Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-08 / 82. szám
1. OLDAL — HARGITA EREDMÉNYES, SIKEREKBEN GAZDAG PÁRTOKTATÁSI ÉV BETEGESÉHEZ Érkeztünk el misz-einkben (Folytatás az 1. oldalról) da közül ez alkalommal Csíkszentkirály községét ragadtuk ki, ahol Bucur Ioan, a községi pártbizottság titkára és Mihály Antal, a pártbizottság titkárhelyettese tájékoztatott az 1970—71-es pártoktatási év menetéről és főbb tanulságairól. — Milyen tanulási formák voltak az elmúlt tanévben a község mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben ? — A tanulási formák kiválogatásakor a részvevők óhajait és a jelenlegi időszak követelményeit tartottuk szem előtt.. Óvakodtunk a korábbi években tanultak ismétlésétől, arra törekedtünk, hogy a régebbi hallgatóknak is ligát és többet nyújtsunk az eddiginél. A tanév megkezdésekor propagandistáink összeállították ugyan a programot, de ezt menetközben állandóan frissítettük, bővítettük. A község négy riszében (Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Mindszent, Szentlélek) egy-egy gazdasági kérdéseket tanulmányozó kör működött. Itt jó alkalom kínálkozott a mezőgazdasággal kapcsolatos összes pártdokumentumok megvitatására. Emellett természetesen módot találtunk arra is, hogy a részvevők egy másik csoportja tanulmányozza az RKP történetének legfontosabb kérdéseit. Ezt, a pártévfordulóra készülődve, feltétlenül fontosnak és szükségesnek tartottuk, s ilyenformán a hallgatók kívánságának is eleget tettünk. — Működött-e valamilyen új tanulási forma a most befejeződött pártoktatási évben ? — Ebben a tanévben szerveztünk először külön kört a termelőszövetkezetek vezető káderei számára. Ezen az elnökök, a brigádosok, a csoportvezetők vettek részt. E tanulási forma különösen hatásosnak bizonyult : a részvevők alaposabb szakismeretének, magasabb fokú felkészültségének folytán színvonalasabban tudták megvitatni az mtsz-ek konkrét helyzetével összefüggő (s az ebből adódó) gazdasági kérdéseket. — Mit tartanak az 1970—71- es pártoktatási év legfőbb eredményének ? — Mint már említettük, a körök részvevői behatóan tanulmányozták a mezőgazdaságunk korszerűsítését célzó pártdokumentumokat. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonítottak például a mezőgazdaság szervezésére, vezetésére és tervezésére vonatkozó párt és kormányhatározatok alapos megismerésének. Nem véletlenül, hisz ezek sorsdöntően kihatnak mezőgazdaságunk további fejlődésére. Propagandistáink érdeme, hogy e fontos dokumentumok tanulmányozását mindenkor összekapcsolták az mtsz-ek sajátos, helyi problémáival. Ilyenformán fokozták a részvevők érdeklődését, s a vitát elsősorban az időszerű feladatok megoldási módjának közös megkeresése irányába vezették. Sikerrel. A viták számos részvevője, köztük Péter Gábor, Balogh Imre, Kristó Erzsébet, Sebestyén János (Szentimre), Lakatos Lőrinc, Boros Magdolna (Szentkirály), Bíró Béla, Páll Erzsébet (Mindszent), Gáli Etel, Bara Rozália (Szentlélek), több alkalommal is konkrét javaslatokat tettek a javadalmazás új (helyi viszonylatban legcélszerűbb) formáira, a munkaszervezés megjavítására vonatkozóan. Javaslataik legtöbbjét az mtsz-ek vezetői is jónak látták, s a tagság is egyetértett alkalmazásukkal. A másik közvetlen gyakorlati eredmény (ami szorosan összefügg az idei tanév sikerével) a tagság fokozódó részvétele a munkában. Nagy mozgás volt a télen mind a négy mtsz-ben. Soha ennyi istállótrágyát nem hordtak szét a földekre, mint az idén. Még öt éves trágya is akadt, aminek a széthordására eddig „nem volt lehetőség“. Ez csak egy példa a tagság növekvő munkalendületének érzékeltetésére, de ez is igazolja, hogy mtsz-eink dolgozói — jórészben a pártoktatási körökön tanultaknak köszönhetően — megértették a legújabb pártdokumentumok jelentőségét, az azokból származó előnyöket. — A pártoktatási év befejezése után miként biztosítják a tömegpolitikai nevelő munka folytonosságát ? — A pártévforduló méltó megünneplésére készülődve a továbbiakban is számos előadást, szimpoziont tartunk, amelyek révén községünk dolgozói továbbra is lépést tarthatnak az időszerű politikai eseményekkel, elmélyíthetik politikai ismereteiket. S rendezvényeink sora nem ér véget az évfordulóval, május 8 után is arra törekszünk, hogy a két pártoktatási év közötti hónapokban mellőzzük a holtszezont, a korábbi munkánk eredményességét csorbító, szünetet. . Borbély László KORONID: Borvíz — önkiszolgálással... Kicsoda Ön, Korobal polgártárs?... Valamelyik „ősi“ ősünk annak idején, ugyan kevésbé finoman, választékosan, de annál találóbban és tartalmasabban fogalmazta meg az emberekről alkotott véleményét, mely szerint : „... nagy istennek az ő állatkertje! ... — s mi időmúltával kiegészítettük eképpen : „... és sokan élünk benne ...“ Ez éppenséggel nem is lenne olyan főbenjáró vétek, hisz végeredményben mindenkinek kell „valahová“ tartoznia. A dolog kényesebbik (és társadalmilag kényelmetlenebb) része azonban az, hogy saját magáról senki emberfia nem tudja még csak feltételezni sem, hogy éppen ő, ő élne ebben az eléggé tágas „állatkertben“. És ez így is van rendjén, mert eme boldog tudatlanság adja meg az ostobának „a lélek egyensúlyát biztosító magabiztos agresszivitást.“ Ez lenne a tétel, a kiindulópontja FODOR SÁNDOR kisregényének,amely tételhez még (kelléknek, kontúr-elemnek) hozzáadódik a tipikus kisváros (amely Fodor könyvében is tipikusan „tipikus“) a maga „nagyjelentőségű“ hetilapjával, az Ősi Fészkünkkel, élén a főszerkesztő, szerkesztő, riporter és publicista, esszéíró, parletista, magas és mély, széles és alapos tudományos érdeklődésű, és hasonló jellegű tudományos munkásságot (főleg a történelem terén) kifejtő, már-már polihisztor, már-már Nobel-díjat is megérdemlő Korobal polgártárssal. Ezzel a „tipikus“ Korobal polgártárssal, aki túlontúl „okos“ ahhoz, hogy miközben az általa „felfedezett“ nehézvíz rákellenes és egyéb jótékony hatását tanulmányozza és atom meg egyéb világjelentőségű gyárakat álmodik az „ősi kisvárosba“, miközben állandóan a Tudományos Akadémia gáncsoskodásától, csalárd árulásától retteg, és aki elmélyült tudományos munkát ír a Dini Dini Dongó című, ország-világ ismerte lap számára a gombóc (alias : „szilvás“) múltjáról és jelentőségéről töretlen hévvel, tudós lendülettel — magasztos törekvéseinek zuhatagjában nem veszi észre, hogy ő is ebben a tágas „állatkertben“ él. De éppen ez az a tulajdonsága Korobal polgártársnak, amely behozhatatlan előnyt biztosít számára mindenkivel szemben. Fodor Sándor „fantasztikusan tudományos történetében“ „ártatlan“ tükröt tárt elénk, s velünk együtt ő csodálkozik a legjobban, hogy ebben a tükörben mindegyre Korobal figurája jelenik meg. Én, te, ő? — melyikünk is ez a Korobal ? Mert valamelyikünk mindig az ! És ki is ez a Korobal polgártárs?! Fodor „úr“ nagylelkűen, kaján pisolygással — a fülszöveg mini-interjújában — magára vállalja az általa életrehívott figurát. (A saját idealizált „én“-em Korobal, gúnyolódik önmagával.) Ezzel a „nagylelkűségével“ mintegy arra ösztönöz, hogy ne féljünk mi se. Néhány észrevétel egy gyergyószentmiklósi ankét után (Folytatás az 1. oldalról) vagy a megyei szerveknél, a rossz, helytelen áruelosztásnál — erre most nincs lehetőségünk kitérni (egyelőre nem áll megfelelő tényanyag rendelkezésünkre), de amit megfelelő helyen és időpontban szóvá fogunk tenni. A gyergyószentmiklósi frisszöldségellátás ezidáig (az ankétünk időpontjáig) spenótból állt. Az ok — véleményünk szerint — a „rögtönző stílus“, az „esetleg“ árubeszerzés. Nem szeretnénk, ha olyan értelmet nyerne a dolog, mintha a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központ dolgozói nem igyekeznének a tőlük telhető erőbedobással eleget tenni az igényeknek. Mint már jeleztük, véleményünk szerint, sokkal komplexebb a hiányosságok oka. Nagyon reméljük, hogy a beígért zöldségáru megérkezik, s hamarosan megjelenik a gyergyói zöldségüzletekben is. EGY KIJELENTÉS KAPCSÁN A TUSNÁDFÜRDŐI ZÖLDSÉGÜZLETRŐL A tusnádfürdői legutóbbi körülnézésünkről — értsük ezt szó szerint, hiszen a helyiségben, ami ez esetben a vizsgálat tárgya, az alig 16 négyzetméternyi, nemrég még üdülőknek kiadott szobában az ember éppenhogy fejét forgathatja, saját tengelye körüli mozgását akadályozzák a hordók, ládák és más egyéb csomagolóanyagok, no meg a sorbanállók —, a fürdőváros, zöldség, pontosabban primőrökkel történő ellátását érintendő felmérésünkről szóló beszámolónkat egy idézettel kezdenénk. Nemrégiben a megyei Zöldség és Gyümölcsvállalat egyik felelős beosztottja Tusnádfürdőn eléggé nagy nyilvánosság előtt jelentette ki : „Annyi zöldség és gyümölcs lesz ebben az idényben, hogy művészet lesz eladni, még a hegyre is vihetnek talicskával belőle“. Igaz, a szezon még nem kezdődött meg Tusnádfürdőn, de ez még nem jelentheti azt, hogy az ellátásban hézagok legyenek. Üdülővendég az év minden szakában hemzseg itt, és bizonyára akad közülük nagyon sok, aki — különösen ilyenkor, szép tavaszi időben — téli vitaminhiányát szeretné pótolni, érthető módonnem egyébbel, mint primőrzöldséggel. Ugyanakkor nem szem elöl tévesztendő szempont az sem, hogy a városnak „bennszülöttjei“ is vannak, akik a mindennapi ebédet spenótfőzelékkel, cukrossalátával ízesítenék. Vásárló, igénylő tehát akad bőven, csak éppen a válogatnivalóval van baj. Még az említett kijelentés ellenére is. Jelen pillanatban a tusnádfürdőieket egyetlen zöldségüzlet — ha egyáltalán annak lehet nevezni — szolgálja ki. Ám a zsúfoltnak tűnő helyiségben a szokásos zöldség-gyümölcsüzleti árukon kívül az idén csak egyetlen alkalommal adtak el spenótot (április 4-ig), de nem bővelkednek más áruféleségekben sem. A szokásos cikkek is a nápolyi szeletre, laskára, kekszre, italfélékre szorítkoznak és nincs burgonya, alma stb. Érdekes módon a rendelésben sem szerepelnek, a primőrök. Jánó Anna egységfelelős csak abban az esetben rendel, ha a telefonban igenlő választ kap az illető áruval kapcsolatban. Csak azt nem értem akkor, hogy miért szerepelnek mégis a rendelőlapon olyan zöldségek, amelyeket ugyancsak nem lehet kapni. A rendeléseket nézegetve, csak egyetlen és nagyon lehangoló tényt állapíthattunk meg: a kért áruknak még ötven százalékát sem szállítja a Csíkszeredát ellátó központ. Egyedül a pangás, a hiánycikkek skálája százszázalékos. De hát akkor mire fel volt az a nagy fogadkozás, az ígéret ? Morvay Zoltán II . I // Könyvjelző Nosza hát, ne féljünk ! (Mondom én, s miközben jókat nevetek az Ősi Fészkünk kegyetlen szatírával megrajzolt főszerkesztőjének, baromságain, a figurára jellemző „tipikusságon“ — ne adj isten, hogy egy pillanat töredékre is magamra ismernék benne, még csak egy vonáska erejéig is ! ... Nem, kedves Fodor úr, nem ! Magának hagyom, örömmel magának hagyjuk Korobal polgártársat !) Molnos Lajos * FODOR SÁNDOR : NEHÉZVÍZ (Kisregény), KRITERION KÖNYVKIADÓ, 1971. Az év végi számvetést a mostani munka határozza meg (Folytatás az 1. oldalról) És Zetelakán a kezdet kezdetén sikerrel rajtoltak. Már ezidáig elvetették a tervezett 45 hektár árpát, a 25 hektár zabot. Nemrég végeztek a 30 hektárnyi cukorrépa elvetésével. E hét elején kipróbálták a burgonyaültető gépeket is, és egyik brigádban megkezdték a burgonya ültetését, és az oldalasabb területeken a fogatosok hozzáláttak a pityóka földbe juttatásához. A gépesítési részleg hat traktora a hét első napján teljes ütemben dolgozott: vetettek, szán,tottak, tárcsáztak. Mellettük dolgozott a gazdaság 72 fogata is, amelyek a dombosabb területek szántásával, trágyázásával foglalkoztak. Naponta száznál több mtsz-tag tevékenykedik a szántóföldeken, de közben arra is szakítanak időt, hogy a legelőket, kaszálókat megtakarítsák, feljavítsák. A legelőkre 180 tonna nitrogén műtrágyát szórtak el ezidáig, 150 hektár kaszálót takarítottak meg. Hétfőn is 26 személy dolgozott bokorírtással, a kaszálók szemétjének összegyűjtésével, elégetésével. Sándor F. János a zetelaki mtsz elnöke elmondotta, hogy szorgalmas munkájukért külön dicséretet érdemelnek a gépesítők. Márton Lajos, Szabó Ferenc, Lukács Árpád, Gergely Lajos traktorvezetők nevét említette, akiket bármilyen munkára irányítottak, mindenütt becsülettel megállták a helyüket. De a többi gépkezelő is jó minőségű munkát végzett. „Csak a gépek lennének olyan jók mindig, mint a velük dolgozó emberek“ — mondotta az elnök. (Két régi 27-es, és nemrég érkezett új kis traktor kihasználása — technikai okokból — nem megfelelő). A zetelaki gazdaság abban a szerencsés helyzetben van, hogy a gépkezelői mind helybeliek, akiknek jó szaktudásához hozzáadódik az ottani talajviszonyok, földek aprólékos ismerete, és lelkiismeretességüket fokozza az is, hogy az „otthoni földet“ dolgozzák meg. Tény az, hogy az idén tavaszszal becsületes, jó minőségű munkát végeztek, és végeznek. Akárcsak a zetelaki mtsz tagságának zöme. Tudják, hogy az év végi számvetést a mostani jó tevékenység határozza meg. 1971 április 8, csütörtök Napkelte : 5,45, nyugta : 18,51. Holdkelte : 16,42,nyugta : 4,36. Az évből eltelt 98 nap, hátra van még 267. ÉVFORDULÓK : - 1913-ban halt meg Panait Cema. Egy éve avatták fel az Otopeni nemzetközi repülőteret. HETIVÁSÁR : Vlahica, Csikkarcfalva, Parajd, Várhegy. TELEVÍZIÓ ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK 18:00 : MAGYAR NYELVŰ ADÁS: Csütörtöki jegyzet: A tavaszi kampány, szerkesztő Simonka László, a Falvak Dolgozó Népe felelős szerkesztője. Dr. Nagy Miklós ankétja. Dalaink László Ferenc muzikológus összeállítása, várható, felhőátvonulásokkal. Az ország északkeleti részén fokozottabb felhősödés, helyenként esők. Elszigetelten záporesők, különösen a hegyvidékeken. Gyenge, helyenként élénkülő szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Hőmérsékleti értékek: éjjel 0 és 10 fok között, nappal 10 és 20 fok között, helyenként magasabbak. Mai rejtvényünk HASZNOS MÉREG (neve a vízsz. 15-ben) VÍZSZINTES : 1. A szerves vegyipar ezt is készít belőle. 9 Kéz vagy láb 12. A vízsz. 17 és 20 utolsó betűje. 13. Füves terület. 14. Keverék. 16. Kondér 17. KIO. 18. Művészet latinul. 19. Zamatot. 20. Vár németül. 21. Személyes névmás. 22. Egy fél szelén ! 23. Folyó a Szovjetunióban. 24. Ittrium 25. Hidrogén. . . az alapanyaga a plexiüvegnek és a mesterséges kaucsuknak is. 26. LS. 27. Ezt nézzük a TV-ben vagy hallgatjuk a rádióban. 29. Testrész. 30. Számrendszerünk alapszáma. 31. Csak — németül 32. . . .-ba dob. 33. . . . tt — színpadi tánc. 34. YR. 35. Törzsszám. 36. Visszahasad. 37. Száraz levelek. 38. Csomósra. 40 A szervetlen vegyiparban is nélkülözhetetlen, pl. ... -k készítéséhez. FÜGGŐLEGES : 1. Központja X Vissza más ember sikerei dühvel töltik el. 3. Mesterség. 4. Csődör. 5. Fordított névmás. 6. A hazai autók jelzése. 7. Élő is van ilyen. 8. Megyénkben ered. 9 Tellur. 10. Vissza. A Lett SZSZK fővárosa 11. A . . .-gyártásban is felhasználják a szóban forgó anyagot. 16. Értesítés. 17. Török eredetű nép volt. 19. A Tisza baloldali mellékfolyója. 20. Visszahajít ! 21. A legtöbb vízsz. 15-öt . Sok gyártásához használják fel. 22. Szilícium és kén. 23 Jutalom. 25. Orosz uralkodói cím volt. 26. A madarak ebbe a rendjébe tartozik pl. a szalonka 28. Gomba. 29. Szalad. 30. Trópusi erdőkben élő páratlan ujjú patás. 32. Belső szerv. 33. írásunk alapja. 35. Vízi gerinces 36. öklet. 38. Kálium és nitrogén. 39. Dús. 41. Magánhangzó. 42 Római 500. (Összeállította : EIGEL ERNŐ) 18,30 — Autósoknak. 18,50 — Beszéljünk helyesen románul. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 —■ Élő, történelem. 20,40 — 50 év, 50 visszaemlékezés. 20 50 — Versek 21,10 — Folklórműsor. 21,20 — Dokumentumfilm. 22,00 — Híradó. 22,10 — Enrico Macias énekel. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora ÁPRILIS 9. PÉNTEK Magyar nyelven : 6—6,30 — Kalendárium. Időjelzés. Állattenyésztők tíz perce. A takarmányalap biztosítása elsődleges feladat. Kívánságzene: 18—19,30 — Hírek, tudósítások. Zene Ipari krónika: Napirenden a termelési feladatok teljesítése. Kapcsoljuk a III-as stúdiót: Top 15; Eurovízió 1970; Simándi József énekel; Szimfonikus beat; Egy elfelejtett énekes — Buddy Holly; Új lemezek; A Szakszervezetek marosvásárhelyi művelődési házának kamarakórusa énekel A rádió dekameronja: Nagy István : Hideg Marci politikai beszámolója: Népi táncmuzsika. MOZI ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : Személyi zárlat. Olasz film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Diákok. Román film. SZÉKELYUDVARHELYI Homorúd : A tenger dalai. Színes, szélesvásznú román-szovjet film GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A csavargó (I—II. rész) Indiai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famunkás : Moll Flanders. Színes, szélesvásznú angol film. MAROSHÉVIZI Căliman : B. D akcióba lép. Színes román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Fügefalevél. Magyar film. VLAHICAI filmszínház : Kortársad. (I.—II. rész) Szélesvásznú szovjet film. BALANBÁNYAI Bányász : Dr. Mabusse visszatér. Német film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A karácsonyi fa. Színes francia film. BORSZÉKI Borszék : Jöjjön holnap. Szovjet film. BORSZÉKI Forrás : Titanic keringő. Román film. MADÉFALVI Vasutas : Csak a szobrok némák Szovjet film GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Találkozás a régi mecsetnél. Szélesvásznú szovjet film. LÖVÉTEI filmszínház : Brabanti Genovéva. Színes spanyol-olasz film. PARAJDI filmszínház : 24—25 nem tér vissza. Szélesvásznú szovjet film. DITRÓI filmszínház : ,7" Színes francia-algériai film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Mayerling. (I—II. rész) Színes francia-angol film CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Száz karabély. Színes amerikai film. CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház : King Kong szökése. Színes japán film CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Az ördöngös Árgomán. Színes olasz film CSÍKSZEPVIZI filmszínház : Via Mala. Színes német film. HODOSI filmszínház : Az utolsó Mohikán. Színes francia-angol-román film. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint enyhe idő 1971. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK Új könyvek I KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Néró: H a véres költő H Regény. Magyar klasszikusok. H 248 oldal. Ára fűzve 6,50, kötyve 9 lej. 1 SÜTŐ ANDRÁS Anyám könnyű g álmot ígér g Naplójegyzetek. Illusztrálta Debnk Ferenc. Második kiadás. 248 H oldal. Ára fűzve 8, kötve 10,50 H lej. I STANCU, HORIA A félhold árnyékában . Fordította Ferencz László. |§ Nagyszabású történelmi rejigény, a XVIII. század vége hallyatló török birodalmának széllesvásznú panorámája. Jórészt ismeretlen, rendkívül izgalmas korszak és egzotikus színtér.|§ Levante, Egyiptom, Havasalföld és a görög szigetvilág - eleve-éledik meg az olvasó előtt. 584 H oldal. Ára fűzve 17, kötve 22,50 0- lel. Apróhirdetés ELADÓ egy négyszoba, konyhás, családi ház melléképülettel, borvízkúttal az udvaron. Csíkszentkirály 131 szám alatt. Érdeklődni Kovács István Székelyudvarhely Malom utca 12. ELADÓ, egy azonnal beköltözhető családi ház. Csíkszereda Köztársaság utca 144 szám. ELADÓ 15 család méh, érdeklődni Hargita megye, Maréfalva 198 szám alatt. PRONOEXPRES Az április 7-i húzások nyerőszámai: I. HÚZÁS : 45, 17, 26, 10, 2, 8 Nyereményalap : 1 843 680 lej II. HÚZÁS: 11, 40, 39, 41, 19 Nyereményalap : 1 057 039 lej 4 Szelíd A Nagy-Homoród völgyét nevezhetném a szelídség völgyének is. Itt a barázdahátú dombok szinte halkan simulnak , egymásba s a csendes hajlatokban apró, már-már, mesébe illő falvak pihennek meg. Kanyargós köves utcák szélén állnak a házak, mind jönnek, a dombtető felé húzódnak. S ezeket a falvakat, a dombok homlokát hűsen ölelő erdőkáréj őrzi. Őrzi a csendet, a termékeny föld s az ember szelídségét. Mert itt az ember tökéletesen azonosult a tájjal, talán még szelídebb. Mondják, hogy errefelé ritka az emberek között a harag s a bicska sem nyílik ki, mint éi székely falvak zömében. Ezt bizonyítja a községi bíráskodási bizottsághoz érkező ügyek száma is. Egy év alatt 27 ügyet tárgyaltak ebben a tizenkét faluból álló községben. A legnagyobb falu a községközpont Homoródszentmárton, a vidék mely nemcsak nagyságával, hanem központi fekvésével is a vidék központja. És aztán következnek a többiek, Szentpál, Abásfalva, Gyepes, Szentpéter, Városfalva, Becsenyéd, Kénos, Keményfalva, Bágy, Remete és a legkisebbik Fokod, amely napról-napra kisebb lesz s amelynek a négy osztályos iskolájára még két esztendő néz ki. Azután már nem lesz bár egy tanítóra való gyermek. A község csak kiterjedésben tartozik a megye legnagyobbjai közé. Lakóinak száma 4600 körül ingadozik, 1675 család fogja magába a 2300 férfit és a 2350 nőt. A lakosság alapfoglalkozása a földművelés, de sok a mesterember s az utóbbi időben, főként a fiatalok, sokan dolgoznak városon. Naponta tizennyolc autóbusz dübörög végig ezeken az apró falvakon. A római kasztrum helyén épült Homoródszentpálon vannak udvarok, ahol az erősebb nyári záporok kimosnak egy-egy ezüst denariust vagy sestertinust. De a római kori sóbánya maradványai is jól láthatók. A tizenkettedik században már annyira népes község Homoródszentmárton, hogy az egykori pápai jegyzék több kaput említ, mint a korabeli Székelyudvarhelyen. A történelem vihara Nagyhomoród mentét sem kíméli, ezért erősítik meg a 14. század elején a templom körüli várat. Maradványai ma is jól láthatók, s amelynek védelmére I. Rákóczi György 5 főből álló őrséget rendel. De a rég múltról vall a faluban található Ugrón kúria is, amelyet műemlékké nyilvánítottak. Sajna, műemlék volta ennyiben ki is merült. Pedig milyen jó otthonra találna egy eljövendő községi múzeum. Olyan helyek is vannak, ahol az elmúlt évben nyolcszor öntött ki medréből a Nagy-Homoród. A szentmártoni gazdaság határát pedig elverte a jég, így hát nem csoda, ha a község mind a négy gazdaságában az elmúlt évben nem a legjobban sikerültek a dolgok. A legjobban talán a szentpáli osztott, igaz a legjobb gazdaság is. Jóllehet az itteni termelőszövetkezet árnyéka egykori önmagának, a néhány év előtti rajon legjobb termelőszövetkezetének. De amióta a melléküzemmel megtörténtek a visszaélések, azóta mintha mindenki félne, mintha kihalt volna a vezetőkből a kezdeményező készség. Nem is osztanak annyit. Kimondottan, csak a növénytermesztésre és az állattenyésztésre alapoznak. Ez az út igaz, hogy hosszabb, de tisztább. A gyepesi, az abásfalvi és a szentmártoni gazdaságok valmivel gyengébbek, de talán ez az év új szervezési, javadalmazási lehetőségeivel gyökeres fordulatot hoz. Itt is az ideje, hisz a gyepesi s a szentpáli mindjárt húsz éves. A szentmártoni 1961-ben, az abásfalvi 1959-ben alakult. Tehát, nemcsak a lehetőségek, hanem a múlt is többre kötelez. És segíti a megújhodást a tavaly létesült gépesítési állomás is, amelynek jelenlegi székhelye Szentpál. Igaz létjogosultsága ezután nyer bebizonyítást, hisz a hajdani részlegek gépparkja még nem bővült jelentősen. Szó van arról, hogy székhelyét a központba helyezzék át. De talán jobb ha ottmarad, hisz a Kis-Homoród völgyét is ez az állomás kell kiszolgálja, és Szentpál ebből a szempontból nézve központibb fekvésű. Ebben a tavaszelőben az időjárás is mintha a vidékhez szelídült volna. A párálló szántóföldek már régen benépesültek. Egy kicsit gyanúsan fogad, talán a kellemetlen idegentől fél. Ő a gazdaság ezermestere. Túl van a hatvanon, nyolc gyermeket nevelt fel becsületben. Ennél a pontnál feloldódik szótlansága. Életéről mesél. Hosszas beszélgetésünk vége felé a könyvekről tárgyalunk, és elég egy elragadtatással említett könyveim, hogy mindent megtudjak róla, hogy el tudjam helyezni a korban. A Sütő könyvéről, az Anyám könnyű álmot igérvől mondja, hogy megér minden eddigit amit olvasott. Mintha az ő életét írták volna meg, annyira igaz a könyv. Talán elégtételt is szolgáltatott. A Nagyhomoród mentén szépek a házak, szinte egymással versenyezve nőnek magasabbra. Jó módúak itt az emberek. Évről évre városiasodó kép fogadja az errejárót. De nemcsak külsőre szépek, hanem belül is rendezettek. Szinte egyetlen lakásból sem hiányzik a rádió, pontosabban 786 darab van a községben. A tv sem ritkaság, hisz 112 házban létezik az ötödik fal. Talán ennek tulajdonítható hogy a papíron szállított szellemiek, másodrangúak. (423 Hargita, 330 Előre, 168 Dolgozó Nő, 110 Falvak népe, 79 ifjúmunkás). I/m kevés, ele lehetne több is. Akárcsak a könyvtár olvasóinak száma. Egyetlen községi könyvtár, a szentpáli részleggel, az ide tartozó mozgó könyvtárakkal 26 600 kötettel s a 800 olvasóval, (amelybe nem számítódnak bele a kicsi falvakban lévő olvasók) tevékenykedik. Talán a létszámmal nem is lenne baj, ha a könyvállomány összetétele megfelelő volna. De itt is, a mindenütt fellelhető rendszertelenség az ellátásban. Sok a csak leltáriszámot szaporító könyv, kevés van abból, ami szükségeltetik és keresett, így hát az olvasónak nincs nagy lehetősége a válogatásra. Azt eszik amit feltálalnak. A szobrász itt született. A parasztvár melletti temetőben másfél méter magas talapzaton apjának állított emléket. Bronzba öntötte a fájdalmat. És érezheted ezen a szobron, szinte benne látod a tűzmadár küzdelmét önmagával, az újra születéssel. És érzed a költő oly szépen megénekelte függőleges lovak fájdalmát, ahogy tomporukra rogynak. És érzed a bagolyhuhogásos éjszakát, hallod a bágyi vár alól csörgedező, vízvezetékbe zárt Nyikulát vízének visszahívó erejét. Az öreg faragó — Kádár Dombi Mózes — a tavaly egy jól működő faragász kört vezetett, az iskolában. Hisz meg kell tanulják ezt a mesterséget a fiatalok is, hogy ne vesszen ki. De nemcsak faragni, hanem festeni is tanította. A jól ismert ládafiúk, tálasok, asztalok kék alapjára is épp oly hozzáértéssel festi ő a tulipánokat, mint ahogy körtefába faragja a szegfüvet. Ottjártamkor, egy táblát faragott, jobb szélén egymásra zsúfolt kopfyafák őrzik a falu hősi halottainak nevét. Emlékükhöz méltó a munka is. De talán mintha megcsappant volna a munkakedve. Hosszas faggatás után, kiderül, hogy egy megyei kiállításra beküldött munkáit nem kapta vissza. Eltűntek nyomtalanul, s még a mi-