Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-08 / 82. szám

1. OLDAL — HARGITA EREDMÉNYES, SIKEREKBEN GAZDAG PÁRTOKTATÁSI ÉV BETEGESÉHEZ Érkeztünk el misz-einkben (Folytatás az 1. oldalról) da közül ez alkalommal Csíkszent­­király községét ragadtuk ki, a­­hol Bucur Ioan, a községi pártbi­zottság titkára és Mihály Antal, a pártbizottság titkárhelyettese tájékoztatott az 1970—71-es párt­oktatási év menetéről és főbb ta­nulságairól. — Milyen tanulási formák voltak az elmúlt tanévben a község mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteiben ? — A tanulási formák kiváloga­tásakor a részvevők óhajait és a jelenlegi időszak követelménye­it tartottuk szem előtt.. Óvakod­tunk a korábbi években tanultak ismétlésétől, arra törekedtünk, hogy a régebbi hallgatóknak is li­gát és többet nyújtsunk az eddi­ginél. A tanév megkezdésekor propagandistáink összeállították ugyan a programot, de ezt menet­közben állandóan frissítettük, bő­vítettük. A község négy risz­ében (Csík­szentkirály, Csíkszentimre, Mind­szent, Szentlélek) egy-egy gazda­sági kérdéseket tanulmányozó kör működött. Itt jó alkalom kínál­kozott a mezőgazdasággal kapcso­latos összes pártdokumentumok megvitatására. Emellett természe­tesen módot találtunk arra is, hogy a részvevők egy másik cso­portja tanulmányozza az RKP történetének legfontosabb kérdé­seit. Ezt, a pártévfordulóra készü­lődve, feltétlenül fontosnak és szükségesnek tartottuk, s ilyen­formán a hallgatók kívánságának is eleget tettünk. — Működött-e valamilyen új tanulási forma a most befeje­ződött pártoktatási évben ? — Ebben a tanévben szervez­tünk először külön kört a terme­lőszövetkezetek vezető káderei számára. Ezen az elnökök, a bri­­gádosok, a csoportvezetők vet­tek részt. E tanulási forma külö­nösen hatásosnak bizonyult : a részvevők alaposabb szakismere­tének, magasabb fokú felkészült­ségének folytán színvonalasabban tudták megvitatni az­ mtsz-ek konkrét helyzetével összefüggő (s az ebből adódó) gazdasági kérdé­seket. — Mit tartanak az 1970—71- es pártoktatási év legfőbb e­­redményének ? — Mint már említettük, a kö­rök részvevői behatóan tanulmá­nyozták a mezőgazdaságunk kor­szerűsítését célzó pártdokumentu­­mokat. Megkülönböztetett fontos­ságot tulajdonítottak például a mezőgazdaság szervezésére, ve­zetésére és tervezésére vonatkozó párt és kormányhatározatok ala­pos megismerésének. Nem vélet­lenül, hisz ezek sorsdöntően ki­hatnak mezőgazdaságunk további fejlődésére. Propagandistáink ér­deme, hogy e fontos dokumentu­mok tanulmányozását mindenkor összekapcsolták az mtsz-ek sajá­tos, helyi problémáival. Ilyenfor­mán fokozták a részvevők érdek­lődését, s a vitát elsősorban az időszerű feladatok megoldási módjának közös megkeresése irá­nyába vezették. Sikerrel. A viták számos részvevője, köztük Péter Gábor, Balogh Imre, Kristó Er­zsébet, Sebestyén János (Szentim­­re), Lakatos Lőrinc, Boros Mag­dolna (Szentkirály), Bíró Béla, Páll Erzsébet (Mindszent), Gáli E­­tel, Bara Rozália (Szentlélek), több alkalommal is konkrét ja­vaslatokat tettek a javadalmazás új (helyi viszonylatban legcélsze­rűbb) formáira, a munkaszervezés megjavítására vonatkozóan. Ja­vaslataik legtöbbjét az mtsz-ek vezetői is jónak látták, s a tagság is egyetértett alkalmazásukkal. A másik közvetlen gyakorlati eredmény (ami szorosan összefügg az idei tanév sikerével) a tagság fokozódó részvétele a munkában. Nagy mozgás volt a télen mind a négy mtsz-ben. Soha ennyi is­tállótrágyát nem hordtak szét a földekre, mint az idén. Még öt éves trágya is akadt, aminek a széthor­­dására eddig „nem volt lehető­ség“. Ez csak egy példa a tagság növekvő munkalendületének ér­zékeltetésére, de ez is igazolja, hogy mtsz-eink dolgozói — jó­részben a pártoktatási körökön tanultaknak köszönhetően — megértették a legújabb pártdoku­mentumok jelentőségét, az azok­ból származó előnyöket. — A pártoktatási év befeje­zése után miként biztosítják a tömegpolitikai nevelő munka folytonosságát ? — A pártévforduló méltó meg­ünneplésére készülődve a továb­biakban is számos előadást, szim­­poziont tartunk, amelyek révén községünk dolgozói továbbra is lépést tarthatnak az időszerű po­litikai eseményekkel, elmélyíthe­tik politikai ismereteiket. S ren­dezvényeink sora nem ér véget az évfordulóval, május 8 után is ar­ra törekszünk, hogy a két pártok­tatási év közötti hónapokban mel­lőzzük a holtszezont, a korábbi munkánk eredményességét csor­bító, szünetet. . Borbély László KORONID: Borvíz — önkiszolgálással... Kicsoda Ön, Korobal polgártárs?... Valamelyik „ősi“ ősünk an­nak idején, ugyan kevésbé fi­noman, választékosan, de an­nál találóbban és tartalmasab­ban fogalmazta meg az embe­rekről alkotott véleményét, mely szerint : „... nagy isten­nek az ő állatkertje! ... — s mi időmúltával kiegészítettük eképpen : „... és sokan é­lünk benne ...“ Ez éppenséggel nem is len­ne olyan főbenjáró vétek, hisz végeredményben min­denkinek kell „valahová“ tar­toznia. A dolog kényesebbik (és társadalmilag kényelmetle­nebb) része azonban az, hogy saját magáról senki emberfia nem tudja még csak feltéte­lezni sem, hogy éppen ő, ő él­ne ebben az eléggé tágas „ál­latkertben“. És ez így is van rendjén, mert eme boldog tu­datlanság adja meg az ostobá­nak „a lélek egyensúlyát biz­tosító magabiztos agresszivi­tást.“ Ez lenne a tétel, a kiinduló­pontja FODOR SÁNDOR kis­regényének,a­mely tételhez még (kelléknek, kontúr-elem­nek) hozzáadódik a tipikus kisváros (amely Fodor köny­vében is tipikusan „tipikus“) a maga „nagyjelentőségű“ he­tilapjával, az Ősi Fészkünk­kel, élén a főszerkesztő, szer­kesztő, riporter és publicista, esszéíró, par­letista, magas és mély, széles és alapos tudomá­nyos érdeklődésű, és hasonló jellegű tudományos munkás­ságot (főleg a történelem te­rén) kifejtő, már-már poli­hisztor, már-már Nobel-díjat is megérdemlő Korobal pol­gártárssal. Ezzel a „tipikus“ Korobal polgártárssal, aki tú­lontúl „okos“ ahhoz, hogy miközben az általa „felfede­zett“ nehézvíz rákellenes és egyéb jótékony hatását tanul­mányozza és atom meg egyéb világjelentőségű gyárakat ál­modik az „ősi kisvárosba“, miközben állandóan a Tudo­mányos Akadémia gáncsosko­­dásától, csalárd árulásától retteg, és aki elmélyült tudo­mányos munkát ír a Dini Di­ni Dongó című, ország-világ ismerte lap számára a gom­bóc (alias : „szilvás“) múltjá­ról és jelentőségéről töretlen hévvel, tudós lendülettel — magasztos törekvéseinek zu­­hatagjában nem veszi észre, hogy ő is ebben a tágas „ál­latkertben“ él. De éppen ez az a tulajdon­sága Korobal polgártársnak, amely behozhatatlan előnyt biztosít számára mindenkivel szemben. Fodor Sándor „fantasztiku­san tudományos történetében“ „ártatlan“ tükröt tárt elénk, s velünk együtt ő csodálkozik a legjobban, hogy ebben a tü­körben­ mindegyre Korobal figurája jelenik meg. Én, te, ő? — melyikünk is ez a Korobal ? Mert valame­lyikünk mindig az ! És ki is ez a Korobal polgártárs?! Fodor „úr“ nagylelkűen, kaján pisolygással — a fülszö­veg mini-interjújában — ma­gára vállalja az általa életre­­hívott figurát. (A saját idea­lizált „én“-em Korobal, gú­nyolódik önmagával.) Ezzel a „nagylelkűségével“ mintegy arra ösztönöz, hogy ne fél­jünk mi se. Néhány észrevétel egy gyergyó­­szentmiklósi ankét után (Folytatás az 1. oldalról) vagy a megyei szerveknél, a rossz, helytelen áruelosztásnál — erre most nincs lehetőségünk ki­térni (egyelőre nem áll megfelelő tényanyag rendelkezésünkre), de amit megfelelő helyen és idő­pontban szóvá fogunk tenni. A gyergyószentmiklósi friss­­zöldségellátás ezidáig (az anké­tünk időpontjáig) spenótból állt. Az ok — véleményünk szerint — a „rögtönző­ stílus“, az „esetleg“ árubeszerzés. Nem szeretnénk, ha olyan értelmet nyerne a dolog, mintha a Zöldség- és Gyümölcs­értékesítő Központ dolgozói nem igyekeznének a tőlük telhető erő­­bedobással eleget tenni az igé­nyeknek. Mint már jeleztük, vé­leményünk szerint, sokkal komp­lexebb a hiányosságok oka. Na­gyon reméljük, hogy a beígért zöldségáru megérkezik, s hamaro­san megjelenik a gyergyói zöld­ségüzletekben is. EGY KIJELENTÉS KAPCSÁN A TUSNÁDFÜRDŐI ZÖLDSÉGÜZLETRŐL A tusnádfürdői legutóbbi körül­nézésünkről — értsük ezt szó sze­rint, hiszen a helyiségben, ami ez esetben a vizsgálat tárgya, az alig 16 négyzetméternyi, nemrég még üdülőknek kiadott szobában az ember éppenhogy fejét forgat­hatja, saját tengelye körüli moz­gását akadályozzák a hordók, lá­dák és más egyéb csomagolóanya­gok, no meg a sorbanállók —, a fürdőváros, zöldség, pontosabban primőrökkel történő ellátását é­­rintendő felmérésünkről szóló beszámolónkat egy idézettel kezdenénk. Nemrégiben a megyei Zöldség és Gyü­mölcsvállalat egyik felelős beosztottja Tusnádfürdőn eléggé nagy nyilvánosság előtt jelentette ki : „Annyi zöldség és gyümölcs lesz ebben az idényben, hogy mű­vészet lesz eladni, még a hegyre is vihetnek talicskával belőle“. Igaz, a szezon még nem kezdő­dött meg Tusnádfürdőn, de ez még nem jelentheti azt, hogy az ellátásban hézagok legyenek. Ü­­dülővendég az év minden szaká­ban hemzseg itt, és bizonyára akad közülük nagyon sok, aki — különösen ilyenkor, szép tavaszi időben — téli vitaminhiányát szeretné pótolni, érthető módon­­nem egyébbel, mint primőrzöld­séggel. Ugyanakkor nem szem elöl tévesztendő szempont az sem, hogy a városnak „bennszü­löttjei“ is vannak, akik a min­dennapi ebédet spenótfőzelékkel, cukrossalátával ízesítenék. Vá­sárló, igénylő tehát akad bőven, csak éppen a válogatnivalóval van baj. Még az említett kijelen­tés ellenére is. Jelen pillanatban a tusnádfür­­dőieket egyetlen zöldségüzlet — ha egyáltalán annak lehet ne­vezni — szolgálja ki. Ám a zsú­foltnak tűnő helyiségben a szo­kásos zöldség-gyümölcsüzleti á­­rukon kívül az idén csak egyet­len alkalommal adtak el spenótot (április 4-ig), de nem bővelkednek más áruféleségekben sem. A szo­kásos cikkek is a nápolyi szeletre, laskára, kekszre, italfélékre szo­rítkoznak és nincs burgonya, al­ma stb. Érdekes módon a rende­lésben sem szerepelnek, a primő­rök. Jánó Anna egységfelelős csak abban az esetben rendel, ha a telefonban igenlő választ kap az illető áruval kapcsolatban. Csak azt nem értem akkor, hogy miért szerepelnek mégis a rende­­lőlapon olyan zöldségek, ame­lyeket ugyancsak nem lehet kapni. A rendeléseket nézegetve, csak egyetlen és nagyon lehango­ló tényt állapíthattunk meg: a kért áruknak még ötven százalé­kát sem szállítja a Csíkszeredát ellátó központ. Egyedül a pangás, a hiánycikkek skálája százszáza­lékos. De hát akkor mire fel volt az a nagy fogadkozás, az ígéret ? Morvay Zoltán II . I // Könyvjelző Nosza hát, ne féljünk ! (Mondom én, s miközben jókat nevetek az Ősi Fész­künk kegyetlen szatírával megrajzolt főszerkesztőjének, baromságain, a figurára jel­lemző „tipikusságon“ — ne adj isten, hogy egy pillanat­ töre­dékre is magamra ismernék benne, még csak egy vonáska erejéig is ! ... Nem, kedves Fodor úr, nem ! Magának hagyom, ö­­römmel magának hagyjuk Korobal polgártársat !) Molnos Lajos * FODOR SÁNDOR : NEHÉZ­VÍZ (Kisregény), KRITERION KÖNYVKIADÓ, 1971. Az év végi számvetést a mostani munka határozza meg (Folytatás az 1. oldalról) És Zetelakán a kezdet­ kezdetén sikerrel rajtoltak. Már ezidáig elvetették a tervezett 45 hektár árpát, a 25 hektár zabot. Nemrég végeztek a 30 hektárnyi cukorré­pa elvetésével. E hét elején ki­próbálták a burgonya­ültető gé­peket is, és egyik brigádban megkezdték a burgonya ülteté­sét, és az oldalasabb területeken a fogatosok hozzáláttak a pityóka földbe­ juttatásához. A gépesítési részleg hat trak­tora a hét első napján teljes ü­­temben dolgozott: vetettek, szán­,­tottak, tárcsáztak. Mellettük dol­gozott a gazdaság 72 fogata is, a­­melyek a dombosabb területek szántásával, trágyázásával fog­lalkoztak. Naponta száznál több mtsz-tag tevékenykedik a szántóföldeken, de közben arra is szakítanak i­­dőt, hogy a legelőket, kaszálókat megtakarítsák, feljavítsák. A le­gelőkre 180 tonna nitrogén mű­trágyát szórtak el ezidáig, 150 hektár kaszálót takarítottak meg. Hétfőn is 26 személy dol­gozott bokorírtással, a kaszálók szemétjének összegyűjtésével, el­égetésével.­­ Sándor F. János a zetelaki mtsz elnöke elmondotta, hogy szorgalmas munkájukért külön dicséretet érdemelnek a gépesí­tők. Márton Lajos, Szabó Fe­renc, Lukács Árpád, Gergely La­jos traktorvezetők nevét emlí­tette, akiket bármilyen munká­ra irányítottak, mindenütt be­csülettel megállták a helyüket. De a többi gépkezelő is jó mi­nőségű munkát végzett. „Csak a gépek lennének olyan jók mindig, mint a velük dolgozó emberek“ — mondotta az elnök. (Két régi 27-es, és nemrég érke­zett új kis traktor kihasználá­sa — technikai okokból — nem megfelelő). A zetelaki gazdaság abban a szerencsés helyzetben van, hogy a gépkezelői mind helybeliek, akiknek jó szaktudá­sához hozzáadódik az ottani talajviszonyok, földek aprólé­kos ismerete, és lelkiismeretessé­güket fokozza az is, hogy­­ az „otthoni földet“ dolgozzák meg. Tény az, hogy az idén tavasz­­szal becsületes, jó minőségű munkát végeztek, és végeznek. Akárcsak a zetelaki mtsz tagsá­gának zöme. Tudják, hogy az év végi számvetést a mostani jó tevékenység határozza meg. 1971 április 8, csütörtök Napkelte : 5,45, nyugta : 18,51. Holdkelte : 16,42,­­nyugta : 4,36. Az évből eltelt 98 nap, hátra van még 267. ÉVFORDULÓK : - 1913-ban halt meg Panait Cema.­­ Egy éve avatták fel az Oto­­peni nemzetközi repülőteret. HETIVÁSÁR : Vlahica, Csik­­karcfalva, Parajd, Várhegy. TELEVÍZIÓ ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK 18:00 : MAGYAR NYELVŰ ADÁS: Csütörtöki jegyzet: A tavaszi kampány, szerkesztő Simonka László, a Falvak Dolgozó Népe felelős szerkesztője. Dr. Nagy Miklós ankétja. Dalaink­­ Lász­ló Ferenc muzikológus összeál­lítása, várható, felhőátvonulásokkal. Az or­szág északkeleti részén fokozottabb felhősödés, helyenként esők. Elszi­getelten záporesők, különösen a hegyvidékeken. Gyenge, helyenként élénkülő szél. A hőmérséklet kis­sé emelkedik. Hőmérsékleti értékek: éjjel 0 és 10 fok között, nappal 10 és 20 fok között, helyenként maga­sabbak. Mai rejtvényünk HASZNOS MÉREG (neve a vízsz. 15-ben) VÍZSZINTES : 1. A szerves vegy­ipar ezt is készít belőle. 9 Kéz vagy láb 12. A vízsz. 17 és 20 utolsó betűje. 13. Füves terület. 14. Keverék. 16. Kondér 17. KIO. 18. Művészet lati­nul. 19. Zamatot. 20. Vár németül. 21. Személyes névmás. 22. Egy fél szelén ! 23. Folyó a Szovjetunióban. 24. Ittrium 25. Hidrogén. . . az alap­anyaga a plexiüvegnek és a mester­séges kaucsuknak is. 26. LS. 27. Ezt nézzük a TV-ben vagy hallgatjuk a rádióban. 29. Testrész. 30. Számrend­szerünk alapszáma. 31. Csak — néme­tül 32. . . .-ba dob. 33. . . . tt — szín­padi tánc. 34. YR. 35. Törzsszám. 36. Vissza­­hasad. 37. Száraz levelek. 38. Csomósra. 40 A szervetlen vegyipar­ban is nélkülözhetetlen, pl. ... -k készítéséhez. FÜGGŐLEGES : 1. Központja X Vissza más ember sikerei dühvel töl­tik el. 3. Mesterség. 4. Csődör. 5. For­dított névmás. 6. A hazai autók jel­zése. 7. Élő is van ilyen. 8. Megyénk­ben ered. 9 Tellur. 10. Vissza. A Lett SZSZK fővárosa 11. A . . .-gyártás­ban is felhasználják a szóban forgó anyagot. 16. Értesítés. 17. Török ere­detű nép volt. 19. A Tisza baloldali mellékfolyója. 20. Visszahajít ! 21. A legtöbb vízsz. 15-öt . Sok­ gyártásá­hoz használják fel. 22. Szilícium és kén. 23 Jutalom. 25. Orosz uralkodói cím volt. 26. A madarak ebbe a rend­jébe tartozik pl. a szalonka 28. Gom­ba. 29. Szalad. 30. Trópusi erdőkben élő páratlan ujjú patás. 32. Belső szerv. 33. írásunk alapja. 35. Vízi gerinces 36. öklet. 38. Kálium és nitrogén. 39. Dús. 41. Magánhangzó. 42 Római 500. (Összeállította : EIGEL ERNŐ) 18,30 — Autósoknak. 18,50 — Be­széljünk helyesen románul. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 —■ Élő, történelem. 20,40 — 50 év, 50 visszaemlékezés. 20 50 — Versek 21,10 — Folklórműsor. 21,20 — Do­kumentumfilm. 22,00 — Híradó. 22,10 — Enrico Macias énekel. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora ÁPRILIS 9. PÉNTEK Magyar nyelven : 6—6,30 — Kalen­dárium. Időjelzés. Állattenyésztők tíz perce. A takarmányalap biztosítá­­sa elsődleges feladat. Kívánságzene: 18—19,30 — Hírek, tudósítások. Zene Ipari krónika: Napirenden a terme­lési feladatok teljesítése. Kapcsoljuk a III-as stúdiót: Top 15; Eurovízió 1970; Simándi József énekel; Szimfo­nikus beat; Egy elfelejtett énekes — Buddy Holly; Új lemezek; A Szak­­szervezetek marosvásárhelyi művelő­dési házának kamarakórusa énekel A rádió dekameronja: Nagy István : Hideg Marci politikai beszámolója: Népi táncmuzsika. MOZI­ ­ ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : Sze­mélyi zárlat. Olasz film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Diákok. Román film. SZÉKELYUDVARHELYI Homorúd : A tenger dalai. Színes, szélesvásznú román-szovjet film GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A csavargó (I—II. rész) Indiai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famun­kás : Moll Flanders. Színes, széles­vásznú angol film. MAROSHÉVIZI Căliman : B. D ak­cióba lép. Színes román film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Fügefalevél. Magyar film. VLAHICAI filmszínház : Kortársad. (I.—II. rész) Szélesvásznú szovjet film. BALANBÁNYAI Bányász : Dr. Ma­­busse visszatér. Német film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A karácsonyi fa. Színes francia film. BORSZÉKI Borszék : Jöjjön holnap. Szovjet film. BORSZÉKI Forrás : Titanic keringő. Román film. MADÉFALVI Vasutas : Csak a szob­rok némák Szovjet film GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Találkozás a régi mecsetnél. Széles­vásznú szovjet film. LÖVÉTEI filmszínház : Brabant­i Ge­novéva. Színes spanyol-olasz film. PARAJDI filmszínház : 24—25 nem tér vissza. Szélesvásznú szovjet film. DITRÓI filmszínház : ,7" Színes francia-algériai film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Mayerling. (I—II. rész) Színes fran­cia-angol film CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Száz karabély. Színes amerikai film. CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház : King Kong szökése. Színes japán film CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Az ördöngös Ár­gomán. Színes olasz film CSÍKSZEPVIZI filmszínház : Via Ma­la. Színes német film. HODOSI filmszínház : Az utolsó Mo­hikán. Színes francia-angol-román film. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Inté­zet előrejelzése szerint enyhe idő 1971. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK ­ Új könyvek I KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Néró: H a véres költő H Regény. Magyar klasszikusok. H 248 oldal. Ára fűzve 6,50, köt­y­ve 9 lej. 1 SÜTŐ ANDRÁS Anyám könnyű g álmot ígér g Naplójegyzetek. Illusztrálta De­b­­nk Ferenc. Második kiadás. 248 H oldal. Ára fűzve 8, kötve 10,50 H lej. I STANCU, HORIA A félhold­­ árnyékában . Fordította Ferencz László. |§ Nagyszabású történelmi re­ji­gény, a XVIII. század vége ha­ll­­yatló török birodalmának szé­l­­lesvásznú panorámája. Jórészt­­ ismeretlen, rendkívül izgalmas­­ korszak és egzotikus színtér.­­|§ Levante, Egyiptom, Havasalföld­­ és a görög szigetvilág - eleve-é­ledik meg az olvasó előtt. 584 H oldal. Ára fűzve 17, kötve 22,50­ 0- lel. Apróhirdetés ELADÓ egy négyszoba, kony­­hás, családi ház melléképülettel, borvízkúttal az udvaron. Csík­szentkirály 131 szám alatt. Érdek­lődni Kovács István Székelyud­varhely Malom utca 12. ELADÓ, egy azonnal beköltöz­hető családi ház. Csíkszereda Köztársaság utca 144 szám. ELADÓ 15 család méh, érdek­lődni Hargita megye, Maréfalva 198 szám alatt. PRONOEXPRES Az április 7-i húzások nyerőszámai: I. HÚZÁS : 45, 17, 26, 10, 2, 8 Nyereményalap : 1 843 680 lej II. HÚZÁS: 11, 40, 39, 41, 19 Nyereményalap : 1 057 039 lej 4 S­zelíd A Nagy-Homoród völgyét ne­vezhetném a szelídség völgyének is. Itt a barázdahátú dombok szinte halkan simulnak , egymás­ba s a csendes hajlatokban apró, már-már, mesébe illő falvak pi­hennek meg. Kanyargós köves utcák szélén állnak a házak, mind jönnek, a dombtető felé hú­zódnak. S ezeket a falvakat, a dombok homlokát hűsen ölelő erdőkáréj őrzi. Őrzi a csendet, a termékeny föld s az ember sze­lídségét. Mert itt az ember töké­letesen azonosult a tájjal, talán még szelídebb. Mondják, hogy errefelé ritka az emberek között a harag s a bicska sem nyílik ki, mint éi székely falvak zömében. Ezt bizonyítja a községi bírás­kodási bizottsághoz érkező ügyek száma is. Egy év alatt 27 ügyet tárgyaltak ebben a tizenkét fa­luból álló községben. A legnagyobb falu a községköz­pont Homoródszentmárton, a­ vidék mely nemcsak nagyságával, ha­nem központi fekvésével is a vi­dék központja. És aztán követ­keznek a többiek, Szentpál, Abásfalva, Gyepes, Szentpéter, Városfalva, Becsenyéd, Kénos, Keményfalva, Bágy, Remete és a legkisebbik Fokod, amely nap­­ról-napra kisebb lesz s amelynek a négy osztályos iskolájára még két esztendő néz ki. Azután már nem lesz bár egy tanítóra való gyermek. A község csak kiterjedésben tartozik a megye legnagyobbjai közé. Lakóinak száma 4600 körül ingadozik, 1675 család fogja ma­gába a 2300 férfit és a 2350 nőt. A lakosság alapfoglalkozása a földművelés, de sok a mesterem­ber s az utóbbi időben, főként a fiatalok, sokan dolgoznak váro­son. Naponta tizennyolc autóbusz dübörög végig ezeken az apró falvakon. A római kasztrum helyén épült Homoródszentpálon vannak ud­varok, ahol az erősebb nyári zá­porok kimosnak egy-egy ezüst denariust vagy sestertinust. De a római kori sóbánya maradvá­nyai is jól láthatók. A tizenket­tedik században már annyira né­pes község Homoródszentmárton, hogy az egykori pápai jegyzék több kaput említ, mint a korabeli Székelyudvarhelyen. A történe­lem vihara Nagy­homoród men­tét sem kíméli, ezért erősítik meg a 14. század elején a temp­lom körüli várat. Maradványai ma is jól láthatók, s amelynek védelmére I. Rákóczi György 5 főből álló őrséget rendel. De a rég múltról vall a faluban talál­ható Ugrón kúria is, amelyet mű­emlékké nyilvánítottak. Sajna, műemlék volta ennyiben ki is merült. Pedig milyen jó otthonra találna egy eljövendő községi múzeum. Olyan helyek is vannak, ahol az elmúlt évben nyolcszor öntött ki medréből a Nagy-Homoród. A szentmártoni gazdaság határát pedig elverte a jég, így hát nem csoda, ha a község mind a négy gazdaságában az el­múlt évben nem a leg­jobban sikerültek a dolgok. A legjobban talán a szentpáli osztott, igaz a legjobb gazdaság is. Jóllehet az itteni termelőszö­vetkezet árnyéka egykori önma­gának, a néhány év előtti rajon legjobb termelőszövetkezetének. De amióta a melléküzemmel megtörténtek a visszaélések, a­­zóta mintha mindenki félne, mintha kihalt volna a vezetők­ből a kezdeményező készség. Nem is osztanak annyit. Kimon­dottan, csak a növénytermesztés­re és az állattenyésztésre alapoz­nak. Ez az út igaz, hogy hosszabb, de tisztább. A gyepesi, az abás­­falvi és a szentmártoni gazdasá­gok valmivel gyengébbek, de talán ez az év új szervezési, ja­vadalmazási lehetőségeivel gyö­keres fordulatot hoz. Itt is az i­­deje, hisz a gyepesi s a szent­páli mindjárt húsz éves. A szent­mártoni 1961-ben, az abásfalvi 1959-ben alakult. Tehát, nemcsak a lehetőségek, hanem a múlt is többre kötelez. És segíti a meg­újhodást a tavaly létesült gépesí­tési állomás is, amelynek jelen­legi székhelye Szentpál. Igaz lét­­jogosultsága ezután nyer bebizo­nyítást, hisz a hajdani részlegek gépparkja még nem bővült je­lentősen. Szó van arról, hogy székhelyét a központba helyezzék át. De talán jobb ha ottmarad, hisz a Kis-Homoród völgyét is ez az állomás kell kiszolgálja, és Szentpál ebből a szempontból nézve központibb fekvésű. Ebben a tavaszelőben az időjá­rás is mintha a vidékhez szelí­dült volna. A párálló szántóföldek már régen benépesültek. Egy kicsit gyanúsan fogad, ta­lán a kellemetlen idegentől fél. Ő a gazdaság ezermestere. Túl van a hatvanon, nyolc gyermeket nevelt fel becsületben. Ennél a pontnál feloldódik szótlansága. Életéről mesél. Hosszas beszélge­tésünk vége felé a könyvekről tárgyalunk, és elég egy elragad­tatással említett könyveim, hogy mindent megtudjak róla, hogy el tudjam helyezni a korban. A Sütő könyvéről, az Anyám könnyű álmot igérvől mondja, hogy meg­ér minden eddigit amit olvasott. Mintha az ő életét írták volna meg, annyira igaz a könyv. Ta­lán elégtételt is szolgáltatott. A Nagyhomoród mentén szé­pek a házak, szinte egymással versenyezve nőnek magasabbra. Jó módúak itt az emberek. Év­ről évre városiasodó kép fogad­ja az errejárót. De nemcsak kül­sőre szépek, hanem belül is ren­dezettek. Szinte egyetlen lakás­ból sem hiányzik a rádió, ponto­sabban 786 darab van a község­ben. A tv sem ritkaság, hisz 112 házban létezik az ötödik fal. Ta­lán ennek tulajdonítható hogy a papíron szállított szellemiek, má­­sodrangúak. (423 Hargita, 330 Előre, 168 Dolgozó Nő, 110 Fal­vak népe, 79 ifjúmunkás). I/­m kevés, ele lehetne több is. Akár­csak a könyvtár olvasóinak szá­ma. Egyetlen községi könyvtár, a szentpáli részleggel, az ide tar­tozó mozgó könyvtárakkal 26 600 kötettel s a 800 olvasóval, (a­­melybe nem számítódnak bele a kicsi falvakban lévő olvasók) tevékenykedik. Talán a létszám­mal nem is lenne baj, ha a könyvállomány összetétele meg­felelő volna. De itt is, a minde­nütt fellelhető rendszertelenség az ellátásban. Sok a csak leltári­­számot szaporító könyv, kevés van abból, ami szükségeltetik és keresett, így hát az olvasónak nincs nagy lehetősége a váloga­tásra. Azt eszik amit feltálalnak. A szobrász itt született. A pa­rasztvár melletti temetőben más­fél méter magas talapzaton apjá­nak állított emléket. Bronzba ön­tötte a fájdalmat. És érezheted ezen a szobron, szinte benne lá­tod a tűzmadár küzdelmét önma­gával, az újra születéssel. És ér­zed a költő oly szépen megéne­kelte függőleges lovak fájdal­mát, ahogy tomporukra rogynak. És érzed a bagolyhuhogásos éj­szakát, hallod a bágyi vár alól csörgedező, vízvezetékbe zárt Nyikulát vízének visszahívó ere­jét. Az öreg faragó — Kádár Dom­bi Mózes — a tavaly egy jól mű­ködő faragász kört vezetett, az iskolában. Hisz meg kell tanulják ezt a mesterséget a fiatalok is, hogy ne vesszen ki. De nemcsak faragni, hanem festeni is tanítot­ta. A jól ismert ládafiúk, tálasok, asztalok kék alapjára is épp oly hozzáértéssel festi ő a tulipáno­kat, mint ahogy körtefába farag­ja a szegfüvet. Ottjártamkor, egy táblát fara­gott, jobb szélén egymásra zsú­folt kopfyafák őrzik a falu hősi halottainak nevét. Emlékükhöz méltó a munka is. De talán mintha megcsappant volna a munkakedve. Hosszas faggatás után, kiderül, hogy egy megyei kiállításra beküldött munkáit nem kapta vissza. El­tűntek nyomtalanul, s még a mi-

Next