Hargita, 1971. december (4. évfolyam, 287-312. szám)

1971-12-02 / 287. szám

­ Azon tűnődöm... .­..vajon hol akadt el egy je­lentősnek ígérkező könyvter­jesztési kezdeményezés, neve­­zetesen az, hogy a kiadó által beígért sorozatokat meg lehes­sen rendelni ? Ha előfizet, a vásárló mente­sül a nem mindig kellemes u­­tánajárástól, s néhány hasonló meglepetéstől. Mert, teszem azt, elhatároztam, hogy gyűj­töm a Téka sorozatot, s könnyű dolgom lenne, ha készen ház­hoz hozná a posta. Így viszont állandóan érdeklődöm, ide­geskedem, nehogy egy könyv véletlenül kimaradjon. S mégis kimarad. Méghozzá éppen az, amire a legjobban fáj a fogam. Mert erre mások is ráharap­nak. Olyanok, akik nem gyűj­tik a sorozatot. Hatványozottan rossz a hely­zet, ha falun lakom. Akkor biz­­tos, hogy már eleve csak fog­híjas sorozatra számíthatok, én viszont az egészet szeretném. Jó lenne, ha az illetékes szervek (a kiadóra és a keres­kedelemre gondolok elsősor­ban) mégegyszer komolyan vé­giggondolnák az előfizetéses megrendelés megvalósításának lehetőségét. Véleményem szerint tíz-ti­zenöt könyvből álló sorozato­kat kellene útra bocsátaniuk, egy kis reklámmal biztosan si­­kerülne megfelelő számí­ elő­fizetőt beszervezni. Csak el kell kezdeni! DEMETER ZOLTÁN IV. évfolyam 287. (1172) szám 1971. december 2. csütörtök Ára 30 bank ÚJ SZAKEMBER COWJAI A „Hargitá“ban megjelent „Igé­nyeljünk többet a fiatal szakem­berektől“ című cikket szeretném néhány gondolattal kiegészíteni. Annál is inkább, mivel magam is fiatal szakember vagyok, nemrég hagytam el a főiskola padjait. A megyei munkaszervezési ka­binet egyetlen alkalmazottja va­gyok, s feladatom a tudományos munka- és termelés­szervezési fo­lyamat ébrentartása és fokozása megyénk gazdasági egységeiben. A párt és kormány által kezdemé­nyezett akció lényegében a kor­szerű termelés- és munkaszerve­zési, valamint vezetési módszerek minél szélesebb körű alkalmazá­sát célozza. E tevékenység átfogó tartalmáról nem lehet néhány szóban beszámolni, ezért csak az új alkalmazottak fogadásának korszerű megszervezéséről szól­nék, azzal a céllal, hogy összeha­sonlíthassuk a gazdasági egysé­geinkben alkalmazott gyakorlat­tal, s minthogy ezen az aktuson mindannyian átestünk, vonjuk le a kellő következtetéseket, persze úgy, hogy tegyünk is azért, hogy új alkalmazottunkat átsegítsük a kezdet nehézségein. Valamennyi­en egyetértünk abban, hogy az új alkalmazott fogadásának­­bármi­lyen szintűről is legyen szó) gya­korlati, gazdasági jelentősége van a vállalat szempontjából. A mun­kakörülmények, az első benyomá­sok, információk legtöbb esetben meghatározzák az új alkalmazott jövőbeni viselkedését, munkáját, hiszen a viszonyulás nem egyéb, mint alkalmazkodás a környezet viszonyaihoz. . Feltevődhet az a kérdés is, miért van szükség egy új alkalmazott fogadásának meg­szervezésére ? Elsősorban, min­den szervezetben, közösségben lé­teznek bizonyos íratlan szabályok, szokások, amelyeket az új alkal­mazottnak meg kell ismernie ah­hoz, hogy alkalmazkodni tudjon. Másodsorban, a pályakezdőnek meg kell ismerkednie a vállalat egészével, sajátosságaival, a nem­zetgazdaságban betöltött szerepé­vel. Harmadsorban, meg kell is­mernie munkájának fontosságát a vállalat egészén belül, éreznie kell azt, hogy munkája hasznos a szervezet működésében. Nagyon fontos, hogy az új alkalmazott már az első beszélgetés alkalmá­val időt kapjon a célból, hogy sza­badon kifejezhesse óhajait és cél­jait az elkövetkező időszakra vo­natkozóan. A vállalat bemutatása­kor ismertetni kell annak profil­ját, műszaki, kereskedelmi, szo­ciális kérdéseit. Az első látogatás­nak lehetőséget kell nyújtania a munkaviszonyok és körülmények reális megismerésére, különös te­kintettel a jövendő munkahely EGY VOLT KEZDŐ SZEMÉVEL részletes bemutatására. Különö­sen fontos momentum az új alkal­mazott bemutatása mindazoknak a felelős tényezőknek, akikkel munkájában kapcsolatba kerül. Föltétlenül jó benyomást kelt, ha bemutatására egy értekezlet vagy tanácskozás alkalmával kerül sor. Örömmel tapasztaltuk, hogy gazdasági egységeinkben álta­lában kellő jelentőséget tulaj­donítottak a kezdő szakemberek fogadásának és ez jó hatást is gyakorolt a beilleszkedés folya­matának meggyorsítására. Mindezt azért tartottam fon­tosnak elmondani, mert a tudo­mányos igényű szervezésnek lét­­jogosultsága van a vállalati tevé­kenység minden területén, a sze­mélyzeti kérdésekben is. Ezeknek a viszonylag apró és lényegte­lennek tűnő kérdéseknek a vizs­gálata és megjavítása különö­sen egy olyan gazdasági egység esetében, ahol az alkalmazások és kilépések aránya nagy, jelen­tős mértékben járulna hozzá az alkalmazással járó költségek csökkentéséhez is. Minden pályakezdő szakem­bert valahogyan fogadtak, és azt hiszem, kevesen vannak azok, a­­kiket a fent ismertetett módon alkalmaztak volna. Ilyenformán megyénkben nagyon sok a ten­nivaló. E kérdés megvalósításá­hoz olyan szakemberekre van szükségünk, akik felfedik a hi­bákat és akik tenni is akarnak a hibák felszámolásáért. A változ­tatáshoz nagyon sok energiára van szükség, sokan nem fogad­ják szívesen, ha valaki a nevü­kön nevezi a dolgokat, ha pedig változtatni akarunk, feltétlenül fel kell tárnunk a hiányosságo­kat. A fiatalos lendületnek nem szabad megtörnie a közömbösség és értetlenség akadályain, ha­nem újabb érvek és adatok gyűj­tésével újra és újra meg kell próbálni azt, amit helyesnek tar­tunk, ami meggyőződésünk, és ami a termelés jobb körülmé­nyeit szolgálja. Természetesen, mindenki temperamentuma és jóérzése szerint cselekszik, vi­szont tartsuk mindig szem előtt, hogy a főiskolai végzettség, még CSISZÉR CSABA mérnök (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­JETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A hanyagság perbe fogása Számos új, ragyogó ötlettel, jó módszerrel gazdagodik napjaink­ban a kommunista etika elveinek betartásáért, a dolgozók tudatá­nak fejlesztéséért, s munkához helyes magatartásuk kialakításá­ért folyó tevékenység. Mi lenne közérdekűbb egy munkahelyen, mint maga a mun­ka s a­ vele járó problémák ? Jó témát választott tehát a Csíksze­redai kötöttárugyár pártszerveze­te, amikor a Gyenge minőségű termékek perét tűzte napirendre. A lehető legjobb minőségű ter­mékek előállítása alapkövetelmé­nye minden termelő egységnek, a munkások, a mesterek s a mérnö­kök becsületbeli kötelessége, az összes dolgozók feladata, akik a közvagyont képező termelőeszkö­zök tulajdonosainak és az anyagi javak termelőinek minőségében kell foglalkozzanak e lényeges kérdéssel. Burszán Miklós igazga­tó a ,,törvényszék“ elnöki széké­ben hangsúlyozta ezt, továbbá ki­emelte a gyár munkaközösségé­nek sikereit: ez év januárjában a termékek negyven százaléka volt elsőosztályú, az elmúlt hónapban viszont már elérték a 75 százalé­kot. E jó eredmények ellenére, szem előtt kell tartani, hogy or­szágunk hasonló profilú kötött­árugyárai 95 százalékban állíta­nak elő elsőosztályú terméket. Lukács László főmérnök „vádbe­széde“ szigorú és következetes, még azt is kihangsúlyozza, hogy ha ezt a minőségi szintet e fiatal ipari egység már elérte volna, úgy az utóbbi tíz hónap alatt jö­vedelmük ötmillió lejjel lett vol­na magasabb. Magasfokú igé­nyesség jellemezte mindvégig a „törvényszéki tárgyalás“ menetét, melyet szakszerűen irányított, meghívott bírói minőségben Páll Lajos, a helyi ügyészség főügyé­sze. A gyár munkaközössége, s a fogyasztóközönség, a megkárosí­tottak nevében, keményen hang­zik a vád a ,,vétkesek“ ellen­­, akik gyenge minőségű terméke­ket állítottak elő és­ semmilyen formában nem igazolhatják mu­lasztásukat mindaddig, míg u­­gyanolyan körülmények között munkatársaik jobb minőségű munkát végeznek. A „bűnösök vétkei“ részletesen kerülnek a hallgatóság, a gyár munkaközössége elé. A csévélő részleg vádlottjai nem takarítják rendszeresen a gépeket, emiatt szennyeződik a fonal, elégtelenül parafinozzák a nyersanyagot, neki kötik megfelelően a csomókat, mely a további munkafázisoknál selejtet szül, nagyon feszesen vagy túl lazán csévélnek, össze­keverik a színárnyalatokat. A kö­tődő részlegen hanyagul „átugor­­ják“ a kötéshibákat, tűcsere al­kalmával nem tisztítják azt meg, nem ügyelnek a kötés szabályos sűrűségére s a megfelelő méretre, nem ellenőrzik a színárnyalatot — mindez a késztermék alacsonyabb osztályozását (az ár csökkenését) s a nyers­anyagfogyasztás túllépését ered­ményezi. A szabászati részleg se­­lejttermelőit azért illette vád, mert nem ügyeltek a színárnya­latok egyeztetésére, nem szabnak pontosan a minta után — így természetesen nő a hulladék mennyisége. ..Ami a legsúlyo­sabb: e­miatt nagyon sok esetben a kötőrészlegről felkerült első­osztályú darabokat másod- vagy harmadosztályba kell sorolni“. Az összeállító részleg vádlottjai fi­gyelmetlenek, emiatt a gép elvág­ja a terméket, hanyagul végzik a kézimunkát, nem ügyelnek a se­gédanyagok színárnyalatára, va­salásnál nem tartják be a gőzölés optimális idő­tartamát, s az anyag ve­szít rugalmasságából. E hibákért a vállalat alkalmazta már a pénzbeli felelősségre vonást, de mindez közelről sem fedezi azt a veszteséget, amit ezek eredmé­nyeztek. Mindezek szemléltetése­képpen, a gyűlésteremben felállí­tott állványon ott függnek a se­lejtes kötöttáruk. A vádlottak kihallgatása mond­hatnánk, drámai volt. Az első bű­nösnek bizonyult fiatal lány sír­va fakadt és hibájának elismeré­sén kívül alig tudott többet szól­ni. A következő munkásnő hig­gadtabb már, de úgy tűnik, ko­rántsem amiatt, hogy volt ideje átgondolni mondandóját. Olyan egyén, aki mennyiségileg sokat termel, meg is kapta érte a nor­ma szerint járó javadalmazást, munkájának minőségében viszont nagyon sok az elmarasztalni való. Az összeállító részleg két, a kö­vetkezőkben kihallgatott vádlott­ja részben beismeri hibáját, rész­ben ő maga is vádol. Munkájuk elégtelenségének oka részben a helytelen viszonyulás és hogy nincsenek tudatában, milyen kárt okoznak ezzel a gyárnak, a közös­ségnek. A védelem képviselőjé­nek kérdései kapcsán felemlíte­nek olyan tényezőket is, melyek tőlük függetlenek, objektív kö­rülmények vagy más személyek hibája miatt indokolják munká­juk hiányosságait.­­ Történt-e meg, hogy a gépe elromlott és sokat kellett várjon, míg megjavították ? — Sokszor. — Akadályozta-e ez munkájá­ban ? — Igen. — Ellenőrzi-e a segédmester, hogy jó színárnyalatot használ-e? — Eddig még sohasem tette. — Kést kellet cserélni a gépe­men. A mechanikus 12-es kés he­lyett tizenhatost tett vissza. — Nem kaptam megfelelő színű cérnát. — Az anyagelosztó nem hozott jó színárnyalatú fonalat. Nyilván, e kijelentések, vála­szok vádolják a mestereket, se­gédmestereket, karbantartókat, a­­nyagbeszerzőket — akiknek fele­lőtlensége, hanyagsága befolyá­solta a munkásnők tevékenységét. — ’A mesterek, segédmesterek felvetették-e valaha a minőség problémáját ? — Igen, szakszervezeti csoport­gyűlésen, pártalapszervezeti ülé­seken. Sürgős ügynek valóban nem fogtuk fel. — Foglalkoztak-e a tömegszer­vezetek ezzel az üggyel? — Nem kielégítően... Figyelemre méltó szubjektív tényező: egyes karbantartók szí­vesebben, hamarabb javítják ki azoknak a munkásnőknek a gé­pét, akik „rokonszenvesek“. Mo­solyt fakaszt e beismerés, mégis komoly dolognak tűnik, sérti a munka-etika szabályait. Következnek az élmunkásnak. Véleménynyilvánításuk egyönte­tű — ha a munkás figyelmesen, lelkiismeretesen dolgozik, ha fele­lősséget érez a termelés iránt, ha nemcsak várja, de kéri a segítsé­get, ha idejében tesz panaszt ar­ról, hogy nem jó a nyersanyag, a KEREKES ÁGNES (Folytatás 3. oldalon) TÖRVÉNYSZÉK­ ELŐTT — a gyenge minőségű termék AHOL MÉG AZ ABLAKÜVEG IS SZIRUPOL. Ha az ember cukrászlaborató­riumról hall —­ különösen a ne­buló nemzedék —, mindjárt a meseházikóra gondol, ahol víz helyett méz folyik a vödörben, fonottkalácsból van a kerítés ma­zsolabogokkal, csokoládélapok helyettesítik a tetőn a cserepeket és az ablaküveget is cukorkristá­lyok képezik. Alaposan csalódna az, aki ilyen rózsás elképzelésekkel lépne be a gyergyószentmiklósi cukrász-la­boratóriumba. Valószínű örökre elmenne a kedve a különböző, é­­desebbnél­ édesebb édességektől. Nem is azért, mintha itt híjával lennének a csokoládénak, a tej­nek, a méznek, cukornak, vajnak, piskótáknak és tortalapoknak, pi­ros, zöld, kék és lila krémeknek, almás pitéknek, citromzselék­nek, csokoládés és dióstortáknak, omlós tésztáknak, habgyűrűknek, kakaó, kávé, ruládéknak, Rigó­­jancsiknak és zserbószeleteknek, hanem egyszerűen azért, mert ritkán látott rendetlenség és sze­mét van a­ laboratóriumban. Történik mindez ott, ahol gyer­mekeink megismerik a csokoládé­­házikós mesevilág fizikai gyönyö­rűségeit, a zserbók és torták örö­mét.­ Vajon kinek van kedve ah­hoz, hogy névnapi krémes tészta formájában betegséggel, vagy más veszéllyel ajándékozza meg kedveseit ? És hogy mindez nem riporteri túlzás, meggaloppíroztatott féle­lem és rémület, bizonykodjanak mellettünk a tények. Előrebocsát­juk, hogy a helyi szervek immár másodízben teszik szóvá és bün­tetik meg az érdekelteket a cuk­rászlaboratórium kétes ,• tisztasága miatt. (Elképzelhető, hogy milyen volt a büntetés előtt a laborató­rium. ..) Szóval, miután az ember meg- TISZTASÁG ALAPVETŐ TÁRSADALMI IGÉNY szédül a krémes, cukros, lisztes tányérok, tálak, mosogatófazekak leírhatatlan rendetlenségétől, az alkalmazottak kötényén, fehér védőruháján kezdi a vizsgálódást. A Molnár Kataliné például oly­annyira koszos, hogy az ember meggondolkodik, miképpen lehet­séges, hogy valaki asszony lété­re ilyen koszos holmit vehessen magára. Mikor megjegyzést te­szünk a rendetlenségre pattogni kezd és burkoltan valamelyik megyei intézménynél dolgozó ro­konságára hivatkozik, amitől mi igen-igen erősen megijedünk és még alaposabban szemügyre vesszük az ablakot. Tele van cso­­koládékrém-pettyekkel, amelyek egyikében egy vigyázatlan légy halálát lelte. Aztán habok kö­vetkeznek piszkos, gyűrött pa­pírral letakarva, egy polccal to­vább félig rágott, megkeménye­dett zsemlék hevernek, az alsó polcon moslékos fazék szomorko­­dik erősen ragacsosan, kakaós ru­­ládák közvetlen társaságában. A polcok alatt egy tepsiben hulla­dék-masszát gyűjtenek, valószínű a sertéseknek. És következne a kályha, de o­­lyan kályha, amilyent még világ­életünkben nem láttunk. Ujjnyi vastagon bevonva mindenféle ra­gacsos dologgal, megfeketedett, megszenesedett cukorral. Tejben, vajban, krémekben folyó Kána­ánnak is lehetne ezt a kályhát ne­vezni, ha nem lenne olyan ron­da kinézésű. Mit is lehetne még erről a kályháról konkrétan mon­dani, mint azt, hogy tele van mo­­satlan lábasokkal, kihűlt krémek­kel. Elképzelhető, hogy ezek után mit mondhatna a riporter a pad­lóról. .. Inkább lemond a további ábrázolásról, nehogy naturaliz­mus vádjával illessék, és bemegy a raktárba, ahol a földön is tész­ták hevernek letakaratlanul, nagy tepsikben. Itt is hasonló csak ki­csivel hidegebb kinézésű a ren­detlenség. A nagy tömb vaj a ko­szos fal mellett van jól elmor­­zsálva, mint a rossz késsel szelt kenyér és a plafonról szotyog a megtöredezett festékréteg. És így tovább. Ha valakinek véletlenül az len­ne az érzése, hogy ebben a labo­ratóriumban nem lehet rendet tartani, fáradjon be a cukrászda tenyérnyi konyhájába, ahol na­ponta nem kevesebb, mint 1500 vendég után mosogatják a kávés csészéket, tésztás tányérokat és likőrös poharakat, mert itt vélet­lenül sem talál koszt és rendet­lenséget. Talál viszont laborató­riumi, kényes tisztaságot és ren­­­et, amilyenre hátrább 10 méter­re az udvarban szükség lenne. A cukrászlaboratórium felelőse: A helyi kereskedelmi vállalat igazgatója. A helyi egészségügyi felügyelőség­ vezetője­­ Fodor István; Miklós András; Dr. Keresd Attila. ZÖLD LAJOS Országos hír­ügynökségünk közli A Pitechi melletti Bascovban áramot kezdett termelni a nyolcadik argesi vízierőmű Ennek az új hidro­energetikai objektumnak az üzembehelye­zésével a folyón létesített e­­nergetikai rendszer beszerelt teljesítménye 300 megawattra emelkedett. Az erőmű 2,5 kilométeres gyűjtőtava ugyanakkor az ipa­ri egységek és a város északi részének fő vízellátási forrása és egyben gyönyörű kirándu­lóhely. Jelenleg az Argeşen még hat vízierőművet építenek. Újabb könnyűipari bemuta­tó üzletek nyíltak meg Buka­restben, Botoşani­ban, Lu­goson, Szatmáron, Fogarason, Székelyudvarhelyen, Suceaván és Máramarosszigeten. Elő­irányzat szerint az ötéves terv végére 150 bemutató üzlete lesz a könnyűiparnak szerte az országban. Két kilométernyi, csepke­­képződményekben hallatlanul gazdag ismeretlen járatot fe­deztek fel kolozsvári amatőr barlangkutatók a Nyugati-Szi­gethegység karsztövezetében lévő Szélbarlangban. Teodor Rusu, akadémiai díjas speleo­­lógus kijelentette: „A nagy tudományos értékű és sport­teljesítményként is kiváló új felfedezés bizonyítja, hogy a Nyugati-Szigethegység karszt­­világának gazdagsága jóval nagyobb, mint feltételezték, s hogy a merész kutatókra még nagyszerű felfedezések vár­nak“. Felavatták a Gheorghe Gheorghiu-Dej municípiumot a borzeşti-i iparteleppel össze­kötő vasúti felüljárót. Ezzel a munkálattal megszüntették a gépjárművek jelentős napi veszteglését a sorompónál. A munkálatokat a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi építke­zési tröszt munkásai, mérnö­kei és technikusai végezték el. Elérkezett az ezredik újítás­hoz a ploieşti-i „1 Mai“ kőolaj­ipari felszerelést gyártó üzem. Ezeknek csaknem a felét már alkalmazták a termelési folya­matban, több mint 15 millió lej értékű megtakarítást érve el. Egyébként a kiváló ploieş­ti-i üzem munkaközössége első helyen áll abban a verseny­ben, amelyet a Prahova me­gyei gazdasági egységek mű­szaki kabinetjei indítottak, széles körben ösztönözve a dolgozók hozzájárulását a mű­szaki problémák megoldásá­hoz. A Prahova megyei ipar­­vállalatok az újítók és éssze­rűsítők javaslatainak felhasz­nálásával az idén több mint 100 millió lej értékű megtaka­rítást értek el. Vasúti katasztrófát si­került elkerülni Gavril Bu­­zea mozdonyvezető éber­sége folytán Ciucea köze­lében. A műszak után hazafe­lé tartó mozdonyvezető a vas­útvonalon megrekedt teher­autót vett észre az egyik ka­nyarban. Mivel tudta, hogy a 422-es gyorsnak abban az idő­ben kell áthaladnia, azonnal riasztotta a legközelebbi vas­úti őrházat, innen pedig a ciu­­ceai állomást. A 422-es gyors Ciucean vesztegelt, amíg az akadályt elhárították útjából. Részlegesen üzembe helyezték Csíkszeredái gyapjúfonodát ötéves tervünk első évét o­­lyan kiemelkedő munkasike­rekkel zárjuk, amelyek méltóak a nagyarányú változásokat ho­zó tervidőszak mozgósító elő­irányzataihoz. Köztudomású, hogy év végéig és az elkövet­kező esztendők során számos új ipari, társadalmi, művelődé­si létesítményt adnak át ren­deltetésének, amelyek jelentős mértékben gyarapítják me­gyénk gazdasági-szellemi életét, s amelyek szerkezeti változáso­kat idéznek elő társadalmi vo­natkozásban is. A párt és a kormány bölcs ipartelepítési politikájának megfelelően, a Székely­föld lakossága is a szo­cialista gazdaságfejlesztés gyors ütemeivel építi gazdagabb hol­napját. E hatalmas építőmunkának újabb állomásához értünk el. Részlegesen üzembehelyezték a megyeszékhely harmadik köny­­nyűipari egységét, a Csíkszere­dai gyapjúfonodát. A megren­delő és az építő, vállalásukhoz híven, az eredetileg előirány­zott 1 000 tonna helyett 1 500 tonna kapacitással indította be a gyárat, amelynek teljes ka­pacitása évi 3 100 tonna gyap­júfonal lesz, a végleges átadás határideje pedig 1972 első év­negyedének végén jár le. Az új ipari egység körülbelül 1 800 alkalmazottat foglalkoztat. A magas műszaki színvonalú gé­pi berendezések nagy részét, a­­melyek az új egységet az or­szág egyik legkorszerűbb gyap­júfonodájává teszik, hazánk­ban gyártották. Érdemes meg­említeni, hogy a szerelést a gyártó vállalatok műszaki se­gédletével saját erővel végez­ték. a HÍREK- ESEMÉN­YEK- HÍ­REK - ESEMÉNYEK­ ­ Kulturális rendezvényekre került sor tegnap megye­­szerte a művelődési házak­ban, klubokban Erdélynek Romá­niával való egyesülése évfordu­lójának tiszteletére, így Csíksze­redában a városi könyvtárban könyvkiállítással, Székelyudvar­helyen, Hollón, Eteden, Szentáb­­rahámon, Újszékelyen és máshol szimpozionokkal, előadásokkal emlékeztek meg 1918. december 1. történelmi jelentőségéről. 2 December az ajándékok hónapja. A bőségesebb áru­ellátás mellett kirakatren­dezéssel, díszítéssel, új elárusítá­­si pontok létesítésével hívja fel a kereskedelem erre megyénk vásárlóközönségének figyelmét.­­ Jól sikerült divatbemutatót tartott november 30-án és december 1-én este 8 órá­tól a gyergyószentmiklósi Helyi Kereskedelmi Vállalat a Maros vendéglő helyiségében. A két nap alatt 150 készruha, cipő és táskamodellt mutattak be a nagy­számú érdeklődőnek. Új sütőipari termékeket hozott forgalomba a me­gyei Malom- és Sütőipari Vállalat. Székelyudvarhelyen a bemutató üzletben kapható a Szeltersz nevű sajtos-köményes préselt kekszféleség, míg Csík­szeredában a diós darázsfészek újdonság.­­ Az agitátorok, az agitációs művészbrigádok, a szatiri­kus faliújságok szerepéről, feladatairól tartottak kerekasztal értekezleteket Székelyudvarhely, ipari egységeiben. A fakitermelő és -feldolgozó egységnél, a bútor­gyárnál és a készruhagyárnál le­zajlott megbeszéléseken az emlí­tett egységek pártszervezeteinek, szakszervezeteinek és KISZ szer­­vezeteinek képviselői vettek részt, akik együttesen keresték e ne­velési módszer hatékonysága ja­vításának útjait. 4 Ez történt a nagyvilágban A Nagy Nemzetgyűlés küldöttségének látogatása Chilében Románia Szocialista Köztár­saság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége, amely Mihai Da­­lea elvtársnak, a nagy nemzet­gyűlési külpolitikai bizottság elnökének vezetésével látoga­tást tesz Chilében hétfőn meg­tekintette ventanasi (Valparai­­sa tartomány) rézfilnomítot. A román vendégeknek bemutat­ták a vállalat fő üzemosztá­lyait és ismertették velük , a kapacitás növelésével kapcso­latos terveket. A vállalat az egyik legnagyobb rézfeldogozó egysége az országnak. A Román—Francia Jogászati Napok harmadik ülésszaka Párizsban befejeződött a Román-Francia Jogászati Na­pok harmadik ülésszaka, ame­lyen aktuális büntetőjogi, pol­gárjogi és nemzetközi­ jogi kér­déseket vitattak meg. A mun­kálatokon részt vett román küldöttséget Ion Ceterchi pro­fesszor, docens-doktor, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Társadalom- és Politikai Tu­dományok Akadémiájának al­­elnöke, míg a francia küldött­séget Maxime Le Tourner pro­fesszor, az összehasonlító tör­vénykezéssel foglalkozó fran­cia társaság elnöke vezette. Az ülésszakra a román-francia kulturális együttműködési e­­gyezmények alapján került sor. Befejeződött a Varsói Szerződésben részt­vevő államok külügy­minisztereinek tanácskozása December 1-én befejező­dött a Varsói Szerződésben résztvevő államok külügymi­nisztereinek tanácskozása. Az összejövetelen megvitat­ták az összeurópai biztonsági és együttműködési konferen­cia összehívásának előkészí­tésével kapcsolatos kérdése­ket. Úgyszintén vélemény­cserét folytattak és tájékoz­tatták egymást egyéb nemzet­közi problémákról is. A tanácskozás végén elfo­gadtak egy közleményt, ame­lyet rövidesen közzé­tesznek. Véget ért a Kanadai KP XXI. kongresszusa Torontóban befejeződött a Kanadai Kommunista Párt XXI. kongresszusa. A részve­vők jóváhagyták a párt politi­kájáról szóló nyilatkozatot. Ügyszintén elfogadtak több határozatot belső kérdésekről és egyes nemzetközi problé­mákról. A kongresszus megválasztot­ta a párt új vezetőszerveit. A Kanadai KP főtitkárának tiszt­ségébe újból megválasztották William Kashtant. Kinevezték a Karinga­­díjat odaítélő zsűri tagjait. René Maheu, az UNESCO vezérigazgatója kinevezte a Kalinga nemzetközi díjat oda­ítélő zsűri tagjait. Mint isme­retes, a Kalinga díjat az UNESCO minden évben azok­nak ítéli oda, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a mű­szaki-tudományos ismeretek terjesztésében. A zsűrinek is­mét tagja Miron Nicolescu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke.

Next