Hargita, 1972. május (5. évfolyam, 104-128. szám)
1972-05-16 / 115. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 115. (1312.) SZÁM | 1972. MÁJUS 16. KEDDI ÁRA 30 BANI Nemcsak a kultúrnövények, a gyomok is nőnek MOST DŐL EL A TERMÉS SORSA — Mindenkinek a mezőn a helye — JÓL JÖTT .A TÍZNAPOS ESŐ. De ez nemcsak a kultúrnövényeknek, a gyomoknak is használt. Kézenfekvő tehát, hogy ezekben a napokban a legfontosabb teendő a növényápolás. Tekintve, hogy a meteorológusok továbbra is változékony időjárással biztatnak, minden egyes perc kiesés óriási károkat okozhat. [Végsősoron ezekben a napokban dől el a termés sorsa. Ha most nem sikerül megállítani a gyomok támadását, a lemaradás végzetes lehet. Hisz jelen pillanatban sem vélekedhetünk derűlátóan a növényápolás megyei helyzetéről. Amint a megyei igazgatósághoz érkezett jelentésekből is kitűnik, jónéhány termelőszövetkezetünkben még meg sem kezdték a növényápolást. Kezdjük talán a cukorrépával. Megyénkben az első kapálást 65 százalékban végezték el a gazdaságok. S ez jórészt az Udvarhely környékieknek tulajdonítható. Ebben a zónában az 1074 hektárból 1009-en elvégezték a cukorrépa első kapálását, jónéhány gazdaságban pedig a másodikhoz is hozzákezdtek. A megyében a Cukorrépával bevetett területnek 15 százalékát kapálták meg másodszor. De hogy is lenne jobb a helyzet, amikor , a csíki miszek némelyikében még az első kapálás sem kezdődött meg. Jenőfalva, Csíkszentlélek semmit, Tusnád a 137 hektárból 5-ön, Csikpálfalva a 45-ből szintén 5- ön végezte el az első kapálást. A lemaradás semmivel sem indokolható, mert ellenpéldával is szolgálhatunk. Csíkszentmárton száz százalékban befejezte az első, s hozzákezdett a másodszori kapáláshoz is. A cukorrépa ápolás aggasztó helyzetét tetézi a burgonyakapálás még aggasztóbb üteme. Megyei szinten az összterület 30 százalékát kapálták meg először. Főként a gyergyói gazdaságok járnak elől, ha beszélhetünk jelen pillanatban ilyesmiről. A fenti helyzet ismeretében és tekintettel az előrehaladott időszakra, senki számára sem lehet közömbös az idei termés sorsa. Szükséges az összes erők mozgósítása. Amint azt a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei is elmondták, minden percet, órát fel kell használni a növényápolásra. Amelyik pillanatban a talaj megbírja a gyalogosokat, azonnal folytatni kell a kapálást. Ha vegyszer van, pillanatig sem szabad késlekedni a kiszórásával. Ha elfogy a vegyszer, igénybe kell venni minden gépi és kézi erőt. A vezetőtanácsoknak, községi néptanácsoknak kötelességük mozgósítani a falvak minden lakóját, kicsitől nagyig,, a termelőszövetkezeti tagoktól az állami alkalmazottakig. Az ingázókat is beleértve, ezekben a napokban minden egyes falusi dolgozónak mezőn a helye. A fogyasztási szövetkezetek egységeinek órarendjét is a mezőgazdasági munkálatok sürgősségének kell alárendelni. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a földterület száz százalékos kihasználásáról sem. A kedvező időjárást kihasználva, késlekedés nélkül be kell vetni a kárt szenvedett területeket, egészében teljesíteni kell a pótvetési tervet. Minden négyzetméternyi helyet, megkezdve a szérűkkel, s folytatva a burgonyatárolók, helyével, a földterületek végén lévő helyekkel, a fölösleges mezei utakkal (amelyeknek szélessége nem haladhatja meg a hat métert), ha nincs más lehetőség, zöldtakarmány termesztésére kell felhasználni. Lényeg, hogy tenyérnyi föld se maradjon bevetetlen. Minden elvesztegetett perc, tétovázás milliós veszteségeket okozhat. Szükséges az összes erők maximális mozgósítása. A gyomok nem várnak. Körültekintő, jó szervezésre, odaadó munkára van szükség. S amint azt néhány termelőszövetkezet példája bizonyítja, az eredmény sem marad el. KIS ISTVÁN K orai lenne még a sikert dobra verni. A megyei szakigazgatóság vezetőinek optimizmusa viszont mégis megalapozott. Emlékezet óta nem sikerült a vidéken a lenvetését, az idei évhez hasonló feltételek között megoldani. A múltidő használata természetesen feltételes. Igaz ugyan, hogy a 4 700 hektárt meghaladó előirányzat, nagyobbik felén már zöldell a len, van viszont még vetnivaló is. A terv szerint is és terven felül méginkább. (Ha pontosan nem is lehet tudni, de tény : néhány gazdaságban a kipusztult őszivetések, illetve takarmánynövények kisebb hányadát rostnövénytermesztéssel pótolják). Dehát a lennél még nem is késett el a vetést záró jegyzőköny összeállításának órája. A gyakorlatoknak megfelelően sokévi átlagban is megbízható hozamot adott a májusi vetés is és az idén az utóbbi napok teljesítményét jól kiegyensúlyozza a koraibb vetés. Minden ok meglenne tehát a bizakodásra. Az idei év viszont valami újszerű folytatást követel. Nem lehet, nem szabad a lent vetés után a nyüvésig magára hagyni. A gyomok itt-ott máris megmutatták, hogy jól feltalálják magukat a len között. Ez a társasélet viszont betakarításkor komoly összegbe kerül. Ismeretes, hogy atél folyamán foganatosított intézkedések alapján a jen felvásárlási árának emelésekor mindenekelőtt a kiváló minőségű nyersanyagot fizetik meg s e kategóriáknál történt az áraknál számottevő „ugrás“. Ugorni kellene tehát azoknak is, akik a lent gondozzák. Az idén az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a 2,4-D-ből bőven van. Talán még tartalékok is képződnek. Különösen akkor, ha az előző évekhez hasonlóan a szövetkezetek a lent kifelejtik a számításból. Márpedig a vegyszerek kiutalásánál is gondoltak erre. Cselekedni is kell tehát annak érdekében, hogy a gyomosodást megelőzzék és leküzdjék. Ha ez sikerül és miért ne sikerülne, nos, akkor nem csak a gépi betakarítás lehetőségeit teremtik meg, ami szintén döntő fontosságú, hanem a kedvező értékesítést is. A megye megközelítőleg ötezer hektárt képviselő vetésterülete komoly nyersanyagbázis lehet. S ha a feldolgozó és termelő kapcsolatát említettük, alighanem reális az az igény is, hogy a gyár többet tegyen, ahogyan a szakigazgatóságnál megfogalmazták, propagandistája legyen a kémizálás nyújtotta lehetőségek alkalmazásának. Mert bármennyire igaz, hogy szövetkezeti érdek is az, hogy tiszta len teremjen, a gazdaságok érdeke, hogy a legmagasabb kategória kedvezményeit élvezhessék, azért a gyár számára sem lehet közömbös, milyen nyersanyag kerül a raktárakba. Az idéntől kezdve a korán betakarított lent külön felárral jutalmazzák. Akik a napodban vetettek lent, már nem számíthatnak erre a kedvezményre. A gondos növényápolás viszont pótolhatja és kell is hogy pótolja a kiesést... FLÓRA GÁBOR Minden falunak megvannak a bölcs öregei, akiknek szava súlyos az ottani nép előtt, akiknek keze aranyat ér, beszédükre, véleményükre figyelmez a község. Valahogy mindig ilyennek képzeltem el, mint ahogy a valóságban ilyen is — Felsősófalván a 70-ik életévét taposó Kovács Mózes, Mózsi bácsi. Ismerik a faluban, de az ezermester híre elhagyta Sófalva határát is. Egész életében fúrt-faragott — mindentudó székelyember ő — ismeri az asztalos szakmát, ács is ha kell, a messze környék nála javítja az ingaórákat, s merő kedvtelésből csillárokat, éjjeli lámpákat farag, de ha szükség, a hagyományos sóvidéki székelykapu díszei is kikereked Dolgos hétköznapok nek vésői alól. Mondom, ezermester, kezében ott vibrál az értelem, csoda-e, ha a falu beszél róla, Ész Mózsit emleget, s e névkeresztelőben benne van az elismerés is. Öregember, nem vénember, mondja, és korát meghazudtoló fiatalsággal tesz-vesz mindig a ház körül. Szombatonként a helybeli iskola gyakorlati oktatását irányítja, s jut erő a normázásra is, a legnagyobb munkaidőben a mezőre is kimegy dolgozni (évekig az mtsz vezetőtanácsának tagja volt). 1927-ben a gyergyói Fűrészgyárban dolgozik, ott tanulja meg szabadidejében az órásmesterséget, később, 1940-től a parajéi sóbánya bányásza — 14 évig. Aztán megint vándorbotot vesz a kezébe — pedig már idősebb ember, de hívták erősen, segítsen a tudásával. „A fúrószondások mellé szegődtem, összejártuk az országot, Karánsebes, Marosújvár, Slatina, Piteşti, Buzău, Bukarest — mi voltunk a jó mesteremberek“. S közben 5 gyereket neveltek fel, a fiúk közül a legnagyobb s legkisebb agrármérnök, a középső bányász. Mondhatni röviden ennyi az élete Mózsi bácsinak. Dehát a szűkszavú felsorolás elmondhat-e mindent ? A falu sorsáért is törődő ember életét, hosszú küszködését, többet-jobbat akarását. Inkább egy jellemző esetet mondanék el, éppen negyvenöt éve történt. Huszonöt fiatal falusi legény gondolt egy nagyot, és elhatározták , márpedig ők megtanulnak zenélni. De nem volt se hangszer, sem tanítómester. Nosza segítettek magukon. Mind a huszonöten „koponyánként“ összeadtak három-három ezer lejt (nagy pénz volt akkoriban is) és egy egész „rezesbanda“ felszerelést hozattak külföldről. És került, aki megtanítsa őket a hangjegyekre, a kottára. A szomszédos községből hozattak mestert , sorba jártak érte szekérrel, s fizették az órákat, míg pódiumra állhatott a híres fúvószenekar. Azóta többszázszor volt muzsikától hangos a község, de hát az elmúlt évtizedek megritkították a lelkes zenekedvelők sorait. Nemrég — május elsején ,— már csak kilencen léptek színpadra, s fújták öregen, de nem öregesen. Mózsi bácsi, aki egyik szervezője volt a hajdani zenekarnak nem is egyszer fakadt ki kesernyésen: nincs utánpótlás, a mostani fiatalok közül kevesen akarnak zenélni, pedig hangszer is lenne, s tanítanák ők is szívesen, csak lenne kit! Szeszélyesen csapong a beszédtéma : család, unokák, műhely, iskolai gyakorlat, mtsz. Mózsi bácsinak mindenhez van egy-egy szűkszavú megjegyzése . Aztán elmondja, hogy újra székely kapufaragásra indul, egy messze szakadt „udvarhelyszéki“ ismerősnek, eltréfáljuk a kakukkos órát is, megrendelésre bibelődte össze, de a kakukkszó még nem ébresztette, ösztönözte fizetésre a megrendelőt... Becsületes, eszes ember, hallom vissza később egyik falujabelijének a véleményét Mózsi bácsiról, aki mindig ott van, ahol okos tanácsra van szükség, ahol a szépet, jót felpártolni kell, a hagyományokat, a népi faragást, a népi zenét. Nemcsak , szavakkal, a hétköznapok munkájával is. BÁLINT ANDRÁS Emlékünnepség Gyergyószentmiklóson Hétfőn délután a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő líceum dísztermében bensőséges hangulatú ünnepség keretei között emlékeztek meg a nagy munkásköltő, a táj fia, hatvanadik születésenapjáról. Az ünnepi rendezvényen jelen volt Szekeres Sándor elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára, Jakab Imre elvtárs, az RKP Gyergyószentmiklós városi bizottsága első titkára, polgármester, Antal Imre tanár, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Hargita megyei Tanácsának elnöke és Bucur Nicolae, a Hargita megyei Szocialista Művelődési és Nevelésügyi Bizottság alelnöke. Meghívott vendégként részt vett a megemlékező ünnepségen Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője és Cornel Pogăceanu, a Marosvásárhelyen megjelenő Vatra című folyóirat szerkesztője. Jelen voltak a helyi sajtó képviselői, valamint a román televízió magyar adásának képviselői, nagyszámú dolgozó, szülők, a város tanulóifjúságának képviselői. A megemlékező ünnepség keretében Jakab Imre elvtárs megnyitó beszédében Salamon Ernő életét és munkásságát, a munkásmozgalomhoz és népéhez, a táj dolgozóihoz való elkötelezettségét elevenítette fel, élő példaként állítva a költőt a tanulóifjúság elé. Ezt követően Vargancsik József, a párt régi harcosa beszélt Salamon Ernőhöz fűződő barátságáról, majd Cornel Pogăceanu és Hajdú Győző tisztelgett a nagy munkásköltő emléke előtt. A megemlékező beszédek elhangzása után a líceum tanulói irodalmi összeállítással tisztelegtek a város fia, Salamon Ernő emléke előtt, melynek keretében, a líceum dalcsoportja és szavalókórusa, versmondók közreműködésével, Salamon Ernő legszebb verseit tolmácsolták a hallgatóságnak. Az emlékünnepély záró momentumaként a líceum pionírjai és iskolásai virágcsokrokat helyeztek el a költő szobránál. (Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs látogatása Turnu Severinben Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, feleségével, Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt hétfő reggel Turnu Severinbe utazott, hogy részt vegyen a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer hivatalos felavatásán. Nicolae Ceauşescu elvtársat a következő elvtársak kísérték el: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke a feleségével, Emil Bodnaraş, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az Államtanács alelnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnöke, Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke, Emil Drăgănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a román—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Ştefan Andrei, az RKP KB titkára. Az elutazásnál a Băneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Manea Mănescu, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Hie Verdeţ, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Florian Dănălache, Fazekas János, Petre, Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Ştefan Voitec feleségükkel, Iosif Banc, Petre Blajovici, Cornel Burtică, Miron Constantinescu, Miu Dobrescu, Gere Mihály, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Ion Păţan. Ott volt Bozsidar Bukumires, Jugoszlávia SZSZK bucureşti-i nagykövetségének tanácsosa feleségével és a nagykövetség több tagja. A craiovai repülőtéren a pártos államvezetőket Constantin Băbălău, az RKP Dolj megyei bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság bürójának, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, párt- és állami aktivisták fogadták. A párt- és államvezetők helikopteren folytatták útjukat Turnu Severinbe. (Agerpres) A nagy történelmi múltú város ünnepe Turnu Severin, a dicsőséges történelmi múltú város május 15-én, hétfőn ünnepelte okiratokban kimutatható fennállásának 1850. évfordulóját. E nagyjelentőségű jubileumon ülte meg 90. évfordulóját országunk egyik legnagyobb gépipari vállalata, a helybeli vagongyár is. E nagy ünnepnapon Turnu Severin dolgozóinak és Mehedinţi megye más helységei képviselőinek abban az örömben volt részük, hogy körükben üdvözölhették NICOLAE CEAUŞESCU elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét. A jubileumon Nicolae Ceauşescu elvtárssal együtt részt vett Elena Ceauşescu elvtársnő, valamint Ion Gheorghe Maurer elvtárs feleségével, Elena Maurerrel, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Emil Drăgănescu, Ştefan Andrei elvtárs. A párt- és államvezetők külön helikopterekkel érkeztek Turnu Severinbe. A helikopter, amelynek fedélzetén Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnő, Ion Gheorghe Maurer elvtárs és Elena Maurer , elvtársnő utazott, 10:00 órakor szállt le a tömeg nagy üdvrivalgása közepette. A párt- és államvezetők fogadására megjelentek a következő elvtársak: Traian Dudaş, az RKP Mehedinţi megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács (Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a Drobeta Turnu Severin-i ünnepségek alkalmával sorra került nagygyűlésen elhangzott beszédét lapunk következő számában közöljük. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Turnu Severin municípium dokumentumokkal bizonyított 1850 éves fennállása alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : Egyetlen, szakasz...— A jelen törvényerejű rendelet keltétől kezdve Turnu Severin municípium neve Drobeta Turnu Severin municípium lesz. NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Drobeta Turnu Severin kitüntetéséről a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatával Drobeta Turnu Severin municípium ősrégi történetét, az egész nép által a társadalmi felszabadulásért és haladásért vívott évszázados harchoz való hozzájárulását, a Román Kommunista Párt vezette illegalitásbeli akciókban, a fegyveres felkelésben és a politikai hatalom munkásosztály általi megszerzésében való részvételét méltányolva, továbbá a hazai szocialista társadalom felépítésének és fejlesztésének szolgálatában álló párt- és állami politika megvalósításában való aktív részvételéért fennállásának írásos okmány tanúsította 1850. évfordulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli . Egyetlen szakasz. — Drobeta Turnu Severin municípium megkapja a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatát. NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a Munkaérdemrend L fokozatának adományozásáról a Drobeta Turnu Severin municípiumi Vagongyárnak A szocialista iparosításhoz való rendkívüli hozzájárulásáért és a Drobeta Turnu Severin municípiumi Vagongyár munkakollektívájának a hazai szocializmus építésében való aktív részvételéért, a gyár megszakítás nélküli tevékenységének 90. évfordulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli. Egyetlen szakasz : — A Munkaérdemrend I. fokozatát adományozza a Drobeta Turnu Severin municípiumi vagongyárnak. NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET • A Szocialista Munka Hőse cím odaítéléséről A Drobeta Turnu Severin municípiumi Vagongyár megszakítás nélküli tevékenységének 90. évfordulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : Egyetlen szakasz. — A munkában szerzett kiváló érdemekért, a Drobeta Turnu Severin municípiumi Vagongyár fejlesztéséhez való egyéni hozzájárulásért s az évenkénti tervfeladatok teljesítéséért a Szocialista Munka Hőse címet és a Sarló és Kalapács aranyérmet adományozza a következő elvtársaknak : Dumitru M. Dumitrescu — géplakatos, a Vagongyár mestere Gheorghe A. Zaharia — gépszerelő lakatos NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke HÍREK ESEMÉNYEK - HÍREK Salamon Ernő emlékére. Szombaton délután szavalóversenyt rendeztek a gyergyói Salamon Ernő líceumban, a mártír költő, Salamon Ernő születésének 60. évfordulója tiszteletére. A rendezvényen a megye középiskolás szavalói vettek részt. A három első díjat Kereső Attila, Parászka Miklós (Gyergyószentmiklós) és Secăreanu Teodora (Csíkszeredai 2-es számú líceum), a két másodikat Szigeti Ella (székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceum) és Barta Levente (székelyudvarhelyi szakiskola), a két harmadikat pedig Balázs Piroska (székelyudvarhelyi Líceum), és Molnár Mária (gyergyóditrói líceum) nyerték. 2 Kerékasztal. Az elmúlt napokban a székelyudvarhelyi municípiumi KISZ bizottság Minden ifjú szakember műszaki alkotó címmel érdekes kerekasztal értekezletet tartott, amelyre meghívták a város különböző üzemeinek fiatal szakembereit, munkásokat technikusokat, mérnököket- Megvitatták a szakmai továbbképzés, az újítások számos vonatkozásait. 3 Képzőművészeti kiállítás. Május 14-én újabb képzőművészeti kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi művelődési házban Ezúttal Fodor Nagy Éva grafikai munkáit tekintheti meg a közönség. a Múzeumigazgatók tanácskozása. Az elmúlt hét végén hasznos tanácskozásra került sor Székelykeresztúron a megyei Szocialista Nevelési Művelődési Tanács ndezésében, amelyrovatalosak voltak a rgye múzeumigazga Az eszmecserén szírai problémákat láttak, beszéltek meg a városi újságra hasznos és kellen rándulást szervez résztvevő negyven ránduló megyei. Székelyudvarhely rosát, ellátogatott bán Balázs és Áron síremlék majd Szovátát fel.