Hargita, 1971. június (4. évfolyam, 128-152. szám)

1971-06-01 / 128. szám

A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAGYJELENTŐSÉGŰ FELHÍVÁSA Újabb tettekre, kiemelkedő sikerek elérésére ösztönöz mindannyiunkat, országunk, megyénk dolgozóit Az 1971-75-ös új ötéves terv példás teljesítéséért az ország anyagi és szellemi erőforrásai­nak maradéktalan értékesítésé­ért a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa nagy hordere­jű felhívással fordult hazánk valamennyi állampolgárához, a munkásokhoz, a dolgozó föld­művesekhez, az értelmiségiek­hez, hazánk valamennyi honpol­gárához, románokhoz, magya­rokhoz, németekhez és más nem­­zetiségűekhez, fiatalokhoz és öregekhez, férfiakhoz és nők­höz, drága közös hazánk, a szo­cialista Románia valamennyi fiához, lányához­ Az 1971 május 30-án közzétett felhívás lelkesítő tettekre, újabb és újabb sikerek elérésére buz­dító felhívás szívünkhöz és ér­telmünkhöz egyaránt szól, hisz az 1971—75-ös ötéves terv tel­jesítése a fejlődés magasabb fo­kára emeli országunkat, fontos lépést jelent majd a gazdasági­lag fejlett országok szintjéhez való közeledésben, az RKP X. Kongresszusán kijelölt alapve­tő cél — a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépíté­se művének­­ valóra váltásában. A Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa, amikor felhívás­sal fordul a dolgozó néphez, mindannyiunk meggyőződését fejezi ki, nevezetesen azt, hogy : ,,pártunk és államunk egész politikájának legfőbb célja a lakosság anyagi és szellemi életszínvonalának további e­­melése". Ez a nemes cél­kitűzés mindenekelőtt úgy vá­lik élő valósággá, hogy a nem­zetgazdaságban nagyszámú új munkahely létesül, átfogó intéz­kedések történnek az általános fizetésemelésre, a szántóföldek népe jövedelmének növekedésé­re, a nyugdíjak emelésére, a csa­ládi pótlékok javítására, a lakás­­építkezések gyorsütemű folyta­tására, a társadalmi-művelődési tevékenységre szánt pénzössze­gek növelésére. A Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsának felhívását ta­nulmányozva méginkább meg­győződünk Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk szeretett főtitkárának az RKP megala­kulása félévszázados jubileu­ma alkalmával mondott be­szédének az új ötéves terv jel­legzetességével kapcsolatban el­hangzott értékelésének helyessé­géről . A gazdasági és társa­dalmi építés e nagy­sza­bású programjának megvaló­sításával Románia a haladás és a civilizáció újabb fokára emel­kedik, újabb jelentős szakaszt tesz meg azon az úton, amelyen haladva országunk közelebb ke­rül a világ fejlett államaihoz. A termelőerők fejlesztésével, az a­­nyagi és szellemi javak termelé­sének növelésével egyidejűleg méginkább emelkedik a nép é­­letszínvonala, jobb lesz minden egyes honpolgár élete, s így megvalósul a szocialista építés (Folytatás a 7. oldalon) A Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége Vezető Tanácsának gyűlése Május 28-án Csíkszeredában összeült a Kisipari Szö­vetkezetek Megyei Szövetségének Vezető Tanácsa. A gyűlésen ele­mezték a megye kisipari szövet­kezeteire háruló új feladatokat az ötéves terv tükrében.­­Ugyanak­kor hangsúlyozták a szolgáltatá­sok javításának fontosságát a megye életében, amelyre az el­következendő időszakban konkrét lehetőségek nyílnak. A Vezető Tanács számos szö­vetkezeti dolgozót kitüntetett a Kisipari Szövetkezetek Országos Tanácsa által ado­mányozott „A szövetkezeti há­lózatban elért termékeny tevé­kenységért“ éremmel. A kitünte­tettek köszönetüket fejezték ki és vállalták, hogy munkájukkal továbbra is hozzájárulnak a me­gye kisipari szövetkezeteinek fej­lesztéséhez, a szolgáltatások ál­landó javításához. Fokozottabb IGÉNYESSÉGGEL, nagyobb KÖVETKEZETESSÉGGEL Székelykeresztúrra menet, meg­látogattuk az 1300-ból való és fal­festményeiről szakkörökben vi­lágszerte is ismert BÖGÖZI MŰEMLÉKET. Sajnos, ezt sem, mint ahogy a többi műemléket sem jelöli semmi az út mentén, és a faluban sem olvashatni egyet­len tájékoztató sort jelentőségé­ről. Pedig sok külföldi keresi az ilyen jellegű ritkaságot, nem is beszélve magunkról, akik szin­tén szeretnénk végre átfogó ké­pet kapni értékeinkről. Székelykeresztúr turisztikai lát­nivalói közül a SÓSKÚT fürdőt tekintettük meg. Marosvásárhely­ről, Medgyesről, Segesvárról is gyakran felkeresik, gyógyhatású, jó levegője, klimatikus feltéte­lei miatt. A városi néptanács di­cséretes módon munkálkodik fej­lesztésén. Járhatóvá tette az utat, és példamutató tisztaságot te­remtett a villákban, környéken. A meleg fürdőben is rend és tisztaság uralkodik. Sóskút turistafogadója, amelyet szintén a fogyasztási szö­­vetkezetek építettek, korszerű, kényelmes és egyben otthonos is. Sajnos azonban ezt sem nép­szerűsítik kellőképpen, mert még a fürdő felelőse sem tudja, hogy a kádakba csörgő meleg sósvíz milyen betegségek gyógyítására alkalmas, milyen anyagokat tar­talmaz. A gyógyítás így egyelőre spontán, és szájról szájra terjed KRISTÓ ANDRÁS ZÖLD LAJOS (Folytatás a­z oldalon) ____ IDÉNY ELŐTTI TURISTA­­ŐRJÁRATON Gy­ergyószen Miklósi székelykapu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 128. (1013.) SZÁM 1971 JÚNIUS 1. KEDDR1: 30 BANI il­tim 1 4 inni is Kis forgalmisták vetélke­dője. Vasárnap a Csíksze­redai művelődési otthon nagytermében az elméleti pró­bákkal végetért a megyei pionír­tanács és a megyei milícia fel­ügyelőség rendezte Legjobb pio­nír közlekedési őrjárat verseny megyei szakasza. A megyei sza­kaszon a verseny zónagyőzte­seit hét iskola képviselte. A közlekedési szabályzat legalapo­sabb elméleti és gyakorlati is­meretét a csíkszentmártoni lí­ceum pionírcsapata bizonyítot­ta. Jutalmak: egy go-car, két­hetes törcsvári üdülés és 500 lej egyéni díj. Második és harma­dik helyre a maroshévízi általá­nos iskola, illetve a Csíkszeredai 1. számú általános iskola pionír­őrjárata került. A Városi énekkarok találko­zója. Vasárnap délelőtt székelyudvarhelyi, gyer­­gyószentmiklósi és székelyke­resztúri kórusok léptek fel a municípiumi művelődési ház színpadán. Népdal­énekesek, né­pizenekarok és agitációs művész­brigádok műsora tette változato­sabbá a találkozót.­­ A gyermeknap tiszteletére nyitott a tegnap elárusí­­tással egybekötött kiállítást Gyergyószentmiklós főterén a helyi kereskedelmi vállalat. A kiállítás három napig tekinthe­tő meg. Útjavítási munkákat végez­nek a Borszék — Tölgyes — Bistricioara út 194-226 kilométer közötti szakaszán. ■"III" iH iimm ii " LiJ I mJP" Ln ■Iliin.„I Élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége hivatalos baráti látogatásra Pekingbe utazott A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Kí­nai Népköztársaság kormányá­nak meghívására hivatalos ba­ráti látogatásra hétfő reggel Pe­kingbe utazott Románia Szocia­lista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, az Államtanács elnökével, akit felesége, Elena Ceauşescu is el­kísér. A küldöttségben a következő elvtársak vesznek részt: Ion Gheorghe Maurer, az­ RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Manea Mé­nes TM, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnök­ségének tagja, a KB titkára, az Államtanács alelnöke, Dumitru Popa, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bu­karest municípiumi bizottságának első titkára, Ion Iliescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, és Aurel Duma, az RKP KB tag­ja, Románia pekingi nagykövete. A küldöttséggel együtt Peking­be utazott Csan Haj-fun, a kínai NK bukaresti nagykövete is. A Băneasa repülőtéren a kül­döttséget a következő elvtársak búcsúztatták: Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Vir­gil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Râutu, Ghe­orghe Stoica, Ştefan Voitec, Io­sif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Iori Stănescu, Mihai Marinescu, Ion Păţan és felesé­gük. Jelen volt az RKP­­B, az Ál­lamtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, román újságírók és külf­öldi sajtótudósítók. Ott Volt Kang Jang Szap, a Koreai NDK nagykövete, Nguyen Dang Hanh, Vietnam DK nagy­követe, Damdimnerengim­ Ba­­taa, a Mongol NK bukaresti nagykövete, Romániában akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A küldöttség tagjait m­­egen búcsúztatta a főváros számos la­kosa, ütemesen kiáltozva RKP­­RKP, Ceauşescu-RKP, Ceauşescu és a nép. Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtárs szívélyesen válaszolt a repülőté­ren jelen lévő dolgozóknak, a­­kik kifejezésre juttatták szerete­­tüket és nagyrabecsülésüket, s jó utat kívántak. Pionírok, román, kínai, koreai, vietnami és mon­gol fiatalok virágokkal kedves­kedtek a párt főtitkárának és a többi párt- és államvezetőnek. Románia Szocialista Köztár­saság párt- és kormányküldött­sége, élén Nicolae Ceauşescu elv­társsal, ugyanaznap megszakí­totta útját Novoszibirszkben. A Szovjetunió és Románia Szo­cialista Köztársaság állami zász­lóival díszített repülőtéren F. Sz. Gorjacsev, a Novoszibirszk tarto­mányi pártbizottság első titká­ra és felesége, A. I. Zerjev, a tartományi szovjet végrehajtó bi­zottságának elnöke és felesége, a tartományi pártbizottság több titkára, a helyi párt- és állami szervek más képviselői fogadták az érkezőket. Ott volt Teodor Marinescu, Románia Szocialista Köztársaság moszkvai nagyköve­te és a nagykövetség több tagja. A román küldöttség rövidesen folytatja útját Pekingbe. (Agerpres) SIKEREKBEN GAZOM DOLGOS EI/ESZEO Fennállásának tíz esztendejét ünnepelte a csíktaplocai mezőgazdasági termelőszövetkezet Május utolsó napján ünnepi közgyűlésre jöttek össze a csík­taplocai mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagjai, Taploca, Csobotfalva, Erdőalja, Csíksom­­lyó gazdálkodó népe. Tíz év telt el azóta, hogy a sok ember egy akarata megala­kította a közös gazdaságot, jö­vőbe néző szemük meglátta már akkor a közösség erejének ered­ményességét, és az akkor szavazó tagság az azóta eltelt években mindenkoron azon munkálko­dott, hogy gazdagabb termést adjon a föld, súlyos búzaszemet, tengernyi pityókát, sok tejet, még több húst, nagyobb darab kenyér kerüljön az asztalra. Azelőtt soha nem ismert ter­méseredményeket értek el közö­sen, 20 ezer kilónál több burgo­nyát hektáronként, közel harminc mázsa búzát, takarmányozott te­henenként 2100 literes tejhoza­­mot, de ide sorolhatnók azt a több tízezer kilónyi húst is, a­melyet minden évben biztosíta­nak az állami központosított a­­lapnak. Ezelőtt tíz évvel szerény le­hetőségekkel, de nagy akarással indultak, s ez a többetakarás mindvégig megmaradt, s ennek köszönhető, hogy gazdaságuk ma is a legelsők közé tartozik me­gyénkben. Ünnepélyes volt Domokos Im­re elnök-főmérnök köszöntő be­széde, melyben az eddig megtett utat vázolta, s amelyben a táv­latokról beszélt, de nem kevésbé volt ünnepélyes hangvételű Mik­lós Ferenc, Török János, Gecző Mihály, Gergely Dénes, Vántsa Rozália hozzászólása sem, akik visszatekintettek az első évek ne­hézségeire, sikereire, a küzdelmes tavaszokra, termésérlelő őszökre az eredményes esztendőkre. De nemcsak emlékeztek, emlékez­tettek is a közvetlen és jövő­beni feladatokra. Szavaikból a bizakodás, a közösség elhatá­rozása hallatszott ki mikor vállalták, hogy valamennyi fe­ladatuknak idejében és a leg­jobb körülmények között e­leget tesznek. Határozott küz­delmet folytatnak kultúráik tisz­taságáért, a magasabb termés­hozamokért, a több és jobb mi­nőségű állati eredetű ,­termék e­­lőállításáért, a közös vagyon to­vábbi gyarapításáért, mindany­­nyiuk boldogulásáért. Érdemes i­­déznünk Miklós Ferenc alapító elnök szavait, aki a megalakulás­tól hat évig vezette a gazdasá­got: „Meggyőződésem, hogy min­dent, amit elképzeltünk, sorjába mind megvalósítjuk. Csak raj­tunk múlik“. Tíz esztendő nem nagy idő egy gazdaság életében, de bősé­gesen elegendő a bizonyításra. A csíktaplocai mtsz pedig bizonyí­tott. Bebizonyította a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeit, maga­­sabbrendűségét. Olyan gazdasági alapot teremtettek, amely bizto­síték, hogy az elkövetkező tíz esztendőben még szebb, még ki­­magaslóbb eredményeket érjenek el. „Tíz év eltelt — mondotta üd­vözlő beszéde végén a főmérnök — kívánjunk egymásnak jó e­­gészséget, bort, búzát, békességet, újabb tíz esztendőnkre“. Mi is hasonlót kívánunk! KOVÁCS KÁROLY Ez történt a nagyvilágban • 100 000 OLASZ DOLGOZÓ TÜNTETETT vasárnap Rómában a három nagy szakszerve­zeti központ — a CGIL, a CISL és az OSL — fel­hívására az ország déli részének gazdasági fejlesztéséért.­­ A CAPE KENNEDY TÁMASZPONTRÓL FELLŐTTÉK A MARS IRÁNYÁBA A MARINER-9 bolygóközi űrállomást- Több százmillió kilomé­teres út után az űrállomás ez év novemberé­ben Mars­ körüli pályára helyezkedik el. • MÁJUS 22 ÉS 27 KÖZÖTT az amerikai légierő repülőgépei és az amerikai tüzérség több ízben bombázta Vietnam Demokratikus Köztársaságnak a demilitari­zált övezettől északra eső falvait és Quang Binh tartomány helységeit. • ÚJABB FEGYVERES ÖSSZETŰZÉSEKRE került sor a Jordánia északi részében lévő So­­miah városban a feddainok és a jordániai csa­patok között. – A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG külügy­minisztere és helyettes külügyminisztere leve­let, illetve emlékiratot küldött Németország SZK és az USA kormányának a Szabad Európa rádióállomás ellenséges tevékenységével kap­csolatban. Székely László utazásai Statisztikák bizonysága sze­rint századunk második fe­lének legnépszerűbb műfaja az úti beszámoló. Talán a század első felében vagy a múlt szá­zadban is ezért szerették leg­jobban az olvasók, csak hogy akkor még nem készítettek annyi mindenféléről, így az olvasói igényekről is statiszti­kát. Szeretjük az úti riporto­kat, mert szeretnénk utazni, nagyon sokat és sokfelé. A mo­dern közlekedés hallatlanul le­rövidítette a távolságokat, de ezzel együtt hallatlanul ki is tágította érdeklődési körünket. Jules Verne még egy regényt megérő, vakmerő kalandnak tartotta a Fekete tenger körül­­utazását, ma az újságolvasót egyszerre érdekli földrészek élete és a holdutazás részletei. Azt hiszem, hogy a külpoliti­kai hírek iránt mutatkozó nagy érdeklődésnek is egyik titka, a napi világ politikai iz­galmain túl, az utazás-vágy, a megismerés modern igénye. Mert azért a kommentárokból is megtudunk egyet és mást o­­lyan távoli országokról vagy földrészekről, amelyeket mi is szívesen bejárnánk. A külpoli­­tikai újságíró sem járja be mind őket, már fizikai valósá­gában nem, de mégis állandóan ott bolyong szellemi érdeklődé­sével és nem ritkán a fantáziá­jával is. Székely László kolle­gánk így „utazik“ szakadatla­­nul, Patagóniában és Korszi­­ka­ szigetén járt, Szibériában és a Malájföldön, a fjordok or­szágában és a Nílus partján, a Déli-sarkon és a brazil őser­dőkben, a Mont Everesten és a Góbi-sivatagban. Könyvek­ben, képekben keresi ezeknek a tájaknak a sajátosságait, i­­gazi arcát és főként­­ az embe­­reit. Így születtek meg ezek az ál-útijegyzetek, amelyeknek legfőbb erejük éppen az, hogy nem érezzük ál-írásoknak ő­­ket, mert az élet ízeit, emberi problémáit hozzák, s ami iga­zán emberi, az nyomban izgal­mas, szép és tanulságos is. Sajátos „külpolitikai kom­­mentárok“ ezek az írások, a­­melyek hangulatok, emberi sorsok felvillantásával mutat­nak be országokat, tájakat, politikai rendszereket és küz­delmeket. Székely László külpolitikai újságíró, az Előre belső mun­katársa. Brassói születésű csen­des, szívós szorgalmú ember, akinek a világpolitika viharzó eseményei, lám, a fantáziáját is megmozgatják. Diplomata pályáját cserélte fel az újság­írói tollal. Itt megjelent úti­könyvet és sok-sok napi kom­mentárt. Al­ utijegyzeteit igazi érdek­lődéssel olvastam végig. Hi­szem, hogy nem bánjuk meg, ha időt szánunk reájuk. Utazni jó, utazni világjelen­ség és igazán mai igény. Még akkor is, ha csak így, gondo­latban utazunk. BEKE GYÖRGY Holnapi lapszámunkban megkezdjük Székely László útijegyzeteinek folytatásos közlését. Biblioteca orășenească Gheorghexu A holnapok ígérete Hovatovább ki se kell nyitni a naptárt, hogy kapásból meg­mondjuk, már­pedig egy hét múlva nőnap , hogy jó lenne hol­­nap elballagni valamelyik iskolába, valakiket biztos kitüntetnek a nevelőnap alkalmából... Egy nemzedék ünnepe vagy csak egy szakma művelői — de hisz épp annyira megérett az alkalom az ünnepre, akármelyik évjárat, akármelyik Foglalatosság embereinél, mint azelőtt vagy utána a munkára. Ma, június elseje a gyermekek nemzetközi napja. Ilyenkor virággal, hajtánnyal, egy szép színes léggömbbel szokás kedves­kedni az ünnepeltnek. És sietünk kijelenteni, hogy ők a jövő­ ígérete, s bárhogyan is hangzik, azért tényleg így van. Szokás még ilyenkor a négy esztendőstől megkérdezni csakúgy, mint a tizenkétévestől, mondd csak, mit szeretnél lenni ? Rendjénvaló­­ hogy épp mi kérdezzük őket ; ugyanerre a kérdésre a körülmé­nyekhez képest megfontoltan mi is válaszoltunk. Úgy tetszik, ilyenkor egyéb dolga sincs a felnőtt­ nemzedéknek, mint hogy kikérdezze a fiatalabbakat. Lehetséges, e faggatózás amolyan népszerűségi vizsgálat része s a válaszokból következtetnénk magunk, a felnőttek munkájának eredményességére : mit tud­­tunk maradéktalanul és szépen elvégezni, úgy hogy az utánunk jövők is szeressék, hol kell munkálnunk ezentúl, és egyáltalán, a példából merítve gyerekeink hogy : csak a látványosra vagy pedig az okosra, tartalmasra is figyelnek ? Tényleg, mi leszel te szöszke, mi akarsz lenni, mondd. Nem óvlak, nyugodtan mondhatsz bármit. Hajóskapitány éppúgy le­hetsz, mint tervezőmérnök. Keresheted a kalandot, aminek ér­telme van, csakúgy, mint a megállapodottságot. Teheted, és épp most, amikor anyanyelven kimondva így: jövő, a holnapok ígérete mindennél hihetőbb, maradéktalanul beváltható. OLÁH ISTVÁN (NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele)

Next