Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-05 / 105. szám
A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT NEVELTE * * JÓZSA BÉLA a népek közötti testvériség A hazai munkásmozgalom, a Román Kommunista Párt története folyamán sok, a dolgozó néphez hű forradalmi harcos áldozta fel életét a párt ügyéért, a szocializmus győzelméért, közülük többnek a székelység adott életet. Ezeknek az áldozatkész harcosoknak a sorába tartozik Józsa Béla is. Józsa Béla 1898 december 4-én született a Székelyudvarhely melletti, alig százhúsz házat számláló Hodgya faluban szüleinek, Józsa Mózesnek és László Borbálának harmadik gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd Udvarhelyen folytatta tanulmányait. Az itteni kőfaragó és kerámia szakiskolában, a kőfaragó tagozaton. A kőfaragó iskolát 1916-ban fejezte be kitűnő minősítéssel, majd az akkori nehéz gazdasági, társadalmi viszonyok kényszerítő hatására elindult világot látni, szerencsét próbálni. Egyelőre a nagyvilágot a fiatalember szemében Kolozsvár jelentette. Székelyudvarhelyről való távozásával Józsa Béla életének egy aránylag nyugalmas szakasza ért véget. Még be sem töltötte a tizennyolcadik életévét máris a harctérre kerül, ahol megismerkedik az imperialista háború minden borzalmával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre eljut Bosznia és Hercegovina lövészárkaiba is. Józsa Béla még nem érti a világraszóló esemény igazi értelmét, mégis egész lényével azok mellé áll, akik a gyűlölt múlttal számoltak le. Nélkülözéssel, szenvedéssel, fájdalommal teljes évek következnek. Betegen tér vissza Kolozsvárra. Időközben családja is ideköltözött. A háború itt is érezteti hatását. Nehéz kenyérkeresethez jutni. Egy ideig Füredi szobrásznál dolgozik, de az itt kapott pénzből nem tud megélni. Hogy biztosítsa betevő falatját asztalosnak szegődik el, majd Nagy Istvánnal együtt Bukarestbe és Galacra megy. Galacon asztalosként dolgozik a hajógyárban. Itt ismerkedik meg a szervezett munkássággal, maga is részt vesz a gáláés szakszervezeti mozgalom akcióiban, majd a Román Kommunista párt soraiban találjuk, melynek tagjaként kitűnik bátor, következetes forradalmi magatartásával. Tevékenysége nem marad észrevétlen a megtorló szervek előtt, figyelni kezdik. Józsa Béla önfeláldozással vette ki részét abból a harcból ami harcosa lyet a kommunisták, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség legjobb fiai, románok, magyarok, németek vívtak a tőkés-földesúri rendszer megdöntéséért, a haladásért, a szocializmusért. Kolozsvárra való visszatérése életének egy új szakaszát nyitotta meg. Most kezdődik igazi forradalmi tevékenysége. Nagy István visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Józsa Béla szenvedélyes fényképész volt. Első mozgalmi cselekedete egy fényképkiállítás megszervezése volt. A fényképek a kizsákmányolok és az elnyomottak lakóhelye közötti éles különbségeket világították meg. 1924 után a Romániai Vörös Segély és a Román Munkássegély vezetőségében tevékenykedett. Ez a munka , melynek fő célja a terror áldozatainak segítése, a sztrájkolók, a letartóztatottak és ezek családjának a támogatása volt —, mély emberi tartalmat nyert Józsa Béla életében, aki a néphez hű, elszánt forradalmár, a párt fegyelmezett harcosa fő jellemvonásának a humanizmust tartotta Munkásságának elismeréseként 1932-ben Berlinbe küldik a Vörös Segély nemzetközi kongresszusára, ahol a Román Kommunista Párt Erdély és Bánság területi szervezetének tagjaként az itteni munkásokat képviseli. A nemzetközi munkásmozgalom legjelentősebb képviselőivel való találkozás, a proletariátus forradalmi tapasztalatának megismerése nagy fontossággal bír elkövetkező munkásságában. Józsa Béla fáradhatatlanul tevékenykedett a párt által irányított kolozsvári Munkássegély keretében, amely nagy számú munkást tömörített maga köré, akik hosszú ideig támogatták e szervezetet. Józsa Béla nagy hozzáértéssel aknázta ki a Munkássegély törvény adta lehetőségeit a munkások nevelésére, a marxi-leniai tanítások iránti érdeklődésük felkeltésére. Jelentős szerepe van a munkások számára rendezett szemináriumok és előadások megszervezésében is. Ezzel egyébként a párt azt a célt követte, hogy minél nagyobb számú értelmiségi dolgozó részesüljön kommunista nevelésben. 1933 után, a fasiszta előretörés éveiben, amikor is legfontosabb feladattá vált a tömegek helyes tájékoztatása, helyes irányba való mozgósítása, Józsa Béla megkülönböztetett figyelemmel követi e szemináriumok irányítását. Ezek hosszú ideig, csaknem 1940-ig működnek. Ezekben az években az RKP fokozza azirányú tevékenységét, hogy kihasználja az összes legális és illegális harci formákat annak érdekében, hogy mozgósítsa az összes erőket az ország fasizálódása ellen az RKP megbízásából Józsa Béla résztvesz a kolozsvári Munkás Atheneum megalakításában. A Munkás Atheneum keretén belül alakult ki a Forradalmár írók csoportja, amely tagjai közé számlálta Asztalos Istvánt, Brassai Viktort, Gáli Ernőt, Józsa Bélát, Nagy Istvánt, Salamon Lászlót, Balogh Edgárt, Csehi Gyulát és másokat. A szervezet célja a marxista kultúrának és eszméknek a nép körében való elterjesztése volt. A Munkás Atheneumban Józsa Béla értékes munkát fejt ki. A kommunista harcos Józsa Béla mesterien kezelte a tollat, egész tehetségét a tömegek, a béke, a haladás, a fasizmus elleni harc, a társadalmi igazság, a népek közötti igaz barátság szolgálatába állította. Az értelmiséggel való közvetlen kapcsolata serkentette közírói és költői fejlődését. Első versét 1928-ban írta, egyik sógora fel is olvasta ezt egy szakszervezeti gyűlésen. Közírói tevékenységét főleg az 1935—1936 között Marosvásárhelyen megjelent Új Szó hetilapnál való munkássága jelzi. A lap szerkesztését a párt bízta Józsa Bélára. Majdnem minden vezércikket ő írt Simó András álnéven. A hetilapban számos cikket közöl, amelyben hangsúlyozza a Népfront valamint a kommunisták harcának fontosságát. Sok cikkét közli a Brassói Lapok (1938), a nagyváradi Friss Újság, a kolozsvári Erdélyi Magyar Szó. 1941 és 1943 között Székely Béni álnéven cikket közöl a Népszavában, majd László Béla néven a Szabad Szóban. Ezekben a cikkekben a kizsákmányolás ellen, a demokratikus szabadságjogok és a béke védelmére emeli szavát. Mind költészetét, mind prózáját teljességgel alárendeli meggyőződésének, a békéért, a népek, nemzetiségek összefogásáért vívott harcnak. Csehi Gyula, az Ötvenhét vers című gyűjtemény előszavában agitátor költőként jellemzi Józsa Bélát. (A könyv a fasizmus áldozatainak, Brassai Viktornak, Józsa Bélának, Korvin Sándornak és Salamon Ernőnek a verseit tartalmazza.) Kolozsváron, Bukarestben vagy a galaci hajógyárban állandóan az elnyomottak között élt. Tudatában volt annak, hogy az igazi kommunista vezető a tömegek között él, ismeri vágyaikat, törekvéseiket. Tevékenysége folyamán jelentős személyiségekkel találkozott. 1937-ben a kolozsvári Gajdului utca egy konspiratív házában a kommunista párt megbízásából dr. Petru Grozával tárgyal a népfrontról, az Ekés front és a MADOSZ közös tevékenységéről, Románia dolgozó népének összefogásáról. A bécsi diktátum után újból találkoznak Kolozsváron. Ez alkalommal a román lakosság és elsősorban az értelmiségiek mozgósítását beszélik meg a magyar antifasiszta mozgalom támogatása érdekében. .Az 1940 augusztusában végbement események idején Józsa Béla a párt Erdély és Bánság területi bizottságának tagjaként a román és magyar munkások körében tiltakozó akciókat szervez a bécsi döntés ellen. Az RKP KB határozatának megfelelően Józsa Béla, a bécsi diktátum után Észak-Erdélyben maradt. Hasznosítja az RKP harcosaként szerzett tapasztalatát, S internacionalista feladatának eleget téve, a horthyzmus elleni harcra buzdította a párt s a befolyása alatt álló szervezetek tagjait. Sok esetben kijelentette, hogy egy, a románokkal való közös harcban fel lehet számolni mindazt a rosszat, amit a fasizmus és a Horthy-kormány tett. A Szamos tartományi Titkárság tagjaként elszánt tevékenységet folytat a nemzetiségek közös frontjának a megalakításáért, a fasizmus, a háború és a sovinizmus ellen. Ebben a harcban Józsa Béla jelentős sikereket ért el, s ez cselekvésre készteti a megtorló szerveket. 1941 június 22-én illegalitásba vonul, forradalmár lelkesedése azonban a régi maradt. A Szamos tartományi bizottság titkáraként jelentős fasizmus- és háborúellenes tevékenységet fejt ki. Bujkálni kénytelen, de a munkát nem hagyja abba. A horthysta hadsereg védelmi osztályának kopói naponta házkutatást tartanak nála. Felesége egyre ismételt: — Nem tudom, hol van. Nekem azt mondta, hogy elmegy munkát keresni. Hosszú ideig egyik öccsének házában lakott. A két év alatt, amíg a horthysták üldözték, számos illegális lakásban élt. Két évnyi keresés után azonban nyomára akadtak. A szamosfalvi lágerbe viszik, ahol az inkvizícióra emlékeztető módszerekkel kínozzák tíz napon át. A verések, kínzások következtében minden ereje elhagyja. Ekkor éhségsztrájkba kezd. Mivel meg akarták tudni „titkait“, megpróbálták meghosszabbítani életét — mesterségesen táplálták. Nem volt hajlandó semmilyen élelmet elfogyasztani, ezért minden erejével összeszorította ajkait. Hogy táplálhassák, a zsandárok két fogát kiverték, s az így keletkezett résen át vezették be a szondát a gyomrába. Életét azonban már nem lehetett megmenteni. 1943 november 22-én meghalt. Testvérei csak gyanították halálát. Hogy megbizonyosodjanak, elmentek a temetőbe, hogy megnézzék, nincs-e friss sír. A temetőőr azzal a feltétellel, hogy titokban tartják, elmondta nekik, hogy azon az éjszakán egy holttestet helyeztek el a kápolnában. Meg is mutatta nekik. Felismerték testvérüket, Józsa Bélát. A család engedélyt kért, hogy eltemethesse. Engedélyezték azzal a feltétellel, hogy a temetésen a családon kívül senki sem vesz részt. Ennek megfelelően Józsa Bélát egy száz katonából álló sorfalon belül a családja kísérte ki utolsó útjára. A munkások távolról, egy-egy sír mögé bújva nézték végig a hős temetését. Olyan embert öltek meg, aki mindennél többre értékelte az emberséget, aki korlátlanul hitt a haladás győzelmében, annak az időnek az eljövetelében, amikor szülőföldjén is győztesen leng majd a szocializmus zászlaja. A kis székely falu szülöttje, népének szerelmese, a testvériség harcosa, a Román Kommunista Pártnak ez a hű fia, aki a legmagasabb áldozatot hozta eszméiért, örökre élni fog a nép emlékezetében. Vofkori László 1971. MÁJUS 5. SZERDAA Nagy idők (Folytatás az 1. oldalról) Köblös Elek és Imre Aladár nevét is, a Román Kommunista Párt kezdettől következetes marxistaleninista nemzetiségi politikájának hű és beszédes bizonysága képpen. Aztán a marosvölgyi famunkások harcainak bizonyítékai tűnnek a szemünkbe, amelyek szerves részét képezik a Román Kommunista Párt vezette forradalmi munkásmozgalom nagyszerű történetének. Büszkeség és tisztelet tölt el valamenynyiünket, amikor látjuk, hogy megyénk munkásai, dolgozói is milyen derekas részt vállaltak pártunk hősies harcából. Az 1929—1933-as nagy munkásharcok idézése következik, a forradalmi mozgalom aranylapjai e nyomában zók, amelyeket ezrek és ezrek írtak életük és vérük árán. Az önfeláldozás és a helytállás nagyszerű példái ezek. Vasile Roaitu halotti bizonyítványának másolata, „megbocsájtható emberölés“ — konklúzióval, a burzsoá földesúri elnyomás embertelen cinizmusának kézzelfogható bizonyítékával. .. A doftanai börtön celláinak fényképe, a betonpadló, a se napsugár, se takaró, a cellák világa, amellyel az elnyomók gátat igyekeztek vetni a történelem előrehaladásának. ... Aztán az egyik képen fiatalembert látni, az Országos Antifasiszta Bizottság egyik tagját , Nicolae Ceauşescut, a brassói kommunista per egyik bátor 19 éves vádlottját, azt a nagyszerű embert, akit ma az egész ország dolgozói, nemzetiségi különbség nélkül olyan nagy megbecsüléssel, szeretettel öveznek. Egy harcos élet kezdetét jelzi, egy sorsot jelképez ez a fénykép, amely maradéktalanul, minden rezzenésével népéért volt, s ma is a kitartó munka és helytállás nagyszerű példáját jelenti mindanynyiunk számára. . . .Képek, szemelvények, jegyzőkönyv másolatok tovább, hoszszú sorban egymás mellett, a Munkásegységfront, a pártvezette MADOSZ, tevékenységét bizonyítandó, az antifasiszta fegyveres felkelés nagyszerű tetteinek idézőjeként, a felszabadulást követő nagy társadalmi átalakulás korszakából, alkotó mindennapjainkból. A román nép és a vele testvéri barátságban, egységben élő romániai magyarság, valamint hazánk többi nemzetisége történetének legszebb lapjai ezek, szimbolikusan „átforgatni“ őket tettekre ösztönző, nagy élmény mindannyiunk számára. PROXISOK ÉS ISKOLÁSOKNAK Zászlókkal vonultak fel Piros lobogókkal vonult fel több mint 900 Csíkszeredai fiatal. Kora reggel nagy mozgolódás volt a Városi KISZ Bizottság székházában. Percről percre szólt a telefon s az emberek kutatva nézték az eget, hiszen szombaton esett. S aztán nyolc órakor az ifjúsági vezetők úgy döntöttek, hogy munka lesz a javából. ★ Autóbuszok és nyitott kocsik indultak az ifjak után s nemsokára vidám, daloskedvű fiatalok énekétől teltek meg az utcák, amerre elmentek. Sokan fordultak meg, talán csodálkoztak is. Szemerkélni kezdett az eső. S válaszképpen vidám indulóra zendített a társaság. A központban aztán két csoportra oszlottak. A „gyalogosok“ az épülő kórházhoz, a „motorosok“ a Hargitára indultak. ★ Harminc perc után verejtékeztek a fiatal homlokok, s az erdész nem akart lassítani. Aztán felértünk a vágtérre. Tíz perc szünet. A Mezőgazdasági liceu«««' tanulói labdátt kotortak 'elő, kört ■alakítottak, s az elméleti liceumisták is hamar bekapcsolódtak a játékba. Az éhesebbek rögtön asztalt terítettek... majd csoportok alakulnak, kezdődik a munka. ’ A hegyoldalt ellepik a fiatalok. Jókedv, nevetés, tisztul a terep gyűlnek a halmok. Serények az ifjú kezek. Amikor mindenki belemelegedne a munkába, esni kezd. Magas fenyők nyújtottak menedéket. Az egyik csoport tovább dolgozik. Jó ötven méterrel megelőzik a többieket. Miután kisüt a nap, mintha kevesebben dolgoznának. Később egyenként szállingóznak elő, s csak úgy röpködnek az élcelődések és megjegyzések. Az élcsoporthoz két ember akar csatlakozni, de nem fogadják be őket. Igazuk van ! Dolgozzék mindenki magáért ! ★ Az idős erdész nagyon elégedett, dicséri a szorgos kezek munkáját. Ebédszünet következik. A srácok farkasétvággyal esznek. Az egyik fa alatt óriási halom étel. Körülötte vagy tízen is serénykednek. Tíz perc múlva semmi sincs belőle. Utána megint munka. Aztán két órakor mindenki szalad , esik, mintha dézsából öntenék.. Szerencsére már várnak a kocsik. Felcsendül a nóta. Útban hazafelé valaki megkérdi. „Jövünk-e még, srácok ?“. „Igen!“ — hangzik kórusban a válasz. Fúj a szél, lobogtatja a zászlókat. Sokan megfordulnak utánunk, mosolyognak, integetnek. Pap János ★ Mindig előre „Köszönjük pártunknak boldog gyermekkorunkat“ jelszóval az 1. számú iskola pioníregysége lelkesen készült és készül május 11., pártunk megalakulásának 50. évfordulója megünneplésére. Pionírjaink hálaérzetét ébresztette fel a hős kommunisták iránt a doftanai börtön meglátogatása. Kultúrfesztivált tartottunk a Román Kommunista Párt félévszázados évfordulója tiszteletére. Egységünk albumokat állított össze a párt tevékenységéről. A legszebb albumot a VII. A osztály tanulói készítették. Beneveztünk a „Dicsérlek, védlek, énekellek“ című szavalóversenyre. A szavalók a pártról és a hazáról szóló verseket szavaltak. Iskolánkból kitűntek Füstös Katalin, Vasile Ecaterina és Imets Erzsébet. A költő szavait elevenítették meg a verseny zárásakor, híven kifejezve iskolánk tanulóinak párt iránti szeretetét. Neked kell megköszönnöm, drága pártom A szép és boldog gyermekéveket, Hisz szépelű,mint vidám kert sok virággal, Melyből az árnyék végleg elveszell.. . Május 8-án díszösszejövetelt tartunk a félévszázados évfordulóra „Vörös nyakkendőm“ címmel. Szívem forró hála járja át. És tisztelegve állok meg előtte A párt előtt, akinek zászlaját én hordom. Holnap én viszem előre! „Örvendj, dalolj velünk“-pionírtalálkozón is részt vettünk a szászrégeni 2. számú líceum pioníregységével. Közös üzemlátogatást szervezünk, megismerve ezáltal városuk s egyben hazánk fejlődését az 5 éves terv időszakában. Mozzanatok a párt harcából témájú pionirösszejövetel alkalmával a tanulók nagy érdeklődéssel hallgatták és figyelték Lőrincz Feri bácsi régi pártharcos mondatait. E találkozó jó alkalom volt arra, hogy még jobban kialakuljon bennünk az az erős akarat és elhatározás, hogy a párt ügyéért mindig készen legyünk. Így szól a pionírfelhívásunk is: A NÉP DICSŐSÉGÉÉRT, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG FELVIRÁGZÁSÁÉRT, A PÁRT ÜGYÉÉRT — ELŐRE — — MINDIG ELŐRE — Veres Mária egységelnök, 1. számú általános iskola r— Jegyzei Mint minden évben az illetékes szervek, most is ebben az időszakban véglegesítik a vasúti és gépkocsi menetrendet. Arról már beszámoltunk, hogy az idén e téren számos jelentős módosítás történik. Növekszik az egyes járatok száma, jobb összhangot teremtenek a különböző szállítási eszközök érkezési, illetve indulási ideje között, csökkennek egyes járati idők. Egyszóval kényelmesebbé válik az utazás, jobb körülmények között közlekedhetünk. Örvendetes, hogy évről évre erőteljesebben nyilvánul meg az a törekvés, hogy megfelelőbb módon elégítsék ki a szállító vállalatok az utazóközönség igényeit. Persze ez nem jelenti azt, hogy még nincsenek problémák, visszás helyzetek. Megyénkben is sokan bírálták egyes járművek menetrendjét. És nem alaptalanul. Úgy tűnik, némi javulás várható a május végén érvénybe lépő menetrendtől. Azt is tudjuk, hogy nem tartozik a helyi szállítási Talán még nem késő... egységek hatáskörébe a menetrendek jóváhagyása. De az is igaz, hogy rajtuk is sok múlik azok elkészítésében. Határozott közbenjárásra van ahhoz szükség, hogy az utazó közönség néhány indokolt kérése orvoslást nyerjen, mert ilyen kérés szép számmal érkezett szerkesztőségünkbe is. Ezek, meg vagyunk győződve, nem ismeretlenek a szállítási szervek előtt sem. Itt van például a Csíkszereda — Székelyudvarhely útvonal problémája. A reggeli órákban Székelyudvarhelyről négy autóbusz is indul a megyeszékhely felé (talán túl sok is). Délben csupán egy és az is lényegében nem megfelelő órában. Csíkszeredából reggel két autóbusz indul Székelyudvarhely felé (fél hatkor és kilenckor), mindkettő jórészt kedvezőtlen időpontban. Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy a reggeli fél hatos Székelyudvarhely — Marosvásárhely járaton általában kevés utas van. Ez az észrevétel érvényes a déli 13 órakor Székelyudvarhelyről induló járatra is. Tehát : reggel jól lehet utazni a megyeszékhely felé és rosszul onnan a municípiumba, délben fordul a „kerék“. Kedvező a Csíkszeredából utazni akaróknak és hátrányos a Székelyudvarhelyről indulók számára. Több megoldás is kínálkozik e viszonylag fonák helyzet felszámolására. Ezek közül a jelenlegi körülmények között talán a legegyszerűbb a járatok újraelosztása lenne. Mert például nem látjuk annak különösebb akadályát, hogy Székelyudvarhelyről délben a későbbi órákban (14—15), Csíkszeredából pedig későbben induljon a félhatos járat, vagy korábban a kilenc órás. Egyetlen példa kapcsán próbáltuk körvonalazni azt, hogy talán nem is annyira a gépkocsik számának a növelésére, mint inkább a menetrend tökéletesítésére van szükség. Hecser Zoltán 1971 május 5, szerda Napkelte : 5,02, -nyugta: 19,25; Holdkelte : 14,33, -nyugta: 2,43. Az évből eltelt 125 nap, hátra van még 240. ÉVFORDULÓK: — 1945-ben Csehszlovákiában ezen a napon kezdődött a felkelők harca az ország felszabadításáért a fasiszta megszállás alól. — 1818-ban született Karl Marx. — 150 éve halt meg Bonaparte Napóleon. HETIVÁSÁR: Csíkszereda, Borszék. TELEVÍZIÓ MÁJUS 5. SZERDA 18,00 — Gazdasági adás. 18,20 — Tapsoljunk kollégáinknak. 19,10 — Pronoexpressz húzás. 19,20 — 1001 este gyermekeknek. 19 30 — Híradó. 20,00 — 50 év 50 visszaemlékezés. 20,25 — Szavalóest. 20,35 — Ebben az országban a kommunisták. . (V). 21,25 — Filmmúzeum. 22,55 — Híradó. rádió A marosvásárhelyi stúdió műsora MÁJUS 6. CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven : 6—6,30 — Kalendárium időjelzés. Reggeli zenés beszélgetés. 18—19,30 — Hírek, tudósítások. Együtt dolgozunk, együtt dalolunk — vidám népzene. Szocialista hazánk tájain . Brassó. Fiatalok híradója . Neked köszönünk mindent, drága pártunk. Román forradalmi dalok. Mindennapjaink költője. Minden szenvedések, minden nyomorgások, minden fájdalmak, kétségbeesések költője. De töretlen emberi, kommunista hitünk költője is. Szépre vágyó lelkünk, jóra vágyó életünk költője is. Az első magyar proletárköltő, aki világszinten szólalt, akinek helye Majakovszkij, Aragon mellett van. És a fiatal magyar líra, fiatal nemzedékek lírájának elfogadott, vállalt és vallott mestere. A kismonográfia sorozat legújabb könyve ezt a József Attilát idézi. Amint azt a rövid bevezetőből is megtudjuk, a fiatal kritikus, egyben költő MÓZES HUBA MAJD A SZABADSÁG BÉKESSÉGE IS ELJÖN*. .. című könyvében nem egy minden igényt kielégítő, nagy monográfiára gondolt a munka elkezdésekor, csupáncsak „idézni“ szeretné József Attila költészetét, művészetbölcseletét, és rövid portrét igyekszik rajzolni eme költészet fejlődéséről, kiteljesedéséről. A százegynéhány oldalas könyvecske, a céljának megfelelően, röviden feleleveníti a költő életének jelentősebb eseményeit. Erre azért van szükség, hogy érthetőbb megérthetőbb legyen ennek a költészetnek minden irányú rezdülése. És épp eme életidézés kapcsán próbál egyes verseket megmagyarázni, olyan szakaszát, kivetítődését a józsefattilai költészetnek, amelyről nagyon sokáig hallgattunk. Egész pontosan arról az időszakról, azokról a versekről van szó, amelyeket akkor írt, amikor bizonyos ideig úgy érezte, hogy értelmetlen lett beszéde, nincs akihez, akinek szóljon. Kétségbeesésének azokról a momentumairól van szó, amikor éppen abban támadják meg, éppen abban vádolják, amiben a legerősebb, amiben a legjobban hitt: kommunista hitében, proletariátushoz, osztályához való hűségében. Mózes Huba könyvében igyekszik felvázolni József Attila költői útját kezdve az első verstől az utolsóig. A vállalkozás rendkívül nehéz, bonyolult — épp a bemutatandó költészet sokrétűsége miatt. Ám ennek ellenére, ha egy kicsit leegyszerűsítve is, pár nagy verspillérre építkezve is csak, sikerült ez a felvázolás. S ami dicséretre méltó ebben a munkában, hogy nem egyoldalúan, egyfajta versek alapján alkot képet a józsefattilai költészetről. Megtalálja, meglátja és felmuttatja a kapcsolatot a versek között: az egyidőben keletkezett szerelmes versek, mamaversek, proletár-versek, filozofikus versek, fájdalomversek között. A költői fejlődést szemléltetendő kiragad egy-egy költeményt, s végig kíséri annak útját az első változattól a véglegesig. Ily módon egy kissé betekintést nyújt a költői munkába, a költő műhelyébe is. Külön részben foglalkozik művészetbölcseletével is a költő költészetről, versről vallott nézeteivel, elképzeléseivel. Az érdekesség, és főleg a hitelesség kedvéért egy József Attilával készített interjú részletét is közli, amelyben a költő konkrétan válaszol, hogy mi a véleménye a költőről és általában a a költészetről. Mózes Huba könyve portrévázlat. Jelenségeket próbál megragadni, megmagyarázni. Mint ilyet, sikerült könyvnek tarthatjuk. Jól átgondolt, logikusan megfogalmazott. Szeretnék, ha ebből a vázlatból kinőne egy nagymonográfia, amely sokkal átfogóbb, sokkal teljesebb képet adna József Attiláról — az emberről és költőről. Erre, véleményünk szerint, adva van a „vázlat“ — éppen ennek a kis könyvecskének az alapján. Molnos Lajos • Mózes Huba : „Majd a szabadság békessége is eljön...“ (Portrévázlat József Attiláról) Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár Mindennapjaink költője volt MOZI MÁJUS 5. SZERDA CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : Az utolsó szamuráj. Szélesvásznú japán film. CSÍKSZEREDAI Hargita : A bosszúálló. Színes olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Riadó a szigeten. Színes kínai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : Közben rejtélyekkel. Színes amerikai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famunkás : Harc Romáért. (I—II. rész.) Színes, szélesvásznú német-román film. MAROSHEVIZI Căliman : Isten hozta őrnagy úr ! Színes, szélesvásznú magyar film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : A láthatatlan nyomozó. Lengyel film. VLAHICAI filmszínház : Az angyal vérbosszúja. Színes angol film. BALANBÁNYAI Bányász : Topcapy. Színes amerikai film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Partok között. Szélesvásznú lengyel film. BORSZÉKI Borszék : A Sólyom nyomában. Színes, szélesvásznú német film. BORSZÉKI Forrás : A sivatag fényes napja. Színes szovjet film. MADÉFALVI Vasutas : K. O. Színes román film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Az angyal vérbosszúja. Színes angol film. GALÓCÁSI Fenyő : Foglyul ejtett raj. Bolgár film. LÖVÉTEI filmszínház : Winnetou. (III. rész) Színes, szélesvásznú jugoszláv-francia film PARAJDI filmszínház: A Skid köztársaság. Szovjet film. DITROI filmszínház : Akit nem lehet elitélni. Szovjet film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : A szarajevói merénylet. Jugoszláv film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Kortársad (I-II. rész). Szovjet film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Viszontlátásra, barátaim ! Bolgár film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : A gyanú. Amerikai film. CSÍKSZÉNVIZI filmszínház : Nem légy szomorú ! Színes szovjet film. HODOSI filmszínház : Felszabadulás. (I—II. rész) Színes szovjet film. 3 IDŐJÁRÁS Megyénkben tegnap meleg idő volt, változó, többnyire felhős égbolttal, helyi esővel, záporral. Gyenge északi, északkeleti szél fújt. Csíkszeredában 8 és 18, Székelyudvarhelyen 10 és 17, Maroshévízen 6 és 18, Gyergyóalfaluban 7 és 20 fok között váltakozott a hőmérséklet. A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint, mára változékony idő várható, változó égbolttal, záporeső, villámlással, gyenge, néhol erősödő nyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 20 fok között váltakozik. Apróhirdetés ELADÓ egy Skoda S 100-as (12.000 km-ben). Érdeklődni Gyergyószentmiklós Kórház utca 10. ELADÓ egy Skoda 1000 MB márkájú kocsi. Gyergyószentmiklós Horea út 9, egyes lakrész telefon 85. ELVESZTETTEM DJ-387021 rendszámú munkakönyvemet Hargita megyében. Kérem a megtalálót, juttassa vissza címemre: Kopacz Tibor, Gyergyószentmiklós, Augusztus 23 utca 3 szám. ELADÓ egy azonnal beköltözhető családi ház gyümölcsös, kerttel. Szépvíz, Templom utca 214 szám alatt. Érdeklőm Csíkszereda, Köztársaság utca 178 szám alatt. OLDAL HARGITA