Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-05 / 2. szám

AZ ÚJ ÖTÉVES TERV KEZDETÉN Eredményesebb munkával a megnövekedett feladatok teljesítéséért Az új év első napjait éljük. Olyan esztendőét, amelynek különleges jó­lehetősége van, hiszen egy új ötéves terv kezdetén vagyunk. S most az év elején, ami­kor felmérjük a megtett utat, büszkén jelenthetjük, hogy megyénk iparának dolgozói kiváló eredmé­nyekkel zárták az elmúlt évet. Nem­csak hogy sikerült teljesíteni, de je­lentős mértékben túl is szárnyalták a főbb gazdasági tervmutatókat, így például az össztermelési tervet 101,7 százalékban teljesítették, a­­minek értékben több mint 40 millió lejnyi késztermék felel meg. Terven felül 2555 köbméter fenyődeszkát, 1482 köbméter bükkfadeszkát, 5928 négyzetméter ajtó­ablakot, 2,6 mil­lió lej értékű bútort, 823 tonna öntött vasat, 167 tonna élelmiszeripari fel­szerelést állítottak elő. Kedvezően alakult az eladott és bevételezett á­­rutermelés, a munkatermelékenység és az átlaglétszám mutatószáma is. Mindezt összevetve, megállapíthat­juk, hogy sikeresen valósítottuk meg a megyénk gazdaságára háruló je­lentős feladatokat. A sikerek eléré­séért elsősorban a Csíkszeredai kész­ruhagyár, a balánbányai Bányaipari Kombinát, a Csíkszeredai és a gyer­­gyószentmiklósi fakitermelő és fel­dolgozó egység, a csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyár, a székely­­uudvarhelyi élelmiszeripari felszerelé­seket gyártó vállalat, a megyei ma­lom és sütőipari vállalat munkakö­zösségét illeti dicséret. Eredményeink értékét növeli az a tény, hogy vi­szonylag rövid idő alatt sikerült le­küzdeni és felszámolni az 1970-es esztendő nagy megpróbáltatását, a tavaszi áradások okozta számottevő károkat. Megyénk lakossága, együtt az ország népével, ez esetben is é­­kesszólóan bebizonyította helytállá­sát, azt a felelősséget, amelyet a nemzetgazdaságfejlesztés iránt ta­núsít. Fejlődésünket ékesen bizonyítják a statisztikai adatok. Az 1970-es év­vel ötéves tervet zártunk. Egy olyan időszakot, amely eleven megteste­sítője Hargita megye gazdasági e­­lőrehaladásának is. Ezt érzékelteti az a tény, hogy 1970-ben az össz­termelés értéke 38 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Az elmúlt öt évben a beruházások 1 milliárd lejjel voltak nagyobbak, mint az 1961—1965-ös időszakban. E rövid számvetés is igazolja, hogy az új ötéves terv teljesítéséhez szi­lárd gazdasági alapokról elindulva kezdünk hozzá. Az 1971-es esztendő egész nemzetgazdaságunk fejlődésé­nek újabb szakaszát jelzi. A X. párt­­kongresszus Irányelvei szellemében kidolgozott ötéves terv biztosítani fogja az egész gazdasági tevékeny­ség magasabb szintre emelését. Az ez évi terv célkitűzései rendkívül moz­­gósítóak, megnövekedett feladatok elé állítják üzemeink, gyáraink, vál­lalataink, intézményeink minden e­­gyes dolgozóját. Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP KB 1970 december 16-i plenáris ülésén elhangzott be­szédében hangsúlyozta : „Az 1971- es terv akárcsak az egész ötéves terv fő jellegzetessége azonban az, hogy a párt- és állami szervek az összes dolgozók figyelme minden té­ren a gazdasági tevékenység minő­ségi javításának célkitűzése köré összpontosul. Ezt az általános jel­legzetességet menetközben minél in­kább ki kell hangsúlyozni. A gazda­sági hatékonyság növelése, a termé­kek kiváló minőségének biztosítása, a munkatermelékenység fokozása végső fokon a gazdaság lényeges kérdései, jobb megoldásuktól függ szocialista társadalmunk sikeres fej­lesztése a jövőben". A Nagy Nem­zetgyűlés legutóbbi ülésszakán elfo­gadott 1971-es állami terv teljesítése megteremti majd a feltételeket e lé­nyegbevágó feladatok minél ered­ményesebb végrehajtásához. Isme­retesek azok a nagy horderejű intéz­kedések, amelyek a gazdasági te­vékenység korszerűsítését, az egész anyagi termelés hatékonyabbá téte­lét célozták. Ezek kezességet jelen­tenek arra, hogy biztosíthatjuk a termelőerők gyors ütemű, harmonikus fejlődését. De ugyanakkor ezekben az intézkedésekben kifejezésre jut pártunk mélységesen tudományos, előrelátó gazdaságpolitikája, az a gondoskodás, amelyet párt- és ál­lamvezetőségünk tanúsít az ország összes vidékeinek fejlesztése iránt. A gazdaság megszervezésének és terv­­szerűsítésének tökéletesítése, a szo­cialista demokrácia szüntelen kiszé­lesítése megfelelő keretet teremt ahhoz, hogy a dolgozók nemzetiség­re való tekintet nélkül cselekvően ki­vegyék részüket a termelés vezetésé­ben, a szocialista építés politiká­já­nak kidolgozásában és megvalósítá­sában. íme miért állíthatjuk tudato- Hecser Zoltán (Folytatás a­­■ oldalon) » Felépült a főváros egyik legimpozánsabb épülete ,az szálló Intercontinental ­ A Meteorológiai Intézet közlé­se szerint 12 és -16 C fok között mozog idekint a hőmérséklet. Reggel langyos vizet eresztek a csapból, abban mosakodom. Leg­melegebb ruháimat veszem fel, nehogy megfázzam odakint. Mert a hűlés, a nátha, az influenza, a grippe és a jó ég tudja, még hányféle betegség leselkedik rám odakint. Vigyázni kell az e­­gészségre . ■ . Kopogtatok az ajtón. „Tessék !" — halgzik ki a válasz. Belépek. Gyerekek, s két idősebb korú hölgy. A másodpercek töredéke alatt felmérem a szobát, s kere­sem, akihez, akiért ide jöttem. Az aggastyán bácsit, aki mahol­nap százesztendős lesz, s aki­nek valahol egy kényelmes fo­telben, állig bebugyolálva kelle­ne ülnie. Háttal nekem egy férfi mosakszik. Derékig levetkőzve s amint később megtudom, hideg vízben. Úgy érzem, nem jó helyen já­rok. Mondom, hogy­ mi ügyben jöttem, kit keresek, de látom, nincs idehaza, vagy talán még alszik, vagy . . . elnézésüket ké­rem a zavarásért, a viszont! . . . — A Józsi bácsit keresi? Hogy­ne volna itthon. Éppen ő az, aki mosakszik. A szomszéd szobában várok. Pár perc múlva már jön is. Fris­sen borotválkozva, gondosan megfésülködve, fiatalosan, kicsit huncutkásan mosolyogva. Még mindig azt várom, hogy jön egy másik ,,bácsi" is, akit kézenfog­va, vezetve-támogatva kalauzol­nak be a szobába. - Engem tetszik keresni? - Igen, mondom, BLÉNESSK JÓZSEF 96 éves nyudíjast. - Én volnék az ... .. . Apám és nagybátyám ko­rán meghaltak. Még nagyon fia­tal voltam, de ez a két szomorú eset annyira elvette kedvemet az élettől, hogy mindig csak arra gondoltam, hogy én is nagyon fiatalon fogok meghalni... De aztán, ahogy teltek az évek, egy­re kevesebbet gondoltam a ha­lálra. Tanulás, hivatal, család, háború, munka — nem volt időm a halálra gondolni. Az élet nem engedte ... A hosszú élet „tit­ka"? Én ilyet nem ismerek, hisz, amint már említettem is, én nem ,,készültem" ilyen sokat élni. Egy dolog viszont biztos: igyekeztem rendesen és rendszerezetten él­ni. Nem voltam aszkéta soha. A jó bort, a jó kisüstit megittam — igaz, mértékkel­ enni is ettem. Mindent, ami jólesett. Az igaz, hogy 52 esztendős koromban el­hagytam a cigarettázást.. . 1926 óta, tehát lassan 45 esztendeje, hogy nyugdíjas vagyok, de ez még nem jelentette azt, hogy ne foglalatoskodjak állandóan. Ház­körüli teendő volt bőven .. . Még mit mondjak? Én mostanáig, a­­kármilyen volt az idő, a napi két-három kilométert legyalogol­tam ... És minden áldott reggel derékig mosakodtam­­ hideg vízben. ... Tudja mi az életem legfőbb „titka"? Elárulom, de csak ma­gának, úgy, hogy a feleségem ne hallja: „nem ette meg az asz­­szony" az életemet... Elneveti magát. Pedig lett volna bőven ideje rá: ő is már 86 éves. 51 esztendeje a feleségem ... (Te jó ég, fohászkodom magamban, még kimondani is sok! — hát még végigélni!. . .) — Betegeskedett, Józsi bácsi? — Kórházban életemben csak egyszer, voltam. Akkor is saját hibámból, a kerti munka után jól kimelegedve megittam egy po­hár jéghideg vizet. Vért hánytam. Ezt leszámítva, komolyabban so­ha nem voltam beteg . .. Konyak kerül elő. Koccintunk. Kiisszuk mind a ketten fe­nékig a poharat. — Egy dologgal nem vagyok kibé­külve — mondja Józsi bácsi — mégpedig azzal, hogy olyan ki­csik lettünk. Úgy összementünk, hogy maholnap akkorák leszünk, mint valami gyerekek . .. És aztán az ember már kezdi érezni a kort. Megvan a sok terve, tennivalója, csak éppen a megvalósításra jut kevés erő, így aztán a legfőbb foglalatosságom az olvasás ma­radt. A napi sajtót mindig kiol­vasom. Mégpedig szemüveg nél­kül! Emlékek, napi pontossággal megjelölt 40-50 éves dátumok kavarognak. Rengeteg. Hisz sok víz lefolyt az Oltón, a Maroson 1875 július­a óta, amikor Gyer­­gyószentmiklós lakói egy újabb emberpalántával gyarapodtak, e­­gészen eddig a mai napig, ed­dig a 96. életévig. Barátok, tár­sak, testvérek, rokonok már rég porrá lettek. Körötte teljesen ki­cserélődött a világ tárgyaival, embereivel, dolgaival együtt. Ez a békés, nyugodt Csíkszeredát otthon, olyan az ő két öreg la­kójával, mint egy múltból itt ma­radt kis sziget. Egy kis sziget ez a két ember, de nem érzik soha a megmaradtak magányát. Gye­rekek hancúroznak körülöttük, olvasnak, sétálgatnak egy kicsit, és állandóan a jövőre gondol­nak, hogy hogyan is lesz, mi is lesz? .. .Józsi bácsi éppen a nyugdíja kérdésén rágódik . .. Fel szeretné emeltetni, mert bi­zony gondolni kell a jövőre is ... Búcsúzom. Kezet fogunk. Meg­­r­ázza a kezemet. Jó egészséget ! Iván, sok szerencsét. Én pedig - mindnyájunk nevében - még sok-sok boldog, nyugodt, jó e­­gészségben eltöltendő éveket ki­ló nők, s még azt, hogy a 75. házassági évfordulójukon is i­­lyen jókedélyűek, elégedettek le­gyenek! És akkor is csak azt vallják, mint most: élni nagyon jó, a legjobb dolog!... Molnos Lajos ÉLNI- NAGYON JÓ DOLOG (Röpke látogatás megyénk egyik legidősebb emberénél) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Unnom aZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 2. (887.) SZÁM II 1971. JANUÁR 5., KEDD N­ ARA 30 BAMI Országos hírügynökségünk közli A BORZEŞTI-I PETROLDÉMIAI IPARI CSOPORT mellett működő vegyi üzem az állami és szövetkezeti mezőgaz­dasági egységek kérésére megkezdte egy újfajta rovarirtó szer előállítá­sát, amelyet veteményes kertekben és gyümölcsösökben használnak majd. A kiváló minőségű új termék előnye, hogy az egész vegetációs időszakban lehet alkalmazni bele­értve a­ virágzás idejét is. Előállításá­hoz cellulózhulladékot használnak fel. A KONSTANCAI PAPÍR- ÉS CEL­LULÓZ-GYÁRBAN az új év első munkanapján üzembe helyezték a termékfinomító osztály első terme­lési vonalát. Ennek segítségével é­­vente 1000 tonna papírt borítanak polimer-emulzióval. Az osztály töb­bi vonalai, amelyek aluminiumfó­liás fémbevonással, polietilénnel és viasszall nemesítik a papírt, befeje­zés előtt állnak. A konstancai gyár új osztálya évente 5500 tonna pa­pírt és kartonpapírt nemesít, főleg élelmiszertermékek csomagolására. A MEDGYES­ CHIMIGÁZ ÉS A PITEŞTI-I PETROKÉMIA­ KOMBINÁT szakemberei Dumitru Goldea mér­nök vezetésével új koromgyártás eljárást dolgoztak ki. A román ta­lálmányként bejegyzett új eljárás alapján egyszerre lehet előállítani mind az öt, bel- és külföldi piacon egyaránt nagyon keresett koromfaj­tát. Az új eljárást máris sikerrel al­kalmazza a piteşti-i petrokémiai kombinát, s rövidesen bevezetik hazánk más hasonló egységeiben NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs január 4-én, hétfőn ellátogatott több Brassó megyei és municí­­piumi ipari egységbe A látogatásról szóló részletes tudósítást lapunk következő számában közöljük MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATOK: — a mezőgazdasággépesítési vállalatok és állomások létesítéséről és tevékeny­­ségük megszervezéséről — a mezőgazdasággépesítési vállalatok dolgozói anyagi érdekeltségének javításáról Azoknak az intézkedéseknek a va­lóra váltása érdekében, amelyeket a párt vezetősége a mezőgazdaság megszervezésének, vezetésének és tervezésének javítására fogadott el és amelyeket Nicolae Ceauşescu elv­társ 1970. november 23.-i expozéja tartalmazott, a Minisztertanács jóvá­hagyott két határozatot a mezőgaz­dasággépesítési vállalatok és állo­mások megszervezéséről, valamint az ezen egységek dolgozói anyagi érde­keltségének fokozásáról. Az első határozatnak megfelelően 1971. január 1-től minden megyében egy-egy mezőgazdasággépesítési vállalatot létesítenek, s ezek köz­társasági gazdasági szervezetek­ként az önálló gazdasági ügyvitel elve alapján működ­nek. E vállalatokat alárendelik a Mezőgazdasági és Erdőgazdál­kodási Minisztériumnak valamint a megyei néptanácsi végrehajtó bizott­ságoknak. A határozat egyben előírja, hogy ugyancsak január 1-től 772 mező­gazdasággépesítési állomás működik a fenti vállalatok egységeiként. Az állomásokat a belső gazdasági ügy­vitel elve alapján szervezik meg, és mindegyik azokat a szövetkezeti egységeket látja el, amelyek számá­ra szövetkezetközi tanács­ alakult. A mezőgazdasággépesítési válla- A HELYSÉGSZÉPÍTÉSI HAZAFIAS VERSENYBEN Borszék város elismerő oklevelet nyert - Kimagasló eredményekkel fe­jeződött be az 1970. évi helységszé­­pítési és- fejlesztési akció kereté­ben lezajlott országos hazafias munkatevékenység. A municípiu­­mok, városok és községek lakosai szabad idejükben 3,9 milliárd lej érékű munkálatot végeztek, több mint 800 millió lejjel meghaladva az 1969-ben elért­ teljesítményt. A hazafias versenyt irányító és nyomon követő központi bizottság az egész évben végzett rendszeres és alapos értékelések eredménye­ként díjakkal és elismerő okleve­lekkel tüntette ki a városszépítési és- fejlesztési akcióban élenjáró municípiumokat és városokat. Megyénkből, a 10 000 lakoson aluli városok versengésében elért eredményeiért elismerő oklevelet nyert Borszék városa­­latok és állomások minden mező­gazdasági szövetkezet számára gé­pesítési osztályt szerveznek, amely kihasználás és karbantartás céljából egyesíti mind saját eszközeit, mind pedig azokat, amelyek a mezőgaz­dasági szövetkezetekhez tartoznak, betöltve ily módon az illető szövetke­zet mechanikai részlegének a sze­repét. A szövetkezetek farmjain és brigád­jaiban a munkák elvégzésére mező­­gazdasági gépkezelőkből és szövet­kezeti tagokból állandó munkaala­­kulatokat létesítenek, s ezek átvesz­nek bizonyos területet és felelnek ott az egész tevékenységért, a munkák megkezdésétől egészen a termés begyűjtéséig és elraktározásáig. A mezőgazdasági gépkezelők globális akkord alapján dolgoznak és annak a csoportnak a termeléséhez mérten részesülnek javadalmazásban, a­­melyhez tartoznak. A mezőgazdasággépesítési válla­latoknak biztosítaniuk kell a munkák gépesítését a gabonafélék és az ipari növények termesztésében, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesz­tésben, az állattenyésztés, a szállí­tás ,az öntözés és talajjavítás te­rén, gondoskodniuk kell a termelési folyamatok villamosításáról és a me­zőgazdasági­ szövetkezetek által igé­nyelt bármilyen más munka elvég­zéséről. Ők felelnek mind a saját felszerelésük, mind pedig az általuk kiszolgált mezőgazdasági szövetkeze­tekhez tartozó felszerelések karban­tartásáért és javításáért. Azokban az időszakokban, amikor a mezőgazdasági munkák volumene kisebb és egyes kapacitások szaba­don rendelkezésre állnak, a mező­gazdasággépesítési állomások el­végeznek az általuk kiszolgált szö­vetkezeteken kívül bármilyen más szolgáltatást, amelyre lehetőségük van, hogy minél teljesebben és az év minél hosszabb időszakában használják ki mind a munkaerőt, mind az ellátmányukba tartozó fel­szereléseket. A határozat ugyanakkor számos intézkedést ír elő, hogy biztosítsa a mezőgazdasággépesítési vállala­tok és állomások minél jobb meg­szervezését és működését, a felsze­relések ésszerű kiaknázását a na­­gyobb termelés eléréséért a kiszol­gált mezőgazdasági szövetkezetek­ben. ☆ A mezőgazdasággépesítési válla-­­latok dolgozói anyagi érdekeltsé­gének fokozásáról szóló határozat előírja, hogy az ezekben az egysé­gekben dolgozó mezőgazdasági gépkezelőket és karbantartó me­chanikusokat a rezsiben végzett munkáért járó díjszabás szerinti bérrel sorolják be, s ezt 5 százalék­kal növeljék a jelenlegi bérekhez viszonyítva. Ugyanakkor előírják a napi díjszabások 20 százalékos nö­velését a mezei munkák akkordbé­rénél. Ily módon az I. kategóriájú munkáknál a díjszabás 72 lej lesz naponta, a II. kategóriájú munkák­nál 84 lej naponta, a III. és IV. kategóriájú munkáknál pedig 96 lej, illetve 108 lej lesz naponta. A mezőgazdasági gépkezelők és a karbantartó mechanikusok az év folyamán megkapják az akkord­(Folytat­ás a 3. oldalon) ­ KISZ felkészítő Marosfőn. A marosfői diáktábor az egye­temisták vakációjának véget­­érte után sem vált néptelenné. Ide hívta össze négy napos felkészítőre a KISZ megyei bizottsága a községi bizottságok titkárait és a sportirányí­tókat. A jelenlévők kiértékelik a múlt évi tevékenység különböző vonatko­zásait, megvitatják az idei feladato­kat, többek között az ideológiai ne­velés és a tömegsportok terén a­­dandó teendőket. A Tanulók filmhete a Csíkszere­dai Hargita moziban. A vaká­­ciós szórakozási lehetősége­ket gazdagító rendezvény keretében minden nap más-más ifjúsági filme­ket vetítenek, mégpedig délelőtt kis­iskolásoknak, délután pedig a líceu­mok és a szakiskolák tanulóinak. Új székházában a Csíkszere­dai postahivatal. A tegnaptól új helyiségében, a postapa­lota földszinti termében tevékenyke­dik a városi postahivatal. Itt kaptak helyet az összes részlegek, az aján­lott levelek felvételétől az újságelő­ raimrai fizetésig, s­ folyóirat stand is léte­­­­sült. Ebben a teremben veszik fel a telefonhívásokat, s ugyanitt 7 inter­­urbán és 3 városi telefonfülke áll a közönség rendelkezésére. 4 Országjáró diákok. Hagyomá­nyaihoz híven az idei téli va­kációban is Kolozsvárra szer­vezett kirándulást a végzős osztá­lyok tanulóinak a maroshévízi és a gyergyóditrói líceum. Az ötnapos ki­rándulás során a mintegy 70 diák felkeresett több ipari egységet, mű­velődési intézményt, ugyanakkor színházban voltak, a maroshévíziek pedig találkoztak az Utunk szerkesz­tőivel.­­ Új kemencével bővült a szé­­kelykeresztúri pékség. A 7 tonna kapacitású kemencét decemberben építették és megtar­tották már műszaki próbáit is. Ez­után újabb munkálatok következ­nek : a tavasz folyamán kibővítik a kenyérraktárt, felszerelik a nemrég érkezett új, 200 literes, 3 csészés dagasztógépet, mely a péksütemé­nyek készítésére szolgál majd. 3 •V* 1 Élénk az érdeklődés az idénycikkek i-án"

Next