Hargita, 1971. szeptember (4. évfolyam, 208-233. szám)

1971-09-22 / 226. szám

1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA" Magasabb szintre emeljük az ifjú nemzedék nevelését Pártunk neveléspolitikája a tár­sadalmi szükségszerűség tudomá­nyos felismeréséből következik. E politika következetes alkalmazása a nevelés ügyét a társadalmi élet és tevékenység központi és sors­döntő kérdései közé emeli. Ebben az összefüggésben, a nevelés más tényezői mellett, jelentős mérték­ben nő a Pionírszervezet szerepe az ifjúság nevelésében. A nevelés egészében elfoglalt helyének, le­hetőségeinek és sajátos módsze­reinek megfelelően a Pionírszer­vezetnek egyre nagyobb mérték­ben kell hozzájárulnia a gyerme­kek politikai és világnézeti kép­zéséhez, a termelő munkára és társadalmi életre való felkészíté­séhez. Ennek megfelelően a Pio­nírszervezet egész tevékenysége a szocialista hazafiság, a párt irán­ti szeretet, a kommunista erkölcsi vonások, meggyőződés és maga­tartás, a világról és társadalomról alkotott tudományos felfogás és ennek megfelelő világnézet kiala­kítására irányul. Ezzel egyidőben és szerves összefüggésben a szer­vezet munkája megfelelő keretet biztosít a sokoldalú és tartós munkakészségek, a tanulás és a termelő munka iránti tisztelet és alkotó magatartás serkentésére. A szervezet feladatainak ilyenszerű, értelmezése mély jelentőségű kommunista-társadalmi célzatos­ságot nyer pártvezetőségünk azon útmutatásában, mely szerint „az ifjúságnak a párt marxi-lenini politikájáért folytatott harc első soraiban a helye“, az ifjúsági szervezeteknek pedig „a kommu­nista nevelés harci csoportjaivá kell átalakulniuk“. A pionírszervezet megyénkben is, a szocialista nevelés fontos in­tézményeként egyre kimagaslóbb eredményekkel végezte munkáját. Állandóan gazdagodott a szerve­zet nevelő munkájának tartalma, tökéletesedtek a nevelés eszközei és módszerei. A különböző színtű pionírtanácsok megkülönböztetett figyelmet szenteltek a pionírmun­ka változatosságának és vonzere­jének fokozására: a dal, vidám­ság, és játék, a hasznos társadal­mi munka, a sport és természet­­járás a pionírok életének megszo­kott tartalmi elemeivé váltak. Az elért eredményeink fő forrá­sa a Pionírszervezet párt általi vezetése. A Román Kommunista Párt vezetőszervei és alapszerve­zetei minden szinten szülői szere­tettel és népünk szocialista jövő­je iránt érzett mély felelősséggel irányították a pionírtanácsok munkáját. A Pionírszervezet a gyermekek politikai tömegszervezete, amely­nek az a rendeltetése, hogy meg­felelő keretet és alkalmat biztosít­son a gyermekek politikai-társa­dalmi tevékenysége számára. Eb­ből fakad a szervezet alapvető ne­velő funkciója is : tagjainak poli­tikai és világnézeti nevelése. E központi feladat meghatározza a szervezet tevékenységének egészét és a rendelkezésére álló összes eszközök és módszerek felhaszná­lása révén valósul meg. A nevelő munka kimagasló e­­seményei voltak népünk nagy ünnepei, pártunk jelentős évfor­dulói, amelyekről a gyermekek dolgozó népünkkel együtt méltó­képpen megemlékeztek. Ezt szem­léletesen példázza az a mód is, a­­hogyan megyénk pioníregységei és osztagai megünnepelték pár­tunk megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Pártunk 50 éves évfordulója tiszteletére rendezett összes me­gyei színtű megmozdulásban 8000-nél több pionír vett részt. Ennél jóval nagyobb azoknak a száma, akik az iskolák kezdemé­nyezte akciók résztvevői voltak. Ha kisebb intenzitással is, de egységeink évről-évre, immár ha­gyományosan ünnepük meg az egyes évfordulókat és társadalmi­politikai eseményeket. Ezek a megemlékezések az évi pionír­munka fontos szakaszait jelentet­ték, és jelentős mértékben hoz­zájárultak a szervezet nevelő te­vékenységének rendszeresítéséhez és élénkítéshez, a pionírok nagy tömegének mozgósításához. Megyénk minden iskolájában a pionírtanácsok, a pártszervezetek irányítása és útmutatása alapján, szüntelenül arra törekednek, hogy ápolják és erősítsék a testvé­riséget, és tudatosítsák, a gyerme­kekben azt a nagy igazságot, hogy szocialista hazánkban az embe­reknek nemzetiségre való tekintet nélkül egyforma jogaik és lehető­ségeik vannak az érvényesülésre és személyiségük sokoldalú ki­bontakozására. Az anyanyelvűség elve nem­csak az oktatásban, hanem a Pio­nírszervezet mindennapi tevé­kenységében is érvényesült. A mű­vészeti-műkedvelő tevékenység megszervezésében a pionírtaná­csok arra törekedtek, hogy a gyer­mekek tudatában és érzelmi vilá­­gában egyaránt fejlesszék saját népi-kulturális hagyományaik sze­­retetét és megbecsülését, ugyan­akkor a román nép kultúrájának, népművészetének, irodalmának megismerését és megszeret­tetését. Ily módon ez a te­vékenység a kölcsönös megisme­rés és megbecsülés kialakításának hatékony módszereként szerepel az egységek és osztagok minden­napi életében. Közismert, hogy a román nyelv megtanulása megyénkben minden nevelési intézmény, így a Pionír­szervezet számára is állandó és nagy jelentőségű feladat. A me­gyei és helyi pionírtanácsok leg­fontosabb tennivalójuknak tekin­­tették, hogy megteremtsék azokat az érzelmi és tudati feltételeket, amelyek a román nyelv megtanu­lásához az önkéntesség és a saját akarat tényezőjét biztosíthatják. A szocialista hazafiság és párt iránti szeretet elmélyítésének jó eszköze az iskolákban szervezett művészeti-műkedvelő tevékeny­ség. A gyermekek forradalmi és tömegdalokat, a hazáról és párt­ról szóló énekeket tanulnak meg és énekelnek minden adódó alka­lommal; verseket tanulnak és mondanak el a pártról, a hazáról, népünk szocialista vívmányairól; ugyanezek a dalok és versek a szabad hazában élő gyermekek örömét és tartalmas életét is meg­énekelik; a gyermekszínpadon a pionír-műkedvelők az igazság és szépség diadalát, iskolai és pionír­munkájuk kommunista embert formáló nagy sodrását ábrázolják és példázzák. Hasonló célzatossággal és tar­talommal szerveztük a sport- és természetjáró tevékenységet is. E­­zen keresztül alapvető erkölcsi és magatartásbeli értékek kiala­kítását és állandósítását szorgal­maztuk. A bátorság, edzettség és ellenálló képesség, a kitartás, fe­gyelem, közösségi érzés mind o­­lyan vonások, amelyek valós tar­talmat és cselekvő jelleget visz­nek a hazafias és állampolgári érzelem- és tudatvilágba. A természet és társadalom tör­vényeiről és jelenségeiről alkotott tudományos, forradalmi világné­zet kialakítása szerves része a gyer­mekek politikai-ideológiai neve­lésének. A pionírtanácsok erőfe­szítése arra irányult, hogy sajátos módszereik és lehetőségeik révén elmélyítsék, tudatosítsák és a cselekvő magatartás fokára emel­jék az iskolában szerzett isme­reteket. Fenti célkitűzéssel a Megyei Tanács minden eszközzel szorgal­mazta a tudományos, elsősorban a matematikai, fizikai, kémiai és biológiai körök szervezését. A kö­rök száma meglehetősen nagy, a foglalkoztatott pionírok száma meghaladja az 1300-at. Ez serken­ti őket, hogy megismerjék a szer­zett elméleti ismeretek gyakorlati­­ vetületét, kialakuljon bizalmuk az ember és a tudomány alkotó erejében. A tudományos körök vagy az osztagok által szervezett tanulmá­nyi kirándulások, pionírexpedí­ciók ugyancsak eredményesen szolgálták a tudományos-ateista nevelést. A pionírok a kirándulá­sok alkalmával gazdasági, nép­rajzi, történelmi megfigyeléseket és kutatómunkát végeztek. Ez a tevékenység lehetővé tette szá­mukra a környező természeti és társadalmi valóság tárgyainak és jelenségeinek mélyebb megisme­rését és megértését. A „Kincskeresők“ országos moz­galma megyénkben széleskörű visszhangot váltott ki, többszáz gyermeket vont be a néprajzi, tör­ténelmi és régészeti kutató- és gyűjtőmunkába. A tudományos és technikai pro­paganda szolgálatába állítottuk a sajtó, szakirodalom, rádió és tele­vízió révén szerzett ismereteket is. A pionírtanácsok sok iskolában gondoskodtak róla, hogy ezeket az ismereteket beépítsék a gyer­mekek tudományos-technikai világképébe, az anyagi valóság törvényszerűségeinek jobb meg­értése érdekében. Elért eredményeink ellenére szó­vá kell tennünk, hogy a tudomá­nyos nevelés hatékonysága me­gyénk sok iskolájában messze el­marad a jelenlegi követelmények­től. A gyermekek tudományos is­meretei nem minden esetben pá­rosulnak megfelelő meggyőződés­sel és magatartással . Ezekért az állapotokért az is­kola, család és az ifjúsági szerve­zet egyaránt felelős. Ezek gyak­ran párhuzamos, vagy ha a csa­ládra gondolunk, a nevelés általá­nos irányulásával ellentétes irányban hatnak. Az iskola és a Pionírszervezet sem hangolta mindig egybe erőfeszítéseit. Ha munkánk értékét az eredmények tükrében mérjük le, távolról sem lehetünk elégedettek! Elítélendő sok nevelő gyakor­lata, akik a meggyőződést és a pozitív tulajdonságok kiépítését egyoldalú adminisztratív intézke­désekkel, meggyőződést nélkülö­ző, lagymatag tiltásokkal helyet­tesítik. A nevelés gyakorlatában olykor előforduló hiba, hogy a nevelő csak az ún. „akciót“ látja, és szem elől téveszti a gyermeket, aki a nevelő munka tárgya és cél­ja. Nem lenne teljes a gyermekek politikai és világnézeti, kommu­nista erkölcsi nevelése, ha meg­rekedne az érzelmek vagy akár a meggyőződés szintjén. Mindezek­nek cselekvő magatartásba, meg­felelő munkakészségbe, szocia­lista társadalmat építő akarásba és képességbe kell beépülniük. A nevelés összefüggéseinek ez az ér­telmezése egyre inkább központi helyre emeli a munkára nevelést, a munka és az anyagi javakat termelő, dolgozó emberek iránti helyes viszonyulás kialakítását. Pártunk központi vezetőségének határozatai, a megyei pártbizott­ság Bürójának útmutatásai egy­aránt sürgetik ennek a feladatnak a maradéktalan végrehajtását. Útmutató és mozgósító erejű pár­tunk főtitkárának Nicolae Ceauşescu elvtársnak Csíkszere­dában elmondott beszéde, amely­ben többek között rámutat: „. .. azt kívánjuk, hogy az ifjúság, gyermekeink kommunista szel­lemben nevelkedjenek, legyenek forradalmárok, a szocializmus odaadó harcosai, a szocialista és kommunista vívmányok, szocia­lista hazájuk megbízható védel­mezői.“ Számos tevékenységi forma, a­­melyekkel az előzőkben már fog­lalkoztunk, az ott kifejtett neve­lési célkitűzések mellett a mun­kára nevelést is szolgálta. Ugyan­akkor a Pionírszervezetnek jól ki­épített, sajátos módszerei és esz­közei vannak, amelyek ugyanezt a célt közvetlenül, egyenes kap­csolásban valósítják meg. Az iskolai, tanulmányi munka iránti helyes és cselekvő viszo­nyulás kialakítása a panírtaná­­csok állandó feladatai közé tar­tozott. Egységeink és osztagaink munkájában hagyományossá vált a jó tanulók népszerűsítése és er­kölcsi jutalmazása, a Pionírszer­vezet megkülönböztető és kitün­tető jelzéseinek odaítélésén ke­resztül. Többezer pionír kapta meg ezeket a kitüntetéseket. A jutalmazás mellett, a pionírta­nácsok minden eszközt felhasz­náltak arra, hogy tudatosítsák a jó tanulás szükségességét és tár­sadalmi hasznát, s ugyanakkor megfelelő, határozott közösségi állásfoglalást alakítsanak ki azok­kal szemben, akik elhanyagolják iskolai kötelezettségeik teljesíté­sét. Sajnos itt-ott kialakult egy o­­lyan vélemény is, hogy a tanul­mányi munka szigorú nyomon követése az iskola és család kizá­rólagos feladata. Amennyiben az új szervezeti szabályzat előirá­nyozza majd a havonta tartandó osztagösszejöveteleket, ez alkalmat nyújthat a régi gyakorlatban be­vált módszerek újrabevezetésére, természetesen a verbalista és dek­laratív beütések teljes mellőzésé­vel. Eredményesebb és élénkebb volt viszont a pionírok bekapcso­lása a hazafias munkába. Pionír­jaink minden évben kiveszik ré­szüket az őszi terménybetakarí­tásból, iskolák és művelődési há­zak építésénél s tatarozásánál se­gédkeznek. Munkájuk nyomán iskoláink és falvaink egyre szeb­bek és gondozottabbak, újabb sportpályák jönnek létre, bővül a művelődési, sport és természet­­járó tevékenység anyagi, alapja, felszerelést biztosíthatunk a ter­melési gyakorlat és a közi tevé­kenység számára. Ebben az évben is, a Pionír­szervezet Országos Tanácsának felhívására megyénk pionírjai szervezetten vettek részt a nyári mezőgazdasági munkákban, isko­lázás művelődési házak építésé­ben, gyógynövények és erdei gyü­mölcsök gyűjtésében. Az idei tan­év megnyitása előtti két hét a­­latt a pionírok és tanulók több tízezerre menő munkaórát teljesí­tettek az iskolák és ezek környe­zetének rendbehozatalán a tan­év optimális körülmények között történő megnyitása érdekében, valamint a falvak külső csinosí­tásában. Újból hangsúlyozzuk, hogy a nevelés szempontjából a hazafias munkák mennyiségi vonatkozása csak abban az esetben képvisel reális értéket, ha az magas fokon izzó meggyőződést és érzelmi ál­lásfoglalást szül és erősít. A megyei pártbizottság és a községi, városi-municípiumi párt­szervezetek hatékony támogatá­sával, valamint a Tanfelügyelő­­ség és más intézmények segítségé­vel, megyénkben működő pionír­tanácsok figyelemre méltó ered­ményeket értek el a műszaki kö­rök szervezésében. Ha nehéz is volt a kezdet, évek következetes munkájának gyümölcseképpen a konferencia jogos büszkeséggel jelentheti a megyei pártbizottság­nak, hogy az elmúlt tanévben megyénkben 260 műszaki kör mű­ködött, 4500-nál több taggal, mindezeknek 60 százaléka falusi iskolákban. A körökben végzett munka si­kerét jelzik a különböző országos vetélkedőkön elért helyezéseink. Az ezekből levonható és általá­nosítható tanulságok: nemcsak szupermodern üzemek árnyéká­ban lehet országra szóló eredmé­nyeket elérni, hanem bárhol, akár falvakon is ; nem a létező felsze­relés és anyagi ellátottság szüli a szükségleteket, hanem fordítva : a felelősségérzettel felruházott ne­velő bárhonnan előteremtheti a szükséges dolgokat; ahol ennyi országos helyezés elérhető, ahol a megyében két pionírház műkö­dik, ott megvan a tapasztalati a­­lap ahhoz, hogy a létező többi kö­rök munkájának hatékonyságát emeljük, és köröket létesítsünk ott is, ahol jelenleg nincsenek, de a feltételek megteremthetők.­­ E három tanulság határozza meg a Megyei Pionírtanács jövő­beni tevékenységének irányát a műszaki képzés területén. Tenni­való pedig bőven akad, és sajnos ezek nem csupán anyagi termé­szetűek. A nehézségek egyik vonala szubjektív természetű. Egyes ne­velők érthetetlen magatartására utalunk, akik kimondottan vagy be nem vallottan, de ellenállást fejtenek ki, főleg ha személyes munkájukról van szó. Egyes ne­velők a didaktikai munka min­denhatóságát hangsúlyozzák, mondván, hogy ez a nevelésnek minden kérdését megoldja, a po­litechnikai képzést is beleértve. A Pionírszervezet nevelő tevé­kenysége a gyermekek számára elsősorban a szervezeti életben való aktív részvételt jelenti. A nevelő munka sikere nagy mér­tékben függ attól, hogy milyen szervezési keretek között zajlik le. Megyénkben 136 pioníregység, 1040 osztag, 136 iskolai tanács, 5 város,­municípiumi tanács műkö­dik. A szervezetnek megyénk­ben 21 700 tagja van, és ez a pio­nírkorú iskolások 88,97 százalékát jelenti. Az osztagok és egységek rendszeresen elkészítik tevékeny­ségi programjaikat, megtartják összejöveteleiket. A tanácsok léteznek, dolgoznak, szabályos időközökben üléseznek, elemzéseket végeznek, és mind­ezt komoly felelősségtudattal. Elmondhatjuk tehát, hogy ren­delkezünk azzal a szervezési ke­rettel, ami szükséges ahhoz, hogy a jövőben minőségileg magasabb­­rendű eredményeket érjünk el. Minden erőnket arra kell irá­nyítanunk, hogy előbb tartalmat adjunk a pionírok szervezeti éle­tének. Munkánknak ezt a terüle­tét bizonyos értelemben, mond­hatnánk új alapokra kell helyez­nünk. Eddig az volt a helyzet, leg­alább is az iskolák vagy az esetek többségében, hogy az osztagok­nak volt ugyan saját tevékenysé­gi programjuk, de ez független volt mindazoktól a munkalehető­ségektől, amelyek a pionírmunká­nak tartalmat adnak és amelyek a gyermek számára munkát je­lenthetnek. A daltanitás iskolai kórust, a tánctanulás iskolai tánccsoportot, a köri munka isko­lai szinten szervezett egy-két kört, a sport és természetjárás iskolai színtű csoportokat, együt­teseket jelentett. Mi volt akkor az osztagok feladata ? Legfennebb az, hogy ellenőrizzék, tagjai közül ki jár és ki nem jár el ezeknek az iskolai szintű csoportoknak a foglalkozásaira. A megoldást abban látjuk, hogy az említett alapvető tevékenységi formákat iskolai szintről osztag szintre helyezzük át. Ez azt je­lenti, hogy nem lesz ugyan osz­tagkórus, de mindenik pionír rendszeresen tanul forradalmi és hazafias dalokat, népdalokat, gyermekdalokat. Tehát nem a legjobbak ,jelitk együttesébe esik a hangsúly, hanem arra, hogy mindenik gyermek megtanuljon és szeressen énekelni. Ennek az elgondolásnak kell végigvonulnia minden tevékenységi forma megszervezésében. Az osztag min­denik tagja tehát énekeljen, ta­nuljon meg táncolni, verset mon­dani, tanuljon meg minden lab­dajátékot, szaladjon, gyalogol­jon, fára másszon, tanulja meg a természetben való tájékozódást, a forgalmi szabályzatot, vegyen részt a hazafias munkákban, vé­gezzen olyan munkát, ami meg­könnyíti a technika ismeretét és alkalmazását. Az osztagban szervezett fog­lalkozások olyan rendszerét kell kialakítanunk, amely a különbö­ző tevékenységi formák szintézi­sét jelenti és a szervezet minde­nik tagjára vonatkozik, kivétel nélkül. Egy ilyen koncepciójú foglalkozási rendszer jelentheti a pionírok számára az igazi pionír­szervezeti életet. A fenti elkép­zelés és a pionírtanácsok munka­stílusának megváltoztatását is feltételezi. A munka jobb elvégzése érde­kében igen fontos a most meg­választandó tanács összetétele, de még fontosabb, hogy a megvá­lasztott tagok a jövőben ne csak a plenárisokon való részvétellel, hanem állandó munkával járul­janak hozzá feladataink teljesíté­séhez. Éppen ezért javasoljuk, hogy a tanács tagjait a szükségle­teknek megfelelően és kinek-ki­­nek a hajlamai szerint, osszuk be az egyes munkabizottságokba, hogy azt a munkát végezze, ami­hez ért és amit szeret. Az egyes munkabizottságok létszámát a szükségletek figyelembevételé­vel határozzuk meg és tegyük le­hetővé, hogy menetközben a be­osztás változhasson, a tapaszta­latoktól függően. A helyi tanácsok munkájának megjavításában legfontosabb fel­adat az iskolai tanácsok nagyobb mérvű aktivizálása. Ennek érde­kében az iskolai tanács munkáját hatékonyabb formákba kell köt­nünk az iskolai pártalapszerve­­zet ellenőrző és irányító munká­jához. Ez messzemenően megja­víthatja a megyei és az iskolai tanácsok kapcsolatát, előbb tar­talmat adhat a pionírszervezet párt általi vezetésének minden fokon. Kifejezzük azt a reményünket, hogy a KISZ-szel való együttmű­ködésünk, az utóbbi idők jó ered­ményei alapján, a jövőben még hatékonyabb lesz, a két szervezet közötti kapcsolat még inkább tükrözni fogja a közös munkát a párt neveléspolitikájának meg­valósítása érdekében. Biztosítjuk a megyei pártbizott­ság büróját, hogy a jövőben is minden erőnket és tudásunkat a nevelés ügyének érdekében gyü­­mölcsöztetjük, hogy minél haté­konyabban hozzájáruljunk a Ro­mán Kommunista­ Párt nevelés­politikájának valóra váltásához. A HARGITA MEGYEI PIONÍRSZERVEZET KONFERENCIÁJÁN ELHANGZOTT BESZÁ­MOLÓ RÖVIDÍTETT SZÖVEGE Értékesítsünk minél több osztályozott burgonyát! (Folytatás az­­ oldalról) léleki mtsz-eket, amelyek nem megfelelően osztályozott­ burgo­nyát kezdtek szállítani az átvevő központokba. A karcfalvi gazda­ság, habár nagyság szerint kifo­gástalanul osztályozott burgonyát szállít, a különböző fajták fizikai összekeveredése folytán tonnán­ként 150 lej veszteséggel értékesí­tette a burgonyát mindaddig, a­­míg utasítást nem kaptak az új­­raválogatásra. A csíktaplocai mtsz osztályozás nélkül átadott egy tonna burgo­nyáját elemezve, megállapíthat­juk, hogy ennek 20 százaléka I. osztály (egy lejes áron 200 lej), 30 százaléka II. osztály (0,85 lejjel 255 lej), 30 százaléka III. osztály (0,70 lejjel 210 lej) és 20 százalé­ka szabványon aluli (0,50 lejjel 100 lej), összesen tehát egy tonna ára 765 lej. A fenti összegből még 100 lejt tonnánként levonnak osztályozási költségre, a tonnánként megvaló­sított érték tehát, 656 lej, ami ma­ga után vonja a kukorica állami áron való felvásárlási jogának el­vesztését is. A fenti konkrét esetek ismerete figyelmeztetést kell jelentsen minden egyes mtsz vezetőtanácsá­nak és arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy minél előnyö­sebb módon értékesítsük termé­nyeinket. Ezért a jelenlegi köve­telményeknek megfelelően anya­gilag ösztönözni kell a tagságot és a foglalkoztatott idegen mun­kaerőt, a megfelelő osztályozás elvégzésére. Felelősségre kell vonni anyagilag és erkölcsileg mindenik termelési részleg felelő­sét, aki kárt okoz a közösségnek a termények előnytelen értékesí­tésével. Állandóan népszerűsíteni kell a legjobb munkát kifejtő csopor­tok tagjait és elítélő közvéle­ményt kialakítani a felületes munkát végző és azt nem eléggé ellenőrző személyekkel szemben. Az érdek tehát közös. Csak úgy lehet jó minőségű terményt átvenni, ha megfelelően osztá­lyozottat adnak át a termelőszö­vetkezetek. Ezért fontos, hogy a vállalat is minden segítséget meg­adva, állandó technikai irányító munkát végezzen az átvevő köz­pontokban, hogy az mtsz-ek meg­felelő szinten értékesítsék termé­nyeiket, csakis kifogástalan áru kerüljön a dolgozók asztalára. Az átadásra-átvételre kerülő burgonya kezelése nagyon sok munkát igényel. Ezért működtet­ni kell a vállalat tulajdonában lévő összes válogató gépeket. Át kell adni a legjobb munkamód­szereket az mtsz-ek dolgozóinak az osztályozási munkák meggyor­sítása érdekében. Még 8 nap áll ren­delkezésére hogy meg­újítsa előfizetés a HARGITA napilapra ! Sport Megyei labdarúgó bajnokság Meglepetéssel zárult a negye­dik forduló rangadó mérkőzése. A Maroshévízi Maros saját ott­honában fektette kétvállra az ed­dig pontveszteség nélkül álló Csíkszeredai Építők együttesét. A vendégek taktikai játéka megér­demelten kerekedett felül a hazai együttes kapkodó, elgondolás nél­küli játékán. Ugyancsak megle­petésszerű győzelmet aratott a Galócusi Komplexum csapata Szentsimonban. Pontot vesztett otthonában a Madéfalvi Rapid és a Szárhegyi Bástya. A bajnokság éllovasa, a Székelyudvarhelyi Hargita újabb gólzáporos győzel­met aratott, ezúttal a Balánbá­­nyai Bányász II együttesével szemben. A többi mérkőzésen ál­talában a várt eredmények szü­lettek. A Lövétei Bányász — Ki­lyénfalvi Bányász mérkőzést a hazai csapat 3—0 arányban nyerte, mivel a Kilyénfalvi­ Bá­nyász nem jelent meg pontos idő­ben. Eredmények: Csíkszeredai Épí­tők — Maroshévízi Maros 1—2 (1—1). Góllövők: Ciorec (29. perc), illetve Tatu (öngól — 17. perc), Korpos (60. perc) . Székelyke­resztúri Egyesülés II — Tölgyesi Egészség 2—0 (2—0). Góllövők: Gagyi (15. perc), Grigoriu (öngól — 40. perc) ; Székelyudvarhelyi Hargita — Balánbányai Bányász II. 6—1 (5—1). Góllövők: Benkő (1. perc),­­ Zsombori (32, 37 perc), Szász (38, 89 perc), Szabó (25. perc), illetve Tudoriţă (35. perc). Gyergyószentmiklósi Jövő II. — Székelyudvarhelyi Textil II 3—2 (3—1). Góllövők: Sütő (20. perc), Nándi (40, 44 perc), illetve Ördög (5. perc), Bucsi (80. perc) ; Szár­hegyi Bástya — Hodosi Fenyő 1—1 (0—1). Góllövők: Gergely (60. perc), illetve Farkas (44. perc) ; Madéfalvi Rapid — Bor­széki Apemin 1—1 (1—0). Góllö­vők: Ladó (25. perc), illetve Wild (50. perc) ; Szentsimoni Vörös Lobogó — Galócusi Komplexum 1—2 (0—1). Góllövők: Danalizi (60. perc), illetve Benkő (10. perc), Nut (73. perc). Elmaradt mérkő­zésen : Csíkszeredai Építők — Tölgyesi Egészség 2—0 (1—0). Góllövök: Ciorec (19. perc), Tiron (60. perc). KOVÁCS LÁSZLÓ A bajnoki táblázat állása 4 forduló után : Szentsimoni Vörös Lobogó — Kilyénfalvi Bányász; Galócusi Komplexum — Székelykeresztúri Egyesülés II. ; Maroshévízi Ma­ros — Székelyudvarhelyi Hargita ; Tölgyesi Egészség — Gyergyó­szentmiklósi Jövő II. ; Balánbányai Bányász II. — Szárhegyi Bás­tya ; Lövétei Bányász — Székelyudvarhelyi Textil II. ; Hodosi Fe­nyő — Madéfalvi Rapid ; Borszéki Apemin — Csíkszeredai Építők. A mérkőzések kezdetének időpontja 15 óra. Balánbányán 13 ó­­rakor kezdődik a mérkőzés. 1. Székelyudvarhelyi Hargita 2. Maroshévízi Maros 3. Csíkszeredai Építők 4. Madéfalvi Rapid 5. Székelykeresztúri Egyesülés II 6. Lövétei Bányász 7. Kilyénfalvi Bányász 8. Borszéki Apemin 9. Galócusi Komplexum 10. Gyegyószentmiklósi Jövő II 11. Szentsimoni Vörös Lobogó 12. Hodosi Fenyő 13. Szárhegyi Bástya 14. Székelyudvarhelyi Textil II 15. Balánbányai Bányász II 16. Tölgyesi Egészség 4 3 1 010— 37 4 3 0 1 9­ 46 4 2 2 0 8— 46 4 2 1 1 6— 85 4 2 1 1 8—105 4 2 0 614— 64 4 1 2 111— 74 4 2 0 2 9— 94 4 2 0 2 5— 84 4 1 1 2 7— 63 4 1 1 2 6— 73 4 0 2 2 4—172 4 0 1 3 5—101 4 0 1 3 3—111 4 0 1 3 2—111 4 4 0 0 18— 3 8 A következő forduló műsora: Országos ifjúsági bajnokság CSÍKSZEREDAI SPORTISKOLA— SEPSISZENTGYÖRGYI SPORTISKOLA 5—2 (3—0). Vasárnap délben hazai pályán is bemutatkoztak a Csíkszeredai sportiskolások. Ladó Dénes és Jónás Béla edzők tanítványai ezúttal is nagyszerűen szerepel­tek és biztosan vették birto­kukba az újabb két bajnoki pontot. A felázott talajú pálya ellenére élénk, mozgalmas nyolc­van percnek lehettünk szemta­núi. A hazaiak már az első féli­d­időben tisztes előnyre tettek szert: a 29. és a 33. percben György talált az ellenfél háló­jába, a félidő utolsó percében pedig Fekete volt eredményes. A játékidő második felében a ven­déglátók csökkentik az iramot, de Fekete révén a 47. és a 60. percben még így is újabb két gólt érnek el. Jövő vasárnap a Brassói Stea­gul Roşu ificsapata szerepel Csíkszeredában. 3. OLDAL - HARGITA Mikor és hányszor olvasták ? Nemrég Gyergyószentmikló­­son a városi könyvtárban kö­zel két tucat könyvet forgat­tam át, fontos lett volna meg­tudnom az egyes kötetek for­galmi statisztikáját. A célt a könyvtári könyvek utolsó lapjára beragasztott nyilvántartó lapnak kell szol­gálnia, amelyről leolvasható, hogy az illető könyvet a meg­érkezés pillanatától hányan forgatták házon kívül, azaz há­nyan kölcsönözték huzamosabb időre, szokás szerint két hétre (az olvasótermi használatot itt nem tüntetik fel). Mindenik könyvben megta­láltam ezt a bizonyos nyilván­tartó lapot (bár egyeseknek a JEG­Y­Z­E­T hátsó borító belső részére is jegyeztek, de ezekbe utólag beragasztották a lapot), amely azt bizonyítja, hogy komolyan veszik a forgalom-statisztikai szempontot. Mindenik könyv­ben találtam azonban egy kö­zös hiányosságot: sehol sem tüntették fel a kölcsönzés évét, így aztán arról a könyvről, a­­mely 1961-ben jelent meg, s az elmúlt évek alatt mondjuk tízszer volt olvasónál, nem tud­juk megállapítani, hogy melyik évben hányszor kölcsönözték, örülhetünk, ha legalább egy­két évet sikerül elhatárolnunk. Előfordulhat, hogy két egymás utáni hónap kölcsönzése nem ugyanabban az évben történt, az évszám támpontjának hiá­nyában azonban egy éven be­lülinek tekintjük. Szükség lenne arra, hogy könyvtárosaink (mert koránt­sem csak Gyergyószentmikló­­son fordul elő ez a jelenség) év elején, az első kölcsönzéskor egyetlen egyszer jelöljék az é­­vet is , mert eredeti rendelteté­sének csak úgy felel meg a be­ragasztott lapocska, ha évek múlva is a pontos, megbízható tájékoztatást szolgálja. DEMETER ZOLTÁN Kézilabda SZÉKELYUDVARHELYI SPORTISKOLA — BUKARESTI STEAUA (ifjúsági): 16—15 (7—8). Az országos iskolás kézilabda­bajnokság VI. csoportjának két nagy riválisa találkozott a Szé­kelyudvarhelyi Akarat kézilab­da-pályáján. Az első negyedórában a he­lyieké a kezdeményezés, vezetés­re tesznek szert, de a hátralévő időben a vendégek magukra ta­­lálván, egyenlítenek és egy gólos vezetéssel zárják a félidőt. Szünet után a vendégek növe­lik előnyüket, s egy-két gólos vezetésüket az 52. percig (13—13) tartják, amikor a lelkes közön­ség kitartó, sportszerű biztatá­sára felbuzdul a helyi csapat, a véghajrában felülkerekedik, és megnyeri a mérkőzést. TAMÁS LAJOS ­ Hat olasz városban ma megkezdődik a röplabda Európa­­bajnokság. A hat csoportban 22 ország képviselteti magát s a csoportelsők szeptember 30-tól Milánóban küzdenek az Európa­­bajnoki címért. Románia váloga­tottja, Olaszországgal, Finnor­szággal és Görögországgal a to­rinói V. csoportban játszik. A ro­mán csapat összetétele: Udiştea­­nu, Schreiber, Stamate, Codoi, Dumănoiu, Cristian Ioan. A ro­mán csapat szerda este Olaszor­szág válogatottjával mérkőzik. A női válogatott csoportmérkő­zései szeptember 24-én kezdőd­nek. A román válogatott ellenfele Reggio Emíliában az NDK és Ju­goszlávia csapata lesz. Mint ismeretes, Románia férfi csapata 1963-ban elnyerte az Eu­­rópa-bajnoki címet, 1955-ben pe­dig ezüstérmet nyert. A Helsinki olimpiai stadion­ban a labdarúgó Euróópa-baj­­nokság keretében hazánk csa­pata Finnország válogatottjá­val mérkőzik. Mint ismeretes, az első mérkőzésen a román csapat 3-0 arányú győzelmet aratott. A román válogatott novem­ber 14-én Csehszlovákia csa­patát látja vendégül, novem­ber 24-én pedig Wales-szel mérkőzik. A szerdai mérkő­zést 18.30 órai kezdettel köz­vetíti a rádió és a televízió. Ugyancsak ma hazánk u­­tánpótlás csapata 16.00 órai kezdettel a fővárosi Köztársa­sági stadionban Finnország u­­tánpótlás együttesével ját­szik. Telex

Next