­sító üzlet és cuk­rász laboratórium kap majd helyet. MEGJELENT • MEGJELENT® MEGJELENT « Megyénk nagyobb városaiban a mai naptól már kapható : nssEpn KAKIMRVm Tanulságos, olvasmányos szórakoztató kiadvány Ne hiányozzon otthonából a HARGITA KALENDÁRIUM ! il -V/ T _ ' ■ . • .skirtteW. Országos hírügynökségünk közti • NAGYVÁRADON RÉSZ­BEN ÜZEMBE HELYEZTÉK a napi 800 hektoliter tej feldolgozására tervezett tejtermék-gyárat. A gyá­rat, amely 20 féle tejterméket fog előállítani, rövidesen külön­leges gépberendezéssel szerelik­­fel, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztásra szánt tejet mű­anyag­ fóliákban árusítsák. A gyárban külön osztály működik, amely napi 2000 kiló fagylaltot állít elő. • KIFUTOTT TENGERI PRÓ­­BAÚTJÁRA a gal­aci hajógyárból a román kereskedelmi flotta szá­mára épített 12 500 tonnás Cu­­gir ércszállító hajó. A hajógyár és a megrendelő szakemberei megvizsgálják a hajó viselkedé­sét különböző navigációs körül­mények között. Tanulmányozzák sebességét, mozgékonyságát, stabilitását, a motorok és a fe­délzeti készülékek működését. A galaci hajógyár az idén 11 hajót gyárt, a Cugir a kilence­dik.­­ A BUKARESTI HEMATOLÓ­GIAI KÖZPONT KUTATÓI a vér­átömlesztések alkalmával néha bekövetkező májgyulladás ki­küszöbölése céljából beható ta­nulmányok alapján, olyan im­­mundiffúziós technikát dolgoz­tak ki, amelynek segítségével kiselejtezik a hemolizisvírus-hor­­dozó véradókat. Ugyanakkor e­­lőállították a technikához szük­séges ellenszérumokat. E mód­szer által csökken a májgyulla­dás átvitelének veszélye a vér­átömlesztések alkalmával.­­ A CARACALI ÁLLATTE­NYÉSZTÉSI KOMPLEXUM köze­lében megkezdték a kombinált­­takarmány gyár építését. Olt megye állattenyésztése fejlesztési programjának e jelentős léte­sítményét magas műszaki szín­vonalú berendezésekkel szerelik fel, ami lehetővé teszi évi 28 530 tonna takarmány előállítását. im­ii||iimi||iiimi|||iiii

Next