Hargita, 1972. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-15 / 11. szám
V. ÉVFOLYAM 11. (1208.) SZÁM 1972. JANUÁR 15., SZOMBAT ÁRA 30 BANK Al ALKALMAZOTTAK KÖZGYŰLÉSE A KOMMUNISTA • • ÖNTUDAT MAGAS FÓRUMA Az állami szocialista egységek megszervezéséről és vezetéséről szóló törvénynek megfelelően, az ipari vállalatokban, az építkezési, szállítási és távközlési, kereskedelmi, szolgáltatási egységekben, a tervező és kutató intézetekben, az állami mezőgazdasági és gépesítési vállalatokban, az ipari központokban és az ezeknek alárendelt egységekben a közeljövőben bonyolítják le az alkalmazottak közgyűléseit. Az alkalmazottak közgyűlései társadalmunk mélységes demokratizmusának hű kifejezői, konkrét formáját jelentik a dolgozók részvételének a gazdasági és társadalmi élet vezetésében, az ország gazdasági és társadalmi fejlesztése kérdéseinek megoldásában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. A közgyűléseken megvitatják az egységek és a kollektív vezető szervek tevékenységét az 1971-es tervfeladatok teljesítése folyamán, azokat az intézkedéseket, amelyeket az 1972-es évi tervfeladatok ütemes teljesítése és túlszárnyalása érdekében kell foganatosítani, jóváhagyják a munkaközösségek" vállalásait, a tervfeladatok és a vállalások teljesítését biztosító műszaki-szervezési intézkedéseket, a kollektív szerződéseket, megválasztják képviselőiket a dolgozók bizottságaiba, illetőleg tanácsaiba, javaslatokat tesznek a dolgozók bizottságainak kiegészítésére olyan tagokkal, akiket majd az adott egységek felettes szervei neveznek ki. Az alkalmazottak közgyűlései a kommunista öntudat magas fórumai, hiszen társadalmunkban az anyagi javak termelői egyben a termelőeszközök tulajdonosai. A közgyűlések ugyanakkor hozzájárulnak a dolgozók társadalmi felelősségének növeléséhez, a fegyelem erősítéséhez, a tömegek alkotó kezdeményezésének ösztönzéséhez a közvagyonnal való helyes gazdálkodásban, a kollektív vezető szervek tevékenysége feletti munkásellenőrzés erősítéséhez, ahhoz, hogy gazdasági, társadalmi életünk minden területén tiszteletben tartsák a szocialista és kommunista etika és méltányosság elveit. Magától értetődő tehát, ha a közgyűlések vitáinak alapvető szempontjait az RKP programjának elvei határozzák meg, amelyek az ideológiai tevékenység megjavítását, a tömegek szocialista nevelése általános színvonalának emelését, társadalmunk viszonyainak a szocialista és kommunista méltányosság elveire való helyezését szolgálják, s amelyeket, mint ismeretes, az RKP KB 1971 november 3—5-i plenáris ülése hagyott jóvá. A beszámolóknak és az elhangzó vitáknak — amelyeknek a hatékony önbírálat és bírálat szellemében kell elemezniük az egységek, a kollektív vezető szervek tevékenységét, annak módját, ahogyan az 1971. évi terv és vállalások teljesítése anyagi, műszaki, szervezési és társadalmi feltételeinek megteremtésére törekedtek; a kiemelkedő munkasikereket és a részlegek, műhelyek, farmok, szektorok és vállalatok tevékenységének hiányosságait, a jövedelem felhasználásának módját a törvényes rendelkezések feltételei között és kritériumainak megfelelően, a figyelem középpontjába kell helyezniük a magasabbrendű gazdasági-pénzügyi tevékenység lebonyolítása feltételeinek megteremtését, a gazdasági tevékenység minőségi vetületeinek megjavítását. Ebben az összefüggésben, a vitáknak főként az intézkedések elfogadásakor arra kell összpontosítaniuk, hogy azok biztosítsák a nyers- és segédanyagok magasabb fokú felhasználását, a fajlagos fogyasztások csökkentését, a műszaki-anyagi ellátás ütemességét, a termelőkapacitások és felületek jobb kihasználását, a második váltás általánosítását, a harmadik váltás kiterjesztését, a munkatermelékenység szintjének emelését, a munka és a termelés, ésszerűbb megszervezését, a munkafegyelem megerősítését, az új termékek asszimilálására és a korszerű technológiák bevezetésére irányuló program megvalósítását, a termékek minőségének és műszaki-funkcionális paramétereinek a megjavítását. Külön figyelmet kell fordítani olyan megoldások kidolgozására, amelyek eredményeként növekedik az exporttermelés részaránya, ezzel párhuza MUNTEANU OVIDIU, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára (Folytatás a 2 oldalon.) Nemrég helyezték üzembe a Csíkszeredai gyapjúfonodát. Talán az első szakmai megbeszélést tartja a gyár néhány fiatal munkásnője a korszerű gépsor előtt. . Reggel indulnak, s még jó, ha a késő délután otthon találja őket. Esetükben két település köt: a falu, ahol laknak, és a város, ahol dolgoznak. Eldöntésre vár, hol élnek valójában. Egy korábbi statisztika szerint Csíkszeredába naponta hatezren járnak dolgozni a környező falvakból. Ha ugyan nem távolabb élnek. S az ingázók között is külön csoportot alkot az úgynevezett szerződéses busszal utazóké. Ők panaszolták fel több, szerkesztőségünkhöz címzett levélben is, hogy általában késve érkeznek a munkahelyre, késve érnek haza dolguk végeztével. Az ankét magáért beszél, így hát fölösleges minden kommentár. Még csak annyit, hogy az állapotok ismerői, még több , az állapotokért felelősek nyilatkoznak. Most a nehézségekről. Holnap?... VÉLEMÉNYT MONDANAK — Vállalatunknál kevesen asználják a szerződéses buszt, zsögödi részleg huszonnyolc munkása, illetve a vállalati székely hat dolgozója. Főleg a zsöödi ingázók panaszkodnak. Csíkákosról, Delnéről, Borzsovából,zentmihályról járnak be napont. A táv tehát tekintélyes. Az utóbusz rendszeresen késik. Amiemcsak azért kellemetlen, mert emberek kinn topognak a idegben, de mert értékes perceket eszítenek a munkaidőből. Ami nyilvánvaló , a vállalat es gyben az alkalmazott érdekeitrinti. Váltás végeztével semkülönb a helyzet. Volt már eset arra, hogy a nyolc óra teltével még kettőt kellett várni. Buszra. (Lakatos János, a Megyei Fa-, Fém-, Vegyipari Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke.) — Körzetünkben hozzávetőlegesen száztízen utaznak szerződéses autóbusszal. Az otthontól a munkahelyig. A gyímesi patakokból a vacsárcsi bányába mintegy nyolcvanöten. A többiek Madéfalva, Csicsó, Rákos, Csíkszépvíz, Delne, Felcsik környező falvaiból járnak Csíkszeredába. Egyik járattal sem vagyunk különösen megelégedve. Általában két váltást érint a késés: ha a munkába érkezők nem jönnek időben, megérzik azt a hazaindulók is. Volt már egy-két órás késésre példa. Egy ízben meg egy egész váltás esett ki. A sorozatos félórákat-háromnegyedórákat nem is említem. A gyűléseken állandó napirendi pontként szerepelnek a késések. (Páll Ignác, a megyei kitermelő és építőanyagipari vállalat — a szállítási osztály vezetője.) — Joggal mondhatom, Csíkszeredában ez a könnyűipari termelőegység, a kötöttárugyár ad leginkább munkát a szerződéses járatoknak. Ezerháromszáz—ezerháromszázötven ingázónk van. Ez a szám csak a „konvenciósoké“, így ragadt meg a szóhasználatban. Tizennégy vonalunk (Balánbánya, Csíkszentdomokos, Mindszent, Menaság, hogy csak a jelentősebbeket említsem), és három városközeli járatunk van. Csak annyit mondok a tényállás illusztrálásaképpen, hogy néhány alkalmazottunk kénytelen egyszerre két bérletre is előfizetni. Főleg, ha az éjszakai váltásban dolgoznak. A szerződéses buszra és a vonatra ... (Miklós Levente adminisztrátor — Kötöttárugyár.) OKOK : MŰSZAKI HIBA — LAZA MUNKAFEGYELEM A Csíkszeredai autószállítási központ nyilvántartása szerint a múlt esztendő július másodikájától egészen január hatodikáig nyolc esetben közlekedtek pontatlanul a szerződéses autóbuszok. Leginkább műszaki hiba miatt. Aminek főleg a menaságiak látták kárát, két ízben elromlott a jármű, egyszer meg a rossz út tette, lehetetlenné a szállítást, máskor forgalmi baleset történt. De a lázárfalviak, az újtusnádiak, a szentimreiek se jártak különbül. A gyakorlatban sokkal többször megsértik a menetrendet. Csakhogy annak a második oknak semmi nyoma, a nyilvántartásban. Az ingázók kizárólag a gépkocsivezetők rovására írják a késéseket. Azt mondják, ne aludjanak annyit, mert a mások kenyere sínyli meg. Aztán volt már eset arra is, hogy Madéfalván le kellett volna szállniuk az embereknek, de a gépkocsivezető úgy látta jónak, hogy csak Rákoson álljon meg. Emiatt kemény szóváltásra is került sor. (Lakatos János) — A reggeli váltás, ahelyett, hogy békességben hazaérkezett volna Vacsárcsiból a Gyímesekbe, Csíkszeredában kötött ki előbb, mert a vezetőnek feltételezhetően elintéznivalója támadt. Úgy tizenegy-tizenkettő felé jutottak csak haza az amúgy is fáradt emberek. Ez ugyan nem termelési kiesés, de erre is visszahat, mert a dolgozó a következő alkalommal fáradtan jelentkezett OLÁH ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Mire jó a szerződés, ha nem tartják tiszteletben ? Ankét a munkásszállításról Csíkszeredában és környékén y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Idei nagyszabású művelődési célkitűzéseinkről A minél jobb előfeltételek megteremtése Beszélgetés SIMON ANDRÁS elvtárssal, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága alelnökével A napokban sorra kerülő megyei néptanácsi ülésszak előtt kerestük fel Simon András elvtársat. Azért a képviselői testület tanácskozása előestéjén, hogy úgymond, már többé-kevésbé kikristályosodott tervekről, elképzelésekről tájékozódjunk és tájékoztassuk olvasóinkat, s főleg, hogy a pénzeszközök elosztása rendje és módja is rögzített legyen. Hadd tudjuk pontosan, mire is futja az idei művelődési tevékenység optimális előfeltételeinek megteremtését illetően. Azzal kezdeném, ami elsősorban nem az anyagi-, pénzeszközökön múlik, illetve, ahol csekély , összeggel is nagyszerűen boldogulhatunk. A művelődési otthonok díszítésére, vonzóvá, úgymond lakályossá tételére gondolok például. A szentmártoniak jó tapasztalatára utalnék ilyen vonatkozásban. Helyi kezdeményezésre önkéntes munkával és adományozásokkal a népművészeti értékek valóságos tárházát teremtették meg a művelődési hajlékban, olyan ízlésesen, otthonosan elrendezve, hogy a messzi földről hozzánk látogató idegen is megcsodálhatja. Túlzás nélkül állítom, hogy turisztikai célkitűzéseink valóra váltását is elősegíti a szentmártoniak szorgalma, példamutatása. És ami ugyancsak örvendetes, hogy hasonló kezdeményezések és szép eredmények megyénk néhány más helységében is születtek. — S amire több pénz kell? — Azokra is gondoltunk. Az idén meg akarjuk oldani az újonnan létesített vagy ezután létesítendő középületek külső ornamentációját, művészi díszítését. A Csíkszeredai új filmszínház és a gyergyószentmiklósi művelődési ház ornamentációjának a pontos terve már el is készült, mi több, kivitelezési jóváhagyása is eldöntött tény. Persze, nemcsak a külső ékességekre gondoltunk. Az idén mintegy 115 ezer lej értékben vásárolunk képzőművészeti alkotásokat. Ezeket szerencsére nem kell más megyékben keresgélnünk. A múlt év végén megrendezett megyei tárlat is ékesszólóan bizonyítja, hogy tehetséges alkotóink, képzőművészeink vannak, van tehát miből válogatni, van miből díszítenünk középületeinket. KOLOZSI MÁRTON (Folytatás a 2. oldalon.) Kétnapos felkészítőn vettek részt a gyergyóditrói énekkar tagjai. A nagymúltú kórus vasárnapi televíziós vetélkedőjét előzi meg ez az esemény. A felkészítőn részt vett Zoltán Aladár marosvásárhelyi, illetve Gál Árpád Csíkszeredai zeneszerző. Hogy kevesebb legyen a törvénysértés. Gyímesközéplokon hagyományszámba megy a rendszeres törvényismertetés. Legutóbb a községi pártbizottság és a néptanács képviselői Hidegségben találkoztak a lakossággal, és részletesen ismertették az erdőgazdálkodással, községi adózási rendszerrel, kapcsolatos legutóbbi törvényeket. Ugyanezzel a témával voltak Borospatakon is. Közelebbről még Sötétpatakra látogatnak. Siménfalván rendszeresen tartja összejöveteleit a nők köre. A téli időszak minden keddjén megrendezett összejöveteleken a nők tanulságos előadásokat hallgatnak meg a varrásról, hímzésről, könyvismertetőket tartanak, elbeszélgetnek a község, a falvak életének közügyi vonatkozásairól. Figyelemre méltó kiadvány. A megyei művelődési és szocialista nevelési tanács, valamint a Csíkszeredai Múzeum gondozásában napvilágot látott János Pál miúzeumigazgató Csíki írott szószékok című munkája. A harminc oldalas tanulmányt számos műmelléklet, rajz díszíti. Ez a hasznos könyv népművészetünk eddig meglehetősen kevesek által ismert vonatkozását tárja fel. Tegnap délután Székelyudvarhely municípium művelődési házában értékes előadást tartott Hermann Gusztáv elvtárs, a municípiumi pártbizottság titkára Székelyudvarhely művelődési hagyományai címmel. Az előadást követően fellépett a kisipari szövetkezetek agitációs brigádja. A nagy költő életművét lapozva. Ugyancsak tegnap a tusnádfürdői művelődési ház munkaközössége Mihail Eminescu, a nagy román költő születésének százhuszonkettedik évfordulójára emlékezett. Az estet a költő néhány szép versével zárták. 1 in ]I .... II 1 ...1 liiiLIEmm nihil0 IF 11.1. IH■mimnum HI||M 1,1 I" in 1 T . I II II 11 1 lii MillIn In InimiIliim Iliim A 111111 1 1 Iliim 1 ’"l miin1 ORSZÁGOS HÍRÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI A máramarosi helyiipar a napokban egy újabb kapacitással bővült. A crăciuneşti-i téglagyárról van szó, amely a megye építőtelepeinek és részben a máramarosszigeti, a felső-visói és a borsai lakosságnak szállít anyagot. A megye helyiipara az idén két és félszer annyi építőanyagot állít elő, mint tavaly, az ötéves terv első esztendejében. Új szövetkezeti szolgáltatási egységek nyíltak a Buzău, Dîmboviţa és Prahova megyei falvakban. Az év folyamán még 80 szolgáltatási egység kezdi meg működését az említett megyékben. Ezek a lakosság ellátásán kívül exportra is dolgoznak majd. Külföldi piacok száffjára készült termékeik mennyisége 40 százalékkal nő. A Marosvásárhely környéki finomszőrme-tenyészet szakemberei északi nemesszőrmeállatok „meghonosításával“ próbálkoznak. A kísérletek eredményei jók. A tenyészet az idén több mint 800 nerc, nutria, fehér-, kék- és ezüstrókabőrt szállít a feldolgozó vállalatoknak. Kedden nagy talajjavítási építőtelep nyílt meg Galaţi megyében, Fundeni és Braniştea község között, a Siret árterületén. Itt összesen 11 480 hektárt ármentesítenek, 1858 hektár megművelését teszik lehetővé. A többi között 40 kilométer hosszú gát épül. A munkálatok 30—35 százalékát önkéntes hazafias munkával valósítják meg. Piteşti-en az elmúlt napokban újabb két, előregyártott betonelemeket gyártó technológiai vonalat helyeztek üzembe. Ilyképpen az argeşi építkezési tröszt falmezőket előállító építőtelepe megkétszerezi a termelést. A nagybányai építők bejelentették, hogy befejezték az 1972. évi első 11 szintes tömbház építését. Ilyképpen a Zazar negyed lakosai a munkálatok megkezdésétől kezdve öszszesen 5500 lakást kaptak. Ennyi lakása volt egész Nagybányának tíz évvel ezelőtt. Hasonló sikereket értek el e napokban a bacaui, Tg. Ocna-i, buhuşi-i és moineşti-i építőtelepeken, ahol folynak már a befejező munkálatok az évnegyed végén átadásra kerülő tömbházaknál. A brassói traktorgyár mellett korszerű kórház és poliklinika épül. A betegágyak száma eléri a 700-at. Az építők jó munkaszervezéssel, a megfelelő téli munkafront kialakításával csaknem három hónappal járnak a grafikon előtt. A negyedben hasonló komplexum épül a vasutasok számára. Mindkettőt a jövő évben adják át rendeltetésének. Az épülő Galac legújabb negyedében, a Dunărea negyedben, 1971-ben több mint ezer lakás épült. A város ipari negyedében, s a municípium több más negyedében 1200 lakást adtak át az év folyamán. Ebben az évben Galacon jelentősennőtt a lakásépítésre fordított beruházás. Az új építkezések közül érdemes megemlíteni a Tiglina negyedet a város régi ipari negyedével, a Badalan negyeddel összekötő kettős villamosvágányt. A tél nem találja ölhetett kezekkel földműveseinket. Országszerte, — így megyénkben is — nagyarányú kezdeményezés bontakozott ki, újabb termőterületek elhódításáért, sokezer hektár megművelhető föld megvédéséért az árvizek, kiöntések ellen. A párt és a kormány legutóbbi intézkedéseinek nyomán, a lelkes felhívásokra válaszolva, termelőszövetkezeti dolgozóink lelkesen, hideggel-faggyal dacolva vesznek részt a lecsapolási, ármentesítési munkálatokban. Felvételünkön: csíkdánfalvi földművesek cseréltek szerszámot. Ez történt a nagyvilágban Román-magyar gazdasági együttműködési tanácskozások BUDAPEST — Alexandra Pintea, az Agerpres tudósítója jelenti : Péntek reggel Iosif Banc elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának alelnöke, aki részt vesz a román-magyar gazdasági együttműködési vegyes kor,mánybizottság elnökeinek munkatalálkozóján, megtekintette a dunakeszi hűtőraktárakat. A Budapest melletti hűtőraktárak befogadó képessége 1100 vagon. A továbbiakban megtekintették a rákospalotai növényi olajgyárat és mosószergyárat. Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke péntek délután megbeszélést folytatott Fehér Lajos elvtárssal, a magyar kormány alelnökével. A két államférfi szívélyes légkörben a román-magyar gaz,dasági kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit tanácskozta meg. Befejeződött az Afrikai és Ázsiai Népekkel való Szolidaritás Szervezetének konferenciája KAIRÓ — Nicolae N. Lupu, az Agerpres tudósítója jelenti: • Kairóban befejeződött az Afrikai és Ázsiai Népekkel való Szolidaritás Szervezetének V. konferenciája. A konferencián részt vettek ázsiai, afrikai, európai és latin-amerikai országos szolidaritási bizottságok képviselői, valamint az ázsiai és afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői. Hazánkat az Ázsiai és Afrikai Népek Barátai Román Ligájának küldöttsége képviselte, élén Stanciu Stoian egyetemi tanárral, a liga főtitkárával. A konferencia általános politikai nyilatkozatot fogadott el, amely hangsúlyozza, hogy az afrikai és ázsiai népek harcos szolidaritása a világ összes demokratikus erőive, korszakunk parancsoló követelménye, objektív szükségszerűség az imperializmus és kolonializmus, a beavatkozás és diktátumpolitika elleni harcban. A küldöttek több határozatot fogadtak el az indokínai népekkel, az arab országokkal, az afrikai és ázsiai népek harcával való szolidaritás megszilárdításával kapcsolatosan. Jelenkori művészeti kiállítás nyílt Varsóban VARSÓ — Iosif Dumitraşcu, az Agerpres tudósítója jelenti: Jelenkori művészeti kiállítás nyílt meg pénteken Varsóban. Több mint 280 festmény, szobor és faliszőnyeg átfogó képet nyújt a látogatóknak a romániai képzőművészet irányzatairól, arról, hogy a román művészek hogyan tükrözik alkotásaikban a történelmi hagyományokat, a román nép harcát és egész tevékenységét. Muzsibur Rahman megalakította Bangladesh Köztársaság új kormányát DACCA (Agerpres). — Muzsibur Rahman, miután visszatért Daccába, megalakította Bangla Desh Köztársaság új kormányát és átvette a miniszterelnöki tisztséget. Bangla Desh elnöke Abu Sayed Choudhury lett.