Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-01 / 76. szám

A Csíkszeredai nyom­dában vagyunk, javá­ban folyik a munka. A gépek ontják maguk­ból a különféle színes címkéket, plakátokat, dobozokká alakíthatóvá tesznek kartonokat. Bálint Géza, a nyo­mó osztály részlegfele­lőse mindent megmu­tat, mindent megma­gyaráz. — Ez milyen gép? — Címkéket, vignet­tákat nyomunk vele. — Úgy látom, hogy ezeken az íveken, a­­melyeket a gépbe he­lyeznek, már rajta van a címkét képező több­színű rajz, rajta van minden ..., akkor hát minek kerülnek a min­tás ívek újra a gép­be? — Hiányzik még ró­luk a szöveg, a felirat. — Tényleg, nem vettem észre. — A gép több sza­kaszban nyomja rá a papírra a teljes címkét. — Úgy látom, elég szapora munka. — Jól haladunk, de még mindig nem elég gyorsan. A színes lenyomatok­kal teli ívek rétege szemlátomást szélese­dik. Percek alatt egész halom áll készen, hogy aztán szeletekre, majd különálló példányokra vágva kerülhessenek rendeltetési helyükre, illetve a forgalomba, egy-egy borvizes üveg­re ragasztva. — Hogy-hogy nem e­­lég gyorsan? — Az igények nőnek, tehát többet és jobbat kell termelnünk, gyor­sabban, tehát a gép és az idő tökéletesebb ki­használása révén. — Nos, hát ha így vagyunk, akkor jogos a kérdés: mit tett és mit szeretne tenni ennek ér­dekében? A fal mellett álló szekrényekhez vezet, fiókokat nyit ki, külön­féle mintákat ábrázoló kliséket vesz elő. — Eleinte ilyen kü­lönálló klisékkel dol­goztunk. Lassan, nehe­zen ment a nyomás. Azután ezeket a klisé­ket egy deszkára rög­zítettem, s ezáltal elér­tem, hogy egyszerre egy sorozatot lehessen ki­nyomni. — Értem, így aztán az egymás mellett jelent­kező lenyomatokat csak ki kellett vágni, egy­mástól különválaszta­ni. — Így van, de még így is elég nagy idő­veszteséggel dolgoztunk. Ugyanis a klisék szélei fölösleges hézagokat tartalmaztak, emiatt a lenyomatok között üres sávok maradtak, ami növelte a papíron vég­zett vágások számát. — Tehát ki kellett kü­szöbölni az üres sávo­kat. — Igen. Mert, ha a lenyomatok szélei ép­pen összeérnek, akkor a vágások száma a fe­lére csökken. Minden két vágás helyett egy vágás lesz szükséges. — Tehát? — A klisék fölösleges széleit levágtam, lere­szeltem, vagyis eltávolí­tottam az üres sávok­nak megfelelő részeket, majd az így lekurtított kliséket illesztettem ösz­­sze, az említett mó­don. - És miben látja a további időmegtakarí­tás lehetőségét? - Abban, hogy ez a gép, ezek a gépek több­re is képesek. Meg kell találni a módját, hogy lenyomatokat minél kevesebb szakaszban, esetleg egyetlen nyo­mással hozzák ki. Szí­nezések és szövegezés egyidejűleg történjék. - Hát ez a másik gép, ez mit tud? — Ez a kartonokat festi, majd megfelelő bevágásokat, mélyedé­seket illeszt rájuk, a­melyek mentén a ke­mény papírt össze le­het hajtani, és a kívánt dobozzá lehet alakíta-A prés falába helye­zett kések és ároknyo­mok valóságos kis la­birintus rajzához ha­sonlítanak. — Ügyes szerkezet. Maga készítette? — Szükség volt rá. — Úgy látom, bevált. — Újfajta késeket tettem belé, ezek, azt hiszem, tartósabbak, megkönnyítik a terme­lést. A vágás minősé­ge is javult. — Jól mutatnak ezek a színek együtt­ . — Sajnos, külön kell lenyomni mindegyiket, ami igen nehéz, hogy pontosan illeszkedjenek egymáshoz, hogy ne csússzanak egymásra. Nehezíti a munkánkat, hogy a kapott festékek ofszet gépekhez valók, ezért hamar száradnak, amit meg kell akadá­lyoznunk, de úgy, hogy mégis idejében meg­kössenek. A színvona­lat, nem eléggé , korsze­rű gépeink ellenére is, tartani kell ! Szeretném elérni, hogy a dobozok festése és vágása egy­szerre történjék... — Segítséget, útmu­tatást honnan kap? — Szakkönyvekből. Tanulás nélkül nehéz előbbre jutni. Bálint Géza 22 éve dolgozik a Csíkszeredái, azaz a szülővárosabeli nyomdában. 1929-ben született, Szvoboda Mik­lós nevű mesternél tanult. 1957-ig szedő volt, de a tördelést és a nyomást is maga vé­gezte a kézi erővel. An­nak idején a marosvá­sárhelyi Vörös Zászló című lap is az ő kezé­nek munkájára támasz­kodott. Tizennégy éve gép­mester. Jelenleg 20 ember dolgozik a keze alatt. Töke András, egység­felelős szeretettel be­szél róla: — Itt tanult a nyom­dában, nagy ambíció­val, türelemmel. A szak­máját nagyon szereti és érti. Minden vonalon helytáll, ha kell, éjsza­ka is bent marad, rend­kívüli munkát is vállal, nem fukarkodik az i­­dejével. . Az­ asztalos munkához is ért, sok se­gítséget nyújt az üzem­nek, annak idején pél­dául a gépek behordá­­sából és beszereléséből is derekasan kivette a részét. Ügyes, hasznos javaslatai vannak, ér­tékes embernek tar­tom. Mint párttag, é­­vekig volt propagandis­ta, jelenleg szakszerve­zeti bizottsági tag. Ta­valy augusztusban é­­remmel tüntették ki. Többet, jobbat, gyor­sabban: ez Bálint Géza elve. És elvhűségét tevé­kenysége igazolja. Bagdi Sándor KOMMUNISTÁK Többet, jobbat, gyorsabban innom AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA­ ­ IV. ÉVFOLYAM 76. (961 ) SZÁM 1971. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK ARA 30 BANI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • Ünnepköszöntő eredmények Székelyudvarhelyen Traktorzúgástól hangos a határ A municípium pártbizottságának legutóbbi plenáris ülésén behatóan, felelősségtudattal elemezték a pár­tunk megalakulásának 50. évfordu­lója tiszteletére mindinkább kibon­takozó széleskörű gazdasági, politi­kai, társadalmi-művelődési tevékeny­séget, a municípiumi pártszervezetek előtt álló feladatokat. Állandó irányító, mozgósító, szer­vező és nevelő munkának tulajdo­nítható, hogy még a múlt év őszén kidolgozott intézkedési tervek elő­irányzatai bizonyos gazdasági egy­ségekben - az 1971-es év első két hónapjának eredményeit figyelem­­be véve - máris valóra váltak. A bútorgyár munkaközössége például, mely 1970-ben az 1 millió lejes terv­­túlszárnyalási vállalással szemben 2,7 milliós túlszárnyalást ért el, je­lenti ezúttal is, hogy május 8. tisz­teletére tett vállalásait teljesítette s újabb vállalásokkal köszönti a nagy évfordulót. Az egyes termelőegysé­gek dolgozóinak - élükön a kom­munistákkal - érdeme, hogy január és február hónapokban az ipari össztermelési tervet municípiumi szinten 0,3 százalékkal szárnyalták túl, s e túlszárnyalás 3,25 millió lej­nek felel meg. A többi tervmutatókat is sikerült megvalósítaniuk a köztár­sasági és helyi ipari vállalatoknak. Számos gazdasági egység rendelke­zik még kiaknázatlan belső tartalé­kokkal, így az élelmiszeripari felsze­reléseket gyártó vállalat, a készru­­hagyár, a kisipari termelőszövetke­zetek. Legtöbbjük nyersanyagellátá­si nehézségekre hivatkozik. Visszás jelenségként kell megemlí­tenünk, hogy a bútorgyár tervmu­tatóit a megyei fakitermelő és fel­dolgozó kombinát még most, az első évnegyed vége felé is változtatja, akadályokat gördítve a terven felü­li vállalások teljesítése elé. Hasonló a helyzet a cérnagyárnál is. Bár a tervezett kapacitást csak a má­sodik évnegyed végén érik el, terv­feladataikat egész második évne­gyedre már aszerint állapították meg A párthatározatok, pártdokumen­tumok népszerűsítésében, pártunk politikai irányvonalának megértésé­ben, - más nevelési formák mellett - jelentős szerepet kaptak az alap­szervezetekben megszervezett ideo­lógiai viták, melyeken Székelyudvar­hely kommunistái felelősségtudattal elemezték feladataikat, javaslato­kat tettek a termelőmunka, a tár­sadalmi-művelődési tevékenység megjavítása érdekében. Sikerült to­vább javítani a szemléltető agitációt, a jelszavas táblákat, faliújságokat, szatirikus faliújságokat, mozgósító pannókat a termelés szolgálatába állítani. E téren azonban sok a ten­nivaló még, s mindenekelőtt az au­tószállítási vállalat, az erdőgépesí­tési és szállítási vállalat, a cipész szövetkezet pártszervezeteinek kell sokkal többet tenniük a szemléltető agitáció fokozása céljából. A szak­­szervezeti tanács kezdeményezésé­hez, az újító tanácskozáshoz és kiállításihoz hasonlóan mielőbb meg kell szervezni a „Hatékony eszközök a tömegpolitikai munkában" című municípiumi jellegű kiállítást. Fokozott nevelőmunkát igényel a leendő párttagok felkészítése a pártba való belépésre is. Ezen a téren ugyancsak mutatkoznak hiá­nyosságok. A pártoktatás különböző formái, a tanügyi dolgozók ideológiai okta­tása, a KISZ-politikai körök mellett Balázs András (Folytatás a 3. oldalon) Gyermekkorunk tavaszi élményei közé tartozott a napfényben fürdő szántóföldön lépegető, zsákból ma­got hintő földműves képe, a maga­san szálló pacsirta trillázó hangja. A Küküllő és a Gagy menti misz­­ek földjeit járva hirtelen nem is t­­­­dunk felfigyelni a szerény kis madár, ha hangjaira, mindent elnyom a traktorok muzsikáló hangja. Eltűnt a lépegető, zsákjából magot szóró földműves, helyét gépek vették át. Traktorok. Régebbi és újabb típusú­ak, tárcsák, hengerek, speciális rendeltetésű vetőgépek. A munka zajától hangos a határ. Ha távirati stílusban akarnánk fogalmazni azt mondhatnák, hogy a Küküllő mente gazdaságai többsé­gükben végeztek, vagy rövidesen végeznek az első sürgősségi időszak tavaszi munkálataival. Újszékelyen, Szenterzsébeten, Kis- és Nagysoly­­moson már csak a burgonya egy része és a kukorica vár vetésre. Az újszékelyi zöldségtermesztő farmon 10 ha murok, 10 ha hagyma, 10 hektár borsó és 30 hektár burgo­nya csírázik, a székelyudvarhelyi zöldségtermesztők szintén serényen dolgoznak­ A hétfői nap borúsnak ígérkezett, lassan szemerkélt az eső, de Gotthárd Klára farmvezető mér­nököt a mezőn találtuk, amint a korai burgonya vetését irányította. Hasonló munkával foglalatoskodtak a felsőboldogfalviak Danis Jolán mérnök vezetésével. A Küküllőmente zöldségeseiben végzett munkát lát­va úgy érezzük, hogy a megyénkben megtermelhető korai és nyári zöld­ségekben nem lesz hiány az idén. A vetés, az ültetés jó ütemben ha­lad- Reméljük, ugyanilyen lelkesen végzik majd a növényápolási mun­kákat is, hadat üzennek véglegesen a gyomnak. A nagykultúrákat illetően ugyan­csak jól haladnak az említett misz­­ek. A vetéssel egyidőben végzik a jól telett ősziek ápolását, készítik a magágyat a második sürgősségi időszak növényeinek. Mire cikkünk megjelenik a Szentábrahámiak már el is feledték a burgonyaültetés gondjait. Ezzel kapcsolatban jegyez­te meg az egyik jelenlévő irányító szakember, hogy a csíki és gyergyói gazdaságok is megérezhetnék a ta­vaszi szelet. Ideje lenne legalább a vermek kitakarásához, a burgonya átválogatásához hozzákezdeni, hogy később mikor ültetnivalót kér a gé­pesítő ne az legyen a válasz , még nincs átválogatva. A burgonyaültetés kapcsán érde­kes és tegyük hozzá örvendetes je­lenségre hívta fel figyelmünket Ko­vács Domokos, a szentábrahámi gazdaság főmérnöke. Amint el­mondta, a termelőszövetkezeti tagok új javadalmazási rendszere­­ a glo­bális akkord — máris érezteti hatá­sát. Ültetéskor figyelmeztetni kel­lett a tagokat : vigyázzanak a nö­vénysűrűségre, de nem olyan érte­lemben mint eddig. Most ha lehe­tett volna egymás mellé rakják a burgonyagumókat, csakhogy több fészek kerüljön egy hektárra. Ne maradjon üresen a föld. Teremjen minél többet, érvelnek a tagok. íme mit jelent, ha az egyéni érdek ösz­­szefonódik a közösségi érdekkel, ha a termelés gondja, mindenki gond­ja. Szentábrahámon nagyon szépek az őszi vetések. És nem is csoda. Mindent megadtak a földnek amire szüksége volt, hogy sűrű, kövér bú­zát ringathasson- Még az ősz folya­mán - az istállótrágya után - hek­táronként 300—400 kiló szuperfosz­fátot szórtak szét. Most tavasszal fejtrágyaként 150-200 kiló ureeát juttattak minden egyes hektárra. El­végezték a vegyszeres gyomirtást. Haragos zöldek a búzatáblák, nem látni sehol a talaj feketéjét­ Az időnként megélénkülő szélben kövéren hullámzik az őszi búza, őszi árpa. Mennyi lesz a hektárho­zam ? A főmérnök szerény. Nem a­­kar jóslásokba bocsátkozni, de érez­ni hangján a jól végzett munka örö­mét. Hány kiló lesz Szentábrahá­mon a búza hektárhozama ? Talán csakugyan korai lenne jósolgatni, de a gazda a tavaszi határjáráskor mégis számítgat, és ha mi is ilyen alapon számítgatunk, annyit remél­hetünk, hogy 3000-nél több-A Küküllő mentén megbolydult a határ. Földbe került a vetőmag. Az emberek elfeledték a múlt tavasz mostohaságát, keményen dolgoznak az idei termésért, a jövő év kenye­réért. Ha a folytatás is olyan lesz mint a kezdés reményeikben nem csalatkoznak. Bogos Sándor ! . Hpi m Ém m I »­­pj Szórják a műtrágyát az új­székelyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet szántóföld­jein — I *' I * , •V­. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Katonás rendben ,,menetelnek" a teli üvegek . . Képünkön : a borszéki borvíztöltöde automata vonala. Mert elment már a hó.. .. .. Mihelyt elmegy a hó, neki kell látni az ócskavas gyűjtésnek“ — hallottam a KISZ megyei bizottságának e­­gyik megbeszélésén■ A haza­fias munka irányításának fe­lelőse tette a fenti kijelentést, jobban mondva, tanácsot, megállapítást. Mihelyt eltűnik a fehér hótakaró a tavalyi hulladékról, a kertekben, ud­varokon égni kezdenek a sze­méthalmok s a füst keserű il­lata - mintegy szokásból is - szorgoskodásra csábít, ásni, takarítani, ültetni — néha megbotlik a szerszám egy ott­felejtett régi vasdarabon, ta­valyi rozsdás kerékpár alkat­részen, megakad a tekintet a gyár vagy az mtsz udvarán céltalanul veszteglő ócska gé­pen, s mert használatlan, de nem értéktelen, lehajolunk ér­te s még szét is nézünk, akad­­e még néhány hasonló. E tavaszi szokás jegyében nyilvánította a KISZ Hargita megyei bizottsága áprilist és májust a hazafias munka hó­napjainak — kihasználva az első napos időszak okozta mozgást, szorgalmat. Sok a mellékes ,,normán felüli" ten­nivaló ebben az időszakban mezőn és erdőn, falun és vá­roson: gyűjteni, takarítani, vi­zek útját egyengetni. szépíte­ni■ Jó pedagógiai érzékre vall e kezdeményezés­­ a pártév­fordulót megelőző s azt köve­tő közvetlen időszak tevékeny­ségének meghatározásában• Mi is lenne méltóbb az ünnep köszöntésére, mint a közösség javára végzett hazafias mun­ka ? Kerekes Ágnes TÁJÉKOZTATÓ Az Államtanács törvényerejű ren­deletével Közlekedés- és Távközlés­­ügyi Minisztérium létesült a Közleke­désügyi Minisztérium és a Posta- és Távközlésügyi Minisztérium egyesí­tésével. Az Államtanács egy másik tör­vényerejű rendeletével megalakult a Bánya-, Kőolajipari és Geológiai Minisztérium azáltal, hogy ez a mi­nisztérium átvette a kőolaj és a föld­gáz kitermelésével kapcsolatos ha­táskört a Kőolajipari Minisztérium­tól, amely megszüntette tevékenysé­gét. A volt Kőolajipari Minisztérium kőolajfeldolgozással kapcsolatos ha­táskörét a Vegyipari Minisztérium vette át. A Fémipari Minisztérium átvette a Bányaipari, és Geológiai Minisztéri­umtól és a Vegyipari Minisztérium­tól a színesfémiparral kapcsolatos hatáskört. Ugyancsak az Államtanács tör­vényerejű rendelete értelmében a Tudományos Kutatás Országos Ta­nácsának az elnevezése ezentúl Or­szágos Tudomány, és Technológia­ügyi Tanács lesz. Ugyanakkor a Ta­nács keretében megalakult az Infor­matikai és Vezetési Főosztály. Az új megszervezés nyomán az Államtanács törvényerejű rendeletei­vel Florian Dănălache elvtársat ki­nevezték közlekedés- és távközlés­ügyi miniszterré, Bujor Almăşan elv­társat pedig, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszterré. A SZAKMAI TOVÁBB­KÉPZÉSRŐL MIT ÉS HOGYAN TANULJUNK? A gazdasági vezetés és tervsze­­rűsítés tökéletesítése, új formái szemünk láttára ,­és valameny­­nyiünk részvételével következe­tesen hódítanak teret az ország életében. A nemrég elfogadott új törvény az üzemek és intézmé­nyek alkalmazottainak szakmai továbbképzését hazánkban törvé­nyi rangra emeli, következéskép­pen ennek kivitelezési formáit az új keret­ adta körülmények szerint kell megvalósítani. Az új törvény létjogosultságát hangsúlyozni kell, többet kell be­szélni róla, elöljáróban legalább két szempont alapján. Időszerű, mert a szakmai nevelésnek, to­vábbképzésnek ilyen rangra és lehetőségre való emelését hiányol­tuk. S főleg azok, akik az üzemek­ben közvetlenül, vagy vezetői, végrehajtói minőségben vették ki részüket a termelésben és számos esetben találták magukat szem­ben a műszaki vagy szervezési követelmények és a valóság közti átmeneti ellentmondással. Az a­­nyagi lehetőségek adva vannak, de nincs megfelelő képesítésű szakmunkás, szakvezető, ha ez is létezett, az egyéni szemlélet szűk méretei lehetetlenné tették az igé­nyek megértését, tehát a szakmai ismeret és tapasztalat megfelelő értékesítését. Időszerű azért is, mert az egyéni érdeknek a közös érdekhez egyre szorosabbra való fűződése a szocialista építés mai szakaszában reális lehetőségekkel rendelkezik, a javadalmazási for­ma ösztönző jellegű, az egy alkal­mazottra eső jövedelem állandóan gyarapodik. E rövid eszmefutta­tás nem merítheti ki az összes szempontokat, bárki akit foglal­koztat e kérdés, több ilyen esettel találkozik. Éppen ezért kijelent­hetjük, hogy a tanulás és tovább­képzés nemcsak becsületbeli kö­telesség, legfennebb így tekint­hettük eddig, mert a termelésben létező óriási feltáratlan vagy ki nem merített tartalékok azt bizo­nyítják, hogy amit e téren tet­tünk, nem kielégítő. Hangsúlyo­zom, hogy csak egy kívülálló szemlélet értékelhet felületesen, vitathat elméleti síkon egy ilyen mélyértelmű témát és vonhat le olyan következtetést, hogy ez a feladat csak becsületbeli köteles­sége az embernek. Nem úgy kell tanulnunk tehát mint eddig,­ for­málisan, a valóságtól eltávolodot­­tan, amikor az eredményeket na­gyon sok esetben nem a gazdasági hatékonyság igazolta. A tanulás tárgyát, témáját jobban meg kell választani, azt a gyakorlathoz kell kötni, majd pedig értékben, ter­mékben kell felmérnünk eredmé­nyességét. Üzemeinknél az iskolázás és to­vábbképzés túllépi a személyzeti osztály előadójának foglalkozási körét, papír­ ízű szervezési for­máit. (Elvégezte a munkáját a ma­ga módján, amennyire tudta, a­­melyben a szakmai nevelés ered­ményei szintén helyet találtak, de első szempont a szakmai bi­zonyítvány kitöltése volt.) A mű­szaki kollektíva megalakításával a szakmai továbbképzés tényle­gesen a műszakiak kezébe kerül, de az igazgató bizottságnak van alárendelve. A törvény megterem­ti és szabályozza a jobb anyagi körülmények létesítésének felté­teleit, kötelezi a központi szerve­ket és vállalati vezetőségeket e­­zek előirányzására, dokumentá­ciós anyagok beszerzésére, tan­termek és szemléltető anyagok biztosítására. Ha ezekhez a főbb szempontokhoz, amelyeket többé­­kevésbé hangsúlyozottan megta­lálunk üzemeinknél, hozzáírjuk a hagyományokat, helyi sajátsá­gokat, eljutunk a valósághoz, a tennivalók felméréséhez. A„ hogyan tanuljunk“ ?. .. kér­désünk ilyen vonatkozásainak szemlélete és felfogása közös esz­közök lehetnek, csak bátrabban kell azokat használni. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy­­ a ta­nulás nem lehet időszakos, rend­­szertelen, túlzsúfolt. Az eszközök, módszerek és felfogások állandó változásban vannak. Ha évszáza­dokkal vagy évtizedekkel­ ezelőtt hosszú idő telt el egy találmány beiktatásától annak felhasználá­sáig, (a rádió esetében 15, a televí­ziónál 12 év), ma a tudomány és a Bencze István bányamérnök (Folytatás a 3. oldalon) hí­rek — események — hírek 1 Tizenhét gyermekes család. Bizonyára a megye legnépe­sebb családjainak egyike a lövétei András-család. András Ka­talin, aki már nagymama is, most adott életet tizenhetedik gyerme­kének. A családfő, András Bálint, bányász, a lövétei bánya alkalma­zottja. A tizenhétgyermekes anya most negyvennégy éves. A Megyeközi kórustalálkozó színhelye volt a gyergyóditrói művelődési otthon. A ma­­rosszentgyörgyi (Maros megye) ki­lencven tagú vegyeskórus és az ál­talános iskola gyermekkórusa lá­togatott el Gyergyóditróra, ahol a helyi kórussal együtt közös mű­sorral köszöntötték a párt megala­kulásának ötvenéves évfordulóját. Tapasztalatcserén a megye ifjúmunkásai. A Csíkszeredái kötöttárugyár 160 fiatal dol­gozója Brassóban, Szebenben, Ko­lozsváron ismerkedett az illető vá­rosok könnyűipari egységeinek ter­melési sajátosságaival, kötött ba­rátságot hasonló korú munkatár­saikkal. A székelyudvarhelyi cérna­gyár nyolcvan fiatalja a megye­székhely készruha- és kötöttáru­­gyárába látogatott el. 3

Next