Hargita, 1972. március (5. évfolyam, 50-77. szám)

1972-03-01 / 50. szám

A kommunista hazafiság a cselekvő hazafiság A szülőföld, a haza iránti ragaszkodás, annak szeretete az ember é­rzelemvilágának egyik legősibb, s egyben legnemesebb megnyilvánulása. A földkerekség legtöbb népe évtizedekben szá­molja az ősök szülőföld-szeretetének kezdetét; a bizonyítás, a tanúságtétel első jelzéseit. Igen, mert a betolakodók, az idegen fosztogatók ellen hosszú évszázadokon át kemény, kitartó harcot kellett folytatni, s csak azok a népek, néptöredékek vészelték át a történelem viharát, amelyek egységesebben és konokabbul tud­tak ragaszkodni az apáról fiúra szállt féltett röghöz. Hazánk dolgozóinak hazafisága ugyancsak a történelem nagy viharai hősi átélésében gyökerezik. Évszázados harcot kellett vív­ni a betolakodók, az ország javait fosztogatók ellen, a független­ség és a haza szabadságának megszerzéséért, az önálló állami lét megteremtéséért. A nép legjobbjai, a haladás gondolatának fáklyavivői, a leg­kiemelkedőbb történelmi személyiségek követendő példát mutat­va, minden időben bátor helytállásra buzdították honfitársaikat, annak a tudatában, hogy eljön majd az az idő, amikor a dolgozók maguk veszik kezükbe az ország, a haza sorsát és saját akaratuk­ból úgy irányítják majd, ahogyan azt érdekük megkívánja . A romániai kommunisták ennek a haladó és cselekvő haza­­fiságnak a magasabb szintű eszmei folytatói. Ennek örökébe lép­tek ők ezelőtt több mint 50 esztendővel, hogy jelenkorunk igé­nyeinek és követelményeinek megfelelően bontakoztassák ki a dolgozó milliók igazi hazafiságának harci lobogóját, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a haza függetlenségének kivívásáért, országunk és népe szabad fejlődéséért a szocializmus és kommu­nizmus útján. A Román Kommunista Párt — amely nemzetiségre való te­kintet nélkül soraiba tömörítette hazánk dolgozóinak legjobbjait — megalakulásának első napjaitól kezdve a leghaladottabb társadalmi eszmék jegyében és azoktól vezérelve következetes harcot indí­tott az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetéséért, az emberhez méltó szabadságjogok biztosításáért, az ember mél­tóságának érvényre juttatásáért, a haza szabadságának, függet­lenségének, szuverenitásának kivívásáért. Pártunk mindezt abból az alapvető, mély meggyőződésből tette, hogy az­ igazi hazafiság cselekvő hazafiságot jelent Az ország felszabadítása előtti időszakban a mi pártunk, a Román Kommunista Párt szolgálta a legkövetkezetesebben a ha­za általános érdekeit. A párt az illegalitás nehéz körülményei kö­zött is nagy tömegakciókat szervezett, mozgósította a munkás­­osztályt, nemzetiségi különbség nélkül a széles népi tömegeket a haza, a dolgozók igazi érdekeinek érvényre juttatásáért. A párt soraiból kerültek ki a legjobb hazafiak, a szó és a tett egységé­nek megtestesítői, a haza ügyének, általános előrehaladásának megalkuvást nem ismerő harcosai. A kommunisták hazafisága nem üres frázisok, hanem a tettek, a cselekvés hazafisága volt és ez hatalmas erőt, tekintélyt kölcsönzött a pártnak. A szó és a tett dialektikus egysége, akárcsak a múltban, nap­jainkban is a kommunisták alapvető jellemvonása. Fáradságot nem ismerve, képességeink teljes latbavetésével tenni, cseleked­ni szabad, független hazánk fejlődéséért, a tervek teljesítéséért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért — ez napjaink kommunistáinak a legfőbb kötelessége, célkitűzése. En­nek a nemes feladatnak a kommunisták döntő többsége becsület­tel eleget tesz. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk fő­titkára az ipari és építkezési vállalatok és fővállalatok vezetőinek országos értekezletén hangsúlyozta, a szocializmus építésének é­­veiben megváltozott országunk egész jellege, arculata ,,Tudjuk, milyen nagy erőfeszítéseket tettünk a szocializmus éveiben az ország szocialista iparosításáért. Az új társadalmi rend építésének egész időszakában a Román Kommunista Párt szilárdan érvényesítette a szocialista iparosítás politikáját, mint alapvető feltételét a múltból örökölt gazdasági elmaradás felszá­molásának, a nemzeti vagyon növelésének, egész népünk magas életszínvonala megteremtésének. Ez a politika, amelyet a munkás­­osztály, az egész román nép magáévá tett és eltökélten valóra vált, alapjaiban megváltoztatta az ország arculatát“. Kötelességünk dolgozótársainkban tudatosítani mindazokat az eredményeket, történelmi jelentőségű változásokat, amelyeket pártunk bölcs irányításával és vezetésével az utóbbi évtizedek­ben elértünk, és a kommunistákra jellemző cselekvő hazafiság jegyében mozgósítani őket az újabb sikerekre, a haza független­ségének további megszilárdítására, az ország gazdasági, társadalmi és művelődési életének sokoldalú és sokirányú fejlesztésére, felvi­­ rágoztatására. _______________________________ Azon tűnődöm... miért nem szabad nekem né­ha fizetnem is, terep kiszál­lásaim alkalmával, miért nem engedik, hogy lepengessem azt a néhány lejt, amire fogyasz­tottam ? Miért kell nekem kötelezően potyáznom kávét, féldecit, levest, fröccsöt, tölte­­lékes káposztát és tortaszele­tet ? Ha a vidékünkre jellem­ző hagyományos vendégszere­­tet megannyi jeléről volna szó, talán rá se gondolnék, de mert megyei illetékességem minőségében fogják le a pénz­tárra után nyúló kezem, csak foglalkoztat a dolog. .. gya­kori még az olyan eset, ami­kor a központi kiküldöttet a városi és községi szervek, a községieket a falvak elöljárói igyekeznek mosolygós arccal, de mindenképpen megakadá­lyozni a fizetségnél.. . Na, de ne folytassuk tovább. .. Illetve mi történik a ta­nya küldötteivel. . . Ki állítja meg az ő fizetni akaró kezü­ket fogyasztás után ? A baj az, hogy egyesek azt hiszik, mindez kijár, dukál ne­kik, s magától értetődő ter­mészetességgel szemlélik a te­rülő asztalkámat... Pedig mennyivel emberibb, szocia­lista erkölcsiségünkhöz mél­tóbb lenne, ha mindenki ki­rakná a maga csecse-becséjét a közös asztalkára. Pláne­­,a még rendel is rá valamit az ember.. . Én pedig épp ezért azon tű­nődöm, hogy borravalót in­kább adok, de nem fogadok el. .. KOLOZSI MÁRTON VILÁG PROLETÁRJÁT, 'EGYESÜLJETEK'I­V. ÉVFOLYAM 50 (1247.) SZÁM 1972. MÁRCIUS 1. SZERDA ARA 30 BAM­ Megkezdődött a lotrui vízierőmű gyűjtőtavának feltöltése Vasárnap fontos esemény történt a lotrui vízierőmű tele­pén: Vidránál elzárták a Lot­­rut és megkezdték a gyűjtőtó feltöltését. A rendkívül fontos műveletet Stefan Venter mes­ter, a békési, az argeşi és a vaskapui építkezés egyik vete­ránja hajtotta végre. Miután a gyűjtőtó vize eléri a tervben megjelölt maximá­lis szintet és felszerelik a csungeti erőtelepet, Mălaia te­lepülés közelében a Lotru is­mét visszatér medrébe. A vízierőmű építése hat év­vel ezelőtt kezdődött. Az épí­tők 2 200 000 köbméter követ, agyagot stb. építettek be a duzzasztógátba, a jelenlegi gát tövében negyedmillió köbmé­ter földet és követ mozgattak meg, számos más hidrotech­nikai munkát végeztek. A Lotru elzárása alkalmá­ból ünnepséget tartottak. Az építők és szerelők munkakö­zösségét Petre Dănică, az RKP Vilcea megyei bizottságának első titkára, a megyei népta­nács elnöke és Gheorghe Co­coş, helyettes villamosener­­gia-ipari miniszter üdvözölte. A jelenlévők, hatalmas lel­kesedés légkörében, táviratot intéztek az RKP Központi Bi­zottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. (Agerpres) A szurkolók segítsék a szervezők munkáját Pénteken, az ünnepélyes meg­nyitó után, kezdetét veszi a vár­­va-várt C osztályos jégkorongbaj­nokság Csíkszeredában. Ahhoz, hogy ez a bajnokság városunk hírnevét méltóan öregbítse, fon­tos, hogy a népes szurkolótábor segítse, megkönnyítse a szervezők munkáját. Éppen ezért már jó előre néhány fontos dologra sze­­retnék felhívni a bérlettulajdo­nosok figyelmét. Mindazok akik D, F, H, I vala­mint a Peluza I rendszámú bér­lettel rendelkeznek kérjük, hogy a B-bejáratot (IF-villa melletti) használják. Az A, B, C rendszá­mú és a jégkorongozó gyerekek számára kiadott bérletek tulaj­donosai az A-bejáratról (volt kór­ház felőli) közelíthetik meg a legkönnyebben helyeiket. A főbe­járatot a bajnokság­ igazgatósága, hivatalos személyek, valamint újságírók használhatják. A Jég­­palota hátsó bejárata csakis a játékosok számára van fenntart­va. Kérjük a gyerekeket, hogy a palánk mellett a számukra elké­szített tribünhöz a D és F szek­torhoz vezető lépcsőfeljárót hasz­nálják. Az A és B bejáróknál a tu­multus elkerülése végett négy­négy ajtó lesz nyitva, hogy a szurkolók minél hamarabb a tribünökre jussanak. A délben 12 órától kezdődő mérkőzésekre a 4-es, 6-os, 8-as, 10-es és 12-es számú jegyek ér­vényesek. A délután 17 órától kezdődő mérkőzésekre az 1, 2, 3, 5, 7, 9, 11, 13 számú jegyek. Kérjük a közönséget, hogy Csíkszereda jégkorong hagyomá­nyainak bizonyítékaként, mint igazi „szakemberek“ vegyenek részt a mérkőzéseken, és mindez tükröződjék a drukkolásban is. A füttyögtetés, szirénázás stb. ez alkalommal ugyan valósi nem vetne jó fényt a jégkorongsport itthoni kedvelőire. Az esetleges túlbuzgókat nem árt ha szom­szédaik figyelmeztetik (különben is a bírói döntéseket nem lehet fütty­koncerttel megváltoztatni). Vonatkozik mindez a fiatalabb szurkolókra, a mérkőzéseket vé­gigdrukkoló jégkorongozó diá­kokra is, mutassák meg a pa­lánk mellett is, hogy a jég sze­relmesei­ minden szép akciót ju­talmazzanak tapssal, sok járká­­lással ne zavarják a közönséget. Arra úgy vélem figyelmeztet­nünk sem kell senkit, hogy a sportszerűtlenség netovábbja, ha közönség különböző tárgyakat bedobál a jégre. Mindezek mellett fontos előre­­bocsájtanunk azt is, hogy a mér­kőzések idején a jégpalotában az eddigi hagyományoktól elté­rően cigarettázni szigorúan tilos. E célra alkalmas helyiség a bejá­róknál létesített két büfé, fala­tozó. A jégpálya készen áll, kitűnő a jég, a termet melegítik, az elő-­ csarnokot ízlésesen feldíszítették. Rend, tisztaság, szépség várja mindenütt a szurkolótábort. És izgalmas mérkőzések. Legyünk azon, hogy fegyelmezett, civili­zált viselkedésünkkel még to­vább fokozzuk a nagy esemény ünnepélyességét. FERENCZ JÁNOS, a megyei testnevelési és sporttanács elnöke Megérttés­ell első vendégein!­ A tegnap, február 29-én, déltájban megérkeztek megyeszékhelyünkre, a jégkorong világ­­bajnokság C-csoportja küzdelmeinek színhelyére, az első vendégek: Olaszország és a Kínai NK jégkorongegyüttesei Többszáz lelkes rajongója a téli sportok királynőjének, gyűlt össze a vá­ros legimpozánsabb épületkomplexuma előtt, a jégpálya és a szálloda környékén, hogy jókívánsá­gaikkal és a közmondásos vendégszeretettel köszöntsék a déli Olaszhon és a távoli Kína sporto­lóit. A két sportegyüttest szállító autóbusz a jövő reménységei, a megyeszékhely legfiatalabb jég­­korongozóinak sorfala között futott be az új szálloda elé. Magyar és román népviseletbe öltözött lányok friss kürtöskalácsot (a csíktaplocai mtsz sportegyesületének ajándéka) és fenyővizet kí­náltak a hosszú utat megtett vendégeknek. A fogadásnak ünnepélyes hangulatot adott a vendé­geket köszöntő városi és megyei vezetők jelenléte, akik néhány keresetlen és közvetlen üdvözlő szóval kívántak a két együttesnek kellemes itt tartózkodást és sok sikert a vetélkedőn. hírek — események — hírek— események 1 Újabb autóbusz­­megállókat építe­nek Székelyudvar­helyen. A napokban ad­ták át a használatnak a c­érnagyár előtti fedett autóbuszmegállót. 2 Új üzlet Csíksze­redában az egész­ségügyi felszerelé­seket árusító kereske­delmi egység, a­­mely a régi edénybolt helyén nyílt meg­ A sokaság fia címmel emlékezett Váci Mihályra, a Csíkszereda­ 1-es számú líceum irodalmi színpa­da a szaktanács díszter­mében tartott irodalmi estjén. A régi útvonalon — tehát a Lenin úton át — közle­kednek Csíkszeredában az 1-es autóbuszjárat autóbuszai, mivel a Vi­rág utca kanalizálás mi­att lezárt része megnyílt.­­ Székelyderzsen megtartották a ta­nulók hagyomá­nyos karneválját. U­­gyancsak a székelyder­­zsi művelődési otthon volt a­ színhelye Kányád és Derzs kultúrcsoport­­jai vetélkedőjének. A derzsi nőbizottság ez al­­kalommal kiállításon mutatta be a község gazdag népművészetét.­­ Betörtek a zsögödi iskolába Keresztes András 16 és és Tankó Béla 15 éves ta­nulók. A VII-es, illetve IV-es(!), fiatalemberek az iskola raktárában i­­deiglenesen letétbe he­lyezett bort dézsmálták meg- így csillapítani a tudásszomjat! 3 4 A Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Országos Szövetsége II. kongresszusának határozata A Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Országos Szövetségé­nek 1972. február 21 és 23 között összeült II. kongresszusa magas fokú felelősségtudattal megvitatta a mezőgazdasági szövetkezetek­nek és a szövetkezeti szövetsé­geknek a Román Kommunista Párt X. kongresszusán hozott ha­tározatok megvalósítása érdeké­ben kifejtett tevékenységét, és — a pártvezetőség útmutatásainak fényében — az intézkedések komplexumát jelölte ki, hogy biz­tosítsa a jelenlegi ötéves terv elő­irányzataiból a szövetkezeti me­zőgazdaságra háruló feladatok teljesítését, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gazdasági és szervezeti fejlődését. Az egész parasztság nevében, a kongresszus kinyilvánítja, hogy maradéktalanul magáévá teszi pártunk és államunk mélységesen tudományos, marxista-leninista bel- és külpolitikáját; pártunk és államunk ugyanis azonosítja ma­gát az egész nép törekvéseivel és óhajaival, biztosítja a haza fel­­emelkedését a haladás és a szo­cialista civilizáció újabb csúcsai­ra, Románia tekintélyének to­vábbi növekedését a világ népei­nek sorában. A kongresszus nagyra értékeli azokat a sikereket, amelyeket a szocialista építés éveiben értünk el az iparnak — gazdaságunk ve­zető ágának — fejlesztésében, a mezőgazdaság korszerűsítésében, a tudomány és a kultúra felvirá­goztatásában, a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalának e­­melésében. Ezek az eredmények, amelyek alapjaiban megváltoztat­ták az ország gazdasági és társa­dalmi életét, a társadalmunk ve­zető osztálya, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség által kifejtett hatalmas méretű építő tevékenységnek a gyümölcsei, an­nak az elhatározásnak a gyümöl­csei, amellyel az egész nép — ro­mánok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — megbont­hatatlan egységben megvalósítják a Román Kommunista Pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésére irányuló politikáját. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a mezőgazda­ság, s ezen belül a szövetke­zeti mezőgazdaság jelentő­sen hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista Románia gyors ütemben, haladjon a sokoldalú fejlődés útján. Pártunk bölcs po­litikájának s az államtól kapott állandó segítségnek köszönhetően a szövetkezetesítés befejezé­se óta eltelt évtizedben a nagy szocialista-szövetkezeti me­zőgazdasági tulajdon teljes egészében bebizonyította fö­lényét, azt, hogy biztosítani tudja a termelésnek és a parasztság jó­létének állandó növelését, a me­­zőgazdaság egyre nagyobb hozzá­járulását a román gazdaság fejlő­déséhez. A kongresszus több mint 6000 résztvevője rendkívüli megelége­déssel és hatalmas lelkesedéssel fogadta Nicolae Ceauşescu elv­társnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnökének a kongresszuson el­hangzott beszédét, amely átfogó és mélyreható tudományos elem­zése a mezőgazdaság jelenlegi stádiumának és távlati fejlődési lehetőségeinek. A kongresszus tel­­jes egészében jóváhagyja az ex­pozét, amelyet az egész paraszt­­ság, a szövetkezeti szövetségek átfogó munkaprogramjának és értékes útmutatónak tekint az RKP X. kongresszusán kijelölt célok sikeres eléréséhez. A szövetkezeti szövetségek, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek vezetőtanácsai, az egész pa­rasztság, a szántóföldek összes dolgozói a jövőben mindent meg­tesznek azoknak az útmutatások­­nak a tántoríthatatlan megvaló­sításáért, amelyeket e beszéd, va­­lamint az a beszéd tartalmaz. a­(Folytatás a 3. oldalon) Műkedvelők seregszemléje Nagy hagyományú megyénk­ben a műkedvelő élet. Erős és népes tömegeket vonz. Látszott ez a vasárnapi vetélkedőn is, a­­mikor a megyeszékhely művelő­dési házának nagytermében, Székely­udvarhely és Csíkszereda műkedvelő együttesei mérték össze erejüket. Látványos és szép seregszemle volt, bár néhány o­­lyan jelenségre is felfigyelhet­tünk, amely károsan befolyásol­ja megyénk műkedvelő életét. E­­lőször is a táncszámok túltengé­­se, amely tetszik ugyan a közön­ségnek, de nemegyszer a többi közművelődési tevékenység rová­sára megy. A Csíkszeredai mű­velődési ház például három táncszámmal rukkolt elő, de hiá­nyoztak a népdalénekesek, ön­álló zenekari bemutatkozások. Udvarhely műkedvelői változa­tos műsorösszeállítással szerepel­tek, de a színvonal általában a megszokott amatőrátlag alatt maradt. Mert például a sóvidéki táncszvit előadása ragyogó volt, de a kis kamarazenekar Mozart­­tolmácsolása bőven hagyott kí­vánni valót maga után. Erőlte­tett volt az agitációs művészbri­gád szereplése is. Egyáltalán nem tűnt ki, hogy konkrétan miről is van szó: a mondandó beleveszett az általánosságokba. Homlokegyenest ellenkező fel­fogást képviselt a Csíkszeredai agitációs brigád. Egyébként jól megszerkesztett műsoruk nem­egyszer már-már kabaréjelleget öltött, amitől a jövőben óvakod­ni kell. Meglepetésünkre a vetélkedőn az udvarhelyi vegyeskar és fér­fikórus a vártnál rosszabbul sze­repelt. A Csíkszereda­ kórusnak (képünkön) is sokat kell még tenni, hogy összeforrott, felké­szült együttes legyen. Program­juk kétségtelenül gazdagabb volt versenytársaikénál, de még több gondot fordíthatnának a nép­daléneklésre. A seregszemle csúcspontja minden bizonnyal a táncparádé volt. Az előadott táncszámok messze felülmúlták a többi mű­­sorszámot. A már említett só­vidéki páros (képünkön), vagy a felcsíki tánc megérdemelt sikert aratott. Nagyszerű, képzett és lelkes táncosai vannak mindkét művelődési háznak. A vetélkedőt záró homoródmenti Este a fo­nóban pedig a szeredai táncosok­tól olyan teljesítmény volt, a­­milyet csak igen ritkán látni műkedvelő együttestől. Szólni szeretnénk a vetélkedő megszervezéséről is. Silány volt. Zsúfolásig megtelt ugyan a te­rem, de a közönség lármája nem­egyszer elnyomta a színpadon szereplők hangját. Egyesek min­den akadály nélkül sétafikáltak a teremben, hangosan beszélget­tek. Az ajtók tárva-nyitva, az jött be, aki akart, hegyén-hátán az emberek, pöttömnyi gyerekek futkároztak a széksorok között, éktelen lármát csapva. Az ingye­nes előadásoknak ez lenne a sor­sa ? Nem hinném. A jó szervezés csak a hivatásos művészetnek előjoga ? A népdalénekes hang­ját elnyomja a lárma, a szavalat­nak csak minden második sorát lehetett hallani. Mikrofon nem volt. Legalábbis az előadás első részében nem., Sehol teremfelvigyázót nem láttunk, egyáltalán: mindenki azt csinált, amit akart. Miért nem lehet az ilyen előadások so­rán is lezárni kezdéskor az aj­tókat ? Tanulhatott volna a ren­dezőbizottság lelkesedést, lelki­ismeretességet a műkedvelőktől. Mert az említett hiányosságok ellenére is ők derekasan megáll­táig a helyüket! BERECZKI KÁROLY Olvasóink figyelmébe ! Tekintettel a márciusban Csíkszeredában sorra kerülő jégkorong világbajnokság nagy érdeklődéssel várt ese­ményeire, amelyekről lapunk részletesen beszámol — A MÁRCIUS HAVI ELŐFIZETÉ­SE­SEK HATÁRIDEJÉT 3-IG MEG­HOSSZABBÍTOTTUK ff gjj ll.il — Ez történt a nagyvilágban Megkezdte munkáját a leszerelési ENSZ-bizottság 18. ülésszaka Kedden Genfben megkezd­te munkáját a leszerelési ENSZ-bizottság értekezleté­nek 18. ülésszaka. Az ülést, amely az 545. a bizottság megalakulása, 1962 márciusa óta, Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. A France Presse jelentése sze­rint az ENSZ-főtitkár szorgal­mazta az összes nukleáris kí­sérletek betiltását, a föld a­­latti kísérletek megtiltására vonatkozó szerződés megköté­sét, s azt, hogy minőségileg csökkentsék a nukleáris fegy­verkezést, lévén, hogy a mennyiségi csökkentés a nuk­leáris fegyverek esetében e­­légtelen. Kurt Waldheim másrészt hangsúlyozta, hogy sürgősen haladást kell elérni a fegyver­kezés feletti regionális ellen­őrzés és az európai leszerelés útján, minthogy Európában a a legpusztítóbb modern fegy­verek vannak felhalmozva. Az ülésen beszédet mondott még a Szovjetunió, az USA, Japán és Mexikó képviselője. Utrechtben megnyílt a 38. tavaszi nemzetközi vásár, amelyen közfogyasztási java­kat mutatnak be. Románia a vásáron pavilonnal szerepel, s konfekciót, kötöttárut, kézmű­ipari termékeket, szőnyegeket, cipőt, fonott-, üveg- és kerá­miatárgyakat állít ki nagy vál­tozatosságban. A hivatalos megnyitón jelen volt George Elian, Románia hollandiai nagykövete és a nagykövetség más tagjai. A román termékek már az első nap nagy sikert arattak a szakemberek és a látogatók körében. Véget ért a latin-ameri­kai olajmunkások első értekezlete Caracasban befejeződött a latin-amerikai olajbányászok első értekezlete. A részvevők a viták során és az értekezlet dokumentumaiban egyaránt egységre szólítottak a munkás­ság jogainak megvédéséért, a külföldi olajtársaságok latin­­amerikai monopóltiralma el­len. Az értekezlet erélyesen el­ítélte a külföldi társaságokat, főleg az észak-amerikai társa­ságokat, mert szabotálják a független és szuverén politiká­ra törekvő kormányoknak a nemzeti kincsek visszaszerzé­séért tett erőfeszítéseit.

Next