Hargita, 1971. szeptember (4. évfolyam, 208-233. szám)

1971-09-01 / 208. szám

4 A ■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nm AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAKÁCS NAPILAPJA tv. évfolyam 208. (1093.) szám | 1971. szeptember 1., szerdaAra 30 BAM­ ! Azon tűnődöm A székelyudvarhelyi muni­­cípiumi könyvtár példa lehet­ne arra, hogyan kell össze­egyeztetni két nehéz könyvtá­rosi teendőt: a tájékoztatást­ és az olvasók kiszolgálását. Mert ugyan valóst mire szol­gálna másra az egyre bővülő kartoték-rendszer, ha nem ar­ra, hogy az olvasó azonnal és eredményesen választ kapjon az őt érdeklő, olvasmányával kapcsolatos kérdésekre. Nem, nem arról van szó, hogy a könyvtár több tízezernyi köte­téről és azok szerzőiről — Ab­­bádtól Zweig­ig — mindent lajstromba szedjenek, amit csak érdemes, hiszen ilyesmire valóban nincs intézményes mód. Sőt, ábrándos és fele­lőtlen óhaj lenne elvárni a roppant információ-tömeg módszeres feldolgozását, lega­lábbis addig, amíg egy kis vá­ros csupán fogyasztója a szel­lemi termékeknek, és nem elő­állítója, teremtője. Tény, hogy egy kis könyvtárnak nem le­hetnek olyan funkciói, ame­lyek szükségképp nagy egye­temi központokban, vagy csak a fővárosban láthatók el. De — és ezért példa a székelyudvar­helyi municípiumi könyvtár — adja legalább azt, amit képes adni: gyűjtse és dolgozza fel a táj, a tájegység, a megye szellemi múltjával és jelenével kapcsolatos ismereteket. Rend­szerezze azokat. Teremtsem új minőséget a könyvtárosi tevé­kenységben, bevonva a törzs­olvasókat is az adat- és isme­retfeltáró munkába. És tennivalóból sosem fo­gyunk ki. Mint ahogy a szé­kelyudvarhelyiek is csupán a kezdő lépéseket tették meg a vidék szellemi kultúrája — el­sősorban irodalma és képző­művészete —, a vidék szellemi nagyjai életművének, hagyaté­kának számbavételére. De — és ez a lényeges — megtették az első lépést. Követőkre találnak-e vajon alkotó munkájukban ? SOLYMOSSI LÁSZLÓ Korrektségnek kell jellemeznie a munkások és az ügyviteli személy­zet viszonyát Egy alkalommal körülbelül két órát várakoztam a Csíkszeredai Városgazdálkodási Vállalat tit­kárságának irodájában. Koránt­sem az eltöltött időt sajnálom, mert néhány perc után különösen izgalmasnak ígérkezett vára­kozás. A két titkárnő (akkor ket­ten tettek-vettek a szűk helyiség­ben) a megszokott módon szóra­koztatta egymást, a ki-be j­árká­lókat, azokat is, akik­ bizonyos i­­deig várakoztak, de végül is el­­unva az egészet, dolguk­ végezet­­len továbbálltak. Kár pedig, mert ahogy magam is, ők sem a meg­szokott módon szórakoztak vol­na. Volt ott minden, akár a zsibvásáron. Konyhaügyek, ilyen ügyek, olyan ügyek, ki emlékez­ne már, a két óra mindenesetre elszállt, anélkül, hogy valami vál­tozott volna a sorakozó papír­­halmazok (általam feltételezett) rendjén. A két röpke óra alatt viszont jócskán kopogtak be al­kalmazottak, de kérelmeiket nem adhatták elő sem szóban, sem írásban, egyrészt azért, mert sem az igazgató, sem a főmérnök el­itárs nem volt benn, másrészt pedig annyi kérvény s egyéb írásba­ foglalt ügy várt sorsára, s a titkárság annyira zsúfolt volt, hogy érthető, a bekopogtató sű­rű és a zavarásért bocsánatkérő kalaplengetéssel távozott, ha meg kalapja nem volt, néhány érthe­tetlen szót mormogott. Persze, főként a visszatérők között akad­tak olyanok is, akik keményebb VASI JÓZSEF (Folytatás a 2. oldalon) Legelőt takarítanak a zetelaki líceum tanulói. . . (GERGELY IGNÁC tanár felvétele) Sürget a szép idő! Csíktaplocán érdeklődünk a so­­ron lévő mezőgazdasági munkák menetéről. Városi gazdaság lé­vén, feladatuk végzése néha o­­lyan nehézségekbe ütközik, ami más mtsz-ek esetében ismeret­len, de mindamellett más termé­szetű hibák is akadnak. Mondhatni, a gazdaság most van a betakarítás teljében. Ösz­­szesen 180 hektár búza­rozsot ve­tettek az­ elmúlt h őszön, ebből 150 hektárt learattak, kalangyá­ban van tizenöt hektár termése, elcsépelték 40 hektár termését. A hátralévő 30 hektár learatása már nem kíván nagy erőfeszí­tést, annál inkább az árpáé, a­­melyből 120 hektár aratása már nem tűr további halogatást, hi­szen túlérett. Annál is fontosabb az árpaara­tás siettetése, mert a területet sürgősen elő kell készíteni búza­vetésre. És ha már a vetés került szóba, hadd emlékezzünk meg a szántás üteméről is, mivel itt ta­pasztalható a legnagyobb lema­radás. Jóllehet, a búza­rozzsal bevetett területből 150 hektárt learattak, a hordás is elég jó ü­­temben halad, mindössze 40 hek­tár felszántott területről számol­hatnak be. A gazdaság főmérnöke a trak­torvezetőkre panaszkodik. Nem használják ki kellőképpen sem az időt, sem a gépeket. Reggel 7 — fél 8 óra tájban meggyőző munkát kell végezni, hogy mun­kába induljanak, s a lenyugvó nap már pihenő gépekre tekint vissza. Igaz, nehézségekkel küzdenek a gépesítők is, nincs elegendő számú traktorvezetőjük, nem tud­ják biztosítani a váltást, két gép gazdátlan, de mindez nem „vi­gasztalhatja“ a gazdaság vezető­it. Hogy egész banális érveléssel éljünk, a nehézségekre nem hi­vatkozni kell, hanem megoldani. A megoldás viszont a mezőgaz­daság-gépesítési állomás felada­ta. Ha az emberhiányt pillanat­nyilag nem is tudják pótolni, azt már megtehetnék — és meg is kell tenniük —, hogy mindent el­kövessenek a kedvező időjárás, a lehetséges munkaidő maximá­lis kihasználásáért. Ez­ az a pont, ahol a gépesítők és a gazdaság érdekei találkoznak. Az mtsz-nek minél több felszántott és vetésre előkészített területre, a gépesí­­tőknek teljesítményre, követke­zésképpen jövedelemre van szük­ségük. Végső soron ez az érdek­­azonosság a több termésben csú­csosodik ki, hiszen minden nap késés szemveszteséget jelent. A vetés előkészületeiről szól­tunk, mivel ez a munka elvá­laszthatatlan a betakarítástól. E­­lőveteményként­ szerepel a burgo­nya, és nem is kis területen. Mintegy száz hektárt kell gyor­san felszabadítani a búza részé­re. A burgonyaásás, mondhatni kopogtat az ablakon. Főleg a ko­rai fajták szedése időszerű. Betakarítani a termést, felké­szülni a vetésre. Ez most a szán­tóföldeken a legégetőbb tenniva­ló. Szeptember elsejét írunk, má­­sodika a búzavetés megkezdésé­nek dátuma — tartja a tapaszta­lat. Az idei év fényesen bizonyí­tott. Megfelelő agrotechnikával és korai vetéssel kitűnő búzater­mést érhetünk el. Ennek előfel­tétele viszont a gyors betakarítás, a szántás ütemének fokozása. BOGOS SÁNDOR Kezdődik a Siculus táncdal­fesztivál­ ­Múlt évi tapasztalatok, idei gondok. Szeptember 2 .és 5. között má­sodízben rendezik meg Székely­udvarhelyen a Siculus táncdal­fesztivált. A tulajdonképpeni ver­senynapok: szeptember 2. ,3., 4. Ötödikén lesz a díjnyertesek dísz­előadása és a televízió-felvétel. Leglényegesebb a minőség. Ta­valyi tapasztalatokból­ okalva, a municípiumi KISZ-bizottság, a fesztivál rendezőbizottsága jó­­előre munkához látott, de még úgy , sem túlságosan korán. Szét­küldtük a versenyszabályzatot, szerződést kötöttek a benevezett együttesekkel,­­ előzetes válogatás után sokszorosították a zeneszá­mokat (82 táncdal érkezett be, eb­ből 63 szerzeményt minősített megfelelőnek a szak-zsű­ri), és el­küldték azokat a benevezett e­­gyütteseknek, énekeseknek, így kizárták annak lehetőségét, hogy a versenyzők­­ csak kimondottan házi szerzők (olykor meglehető­sen silány!) darabjaival lépjenek színpadra. A fesztivál színvona­lának emelése érdekében a tava­lyi három (szerzői, zenekari és énekes) nagydíjjal szemben az idén meghirdették a szöveg-nagy­­díjat (a tavaly a sajtó­értékelé­sek éppen a szövegek milyensé­gét kifogásolták talán legin­kább!), ugyanakkor külön díjazzák a dzsessz-, beat- és kommersz­­zenekarokat. A rendezőbizottság körlevélben kérte a hazai magyar lapokat és a művelődési intéz­ményeket, hogy különdíjakat a­­jánljanak fel a versenyzők ösz­tönzésére. Sajnos, e felhívásra se­honnan sem érkezett válasz. Az elmúlt évben nem sikerült megfelelő szak­zsűriről gondos­kodni. Emiatt aztán többen meg­kérdőjelezték a döntések igazsá­gosságát (filológusok ítélkeztek zenei vonatkozásokban, nem egy­szer pedig a versenyző­­együtte­sek vezetői, sőt egyes versenyzők is részt vettek a zsűriben!). Je­lenleg, ha komolyan veszik a meghívást, s így a rendezőbizott­ság nem csalatkozik reményei­ben, neves­ szakemberek foglalják el helyüket a zsűriben: Misu lán­ca, Birtalan József, Richard Bai­ser, Winkler Béla, Márki Zoltán, Boros Zoltán ... A meghívások és szerződéskö­tések, valamint egyéb szervezési kérdések kapcsán sokan bírálták annak idején a municípiumi KISZ-bizottságot, mondván, az 1970-es Siculus-fesztivál sokkal színvonalasabb lehetett volna, ha különböző művelődési szervek segítségét kéri. Nos, az idén kér­te ezt a segítséget, de az csak „erkölcsi“ segítség maradt, vagy­is semmivel sem több a semmi­nél. Kivételt csupán a televízió képez (a tavaly is felkarolta a fesztivált, népszerűsítette az e­­gyüütteseket és a zeneszámokat), s az idén még a színpad­terv kivitelezésében is támogatást ad. Sok az idei gond. Talán több is, mint az elmúlt évben, hiszen az akkori kezdet botlásai már nem ismétlődhetnek meg. A gon­dokat sokasítja az is, hogy ne­ves vendégénekesek részvételét kell biztosítani. Meghívták An­gela Similea-t, Giony Dimitriu-t, Fogarassy György-öt, Szabó Edit­et és Sergiu Cioiu-t. Néhány szót a versenyző e­­gyüttesekről. Az első versenyna­pon a Csíkszeredai Saepya, a nagyváradi Metropol Group, az aradi Ypsilon, a második ver­senynapon a helybeli Siculus, a szatmári Rytmic és a marosvá­­sárhelyi Sympathy, a harmadik versenynapon a borszéki Apollo, a nagyváradi Concorde és a szat­mári Zephir lép fel. Ezek az e­­gyüttesek szerződésben kötelez­ték magukat­ a részvételre. A Ma­nyák Erik vezette szebekis együt­tes, úgy tűnik, „elveszett“ a ten­gerparton,­ így hát a tavalyi 11- gyel szemben 9-re csökkent a résztvevő együttesek száma. Igaz, több új városnév is felbukkant. A televízió, és rádió megteszi a magáét. Jó lenne azonban, ha le­hetőség teremtődnék arra is, hogy füzet­ alakjában megjelenjék a versenyre beérkezett zeneszámok gyűjteménye. Mert a hazai ma­gyar táncdal székelyudvarhelyi fesztiválja csak úgy éri el igazán a célját, ha művészi, fülbemászó táncdalokat indít el útjukon a nagyközönség meghódítása felé. BALÁZS ANDRÁS Imim îîlîîff iiillai I Ti imul X IMIM 1 A megyei kisipari szövetke­zetek szerződéskötései. Szeptember 1 és október 10 között kerül sor a szerződésköté­sekre megyénk kisipari szövetke­zetei és a felvásárló szervek kö­zött. Ebből az alkalomból me­gyénk kisipari szövetkezetei kiál­lításon mutatják be Bukarestben, a kisipari szövetkezetek szövetsé­gének kiállítótermében termékei­ket.­­ A holdkutatás tárlatai. Időszerű tudományos elő­adást tartott a székelyud­varhelyi művelődési házban Dr. Felszeghi Ödön kolozsvári egye­temi tanár. Ismertetésében rész­letesen foglakozott a legutóbbi Apollo 15 holdexpedícióval, an­nak tudományos eredményeivel, a holdkutatás távlataival.­­ Átadták a forgalomnak Ma­roshévízen azt az ideigle­nes hidat, amely biztosítja a közlekedést a Maros két part­ja között. A régi híd ugyanis hamarosan lebontásra kerül és helyébe új betonív kerül majd a folyó fölé.­­ Számos képzőművészeti al­kotásnak nyújt otthont a nemrég felavatott zetela­ki művelődési otthon. A festmé­nyeket, grafikai munkákat hazai képzőművészeink ajándékozták az új művelődési otthonnak. Ma 'iiiim ...| ■■•I i!ÎÎÎSL uimii ­­ului Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése 1971. augusztus 31-én ülést tar­tott az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága Nicolae Ceauşescu elv­társnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével. Részt vettek miniszterek és köz­ponti intézmények vezetői. Az ülés megvizsgálta és jóvá­hagyta a Ştefan Gheorghiu Tár­sadalmi és Politikai Akadémiai Tanintézet tevékenységének javí­tására, a párt-, valamint tömeg- és társadalmi szervezeti aktivis­tákat felkészítő megyeközi isko­lák bővítésére és átszervezésére vonatkozó javaslatokat és a Gaz­dasági és Állami Közigazgatási Vezető Kádereket Képző Intézet megszervezésére vonatkozó ja­vaslatokat. Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága határozatokat fogadott még el egyes beruházási munká­latok kivitelezésére vonatkozóan, a Beruházási Bank megszervezé­séről és működéséről szóló tör­vényerejű rendelet módosítására vonatkozóan, valamint más folyó ügyekkel kapcsolatban. Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a Kínai NK katonai küldöttségét Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, az Államtanács elnöke hétfő délelőtt az RKP KB székházában fogadta a Kínai Népköztársaság katonai küldöttségét, élén Li Da­­sin elvtárssal, a Kínai KP KB Politbürójának póttagjával, a kí­nai felszabadító néphadsereg po­litikai főigazgatóságának vezető­jével. A fogadásnál jelen voltak a következő elvtársak : Ion Gheor­­ghe Maurer, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Miniszter­­tanács elnöke, Paul Niculescu Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, Ion Ioniţă hadseregtábornok, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a fegyveres erők minisz­tere, Vasile Patilineţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttag­ja, a KB titkára, Ion Gheorghe vezérezredes, a fegyveres erők mi­niszterének első helyettese, a Nagyvezérkar főnöke, Ion Coman, vezérezredes, a fegyveres erők miniszterének helyettese, a Politi­kai főtanács titkára, Ion Dinca altábornagy, az RKP KB helyet­tes osztályvezetője, Virgil Gheor­ghiu, Románia pekingi katonai attaséja. Ott volt Csan Haj-fun, a Kínai NK bukaresti nagykövete. Ebből az alkalomból megbeszé­lésre került sor a Román Kommu­nista­ Párt és a Kínai Kommunista Párt között­ a Románia Szocialis­ta Köztársaság és a Kínai Nép­­köztársaság közötti, a két ország hadserege közötti testvéri, baráti kapcsolatokról; kifejezésre jutott az a közös óhaj, hogy fejlesszék tovább a kontaktusokat és a kül­döttségcserét, a román-kínai sok­­oldalú együttműködést a két nép érdekeinek, a szocializmus és a világbéke általános ügyének meg­felelően. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben folyt le. Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke fogadta François - Xavier Ortolit, Franciaország iparfejlesz­tési és tudományos kutatásügyi miniszterét Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadást adott a 21. nemzetközi Pugwash­­értekezlet részvevőinek tiszteletére Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke hétfő délben fo­gadta Francois-Xavier Ortolit, Franciaország iparfejlesztési és tudományos kutatásügyi minisz­terét. Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke hétfő este az Államtanács Palotájában foga­dást adott a Sinaián ülésező 21. Nemzetközi Pugwash értekezlet részvevőinek, tiszteletére. Részt vett Ion­ Gheorghe Mau­rer, Manea Mănescu, Paul Nicu­lescu Mizil, Virgil Trofin, Du­mitru Popescu, Leonte Răutu, Miron Constantinescu, Miu Dob­­rescu, Constantin Statescu, az Ál­lamtanács titkára, Corneliu Mă­nescu külügyminiszter, a kormány több tagja, valamint a hazai tu­dományos élet számos személyisé­ge. Részt vett a Pugwash-szervezet több vezetőségi tagja — A. Alfven professzor, elnök, a Nobel-díj ki­tüntetettje, Sir Rudolf Peierls pro­fesszor, az állandó bizottság elnö­ke és J. Rotblat professzor, főtit­kár, Corneliu Penescu professzor, a 21. Pugwash-értekezlet elnöke, valamint 32 országnak a sinaiai értekezleten résztvevő számos tu­dósa, akadémikusok,­ismert egye­temek tanárai, neves szakembe­rek, tudományos intézetek és e­­gyesületek szakértői. Ott volt Ilkka Pastinen, az Egyesült Nemzetek Szervezete fő­titkárának leszerelésügyi külön­­megbízottja, az UNESCO, a FAO és az értekezletre meghívott más nemzetközi szervezetek küldöttei. A szívélyes hangulatú fogadá­son Nicolae Ceauşescu elnök és a többi vezető elbeszélgetett az ér­tekezlet részvevőivel. Részt vett Ioan Avram gépipari miniszter és Gheorghe Oprea, az RKP KB tanácsosa. Ott volt Pierre Felon, Francia­­ország bukaresti nagykövete. A fogadás alkalmából sorra ke­rült megbeszélésen a román fran­k beszélgetés során az Állam­tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi Pugwash-találkozók, amelyek világszerte nagy tekin­télyt vívtak ki maguknak, arról tanúskodnak, hogy a tudósok fe­lelősséget éreznek az emberiség sorsa iránt, aktívan viszonyulnak korunk nagy problémáihoz, s a tudomány vívmányait a béke, az igazság és a haladás eszméinek szolgálatába kívánják állítani. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, mennyire fontos a mostani, a ha­zánkban megrendezett Pugwash­­értekezlet, amelynek napirendjén oly rendkívül jelentős és időszerű problémák szerepelnek, mint az európai biztonság, a leszerelés, a helyi konfliktusok megelőzése és megoldása, technológiai és gazda­sági kooperáció — olyan kérdé­sek, amelyeknek megtárgyalása a világ összes népeinek, az egész világ közvéleményének mélysége­sen érdekében áll. Nicolae Ceauşescu elnök rámutatott, hogy manapság,­ amikor a tudomány olyan óriási fejlődésen megy át, mélyrehatóan befolyásolva az ösz­­szes anyagi és szellemi tevékeny­ségi ágakat, egyre jelentősebb a tudósok és a kultúremberek tár­sadalmi és politikai befolyása; az a hivatásuk, hogy lényegesen hozzájáruljanak az enyhülés és az együttműködés művéhez, azon célok eléréséhez, amelyekre az emberiség oly következetesen tö­rekszik. A beszélgetés során a részvevők kifejezésére juttatták hálás köszé­d­ a kapcsolatok fejlődéséről, a két ország gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködéséről és kooperációjáról tárgyaltak. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. netüket az üzenetért, amelyet Nicolae Ceauşescu elnök intézett az értekezlethez.. Az üzenetet nagy érdeklődés fogadta, tekintettel arra a figyelemre, amelyet a ro­mán államfő a Pugwash-mozga­­lomnak szentel. A részvevők ki­fejezték mélységes megelégedésü­ket a sinaiai összejövetel jó le­folytatásához megteremtett felté­telekért. Utaltak a nyílt, építő jel­legű, a napjaink fontos témáival kapcsolatban folytatott megbeszé­lésekre, kidomborítva a román tudósok eredményes hozzájárulá­sát a Pugwash-mozgalomhoz. Kü­lönösen nagyra értékelték a szo­cialista Románia kezdeményezé­seit és akciót, az államok közötti kapcsolatok normális fejlesztésé­ért, a barátság és az együttműkö­dés szellemében, valamint hazánk hozzájárulását a népek szabadság- és társadalmi haladástörekvései­nek, nemzeti függetlenségi és bé­ketörekvéseinek megvalósításá­hoz. A 21. Pugwash érte­kezlet részvevőinek nyilatkozatai. LAPUNK IV. OLDALÁN Biblioteca orâșeneascâ Gheorgheni

Next