Hargita, 1970. december (3. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

­ Az ötéves terv végéig biztosítjuk az összes munkálatok gépesítését „Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság műszaki el­látottságának biztosításáért nagy erőfeszítéseket tettünk és teszünk, a mezőgazdasági munkák gépesítési foka még nem kielégítő, még az alap­munkákat sem végzik el mindig kielégítő módon“. (NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS EXPOZÉJA AZ RKP KB 1970. NOVEMBER 23-I MUNKAÜLÉSÉN). A mezőgazdaság előrehaladása, gépesítése a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésé­nek lényeges előfeltétele. A X. kongresszus erre vonatkozó hatá­rozata, a párt Központi Bizottságá­nak márciusi plenáris ülésén elfo­gadott két országos program, va­lamint az 1971—1975-ös időszakra szóló ötéves terv sorozatos intéz­kedéseket irányoznak elő a mező­­gazdaságunk modernizálására, a Veress Péter, a megyei mezőgazdasági igazgatóság osztályvezetője növényi és állati termelés hathatós, gyorsütemű fejlesztésére, a belter­jes termelés biztosítására, a me­zőgazdaság műszaki-anyagi alap­ja fejlesztésére stb­ Az RKP KB 1970 november 23-i munkaülésén elhangzottak a me­zőgazdaság szervezésének, terve­zésének és vezetésének javításá­ról, szerves részét képezik azok­nak az intézkedéseknek, amelyek intenzív nagyüzemi mezőgazdaság további fejlesztését irányozzák elő. A mezőgazdaság gépesítése kü­lönös fontosságú napjainkban. A gyakorlat bebizonyította, hogy a gépesítés jelenlegi foka a külön­böző munkálatoknál nem kielégítő. Míg egyes alapvető munkákat me­gyénkben majd teljes egészében géppel végzünk, addig mások, fő­leg a növényápolási, növényvédel­mi, kaszálási munkákat csak na­gyon elenyésző százalékban gépe­sítettünk. Mindenekelőtt a megyénkben lé­vő mezőgazdasági gépparkról kell szólnunk. (Folytatás a 2. oldalon) Felhasználás Mezőgazdasági gépek Szám Terv (hektár) Megvalósítás (hektár) Traktor Tárcsás borona Eke Kultivátor Rögtörő, talajegyen Műtrágyaszórók Vetőgép, SU-29 SPC-6 Burgonyavetőgép Kombájn, C1-C3 Szalmaprés Kukoricakombájn Cukorrépakombájn Burgonya­szedőgép Burgonyakombájn 985 215 202 242 910 81 92 118 142 72 128 81 24 76 508 328 227 90 66 36 192 110 268 31 20 227 72 45 (­ Lócséplést is vé­geztek) 111 131 105 2 nem használták 11 nem használták 196 36 26 20 minimális munkát végeztek ICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS EXPOZÉJA AZ RKP KB 1970. NOVEMBER 23-i MUNKAÜLÉSÉN A MEZŐGAZDASÁG SZERVEZÉSÉNEK, TERVEZÉSÉNEK ÉS VEZETÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL !­s A SZOCIALISTA MZŐGAZDASÁG ELŐREHALADÁSAM­ÉTFOGÓ PROGRAMJA Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB november 23-i munkaülésén elhangzott, a mezőgazdaság szer­vezésének, tervezésének és vezetésének javításáról szóló expozéja országszerte óriási visszhangot váltott ki, széles körűen vitatják, mivel az expozéban foglalt intézkedések kétséget kizáróan nagy mértékben hozzá fognak járulni a mezőgazdaság gyorsütemű fej­lődéséhez, a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Az előrevetí­tett intézkedések sorát a gépesítési vállalatok újjászervezése, a szövetkezetközi tanácsok létrehozása, a munkák szervezésének és javadalmazásának megjavítása a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben, valamint a tervezés és kutatómunka tökéletesítése — dif­ferenciált módon ültetik életbe, figyelembe véve valamennyi vidék, tájegység, termelőszövetkezet specifikumát, megkeresve egyúttal az illető szövetkezet vagy szövetkezetközi társulás adottságainak leg­jobban megfelelő módozatokat. Mindezek arra irányulnak, hogy a legjobb feltételek közepette hajthassuk végre a X. pártkongresszus előírásait, egyben bizonyí­tékai szolgálnak pártunk és államunk sokoldalú és messzemenő gondoskodására, amellyel szocialista mezőgazdaságunk, dolgozó földműveseink életkörülményeinek, jövedelmének és a lakosság élelmiszercikkekkel való ellátása iránt viseltetik. Az expozéban elhangzottakat, mint követelményeket, a ter­melés gyakorlata, a mindennapi élet, az előbbrelépés és tökélete­sítés óhaja diktálta, bizonyságát adva annak, hogy pártunk állan­dóan a jobbra, a tökéletesebbre törekszik. Érthető tehát, hogy or­szágszerte, és így megyénkben is, élénk érdeklődést keltettek a munkaülésen elhangzottak és számos szakember, elnök, brigádve­zető és szövetkezeti tag óhajt hangot adni véleményének. Újsá­gunk hasábjain az elkövetkező időszakban mindezeknek helyet biztosítunk. A józan előrelátás dokumentuma Első sorától az utolsóig elolvastam Nicolae Ceauşescu elvtársnak az e­­lőterjesztését a mezőgazdaság szer­vezésének, tervezésének és vezetésé­nek javításáról. Megvallom, már rég­óta éreztem, hogy valaminek történ­nie kell, mert eddigi módszereink a mezőgazdasági munka megszervezé­sében — ha a maguk idejében jók is voltak — már elavultak, akadályoz­ták az előrehaladást. Pártunk főtit­kára érzéseinket, gondolatainkat mondta el­, amikor a Központi Bizott­ság véleményét tolmácsolta a mező­­gazdasági munka megjavításával kapcsolatban. Az utóbbi időben szá­mos párthatározat és útmutatás je­lent meg a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének a növelésé­ért. Valamennyi hasznos volt, mint­egy előkészítette ezeket az új intéz­kedéseket. Újságolvasó ember va­gyok, igyekszem nyitott szemmel jár­ni a világban, ezért merem termelő­szövetkezeti tagtársaim nevében is kijelenteni, hogy a Ceauşescu elvtárs által vázolt intézkedések határozot­tan elősegítik a mezőgazdasági ter­melés fellendítését. Ezért igen nagy örömünkre és megelégedésünkre szolgált Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde, amely pártunk messzemenő gondoskodását tükrözi a haza min­den állampolgárának sorsa iránt. Ebben az expozéban igen sok o­­lyan feladat van, aminek megoldása jobb eredményekhez fog vezetni. Itt van például a gépesítési vállalatok­kal és az állami mezőgazdasági vál­lalatokkal való kooperálás kérdése, az anyagi érdekeltség alapján. Ere­detét tekintve nem újkeletű dolog, hiszen egész pártpolitikánknak az a célkitűzése, hogy kiküszöböljük a párhuzamosságokat, az érdekek­ szét­szórtságát, az erők elpocsékolását. Mert azzal, hogy a gépesítőket is közvetlenül érdekeltté teszik a magas terméshozam elérésében, föltétlen minőségi javulást eredményez. Ez pedig kulcskérdés minden fajta ter­melő munkában. Ugyanez a helyzet az állami mezőgazdasági vállalatok­kal való együttműködéssel. Ezek a vállalatok egyes üzemágakban ma­gasfokú gépesítés és az előrehala­dott tapasztalatok alkalmazásának a segítségével igen szép eredménye­ket értek el. Mindenképpen hasz­nunkra válnak ezek a tapasztalatok, ha egyesítjük erőforrásainkat még nagyobb, még szebb eredményekre számíthatunk. Gondolok itt állatte­nyésztési kombinátokra, a legelők feljavítására például. Földjeink egy­más mellett vannak, munkaerő­ dol­gában is ki tudjuk segíteni egymást, sőt befektetéseink is jobban és ha­marább megtérülnek. De nem aka­rom részletezni a dolgot, ezt minden termelőszövetkezetben megteszik az elkövetkezendőkben. Tény, idejében jöttek ezek az intézkedések, és föl­­tétlen a mezőgazdaság fellendülését szolgálják. Szeretnék kitérni néhány szóval az új fizetési rendszer bevezetésére, a­­mi legégetőbb problémánkat oldja meg. Véleményem szerint elsősorban a képzett munkaerő biztosításának a a problémáját. Amikor az ember tud­ja, hogy az a munka, amit szeret és végez, szilárd megélhetést biztosít számára, nem megy el szülőfalujá­ból szakképzetlen, segédmunkára tíz vagy száz kilométer távolságba­n rá­ Bálint Péter, a kilyénfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja (Folytatás a 2. oldalon) ­ Korszerűsödik a vízellátás Al­­sósófalván is. Nemrég fejezték be egy 2300 folyóméter hosz­­szú vízvezeték építését, mely ivóvíz­zel fogja ellátni a falu lakosságát. A vezeték három forrás vízét össze­gyűjtő medencéből táplálkozik. A munkálatok összértéke 210 000 lej, melyből 93 000 lejt a lakosok haza­fias munkája képez. 2 Szimfonikus hangverseny Szé­kelyudvarhelyen. Ismét a mu­­nicípium művelődési házában lépett fel a marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara. Műsorukon ez alkalommal Vivaldi, Am­inoni és Corelli művek szerepel­,­tek. 3 Új betonhíd. Gyergyóalfalu központjában, a Békény pata­kon át korszerű, 250 ezer lej értékű betonátjárót építettek. A köz­ség lakói hazafias munkájának ér­téke a híd építésénél eléri a 45 ezer lejt. 4 ezret és tömbház Gyímeskö­­zéplokon. A helyi fafeldolgo­zó egység alkalmazottai ré­szére élelmiszer üzletet építenek munkahelyük területén. A munkások lakáskörülményeinek javítása érde­kében még decemberben megkezdik egy 12 lakrészes tömbház építését a község központjában. Az új épület terveit a múlt hét végén hagyták jó­. Megkezdték az építőanyag beszerzését a Szentábrahám községhez tartozó solymos­­lázi elemi iskola épületének főja­vításához. A falu lakói a napokban tartott községi néptanácsi ülésszak alkalmával vállalták, hogy hazafias munkával végzik el többek között a tetőzet,­­ és a mennyezet kijavítá­sát.­­ Befejezéshez közeledik a ma­­défalvi, múlt évben épített művelődési otthon bővítése. Most egy klubhelyiséget, két öltö­zőt és könyvtárat építettek. mrr Lullo3GI2 Blmmm36B VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A CSÍKSZEREDAI VÁROSI PÁRTSZERVEZET KONFERENCIÁJA Szombaton, november 28-án tartották meg a Csíkszeredai városi pártszervezet konferenciáját. A munkálatokon a város pártszervezetei­nek küldöttein kívül számos meghívott vett részt. Jelen volt FAZEKAS LAJOS elvtárs, az RKP Hargita megyei bi­zottságának első titkára, a Hargita megyei néptanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke, TARAN PETRU elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. A konferencia munkálatai során mélyreszántóan megvitatták a városi pártszervezet két éves tevékenységét, és megválasztották az új városi pártbizottságot. A városi pártbizottság tevékenységét felmérő jelentést RADULY ELEK elvtárs, a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. A Csíkszeredai városi pártszervezet konferenciáján a résztvevők alapo­san elemezték a város kommunistái­nak két éves tevékenységét. Pártos szellemben, önigényesen elemezve munkájuk minden egyes vetületét, az eredmények számbavételén túl fényt derítettek számos fogyatékos­ságra, hiányosságra, amelyek felszá­molásával tovább fokozhatják a párt­munka hatékonyságát. A konferencia munkálatai azt tudatosítják, hogy a városi pártbizottság kellő felelősség­gel, kompetenciával irányítja a me­gyeszékhely egész gazdasági, poli­tikai és társadalmi-művelődési életét. Mint a beszámoló is hangsúlyoz­ta, a városi pártbizottság tevékeny­ségének vezérfonalát a pártszervek és -szervezetek aktív mozgósítása ké­pezte, annak érdekében, hogy a dol­gozók erőfeszítéseinek összpontosí­tásával sikeresen valósuljanak meg az összes tervfeladatok. A követke­zetes politikai munka eredményessé­gét bizonyítják az elért eredmények, így a város ipari egységei összter­­melési tervüket 10 hónap viszonyla­tában 2,3 százalékkal szárnyalták túl, ugyanakkor a munkatermelé­kenység 1 százalékkal a tervszerűsí­­tett színt fölé emelkedett. Kedvező megvalósítást értek el az export szállítás terén is, aminek tervét 5 százalékkal sikerült túlszárnyalni. A megyeszékhely gyors gazdasági fej­lődésének és megerősödésének ékes bizonyítéka az a tény, hogy ez évben az össztermelés 1969-hez viszonyítva 10 százalékos növekedést mutat, s megyei szinten a város ipara jelen­leg 20 százalékát adja az összterme­lésnek, amely 1965-ben még csak 11,4 százalék volt. A figyelemre mél­tó eredmények mindenekelőtt a Készruhagyár, a Hargita Bányaválla­lat, a megyei Fa-, Fém- és Vegyipari vállalatot dicsérik. Az eredmények azonban még érté­kesebbek lettek volna, ha minden egyes ipari egységben teljesítették volna a tervmutatókat. A Csíkszeredai Kötöttárugyárban, a Szolgáltatások kisipari szövetkezetben nem sikerült eleget tenni a termelési tervnek, a Kötöttárugyárban és a Megyei Épít­kezési-szerelési Vállalatban kedve­zőtlenül alakult a munkatermelékeny­ség. Viszonylag jelentős az igazo­latlan hiányzások száma is (92.184 munkaóra), amely alatt 3,7 millió lej értékű terméket lehetett volna előál­lítani. A beszámoló és a hozzászólások rávilágítottak a termelés még kihasz­nálatlan tartalékaira, azokra a ten­nivalókra, amelyek nem tűrnek ha­lasztást. Különös figyelmet szentel­tek a beruházási munkák menetének is. Mint ismeretes, a megyeszékhe­lyen ez évben 245 millió lej értékű beruházást irányoztak elő (amelyből 114 millió lej építkezési-szerelési munka). Új, jelentős létesítmények építését kezdték meg, illetve folytat­ták, köztük a Gyapjúfonoda, a szál­loda, a műjégpálya, a kórház, a te­lefonközpont, stb. A beszámoló rá­mutatott, hogy a beruházási tervet 10 hónap viszonylatában csak alig 70,9 százalékban sikerült teljesíteni, jelentős lemaradásokat jegyeztek be a város víz- és kanalizálási rendsze­rének munkálatainál és másutt. A jelenlegi helyzet arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a városi pártbizottság­nak nem sikerült kellő mértékben mozgósítani az erőket, s ez lehetővé tette bizonyos visszásságok kialaku­lását. A beszámoló részletesen taglalta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kereskedelem eddigi eredmé­nyeit, s rávilágított a még fennálló fogyatékosságokra. Ezeken a terüle­teken - mint a beszámoló és a fel­szólalók hangsúlyozták — számos tennivaló van, nem sikerült a tevé­kenységet a lehetőségek és a köve­telmények szintjére emelni. Az ered­mények megjavítása érdekében szá­mos, értékes, konkrét javaslat hang­zott el. Az előterjesztett jelentés beható­an foglalkozott a belső pártélet sa­játos problémáival, a munkastílus és módszerek további tökéletesítésének szükségességével, a pártfegyelem megerősítésének kérdéseivel. Felmér­ve az elért eredményeket, rámutatott a fiatal párttagok nevelése hatéko­nyabbá tételének fontosságára, a párt sorainak a megszilárdítására. Ebben a vonatkozásban különösen értékelték a pártoktatás szerepét, a­­mely egyre erőteljesebben nyilvánul meg az ideológiai-politikai nevelő­munkában. Számbavéve a megvalósításokat és a soron következő jelentős feladato­kat, a beszámoló kifejezésre juttat­ta a kommunistáknak, a város ösz­­szes lakóinak azt a szilárd elhatáro­zását, hogy még kimagaslóbb ered­ményekkel fogják köszönteni dicső­séges pártunk megalakulásának 50 éves évfordulóját. A vitában felszólaltak Kovács András, Dénes László, Vecerdi Teo­dor, Eigel Ernő, Domokos Imre, Ge- Hecser Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) Lapunk tartalmából: © A KÖZSZOLGÁLTATÁSÉRT FELELŐSÖK FI­GYELMÉBE (2. oldal) • SPORT,­LABDARÚGÁS, RÖPLABDA, RÖGBI, KOSÁRLABDA (3. oldal) • NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK (4. oldal) • AF­RIKA ÉVTIZEDE (4. oldal) FELA­VA­TTÁK A TRANSZILVÁNIA FILMSZÍNHÁZA­T Tegnap, november 30-án Csík­szeredában ünnepélyes keretek kö­zött megnyitották a Transzilvánia filmszínházat. Az avatóünnepségen jelen volt Fazekas Lajos elvtárs, a Román Kommunista Párt Hargita Megyei Bizottságának első titká­ra, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a megyei és a városi párt- és állami szervek több más vezető beosztású személye, a helyi sajtó képviselői, számos meghívott-Simon András elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságá­nak alelnöke, megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta az új filmszín­ház jelentőségét a város és a me­gye művelődési életében, köszö­netet mondott pártunknak azért a gondoskodásért, amelynek újabb jele ez a Hargita megye székhe­lyén most elkészült, a korszerű technika minden vívmányával ellá­tott művelődési intézmény. A megnyitó beszéd végeztével Lajos Zoltán elvtárs, a Megyei Épít­kezési és Szerelési Vállalat igaz­gatója átnyújtotta az új mozi kul­csát a Megyei Mozivállalat igazga­tójának, Czáka Rozáliának. Ezek után felkérték Fazekas La­jos elvtársat arra, hogy vágja át az avatószalagot. A vendégek és a meghívottak az ünnepséget követő díszelőadáson megtekintették a Kanári a vihar­ban című hazai filmet. M­ár jónéhány hete, hogy a megyeszékhely utcáinak esti sötétjét egy újabb színfolt is deríti. Transzilvánia filmszínház — hirdeti a fényreklám az épület homlokzatán. Most végre - nem éppen zavar­talanul - elérkezett az a pillanat, amikor mi is így invitálhatjuk ol­vasóinkat: Lépjünk be! Fényözönben az előcsarnok, vi­lágos függönyök, kényelmes, piros huzatú kanapékon várakozhatunk az előadás kezdetére. Kis büfé kí­nálja édességeit, hűsítő italait. A padló márványmozaik, a falakon filmjeleneteket bemutató képek. Aztán, ha megnyílik a két faajtó, néhány lépcsőn haladunk felfelé és­­ kitárulkozik a terem. Az első pillanatban talán a szé­kek elrendezése a legszembeöt­lőbb. Nagyon jó látási lehetősé­geket biztosít a lejtősen kiképzett nézőtér. És kényelmet ígérnek a szivacs-bútorszövet kárpitozású, hosszú sorokba rendezett székek. Pontosan 501 darab. Puha futósző­nyegek tompítják a lépések zaját a magasra emelkedő, fényezett fa­burkolatú falak között- Előttünk a Bartonek István (Folytatás a 2. oldalon) I­ A FILMSZÍNHÁZ NÉZŐTERE Azon tűnődöm... miként is lehetne a legrészlete­sebben, legpontosabban megha­tározni, körvonalazni egy igazga­tó feladatkörét. Azt, amit hiva­tala folytán gyakorolnia kell, megfelelő paragrafusok, szaka­szok, cikkelyek nagyon is érthe­tően rögzítik - ehhez nem fér kétség. Mivelhogy egy ipari vál­lalat igazgatójának szavai kész­tettek tűnődésre, vele kapcsolat­ban villan fel előttem, hogy az ilyen vezetőt legfőképpen a ter­melés érdekli, ennek kapcsán a vállalások és tervek teljesítése és túlteljesítése, a rentabilitás, a minőség, a munkafegyelem, a pontosság stb. Ezek a lényegi igények társulnak kötelezően az igazgatói feladatkörhöz, mert ahhoz, hogy a követelmények fu­tószalagján hézagok ne éktelen­kedjenek, hogy minden ponto­san, célszerűen haladjon a kije­lölt úton, azért az első számú felelős — ki lenne más? - az igazgató. Nyilván, tőle kérnek számon szinte mindent, hiszen ő is ott tartja kezét a gazdasági élet áramkörének magasfeszült­­ségi kapcsolóin. De az írásba foglalt, munka­ülésen kijelölt szempontok va­jon teljesen kimerítik az igazgatói feladatkört ? Azokon kívül nem marad számára semmi, ami a rábízott vállalat, üzem munkakö­zösségének belső gondjai közül „nemhivatalosan is" érdekelné ? A tűnődést kiváltó mondat így hangzott : engem nem érdekel a kultúra ! Valaki, az egyik munkás hozakodott elő egy problémával, támogatást kért a vállalat első emberétől, mire az említett vá­laszt kapta, a közömbösség gyű­rött papírjába csomagolva. És ezzel az igazgató lezártnak te­kintette az ügyet. Kijelentette, hogy őt a kultúra nem érdekli, és indult is tovább számokat, ténye­ket ellenőrizni, feladatokat ki­osztani, felelősségre vonni. Tényleg így állna a dolog ? Az igazgatót ne érdekelné, ki megy szavalni a munkaközösség­ből, ki énekel, ki táncol a leg­jobban, kinek mi kell most, hogy a közelgő versenyek valamelyi­kén díjat szerezzen magának és a gyárnak ? Vagy talán a hírne­vet csupán a minőség és a pon­tosság fémjelzi ? Ezeken tulajdonképpen nem is annyira az újságírónak, mint az igazgatóknak kellene tűnődniük — véleményem szerint. Jankó István Lapzártakor jelentik A román-lengyel műszaki-kulu­­rális cseremegállapodás kereté­ben, hétfő délben a fővárosban megnyílt a Lengyel Népköztársa­ság építészeti kiállítása.

Next