Hargita, 1971. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1971-07-01 / 154. szám
1971. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK Egy kis baj van a tisztasággal... (Folytatás az 1. oldalról) cikkek fogadják a belépőt, szinte mindenik üzletben. A központi önkiszolgáló élelmiszerüzletben, bár rendezettek a pultok, az alaptisztaság mégis kifogásolható, ízléstelenül pecsétes, foltos az üzlet cementje, nem nehéz kideríteni, hogy előző nap milyen nyomokat szerettek volna eltüntetni — mi több mosószer nélküli hideg víz/'^HIA falakon függő „reklámoljBajjnyi vastag porréteggel, légyposzokkal hívják fel a vásárló figyelmét — egy kis baj van a tisztasággal. Még szerencse, hogy a kosarakba csomagolt áru kerül, egyik másik bizony ragad a kosztól, rájuk férne a tisztogatás. A felvágottakat és tejtermékeket védő gézfüggöny sem a legtisztább, ily módon felmerül a kérdés: van-e egyáltalán gyakorlati haszna. Példás volt ugyanakkor a tejüzlet, a tiszta cementpadló, mintegy bizonyítja, valamilyen szere csak van a folteltüntetésnek. Első pillantásra talán nem veszünk észre semmi rendellenességet a központi zöldségüzletben sem, a piszokról valamelyest eltereli a figyelmet a bőséges áruválaszték, de menten kiábrándulunk mindenből, ha a pult közelébe kerülünk. Az igaz, hogy a zöldség nem a legtisztábban érkezik ide, de azt már semmiképpen sem érthetjük meg, hogy sártól fekete kézzel mérjék nekünk a kiló cseresznyét, földiepret, amelyet még alapos mosás után is csak óvatosan fogyasztunk, ha a kínálójuk kezére gondolunk. .. De nem kecsegtetőbb a higiénia a város más zöldségüzleteiben sem. A Gospodina üzletben már a kiáramló szag kellemetlen képzeteket idéz, aki ennek ellenére rászánja magát a belépésre, igazat ad érzékeinek. A pulttól a mérlegig minden ragad a zsírtól, a padlóról jobb nem is beszélni. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a legrosszabbul ellátott napokban is csak alig fogy innen az áru (szemmel láthatóan 3—4 napos félkészételek szomorkodnak a hűtőben). A szó szoros értelmében bokáig ér a felgyülemlett hulladék a piaci asztalok között, zöldségszárak, cseresznyemag-halmok, dongják a legyek, a bűz is elviselhetetlen. Pedig még csak déli tizenegy óra, egy nappal a hetivásár előtt. Higiéniai szempontból a piac a város legelhanyagoltabb pontja, s ugyanakkor a legszembeötlőbb is. Hogy engedhető meg, hogy két forgalmas országút kereszteződésénél egy ilyen szemétdomb éktelenkedjen ? A mindennapos tülekedés bevásárlási gondok közepette másodrendűvé válik sokszor a tisztaság kérdése (nem írnak a panaszkönyvbe, ha sáros a paradicsom vagy az uborka). Egészen más a helyzet a közélelmezési egységekben, különösen az éttermekben. Az ételre várakozás hosszú perceiben van ideje a vendégnek forgatni, vizsgálni az evőeszközt, elszórakozni az abrosz pecsétmintáin, s ha nem felejtettek el szalvétát tenni minden bizonnyal önkiszolgáló tisztogatáshoz kezd — ráfér az pohárra, tányérra, evőeszközre egyaránt... És ha már a közélelmezési egységeknél tartunk, jegyezzünk meg elsősorban egy (közismert) tényt, mégpedig azt, hogy (főleg) itt, kettőn áll a vásár. Mert a vendég (a fogyasztó) nézi-nézegeti a pecsétmintát az asztalon, de sokszor megfeledkezik arról, hogy előtte hamutartó is van, s nyugodtan dobja az asztal mellé a cigarettavéget. Ezt tapasztaltuk elsősorban a Virág utcai s az állomással szembeni falatozókban, ahol a délelőtti órákban (aránylag) tisztaság volt, s mégis a kedves vendégek jóvoltából majdnemhogy bokáig jártunk az eldobott szemétben. (Tapasztaltuk, hogy körülbelül óránként egyszer seprik a helyiséget.) Ellenben egyik falatozót sem marasztalhatjuk el csupán a fogyasztók hanyagsága miatt, hiszen a lucskosmocskos asztalokat nem a vendégek illetékesek letörölni. Tudomásunk szerint minden közélelmezési egységnek külön alkalmazottjai vannak (nemcsak) erre a célra. Különben is az asztalokkal, azoknak tisztaságával mindenütt baj van. A Kárpátok vendéglőben például, az esti órákban egy pincér sem tudott volna kicserélni egy megpiszkosodott, borral-lilőrrel leöntött térítőt. Miért? — Nincs itt a főnök — felelték Hogy a vendéglő felelőse miért nem volt éppen akkor ott, annak az okát most nem firtatjuk, ellenben megkérdezzük tőle: elmenetele előtt miért nem „hagyott hátra“ legalább két-három tiszta abroszt ? Tudvalevő, hogy minden közélelmezési egységhez (vendéglőhöz, falatozóhoz) szervesen hozzátartozik a konyha is. S ennek tisztaságától függ nem utolsó sorban a vendéglátó helyiségben elfogyasztott ételeink ízletessége, s főleg ízlésessége. A Kárpátok, Hargita étterem, a borozó, az állomással szembeni falatozó konyháit megvizsgálva (a nap során többször is) több — minden említett helyiségre általában jellemző — következtetést vontunk le. Elsősorban említjük meg azt az örvendetes tényt, hogy mindenik helyiség konyhája (ottjártunkkor) tiszta volt, minden „nyersanyag“ a maga helyén volt, külön ládában a burgonya, a másikban a káposzta stb., tiszták voltak, a kályhák, a rostélyok is. De amikor arról érdeklődtünk, hogyan mossák el az edényeket, hogyan szárítják-törülgetik el azokat, a válaszok már bizonytalanabbak voltak. — Leborítjuk ide a tányért s megszárad. — S ha nincs ideje reá ? — Akkor nedvesen adjuk ki, úgy is tiszta. — Fertőtlenítő szerük van-e ? — Van. — Hol tartják ? Bizony mindenütt keresgélni kellett azt a „kloramint“. DÉLUTÁN 4 ÉS 6 KÖZÖTT közvetlenül nyitás után valamivel „tisztább“ a helyzet, legalább is sepregettek mindenhol. A rend azonban sehol sem olyan nagy, hogy a forgalommal, a sok jövőmenővel lehessen magyaroz a zárórakor tapasztaltakat. Az állomással szembeni önkiszolgáló élelmiszerüzlet ebben az órában olyan állapotban van, hogy azonnal seprű után kutatunk. Mindez a nem rendszeresített takarítás eredményeként könyvelhető el. „Mindig az sepreget, akinek éppen ideje van“. „Felmosni egy héten csak kétszer szoktuk az üzletet, erre nincs külön időnk“. Ha ezt meg is értjük, azt már semmiképpen sem, hogy akkor az elárusítók maguk miért nem vigyáznak a tisztaságra. Az eldobált szalámivégeket, üvegcimkéket, olajfoltokat nem lehet a vásárlóra fogni. A kirakat pedig éppenséggel nem válik az egység díszére. Nem sokat változott a helyzet a délelőtt folyamán végiglátogatott többi egységben sem. Mindenhol kívánnivalót hagy maga után a tisztaság, az alapvető higiéniai feltételek biztosítása. Ha a látogató csak az üzletek tisztaságára összpontosít — nem törődve a más, lényeges szempontokkal — minden egységben akad valami visszatetsző, végeredményben semmiségszámba menő, párperces munkát (figyelettességet) igénylő, vizsgálódáskor szőrszálhasogatásnak tűnő apróság: szanaszét hagyott feltörló és mosogatórongyok az állomástéri express-büfében és a Violeta cukrászdában, fekete kéznyomokkal tarkított törülközők és törlők a központi önkiszolgáló üzletben és az előbb említett helyeken. Szándékosan hagytuk utoljára a meglátogatott vendéglátóipari egységek mellékhelyiségeit, ahol sem a vastagon szétszórt klór, sem az odaloccsantott víz nem rejti az undorító mocskot, a veszélyes baktériumtelepeket. Érthetetlen ez a hanyagság, hiszen a mellékhelyiségek is épp olyan szerves részei egy vendéglátóipari egységnek, mint bármelyik tartozéka. * A fentiek alapján bárki könynyen levonhatja a következtetéseket. De nem elégedhetünk meg csak ezzel, hatásos intézkedésekre van szükség, s ezen túlmenően a természetes tisztaságszeretet kiaknázására. És nem utolsó sorban az egészségügyi felügyelőség szakembereinek eredményes munkájára. Várjuk a fentiekkel kapcsolatos véleményüket és főleg intézkedéseiket. Székelyudvarhely egyik építőtelepén A JOGI TANÁCSADÓ SÜKÖSD LAJOS alsósófalvi lakos, arra kér felvilágosítást, hogy milyen százalékarányban jogosul táppénzre 1130 lej havi átlagkereset után, figyelembe véve, hogy több mint 8 éve dolgozik? Az érvényben lévő rendelkezések értelmében, a táppénz összegének megállapítása a besorolás (tarifáris) szerinti fizetés és a megszakítatlan szolgálati idő arányában történik. A fenti jogszabály százalékarányban állapítja meg a táppénz összegét, a következő változat szerint: — a két évig terjedő szolgálati idő esetében 50 százalék, fiatalkorúaknál pedig 60 százalék; — két évtől öt évig terjedő szolgálati idő esetében 70 százalék; — öt évtől nyolc évig terjedő szolgálati idő esetében 80 százalék; — nyolc éven felül terjedő szolgálati idő esetében 90 százalék. Munkabaleset, szakmai betegség vagy TBC okozta munkaképtelenség esetén, a fizetés 90 százalékát fizetik táppénz címén, függetlenül a munkaszerződés jellegétől és a szolgálat folytonosságától. A betegség milyensége és a rokkantság foka nem játszik szerepet a táppénz összegének konkrét megállapításában. Ez a körülmény csak nyugdíjaztatás során bír jelentőséggel. IMRE TERÉZ vacsárcsi lakos azt szeretné tudni, hogy helyesen állapították-e meg a hadirokkantsági utódlási nyugdíjának összegét, ha férje elsőfokú rokkant volt és ő havi 188 lejt kap ezen a címen? Mivel olvasónk férjének elhalálozása nem a fronton, hanem odahaza történt, az ilyen természetű utódlási nyugdíj megállapításánál csak másodfokú rokkantságnak megfelelő nyugdíjat vesznek alapul, függetlenül attól, hogy az elhunyt elsőfokú rokkant volt. Olvasónk utódlási nyugdíjának összege helyesen van megállapítva, s következésképp csak havi 188 lejre jogosult. KEDVES IGNÁC csíkszentdomokosi olvasónk arra kér felvilágosítást, hogy a pihenőszabadság időtartamának a megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat az éveket, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott? A pihenőszabadság időtartamának a megállapítása a szolgálati idő nagyságától függ. Szolgálati időnek pedig az az időszak tekintendő, amely alatt valamely személy, tekintet nélkül munkaszerződésének természetére és a munka javadalmazásának módjára, alkalmazotti minőségben tevékenykedett. Úgyszintén szolgálati időnek számítanak a fogság vagy a faji üldözés időszakai és még egyes más időszakok, amelyek között viszont nem szerepel a tagok által a mezőgazdasági termelőszövetkezetben ledolgozott idő. Válaszunk alapját az 1967 december 28-án megjelent 26-os számú Törvény 21-es szakasza és az Állami társadalombiztosítási nyugdíjakat és pótnyugdíjakat szabályozó Törvény 39. szakaszának rendelkezései képezik. A fentiekkel ellentétben az állami társadalombiztosítás keretein belül, a korhatár elérésekor járó nyugdíj megállapításánál tekintetbe veszik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben ledolgozott időt is, feltéve, ha az kisebb, mint az alkalmazotti minőségben teljesített szolgálati idő. KECSETI IMRE gyergyócsomafalvi lakos, azt szeretné tudni, hogy mennyi állami gyermeksegélyre jogosult — havi 130 lejre vagy csak 100 lejre — amennyiben az új fizetési rendszer bevezetésével díjszabás szerinti fizetése 1050 lejről 1326 lejre emelkedett? Az 1969 március 6-án megjelent 150-es számú Törvényerejű Rendelet értelmében, az állami gyermekpótlék összege 30 lejjel csak azoknál emelkedik, akiknek a díjszabás szerinti fizetése nem haladja meg a havi 1300 lejt. Ezt a 30 lejes segélyt még azok sem kapják tovább, akiknek a fizetését az új fizetési rendszer bevezetése alkalmával emelték a fenti színt fölé, így tehát levélírónk is csak a havi 100 lejes gyermeksegélyre tarthat igényt. TARCSAFALVI ALBERT székelyszentmihályi lakos az iránt érdeklődik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjpénztárától kaphat-e öregségi nyugdíj mellett rokkantsági nyugdíjat is, mivel időközben teljesen munkaképtelenné vált és más gondozására szorul? Mindenki csak egy nyugdíjkategóriára jogosult, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjpénztárától, azaz nem kaphat az öregségi nyugdíjon kívül rokkantsági nyugdíjat is. Egyébként is az öregségi nyugdíjat éppen a munkaképesség általános csökkenése végett folyósítják. Az előrehaladott korhatár fokozatosan magával vonja a teljes munkaképtelenséget s ezt pedig az öregségi nyugdíjasoknál nem lehet még külön figyelembe venni. FARKAS VILMOS jogász Pályaválasztási tanácsadó Magyar nyelvű tagozat a székelyudvarhelyi Szakiskolában Négy magyar tannyelvű első osztállyal kezdi az új tanévet a Hargita megyei néptanács hatáskörébe tartozó székelyudvarhelyi Szakiskola, bizonyságként az anyanyelvű szakoktatás kiszélesítésére megyénk iskolahálózatának keretében is. A szakmák szépségére ez alkalommal nem is szükséges a tanulóifjúság figyelmét felhívni, hiszen a vasasok, — fémforgácsolók, esztergályosok, lakatosok, szerszámgéplakatosok, matricakészítők — mindig is a nehézipar legmegbecsültebb, legöntudatosabb szakmunkásai voltak és lesznek, megyénk fejlődésnek induló fémiparának pedig ugyancsak szüksége van mesteremberekre, azok tudására, szakértelmére, elhivatottságára. Az első évfolyam hat osztályába összesen 196 tanulót ,vesznek fel afelvételi versenyvezsegati, kis általános iskola végzettjeit, akiket a székelyudvarhelyi vállalatok iskoláznak be (a szakiskola elvégzése után e vállalatoknál helyezkednek majd el.) Az úgynevezett fémipari szakmák mellett a székelyudvarhelyi Szakiskolában bútorasztalosokat képző magyar tannyelvű osztály is létesül, ahová összesen 30 tanulót vesznek föl, és egy szabászosztály is lesz, ugyancsak magyar tannyelvű, ahol a két oktatási év alatt a székelyudvarhelyi Készruhagyár számára képeznek ki szakmunkásokat. Az oktatás időtartama: 3 év (kivéve az említett szabász-osztályt). A felvételi versenyvizsga a 6 osztályba anyanyelven történhet. Az iskola címe : Székelyudvarhely, str. Piriului 24. Telefon 218. HORDOZHATÓ ELEKTROKARDIOSZKÓP 1,7 kilogrammos, telepes kivitelű miniatűr elektrokardioszkópot készítettek a Magyar NK- ban, amellyel közvetlenül a mellkasról lehet az EKG-jeleket felvenni, anélkül, hogy a vizsgált személyre bármiféle szerelést (elektródokat és kábeleket) erősítenének. Ezt az új vizsgáló eszközt ebben az évben kezdik gyártani, és nem nehéz megjósolni, hogy éppúgy rutinműszerré válik majd, mint például a vérnyomásmérő. Különösen a mentőorvosoknak és a falusi betegellátásban nyújt majd fontos segítséget. CSISZOLÁS HELYETT NEUTRONSUGÁR Az optikai lencsék csiszolása rendkívül fáradságos kézi megmunkálást igényel. A gyújtótávolság tökéletes pontossággal még így sem állítható be. Egy francia atomkutató új eljárást dolgozott ki az optikai lencsék előállítására. Kézi csiszolás helyett neutronsugárral alakítják a lencséket a megfelelő tulajdonságúakra. A neutronsugár ugyanis megváltoztatja az üveg fénytörő tulajdonságait. Megfelelően adagolt besugárzással pontosan be tudják állítani a kívánt fókusztávolságot. A neutronsugárral besugárzott részek kissé sötétebbé válnak, de ultraibolya fénnyel megvilágítva ismét visszanyerik eredeti színüket. A lencsének azokat a részeit, amelyeket változatlanul kívánnak hagyni, kadmiummal letakarják. foszfotnyeres szennyvízből Egy amerikai vállalat egyszerű eljárást dolgozott ki a szennyvizekfoszfáttartalmának viszszanyerésére. Az eljárásban baktériumokat alkalmaznak. Amikor a szennyvizet szellőztetik, vagyis oxigénnel telítik, a vízben élő baktériumok szaporodnak, és foszfátfelvétel közben szerves anyagot fogyasztanak. Eddig a baktériumok — és velük együtt a foszfátok — a megtisztított vízzel a folyókba kerültek. Ha azonban ebbe a tisztítási folyamatba egy közbenső fokozatot iktatnak be, melyben a baktériumok oxigénhiányt szenvednek, úgy azok a foszfátot ismét leadják. A baktériumok leválasztása után — ezek a körforgásba viszszatérnek — a foszfát a közbenső fokozat vizéből kicsapható és kinyerhető. TABLETTÁK INFARKTUS ELLEN? Az infarktusban elhaltak száma világviszonylatban eléri az évi 4 milliót. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei szerint ez a szám — ha a következő öt év során ellenszert nem találnak — 11 millióra emelkedik. Olasz kutatóorvosok újabban olyan készítményt állítottak elő, amely — ha valóban beválik — talán lehetővé teszi majd az infarktus okozta halálesetek számának csökkentését. Az aminokapronsav egyik származékáról van szó, amely eddig véralvadást kiváltó anyagként volt ismert. Megállapították, hogy ez az anyag áthatolhat a test sejthártyáin, és eljuthat a szívnek arra a pontjára, ahol a vérellátás hirtelen megszakadása következtében izomelhalás fenyeget (a koszorúverőerek elzáródása szívizomelhalást okozhat). A C-3-nak elnevezett anyag a helyszínen gyógyítaná a bekövetkezett sérülést, megakadályozná a szövet elhalását. KOMPUTER TARTJA KARBAN A TELEFONHÁLÓZATOT A telefonközpont rengeteg kapcsolóból és sok kilométer kábelből áll. A meghibásodásokat állandó karbantartó személyzet hárítja el. Az angol posta a múlt évben egy komputert rendelt a karbantartás tökéletesítésére. A komputer nemcsak a már bekövetkezett hibát vizsgálja, megállapítva a helyét, hanem folyamatosan végigtapogatja az összes vonalakat is, s meg is előzi a hibákat. A berendezés a hívótól kezdve követi a jelet, és ha rendellenességet észlel, írásban küld értesítést az illetékes központnak, a karbantartó személyzet számára. Az ismétlődő hibákra külön is felhívja a figyelmet. A hibakeresésen kívül a komputer statisztikát készít a helyi és távolsági hívások számáról, valamint a vonalak foglaltságáról. Ez utóbbi adatok alapján bővítik a hálózatot. KONZERVÁLÁS SUGÁRZÁSSAL A francia atomkutatások Grenoble-ban lévő központjában folyékony műgyantával itattak át, majd besugárzással kezeltek egy több ezer éves, fából készült egyiptomi jármot. A járom jó állapotban viszszakerült a Louvre-ba, s azóta az eljárást jóval kényesebb, festett vagy másképpen dekorált felületű tárgyak konzerválására is alkalmazzák. Kiderült ugyanis, hogy a besugárzás az igen régi festőanyagokat, — mint például a szárított ökörvért — nem károsítja. A Központ kutatói már régóta kísérleteznek ezzel a konzerválási módszerrel. A régi kőfalakat is — amelyeket városaink egyre kártékonyabb légköri körülményei fenyegetnek — így akarják megmente- GAMMA-KÉS AGYSEBÉSZEKNEK A híres stokholmi Karolinska kórházban eredményesen kipróbálták és rövidesen már rutinszerűen használják azt a hatalmas berendezést amelynek intenzív gamma sugara bizonyos esetekben, helyettesítheti az agysebészek hagyományos sebészkését. Eddig hetven betegen próbálták ki a gamma kést a rák okozta elviselhetetlen fájdalom enyhítésére, az agy mélyén elhelyezkedő jóindulatú daganatok elroncsolására, és a Parkinson kór tüneteinek enyhítésére. Az esetek 25 százalékában észleltek kedvező eseményt. A műtét teljesen vértelen a gamma késsel, és nem jár újabb stresszel igénybevétele az előrehaladt stádiumban lévő rákos betegre, ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a betegség koraibb szakaszában végezzék el a beavatkozást. A 16 tonnás berenedzésben összesen 179 rádióaktív kobalttabletta helyezkedik el megfelelően árnyékolva. Gondolkodó gépek...? «A WTWWffA, a jövő tudományos kutatásának a képviselői szerint, jórészt a komputerek térhódításának következtében, a XXI. század elején a munkatermelékenység eléri azt a szintet, amely kielégíti a Föld minden egyes lakosának alapszükségleteit és, ami a legfontosabb, ez az emberi termelőképesség teljes felhasználása nélkül lesz megvalósítható. A számítógépek segítségével a tudomány eléri célkitűzéseit: az elméleti fizika kidolgozza az elemi részecskék új elméletét, az energetika ellenőrzi és felhasználja a termonukleáris reakciókat, a kémia új anyagok szintetizálásával párhuzamosan végleg megoldja a fehérjék szintézisét, a biológia magyarázni tudja a sejtelméletet, a laboratóriumokban létrejönnek a primitív élet mesterséges formái, az átöröklési folyamat megértése és befolyásolhatósága lehetővé teszi az egyes genetikai hibák kijavítását, az idegélettan megérti az idegimpulzusok természetét és az agyi információhalmozás — tanulás, emlékezet — folyamatait, az orvostudomány gyógyítani fogja a rákot és az elmebetegségek minden fajtáját. A tudományos gondolkozás fejlődésének egyik legfontosabb eredménye lesz a humán és reál műveltség közti válaszfal ledöntése. Új tudományágak alakulnak ki, főleg a határterületeken, a matematikai nyelvészetet, biofizikát stb. követi majd a matematikai lélektan, a történelem kibernetikai kutatása, hogy csak egy néhányat említsünk. És ez már nem futurológia, a nagyarányú gazdasági költségeken kívül nincsen akadálya annak, hogy a gépek a művészi alkotás útjára lépjenek. Az, hogy a képzőművész-gépek első alkotásai Klee, Mondrian, Malevicsszerű kompozíciók lesznek, nem véletlen. Rajongóik előtt, azok előtt, akik ismerik a letisztult formák varázslatát, azt hiszem, fölösleges magyaráznom, miért. A gépek szerepét a művészetek terén talán így összegezhetnénk: a komputert, ha valamilyen úton-módon kapcsolatba hozzuk betűkkel, hangokkal, színekkel, az ír, zenél, esetleg fest. A lényeg nem is a gép megvalósítási elve, hanem az, hogy tevékenységét emberkészítette program határozza meg. Az ember, aki — legszívesebben Kassák gyönyörű két sorát parafrazálnám — szétosztja magát és megbonthatatlan marad, szerteágazó útjain bejárja ezerarcú környezetét, majd egyetlen összegező mozdulatba sűrít mindent, a megismerést, a tudást, hogy annál tisztábban ragyogjon fel a gondolat ereje. SZÉKEDI FERENC 3. OLDAL HARGITA f Ügyeletes (Amerikai mozaik 2.) A halálos csendben idegtépően felberregett a telefon. — Halló, itt a bűnügyi osztály. — Segítsenek! Segítsenek ! — Ki beszél ? — Nyolcvan éves öregasszony vagyok — a hang el-elcsuklott. — Valaki megfenyegetett: ki akar rabolni. — Honnan beszél ? — Az utazóiroda melletti tömbház negyedik emeletén, az 56-os lakásból. Már évek óta nem hagytam el a lakásomat, mert félek a banditáktól. Teljesen egyedül élek, nem tudom az illető honnan tudhatta meg, hogy szép kis summával rendelkezem. Az évek során megtakarított pénzből végülis tekintélyes összeg kerekedett ki — magyarázta az asszony. Gyorsan, egy szuszra beszélt, nem is vett lélegzetet. — Kiről beszél, asszonyom. — Magam sem tudom. Az imént valaki felhívott telefonon és közölte velem: tudja, hol rejtettem el megtakarított pénzem. Aztán rámparancsolt, tegyem a pénzt egy nagyobb dobozba és azt helyezzem el az ajtóm előtt. Minderre tíz percnyi időt adott. — Asszonyom, ég a lakásában a villany ? — Igen, uram. — Menjen oltsa le és aztán jöjjön vissza a telefonhoz. Gyorsan megnyomott egy gombot a kapcsolótáblán. — Nyolcas ? — kérdezte. — Parancsára ... — Az utazóiroda melletti tömbház, negyedik emelet, 56-os lakás. Megfenyegettek egy jóképű fiatal nőt. Tudom, te szereted az ilyen ügyeket. Látogasd hát meg. Ugyelj , egyedül van ! Kikapcsolta a vonalat és közben halkan kuncogott. Azután eszébe jutott az öregasszony ,és felemelte a kagylót. — Asszonyom, eloltotta a villanyt ? — Igen, uram. — Nyugodjon meg, pár percen belül ott lesz egy emberünk. Gyanakszik valakire ? — Azt hiszem tudom, ki fenyegetett meg — Ki ? — Amint már mondtam — az öregasszony hangja most már nem volt olyan izgatott —, nem szoktam sehová sem járni. Azzal szórakozom hogy távcsővel figyelem lakásom ablakából a járókelőket, a szomszédokat. Nekem ez helyettesíti a mozit. Nos, többször is felfigyeltem arra, hogy a szemközti ház ötödik emeleti ablakából egy férfi leste mozdulataimat. A függöny mögül figyel, szintén távcsővel. Nem tudom ki az, nem ismerem, de őrá gyanakszom. — Rendben van, asszonyom, kivizsgáljuk az ügyet. Emberünk pillanatokon belül önnél lesz... Felemelte az asztalról a tarkafedelű könyvet, de nem nyitotta ki, hanem visszatette a fiókba. Erős nyomást érzett a gyomrában, mintha egy nagy vasgolyó lett volna benne Hosszasan böfögött, aztán kikapcsolta nadrágszíját, elővett a tasakból még egy pasztillát és megpróbálta víz nélkül lenyelni. Keserű íz töltötte el a száját. Elsétált az ablakhoz és kinyitotta, hadd jöjjön egy kis friss levegő. Kinézett. Alig egykét ablakból hullt fény a járdára. Idősebb, görnyedt ember közeledett a rendőrség felé. Megnyúlt, óriási árnyéka ott imbolygott előtte a járda aszfaltján, léptei pedig hangosan visszhangzottak a süket csendben. Az égre emelte tekintetét és belenézett a messzeségbe. Hajnalokon. „Még egy-két óra és itt a váltás“ — gondolta. Visszacammogott karosszékéhez. „Jót tesz ez az orvosság — forogtak fejében a gondolatok — csak kár, hogy hatása nem tart sokáig. Nem ártana egy kicsit elszundítani ...“ Kábulatából a telefon csengése rázta fel. — Halló, itt a bűnügyi osztály. A vonal másik végén egy mély férfihang jelentkezett. — A híd melletti gyorstisztítóból beszélek, kifosztották, a tulajdonos nyakát pedig borotvával elnyisszentették. — Ki beszél ! — A gyilkos. A mély hang beleröhögött a kagylóba. — Az anyád . .. A vöröshajú magába fojtotta indulatát. — Halló, ötös csoport — mondotta a mikrofon fölé hajolva egy perc elteltével —, menjetek a híd melletti ruhatisztítóba, állítólag gyilkosság történt, de az is lehet, hogy vicc az egész. De csak az menjen, aki az este megborotválkozott, mert akinek borostás az arca, könnyen fej nélkül maradhat ... Még a mikrofonba beszélt, amikor a telefon ismét megcsendült. — Halló, itt a bűnügyi osztály. — Segítség ! Segít... — kiáltotta valaki, majd lövés hallattszott kétszer egymás után, végül pedig egy olyan zaj, mint amikor egy test végigterül a földön ... Nem tette le a kagylót, viszont megnyomta a kettes számú kapcsológombot. — Gyorsan állapítsátok meg, hogy honnan hívtak most engem telefonon, jelentést várok ... Beszéd közben észrevette, hogy szobájába, amelyet egy idő óta elöntött a reggeli világosság, belépett a kollégája, egy tagbaszakadt, nagy darab, bikanyakú legény és a helyi lap riportere, egy fiatal fiú, akinek még alig-alig pelyhedzett a szakálla. — Na végre itt a váltás! — kiáltott fel örömében. Felállt, öszszébbszorította a nadrágjáját és begombolta inggallérját. Hallgasd meg a magnót a telefonbeszélgetéseimről — fordult kollegája felé —, mert bizonyos ügyekben te kell tovább irányítsd a nyomozást. A helyszíni jelentések még nem jöttek meg. Megyek, megírom a főnöknek a jelentést. Amikor készen leszek vele, neked is megmutatom, abból majd jobban tájékozódhatsz. — Történt valami érdekes, valami szenzáció ? — kíváncsiskodott a riporter és szemüvege mögül együgyűen kérdő tekintetet vetett az ügyeletesre. — Érdekes ? Szenzáció ? — ismételte meg elgondolkozva a kérdést a vöröshajú és kisvártatva válaszolt is rá: — Ah, dehogy, semmi rendkívüli, csak a megszokott, a mindennapi ügyek. Csendes éjszaka volt. Amolyan se nem szép, se nem rút város volt, szürke, jellegtelen, amely nem ejt ámulatba, közönséges, megszokott amerikai tucatváros. SZÉKELY LÁSZLÓ GLÓBUSZ • GLÓBUSZ • GLÓBUSZ