Hargita, 1970. december (3. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
Az ötéves terv végéig biztosítjuk az összes munkálatok gépesítését „Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság műszaki ellátottságának biztosításáért nagy erőfeszítéseket tettünk és teszünk, a mezőgazdasági munkák gépesítési foka még nem kielégítő, még az alapmunkákat sem végzik el mindig kielégítő módon“. (NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS EXPOZÉJA AZ RKP KB 1970. NOVEMBER 23-I MUNKAÜLÉSÉN). A mezőgazdaság előrehaladása, gépesítése a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének lényeges előfeltétele. A X. kongresszus erre vonatkozó határozata, a párt Központi Bizottságának márciusi plenáris ülésén elfogadott két országos program, valamint az 1971—1975-ös időszakra szóló ötéves terv sorozatos intézkedéseket irányoznak elő a mezőgazdaságunk modernizálására, a Veress Péter, a megyei mezőgazdasági igazgatóság osztályvezetője növényi és állati termelés hathatós, gyorsütemű fejlesztésére, a belterjes termelés biztosítására, a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja fejlesztésére stb Az RKP KB 1970 november 23-i munkaülésén elhangzottak a mezőgazdaság szervezésének, tervezésének és vezetésének javításáról, szerves részét képezik azoknak az intézkedéseknek, amelyek intenzív nagyüzemi mezőgazdaság további fejlesztését irányozzák elő. A mezőgazdaság gépesítése különös fontosságú napjainkban. A gyakorlat bebizonyította, hogy a gépesítés jelenlegi foka a különböző munkálatoknál nem kielégítő. Míg egyes alapvető munkákat megyénkben majd teljes egészében géppel végzünk, addig mások, főleg a növényápolási, növényvédelmi, kaszálási munkákat csak nagyon elenyésző százalékban gépesítettünk. Mindenekelőtt a megyénkben lévő mezőgazdasági gépparkról kell szólnunk. (Folytatás a 2. oldalon) Felhasználás Mezőgazdasági gépek Szám Terv (hektár) Megvalósítás (hektár) Traktor Tárcsás borona Eke Kultivátor Rögtörő, talajegyen Műtrágyaszórók Vetőgép, SU-29 SPC-6 Burgonyavetőgép Kombájn, C1-C3 Szalmaprés Kukoricakombájn Cukorrépakombájn Burgonyaszedőgép Burgonyakombájn 985 215 202 242 910 81 92 118 142 72 128 81 24 76 508 328 227 90 66 36 192 110 268 31 20 227 72 45 ( Lócséplést is végeztek) 111 131 105 2 nem használták 11 nem használták 196 36 26 20 minimális munkát végeztek ICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS EXPOZÉJA AZ RKP KB 1970. NOVEMBER 23-i MUNKAÜLÉSÉN A MEZŐGAZDASÁG SZERVEZÉSÉNEK, TERVEZÉSÉNEK ÉS VEZETÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL !s A SZOCIALISTA MZŐGAZDASÁG ELŐREHALADÁSAMÉTFOGÓ PROGRAMJA Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB november 23-i munkaülésén elhangzott, a mezőgazdaság szervezésének, tervezésének és vezetésének javításáról szóló expozéja országszerte óriási visszhangot váltott ki, széles körűen vitatják, mivel az expozéban foglalt intézkedések kétséget kizáróan nagy mértékben hozzá fognak járulni a mezőgazdaság gyorsütemű fejlődéséhez, a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Az előrevetített intézkedések sorát a gépesítési vállalatok újjászervezése, a szövetkezetközi tanácsok létrehozása, a munkák szervezésének és javadalmazásának megjavítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, valamint a tervezés és kutatómunka tökéletesítése — differenciált módon ültetik életbe, figyelembe véve valamennyi vidék, tájegység, termelőszövetkezet specifikumát, megkeresve egyúttal az illető szövetkezet vagy szövetkezetközi társulás adottságainak legjobban megfelelő módozatokat. Mindezek arra irányulnak, hogy a legjobb feltételek közepette hajthassuk végre a X. pártkongresszus előírásait, egyben bizonyítékai szolgálnak pártunk és államunk sokoldalú és messzemenő gondoskodására, amellyel szocialista mezőgazdaságunk, dolgozó földműveseink életkörülményeinek, jövedelmének és a lakosság élelmiszercikkekkel való ellátása iránt viseltetik. Az expozéban elhangzottakat, mint követelményeket, a termelés gyakorlata, a mindennapi élet, az előbbrelépés és tökéletesítés óhaja diktálta, bizonyságát adva annak, hogy pártunk állandóan a jobbra, a tökéletesebbre törekszik. Érthető tehát, hogy országszerte, és így megyénkben is, élénk érdeklődést keltettek a munkaülésen elhangzottak és számos szakember, elnök, brigádvezető és szövetkezeti tag óhajt hangot adni véleményének. Újságunk hasábjain az elkövetkező időszakban mindezeknek helyet biztosítunk. A józan előrelátás dokumentuma Első sorától az utolsóig elolvastam Nicolae Ceauşescu elvtársnak az előterjesztését a mezőgazdaság szervezésének, tervezésének és vezetésének javításáról. Megvallom, már régóta éreztem, hogy valaminek történnie kell, mert eddigi módszereink a mezőgazdasági munka megszervezésében — ha a maguk idejében jók is voltak — már elavultak, akadályozták az előrehaladást. Pártunk főtitkára érzéseinket, gondolatainkat mondta el, amikor a Központi Bizottság véleményét tolmácsolta a mezőgazdasági munka megjavításával kapcsolatban. Az utóbbi időben számos párthatározat és útmutatás jelent meg a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének a növeléséért. Valamennyi hasznos volt, mintegy előkészítette ezeket az új intézkedéseket. Újságolvasó ember vagyok, igyekszem nyitott szemmel járni a világban, ezért merem termelőszövetkezeti tagtársaim nevében is kijelenteni, hogy a Ceauşescu elvtárs által vázolt intézkedések határozottan elősegítik a mezőgazdasági termelés fellendítését. Ezért igen nagy örömünkre és megelégedésünkre szolgált Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde, amely pártunk messzemenő gondoskodását tükrözi a haza minden állampolgárának sorsa iránt. Ebben az expozéban igen sok olyan feladat van, aminek megoldása jobb eredményekhez fog vezetni. Itt van például a gépesítési vállalatokkal és az állami mezőgazdasági vállalatokkal való kooperálás kérdése, az anyagi érdekeltség alapján. Eredetét tekintve nem újkeletű dolog, hiszen egész pártpolitikánknak az a célkitűzése, hogy kiküszöböljük a párhuzamosságokat, az érdekek szétszórtságát, az erők elpocsékolását. Mert azzal, hogy a gépesítőket is közvetlenül érdekeltté teszik a magas terméshozam elérésében, föltétlen minőségi javulást eredményez. Ez pedig kulcskérdés minden fajta termelő munkában. Ugyanez a helyzet az állami mezőgazdasági vállalatokkal való együttműködéssel. Ezek a vállalatok egyes üzemágakban magasfokú gépesítés és az előrehaladott tapasztalatok alkalmazásának a segítségével igen szép eredményeket értek el. Mindenképpen hasznunkra válnak ezek a tapasztalatok, ha egyesítjük erőforrásainkat még nagyobb, még szebb eredményekre számíthatunk. Gondolok itt állattenyésztési kombinátokra, a legelők feljavítására például. Földjeink egymás mellett vannak, munkaerő dolgában is ki tudjuk segíteni egymást, sőt befektetéseink is jobban és hamarább megtérülnek. De nem akarom részletezni a dolgot, ezt minden termelőszövetkezetben megteszik az elkövetkezendőkben. Tény, idejében jöttek ezek az intézkedések, és föltétlen a mezőgazdaság fellendülését szolgálják. Szeretnék kitérni néhány szóval az új fizetési rendszer bevezetésére, ami legégetőbb problémánkat oldja meg. Véleményem szerint elsősorban a képzett munkaerő biztosításának a a problémáját. Amikor az ember tudja, hogy az a munka, amit szeret és végez, szilárd megélhetést biztosít számára, nem megy el szülőfalujából szakképzetlen, segédmunkára tíz vagy száz kilométer távolságban rá Bálint Péter, a kilyénfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja (Folytatás a 2. oldalon) Korszerűsödik a vízellátás Alsósófalván is. Nemrég fejezték be egy 2300 folyóméter hoszszú vízvezeték építését, mely ivóvízzel fogja ellátni a falu lakosságát. A vezeték három forrás vízét összegyűjtő medencéből táplálkozik. A munkálatok összértéke 210 000 lej, melyből 93 000 lejt a lakosok hazafias munkája képez. 2 Szimfonikus hangverseny Székelyudvarhelyen. Ismét a municípium művelődési házában lépett fel a marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara. Műsorukon ez alkalommal Vivaldi, Aminoni és Corelli művek szerepel,tek. 3 Új betonhíd. Gyergyóalfalu központjában, a Békény patakon át korszerű, 250 ezer lej értékű betonátjárót építettek. A község lakói hazafias munkájának értéke a híd építésénél eléri a 45 ezer lejt. 4 ezret és tömbház Gyímesközéplokon. A helyi fafeldolgozó egység alkalmazottai részére élelmiszer üzletet építenek munkahelyük területén. A munkások lakáskörülményeinek javítása érdekében még decemberben megkezdik egy 12 lakrészes tömbház építését a község központjában. Az új épület terveit a múlt hét végén hagyták jó. Megkezdték az építőanyag beszerzését a Szentábrahám községhez tartozó solymoslázi elemi iskola épületének főjavításához. A falu lakói a napokban tartott községi néptanácsi ülésszak alkalmával vállalták, hogy hazafias munkával végzik el többek között a tetőzet, és a mennyezet kijavítását. Befejezéshez közeledik a madéfalvi, múlt évben épített művelődési otthon bővítése. Most egy klubhelyiséget, két öltözőt és könyvtárat építettek. mrr Lullo3GI2 Blmmm36B VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A CSÍKSZEREDAI VÁROSI PÁRTSZERVEZET KONFERENCIÁJA Szombaton, november 28-án tartották meg a Csíkszeredai városi pártszervezet konferenciáját. A munkálatokon a város pártszervezeteinek küldöttein kívül számos meghívott vett részt. Jelen volt FAZEKAS LAJOS elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a Hargita megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, TARAN PETRU elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. A konferencia munkálatai során mélyreszántóan megvitatták a városi pártszervezet két éves tevékenységét, és megválasztották az új városi pártbizottságot. A városi pártbizottság tevékenységét felmérő jelentést RADULY ELEK elvtárs, a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. A Csíkszeredai városi pártszervezet konferenciáján a résztvevők alaposan elemezték a város kommunistáinak két éves tevékenységét. Pártos szellemben, önigényesen elemezve munkájuk minden egyes vetületét, az eredmények számbavételén túl fényt derítettek számos fogyatékosságra, hiányosságra, amelyek felszámolásával tovább fokozhatják a pártmunka hatékonyságát. A konferencia munkálatai azt tudatosítják, hogy a városi pártbizottság kellő felelősséggel, kompetenciával irányítja a megyeszékhely egész gazdasági, politikai és társadalmi-művelődési életét. Mint a beszámoló is hangsúlyozta, a városi pártbizottság tevékenységének vezérfonalát a pártszervek és -szervezetek aktív mozgósítása képezte, annak érdekében, hogy a dolgozók erőfeszítéseinek összpontosításával sikeresen valósuljanak meg az összes tervfeladatok. A következetes politikai munka eredményességét bizonyítják az elért eredmények, így a város ipari egységei össztermelési tervüket 10 hónap viszonylatában 2,3 százalékkal szárnyalták túl, ugyanakkor a munkatermelékenység 1 százalékkal a tervszerűsített színt fölé emelkedett. Kedvező megvalósítást értek el az export szállítás terén is, aminek tervét 5 százalékkal sikerült túlszárnyalni. A megyeszékhely gyors gazdasági fejlődésének és megerősödésének ékes bizonyítéka az a tény, hogy ez évben az össztermelés 1969-hez viszonyítva 10 százalékos növekedést mutat, s megyei szinten a város ipara jelenleg 20 százalékát adja az össztermelésnek, amely 1965-ben még csak 11,4 százalék volt. A figyelemre méltó eredmények mindenekelőtt a Készruhagyár, a Hargita Bányavállalat, a megyei Fa-, Fém- és Vegyipari vállalatot dicsérik. Az eredmények azonban még értékesebbek lettek volna, ha minden egyes ipari egységben teljesítették volna a tervmutatókat. A Csíkszeredai Kötöttárugyárban, a Szolgáltatások kisipari szövetkezetben nem sikerült eleget tenni a termelési tervnek, a Kötöttárugyárban és a Megyei Építkezési-szerelési Vállalatban kedvezőtlenül alakult a munkatermelékenység. Viszonylag jelentős az igazolatlan hiányzások száma is (92.184 munkaóra), amely alatt 3,7 millió lej értékű terméket lehetett volna előállítani. A beszámoló és a hozzászólások rávilágítottak a termelés még kihasználatlan tartalékaira, azokra a tennivalókra, amelyek nem tűrnek halasztást. Különös figyelmet szenteltek a beruházási munkák menetének is. Mint ismeretes, a megyeszékhelyen ez évben 245 millió lej értékű beruházást irányoztak elő (amelyből 114 millió lej építkezési-szerelési munka). Új, jelentős létesítmények építését kezdték meg, illetve folytatták, köztük a Gyapjúfonoda, a szálloda, a műjégpálya, a kórház, a telefonközpont, stb. A beszámoló rámutatott, hogy a beruházási tervet 10 hónap viszonylatában csak alig 70,9 százalékban sikerült teljesíteni, jelentős lemaradásokat jegyeztek be a város víz- és kanalizálási rendszerének munkálatainál és másutt. A jelenlegi helyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy a városi pártbizottságnak nem sikerült kellő mértékben mozgósítani az erőket, s ez lehetővé tette bizonyos visszásságok kialakulását. A beszámoló részletesen taglalta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kereskedelem eddigi eredményeit, s rávilágított a még fennálló fogyatékosságokra. Ezeken a területeken - mint a beszámoló és a felszólalók hangsúlyozták — számos tennivaló van, nem sikerült a tevékenységet a lehetőségek és a követelmények szintjére emelni. Az eredmények megjavítása érdekében számos, értékes, konkrét javaslat hangzott el. Az előterjesztett jelentés behatóan foglalkozott a belső pártélet sajátos problémáival, a munkastílus és módszerek további tökéletesítésének szükségességével, a pártfegyelem megerősítésének kérdéseivel. Felmérve az elért eredményeket, rámutatott a fiatal párttagok nevelése hatékonyabbá tételének fontosságára, a párt sorainak a megszilárdítására. Ebben a vonatkozásban különösen értékelték a pártoktatás szerepét, amely egyre erőteljesebben nyilvánul meg az ideológiai-politikai nevelőmunkában. Számbavéve a megvalósításokat és a soron következő jelentős feladatokat, a beszámoló kifejezésre juttatta a kommunistáknak, a város öszszes lakóinak azt a szilárd elhatározását, hogy még kimagaslóbb eredményekkel fogják köszönteni dicsőséges pártunk megalakulásának 50 éves évfordulóját. A vitában felszólaltak Kovács András, Dénes László, Vecerdi Teodor, Eigel Ernő, Domokos Imre, Ge- Hecser Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) Lapunk tartalmából: © A KÖZSZOLGÁLTATÁSÉRT FELELŐSÖK FIGYELMÉBE (2. oldal) • SPORT,LABDARÚGÁS, RÖPLABDA, RÖGBI, KOSÁRLABDA (3. oldal) • NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK (4. oldal) • AFRIKA ÉVTIZEDE (4. oldal) FELAVATTÁK A TRANSZILVÁNIA FILMSZÍNHÁZAT Tegnap, november 30-án Csíkszeredában ünnepélyes keretek között megnyitották a Transzilvánia filmszínházat. Az avatóünnepségen jelen volt Fazekas Lajos elvtárs, a Román Kommunista Párt Hargita Megyei Bizottságának első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a megyei és a városi párt- és állami szervek több más vezető beosztású személye, a helyi sajtó képviselői, számos meghívott-Simon András elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, megnyitó beszédében hangsúlyozta az új filmszínház jelentőségét a város és a megye művelődési életében, köszönetet mondott pártunknak azért a gondoskodásért, amelynek újabb jele ez a Hargita megye székhelyén most elkészült, a korszerű technika minden vívmányával ellátott művelődési intézmény. A megnyitó beszéd végeztével Lajos Zoltán elvtárs, a Megyei Építkezési és Szerelési Vállalat igazgatója átnyújtotta az új mozi kulcsát a Megyei Mozivállalat igazgatójának, Czáka Rozáliának. Ezek után felkérték Fazekas Lajos elvtársat arra, hogy vágja át az avatószalagot. A vendégek és a meghívottak az ünnepséget követő díszelőadáson megtekintették a Kanári a viharban című hazai filmet. Már jónéhány hete, hogy a megyeszékhely utcáinak esti sötétjét egy újabb színfolt is deríti. Transzilvánia filmszínház — hirdeti a fényreklám az épület homlokzatán. Most végre - nem éppen zavartalanul - elérkezett az a pillanat, amikor mi is így invitálhatjuk olvasóinkat: Lépjünk be! Fényözönben az előcsarnok, világos függönyök, kényelmes, piros huzatú kanapékon várakozhatunk az előadás kezdetére. Kis büfé kínálja édességeit, hűsítő italait. A padló márványmozaik, a falakon filmjeleneteket bemutató képek. Aztán, ha megnyílik a két faajtó, néhány lépcsőn haladunk felfelé és kitárulkozik a terem. Az első pillanatban talán a székek elrendezése a legszembeötlőbb. Nagyon jó látási lehetőségeket biztosít a lejtősen kiképzett nézőtér. És kényelmet ígérnek a szivacs-bútorszövet kárpitozású, hosszú sorokba rendezett székek. Pontosan 501 darab. Puha futószőnyegek tompítják a lépések zaját a magasra emelkedő, fényezett faburkolatú falak között- Előttünk a Bartonek István (Folytatás a 2. oldalon) I A FILMSZÍNHÁZ NÉZŐTERE Azon tűnődöm... miként is lehetne a legrészletesebben, legpontosabban meghatározni, körvonalazni egy igazgató feladatkörét. Azt, amit hivatala folytán gyakorolnia kell, megfelelő paragrafusok, szakaszok, cikkelyek nagyon is érthetően rögzítik - ehhez nem fér kétség. Mivelhogy egy ipari vállalat igazgatójának szavai késztettek tűnődésre, vele kapcsolatban villan fel előttem, hogy az ilyen vezetőt legfőképpen a termelés érdekli, ennek kapcsán a vállalások és tervek teljesítése és túlteljesítése, a rentabilitás, a minőség, a munkafegyelem, a pontosság stb. Ezek a lényegi igények társulnak kötelezően az igazgatói feladatkörhöz, mert ahhoz, hogy a követelmények futószalagján hézagok ne éktelenkedjenek, hogy minden pontosan, célszerűen haladjon a kijelölt úton, azért az első számú felelős — ki lenne más? - az igazgató. Nyilván, tőle kérnek számon szinte mindent, hiszen ő is ott tartja kezét a gazdasági élet áramkörének magasfeszültségi kapcsolóin. De az írásba foglalt, munkaülésen kijelölt szempontok vajon teljesen kimerítik az igazgatói feladatkört ? Azokon kívül nem marad számára semmi, ami a rábízott vállalat, üzem munkaközösségének belső gondjai közül „nemhivatalosan is" érdekelné ? A tűnődést kiváltó mondat így hangzott : engem nem érdekel a kultúra ! Valaki, az egyik munkás hozakodott elő egy problémával, támogatást kért a vállalat első emberétől, mire az említett választ kapta, a közömbösség gyűrött papírjába csomagolva. És ezzel az igazgató lezártnak tekintette az ügyet. Kijelentette, hogy őt a kultúra nem érdekli, és indult is tovább számokat, tényeket ellenőrizni, feladatokat kiosztani, felelősségre vonni. Tényleg így állna a dolog ? Az igazgatót ne érdekelné, ki megy szavalni a munkaközösségből, ki énekel, ki táncol a legjobban, kinek mi kell most, hogy a közelgő versenyek valamelyikén díjat szerezzen magának és a gyárnak ? Vagy talán a hírnevet csupán a minőség és a pontosság fémjelzi ? Ezeken tulajdonképpen nem is annyira az újságírónak, mint az igazgatóknak kellene tűnődniük — véleményem szerint. Jankó István Lapzártakor jelentik A román-lengyel műszaki-kulurális cseremegállapodás keretében, hétfő délben a fővárosban megnyílt a Lengyel Népköztársaság építészeti kiállítása.