Hargita, 1971. október (4. évfolyam, 234-260. szám)
1971-10-01 / 234. szám
IV. ÉVFOLYAM 234. (1119.) SZÁM 1971 OKTÓBER 1., PÉNTEK Minden egyes elvesztegetett óra,elfecsérelt nap tetemes károkat okozhat a mezőgazdaságnak Eleget tettek az állammal szembeni kötelességüknek A soron lévő mezőgazdasági munkálatok ütemes végzésével egyidőben a székelyudvarhelyi és felsőboldogfalvi mtsz-ek tagsága fontos és sürgős feladatának tekintette, hogy a burgonyából mielőbb eleget tegyen állammal szembeni kötelezettségeinek. Szeptember 29- én két napi megfeszített, de jól megszervezett munka után mindkét gazdaságból leszállították az utolsó kilókat is: a 96 illetőleg 50 tonna burgonyából. Sőt a jó termés azt is lehetővé teszi, hogy még ennél is többet átadjanak a begyűjtő központnak. (A székelyudvarhelyiek előreláthatólag 40—50 tonnával adnak többet.) A burgonya osztályozása, szállítása természetesen sok munkaerőt lekötött, a szedés üteme mégsem lankadt. A következő két napon, ha kitart, a jó idő, egészében végeznek a burgonyaszedéssel. BALÁZS ANDRÁS Tavasszal, valahányszor Csíkból Székelyudvarhelyre utazik az ember, mindig irigykedik egy kicsit. Hogyne, mikor Csíkban még lucskosak az utcák, még szívesen viselik a télikabátot, Udvarhely mezei felett már vígan dalol a pacsirta, kankalint szednek a gyermekek, zsírosan számlik a föld, vidáman dolgoznak a vetőgépek. Korábban tavaszodik, mondjuk. Korábban végeznek a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. Azt várhatnók ezek után, hogy amennyivel korábban végeznek, mint a csíkiak, vagy gyergyóiak, annyival hamarabb történjen a betakarítás és az őszi vetés is. Sajnos, nem így van. Az őszi betakarítási és vetési munkálatok — ha gazdaságonként adódnak is különbségek — eléggé megkéstek. KÜLÖNLEGES RITMUS Homoródalmáson az úgynevezett „jelentés-füzetet“ nézegetjük. Sokmindenre fényt vet. Burgonyaásás kezdete szeptember 15, teljesítmény 0,40 hektár. Utána szünet szeptember 27-ig, majd 29-én megjelenik négy hektár. Begyűjtendőterület 83 hektár. Még furcsább a talajelőkészítési rovat. Szeptember 3-i bejegyzés: 5 hektár. Szilárdan tartja magát szeptember 15-ig, ekkor újabb öt hektár jelenik meg. És öt naponként újabb öt hektárok. A vetés sem különb. Úgy látszik, várták, hogy az öt hektárok kissé összegyűljenek, mert csak szeptember 27-én vetettek 15 hektárt. Ez máskülönben összes vetésük. Nincs mit magyarázni ezen a néhány adaton. Maguk helyett beszélnek a patópáloskodásról. Kérdeni sem kérdezünk semmit. Gondoljuk, elvégzik a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság illetékesei. Talán éppen maga a vezérigazgató. NYOLC TRAKTOR... ÉS KI VEZETI AZOKAT? Tulajdonképpen kilenc traktor van Karácsonyfalván, de ez mit sem változtat az alcím lényegén, mert csak nyolc dolgozik. A kilencedik az az S-400-as. Leltáron szerepel, de defektesen pihenget. A fennmaradó nyolc közül négy darab gyengécske UTOS 27-es. A nyolc traktorvezetőből (hiába lenne hibátlan a kilencedik traktor, úgy sem lenne, ki vezesse, talán ezért is nem javítják meg a gépesítők) négy tapasztalatlan fiatal. Ráadásul meglehetősen nehéz a talaj, többször kell tárcsázni. Ilyen műszaki ellátottság mellett, csoda-e, ha egy hektor egy nap alatt csak egy hektárt tud szántani? A 220 hektáros vetési tervből még semmit nem végeztek. Felszántottak 71 hektárt, vetésre előkészítettek 34- et. Talán bírálatot érdemelnek a gazdaság vezetői is, de segítségre is szükségük van, főleg műszaki segítségre. SOK AZ ASZTAG Mármint Oklándon. Egyetlen 900-as cséplőgép próbál megbirkózni velük. Csépel, amit tud, de úgy néz ki, Oklándon most raktak életükben először asztagot, mert ilyet még a leggyakorlatlanabb embertől sem várnánk. Ottjártunkkor egynek éppen az alja felé tartottak. Feketék, nedvesek, büdösek a búzaszemek. Fenékig ázott az asztag. Hogy még mindig csépelnek? Igen, mert a kombájnokat nem vették igénybe, aratgattak kissé ráérősen. Most hajráznak. Homoródszentpál kisegíti őket cséplőgéppel, lassan felszabadulnak a területek is (315-ből 192 szabad). Felszántottak 121 hektárt, elvetettek 29-et. NEM GOND A CSÉPLÉS, inkább a lóhere Az Oklánddal szomszédos Homoródszentpálon a kalászosok mintegy 80 százalékát kombájnnal aratták. Ezért jelentik büszkén, hogy már elfeledték a cséplést, de bizony gondot okoz a lóhere. Homoródszentpál híres a lóheremag termesztésről. Százezreket jövedelmez ez az üzemág a gazdaságnak, de az idén baj lesz. Az esőzés leverte, kaszahegyen kell felszedni. Majd csak megbirkóznak vele. Pillanatnyilag a vetéssel vannak elfoglalva. És szó mi szó, lehet is gondjuk ... összevetési tervük ezen az őszön 700 hektár. Területeiket igyekeznek gyorsan felszabadítani. A 70 hektár burgonya- BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) Fokozni kell az ütemet a homoródmenti gazdaságokban a A szakszervezetek Csíksze■reda városi tanácsának kez-T , ,deményezéséből hasznos tapasztalatcserét tartottak a megyeszékhelyen. Részt vettek a brassói 5-ös számú építkezési tröszt és*# Hargita megyei építkezési-szerelési vállalat Csíkszeredái munkatelepeinek vezetői, mesterei, normatorai brigád- és csoportvezetők. A tapasztalatcserén népszerűsítették és megvitatták a Csíkszeredai gyapjú fonoda munkatelepénél elért sikereket a globális akkord bérezési forma alkalmazásában. Ez a megbeszélés szervesen illeszkedik be azoknak az akcióknak a sorába, melyeknek célja a szóbanforgó bérezési forma 80 százalékos kiterjesztése megyénk építkezési munkatelepein. 2 Új klubhelyiséget rendeznek be a gyergyószentmiklósi „Gyilkostó“ kisipari szövetkezet székházában. A régi klubhelyiség felszereléseit különböző társasjátékokkal bővítették: Sakk, romi ,minirex stb. A szövetkezet gazdag könyvtára is itt kap helyet. Az új helyiség létesítése megkönnyíti az október elsején kezdődő cipész és kőműves tanfolyamok zavartalan lefolyását is, valamint a szövetkezet szórakozni vágyó fiataljai szabadidejének kellemes-hasznos megszervezését. A Javában folynak megyénk néhány helysége villanyhálózatának nagyjavítási munkálatai. Csíkszentkirály főútvonala mentén a faoszlopokat betonnal, a közvilágítási villanykörtéket pedig korszerű lámpákkal helyettesítik. A munkálat értéke 45 000 lej. Megtörténtek már az előkészületek Csíkszentimrén is egy hasonló, 600 000 lej értékű munkálathoz, hogy még a mai nap folyamán hozzáfoghassanak. A Székelykeresztúr zónában lévő Gagyon az alacsonyfeszültségű hálózat keretében folyik hasonló tevékenység. Ez utóbbi értéke eléri a 360 000 lejt, s még az év vége előtt átadják rendeltetésének a felújított áramszolgáltatási körzetet. JÉGKORONG. A Budapest-válogatott és Csíkszeredai Lendület között tegnap délután lezajlott találkozón 6—3 (3—1, 1—0, 2—2) arányban a vendégcsapat győzött. Góllövők: Bodor, Palla, Erős, Galambos (2), Závori, illetve Balló, Osváth, Csiszár. IIIHIII III IlIlISI 3!IBBII lit ..fin ■inni I IMI Inav mum il IIIII VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK / A hanyagság, felelőtlenség következtében Kicsírázott szalmabálák A Homoródmentén utazónak épületes látványban lehet része ha megpihen az almási mész határában. Már senki nem emlékszik pontosan, mikor is jártak kombájnak a szántóföldön, meddig hevert préseletlenül a szalma, de hogy a szalmatáblák milyen hoszszasan vesztegeltek a földön, arról már bizonyság van. Kissé furcsa még kimondani is, de igaz. Csíráznak a szalmabálák. Azaz a bennük maradt búzaszemek. Márpedig ehhez időre van szükség. Nem is kevésre. Homoródalmásnak társa is akadt. Homoródszentmárton. Náluk is zöldellnek a szalmacsomók, de ők még most sem igyekeznek összehordani. Talán csak akkor kezdenek hozzá, mikor már a traktor nem tud szántani. Hányszor elmondjuk valamiről, „ez nem Csáki szalmája“. Nem tudom az a hajdani Csáki végül is hogyan oldotta meg a szalmaherdálók ügyét, de arra már igazán kíváncsi vagyok, hogy a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság vagy a termelőszövetkezetek megyei szövetsége kivel fogja megfizettetni a kárt. Vagy ismét születik egy szólásmondás és ezzel elintézünk mindent.? Várjuk mindkét szerv és az illető gazdaságok vezetőtanácsainak válaszát. ERDÉLYI ZSOLT Valaki a kopár hegyeket beültetettnek álmodja gol. Majo0né odor Számoljon uram ! A Fruktexport egy kiló feketeribizlit hét lejért vesz át. Egy bokor termése pedig normális évben 5—6 kiló. Száz bokor jövedelme hozzávetőlegesen 3500—4000 lej. S mindez kevés befektetéssel. S nem ismerek olyan csángó családot, ahol évente ez a jövedelem ne fogna gól. Ha az ember bort készít belég nagyobb haszonra tehet Az adó pedig minimális... Todor Gyula, Gyímesfelsőlokon ’ postamester. Szolgálati időben, mint bármely, hozzá hasonló ember, becsülettel végzi a munkáját. Újságelőfizetőket szervez, mozgósít, csomagot ad ki és vesz fel, egyszóval végzi a megszokott, napi rutinmunkát. De a szolgálati idő elteltével, vagy szabadság alatt, szerelmének, a kertészetnek él. Ebben sem lenne semmi különös, ha történetesen nem gyimesfelsőloki lenne, ahol több a kő, mint a termőföld, az ekcél nem egyszer csorbul ki az arasznyi termőtalaj alatt alvó sziklákon. És mégis, Bodor Gyula kertjében olyan besztercei szilva terem, amelyet a legmodernebb nagyüzem is irigyelhetne... A kert mindössze huszonnégy ár. Kétszázhatvan bokor, feketeribizli, száznál több szilvafa, alma, körte, zöldség és pityóka terem itt a négytagú család részére. Mondom, mindez huszonnégy áron. De jut itt hely faiskola számára is. Nemrégiben kérte fel egy olténiai állami gazdaság• szállítana nekik tízezer darab fekete ribizli dugványt. Tízezer egy éves bokor. Csak szabaduljon fel a kert. .. Huszonnégy ár ésszerű gazdálkodás. Huszonnégy ár holg. De olyan hobg, amely pénzt hoz a házhoz. És a gyímesekben nincs olyan ház, nincs olyan kert, ahol, ne lenne legalább ennyi terület, amely pénzt hozhatna a házhoz. Nem beszélve a völgy két oldaláról, a kopár, legelőként nyilvántartott területekről, az erodált dombokról, hegyekről. Nem árakról van szó hanem hektárok százairól. .. — Ha egy gyűlésen részt vettem, S ha lehetőség adódott, mindig előhozakodtam a javaslattal. Létesítsen a község egy faiskolát a feketeribizlinek. Én irányítanám. Ültessük be ezeket az oldalakat, a kerteket, az udvarokat. Mindig meghallgattak, mindig feljegyezték. Csupán háromév kitartó munkára lenne szükség. A harmadik évben már jövedelem is van ... S akármilyen család legyen itt, elférne az a többlet kereset. Én szívesen segítek bárkit. Szakkönyveim vannak, ismerem már a „mesterség" részleteit is... beszél Bodor Gyula, mintha csak magának mondaná a fentieket, miközben az áttetsző, ínycsiklandó nedűt szürcsöljük. Különös íze van a felsőloki Bodor Gyula „szőlősgazda" borának. Szakszerűen kezelve, megadta a módját. Hiszen biztosra veszem, hogy hasonló termékektől annyira meg lehet különböztetni, mint mondjuk a Küküllőmenti bort a Murfatlartól. Mondjam azt, hogy márka. Nem rég vittek el belőle a marosvásárhelyi orvostudományi intézethez. Nem is akármilyen céllal. Gyógyszerként is használhatják majd egyszer. Mindezek után, magától jön a kérdés is. Miért csak Bodor Gyula kertje vetekszik a „paradicsommal“ Felsőlokon, amikor az egész völgy azzá lehetne .. . Hisz, amint a szakkönyvek írják, a fekete ribizli bírja a gyímesvölgyi talajokhoz hasonlókat, sőt az erózió ellen is jól használható kultúrnövény. Nem naiv álmok ezek, nem is világrengetőek. S ha az előbbi összehasonlítás a szőlővel egy kicsit túloz is, megfelelő arányokban nem alaptalan és indokolható. Hisz a példa ezt bizonyítja. S egy évtized elteltével miért ne lehetne úgy emlegetni a gyímesi feketeribizlit, mint a cotnari szőlőt, a gyímesi feketeribizli bort, mint a tokai szőlőbort. .. Miért ne lehetne Gyímes is egy márka ? Mondom, nem szőlőbor, de feketeribizli. Ha túloz is az összehasonlítás... Nem megvalósíthatatlan álom. Bodor Gyula, felsőloki postamester a gyakorlatból kiindulva álmodja beültetettnek a gyímesi kopár hegyoldalakat. S azokra ráfér egy ilyen álom... FERENCZ S. ISTVÁN Nicolae Ceausescu elvtárs az oktatásnak az élettel és a termeléssel való szoros kapcsolatáért, a tanuló ifjúságnak a munka és a szocialista eszmények szellemében történő neveléséért tett munkalátogatást több fővárosi különböző fokozatú iskolában Nicolae Ceauşescu elvtárs, Dumitru Popa, Leonte Răutu, Ştefan Voitec, Miron Constantinescu, Miu Dobrescu elvtársakkal együtt szeptember 30-án, csütörtökön délelőtt látogatást tett több fővárosi elemi és szakmai iskolában, általános illetve műszaki líceumban. A párt- és államvezetőket a látogatásra elkísérte Mircea Maliţa oktatásügyi miniszter, Dan Marţian, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, az oktatási hálózat több vezető kádere és szakértője, párt- és állami aktivisták. A pártfőtitkár látogatása a tanév kezdetén a különböző profilú iskolákban ismételten bizonyítja, milyen nagyra értékeli pártunk és államunk az iskolát, s annak dolgozóit, milyen nagy és kitartó gondot fordít az oktatás fejlesztésére és tökéletesítésére, az oktatásra, amelynek magasztos feladata a szocializmus nemes eszményeinek szellemében munkára és életre nevelni az ifjú nemzedéket. Nicolae Ceauşescu elvtársnak és a többi párt- és államvezetőnek a különböző területeken dolgozó munkaközöségekben tett gyakori látogatása szerves alkotó része lett dolgos hétköznapjainknak, s ékesszólóan juttatja kifejezésre szocialista társadalmunk demokratizmusát, a nép és a párt közötti tartós kapcsolatokat. Az, amit mi egyszerűen a pártfőtitkár munkastílusának nevezünk, lényegében a pártfőtitkárnak azt az állandó törekvését jelenti, hogy a helyszínen vizsgálja meg, hogyan válnak valóra a X. kongresszus határozatai, azt a törekvését, hogy gyümölcsöző párbeszéd keretében állandóan tanácskozzon az anyagi és szellemi javak létrehozóival, új látóhatárokat, új távlatokat nyisson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének útján való haladásunk előtt. Mindezek fényében került sor a tegnapi munkalátogatásra is, ami módot nyújtott arra, hogy felmérjék, milyen eredményeket értek el az oktatásnak az élettel, a termeléssel való összekapcsolására adott útmutatások teljesítésében, a műhelyiskolák tevékenységében, abban, hogy az egész iskolahálózatot a munka igazi amfiteátrumaivá változtassák és a legmagasabb szinten fejlesszék tovább az oktatást. S ezt annál is inkább, mert az idei tanévben az RKP KB Titkársága úgy határozott, hogy az iskolákat, minden fokon, konkréten és közvetlenül támogassák azok az ipari, mezőgazdasági, fogyasztási szövetkezeti és kisipari szövetkezeti termelési egységek, amelyeknek feladatuk ellátni az iskolaműhelyeket gépekkel, felszerelésekkel, készülékekkel, szerszámokkal, s feladatuk ugyanakkor biztosítani a szakmai műszaki támogatást is. Íme, milyen széles körű és nagyszerű feladat áll oktatásunk előtt annak érdekében, hogy az iskolákban és a líceumokban az ifjúságot a munka szellemében neveljék, hogy az ifjúság bármely területen alkalmas legyen a munkára, s megértse, hogy minden, a társadalom számára hasznos munka tiszteletre méltó. A párt- és államvezetők látogatása a Giurgiului úti energetikai ipari líceumban kezdődik. Mint ismeretes, ezek a szakiskolák jól meghatározott szerepet töltenek be az általános iskola utáni oktatási rendszerünkben, mert elsősorban itt képezik ki a középfokú kádereket nemzetgazdaságunk összes ágai számára. Ezek az iskolák, amelyekben a fiatalok az érettségi bizonyítvánnyal egyidejűleg konkrét szakmai képesítést nyernek, nagy elismerésnek örvendenek a tanulók részéről, amit az is bizonyít, hogy egyre nagyobb számban jelentkeznek a felvételi versenyvizsgákon. E szaklíceumok első végzettjei, akik e nyáron már a termelésben dolgoztak, munkájukkal bebizonyították ennek az oktatási formának a hatékonyságát. A líceum bejárata előtt Nicolae Ceauşescu elvtársat Octavian Groza villamosenergia-ipari miniszter, a tanszemélyzet és nagyszámú tanuló fogadja; lelkes éljenzés közepette virágokat nyújtanak át a párt főtitkárának. Az épület homlokzatán hatalmas pannó felirata hirdeti „Üdvözöljük körünkben, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs !“. Alexandra Moşu tanár, a líceum igazgatója tájékoztatja a vendégeket az általa vezetett intézmény tevékenységéről. Megemlíti, hogy a líceum nappali és esti tanfolyamain jelenleg 768 növendék tanul, felkészülnek arra, hogy a szí (Folytatás a 4. oldalon) A műszaki önellátásról Saját erőből, olcsón dolgozva alkotni. Igen, mert társadalmunkban a munka alkotás, megköveteli — függetlenül a beosztástól — az anyagi javak előállításának folyamatában az öntudatos, többet-jobbat tenni akaró, aktív részvételt. A sokasodó feladatok példamutató teljesítése ma már elképzelhetetlen a felelősségteljes helytállás, az önmagunk iránt támasztott igények mércéjének egyre magasabbra való emelése nélkül. Nap mint nap találkozunk, megvalósításokkal, sikerekkel, amelyek azt példázzák, hogy megyénk dolgozóinak nagy része egyre következetesebben, kitartóbban törekszik az eredmények megjavítására. Mondhatnánk úgy is, hogy megszoktuk, természetesnek tartjuk azt a mélyen emberi magatartást, amelyet munkaközösségeink feladataik elvégzése iránt tanúsítanak. A székelyudvarhelyi Élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatban is — megyénk egyik élenjáró ipari egysége — szép, nemes hagyományai vannak a gyár fejlődése, a termelés sorsa iránt viseltetett magatartásnak. Ez a felelősségtudat az évek során sokféleképpen megnyilvánult : az egykori kisipari szövetkezetből korszerű gyárrá nőtte ki magát az egység, s ez elsősorban a munkaközösség fáradhatatlan, lelkes erőfeszítésének köszönhető. Számos példa bizonyítja, hogy nem vártak nógatásra, kívülről jövő segítségre, hanem saját erejükből igyekeztek megoldani jónéhány műszaki, szervezési és egyéb problémát. Nem túlzás azt állítani, hogy sikereik titka mindenekelőtt ebben a viszonyulásban rejlik. A vállalat arcéle sajátos, jórészt egyedi termékeket állítanak elő, közülük nem egynek itt kezdték meg a gyártását is. Más szóval úttörő munkát is végeztek. Szép, hálás, de egyben nehéz feladat megbirkózni ismeretlen műszaki problémákkal, helyileg megteremteni az új termékek gyártásának anyagi bázisát. Ilyen vonatkozásban az utóbbi időszakban figyelemre méltó megvalósításokat értek el. A termelőfolyamat égetően szükségessé tette különleges csiszológépek működtetését. Igen ám, de olyant amilyenre itt szükség lett volna, a hazai üzemek nem állítanak elő. A műszaki önellátás eredményeként elkészült 12 középfrekvenciás csiszológép, így sikerült kiküszöbölni a hegesztési felületek kézi csiszolását, a művelet termelékenysége háromszorosára emelkedett, s ez jelentős viszonylagos munkaerő megtakarítást eredményezett. Hozzá kell fűznünk azt is, hogy a berendezés elkészítése 1300 lejbe került, míg egy többé-kevésbé hasonló csiszológép ára 1800 lej. A közeljövőben újabb 10—12 ilyen típusú „házit" csiszológépet állítanak elő. A sörösüveg-szállító drótrekeszes ládák készítésénél nehézséget okozott, hogy a drótvégek összehegesztésére alkalmas berendezéssel nem rendelkeztek. Az oxigénes hegesztés pedig túl költségesnek és kényelmetlennek bizonyult. A hagyományos hegesztő transzformátor elmés átalakításával végül is sikerült előnyös megoldást találniuk. Most egy új berendezést készítettek, amely alkalmas lesz a hulladékcsövek összehegesztésére is, így hasznosítani lehet az évi 15—18 000 kg hulladéknak hozzávetőlegesen 60 százalékát. Hogy milyen jelentősége van az 5000 lej értékű berendezésnek ? Elég megemlítenünk, hogy az általa értékesíthető hulladékcsőből kb. 250 különböző típusú fémszekérkét gyárthatnak le. Az új öntöde részére nemrégiben, helyi erőforrásokból szárító kemencét és homokszitáló berendezést helyeztek működésbe. A kis anyagi ráfordítással készült berendezések gyakorlati haszna igen jelentős, hiszen számottevő mértékben járulnak hozzá a munkakörülmények és az öntvények minőségének a megjavításához a létszám növelése nélkül. Jelenleg a kivitelezés szakaszában van két olvasztó kemence, amelyeket a színes fémek öntésénél fognak használni. Bronzöntésre gyakran szükség van, s ezt eddig helyileg nem lehetett elvégezni. Az itt készülő kemencék működésbe helyezése révén jobb körülmények között, operatívabban tehetnek eleget a feladatoknak, nem kell többé Vlahicára vagy Csíkszeredába utazgatni az öntés elvégeztetéséért, nem beszélve a költségek csökkentésének a lehetőségéről. A jelenlegi ötéves terv tág perspektívát nyit a vállalat előtt. S már 1972-től, a nagyszabású fejlesztési program keretében, a vállalat munkaközössége fog előállítani egy egész sor szükséges gépi berendezést, így az új horganyzó műhely mellékberendezéseit (mosó, savazó stb.) teljes egészében itt gyártják majd. Hasonlóképpen a kovács- és hőkezelő műhely mellékberendezéseit is. Ezek kivitelezésének műszaki terveit is a vállalat szakemberei dolgozzák ki. Megtisztelő, merőben új, és bonyolult, nehéz feladat ez. Még alaposabb, körültekintőbb tevékenységre kötelezi az egész munkaközösséget. Tennivaló, lehetőség még bőven akad, mert mint Fábián István főmérnök is elmondotta, az a tény, hogy a 10 évvel ezelőtti 45 százalékos munkafolyamat gépesítési foka jelenleg 60 százalékra emelkedett (s ez jórészt a műszaki önellátásnak köszönhető), nem adhat megelégedésre okot, nem jelentheti azt, hogy nem szükséges fokozni, elmélyíteni az eddigi törekvéseket. HECSER ZOLTÁN Ez történt a nagyvilágban • A Kínai Népköztársaság kikiáltása 22. évfordulójának alkalmából a Kínai NK külügyminisztériuma csütörtök este fogadást rendezett az Országos Népi Gyűlés nagytermében. A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén meghallgatta a Szenegál, illetve Guinea elleni portugál agresszióval kapcsolatos helyszíni jelentéseket és néhány napon belül dönt az ügyben. 0 A chilei kormány átvette az ország telefontársaságának valamennyi részvényét s egy kormánybizottság ellenőrzése alá helyezi a társaság egész tevékenységét. 0 A dél-vietnami hazafias erők újabb nagyszabású támadásokat intéztek a saigoni csapatok hadállásai ellen, jelentős veszteségeket okozva az ellenségnek. Az argentínai Általános Munkaszövetség a megélhetés drágulása és a munkanélküliség növekedése elleni tiltakozásul 24 órás sztrájkot szervezett, amelyben a munkások mintegy 90 százaléka vett részt. 'íbifotecü ©răşeneascci __________Gfaeergfot»’: i_________L