Hargita, 1971. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1971-03-02 / 50. szám
IV. ÉVFOLYAM 50. (935.) SZÁM mmeammmmmmmmmmmmmmmmmmm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1971. MÁRCIUS 2. KEDDT ARA 30 BAMI ha Mumm PÉSZÜGY JEyíd Emíl A minisztériumok, a fővállalatok, a vállalatok, valamint az ipari egységek gazdasági tevékenységében az utóbbi két évben elért javuló eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy az RKP Országos Konferenciája helyes határozatokat fogadott el a gazdasági tevékenység megszervezésének és vezetésének tökéletesítéséről. A viszonylag újkeletű tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egész tevékenységet sikerült magasabb minőségi szintre emelni, megfelelőbb keretet teremteni a vezetés, az irányítás s az ellenőrzés számára. Ugyanakkor e Egyéves tapasztalat tükrében életerősebbé, gyakorlatiasabbá vált a kapcsolat, pontosabban, az együttműködés a termelő egységek és a gazdasági-pénzügyi intézmények, szervek között. „A tervezési munka javítása, a szerződéses kapcsolatok fejlesztése a gazdaságban, a beruházási tevékenység jobb megszervezése, a külkereskedelem és a pénzügyi és hitelrendszer tökéletesítése, a gazdasági tevékenység törvényes kereteinek javítása és az ebben az időszakban tett más intézkedések feltételeket teremtettek ahhoz, hogy az ipari fővállalatok egyre inkább fő szervekké váljanak az ország gazdasági életében a párt- és állami politika megvalósításában egész társadalmi haladásunk e döntő fontosságú területén" - mutatott rá NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozásán elhangzott beszédében. A vállalati eredmények nyilvánvalóvá tették azt is, hogy a foganatosított intézkedések eredményeként, a közvetlen termelő egységekben is számottevő mértékben sikerült korszerűsíteni a gazdasági-pénzügyi ügyintézést, hatékonyabb mozgatórugóvá vált a hitel- és általában a pénzügyi mutatók rendszere. Az elmúlt évben egy egész sor gyakorlati intézkedést foganatosítottak a pénzügyi és bankszervi tevékenység, illetve az ezekkel a szervekkel való együttműködés tökéletesítésére. Ilyen vonatkozásban különleges fontossággal bír a jövedelem tervszerűsítésének, elosztásának és felhasználásának új szabályozása. Az 1970 júniusában megjelent 859-es Minisztertanácsi Határozat célja a gazdasági hatékonyság növelése, az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodás megszilárdítása. A jövedelem, mint a gazdasági tevékenység szintetikus mutatója, és az eredményesség mértékegysége, azokban az egységekben, ahol a szóban forgó határozatot kísérleti jelleggel bevezették az elmúlt évben, jelentős ösztönző erővel bírt, és ezt tükrözik a javuló pénzügyi eredmények is. Mint ismeretes, az új finanszírozási rendszerben megvalósított jövedelmet a vállalat rendelkezésére bocsátják (eltekintve az állami költségvetést megillető összegtől), így sikerült felszámolni azt a lényegében bürokratikus ügyintézést, miszerint a forgóalapok és a beruházások finanszírozásához szükséges alapokat az állami költségvetésből fedezték, és a jövedelmet ugyanakkor átutalták a költségvetésnek. Az új rendszer növelte minden egyes alkalmazott anyagi érdekeltségét a jövedelmi terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért, hiszen a megvalósított jövedelemnek közvetlen függvényévé vált a jutalmazási alap nagysága is. Más szóval, a jutalmazási alap aránya kizárólag a ténylegesen elért jövedelemtől függ. Úgyszintén, megfontoltabbá, alaposabbá vált a beruházási munkák tervbevétele, valamint a különböző hitelek igénylése és azok viszszatérítése. Az új rendelkezések tisztázták a terven felüli jövedelemmel kapcsolatos problémákat is. Megszüntetve a saját erőből és a nem abból származó jövedelem közti megkülönböztetést, sikerült felszámolni az oly gyakran tapasztalt ellentmondásos értelmezéseket és egyszerűsíteni a pénzügyi nyilvántartásokat és számításokat. A jövedelem tervszerűsítésének, elosztásának és felhasználásának új rendszere megmutatta előnyeit a megyei erdőfelügyelőség tevékenységében is. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy idejében rendelkeztünk a tevékenység ütemes megszervezéséhez szükséges összes pénzalapokkal, leegyszerűsödött és ugyanakkor ésszerűsödött a pénzügyi szakemberek munkája, szorosabbá váltak a kapcsolatok a bankszervekkel. Az elmúlt év tapasztalata azt igazolja, hogy az egységek képesek megállapítani a legésszerűbbnek ígérkező beruházásokat, amelyek tervszerűsítése az új szabályozás értelmében sokkal rugalmasabb és ugyanakkor a szerződéseket közvetlenül a finanszírozó bankokkal kötik. Ilyen vonatkozásban azonban meg kell említenünk egy negatív előjelű problémát is. A pénzügyi tervek tényleges jóváhagyása az év megkezdése után történik, így nem rendelkezhetünk a megvalósított jövedelem rendeltetéseinek végleges helyzetével. Ezért aztán nehézségek adódhatnak egyes beruházások pénzellátásában vagy a megelőző években folyósított kölcsönök viszszatérítésében. Úgy véljük, hogy a tervelőirányzat alapján a bankszervek és az illető gazdasági egység közötti megállapodással rendezni lehetne a jövedelmek rendeltetését. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyilvántartási munkát jelentős mértékben sikerült ésszerűsítenünk, fokozódott az anyagi érdekeltség, szigorúbbá vált a bankszervek által gyakorolt ellenőrzés, amelyek aktívan részt vesznek a gazdasági egységek tervszerűsítési tevékenységében. Mindez végső fokon jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági hatékonyság szüntelen növeléséhez, a pénzügyi eredmények további megjavításához. Ávéd József, a Megyei Erdőfelügyelőség főkönyvelője Preludium a IV. Aranyszarvas-fesztiválhoz Negyedszer tartják meg az idén (március 2 és 7 között) a már hagyományossá, és külföldön is egyre népszerűbbé és elismertebbé váló brassói Aranyszarvas-fesztivált — a román rádió-televízió védnöksége alatt. A fesztivál nemzetközi tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy évről-évre növekedik a részvevő országok száma, amely az idénre elérte a 26-ot , valamint számos világhírű sztár fogadta el a meghívást. Ezek közül egypár név : Charles Trenet, Enrico Macias, Toldi Mária, Massiel, Lola Jovanovics, Sergio Endrigo, Adin Barriere, Therese Steimetz, valamint a hazánk képviseletében fellépő Margareta Pîslaru, Doina Badea és Angela Similea. Ami a verseny és fesztivál lefolyását illeti : a szabályok ugyanazok, mint az előző években. Minden versenyző két számot énekel. Az egyiket saját repertoárjából választja, a másikat pedig a zeneszerzők szövetsége által kiadott füzetben szereplő 80 dal közül. Március másodikán este a helybeli drámai színházban felcsendülnek a fesztivál ünnepélyes megnyitó akkordjai, utána pedig színpadra lépnek a verseny és fesztivál első szereplői. A sztárok, a meghívott énekesek közül elsőnek a román Doina Badea és az ismert francia Alain Barriere lép fel. A versenyzők színpadra lépésének sorrendjét sorsolással döntik el. Hazánkat a versenyen Corina Chiriac, Ruxandra Ghiaţă és Cătălina Marinescu képviseli. Képviselőinknek nehéz dolguk lesz, hisz a versenyzők sorában számos olyan egyéniség is fellép, akik már különböző kitüntetések, díjak és számos rádió és lemezfelvétel birtokosai. A rádió-televízió közkedvelt tánczenekarát ezúttal is Sile Dinicu mester vezényli. Konferál, akárcsak a tavaly, Valeria Gagealov és Andrei Magheru. A díszleteket Virgil Luscov tervezte. A fesztivál nemzetközi népszerűségét, tekintélyét bizonyítandó, meg kell említenünk azt is, hogy az Eurovízió is műsorába iktatta a brassói Aranyszarvas fesztivált. Brassó is nagy izgalomban van. Fesztivál-hangulat uralja az egész várost. Mindenütt a fesztivál jelvénye, a részvevők fényképei láthatók. A fesztivált és a versenyzőket a helybeli Kultúrpalota nemzetközi díjakat nyert folklór együttese, a Poenita fellépésével lepi meg. . . . tehát még csak pár óra és felcsendül az ismert nyitány, és kezdetét veszi a IV. Aranyszarvas-fesztivál . . . Sok sikert kívánunk a versenyzőknek és szólistáknak egyaránt ! . . . A romániai munkásmozgalom a kommunista párt megalakulását megelőző két évtizedben A marxista-leninista párt megalakulása történelmi jelentőségét csak abban az esetben mérhetjük fel a társadalmi valóságnak megfelelően, ha a párt létrehozásáért vívott harcot az ország társadalmi-politikai helyzetével, a nemzetközi munkásmozgalomban elfoglalt helyével szoros összefüggésben vizsgáljuk. Az 1893-1921 közötti időszak jellemzője az a folyamat, melynek keretében végbement a munkásosztály forradalomban betöltendő vezető szerepével kapcsolatos számos elméleti és gyakorlati kérdés tisztázása, a munkásmozgalom radikalizálódása. Ez a folyamat átfogja az egész nemzetközi munkásmozgalmat, s célpontjában az emberiség szocialista jövője áll. Az 1348-as forradalom óta eltelt félévszázad múltán - a XX. század kezdetén Románia egy gazdaságilag elmaradott ország volt ahol megoldatlan maradt az agrárkérdés, nem teljesült ki az egyesülés, de növekedett a külföldi tőkétől való függőség, a népellenes rendszer pedig távol tartotta a tömegeket a politikai élettől, korlátozva a demokratikus szabadságjogok érvényesülését. Mintegy 5 003 földbirtokos csaknem annyi földterülettel rendelkezett, mint az egész parasztság. Falun és városon a népet egyaránt sanyargatták a burzsoá földesúri rendszer elnyomó szervei, a törvények védelmezte gyártulajdonosok és földesurak. Ez a magyarázata az osztályellentétek rendkívüli kiéleződésének, valamint annak, hogy a romániai munkásmozgalom — bármennyire is érződött a párt néhány évig tartó hiánya — nem maradt ölhetett kezekkel. A társadalmi ellentétek fokozódása, a növekvő forradalmi lendület, az erősödő osztályöntudat eredményeképpen munkásosztályunk egyre erőteljesebben hallatta szavát az ország társadalmipolitikai életében. A fegodaadóbb szocialista harcosok munkáskörbe és munkásklubokba tömörülése 1900 és 1901-ben, a România muncitoare elnevezésű szocialista körök létrehozása 1932- ben, már jelzi a munkásszervezetek egy újabb - de ezúttal már nem csak politikai, hanem szakmai — központ körüli cé-—értosulását. Bár érezhető a munkásmozgalomhoz hű szocialista értelmiség pozitív hatása, a mozgalom általános tájékozódása olyan munkaharcosok nevéhez fűződik, mint I. C. Frimu, Al. Ionescu, St. Gheorahiu, D. Marin-'-'-u, akik rendkívüli hatást gyakoroltak a későbbiekben új,ás övezeti párt felépítésére, összetételére és arra, ahogyan az felvetette a proletariátus legégetőbb kérdéseit. Ez a szakszervezeti, szakmai szövetségekre helyezett hangsúly - főképpen 1904 után - tulajdonképpen a Szociáldemokrata Párt harcának a folytatása volt. A szakszervezeti mozgalom már 1902-ben olyan erőnek bizonyult, hogy megfékezésére a liberális kormány kénytelen volt életbe léptetni a hírhedt Missir törvényt, melynek éle a munkásosztály szakmai szervezetei osztályjellege ellen irányult. A burzsoázia számításai azonban kudarcot vallottak, hiszen a korporációs törvény sem volt képes megcsorbítani a munkásszervezetek osztályjellegét, sőt mi több, 1906-ban ezek már létrehozzák központi szervüket , a Romániai Szakszervezetek Általános Bizottságát. Tulajdonképpen ez a bizottság - a Románia muncitoare elnevezésű szocialista körrel egyetemben - képezte a munkásmozgalom központi fórumát, gyakorlatilag 1910-ig a pártot helyettesítette. Munkásmozgalmunk tehát a párt időleges hiánya ellenére sem szünetelt, állandóan hallatta hangját, széleskörű szolidaritási akciókkal válaszolt a más országok Poletariátusa által szervezett nagy megmozdulásokra, ismeretesek ilyen tekintetben az 1905-ös orosz forradalommal kapcsolatosan hazánkban lezajlott erőteljes szolidaritási akciók, a cárizmus vérengzései elleni (Folytatás a 2. oldalon) A VÁRT MINŐSÉGI UGRÁS Műkedvelők X. országos versenyének megyei szakasza Székelyudvarhelyen A kétnapos versenyen azt láttuk, ami szép és jó a műkedvelő tevékenységben, új és immár hagyományossá váló csoportok színvonalas bemutatkozását. Tapasztalhattuk azt is, milyen minőségi ugrás következett be a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környéki műkedvelők fejlődésében az utóbbi években. A székelyudvarhelyi művelődési ház kamarazenekara versenytárs nélkül lépett színpadra. Az érett, fegyelmezett zenekar sokat tehet a továbbiakban a város zeneműveltségének fejlesztéséért. Balázs Ferenc zenekarvezetőnek sikerült a legjobb hangszerszólistákat maga köré tömörítenie. A második versenyző csoportot, az egészségügyi iskolaközpont dalcsoportjátirányítója Szolga Ibolya tanárnő, akit az elmúlt években kitűnő népdalénekesként ismert meg megyénk közönsége) nemcsak jóképességűnek és fejlődőképesnek minősíthetjük, de már most mint szép teljesítményt nyújtó együttest tarthatjuk számon. Élményt jelentett a szakszervezetek folklóregyüttesének több órás, változatos műsora. Mind a balladafeldolgozások, mind az ezeket követő népi táncok, zene- és énekszámok Kacsó András szervezői, rendező, oktató tehetségéről tanúskodtak. Kár, hogy az előadást több ízben megzavarta a filmklub tagjainak „agresszív" közbelépése, melynek folytán a fényhatások nem érvényesülhettek. Szólnunk kell a felsorolás teljessége nélkül — néhány kiváló műkedvelő évek óta Balázs András (Folytatás a 2. oldalon) ANDRÁS JÓZSEF siménfalvi furulyás Kis község,kisebb-nagyobb gondok... — Későn jött ! Azóta már sok minden megoldódott. — Ezekkel a szavakkal fogadott az oklandi néptanács elnöke. Nem lehettek nagy bajok, gondoltam, ha ilyen könnyen, gyorsan orvosolták őket. Persze köztudomású, hogy legtöbbször az ilyen aránylag könnyen megoldható apróságok (gyakran csak látszólag apróságok) halogatása, elhanyagolása több bosszúságot okoz, mint a nagy távlatú, jelentékeny befektetéseket igénylő, életbevágó dolgoké. Például az, hogy nem lehet gyufát kapni, hogy cigarettából rendkívül korlátozott a választék, hogy nincsen borvíz stb. — Sokat javult az ellátás az utóbbi időben - folytatta az elnök - hiányosság azért még akad bőven. Elindulunk szétnézni a faluban. Kicsi község Oklánd. 1840 lelket számláló három falujával (Karácsonyfalva és Újfalu tartozik még ide) a kisebbek közé tartozik a megyében. A Homoródvölgye talán legtávolabbi pontján, Székelyudvarhelytől közel 30 kilométerre fekszik. A rossz utak ellenére tizenhét-tizennyolc megyei, megyék közt autóbusz halad át rajta naponta. Arányaihoz, fekvéséhez képest tehát meglehetősen nagy ,,idegenforgalma" van. Az oklándiak pedig nem akarnak szégyent vallani, akárha alkalmi és átutazó vendégeik előtt sem. A vegyes bolt megnevezés, mi tagadás, kicsit mindig vegyes érzelmeket kelt bennem. Rengeteg a legkülönbözőbb fajtájú és minőségű áru, áttekinthetetlen összevisszaságban, helyszűke miatt általában egymás hegyén-hátán. Nos, az oklándi vegyes bolt ,mindjárt belépésemkor kellemes csalódást okozott e tekintetben. Tágas, világos, nagyon tiszta üzlethelyiség, köröskörül áruval rakott polcok, az egyiken könyvek, a másikon élelem, háztartási cikkek vagy ruhanemű, a sarokban konyhabútor. A rendezés csodája folytán mégsem kelti az összevisszaság látszatát, még csak a túlzsúfoltságét sem. Ez valószínűleg a két nagy raktárhelyiségnek is köszönhető. Mint említettem az ellátásra vonatkozó számos panaszt az utóbbi időben sikerült orvosolni. A borvízkészlet azonban most is legfennebb néhány üveg málnásba korlátozódik. Pedig a lakosság szívesen helyettesítené borvízzel a gyenge minőségű meszes ivóvizet. Egyetlen dolog maradt a régi, konok kitartással a könyvhiány. És ha a hiánynak nem is, a napirenden lévő igénynek mindenképpen örülnünk kell. A község lélekszámához viszonyítva meglehetősen nagy, mintegy 60-at tesz ki az értelmiségiek száma. De szívesen gyarapítanák magánkönyvtárukat a falu ifjai, iskolásai, sőt idősebbjei is, annál is inkább, mert a községi könyvtárban a legkeresettebb könyvekből általában csak egy-egy példány van. Nincs miből gyarapítani. Az üzletbe múlt év szeptemberében vagy októberében érkeztek utoljára könyvek, de legújabb kiadásúak a népszerű sorozatok (Horizont, Téka, Tanulók Könyvtára) példányai csak nagyon -nagyon elvétve. A megrendelő listán pedig hónapról hónapra külön tételként szerepelnek a legújabban megjelent szépirodalmi kiadványok. Februártól vártak valami javulást, hiszen köztudott, hogy ez a könyvek hónapja. Oklándon azonban, a községi könyvtárban kifüggesztett két plakáton kívül, semmi sem utal erre az eseményre. Mit népszerűsítsünk, ha nincs mivel — mondják az üzletvezető és a könyvterjesztő, és joggal. Új könyvszállítmányt egyébként eddig még a könyvtár sem kapott, pedig ők inkább hozzájutnak a legújabb kiadványokhoz, ha kevés példányszámban is. A vegyes bolt „vegyes" gondjai után, a többi közellátási egységek következtek. A cukrászda és a vendéglőnek is beillő falatozó helyiségei ugyanolyan tágasak, tiszták, mint az üzleté, ízléses berendezésüket bármely hasonló jellegű városi egység megirigyelhetné. De amint az lenni szokott, a falatozóban csak éppen falatozni nem lehet, mert csak italokban bő a választék, ételféleségekben annál siralmasabb, a cukrászdában meg csak azért lehet kávét inni, mert az élelmes kiszolgálónő „magánúton" szerzi be a kávát, hol Székelyudvarhelyről, hol Brassóból, szolgálatkész ismerősei révén. A község közellátása teljes egészében a homoródszentmártoni fogyasztási szövetkezet kezében összpontosul, ő szervezi, irányítja, adminisztrálja a többi közellátási egységet is : a borbélyüzletet, a háztartási és elektromos berendezéseket javító egységet, a szabóságot. Ez utóbbiban ottjártamkor már csak egy-két napra való tüzelő volt, ha a községi néptanács nem siet segítségére, hét végére zárt ajtókat találnak. Több mint fél éve nincsen cipészműhely Oklándon. A volt cipészmester anyaghiányra, rossz ellátásra hivatkozva számolta fel a műhelyt, és keresett más foglalkozást magának. Azóta minden elkopott cipősarokkal, kilyukadt talppal a hét kilométerre lévő Homoródszentpálra vagy éppen Székelyudvarhelyre kell beutazni a három falu lakóinak. A szövetkezet azonban úgy tűnik minden erre vonatkozó sürgetést elenged a füle mellett. Bővíteni kellene az említett javító-szerelő műhelyt is. Elkelne, sőt nagyon is szükség lenne egy villanyszerelőre is a községben. A villanyhálózat bármely megrongálódása, napokig sokszor hetekig tartó meddő telefonálgatást von maga után. Számos mesterember, tehetséges fúró-faragó akad a községben csak össze kellene gyűjteni, megszervezni őket, tudásukat, tehetségüket a köz javára fordítni. Egy másik a lakosság tekintélyes Jakab Márta (Folytatás a 2. oldalon) 9911111 lllll Rendezvények a pártévforduló tiszteletére. Szombaton és vasárnap Siménfalván, Etéden és Csíkszentsimonban megtartották a Szocialista Románia gyorsütemű gazdasági fejlődése, Hargita megye az 1966-70-es években című Aki tud, az nyer verseny községi szakaszait . A kommunisták a tömegek társadalmi és nemzeti felszabadításának élharcosai címmel tartottak előadást Csíkszentgyörgyön az általános iskola tanárai. Megyénk megvalósításait tükröző fényképkiállítás nyílt a balánbányai bányászklubban a maroshévízi tudományterjesztők pedig Borszéken ismertették a legutóbbi pártdokumentumokat. Újítók tanácskozása. Vasárnap a Szakszervezetek Hargita megyei Tanácsának szákházában tartották meg a megyénkben ipari egységekben működő újítókörök küldötteinek tanácskozását. A tanácskozáson jelen volt Szekeres Sándor elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. Ez alkalommal a díszteremben újításokat, ésszerűsítéseket bemutató kiállítás is nyílt. Az Utunk írói Zetelakán. A zetelaki községi KISZ-bizottság és a helyi líceum találkozót szervezett a Kolozsváron megjelenő irodalmi hetilap, az Utunk szerkesztőivel. Vasárnap Szabó Gyula, Szilágyi István, Kocsis István és Király László olvastak fel műveikből, beszélgetek számos kérdésről a jelenlevőkkel. Megbeszélés a megyei ügyészségen. A Hargita megyei ügyészség hétfőn délelőtt megbeszélést rendezett azoknak a vállalatoknak a vezetőivel, amelyekben az ellenőrzések során a legtöbb törvénysértést észlelték a közvagyon megkárosítása terén. A jelenlévők — a megyei Milíciafelügyelőség, a megyei törvényszék, a kereskedelmi állami ellenőrző testület képviselői, valamint a kerületi ügyészségek vezetői - megvitatatták a hatékonyabb ellenőrzés, a megelőzés módszereit. 2 in:n "1 ■ IKK HUH pr Lilin pr Lmis A fejlett, korszerű mezőgazdaságért 2 nutpi Ennnijinijin ■U unni Tegnap délben ünnepélyes keretek között avatták fel Csíkszeredában a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének új székházát, amelyben a helyi szövetkezetek szolgáltatási egységei is helyet kaptak, s az emeleten kiállítást nyitottak a Hargita művészete szövetkezet termékeiből. Képünkön Ráduly Elek elvtárs, a város polgármestere elvágja az új létesítmény avatószalagját. SZAKOSÍTÁS ÉS ZÓNAELMÉLET Neves közgazdászok már a múlt században megállapították, hogy a nagy fogyasztó központok körül hogyan helyezkednek el a különböző jellegű mezőgazdasági üzemek, s ennek a szóródásnak az elméletét is kidolgozták. Ennek értelmében közvetlenül a központ köré csoportosulnak azok az üzemek, amelyek nagy tömegű, sok szállítást igénylő és gyorsan romlandó árut állítanak elő. Ilyen áruk a tej és a zöldségféleségek sorozata ; ebből kifolyólag ezt az első, városellátó övezetet tej-, és zöldségövezetnek is nevezhetjük, bár ide tartoznak bizonyos gyümölcsfajták is. Ezután következnék a gabonaövezet, amelynek termékei hosszabb tárolást és szállítást is megbíznak. A gabonaövezetet követi a rét és legelő világa, ahol a fő üzemág az állattenyésztés, éppenséggel a növendékneveléssel, juhászattal előtérben, míg a baromfi valamint a sertésállomány zöme szívesebben helyezkedik el ,a gabonaövezetben. A magyarázat egyszerű : a nagy tömegű kevésbé értékes növényi eredetű tápanyagokat átalakítjuk kisebb tömegű, de sokkal értékesebb állati eredetű termékké, és ezt szállítjuk a piacra. A szállítás kérdése tehát elsőrendűen befolyásolja az övezetek kialakulását. Legkívül helyezkedik el az erdőövezet a maga sajátságos problémáival. Ez a világos, és nagyon is ésszerűnek tűnő rétegződés nagy vonalakban az egyes falvak határában is felismerhető, bár mind a falvak, mind az ország viszonylatában több-kevesebb torzulás is mutatkozik, így a közlekedő utak minősége egyik-másik irányban a „köröket" nagyon is kinyújtja, másfelől a terep alakulása behorpasztja, ezért az erdő benyúlhat a városig, a tejövezet kinyúlhat, százkilométerekig, mert a kitűnő betonúton vagy akár vasúton ezaz értékes termék sokkal hosszabb szállítást kibír, mint lóháton, szamárháton, vagy akár gyalogosan. A tej általában értékes termék, sokféleképpen feldolgozható, éppen ezért a termelése a nem sajátságosan városellátó övezetben is jövedelmező lehet. Ebben az esetben azonban nem frissen, hanem feldolgozva, mint vaj, sajt, tejpor, stb. kerül piacra ; ezek az áruk mivel kis térfogatban nagy értéket képviselnek, szintén bírják a hosszútávú szállítást. Ez a magyarázata annak, hogy a gabonaövezetben, és rét-legelő övezetben is kialakulhat belterjes állattenyésztési üzemág (úgynevezett vaj-övezet, vagy vaj-, és sajt övezet). Mindebből kitűnik, hogy az egyes övezetek nem mutatkoznak mindig tisztán, nem választhatók szét élesen, hanem egymásba folynak és főleg úgy jelentkeznek, mint túlsúlyban lévő üzemágak. Nagy általánosságban, világviszonylatban s a nemzetközi kereskedelemben is érvényesek maradnak az övezeti megállapítások. Hosszútávú szállítást a termelőtől a fogyasztóig csak azok az áruk bírnak el, amelyek aránylag kis térfogatban nagy értéket képviselnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes üzemek szakosodásába a természeti adottságokon kívül a közgazdasági helyzet is nagymértékben beleszól. Ezért nem termesztünk például cukorrépát olyan gazdaságokban ahonnan elszállítani nehéz, még akkor sem, ha a természet adottságok ezt lehetővé is tennék, mivel a tengely megeszi a jövedelmet. Ha viszont, ilyen területre behatol a vasút, vagy a műút, mint a gazdasági élet ütőere — akkor nyilvánvalóan megváltó- Pap István (Folytatás a 2. oldalon)