Hargita, 1971. október (4. évfolyam, 234-260. szám)
1971-10-28 / 257. szám
1. OLDAL HARGITA JEGYZETEKKIEMELTÉK... A televízió múlt heti ifjúsági adásának riportere az Oktatásügyi Minisztérium folyosóiról indul el és mindegyre oda tér vissza, a várakozó, unatkozó fiatalok közé, akiket egyetlen gondolat foglalkoztat: elkerülni arról a helyről ahová kinevezték őket. Elkerülni valahová jobb helyre, valahová könnyebb helyre. S közben nevetségessé válnak,, amint frázisokat puffogtatnak, a munkaszeretetről, hivatástudatról. A laikus is észrevehette, szó sincs ilyesmiről. A cél: bekerülni valamilyen „könnyebb“ munkahelyre, lehetőleg a fővárosba, vagy valamelyik nagyobb városunkba... Nem hiszem, hogy akadna bárki, akit a látott riport ne késztetne állásfoglalásra. Ha csupán egy fejcsóválás erejéig is... Embere válogatja. Különösen dühítő az egész ügy azokra nézve, akik lépten nyomon beleütköznek a hasonszőrű esetekbe. Sokan várnak a készenre, sokan választják a kényelmesebbik megoldást, sokan futnak a nehezebbik elől. S akinek sikerül ez, boldognak érzi magát, pedig a fordítottja sokkal emberibb... Itt vannak például a gyímesi községek. „Nem sokáig bírják itt ki“. Az utóbbi években azonban megállapodtak egy jónéhányan az odahelyezett tanárok közül. Igaz, egynéhányuknak szülőföldje is. .. Ma már jó néhány szakképesített, kitűnő tanár tanít a gyimesi iskolákban. És örvendenek minden újonnan érkezőnek. Örvendenek, ha egy szakképesített tanár kerül oda. Nyereség már az is, ha valaki csupán két-három évet ül ott, kivárja a törvényes időt, a véglegesítésig. De mi tévő legyen egy iskola igazgatósága, mi tévő legyen, ha egy újonnan érkezett, fiatal végzettet, se szó se beszéd, a felettes szervek „kiemelnek“. Pedig örvendtek, hogy végre egy szakképzett fizikus kerül az iskolához. Az öröm azonban nem tarthatott sokáig, mert állítólag egy másik iskolánál nagyobb szükség van a „kiemeltre...“ Pedig sokszor kiderülne, hogy nincs nagyobb szükség, csupán közelebb van a városhoz, vagy ördög tudja mihez... Nincs semmi törvénytelen a dologban. Csupán elgondolkoztató maga a tény. Mert emeltek ki eddig is embereket s ezután is fognak, de ritkán „emeltek ki“, szakkifejezéssel él- ve „detaláltak“ olyan kádert, aki fél éve végezte a főiskolát s alig egy hónapot dolgozott a katedrán. És egyáltalán, ki hivatott eldönteni, hogy hol van nagyobb szükség az emberekre, Gyímesen-e vagy Csíkszeredában, a Sólymosokban vagy Szenttamáson, a végvárakon vagy a központokban — hogy ne példálózzunk tovább. Egy ember társadalmi hasznosságát egyáltalán meghatározhatja-e a földrajzi kritérium ? És különben is... „Vitézek, mi lehet szebb dolog a végeknél. ..“ — írta valamikor a költő. .. De ki gondol ma ezzel ? Azt hiszem sem az, akit „kiemeltek“, sem azok, akik „kiemelnek“. .. FERENCZ L. ISTVÁN is Az igazság Társadalmunk törvényei és etikai szabályai megkövetelik minden egyes állampolgártól a korrektséget, az őszinteséget, érveik megalapozottságát és nem utolsó sorban egymás megbecsülését, tisztelését. Előfordulhat, hogy ilyen vagy olyan okok miatt személyi vagy jogi konfliktusokra kerül sor, s kapcsolataikban beálló nézeteltérések, véleménykülönbségek rendeléséért a jogügyi szervekhez fordulnak. Így történt ez Jánó István, csíkszeredai Coşbuc utca 59/a szám alatti ház tulajdonosa és annak lakója Kovács József között is. A tulajdonos vélt érveire, jogaira és okaira hivatkozva kérte a lakó kilakoltatását, valamint a lakbérkülönbség kifizetését. A lakó ellenérveket szolgáltatott, s időközben panaszos minőségben a szerkesztőségünkhöz is fordult. Ez akkor történt, amikor a megyei törvényszék már letárgyalta a fellebbezést és a törvényesség szellemében bizonyos módosításokat határozott a városi bíróság döntésével szemben. így, helyet adott Jánó István bizonyos anyagi követeléseinek, elrendelte a falszín lebontását, a latrina elköltöztetését, a használt terület korlátozását, de nem értett egyet a kilakoltatási kéréssel. Ugyanakkor megállapította a ház javításának sorrendjét, időtartamát és elrendelte, hogy a lakó köteles a megállapított időre kiüríteni az épület helyiségeit. Erről, az utóbbi, döntésről Kovács József illetve felesége nem tájékoztatta A házigazda című cikkünk szerzőjét, pedig a döntés már abban az időpontban végre is volt hajtva, így persze hamis fénybe helyezte viszályukat, elferdítette a valóságot, mondhatni kihasználta munkatársunk jóhiszeműségét. Nem térünk vissza sem a cikkben foglaltakra, sem a két fél jogi viszályára. (Egyébként a dosszié több mint 100 lapot tartalmaz, nem beszélve a sok-sok levelezésről, szakvéleményezésről s a tárgyalások halasztásáról). Ez esetben az is kevésbé érdekes és fontos, hogy ki és milyen érveket hozott fel a törvény előtt, hogyan próbálta fenntartani álláspontját, hisz az ilyen ügyekben az egyedüli hivatott és szakavatott szerv a törvényszék, amely a tények, a bizonyítékok alapján a törvények figyelembe vételével hozta meg mindkét félre egyaránt kötelező döntését. Ez ellen fordulni panaszkodással, részrehajlással, szűklátókörű, egoista véleményekkel vagy esetleg más hivatalos szervek tévútra ■ vezetésével, helytelen informálásával, nem lehet. A late -viscont armkoiy ellaallgatta a megyei törvényszék döntését és annak végrehajtását nem járt el korrektül, így végülis Jánó István idős tanítót erkölcsi bántódás érte, a valóságnak nem megfelelő fénybe helyezve. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy mindannyian tanulhassunk belőle: az igazság előbb-utóbb kiderül. A jóhiszeműség egyik fél részéről feltételezi az őszinteséget, az elvszerű nyílt álláspontot, a másik fél részéről is, s aki ez ellen vét, vét társadalmunk etikai szabályai ellen is, megfeledkezik állampolgári felelősségtudatáról. HECSER ZOLTÁN előbb — utóbb kiderül Megszoktuk, hogy a postásokról... Igen, megszoktuk, hogy a postásokról csak rosszat mondjunk. Hiszen ki más lenne a hibás, ha késve érkezik az újság, ha elkallódik egy-egy levél ?! De vajon köteles-e mesterdetektívet játszani a postai kézbesítő Székelyudvarhely új, Sziget utcai lakónegyedében ? Mert nemhogy a levelesládák hiányoznak az ottani tömbházakban, de gyakran még a lakosztály jelzés is. Arról ne is szóljunk, hogy olykor magát a lakót is zavarba hozza a sok A, B, C, D... stb. jelzése a háztömböknek. Ilyen körülmények közepette nehéz , és igazságtalan volna a kézbesítőt vádolni hanyagságért, nemtörődömségért, ha egy-egy postai küldemény elkallódik vagy visszatér feladójához. Ám téves volna azt hinni, hogy csupán a Sziget utcai negyedben adódnak nehézségek a címzettek felkutatásában. Az új családi házak építői-tulajdonosai is megfeledkeznek arról, hogy időben gondoskodjanak házszámokról. Hasonlóképpen példálózhatnánk a Csere utca feletti lakóházakkal is. Az utóbbi időben mutatós zománcozott utcajelző táblák tanúskodnak a municípiumi néptanács sok mindenre kiterjedő figyelméről. Örvendetes volna viszont, ha ezek felszerelésével egyidőben — az utca- és lakóbizottságok legközvetlenebb bevonásával — akciót indítana a házszámok, levelesládák. .. és postások érdekében is. BALÁZS ANDRÁS Az agitációs gádok - mint a politikai tömegnevelő eszközei (Folytatás az oldalról) nincs kialakulva gyárainkban, üzemeinkben, falvakon és városokon egy törzsgárda, amelyre mindig lehet számítani. Így aztán az az áldatlan helyzet adódik, hogy ad hoc szereplőkkel kell dolgozni, hogy a résztvevők mindig mások. Ez pedig — kétségtelen — a minőségi munka kárára megy. — Nagyon fontos kérdés: mit, kinek és hogyan mondunk el? Amint azt egy másik felszólaló mondotta : nem elég bátrak ezek a brigádok nevükön nevezni a „gyereket“ konkrétan mutatni rá a hibákra s azok okozóira, lett légyenek bármilyen funkcióban az illetők, így aztán az általánosságba való vagdalkozásnak nincs meg a kellő hatása. Több gondot kell hát fordítani a tartalomra. Mert elsősorban ezen van a lényeg, s aztán a formán, a „művészin“. A Népi Alkotások Központi Házának instruktora — próbálván összegezni az elmondottakat, nagyon lényeges és fontos tényezőre hívta fel a jelenlévők figyelmét : mindenekelőtt — mondotta — egy dolog legyen világos előttünk : az agitációs művész brigád elsősorban is nem színészi vagy énekesi, hanem politikai tömegnevelő munkát hivatott végezni ! Mint ilyennek elsődleges feladata bátran állást foglalni minden rossz ellen és minden dicséretre méltó mellett. A fellépők nem színészek a színpadon, hanem politikai agitációt végző véleménymondók. Mindent összevetve : a sok véleményből amit leszűrhetünk, amit meg kell érteni . Szükség van az agitációs művész brigádra. A jó brigádra! Márpedig, hogy magas színvonalú is lehet egy-egy műsor, az most bebizonyosodott. Csak rajtunk múlik az egész. Arra kell törekedni, hogy a legmegfelelőbb, hogy tehetséges emberek lépjenek színpadra, hogy a műsor tartalma bátor, állástfoglaló legyen — függetlenül attól, hogy prózában vagy versben adódik elő ! A tartalomra való nagyobb súlyhelyezés viszont nem jelenti a művészi igény elvetését. A tartalomnak és formának — lehetőleg — a legnagyobb összhangban kell lennie . Csak így, ezeknek a kritériumoknak a betartásával, figyelembevételével töltheti be a brigád hivatását , az eredményes politikai tömegnevelő szerepét. CEC takarékossági hét október 28-án a CEC ajánlja Hargita megye lakóinak. - AZ AUTÓNYEREMÉNYES BETÉTKÖNYVET: — évi 2 százalékos kamat — 5 000 lejes negyedévi egyenleggel negyedévenként sorsolás útján autót nyerhet. 1971-ben Hargita megyében 10 autót nyertek. - A NYEREMÉNYKÖTVÉNYT : — havonta nyeremény útján nyerhet looooo, 75 ooo, 56 000, 25 000 és 800—10000 lej közötti összegeket. A KAMATON KÍVÜL SZÉLES NYERÉSI LEHETŐSÉGEK VANNAK ! A LEGELŐNYÖSEBB TAKARÉKOSSÁGI FORMA A CEC ! FIGYELEM Új hám készítését és javítását, szíjgyártó munkák elvégzését vállalja a székelyudvarhelyi CIPÉSZEK kisipari szövetkezet szíjgyártó részlege (Köztársaság utca 54 szám.) A szövetkezet gyors és jó minőségű kiszolgálást biztosít. * (Folytatás az oldalról) után sem jelent meg elegendő fiatal a közgyűlésen. Kászon község pártbizottságának titkára . — Az eddigi községi KISZ titkárt beleegyezésünk nélkül nevezte ki a megyei KISZ bizottság küldötte. A közgyűlést pedig saját hibájából nem tudta összehívni. Le is kellett váltanunk az általa önkényesen kiválasztott titkárt. Sportélet, mely volt is, nem is, de most alig létezik Tarka ősz virul a Kászonok völgyében. Vasárnap délelőtt, csendes a falu, utcái néptelenek. Néhány gyermek álldogál a szövetkezeti bolt lépcsőin, sütkéreznek a napon. A traktorok zúgása is rég, még hajnalban hallattszott, amikor szántani mentek a mezőre. Csak a kocsmából hallatszik hangos beszéd. Siheder legényke táblából a művelődési otthon előtt. — Nyitva-e a klub, kisfiú ? — Nem tudom. A főbejárat zárva. Hátrakerülök. Az épület mély csendbe burkolózik. Az udvar alján hoszszú épület, tekepálya. Magas szőke fiú állítja a bábukat. — Egyedül ? — Túl vannak a többiek. A pálya másik végén két játékost látok. — Hazajött vasárnapra ? Ráhibáztam — a szentmártoni líceumban tanul. A többiek is hetente ingáznak haza. A „válú“, melyen visszagurítja a golyót, elnyűtt, rozoga, végéről lecsüng egy deszka, akár a használt cipő talpa. A padlózat is régi már, egyetlen ép deszkáján indítják az elhasznált fagolyókat, melyek már nem is nevezhetők gömbölyűnek. Az épületnek is egyetlen ép fala van, — a hosszanti hátfal. A többiből kihullott a tégla, elavult deszkázata. — Versenyre járnak-e ? — Mi nem. Az idősebbek inkább. — S maguk miért nem ? — Nincs, aki intézze. — Ki a sportfelelős ? — Nem tudom, van-e egyáltalán... — Vagy négy éve, hogy nem volt tekeverseny. — Van annak tíz éve is. — Akkor ki irányította ? — Burista elvtárs. — Ő nem a művelődési tevékenységet intézte ? — De igen. Csakhogy ezt is ő szervezte. — Most a kultúrversenyeken sem nagyon szerepelnek... — Mi csak hétvégére jövünk haza, vagy még ritkábban. — Hallottam a megyénél, hogy hazafias munkát sem végeznek. — De igen. Itt kijavítottuk az ácsolást s ott elől a tetőt, már össze akart dőlni. Ezt a falat is rontják a gyerekek, helyre kéne hozni... Anyag kéne. — Nem tudnak szerezni ? — Nincs, aki foglalkozzon vele. — Megmondanák a nevüket ? Közölnénk véleményüket az újságban... — Nem fontos. Felnőtt férfi érkezik kerékpárral. — Na, ne szellőztesse meg újra ezt a széllelbélelt pályát! Ezelőtt három évvel is kitették az újságba. — mondja s megnéz, van-e nálam fényképezőgép. — Meg , kéne javítani — mondom. — Nem lehet, nincs aki — így a fiatalok. — Dehogynem lehet — mondja az idősebb s azzal elkerekezik. — Az öreg úgy látja, hogy lehet... — Nem olyan szenvedélyünk ez nekünk... ■— Dehogynem ! Neked nem az ? (A község fiataljainak körében — az általános iskolásokat leszámítva — jelenleg egyetlen sportcsapat sem működik. Pedig „Valamikor jelentős játékerőt képviselő röplabdacsapata volt Kászonaltíz községnek, amely nagyobb rendezvényeken is megállta a helyét“. A másfél éve tartott KISZ bizottsági gyűlés jelentésében egyebet is olvashatunk „Nagy figyelmet kell fordítani a sportkönyvel rendelkező tagok számának emelésére... Igyekezni kell, hogy minden vasárnap legyen valamilyen sportrendezvény“. Mindez csak szándék maradt.) Holtpont a KISZ tevékenységben Kétségtelenül, holtpontra jutott a községi KISZ szervezeti élet. Fokozatosan erőtlenedett tekintélye Tagjainak száma is csökkenőben van. Egy 1969 áprilisi jelentés 180 tagot említ, ma csak 123 van. Ennek oka nyilvánvalóan a megyeszékhely és a közeli Kézdivásárhely iparának fejlődése, mely „elszippantja“ a munkaerőt a kászonvölgyi falvakból. A szervezeti élet gyengülésének azonban egyéb okai is vannak. Két éve volt a legutóbbi közgyűlés, így emlékeznek a fiatalok. Az idén pedig — mint már említettem — egyetlen gyűlést sem tartottak (az iskolát kivéve!). Szinte nosztalgiával emlegetik az egykori megyei KISZ irányítót,Kelemen elvtársat (Kelemen Ferenc, jelenleg Csíkszentmárton község pártbizottságának titkára), akitől „nagyon sok segítséget kapott a községi KISZ bizottság, akinek szívügye volt a kászoni fiatalok élete, sokat tartózkodott közöttünk, olyan irányítónk azóta sem volt." E szavakat Csatlós András, a szeptember végén leváltott községi titkár mondta. — Miért kellett őt megfosztani megbízatásától ? — kérdem a községi pártbizottság titkárát. — Főképpen azért, mert rendkívül elfoglalt ember: ő a kászonújfalvi mtsz főmérnöke, a falu pártbizottságának titkárhelyettese, a községi hazafias munkásgárda parancsnoka, de egyébként sincs módjában összefogni a községi fiatalok tevékenységét, mert a községközponttól öt kilométerre lakik és dolgozik. Az a tény is fennáll azonban, hogy nem kapott kellő segítséget a helyi szervektől, még kevésbé a megyei KISZ-bizottságtól. Az utóbbi viszont nem tűnik idei keletűnek. Az 1970. december 20-i jelentés, amely az előző két év tevékenységét elemezte, a következőket rögzíti : „A községi bizottság kevés segítséget kapott a megyei KISZ-bizottságtól, mivel az aktivistákat állandóan cserélték vagy pedig a kiküldött nem volt hajlandó a község területén több ideig maradni.“ Milyen tevékenységet végeztek ebben az évben? Két író-olvasó találkozó és egy előadás — közli Csatlós András. Az idei tevékenységi tervben lapozva, nem tűnik épp ilyen szegényesnek az elvégzett rendezvények sora. Három színdarabot mutattak be a télen, sikeres találkozó a párttitkárral, szimpozion (kettő is) az iskolában, szakmai megbeszélés a főmérnökkel s az állatorvossal. „Aki tud, az nyer“ verseny az ötéves terv megvalósításairól, átadták a vállalt gyógynövénymennyiséget, megtartották a két iskolacsapat között a futballmeccset. Miért nem beszélt hát ezekről a munkaterv áttekintése előtt a KISZ titkár? Mert mindezeket a tevékenységeket vagy az iskola KISZ alapszervezete, vagy pedig a községi pártbizottság kezdeményezte-irányította, melynek titkára, Burista Lajos, jól ismeri a községet. Bartha Gábor traktoristával beszélünk, ő a részleg KISZ-titkára. Tőle tudjuk meg, milyen számottevő hazafias munkát végeztek az új javítóműhely épülete alapjainak elkészítésénél, amelyben kovács- és hegesztőműhely, raktár, fürdőszoba és iroda kap helyet. Szavait az egység vezetője is megerősíti, kiegészítve azzal, hogy mintegy 25 000 lej értékű az önkéntes munka értéke. Hasonló szorgalomról tettek tanúságot az újfalvi traktoristák, akik a részleg üzemanyagraktárának áthelyezésénél-újjáépítésénél segédkeztek. Lesz bál, nem lesz bál ? A művelődési otthonban s az épület előtt állnak a fiatalok. Lesz-e bál, a megszokott vasárnap esti? Megengedi-e mégis a néptanács elnöke, hogy táncoljanak egyet? Megérkeznek a zenészek is, s még mindig remélik az álldogálók, hogy az elnök felhagy szigorú rendeletével: múlt héten verekedés volt, ezért most, és még egy ideig szó sem lehet balról. Valóban nem lett. Néhányan ottmaradtak a moziban, utána csendesen hazamentek. Pedig hát ritkaság a verekedés mostanság, mégis sor kerül néha egy-egy összetűzésre. Inkább azok részéről, akik a megrögzött kászoni szokáshoz híven, a távolba járnak pénzt keresni. Időnként hazatérnek és megmutatják, mit tudnak. Legalábbis így vélekednek a faluban. Két húsz év körüli lánnyal beszélgetek, érdeklődöm a műkedvelő mozgalom hanyatlása felől. „Hát tudja, innen mindenki eljár dolgozni. Kézdire, Brassóba, Bukarestbe, s utóbb Szeredába is. Nálunk így van ez már. S ha elmennek, ki szerepeljen ?“ Érvel a lány. Az ingázó fiatalokkal való foglalkozás egy idei pártbizottsági gyűlésnek is tárgyát képezte. Kézzelfogható intézkedésekre nem került még sor, ez a KISZ-szervezetnek is komoly gondja lesz a jövőben. — Vajon Szeredában nem lehet táncolni? — kérdi Keresztes Teréz, aki az idén került a megyeszékhelyre, a távirda alkalmazottjaként és nem tud lemondani a tánccsoportról. Ugyancsak ezt a kérdést taglaltuk Bodó Máriával, aki a kötöttárugyárban dolgozik, negyven kászoni lánytársával együtt. Valóban, mit is lehetne tenni érdekükben? A Csíkszeredai városi KISZ-bizottság aktivistája, Baila Erzsébet a művelődési szakirányítók elégtelen száma miatt panaszkodik. Álljanak össze negyvenen s alakítsanak egy tánccsoportot ! — tanácsolom a kászoni lánynak. Nem lehet, mert külön váltásban dolgoznak. Ha előállnának szándékukkal, bizonyára segít magukon a vezetőség. Nem hiszem, hogy megtehetik — válaszolja. Ezek a lányok mind bent laknak a városban, csak hét végén mennek haza. Otthon is lehetne foglalkozni velük. Nem lehetne vajon a városban próbálni s otthon bemutatni a szakirányítónak? Vagy ez kizárt lehetőség? Sokkal könnyebb azonban annak, aki otthon dolgozik. Okos Albert, a gépesítési állomás főkönyvelője azzal az ötlettel állt elő, hogy hat fiatal irodatársával együtt tanuljanak be egy színdarabot, tartsanak néhány előadást s az árából menjenek kirándulni. Föltétlenül hasznosítani kell az ilyen javaslatot. Márcsak azért is, mert eddig csak a tanügyiek mutattak be színdarabot. „Bárcsak az egész falu egy iskola lenne !“ így sóhajtott fel az új községi titkár. „Ott tudtam dolgozni“. De térjünk vissza oda, ahonnan elindultunk. Kászonaltíz község KISZ-szervezetének életében sok a hiányosság. De szeptember végén új titkárt választott a községi bizottság, Kristó Tibor tanár személyében, akinek számos nehézséggel kell megküzdenie. A fiatal történelemtanár, egyéves kászoni tartózkodása alatt sok mindent bizonyított már, ami bizalmat kelt a község lakosainak körében. Tavasszal nyitották meg azt a múzeumot, melynek anyagát ő gyűjtötte össze — jó szervezéssel, hozzáértéssel. Az egyelőre két termet elfoglaló gyűjtemény — a régi Balázsi kúriában — csaknem ezer múzeumi tárgyat tartalmaz. Ő tovább folytatja kutatásait, szándéka feltérképezni a község területén létező néprajzi értékeket, tovább bővíteni a múzeumot is. Ezzel együtt, szociológiai felmérésbe kezdett, a kászoni családok múltbeli elvándorlásáról, a távolban való munkájukról. Ennek célját, programját meg is fogalmazta: „Az idegenben dolgozó szülők gyermekeinek nevelése elégtelen. Rokonokra bízzák őket, de gyakran teljesen inasukra vannak utalva, a nagyobbaknak gondoskodniuk kell az egész háztartásról, s felügyelniük kisebb testvéreikre. Sok szülő csak évente néhányszor jár haza, látogatóba. Jó lenne, ha ezek közelebb, Csíkszeredában keresnének állást“. Tudományos gyűjtő, kutató és társadalmi tevékenysége mellett, tavaly hiánytalanul töltötte be az iskola KISZ-szervezetének titkári teendőit. Ezért is választották most a község fiataljainak élére. Ami pedig a hetente rendszeresen sorra kerülő bálokat illeti, szégyennek tartom, hogy egymás között nem tudnak rendet tartni, a néptanács elnöke s a pártbizottság titkára kell ezzel is foglalkozzon. Idősek mesélik, hogy „az ő idejükben“ a bálok szervezőbizottságot választottak. Aki ittasan jelent meg vagy verekedést idézett elő, azt a felelősök, néhány markos legény kitette, még mielőtt megzavarta volna a többiek szórakozását. Az ilyen nem is mert sokáig a bálba jönni. Nem hinném, hogy a mostani fiatalok szeretnék az ilyen rendbontó egyéneket. S azt sem, hogy ne lennének képesek állandó felügyelet nélkül, kifogástalan viselkedésre a világot járt, igényes, kászoni mivoltukra olyannyira büszke fiatalok! Hiszen kinőttek már az iskolapadból... Mi történik fiatalok kászoni háza táján ! 1971 október 28. csütörtök Napkelte: 6,411; -nyugta: 17,11 Holdkelte: 14,18; -nyugta: — Az évből eltelt 301 nap, hátra van még 64. ÉVFORDULÓK: — 1874-ben született C. I. Parhon akadémikus. (Meghalt 1969-ben). — 1965-ben halt meg Lucian Grigorescu festőművész. — Csehszlovákia függetlensége kikiáltásának évfordulója (1918). HETIVÁSÁR: Vlahica, Csíkkarcfalva, Parajd, Várhegy. TELEVÍZIÓ OKTÓBER 28. CSÜTÖRTÖK 15.15 NDK—Hollandia női kézilabdamérkőzés. 17.15 — Mezőgazdasági adás. 17.30 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS: Csütörtöki jegyzet; Filmriport a gazdasági, társadalmi és kulturális élet területeiről; Népzene ; Látogatás a nagyváradi timföldgyárban — Tótfalusi Béla riportja. 18,30 — Románia—Jugoszlávia női kézilabda-mérkőzés. 18,55 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,10 — Törvényeink 20,25 — Riport a felsővisói művelődési ház népi együttesének franciaországi és spanyolországi vendégszerepléséről. 20,50 — Charlie Chaplin antológia. 21,20 — Aida Moga énekel. 21,35 — Nemzetközi kilátó. 22,25 — A balett kiváló mesterei. 22,45 — Híradó Ugyan készültek fel a jövő évi exporttermelésre a Csíkszeredai Készruhagyár dolgozói (ankét). Rózsa Béla és népi zenekara játszik. Nők stúdiója : Állattenyésztő asszonyok ; Tanácsok háziasszonyoknak ; A mikrofon előtt Papp Tóth Mária énekesnő ; Orvosi tanácsok. Zene. MOZI OKTÓBER 28. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Helló, Dolly ! Színes, szélesvásznú amerikai film. CSÍKSZEREDAI Hargita: Ki nyit ajtót ? Szélesvásznú román film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : A bolondok hete. Színes román film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A hatalom bére. Szélesvásznú, színes olasz film SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Akit nem lehet elítélni Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Borszék: Hétlovas betyárjai. Színes román film. BORSZÉKI Forrás: A szabadság pillanata. Szélesvásznú bolgár film. MADÉFALVI Vasutas: Évszakok. Román film. LÖVETEI filmszínház : Timo gyilkosa. Német film. PARAJDI filmszínház: A ,,Szaturnusz“ bukása. Szovjet film. HODOSI filmszínház : Az alvilág professzora. Magyar film. DITRÓI filmszínház : Falu hercegnő hozománya. Színes román film. GYERGY DALFALULI filmszínház: Hétlovas betyárjai. Színes román film. CSIKSZENTDOMOKOSI filmszínház: Csak egy telefon. Magyar film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Előre cowboy ! Színes angol film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Ítélet. Román-magyar-szlovák film. CSÍKSZÉNVÍZI filmszínház : A csavargó (1—11. rész.) Indiai film. PRONOeXPRES 1971 október 27-i húzások nyerőszámai: I. 10, 32, 4, 45, 14, 22 Nyereményalap: 1 448 231 lej. II. 44, 33, 31, 26, 15. Nyereményalap: 619 896 lej. RÁDIÓ OKTÓBER 29. PÉNTEK Magyar nyelven: 6—6,30 — Mezőgazdasági kérdések. Mérlegelőzetes — a kézdivásárhelyi mezőgazdasági termelőszövetkezet tevékenységéből. Kívánságmuzsika: 18—19,30 — Hírek, tudósítások. Zene. Ipari krónika: Ho 1971. OKTÓBER 28. CSÜTÖRTÖK IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelentése szerint, mára a megye területén is, az ország nagy részéhez hasonlóan, lehűl az idő. Változó égbolt, északnyugati, északi szél. Hegyes helyi ködképződés, talajmenti fagy várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5 és plusz 1, a legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 14 fok között váltakozik. imMmssEn . A REJTVÉNYE 127 évvel ezelőtt halt meg KISFALUDY SÁNDOR. EZ alkalommal verses elbeszé■ógyűjteményének címét rejtettük el a vízsz. 1. sz. sorban. A vízsz. 31 és a függő 24. és 27 sz. sorokban a mű három részének címét idézzük. VÍZSZINTES. 12. Tejjel készült cukorka, névelővel. 13. Állati lakhely. 14. Éjjeli madár. 15. Fakadó. 17. A föld. 19. Magas, jóképű. 20. Rákosi Károly 22 Női hangnem. 23. Ilyen lap is van. 25. A palló nagyobbik testvére. 26. Éktelenül földet túr 28. Füves földsáv. 33. Hitek. 35. Eljárás. 36. Gyilkolják. 38. A láb szélein ! 39. Önműködő pisztoly. 41. A mozgást kifejező szóalaktani részek. 42 Létező. 43. A cirkusz nézőit nevetteti meg, névelővel. 44. Gépjárművel a kijelölt helyen megáll. FÜGGŐLEGES : 1. Modern távkutató berendezés. 2. Mezőgazdasági eszköz. 3. Folyósó. 4. Határtalan féreg ! 5. Lovas díszfelvonulás. 6. A geometria. 7. Valóságos, igazi. 8. Az aluminium kémiai vegyjele. 9. A végén nyeglelű. Angol hosszmérték. 11. Szánkó. 16 Azonos magánhangzók. 18. Fásli. 21. Kosár. 25. Haza. 29. Fordított bog. 30. Házikó. 31. Kis macska. 32. Hazai labdarúgó, az UTA játékosa 34. Vágószerszám. 37. Belső szerv. 40. Szibériai folyó, 41. Romai 99. 42. Dísz. MEGFEJTÉSEK — Október 27-i szám: Vízsz 3. A méregkeverő; függ. 4 Mauriac ; függ. 20. Fekete angyalok. £ Am * * .9X iJM$ 31/)..R!f BlAMLALLB•XL ,bcn£a Am JL£&CA• •JAfiV •J)fiL1 finl.♦A T9 ET90\fc«A AftnLO9t 5 ■AAN 9ThN.CA (•,h|Ji1•0L. fi•tA e.0Lr•I&ftí 9 \t C A iLce fi KiSLfi