Hargita, 1971. szeptember (4. évfolyam, 208-233. szám)
1971-09-22 / 226. szám
1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA" Magasabb szintre emeljük az ifjú nemzedék nevelését Pártunk neveléspolitikája a társadalmi szükségszerűség tudományos felismeréséből következik. E politika következetes alkalmazása a nevelés ügyét a társadalmi élet és tevékenység központi és sorsdöntő kérdései közé emeli. Ebben az összefüggésben, a nevelés más tényezői mellett, jelentős mértékben nő a Pionírszervezet szerepe az ifjúság nevelésében. A nevelés egészében elfoglalt helyének, lehetőségeinek és sajátos módszereinek megfelelően a Pionírszervezetnek egyre nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a gyermekek politikai és világnézeti képzéséhez, a termelő munkára és társadalmi életre való felkészítéséhez. Ennek megfelelően a Pionírszervezet egész tevékenysége a szocialista hazafiság, a párt iránti szeretet, a kommunista erkölcsi vonások, meggyőződés és magatartás, a világról és társadalomról alkotott tudományos felfogás és ennek megfelelő világnézet kialakítására irányul. Ezzel egyidőben és szerves összefüggésben a szervezet munkája megfelelő keretet biztosít a sokoldalú és tartós munkakészségek, a tanulás és a termelő munka iránti tisztelet és alkotó magatartás serkentésére. A szervezet feladatainak ilyenszerű, értelmezése mély jelentőségű kommunista-társadalmi célzatosságot nyer pártvezetőségünk azon útmutatásában, mely szerint „az ifjúságnak a párt marxi-lenini politikájáért folytatott harc első soraiban a helye“, az ifjúsági szervezeteknek pedig „a kommunista nevelés harci csoportjaivá kell átalakulniuk“. A pionírszervezet megyénkben is, a szocialista nevelés fontos intézményeként egyre kimagaslóbb eredményekkel végezte munkáját. Állandóan gazdagodott a szervezet nevelő munkájának tartalma, tökéletesedtek a nevelés eszközei és módszerei. A különböző színtű pionírtanácsok megkülönböztetett figyelmet szenteltek a pionírmunka változatosságának és vonzerejének fokozására: a dal, vidámság, és játék, a hasznos társadalmi munka, a sport és természetjárás a pionírok életének megszokott tartalmi elemeivé váltak. Az elért eredményeink fő forrása a Pionírszervezet párt általi vezetése. A Román Kommunista Párt vezetőszervei és alapszervezetei minden szinten szülői szeretettel és népünk szocialista jövője iránt érzett mély felelősséggel irányították a pionírtanácsok munkáját. A Pionírszervezet a gyermekek politikai tömegszervezete, amelynek az a rendeltetése, hogy megfelelő keretet és alkalmat biztosítson a gyermekek politikai-társadalmi tevékenysége számára. Ebből fakad a szervezet alapvető nevelő funkciója is : tagjainak politikai és világnézeti nevelése. E központi feladat meghatározza a szervezet tevékenységének egészét és a rendelkezésére álló összes eszközök és módszerek felhasználása révén valósul meg. A nevelő munka kimagasló eseményei voltak népünk nagy ünnepei, pártunk jelentős évfordulói, amelyekről a gyermekek dolgozó népünkkel együtt méltóképpen megemlékeztek. Ezt szemléletesen példázza az a mód is, ahogyan megyénk pioníregységei és osztagai megünnepelték pártunk megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Pártunk 50 éves évfordulója tiszteletére rendezett összes megyei színtű megmozdulásban 8000-nél több pionír vett részt. Ennél jóval nagyobb azoknak a száma, akik az iskolák kezdeményezte akciók résztvevői voltak. Ha kisebb intenzitással is, de egységeink évről-évre, immár hagyományosan ünnepük meg az egyes évfordulókat és társadalmipolitikai eseményeket. Ezek a megemlékezések az évi pionírmunka fontos szakaszait jelentették, és jelentős mértékben hozzájárultak a szervezet nevelő tevékenységének rendszeresítéséhez és élénkítéshez, a pionírok nagy tömegének mozgósításához. Megyénk minden iskolájában a pionírtanácsok, a pártszervezetek irányítása és útmutatása alapján, szüntelenül arra törekednek, hogy ápolják és erősítsék a testvériséget, és tudatosítsák, a gyermekekben azt a nagy igazságot, hogy szocialista hazánkban az embereknek nemzetiségre való tekintet nélkül egyforma jogaik és lehetőségeik vannak az érvényesülésre és személyiségük sokoldalú kibontakozására. Az anyanyelvűség elve nemcsak az oktatásban, hanem a Pionírszervezet mindennapi tevékenységében is érvényesült. A művészeti-műkedvelő tevékenység megszervezésében a pionírtanácsok arra törekedtek, hogy a gyermekek tudatában és érzelmi világában egyaránt fejlesszék saját népi-kulturális hagyományaik szeretetét és megbecsülését, ugyanakkor a román nép kultúrájának, népművészetének, irodalmának megismerését és megszerettetését. Ily módon ez a tevékenység a kölcsönös megismerés és megbecsülés kialakításának hatékony módszereként szerepel az egységek és osztagok mindennapi életében. Közismert, hogy a román nyelv megtanulása megyénkben minden nevelési intézmény, így a Pionírszervezet számára is állandó és nagy jelentőségű feladat. A megyei és helyi pionírtanácsok legfontosabb tennivalójuknak tekintették, hogy megteremtsék azokat az érzelmi és tudati feltételeket, amelyek a román nyelv megtanulásához az önkéntesség és a saját akarat tényezőjét biztosíthatják. A szocialista hazafiság és párt iránti szeretet elmélyítésének jó eszköze az iskolákban szervezett művészeti-műkedvelő tevékenység. A gyermekek forradalmi és tömegdalokat, a hazáról és pártról szóló énekeket tanulnak meg és énekelnek minden adódó alkalommal; verseket tanulnak és mondanak el a pártról, a hazáról, népünk szocialista vívmányairól; ugyanezek a dalok és versek a szabad hazában élő gyermekek örömét és tartalmas életét is megénekelik; a gyermekszínpadon a pionír-műkedvelők az igazság és szépség diadalát, iskolai és pionírmunkájuk kommunista embert formáló nagy sodrását ábrázolják és példázzák. Hasonló célzatossággal és tartalommal szerveztük a sport- és természetjáró tevékenységet is. Ezen keresztül alapvető erkölcsi és magatartásbeli értékek kialakítását és állandósítását szorgalmaztuk. A bátorság, edzettség és ellenálló képesség, a kitartás, fegyelem, közösségi érzés mind olyan vonások, amelyek valós tartalmat és cselekvő jelleget visznek a hazafias és állampolgári érzelem- és tudatvilágba. A természet és társadalom törvényeiről és jelenségeiről alkotott tudományos, forradalmi világnézet kialakítása szerves része a gyermekek politikai-ideológiai nevelésének. A pionírtanácsok erőfeszítése arra irányult, hogy sajátos módszereik és lehetőségeik révén elmélyítsék, tudatosítsák és a cselekvő magatartás fokára emeljék az iskolában szerzett ismereteket. Fenti célkitűzéssel a Megyei Tanács minden eszközzel szorgalmazta a tudományos, elsősorban a matematikai, fizikai, kémiai és biológiai körök szervezését. A körök száma meglehetősen nagy, a foglalkoztatott pionírok száma meghaladja az 1300-at. Ez serkenti őket, hogy megismerjék a szerzett elméleti ismeretek gyakorlati vetületét, kialakuljon bizalmuk az ember és a tudomány alkotó erejében. A tudományos körök vagy az osztagok által szervezett tanulmányi kirándulások, pionírexpedíciók ugyancsak eredményesen szolgálták a tudományos-ateista nevelést. A pionírok a kirándulások alkalmával gazdasági, néprajzi, történelmi megfigyeléseket és kutatómunkát végeztek. Ez a tevékenység lehetővé tette számukra a környező természeti és társadalmi valóság tárgyainak és jelenségeinek mélyebb megismerését és megértését. A „Kincskeresők“ országos mozgalma megyénkben széleskörű visszhangot váltott ki, többszáz gyermeket vont be a néprajzi, történelmi és régészeti kutató- és gyűjtőmunkába. A tudományos és technikai propaganda szolgálatába állítottuk a sajtó, szakirodalom, rádió és televízió révén szerzett ismereteket is. A pionírtanácsok sok iskolában gondoskodtak róla, hogy ezeket az ismereteket beépítsék a gyermekek tudományos-technikai világképébe, az anyagi valóság törvényszerűségeinek jobb megértése érdekében. Elért eredményeink ellenére szóvá kell tennünk, hogy a tudományos nevelés hatékonysága megyénk sok iskolájában messze elmarad a jelenlegi követelményektől. A gyermekek tudományos ismeretei nem minden esetben párosulnak megfelelő meggyőződéssel és magatartással . Ezekért az állapotokért az iskola, család és az ifjúsági szervezet egyaránt felelős. Ezek gyakran párhuzamos, vagy ha a családra gondolunk, a nevelés általános irányulásával ellentétes irányban hatnak. Az iskola és a Pionírszervezet sem hangolta mindig egybe erőfeszítéseit. Ha munkánk értékét az eredmények tükrében mérjük le, távolról sem lehetünk elégedettek! Elítélendő sok nevelő gyakorlata, akik a meggyőződést és a pozitív tulajdonságok kiépítését egyoldalú adminisztratív intézkedésekkel, meggyőződést nélkülöző, lagymatag tiltásokkal helyettesítik. A nevelés gyakorlatában olykor előforduló hiba, hogy a nevelő csak az ún. „akciót“ látja, és szem elől téveszti a gyermeket, aki a nevelő munka tárgya és célja. Nem lenne teljes a gyermekek politikai és világnézeti, kommunista erkölcsi nevelése, ha megrekedne az érzelmek vagy akár a meggyőződés szintjén. Mindezeknek cselekvő magatartásba, megfelelő munkakészségbe, szocialista társadalmat építő akarásba és képességbe kell beépülniük. A nevelés összefüggéseinek ez az értelmezése egyre inkább központi helyre emeli a munkára nevelést, a munka és az anyagi javakat termelő, dolgozó emberek iránti helyes viszonyulás kialakítását. Pártunk központi vezetőségének határozatai, a megyei pártbizottság Bürójának útmutatásai egyaránt sürgetik ennek a feladatnak a maradéktalan végrehajtását. Útmutató és mozgósító erejű pártunk főtitkárának Nicolae Ceauşescu elvtársnak Csíkszeredában elmondott beszéde, amelyben többek között rámutat: „. .. azt kívánjuk, hogy az ifjúság, gyermekeink kommunista szellemben nevelkedjenek, legyenek forradalmárok, a szocializmus odaadó harcosai, a szocialista és kommunista vívmányok, szocialista hazájuk megbízható védelmezői.“ Számos tevékenységi forma, amelyekkel az előzőkben már foglalkoztunk, az ott kifejtett nevelési célkitűzések mellett a munkára nevelést is szolgálta. Ugyanakkor a Pionírszervezetnek jól kiépített, sajátos módszerei és eszközei vannak, amelyek ugyanezt a célt közvetlenül, egyenes kapcsolásban valósítják meg. Az iskolai, tanulmányi munka iránti helyes és cselekvő viszonyulás kialakítása a panírtanácsok állandó feladatai közé tartozott. Egységeink és osztagaink munkájában hagyományossá vált a jó tanulók népszerűsítése és erkölcsi jutalmazása, a Pionírszervezet megkülönböztető és kitüntető jelzéseinek odaítélésén keresztül. Többezer pionír kapta meg ezeket a kitüntetéseket. A jutalmazás mellett, a pionírtanácsok minden eszközt felhasználtak arra, hogy tudatosítsák a jó tanulás szükségességét és társadalmi hasznát, s ugyanakkor megfelelő, határozott közösségi állásfoglalást alakítsanak ki azokkal szemben, akik elhanyagolják iskolai kötelezettségeik teljesítését. Sajnos itt-ott kialakult egy olyan vélemény is, hogy a tanulmányi munka szigorú nyomon követése az iskola és család kizárólagos feladata. Amennyiben az új szervezeti szabályzat előirányozza majd a havonta tartandó osztagösszejöveteleket, ez alkalmat nyújthat a régi gyakorlatban bevált módszerek újrabevezetésére, természetesen a verbalista és deklaratív beütések teljes mellőzésével. Eredményesebb és élénkebb volt viszont a pionírok bekapcsolása a hazafias munkába. Pionírjaink minden évben kiveszik részüket az őszi terménybetakarításból, iskolák és művelődési házak építésénél s tatarozásánál segédkeznek. Munkájuk nyomán iskoláink és falvaink egyre szebbek és gondozottabbak, újabb sportpályák jönnek létre, bővül a művelődési, sport és természetjáró tevékenység anyagi, alapja, felszerelést biztosíthatunk a termelési gyakorlat és a közi tevékenység számára. Ebben az évben is, a Pionírszervezet Országos Tanácsának felhívására megyénk pionírjai szervezetten vettek részt a nyári mezőgazdasági munkákban, iskolázás művelődési házak építésében, gyógynövények és erdei gyümölcsök gyűjtésében. Az idei tanév megnyitása előtti két hét alatt a pionírok és tanulók több tízezerre menő munkaórát teljesítettek az iskolák és ezek környezetének rendbehozatalán a tanév optimális körülmények között történő megnyitása érdekében, valamint a falvak külső csinosításában. Újból hangsúlyozzuk, hogy a nevelés szempontjából a hazafias munkák mennyiségi vonatkozása csak abban az esetben képvisel reális értéket, ha az magas fokon izzó meggyőződést és érzelmi állásfoglalást szül és erősít. A megyei pártbizottság és a községi, városi-municípiumi pártszervezetek hatékony támogatásával, valamint a Tanfelügyelőség és más intézmények segítségével, megyénkben működő pionírtanácsok figyelemre méltó eredményeket értek el a műszaki körök szervezésében. Ha nehéz is volt a kezdet, évek következetes munkájának gyümölcseképpen a konferencia jogos büszkeséggel jelentheti a megyei pártbizottságnak, hogy az elmúlt tanévben megyénkben 260 műszaki kör működött, 4500-nál több taggal, mindezeknek 60 százaléka falusi iskolákban. A körökben végzett munka sikerét jelzik a különböző országos vetélkedőkön elért helyezéseink. Az ezekből levonható és általánosítható tanulságok: nemcsak szupermodern üzemek árnyékában lehet országra szóló eredményeket elérni, hanem bárhol, akár falvakon is ; nem a létező felszerelés és anyagi ellátottság szüli a szükségleteket, hanem fordítva : a felelősségérzettel felruházott nevelő bárhonnan előteremtheti a szükséges dolgokat; ahol ennyi országos helyezés elérhető, ahol a megyében két pionírház működik, ott megvan a tapasztalati alap ahhoz, hogy a létező többi körök munkájának hatékonyságát emeljük, és köröket létesítsünk ott is, ahol jelenleg nincsenek, de a feltételek megteremthetők. E három tanulság határozza meg a Megyei Pionírtanács jövőbeni tevékenységének irányát a műszaki képzés területén. Tennivaló pedig bőven akad, és sajnos ezek nem csupán anyagi természetűek. A nehézségek egyik vonala szubjektív természetű. Egyes nevelők érthetetlen magatartására utalunk, akik kimondottan vagy be nem vallottan, de ellenállást fejtenek ki, főleg ha személyes munkájukról van szó. Egyes nevelők a didaktikai munka mindenhatóságát hangsúlyozzák, mondván, hogy ez a nevelésnek minden kérdését megoldja, a politechnikai képzést is beleértve. A Pionírszervezet nevelő tevékenysége a gyermekek számára elsősorban a szervezeti életben való aktív részvételt jelenti. A nevelő munka sikere nagy mértékben függ attól, hogy milyen szervezési keretek között zajlik le. Megyénkben 136 pioníregység, 1040 osztag, 136 iskolai tanács, 5 város,municípiumi tanács működik. A szervezetnek megyénkben 21 700 tagja van, és ez a pionírkorú iskolások 88,97 százalékát jelenti. Az osztagok és egységek rendszeresen elkészítik tevékenységi programjaikat, megtartják összejöveteleiket. A tanácsok léteznek, dolgoznak, szabályos időközökben üléseznek, elemzéseket végeznek, és mindezt komoly felelősségtudattal. Elmondhatjuk tehát, hogy rendelkezünk azzal a szervezési kerettel, ami szükséges ahhoz, hogy a jövőben minőségileg magasabbrendű eredményeket érjünk el. Minden erőnket arra kell irányítanunk, hogy előbb tartalmat adjunk a pionírok szervezeti életének. Munkánknak ezt a területét bizonyos értelemben, mondhatnánk új alapokra kell helyeznünk. Eddig az volt a helyzet, legalább is az iskolák vagy az esetek többségében, hogy az osztagoknak volt ugyan saját tevékenységi programjuk, de ez független volt mindazoktól a munkalehetőségektől, amelyek a pionírmunkának tartalmat adnak és amelyek a gyermek számára munkát jelenthetnek. A daltanitás iskolai kórust, a tánctanulás iskolai tánccsoportot, a köri munka iskolai szinten szervezett egy-két kört, a sport és természetjárás iskolai színtű csoportokat, együtteseket jelentett. Mi volt akkor az osztagok feladata ? Legfennebb az, hogy ellenőrizzék, tagjai közül ki jár és ki nem jár el ezeknek az iskolai szintű csoportoknak a foglalkozásaira. A megoldást abban látjuk, hogy az említett alapvető tevékenységi formákat iskolai szintről osztag szintre helyezzük át. Ez azt jelenti, hogy nem lesz ugyan osztagkórus, de mindenik pionír rendszeresen tanul forradalmi és hazafias dalokat, népdalokat, gyermekdalokat. Tehát nem a legjobbak ,jelitk együttesébe esik a hangsúly, hanem arra, hogy mindenik gyermek megtanuljon és szeressen énekelni. Ennek az elgondolásnak kell végigvonulnia minden tevékenységi forma megszervezésében. Az osztag mindenik tagja tehát énekeljen, tanuljon meg táncolni, verset mondani, tanuljon meg minden labdajátékot, szaladjon, gyalogoljon, fára másszon, tanulja meg a természetben való tájékozódást, a forgalmi szabályzatot, vegyen részt a hazafias munkákban, végezzen olyan munkát, ami megkönnyíti a technika ismeretét és alkalmazását. Az osztagban szervezett foglalkozások olyan rendszerét kell kialakítanunk, amely a különböző tevékenységi formák szintézisét jelenti és a szervezet mindenik tagjára vonatkozik, kivétel nélkül. Egy ilyen koncepciójú foglalkozási rendszer jelentheti a pionírok számára az igazi pionírszervezeti életet. A fenti elképzelés és a pionírtanácsok munkastílusának megváltoztatását is feltételezi. A munka jobb elvégzése érdekében igen fontos a most megválasztandó tanács összetétele, de még fontosabb, hogy a megválasztott tagok a jövőben ne csak a plenárisokon való részvétellel, hanem állandó munkával járuljanak hozzá feladataink teljesítéséhez. Éppen ezért javasoljuk, hogy a tanács tagjait a szükségleteknek megfelelően és kinek-kinek a hajlamai szerint, osszuk be az egyes munkabizottságokba, hogy azt a munkát végezze, amihez ért és amit szeret. Az egyes munkabizottságok létszámát a szükségletek figyelembevételével határozzuk meg és tegyük lehetővé, hogy menetközben a beosztás változhasson, a tapasztalatoktól függően. A helyi tanácsok munkájának megjavításában legfontosabb feladat az iskolai tanácsok nagyobb mérvű aktivizálása. Ennek érdekében az iskolai tanács munkáját hatékonyabb formákba kell kötnünk az iskolai pártalapszervezet ellenőrző és irányító munkájához. Ez messzemenően megjavíthatja a megyei és az iskolai tanácsok kapcsolatát, előbb tartalmat adhat a pionírszervezet párt általi vezetésének minden fokon. Kifejezzük azt a reményünket, hogy a KISZ-szel való együttműködésünk, az utóbbi idők jó eredményei alapján, a jövőben még hatékonyabb lesz, a két szervezet közötti kapcsolat még inkább tükrözni fogja a közös munkát a párt neveléspolitikájának megvalósítása érdekében. Biztosítjuk a megyei pártbizottság büróját, hogy a jövőben is minden erőnket és tudásunkat a nevelés ügyének érdekében gyümölcsöztetjük, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljunk a Román Kommunista Párt neveléspolitikájának valóra váltásához. A HARGITA MEGYEI PIONÍRSZERVEZET KONFERENCIÁJÁN ELHANGZOTT BESZÁMOLÓ RÖVIDÍTETT SZÖVEGE Értékesítsünk minél több osztályozott burgonyát! (Folytatás az oldalról) léleki mtsz-eket, amelyek nem megfelelően osztályozott burgonyát kezdtek szállítani az átvevő központokba. A karcfalvi gazdaság, habár nagyság szerint kifogástalanul osztályozott burgonyát szállít, a különböző fajták fizikai összekeveredése folytán tonnánként 150 lej veszteséggel értékesítette a burgonyát mindaddig, amíg utasítást nem kaptak az újraválogatásra. A csíktaplocai mtsz osztályozás nélkül átadott egy tonna burgonyáját elemezve, megállapíthatjuk, hogy ennek 20 százaléka I. osztály (egy lejes áron 200 lej), 30 százaléka II. osztály (0,85 lejjel 255 lej), 30 százaléka III. osztály (0,70 lejjel 210 lej) és 20 százaléka szabványon aluli (0,50 lejjel 100 lej), összesen tehát egy tonna ára 765 lej. A fenti összegből még 100 lejt tonnánként levonnak osztályozási költségre, a tonnánként megvalósított érték tehát, 656 lej, ami maga után vonja a kukorica állami áron való felvásárlási jogának elvesztését is. A fenti konkrét esetek ismerete figyelmeztetést kell jelentsen minden egyes mtsz vezetőtanácsának és arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy minél előnyösebb módon értékesítsük terményeinket. Ezért a jelenlegi követelményeknek megfelelően anyagilag ösztönözni kell a tagságot és a foglalkoztatott idegen munkaerőt, a megfelelő osztályozás elvégzésére. Felelősségre kell vonni anyagilag és erkölcsileg mindenik termelési részleg felelősét, aki kárt okoz a közösségnek a termények előnytelen értékesítésével. Állandóan népszerűsíteni kell a legjobb munkát kifejtő csoportok tagjait és elítélő közvéleményt kialakítani a felületes munkát végző és azt nem eléggé ellenőrző személyekkel szemben. Az érdek tehát közös. Csak úgy lehet jó minőségű terményt átvenni, ha megfelelően osztályozottat adnak át a termelőszövetkezetek. Ezért fontos, hogy a vállalat is minden segítséget megadva, állandó technikai irányító munkát végezzen az átvevő központokban, hogy az mtsz-ek megfelelő szinten értékesítsék terményeiket, csakis kifogástalan áru kerüljön a dolgozók asztalára. Az átadásra-átvételre kerülő burgonya kezelése nagyon sok munkát igényel. Ezért működtetni kell a vállalat tulajdonában lévő összes válogató gépeket. Át kell adni a legjobb munkamódszereket az mtsz-ek dolgozóinak az osztályozási munkák meggyorsítása érdekében. Még 8 nap áll rendelkezésére hogy megújítsa előfizetés a HARGITA napilapra ! Sport Megyei labdarúgó bajnokság Meglepetéssel zárult a negyedik forduló rangadó mérkőzése. A Maroshévízi Maros saját otthonában fektette kétvállra az eddig pontveszteség nélkül álló Csíkszeredai Építők együttesét. A vendégek taktikai játéka megérdemelten kerekedett felül a hazai együttes kapkodó, elgondolás nélküli játékán. Ugyancsak meglepetésszerű győzelmet aratott a Galócusi Komplexum csapata Szentsimonban. Pontot vesztett otthonában a Madéfalvi Rapid és a Szárhegyi Bástya. A bajnokság éllovasa, a Székelyudvarhelyi Hargita újabb gólzáporos győzelmet aratott, ezúttal a Balánbányai Bányász II együttesével szemben. A többi mérkőzésen általában a várt eredmények születtek. A Lövétei Bányász — Kilyénfalvi Bányász mérkőzést a hazai csapat 3—0 arányban nyerte, mivel a Kilyénfalvi Bányász nem jelent meg pontos időben. Eredmények: Csíkszeredai Építők — Maroshévízi Maros 1—2 (1—1). Góllövők: Ciorec (29. perc), illetve Tatu (öngól — 17. perc), Korpos (60. perc) . Székelykeresztúri Egyesülés II — Tölgyesi Egészség 2—0 (2—0). Góllövők: Gagyi (15. perc), Grigoriu (öngól — 40. perc) ; Székelyudvarhelyi Hargita — Balánbányai Bányász II. 6—1 (5—1). Góllövők: Benkő (1. perc), Zsombori (32, 37 perc), Szász (38, 89 perc), Szabó (25. perc), illetve Tudoriţă (35. perc). Gyergyószentmiklósi Jövő II. — Székelyudvarhelyi Textil II 3—2 (3—1). Góllövők: Sütő (20. perc), Nándi (40, 44 perc), illetve Ördög (5. perc), Bucsi (80. perc) ; Szárhegyi Bástya — Hodosi Fenyő 1—1 (0—1). Góllövők: Gergely (60. perc), illetve Farkas (44. perc) ; Madéfalvi Rapid — Borszéki Apemin 1—1 (1—0). Góllövők: Ladó (25. perc), illetve Wild (50. perc) ; Szentsimoni Vörös Lobogó — Galócusi Komplexum 1—2 (0—1). Góllövők: Danalizi (60. perc), illetve Benkő (10. perc), Nut (73. perc). Elmaradt mérkőzésen : Csíkszeredai Építők — Tölgyesi Egészség 2—0 (1—0). Góllövök: Ciorec (19. perc), Tiron (60. perc). KOVÁCS LÁSZLÓ A bajnoki táblázat állása 4 forduló után : Szentsimoni Vörös Lobogó — Kilyénfalvi Bányász; Galócusi Komplexum — Székelykeresztúri Egyesülés II. ; Maroshévízi Maros — Székelyudvarhelyi Hargita ; Tölgyesi Egészség — Gyergyószentmiklósi Jövő II. ; Balánbányai Bányász II. — Szárhegyi Bástya ; Lövétei Bányász — Székelyudvarhelyi Textil II. ; Hodosi Fenyő — Madéfalvi Rapid ; Borszéki Apemin — Csíkszeredai Építők. A mérkőzések kezdetének időpontja 15 óra. Balánbányán 13 órakor kezdődik a mérkőzés. 1. Székelyudvarhelyi Hargita 2. Maroshévízi Maros 3. Csíkszeredai Építők 4. Madéfalvi Rapid 5. Székelykeresztúri Egyesülés II 6. Lövétei Bányász 7. Kilyénfalvi Bányász 8. Borszéki Apemin 9. Galócusi Komplexum 10. Gyegyószentmiklósi Jövő II 11. Szentsimoni Vörös Lobogó 12. Hodosi Fenyő 13. Szárhegyi Bástya 14. Székelyudvarhelyi Textil II 15. Balánbányai Bányász II 16. Tölgyesi Egészség 4 3 1 010— 37 4 3 0 1 9 46 4 2 2 0 8— 46 4 2 1 1 6— 85 4 2 1 1 8—105 4 2 0 614— 64 4 1 2 111— 74 4 2 0 2 9— 94 4 2 0 2 5— 84 4 1 1 2 7— 63 4 1 1 2 6— 73 4 0 2 2 4—172 4 0 1 3 5—101 4 0 1 3 3—111 4 0 1 3 2—111 4 4 0 0 18— 3 8 A következő forduló műsora: Országos ifjúsági bajnokság CSÍKSZEREDAI SPORTISKOLA— SEPSISZENTGYÖRGYI SPORTISKOLA 5—2 (3—0). Vasárnap délben hazai pályán is bemutatkoztak a Csíkszeredai sportiskolások. Ladó Dénes és Jónás Béla edzők tanítványai ezúttal is nagyszerűen szerepeltek és biztosan vették birtokukba az újabb két bajnoki pontot. A felázott talajú pálya ellenére élénk, mozgalmas nyolcvan percnek lehettünk szemtanúi. A hazaiak már az első félididőben tisztes előnyre tettek szert: a 29. és a 33. percben György talált az ellenfél hálójába, a félidő utolsó percében pedig Fekete volt eredményes. A játékidő második felében a vendéglátók csökkentik az iramot, de Fekete révén a 47. és a 60. percben még így is újabb két gólt érnek el. Jövő vasárnap a Brassói Steagul Roşu ificsapata szerepel Csíkszeredában. 3. OLDAL - HARGITA Mikor és hányszor olvasták ? Nemrég Gyergyószentmiklóson a városi könyvtárban közel két tucat könyvet forgattam át, fontos lett volna megtudnom az egyes kötetek forgalmi statisztikáját. A célt a könyvtári könyvek utolsó lapjára beragasztott nyilvántartó lapnak kell szolgálnia, amelyről leolvasható, hogy az illető könyvet a megérkezés pillanatától hányan forgatták házon kívül, azaz hányan kölcsönözték huzamosabb időre, szokás szerint két hétre (az olvasótermi használatot itt nem tüntetik fel). Mindenik könyvben megtaláltam ezt a bizonyos nyilvántartó lapot (bár egyeseknek a JEGYZET hátsó borító belső részére is jegyeztek, de ezekbe utólag beragasztották a lapot), amely azt bizonyítja, hogy komolyan veszik a forgalom-statisztikai szempontot. Mindenik könyvben találtam azonban egy közös hiányosságot: sehol sem tüntették fel a kölcsönzés évét, így aztán arról a könyvről, amely 1961-ben jelent meg, s az elmúlt évek alatt mondjuk tízszer volt olvasónál, nem tudjuk megállapítani, hogy melyik évben hányszor kölcsönözték, örülhetünk, ha legalább egykét évet sikerül elhatárolnunk. Előfordulhat, hogy két egymás utáni hónap kölcsönzése nem ugyanabban az évben történt, az évszám támpontjának hiányában azonban egy éven belülinek tekintjük. Szükség lenne arra, hogy könyvtárosaink (mert korántsem csak Gyergyószentmiklóson fordul elő ez a jelenség) év elején, az első kölcsönzéskor egyetlen egyszer jelöljék az évet is , mert eredeti rendeltetésének csak úgy felel meg a beragasztott lapocska, ha évek múlva is a pontos, megbízható tájékoztatást szolgálja. DEMETER ZOLTÁN Kézilabda SZÉKELYUDVARHELYI SPORTISKOLA — BUKARESTI STEAUA (ifjúsági): 16—15 (7—8). Az országos iskolás kézilabdabajnokság VI. csoportjának két nagy riválisa találkozott a Székelyudvarhelyi Akarat kézilabda-pályáján. Az első negyedórában a helyieké a kezdeményezés, vezetésre tesznek szert, de a hátralévő időben a vendégek magukra találván, egyenlítenek és egy gólos vezetéssel zárják a félidőt. Szünet után a vendégek növelik előnyüket, s egy-két gólos vezetésüket az 52. percig (13—13) tartják, amikor a lelkes közönség kitartó, sportszerű biztatására felbuzdul a helyi csapat, a véghajrában felülkerekedik, és megnyeri a mérkőzést. TAMÁS LAJOS Hat olasz városban ma megkezdődik a röplabda Európabajnokság. A hat csoportban 22 ország képviselteti magát s a csoportelsők szeptember 30-tól Milánóban küzdenek az Európabajnoki címért. Románia válogatottja, Olaszországgal, Finnországgal és Görögországgal a torinói V. csoportban játszik. A román csapat összetétele: Udişteanu, Schreiber, Stamate, Codoi, Dumănoiu, Cristian Ioan. A román csapat szerda este Olaszország válogatottjával mérkőzik. A női válogatott csoportmérkőzései szeptember 24-én kezdődnek. A román válogatott ellenfele Reggio Emíliában az NDK és Jugoszlávia csapata lesz. Mint ismeretes, Románia férfi csapata 1963-ban elnyerte az Európa-bajnoki címet, 1955-ben pedig ezüstérmet nyert. A Helsinki olimpiai stadionban a labdarúgó Euróópa-bajnokság keretében hazánk csapata Finnország válogatottjával mérkőzik. Mint ismeretes, az első mérkőzésen a román csapat 3-0 arányú győzelmet aratott. A román válogatott november 14-én Csehszlovákia csapatát látja vendégül, november 24-én pedig Wales-szel mérkőzik. A szerdai mérkőzést 18.30 órai kezdettel közvetíti a rádió és a televízió. Ugyancsak ma hazánk utánpótlás csapata 16.00 órai kezdettel a fővárosi Köztársasági stadionban Finnország utánpótlás együttesével játszik. Telex