Hargita, 1971. december (4. évfolyam, 287-312. szám)
1971-12-02 / 287. szám
Azon tűnődöm... ...vajon hol akadt el egy jelentősnek ígérkező könyvterjesztési kezdeményezés, nevezetesen az, hogy a kiadó által beígért sorozatokat meg lehessen rendelni ? Ha előfizet, a vásárló mentesül a nem mindig kellemes utánajárástól, s néhány hasonló meglepetéstől. Mert, teszem azt, elhatároztam, hogy gyűjtöm a Téka sorozatot, s könnyű dolgom lenne, ha készen házhoz hozná a posta. Így viszont állandóan érdeklődöm, idegeskedem, nehogy egy könyv véletlenül kimaradjon. S mégis kimarad. Méghozzá éppen az, amire a legjobban fáj a fogam. Mert erre mások is ráharapnak. Olyanok, akik nem gyűjtik a sorozatot. Hatványozottan rossz a helyzet, ha falun lakom. Akkor biztos, hogy már eleve csak foghíjas sorozatra számíthatok, én viszont az egészet szeretném. Jó lenne, ha az illetékes szervek (a kiadóra és a kereskedelemre gondolok elsősorban) mégegyszer komolyan végiggondolnák az előfizetéses megrendelés megvalósításának lehetőségét. Véleményem szerint tíz-tizenöt könyvből álló sorozatokat kellene útra bocsátaniuk, egy kis reklámmal biztosan sikerülne megfelelő számí előfizetőt beszervezni. Csak el kell kezdeni! DEMETER ZOLTÁN IV. évfolyam 287. (1172) szám 1971. december 2. csütörtök Ára 30 bank ÚJ SZAKEMBER COWJAI A „Hargitá“ban megjelent „Igényeljünk többet a fiatal szakemberektől“ című cikket szeretném néhány gondolattal kiegészíteni. Annál is inkább, mivel magam is fiatal szakember vagyok, nemrég hagytam el a főiskola padjait. A megyei munkaszervezési kabinet egyetlen alkalmazottja vagyok, s feladatom a tudományos munka- és termelésszervezési folyamat ébrentartása és fokozása megyénk gazdasági egységeiben. A párt és kormány által kezdeményezett akció lényegében a korszerű termelés- és munkaszervezési, valamint vezetési módszerek minél szélesebb körű alkalmazását célozza. E tevékenység átfogó tartalmáról nem lehet néhány szóban beszámolni, ezért csak az új alkalmazottak fogadásának korszerű megszervezéséről szólnék, azzal a céllal, hogy összehasonlíthassuk a gazdasági egységeinkben alkalmazott gyakorlattal, s minthogy ezen az aktuson mindannyian átestünk, vonjuk le a kellő következtetéseket, persze úgy, hogy tegyünk is azért, hogy új alkalmazottunkat átsegítsük a kezdet nehézségein. Valamennyien egyetértünk abban, hogy az új alkalmazott fogadásánakbármilyen szintűről is legyen szó) gyakorlati, gazdasági jelentősége van a vállalat szempontjából. A munkakörülmények, az első benyomások, információk legtöbb esetben meghatározzák az új alkalmazott jövőbeni viselkedését, munkáját, hiszen a viszonyulás nem egyéb, mint alkalmazkodás a környezet viszonyaihoz. . Feltevődhet az a kérdés is, miért van szükség egy új alkalmazott fogadásának megszervezésére ? Elsősorban, minden szervezetben, közösségben léteznek bizonyos íratlan szabályok, szokások, amelyeket az új alkalmazottnak meg kell ismernie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon. Másodsorban, a pályakezdőnek meg kell ismerkednie a vállalat egészével, sajátosságaival, a nemzetgazdaságban betöltött szerepével. Harmadsorban, meg kell ismernie munkájának fontosságát a vállalat egészén belül, éreznie kell azt, hogy munkája hasznos a szervezet működésében. Nagyon fontos, hogy az új alkalmazott már az első beszélgetés alkalmával időt kapjon a célból, hogy szabadon kifejezhesse óhajait és céljait az elkövetkező időszakra vonatkozóan. A vállalat bemutatásakor ismertetni kell annak profilját, műszaki, kereskedelmi, szociális kérdéseit. Az első látogatásnak lehetőséget kell nyújtania a munkaviszonyok és körülmények reális megismerésére, különös tekintettel a jövendő munkahely EGY VOLT KEZDŐ SZEMÉVEL részletes bemutatására. Különösen fontos momentum az új alkalmazott bemutatása mindazoknak a felelős tényezőknek, akikkel munkájában kapcsolatba kerül. Föltétlenül jó benyomást kelt, ha bemutatására egy értekezlet vagy tanácskozás alkalmával kerül sor. Örömmel tapasztaltuk, hogy gazdasági egységeinkben általában kellő jelentőséget tulajdonítottak a kezdő szakemberek fogadásának és ez jó hatást is gyakorolt a beilleszkedés folyamatának meggyorsítására. Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert a tudományos igényű szervezésnek létjogosultsága van a vállalati tevékenység minden területén, a személyzeti kérdésekben is. Ezeknek a viszonylag apró és lényegtelennek tűnő kérdéseknek a vizsgálata és megjavítása különösen egy olyan gazdasági egység esetében, ahol az alkalmazások és kilépések aránya nagy, jelentős mértékben járulna hozzá az alkalmazással járó költségek csökkentéséhez is. Minden pályakezdő szakembert valahogyan fogadtak, és azt hiszem, kevesen vannak azok, akiket a fent ismertetett módon alkalmaztak volna. Ilyenformán megyénkben nagyon sok a tennivaló. E kérdés megvalósításához olyan szakemberekre van szükségünk, akik felfedik a hibákat és akik tenni is akarnak a hibák felszámolásáért. A változtatáshoz nagyon sok energiára van szükség, sokan nem fogadják szívesen, ha valaki a nevükön nevezi a dolgokat, ha pedig változtatni akarunk, feltétlenül fel kell tárnunk a hiányosságokat. A fiatalos lendületnek nem szabad megtörnie a közömbösség és értetlenség akadályain, hanem újabb érvek és adatok gyűjtésével újra és újra meg kell próbálni azt, amit helyesnek tartunk, ami meggyőződésünk, és ami a termelés jobb körülményeit szolgálja. Természetesen, mindenki temperamentuma és jóérzése szerint cselekszik, viszont tartsuk mindig szem előtt, hogy a főiskolai végzettség, még CSISZÉR CSABA mérnök (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A hanyagság perbe fogása Számos új, ragyogó ötlettel, jó módszerrel gazdagodik napjainkban a kommunista etika elveinek betartásáért, a dolgozók tudatának fejlesztéséért, s munkához helyes magatartásuk kialakításáért folyó tevékenység. Mi lenne közérdekűbb egy munkahelyen, mint maga a munka s a vele járó problémák ? Jó témát választott tehát a Csíkszeredai kötöttárugyár pártszervezete, amikor a Gyenge minőségű termékek perét tűzte napirendre. A lehető legjobb minőségű termékek előállítása alapkövetelménye minden termelő egységnek, a munkások, a mesterek s a mérnökök becsületbeli kötelessége, az összes dolgozók feladata, akik a közvagyont képező termelőeszközök tulajdonosainak és az anyagi javak termelőinek minőségében kell foglalkozzanak e lényeges kérdéssel. Burszán Miklós igazgató a ,,törvényszék“ elnöki székében hangsúlyozta ezt, továbbá kiemelte a gyár munkaközösségének sikereit: ez év januárjában a termékek negyven százaléka volt elsőosztályú, az elmúlt hónapban viszont már elérték a 75 százalékot. E jó eredmények ellenére, szem előtt kell tartani, hogy országunk hasonló profilú kötöttárugyárai 95 százalékban állítanak elő elsőosztályú terméket. Lukács László főmérnök „vádbeszéde“ szigorú és következetes, még azt is kihangsúlyozza, hogy ha ezt a minőségi szintet e fiatal ipari egység már elérte volna, úgy az utóbbi tíz hónap alatt jövedelmük ötmillió lejjel lett volna magasabb. Magasfokú igényesség jellemezte mindvégig a „törvényszéki tárgyalás“ menetét, melyet szakszerűen irányított, meghívott bírói minőségben Páll Lajos, a helyi ügyészség főügyésze. A gyár munkaközössége, s a fogyasztóközönség, a megkárosítottak nevében, keményen hangzik a vád a ,,vétkesek“ ellen, akik gyenge minőségű termékeket állítottak elő és semmilyen formában nem igazolhatják mulasztásukat mindaddig, míg ugyanolyan körülmények között munkatársaik jobb minőségű munkát végeznek. A „bűnösök vétkei“ részletesen kerülnek a hallgatóság, a gyár munkaközössége elé. A csévélő részleg vádlottjai nem takarítják rendszeresen a gépeket, emiatt szennyeződik a fonal, elégtelenül parafinozzák a nyersanyagot, neki kötik megfelelően a csomókat, mely a további munkafázisoknál selejtet szül, nagyon feszesen vagy túl lazán csévélnek, összekeverik a színárnyalatokat. A kötődő részlegen hanyagul „átugorják“ a kötéshibákat, tűcsere alkalmával nem tisztítják azt meg, nem ügyelnek a kötés szabályos sűrűségére s a megfelelő méretre, nem ellenőrzik a színárnyalatot — mindez a késztermék alacsonyabb osztályozását (az ár csökkenését) s a nyersanyagfogyasztás túllépését eredményezi. A szabászati részleg selejttermelőit azért illette vád, mert nem ügyeltek a színárnyalatok egyeztetésére, nem szabnak pontosan a minta után — így természetesen nő a hulladék mennyisége. ..Ami a legsúlyosabb: emiatt nagyon sok esetben a kötőrészlegről felkerült elsőosztályú darabokat másod- vagy harmadosztályba kell sorolni“. Az összeállító részleg vádlottjai figyelmetlenek, emiatt a gép elvágja a terméket, hanyagul végzik a kézimunkát, nem ügyelnek a segédanyagok színárnyalatára, vasalásnál nem tartják be a gőzölés optimális időtartamát, s az anyag veszít rugalmasságából. E hibákért a vállalat alkalmazta már a pénzbeli felelősségre vonást, de mindez közelről sem fedezi azt a veszteséget, amit ezek eredményeztek. Mindezek szemléltetéseképpen, a gyűlésteremben felállított állványon ott függnek a selejtes kötöttáruk. A vádlottak kihallgatása mondhatnánk, drámai volt. Az első bűnösnek bizonyult fiatal lány sírva fakadt és hibájának elismerésén kívül alig tudott többet szólni. A következő munkásnő higgadtabb már, de úgy tűnik, korántsem amiatt, hogy volt ideje átgondolni mondandóját. Olyan egyén, aki mennyiségileg sokat termel, meg is kapta érte a norma szerint járó javadalmazást, munkájának minőségében viszont nagyon sok az elmarasztalni való. Az összeállító részleg két, a következőkben kihallgatott vádlottja részben beismeri hibáját, részben ő maga is vádol. Munkájuk elégtelenségének oka részben a helytelen viszonyulás és hogy nincsenek tudatában, milyen kárt okoznak ezzel a gyárnak, a közösségnek. A védelem képviselőjének kérdései kapcsán felemlítenek olyan tényezőket is, melyek tőlük függetlenek, objektív körülmények vagy más személyek hibája miatt indokolják munkájuk hiányosságait. Történt-e meg, hogy a gépe elromlott és sokat kellett várjon, míg megjavították ? — Sokszor. — Akadályozta-e ez munkájában ? — Igen. — Ellenőrzi-e a segédmester, hogy jó színárnyalatot használ-e? — Eddig még sohasem tette. — Kést kellet cserélni a gépemen. A mechanikus 12-es kés helyett tizenhatost tett vissza. — Nem kaptam megfelelő színű cérnát. — Az anyagelosztó nem hozott jó színárnyalatú fonalat. Nyilván, e kijelentések, válaszok vádolják a mestereket, segédmestereket, karbantartókat, anyagbeszerzőket — akiknek felelőtlensége, hanyagsága befolyásolta a munkásnők tevékenységét. — ’A mesterek, segédmesterek felvetették-e valaha a minőség problémáját ? — Igen, szakszervezeti csoportgyűlésen, pártalapszervezeti üléseken. Sürgős ügynek valóban nem fogtuk fel. — Foglalkoztak-e a tömegszervezetek ezzel az üggyel? — Nem kielégítően... Figyelemre méltó szubjektív tényező: egyes karbantartók szívesebben, hamarabb javítják ki azoknak a munkásnőknek a gépét, akik „rokonszenvesek“. Mosolyt fakaszt e beismerés, mégis komoly dolognak tűnik, sérti a munka-etika szabályait. Következnek az élmunkásnak. Véleménynyilvánításuk egyöntetű — ha a munkás figyelmesen, lelkiismeretesen dolgozik, ha felelősséget érez a termelés iránt, ha nemcsak várja, de kéri a segítséget, ha idejében tesz panaszt arról, hogy nem jó a nyersanyag, a KEREKES ÁGNES (Folytatás 3. oldalon) TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT — a gyenge minőségű termék AHOL MÉG AZ ABLAKÜVEG IS SZIRUPOL. Ha az ember cukrászlaboratóriumról hall — különösen a nebuló nemzedék —, mindjárt a meseházikóra gondol, ahol víz helyett méz folyik a vödörben, fonottkalácsból van a kerítés mazsolabogokkal, csokoládélapok helyettesítik a tetőn a cserepeket és az ablaküveget is cukorkristályok képezik. Alaposan csalódna az, aki ilyen rózsás elképzelésekkel lépne be a gyergyószentmiklósi cukrász-laboratóriumba. Valószínű örökre elmenne a kedve a különböző, édesebbnél édesebb édességektől. Nem is azért, mintha itt híjával lennének a csokoládénak, a tejnek, a méznek, cukornak, vajnak, piskótáknak és tortalapoknak, piros, zöld, kék és lila krémeknek, almás pitéknek, citromzseléknek, csokoládés és dióstortáknak, omlós tésztáknak, habgyűrűknek, kakaó, kávé, ruládéknak, Rigójancsiknak és zserbószeleteknek, hanem egyszerűen azért, mert ritkán látott rendetlenség és szemét van a laboratóriumban. Történik mindez ott, ahol gyermekeink megismerik a csokoládéházikós mesevilág fizikai gyönyörűségeit, a zserbók és torták örömét. Vajon kinek van kedve ahhoz, hogy névnapi krémes tészta formájában betegséggel, vagy más veszéllyel ajándékozza meg kedveseit ? És hogy mindez nem riporteri túlzás, meggaloppíroztatott félelem és rémület, bizonykodjanak mellettünk a tények. Előrebocsátjuk, hogy a helyi szervek immár másodízben teszik szóvá és büntetik meg az érdekelteket a cukrászlaboratórium kétes ,• tisztasága miatt. (Elképzelhető, hogy milyen volt a büntetés előtt a laboratórium. ..) Szóval, miután az ember meg- TISZTASÁG ALAPVETŐ TÁRSADALMI IGÉNY szédül a krémes, cukros, lisztes tányérok, tálak, mosogatófazekak leírhatatlan rendetlenségétől, az alkalmazottak kötényén, fehér védőruháján kezdi a vizsgálódást. A Molnár Kataliné például olyannyira koszos, hogy az ember meggondolkodik, miképpen lehetséges, hogy valaki asszony létére ilyen koszos holmit vehessen magára. Mikor megjegyzést teszünk a rendetlenségre pattogni kezd és burkoltan valamelyik megyei intézménynél dolgozó rokonságára hivatkozik, amitől mi igen-igen erősen megijedünk és még alaposabban szemügyre vesszük az ablakot. Tele van csokoládékrém-pettyekkel, amelyek egyikében egy vigyázatlan légy halálát lelte. Aztán habok következnek piszkos, gyűrött papírral letakarva, egy polccal tovább félig rágott, megkeményedett zsemlék hevernek, az alsó polcon moslékos fazék szomorkodik erősen ragacsosan, kakaós ruládák közvetlen társaságában. A polcok alatt egy tepsiben hulladék-masszát gyűjtenek, valószínű a sertéseknek. És következne a kályha, de olyan kályha, amilyent még világéletünkben nem láttunk. Ujjnyi vastagon bevonva mindenféle ragacsos dologgal, megfeketedett, megszenesedett cukorral. Tejben, vajban, krémekben folyó Kánaánnak is lehetne ezt a kályhát nevezni, ha nem lenne olyan ronda kinézésű. Mit is lehetne még erről a kályháról konkrétan mondani, mint azt, hogy tele van mosatlan lábasokkal, kihűlt krémekkel. Elképzelhető, hogy ezek után mit mondhatna a riporter a padlóról. .. Inkább lemond a további ábrázolásról, nehogy naturalizmus vádjával illessék, és bemegy a raktárba, ahol a földön is tészták hevernek letakaratlanul, nagy tepsikben. Itt is hasonló csak kicsivel hidegebb kinézésű a rendetlenség. A nagy tömb vaj a koszos fal mellett van jól elmorzsálva, mint a rossz késsel szelt kenyér és a plafonról szotyog a megtöredezett festékréteg. És így tovább. Ha valakinek véletlenül az lenne az érzése, hogy ebben a laboratóriumban nem lehet rendet tartani, fáradjon be a cukrászda tenyérnyi konyhájába, ahol naponta nem kevesebb, mint 1500 vendég után mosogatják a kávés csészéket, tésztás tányérokat és likőrös poharakat, mert itt véletlenül sem talál koszt és rendetlenséget. Talál viszont laboratóriumi, kényes tisztaságot és renet, amilyenre hátrább 10 méterre az udvarban szükség lenne. A cukrászlaboratórium felelőse: A helyi kereskedelmi vállalat igazgatója. A helyi egészségügyi felügyelőség vezetője Fodor István; Miklós András; Dr. Keresd Attila. ZÖLD LAJOS Országos hírügynökségünk közli A Pitechi melletti Bascovban áramot kezdett termelni a nyolcadik argesi vízierőmű Ennek az új hidroenergetikai objektumnak az üzembehelyezésével a folyón létesített energetikai rendszer beszerelt teljesítménye 300 megawattra emelkedett. Az erőmű 2,5 kilométeres gyűjtőtava ugyanakkor az ipari egységek és a város északi részének fő vízellátási forrása és egyben gyönyörű kirándulóhely. Jelenleg az Argeşen még hat vízierőművet építenek. Újabb könnyűipari bemutató üzletek nyíltak meg Bukarestben, Botoşaniban, Lugoson, Szatmáron, Fogarason, Székelyudvarhelyen, Suceaván és Máramarosszigeten. Előirányzat szerint az ötéves terv végére 150 bemutató üzlete lesz a könnyűiparnak szerte az országban. Két kilométernyi, csepkeképződményekben hallatlanul gazdag ismeretlen járatot fedeztek fel kolozsvári amatőr barlangkutatók a Nyugati-Szigethegység karsztövezetében lévő Szélbarlangban. Teodor Rusu, akadémiai díjas speleológus kijelentette: „A nagy tudományos értékű és sportteljesítményként is kiváló új felfedezés bizonyítja, hogy a Nyugati-Szigethegység karsztvilágának gazdagsága jóval nagyobb, mint feltételezték, s hogy a merész kutatókra még nagyszerű felfedezések várnak“. Felavatták a Gheorghe Gheorghiu-Dej municípiumot a borzeşti-i iparteleppel összekötő vasúti felüljárót. Ezzel a munkálattal megszüntették a gépjárművek jelentős napi veszteglését a sorompónál. A munkálatokat a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi építkezési tröszt munkásai, mérnökei és technikusai végezték el. Elérkezett az ezredik újításhoz a ploieşti-i „1 Mai“ kőolajipari felszerelést gyártó üzem. Ezeknek csaknem a felét már alkalmazták a termelési folyamatban, több mint 15 millió lej értékű megtakarítást érve el. Egyébként a kiváló ploieşti-i üzem munkaközössége első helyen áll abban a versenyben, amelyet a Prahova megyei gazdasági egységek műszaki kabinetjei indítottak, széles körben ösztönözve a dolgozók hozzájárulását a műszaki problémák megoldásához. A Prahova megyei iparvállalatok az újítók és ésszerűsítők javaslatainak felhasználásával az idén több mint 100 millió lej értékű megtakarítást értek el. Vasúti katasztrófát sikerült elkerülni Gavril Buzea mozdonyvezető ébersége folytán Ciucea közelében. A műszak után hazafelé tartó mozdonyvezető a vasútvonalon megrekedt teherautót vett észre az egyik kanyarban. Mivel tudta, hogy a 422-es gyorsnak abban az időben kell áthaladnia, azonnal riasztotta a legközelebbi vasúti őrházat, innen pedig a ciuceai állomást. A 422-es gyors Ciucean vesztegelt, amíg az akadályt elhárították útjából. Részlegesen üzembe helyezték Csíkszeredái gyapjúfonodát ötéves tervünk első évét olyan kiemelkedő munkasikerekkel zárjuk, amelyek méltóak a nagyarányú változásokat hozó tervidőszak mozgósító előirányzataihoz. Köztudomású, hogy év végéig és az elkövetkező esztendők során számos új ipari, társadalmi, művelődési létesítményt adnak át rendeltetésének, amelyek jelentős mértékben gyarapítják megyénk gazdasági-szellemi életét, s amelyek szerkezeti változásokat idéznek elő társadalmi vonatkozásban is. A párt és a kormány bölcs ipartelepítési politikájának megfelelően, a Székelyföld lakossága is a szocialista gazdaságfejlesztés gyors ütemeivel építi gazdagabb holnapját. E hatalmas építőmunkának újabb állomásához értünk el. Részlegesen üzembehelyezték a megyeszékhely harmadik könynyűipari egységét, a Csíkszeredai gyapjúfonodát. A megrendelő és az építő, vállalásukhoz híven, az eredetileg előirányzott 1 000 tonna helyett 1 500 tonna kapacitással indította be a gyárat, amelynek teljes kapacitása évi 3 100 tonna gyapjúfonal lesz, a végleges átadás határideje pedig 1972 első évnegyedének végén jár le. Az új ipari egység körülbelül 1 800 alkalmazottat foglalkoztat. A magas műszaki színvonalú gépi berendezések nagy részét, amelyek az új egységet az ország egyik legkorszerűbb gyapjúfonodájává teszik, hazánkban gyártották. Érdemes megemlíteni, hogy a szerelést a gyártó vállalatok műszaki segédletével saját erővel végezték. a HÍREK- ESEMÉNYEK- HÍREK - ESEMÉNYEK Kulturális rendezvényekre került sor tegnap megyeszerte a művelődési házakban, klubokban Erdélynek Romániával való egyesülése évfordulójának tiszteletére, így Csíkszeredában a városi könyvtárban könyvkiállítással, Székelyudvarhelyen, Hollón, Eteden, Szentábrahámon, Újszékelyen és máshol szimpozionokkal, előadásokkal emlékeztek meg 1918. december 1. történelmi jelentőségéről. 2 December az ajándékok hónapja. A bőségesebb áruellátás mellett kirakatrendezéssel, díszítéssel, új elárusítási pontok létesítésével hívja fel a kereskedelem erre megyénk vásárlóközönségének figyelmét. Jól sikerült divatbemutatót tartott november 30-án és december 1-én este 8 órától a gyergyószentmiklósi Helyi Kereskedelmi Vállalat a Maros vendéglő helyiségében. A két nap alatt 150 készruha, cipő és táskamodellt mutattak be a nagyszámú érdeklődőnek. Új sütőipari termékeket hozott forgalomba a megyei Malom- és Sütőipari Vállalat. Székelyudvarhelyen a bemutató üzletben kapható a Szeltersz nevű sajtos-köményes préselt kekszféleség, míg Csíkszeredában a diós darázsfészek újdonság. Az agitátorok, az agitációs művészbrigádok, a szatirikus faliújságok szerepéről, feladatairól tartottak kerekasztal értekezleteket Székelyudvarhely, ipari egységeiben. A fakitermelő és -feldolgozó egységnél, a bútorgyárnál és a készruhagyárnál lezajlott megbeszéléseken az említett egységek pártszervezeteinek, szakszervezeteinek és KISZ szervezeteinek képviselői vettek részt, akik együttesen keresték e nevelési módszer hatékonysága javításának útjait. 4 Ez történt a nagyvilágban A Nagy Nemzetgyűlés küldöttségének látogatása Chilében Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége, amely Mihai Dalea elvtársnak, a nagy nemzetgyűlési külpolitikai bizottság elnökének vezetésével látogatást tesz Chilében hétfőn megtekintette ventanasi (Valparaisa tartomány) rézfilnomítot. A román vendégeknek bemutatták a vállalat fő üzemosztályait és ismertették velük , a kapacitás növelésével kapcsolatos terveket. A vállalat az egyik legnagyobb rézfeldogozó egysége az országnak. A Román—Francia Jogászati Napok harmadik ülésszaka Párizsban befejeződött a Román-Francia Jogászati Napok harmadik ülésszaka, amelyen aktuális büntetőjogi, polgárjogi és nemzetközi jogi kérdéseket vitattak meg. A munkálatokon részt vett román küldöttséget Ion Ceterchi professzor, docens-doktor, Románia Szocialista Köztársaság Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke, míg a francia küldöttséget Maxime Le Tourner professzor, az összehasonlító törvénykezéssel foglalkozó francia társaság elnöke vezette. Az ülésszakra a román-francia kulturális együttműködési egyezmények alapján került sor. Befejeződött a Varsói Szerződésben résztvevő államok külügyminisztereinek tanácskozása December 1-én befejeződött a Varsói Szerződésben résztvevő államok külügyminisztereinek tanácskozása. Az összejövetelen megvitatták az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Úgyszintén véleménycserét folytattak és tájékoztatták egymást egyéb nemzetközi problémákról is. A tanácskozás végén elfogadtak egy közleményt, amelyet rövidesen közzétesznek. Véget ért a Kanadai KP XXI. kongresszusa Torontóban befejeződött a Kanadai Kommunista Párt XXI. kongresszusa. A részvevők jóváhagyták a párt politikájáról szóló nyilatkozatot. Ügyszintén elfogadtak több határozatot belső kérdésekről és egyes nemzetközi problémákról. A kongresszus megválasztotta a párt új vezetőszerveit. A Kanadai KP főtitkárának tisztségébe újból megválasztották William Kashtant. Kinevezték a Karingadíjat odaítélő zsűri tagjait. René Maheu, az UNESCO vezérigazgatója kinevezte a Kalinga nemzetközi díjat odaítélő zsűri tagjait. Mint ismeretes, a Kalinga díjat az UNESCO minden évben azoknak ítéli oda, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a műszaki-tudományos ismeretek terjesztésében. A zsűrinek ismét tagja Miron Nicolescu, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke.