Hargita, 1972. május (5. évfolyam, 104-128. szám)

1972-05-16 / 115. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 115. (1312.) SZÁM | 1972. MÁJUS 16. KEDD­I ÁRA 30 BANI Nemcsak a kultúrnövények, a gyomok is nőnek MOST DŐL EL A TERMÉS SORSA — Mindenkinek a mezőn a helye — JÓL JÖTT .A TÍZNAPOS E­­SŐ. De ez nemcsak a kultúrnö­vényeknek, a gyomoknak is hasz­nált. Kézenfekvő tehát, hogy e­­zekben a napokban a legfonto­sabb teendő a növényápolás. Te­kintve, hogy a meteorológusok továbbra is változékony időjárás­sal biztatnak, minden egyes perc kiesés óriási károkat okozhat. [Végsősoron ezekben a napokban dől el a termés sorsa. Ha most nem sikerül megállítani a gyo­mok támadását, a lemaradás vég­zetes lehet. Hisz jelen pillanat­ban sem vélekedhetünk derűlá­tóan a növényápolás megyei helyzetéről. Amint a megyei igaz­gatósághoz érkezett jelentések­ből is kitűnik, jónéhány terme­lőszövetkezetünkben még meg sem kezdték a növényápolást. Kezdjük talán a cukorrépával. Megyénkben az első kapálást 65 százalékban végezték el a gazda­ságok. S ez jórészt az Udvarhely környékieknek tulajdonítható. Ebben a zónában az 1074 hektár­ból 1009-en elvégezték a cukor­répa első kapálását, jónéhány gazdaságban pedig a másodikhoz is hozzákezdtek. A megyében a Cukorrépával bevetett területnek 15 százalékát kapálták meg má­sodszor. De hogy is lenne jobb a helyzet, amikor , a csíki misz­­ek némelyikében még az első ka­pálás sem kezdődött meg. Jenő­­falva, Csíkszentlélek semmit, Tusnád a 137 hektárból 5-ön, Csikpálfalva a 45-ből szintén 5- ön végezte el az első kapálást. A lemaradás semmivel sem indo­kolható, mert ellenpéldával is szolgálhatunk. Csíkszentmárton száz százalékban befejezte az el­ső, s hozzákezdett a másodszori kapáláshoz is. A cukorrépa ápo­lás aggasztó helyzetét tetézi a burgonyakapálás még aggasztóbb üteme. Megyei szinten az összte­rület 30 százalékát kapálták meg először. Főként a gyergyói gaz­daságok járnak elől, ha beszél­hetünk jelen pillanatban ilyesmi­ről. A fenti helyzet ismeretében és tekintettel az előrehaladott idő­szakra, senki számára sem lehet közömbös az idei termés sorsa. Szükséges az összes erők mozgó­sítása. Amint azt a mezőgazdasá­gi igazgatóság szakemberei is el­mondták, minden percet, órát fel kell használni a növényápolásra. Amelyik pillanatban a talaj meg­bírja a gyalogosokat, azonnal folytatni kell a kapálást. Ha vegyszer van, pillanatig sem sza­bad késlekedni a kiszórásával. Ha elfogy a vegyszer, igénybe kell venni minden gépi és kézi­ erőt. A vezetőtanácsoknak, köz­ségi néptanácsoknak kötelességük mozgósítani a falvak minden la­kóját, kicsitől nagyig,, a terme­lőszövetkezeti tagoktól az állami alkalmazottakig. Az ingázókat is beleértve, ezekben a napokban minden egyes falusi dolgozónak mezőn a helye. A fogyasztási szövetkezetek egységeinek óra­rendjét is a mezőgazdasági mun­kálatok sürgősségének kell alá­rendelni. Ugyanakkor nem sza­bad megfeledkezni a földterület száz százalékos kihasználásáról sem. A kedvező időjárást kihasz­nálva, késlekedés nélkül be kell vetni a kárt szenvedett területe­ket, egészében teljesíteni kell a pótvetési tervet. Minden négy­zetméternyi helyet, megkezdve a szérűkkel, s folytatva a burgo­nyatárolók, helyével, a földterüle­tek végén lévő helyekkel, a fö­lösleges mezei utakkal (amelyek­nek szélessége nem haladhatja meg a hat métert), ha nincs más lehetőség, zöldtakarmány ter­mesztésére kell felhasználni. Lé­nyeg, hogy tenyérnyi föld se ma­radjon bevetetlen. Minden elvesztegetett perc, té­továzás milliós veszteségeket o­­kozhat. Szükséges az összes erők maximális mozgósítása. A gyo­mok nem várnak. Körültekintő, jó szervezésre, odaadó munkára van szükség. S amint azt néhány termelőszövetkezet példája bizo­nyítja, az eredmény sem marad el. KIS ISTVÁN K­ orai lenne még a sikert dobra verni. A megyei szakigazgatóság vezetői­nek optimizmusa viszont még­is megalapozott. Emlékezet óta nem sikerült a vidé­ken a len­vetését, az idei évhez hasonló feltételek között megol­dani. A múltidő használata ter­mészetesen feltételes. Igaz u­­gyan, hogy a 4 700 hektárt meg­haladó előirányzat, nagyobbik fe­lén már zöldell a len, van vi­szont még vetnivaló is. A terv szerint is és terven felül mégin­­kább. (Ha pontosan nem is lehet tudni, de tény : néhány gazdaság­ban a kipusztult őszivetések, il­letve takarmánynövények kisebb hányadát rostnövénytermesztés­sel pótolják). Dehát a lennél még nem is késett el a vetést zá­­ró jegyzőköny összeállításának órája. A gyakorlatoknak megfe­lelően sokévi átlagban is meg­bízható hozamot adott a májusi vetés is és az idén az utóbbi napok teljesítményét jól ki­egyensúlyozza a koraibb vetés. Minden ok meglenne tehát a bizakodásra. Az idei év viszont valami újszerű folytatást köve­tel. Nem lehet, nem szabad a lent vetés után a nyüvésig ma­gára hagyni. A gyomok itt-ott máris megmutatták, hogy jól fel­találják magukat a len között. Ez a társasélet viszont betakarí­táskor komoly összegbe kerül. Ismeretes, hogy a­­tél folyamán foganatosított intézkedések alap­ján a jen felvásárlási árának emelésekor mindenekelőtt a ki­váló minőségű nyersanyagot fi­zetik meg s e kategóriáknál tör­tént az áraknál számottevő „ug­rás“. Ugorni kellene tehát azok­nak is, akik a lent gondozzák. Az idén az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a 2,4-D-ből bő­ven van. Talán még tartalékok is képződnek. Különösen akkor, ha az előző évekhez hasonlóan a szövetkezetek a lent kifelejtik a számításból. Márpedig a vegy­szerek kiutalásánál is gondoltak erre. Cselekedni is kell tehát annak érdekében, hogy a gyo­­mosodást megelőzzék és leküzd­jék. Ha ez sikerül és miért ne sikerülne, nos, akkor nem csak a gépi betakarítás lehető­ségeit teremtik meg, ami­ szin­tén döntő fontosságú, hanem a kedvező értékesítést is. A megye megközelítőleg ötezer hektárt képviselő vetésterülete komoly nyersanyagbázis lehet. S ha a feldolgozó és termelő kapcsola­tát említettük, alighanem reális az az igény is, hogy a gyár töb­bet tegyen, ahogyan a szakigaz­gatóságnál megfogalmazták, pro­­pagandistája legyen a kémizálás nyújtotta lehetőségek alkalmazá­sának. Mert bármennyire igaz, hogy szövetkezeti érdek is az, hogy tiszta len teremjen, a gaz­daságok érdeke, hogy a legma­­gasabb kategória kedvezményeit élvezhessék, azért a gyár számá­ra sem lehet közömbös, milyen nyersanyag kerül a raktárakba. Az idéntől kezdve a korán betaka­rított lent külön felárral jutal­mazzák. Akik a napodban ve­tettek lent, már nem számíthat­nak erre a kedvezményre. A gondos növényápolás viszont pó­tolhatja és kell is hogy pótolja a kiesést... FLÓRA GÁBOR M­inden falunak megvan­nak a bölcs öregei, a­­kiknek szava súlyos az ottani nép előtt, akiknek keze aranyat ér, beszédükre, véle­ményükre figyelmez a község. Valahogy mindig ilyennek képzeltem el, mint ahogy a valóságban ilyen is — Felső­­sófalván a 70-ik életévét ta­posó Kovács Mózes, Mózsi bá­csi. Ismerik a faluban, de az ezermester híre elhagyta Só­falva határát is. Egész életé­ben fúrt-faragott — minden­tudó székelyember ő — isme­ri az asztalos szakmát, ács is ha kell, a messze környék nála javítja az ingaórákat, s merő kedvtelésből csil­lárokat, éjjeli lámpákat farag, de ha szükség, a hagyományos sóvidéki szé­kelykapu díszei is kikereked­ Dolgos hétköz­napok­ nek vésői alól. Mondom, ezer­mester, kezében ott vibrál az értelem, csoda-e, ha a falu beszél róla, Ész Mózsit em­leget, s e névkeresztelőben benne van az elismerés is. Öregember, nem vénember, mondja, és korát meghazudto­ló fiatalsággal tesz-vesz min­dig a ház körül. Szombaton­ként a helybeli iskola gya­korlati oktatását irányítja, s jut erő a normázásra is, a legnagyobb munkaidőben a mezőre is kimegy dolgozni (évekig az mtsz vezetőtaná­csának tagja volt). 1927-ben a gyergyói Fűrészgyárban dolgozik, ott tanulja meg sza­badidejében az órásmestersé­get, később, 1940-től a paraj­éi sóbánya bányásza — 14 évig. Aztán megint ván­dorbotot vesz a ke­zébe — pedig már idősebb ember, de hívták erősen, se­gítsen a tudásával. „A fúró­szondások mellé szegődtem, összejártuk az országot, Ka­­ránsebes, Marosújvár, Slati­na, Piteşti, Buzău, Bukarest — mi voltunk a jó mesterem­berek“. S közben 5 gyereket neveltek fel, a fiúk közül a legnagyobb s legkisebb agrár­mérnök, a középső bányász. Mondhatni röviden ennyi az élete Mózsi bácsinak. De­hát a szűkszavú felsorolás el­mondhat-e mindent ? A fa­lu sorsáért is törődő ember életét, hosszú küszködését, többet-jobbat akarását. In­kább egy jellemző esetet mon­danék el, éppen negyvenöt éve történt. Huszonöt fiatal falusi le­gény gondolt egy nagyot, és elhatározták , márpedig ők megtanulnak zenélni. De nem volt se hangszer, sem tanító­­mester. Nosza segítettek ma­gukon. Mind a huszonöten „koponyánként“ összeadtak három-három ezer lejt (nagy pénz volt akkoriban is) és egy egész „rezesbanda“ fel­szerelést hozattak külföldről. És került, aki megtanítsa ő­­ket a hangjegyekre, a kottá­ra. A szomszédos községből hozattak mestert , sorba jártak érte szekérrel, s fizet­ték az órákat, míg pódiumra állhatott a híres fúvószene­kar. Azóta többszázszor volt muzsikától hangos a község, de hát az elmúlt évtizedek megritkították a lelkes zene­kedvelők sorait. Nemrég — május elsején ,— már csak ki­lencen léptek színpadra, s fújták öregen, de nem örege­sen. Mózsi bácsi, aki egyik szer­vezője volt a hajdani zene­karnak nem is egyszer fakadt ki kesernyésen: nincs utánpótlás, a mostani fiatalok közül keve­sen akarnak zenélni, pedig hangszer is lenne, s tanítanák ők is szívesen, csak lenne kit! Szeszélyesen csapong a be­szédtéma : család, unokák, műhely, iskolai gyakorlat, mtsz. Mózsi bácsinak mindenhez van egy-egy szűkszavú meg­jegyzése . Aztán elmondja, hogy újra székely kapu­fara­gásra indul, egy messze sza­kadt „udvarhelyszéki“ isme­rősnek, eltréfáljuk a kakuk­­kos órát is, megrendelésre bi­­belődte össze, de a kakukk­szó még nem ébresztette, ösz­tönözte fizetésre a megrende­lőt... Becsületes, eszes ember, hallom vissza később egyik falujabelijének a véleményét Mózsi bácsiról, aki mindig ott van, ahol okos tanácsra van szükség, ahol a szépet, jót felpártolni kell, a hagyo­mányokat, a népi faragást, a népi zenét. Nemcsak , szavak­kal, a hétköznapok munkájá­val is. BÁLINT ANDRÁS Emlékünnepség Gyergyószentmiklóson Hétfőn délután a gyergyó­­szentmiklósi Salamon Ernő líce­um dísztermében bensőséges han­gulatú ünnepség keretei között emlékeztek meg a nagy munkás­­költő, a táj fia, hatvanadik szü­­letésenapjáról. Az ünnepi rendez­vényen jelen volt Szekeres Sán­dor elvtárs, az RKP Hargita me­gyei bizottságának titkára, Jakab Imre elvtárs, az RKP Gyergyó­­szentmiklós városi bizottsága el­ső titkára, polgármester, Antal Imre tanár, a Magyar Nemzeti­ségű Dolgozók Hargita megyei Tanácsának elnöke és Bucur Ni­­colae, a Hargita megyei Szocia­lista Művelődési és Nevelésügyi Bizottság alelnöke. Meghívott vendégként részt vett a megem­lékező ünnepségen Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője és Cornel Pogăceanu, a Marosvá­sárhelyen megjelenő Vatra című folyóirat szerkesztője. Jelen vol­tak a helyi sajtó képviselői, va­lamint a román televízió magyar adásának képviselői, nagyszámú dolgozó, szülők, a város tanuló­­ifjúságának képviselői. A megemlékező ünnepség ke­retében Jakab Imre elvtárs meg­nyitó beszédében Salamon Ernő életét és munkásságát, a mun­kásmozgalomhoz és népéhez, a táj dolgozóihoz való elkötele­zettségét elevenítette fel, élő pél­daként állítva a költőt a tanuló­­ifjúság elé. Ezt követően Vargancsik Jó­zsef, a párt régi harcosa beszélt Salamon Ernőhöz fűződő barátsá­gáról, majd Cornel Pogăceanu és Hajdú Győző tisztelgett a nagy munkásköltő emléke előtt. A megemlékező beszédek el­hangzása után a líceum tanulói irodalmi összeállítással tiszteleg­tek a város fia, Salamon Ernő emléke előtt, melynek keretében, a líceum dalcsoportja és szava­lókórusa, versmondók közremű­ködésével, Salamon Ernő leg­szebb verseit tolmácsolták a hall­gatóságnak. Az emlékünnepély záró mo­mentumaként a líceum pionírjai és iskolásai virágcsokrokat he­lyeztek el a költő szobránál. (Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs látogatása Turnu Severinben Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, az Államtanács elnöke, fele­ségével, Elena Ceauşescu elvtárs­nővel együtt hétfő reggel Turnu Severinbe utazott, hogy részt ve­gyen a vaskapui hidro­energeti­­kai és hajózási rendszer hivatalos­­ felavatásán. Nicolae Ceauşescu elvtársat a következő elvtársak kísérték el: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke a felesé­gével, Emil Bodnaraş, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke, Paul Nicu­­lescu-Mizil, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Miniszter­tanács alelnöke, Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagja, az RSZÁSZ Központi Ta­nácsának elnöke, Emil Drăgănes­­cu, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács alelnöke, a román—jugosz­láv gazdasági együttműködési ve­gyesbizottság román elnöke, Şte­fan Andrei, az RKP KB titkára. Az elutazásnál a Băneasa re­pülőtéren jelen voltak a követ­kező elvtársak: Manea Mănescu, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădu­­lescu, Hie Verdeţ, Maxim Ber­­ghianu, Gheorghe Cioară, Florian Dănălache, Fazekas János, Petre, Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Ştefan Voitec feleségükkel, Iosif Banc, Petre Blajovici, Cornel Burtică, Miron Constantinescu, Miu Do­­brescu, Gere Mihály, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Ion Păţan. Ott volt Bozsidar Bukumir­es, Jugoszlávia SZSZK bucureşti-i nagykövetségének tanácsosa fele­ségével és a nagykövetség több tagja. A craiovai repülőtéren a párt­os államvezetőket Constantin Bă­­bălău, az RKP Dolj megyei bi­zottságának első titkára, a me­gyei pártbizottság bürójának, a megyei néptanács végrehajtó bi­zottságának tagjai, párt- és álla­mi aktivisták fogadták. A párt- és államvezetők heli­kopteren folytatták útjukat Tur­nu Severinbe. (Agerpres) A nagy történelmi múltú város ünnepe Turnu Severin, a dicsőséges történelmi múltú város május 15-én, hétfőn ünnepelte okiratok­ban kimutatható­­ fennállásának 1850. évfordulóját. E nagyjelentő­ségű jubileumon ülte meg 90. év­fordulóját országunk egyik leg­nagyobb gépipari vállalata, a helybeli vagongyár is. E nagy ünnepnapon Turnu Se­verin dolgozóinak és Mehedinţi megye más helységei képviselői­nek abban az örömben volt ré­szük, hogy körükben üdvözölhet­ték NICOLAE CEAUŞESCU elv­társat, a Román Kommunista­ Párt főtitkárát, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnökét. A jubileumon Nicolae Ceauşes­cu elvtárssal együtt részt vett E­­lena Ceauşescu elvtársnő, vala­mint­ Ion Gheorghe Maurer elv­társ feleségével, Elena Maurer­­rel, Emil Bodnaraş, Paul Nicu­­lescu-Mizil, Virgil Trofin, Emil Drăgănescu, Ştefan Andrei elv­társ. A párt- és államvezetők külön helikopterekkel érkeztek Turnu Severinbe. A helikopter, amelynek fedél­zetén Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnő, Ion Gheorghe Maurer elvtárs és Ele­na Maurer , elvtársnő utazott, 10:00 órakor szállt le a tömeg nagy üdvrivalgása közepette. A párt- és államvezetők foga­dására megjelentek a következő elvtársak: Traian Dudaş, az RKP Mehedinţi megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács (Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a Drobeta Turnu Severin-i ünnepségek alkalmával sorra került nagygyűlésen elhangzott beszédét lapunk következő számában közöljük. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Turnu Severin municípium dokumentumokkal bizonyított 1850 éves fennállása alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : Egyetlen, szakasz...— A jelen törvényerejű ren­delet keltétől kezdve Turnu Severin municípium neve Drobeta Turnu Severin municípium lesz. NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Drobeta Turnu Severin kitüntetéséről a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatával Drobeta Turnu Severin municípium ősrégi tör­ténetét, az egész nép által a társadalmi felszaba­dulásért és haladásért vívott évszázados harchoz való hozzájárulását, a Román Kommunista Párt vezette illegalitásbeli akciókban, a fegyveres fel­kelésben és a politikai hatalom munkásosztály ál­tali megszerzésében való részvételét méltányolva, továbbá a hazai szocialista társadalom felépítésé­nek és fejlesztésének szolgálatában álló párt- és ál­lami politika megvalósításában való aktív részvé­teléért fennállásának írásos okmány tanúsította 1850. év­fordulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli . Egyetlen szakasz. — Drobeta Turnu Severin municípium megkapja a Románia Szocialista Köz­társaság Csillaga Érdemrend I. fokozatát. NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a Munkaérdemrend L fokozatának adományozásáról a Drobeta Turnu Severin municípiumi Vagongyárnak A szocialista iparosításhoz való rendkívüli hoz­zájárulásáért és a Drobeta Turnu Severin muni­cípiumi Vagongyár munkakollektívájának a hazai szocializmus építésében való aktív részvételéért, a gyár megszakítás nélküli tevékenységének 90. év­fordulója alkalmából Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsa elrendeli. Egyetlen szakasz : — A Munkaérdemrend I. fo­kozatát adományozza a Drobeta Turnu Severin municípiumi vagongyárnak. NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET • A Szocialista Munka Hőse cím odaítéléséről A Drobeta Turnu Severin municípiumi Vagon­gyár megszakítás nélküli tevékenységének 90. év­fordulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : Egyetlen szakasz. — A munkában szerzett ki­váló érdemekért, a Drobeta Turnu Severin mu­nicípiumi Vagongyár fejlesztéséhez való egyéni hoz­zájárulásért s az évenkénti tervfeladatok teljesíté­séért a Szocialista Munka Hőse címet és a Sarló és Kalapács aranyérmet adományozza a következő elvtársaknak : Dumitru M. Dumitrescu — géplakatos, a Va­gongyár mestere Gheorghe A. Zaharia — gépszerelő lakatos NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke HÍREK ESEMÉNYEK - HÍREK­ ­ Salamon Ernő emlékére. Szom­baton délután szavalóversenyt rendez­tek a gyergyói Salamon Ernő líceumban, a már­tír költő, Salamon Er­nő születésének 60. év­fordulója tiszteletére. A rendezvényen a me­gye középiskolás sza­­valói vettek részt. A három első díjat Ker­eső Attila, Parászka Miklós­­ (Gyergyószent­­miklós) és Secăreanu Teodora (Csíkszeredai 2-es számú líceum), a két másodikat Szigeti Ella (székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceum) és Barta Levente (székely­­udvarhelyi szakiskola), a két harmadikat pe­dig Balázs Piroska (székelyudvarhelyi Lí­ceum), és Molnár Má­ria (gyergyóditrói lí­ceum) nyerték. 2 Kerékasztal. Az elmúlt napokban a székelyudvarhelyi municípiumi KISZ bi­zottság Minden ifjú szakember műszaki al­kotó címmel érdekes ke­rekasztal értekezletet tartott, amelyre meg­hívták a város külön­böző üzemeinek fiatal szakembereit, munkáso­kat technikusokat, mér­­­nököket- Megvitatták a szakmai továbbképzés, az újítások számos vo­natkozásait. 3 Képzőművészeti kiállítás. Május 14-én újabb kép­zőművészeti kiállítás nyílt a székelyudvar­helyi művelődési ház­ban­ Ezúttal Fodor Nagy Éva grafikai munkáit tekintheti meg a közönség. a Múzeumigazgatók tanácskozása. Az elmúlt hét végén hasznos tanácskozásra került sor Székelyke­­resztúron a megyei Szocialista Nevelési Művelődési Tanács n­dezésében, amelyro­vatalosak voltak a r­gye múzeumigazga Az eszmecserén szí­rai problémákat láttak, beszéltek me­g a­ városi új­ság­ra hasznos és kellen rándulást szervez résztvevő negyven ránduló megyei. Székelyudvarhely rosát, ellátogatott bán Balázs és­­ Áron síremlék majd Szovátát­­ fel.

Next