Hargita, 1972. június (5. évfolyam, 129-154. szám)

1972-06-01 / 129. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 129. (1326). SZÁM | 1972. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK | ARA 30 BAN­ Az RKP Országos Konferenciája és a mmmmmmmmtmmmmmammmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamammm­mm köztársaság 25 éves fennállása tiszteletére wamMmmmmmmmmmmmmammmmmmMmmmBmmammammmmsaammmmmmmammamammmmmmmmmmammaaammmmmmmmammmmmmmmamaamammmmmMmmmmmmm Hargita megye magyar és román dolgozóinak szilárd akarata, elhatározása: HATÁRIDŐ ELŐTTTELJESÍTJÜK ÖTÉVES TERVÜNK CÉLKITŰZÉSEIT Élen a kommunistákkal A napokban került sor a Cér­nagyárban a pártaktíva-ülés meg­tartására. Az üzem több mint 2600 dolgo­zója, a municípium valamennyi dolgozója büszke a Cérnagyárra, amely a város iparosodásának egyik pillérét képezi. Ezt beszé­desen igazolja az eddigi eredmé­nyek, fontosabb tervmutatók tel­jesítése is, így az elmúlt négy­havi össztermelési tervüket 10­,6 százalékban teljesítették, túltel­jesítve össztermelési tervüket közel egymillió lejjel, az áru­termelési tervmutatót több mint 2,5 millió lejjel. Az előirány­zott 935 lejes 1000 lej áruter­melésre eső önköltséggel szem­ben 934,05 lejt valósítottak meg. Ennek eredményeként el­ső évnegyedi nyereségtervüket közel 2 500 000 lejjel szárnyal­tuk túl, megtakarítva közel 6 millió lej nyersanyagot. Az Országos Konferen­cia tiszteletére terven felül az árutermelésnél 3 500 000 lejt, a munkatermelékenységnél 800 lejt (alkalmazottanként) fognak megvalósítani terven felül. Az 1000 lej árutermelésre tervezett 955,60 lej önköltséget vállalták, hogy 950 lejre csökkentik. Úgy­szintén a jövedelmezőségnél ter­ven felül, meghaladják az 1 mil­lió lejt. LITASI FERENC, pártaktivista (Folytatás a 3. oldalon) TÁVIRAT A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, NI­COLAE CEAUŞESCU elvtársnak A kommunisták, megyénk összes dolgozói, románok és ma­gyarok, mélységes hazaszeretettől avtatva, új munkasikerek­­kel és azzal a szilárd elhatározással köszöntik az RKP Orszá­gos Konferenciáját, valamint a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját, hogy mindent megtesznek a jelenlegi ötéves terv második éve terv feladatainak teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Ilargita megye ipara, amely az elmúlt években pártunk tu­dományos politikájának és az Ön állandó támogatásának kö­szönhetően — drága Nicolae Ceauşescu elvtárs — hatalmas fej­lődésen ment át és korszerűsödött, ebben az esztendőben is új sikereket ért el előrehaladásának és állandó korszerűsödésének útján : termelési tervét az év első öt hónapjában 5 nappal ha­táridő előtt teljesítette. Megyénk gazdasági egységeinek munkaközösségei, miután minden munkahelyen, minden részlegen felelősséggel elemezték az összes rendelkezésükre álló lehetőségeket és tartalékokat, úgy határoztak, hogy megnövelik egész esztendőre tett vállalá­sukat a szocialista versenyben. Csatlakozva népünk azon nemes erőfeszítéséhez, hogy ha­zánkat a világ fejlett országainak a sorába emelje, vállaljuk, hogy 1972-ben terven felül 90 millió lej értékű árut termelünk, 38 millió lejjel többet eredeti vállalásunknál. A kisipari szövet­kezetek termelési és és szolgáltatási tervüket 15 millió lejjel tel­jesítik túl. Terven felül 1600 tonna öntvényt, 70 tonna koncentrált re­zet, 9 millió lej értékű bútort, 8,9 millió lej értékű textilárut és készruhát, 5000 köbméter fűrészárut és más termékeket adunk. Ugyanakkor többletként a piaci alapnak 20 millió lej érté­kű árut szállítunk, exportra pedig 2,5 millió lej értékű terméket. A gazdasági tevékenység hatékonyságának állandó fokozá­sával az évi jövedelmi tervet 10 millió lejjel haladjuk túl. A beruházások terén 5 létesítménynél 15—60 nappal rövi­dítjük le az átadási határidőket, 2 létesítménynél pedig 30—90 nappal hamarabb érjük el a tervezett paramétereket. Biztosítjuk a Román Kommunista Párt Központi Bizottsá­gát, személyesen önt, nag­yrabecsült Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy teljesítjük kommunista és hazafiúi kötelességünket, és erőnket nem kímélve, példásan eleget teszünk pártunk Orszá­gos Konferenciájának és a köztársaság kikiáltása 25. évforduló­jának köszöntésére tett vállalásainknak, minden erőnkkel és te­hetségünkkel hozzájárulunk drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatásának magasztos művéhez. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK BÜROJA Becsülettel veszünk részt a kibontakozó nemes szo­cialista munkaversenyben Lapunk vasárnapi számában beszámoltunk a Csíkszere­dai készruhagyár munkaközösségének újabb terven felüli munkavállalásairól, amelyeket pártunk közelgő Országos Konferenciájának tiszteletére tettek. Nem érdektelen felele­veníteni a lelkes vállalásokat összesítő főbb számadatokat: 6,5 millió lej értékű árutermelés terven felül, az év elején vállalt 1,8 millió lej helyett, amelyből 5,5 millió lejt a konferencia megkezdésének időpontjáig valósítanak meg. Jövedelmi tervüket 413 ezer lejjel teljesítik túl. E számada­tokat szemügyre véve önkéntelenül vetődik fel a kérdés: milyen lehetőségekkel, milyen erőforrásokkal rendelkezik e munkaközösség terven felüli vállalásai teljesítéséhez ? Mindezekről Kedves Mária, a készruhagyár pártbizottságá­nak titkára és Kiss György, a 3-as számú részleg vezetője tájékoztatott bennünket. Kedves Mária: Elöljáróban el szeretném mondani, hogy június 1-én, holnap, megtartjuk az első pártalapszervezeti gyűléseket. Cé­lunk az volna, hogy a terven­­fe­lüli vállalások példás teljesítésé­nek és növelésének további lehe­tőségeit kutassuk fel. Csoporton­ként beszéljük meg tennivalóin­kat, így minden egyes kommu­nista alkalmazottunk aktívan hozzájárul a kezdeményezés si­keréhez. Ezzel párhuzamosan, a szakszervezeti bizottság is fokú­(Folytatás a 3. oldalon) * Szívvel végzett munka Be kell vallanom, kicsit meg­leptek a brassói Nyomdaipari Vállalat Csíkszeredai egysége fe­lelősének, Tőke Andrásnak a szavai, a beszélgetést záró mon­dat : „Az ember nem túloz sem­mit el, ha csak jót mond róla !“ Papp Évát idestova három esztendeje ismerem. Mondhat­nám úgy is, munkatársak va­gyunk: ő a nyomda gépszedője s én az újságíró. Munkatársak vagyunk olyanképpen, hogy nap­ról napra, éjszakáról éjszakára együtt „csináljuk“ a lapot, a Hargitát. És, ha valaki kérdi, biztosan azt mondom, hogyne, nagyon is jól ismerem Papp É­­vát, már hogyne ismerném, e­­gyütt dolgozom... Nagyon jó gépszedő — tolduttam volna hozzá —, az ember szívesen dolgozik együtt vele,... ja, igen, van három gyereke... Még mit is mondjak ? Persze, magánúton végzi a főiskolát, ha nem téve­dek utolsó éves a marosvásár­helyi Pedagógiai Főiskola román —magyar szakán... S ennyi az egész. Hogy milyen ember, ho­gyan tud három gyermeket ne­velni, a cseppet sem könnyű nyomdász munkát hogyan tudja olyan jól elvégezni és mindezek mellett hogyan tud időt és erőt szakítani a főiskola elvégzésére is ? — mondom, ha mindezeket valaki megkérdezte volna tőlem, rá kellett volna jönnöm, hogy bizony nem nagyon ismerem Papp Évát. * Az egységfelelős, a munkatár­sak, a párttitkár szavait hallga­tom. Határozott ember — így az egyik. Fáradhatatlan, ha szükség van rá, és rendkívüli állapotok egy nyomda életében elég gyak­ran adódnak, akár 10—14 órát is képes dolgozni — mondja a másik. Olyat nem tudunk kér­ni tőle, hogy meg ne tegye... Kiváló munkaerő, fegyelmezett ember, jó családanya... Foglal­kozik a fiatalokkal, hogy minél jobban elsajátítsák a szakmát. Kaptunk volt egy kiszuperált szedőgépet, ő pedig, anélkül, hogy valaki mondta volna neki, kérte volna rá, nekiállt és az itt gyakorlatozó diákjainkkal naponta foglalkozott, tanította őket a mesterség csínjára-bín­­jára.. Hallgatom a kollegákat. Őszin­te örömömre szolgál, hogy ősz­,­tatlan a vélemény, mindenikük csak jót mond róla. Az ember­ről, a munkatársról, három gyer­mek édesanyjáról. Lassan összeállt egy ember színekben gazdag portréja. Papp Éva huszonhat éves. Ki­lenc esztendeje ül a szedőgép mellett. Az egykori KISZ-tag, a kitűnően érettségizett fiatal lány az iskolapadból azonnal a sze­dőgép mellé ült. Marosvásárhe­lyen, 1963-ban, 1965-ben párttag KOMMUNISTÁK lett. Az élete a munkahely, a család és a jegyzetfüzet mellett telik. — Ha elvégzem a főiskolát, továbbra is nyomdász maradok. Szeretem, nagyon szeretem ezt a szakmát. Hogy mégis miért tanulok ? Annak idején — ilyen vagy olyan okok miatt nem ta­nulhattam tovább —, most „kár­pótolom magam“. Aztán az az igazság, hogy az iskola, a tanu­lás, tudás, még senkinek sem ár­tott, bárhol is dolgozzon az em­ber, ráfér! Nekem még a szak­mával is egybevág. ... Foglalkoztam, foglalkozom a fiatalokkal ? Szeretem őket, ez a magyarázata. Szeretem, mert lelkesek, ambiciózusok. Jó szak­ember lesz belőlük. Megéri, hogy foglalkozzunk velük, szeressük őket, bízzunk bennük ! — Egy kérdés: nehéz mester­ség a nyomdászkodás, sokszor éjt-napot a gép mellett kell ülni. Hogyan tudja összehangolni a munkát, a három gyermek neve­lését s még a tanulást is ? Van valami titka ennek az egésznek? — Hogyan ? Mit mondjak ? Hát látja minden nap. Semmi titka nincs ennek. Szeretem a családomat, szeretem a szakmá­mat s tanulni is, nyilván azért tanulok, mert szeretem azt is. Amit pedig az ember szeret, ar­ra gondja van, arra mindig jut ideje. Ha kell, a nap „huszon­ötödik“ órájában is !... * Egy ember, akit három éve is­merek, de akit csak most ismer­tem meg igazán. Egy ember, aki­ről mindenki csak jót mond. Munkatársai, felettes szervei egyaránt. Akinek, ha máskor nem, de a nap „huszonötödik“ órájában is jut ereje, ideje a munkára, a tanulásra, a család­ra. Mindenre , amit szeret, a­­mit becsületesen, szívvel-lélek­­kel végez. MOLNOS LAJOS Nicolae Ceauşescu elvtárs látogatása főváros környéki élelmiszeripari egységekben Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke szerda délelőtt Emil Bodnaraş elvtárs, Gheorghe Cioară elvtárs és Angelo Miculescu elvtárs, me­zőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi miniszter kíséretében fő­városkörnyéki hentesáru-, vala­mint zöldség- és gyümölcskon­zervgyárakban tett látogatást. A főtitkár munkalátogatása a Popeşti-Leordeni új ipari övezet­ben kezdődött. Az utóbbi évek­ben a­­fővárosnak ezen a részén új gyárak létesültek: a Danubia­na gumiabroncs-gyár, a Viscofil vállalat, üvegház-komplexum, korszerű hentesáru- és húskon­zerv-gyár. Az elsőként felkeresett hen­tesáru- és húskonzerv-gyár egy része tavaly augusztusban kezd­te meg működését, és jelenleg naponta csaknem 60 tonna ter­méket állít elő. Terv szerint a­­zonban napi 86 tonna a kapaci­tása, s ezt ez év második felében éri el, amikor rátérnek a két, il­letve háromváltásos munkára. Az építők és a megrendelők egyaránt azon vannak, hogy mintegy két hónappal korábban elérjék a tervezett kapacitást. A gyár egyébként országos vi­szonylatban is a legnagyobb a maga nemében. A látogatók, kezdve a nyers­anyagok átvételező telepétől, vé­gigkísérik a korszerű, gépesített technológiai folyamatot, amely­ben csupán a gyártás befejező fázisaiban, a raktározásnál, a kezelésnél, a csomagolásnál van szükség kézi­ munkára. A ven­déglátók tájékoztatják a látoga­tókat a nyersanyagbeszerzésről, a gyártásszervezésről és a kész­termékek forgalmazásáról. A gyárban több mint 60 féle felvá­gott, sonka és egyéb húskészít­mény készül. Az egység szak­embereinek ajánlják, hogy a mennyiségi tervmutatók megva­lósításával egyidejűleg fordítsák a legnagyobb figyelmet a minő­ségre, hogy a­­forgalmazó egysé­gek csak kiváló árukat kapja­nak. Az áruszállító osztályon, ahol a termékeket hűtőkocsikba rak­ják és a kereskedelmi egységek­be továbbítják, véleménycserére kerül sor elsősorban a termékek szállításának módjáról. A párt főtitkára ajánlja az illetékes mi­nisztérium vezetőségének, a je­lenlévő fővárosi kereskedelmi szerveknek és az egység vezető­ségének, vezessék be mielőbb a korszerű és higiénikus konténe­res szállítást, külön-külön ren­delések szerint dolgozva, optima­lizálják az egységek ellátásának ütemét, maximálisan ésszerűsít­sék a munkaerőfelhasználást. Az egység laboratóriumában, a­­hol naponta végzik az eladásra kerülő termékek kémiai és bio­kémiai elemzését, a pártfőtitkár határozottan, leszögezi, hogy a minőségellenőrzés követelménye­it szigorúan be kell tartani. Minthogy a tervező téves el­képzelése bizonyos célszerűtlen építési megoldásokhoz vezetett, bíráló megjegyzések, s egyben javaslatok hangzanak el egyes gyárcsarnokok világításával, a helyiségek funkcionalitásával kapcsolatban. A párt főtitkára a főváros fe­lelős tényezői és a megrende­lők feladataként jelölte meg, dolgozzanak ki átfogó tanul­mányt az egész Popeşti-Leordeni övezet melegvíz- és gőzellátásá­ról: találjanak hatékonyabb, gaz­daságosabb megoldásokat az ipa­ri hőforrások felhasználására. A főváros közelében lévő 30 Decembrie állami mezőgazdasági vállalat hús-, tej-, zöldség- és gyümölcskészítményeket előál­lító segédüzemében — a­látó­ (Folytatás a 4. oldalon) r­u s© imparatura acasa. Jövőnket köszöntjük JÚNIUS 1 — a gyermekek évről évre megújuló és min­dig örök ünnepe. A legfiata­labb nemzedéké, a kisebbek­től a nagy­obbakig, akiket így szólít a közös melegcsengésű szó: gyerekek. Kézenfogva hazafelé tartó pöttömnyi ap­róságok, az első osztályok tág­­ranyílt bámészszeműi, az is­kolapadok birtokosai. Az ész­revétlenül induló örömök, vá­gyak kora, amelyet felnőtt­ként is, sokszor csendes­­nosz­talgiával, fájó emlékezéssel magával visz az ember, meg­őriz, míg körülötte csendesen egymásra hullanak az évek. A gyermekkor szigete örök, ta­lán ezért ilyen egységes, ben­sőséges és egyedülálló az ün­nep. Nézzük a gyerekeket, hallgassuk őket és mindig ta­lálunk tanulnivalót, mi a ta­nító felnőttek, akik sokszor napi rohanásunkkal, ideges­ségünkben legyintve intézzük el apró kérdéseiket, világra csodálkozó szavukat. Pedig mi lehet értékesebb örökség, mint magukkal vinni a kér­dések özönét kiapadhatatlan megismerésvágyuk, gondola­taik forrásaiként ? Gyermekeink— a jövő. Tár­sadalomépítő munkánk célja. A nemzedékváltások, pártunk atyai gondoskodásának ered­ményeként, egyre előbbremu­­tató úton haladnak, amelynek távlatait ismerjük, amelyért mindennap dolgozunk. A gyermeknap épp ezért mind­annyiunk öröme, boldogsága. A gyermeknap­­ nemzet­közi. Minden gyerek napja, azoké is, akiket ajándékokkal várnak és azoké is, akik nem is tudnak róla. A Földön négymilliárd felé tart az em­beriség, sokasodnak a gondok, a legfőbb: a szakadék nem csökken. Százmilliók létkér­dése, ami mások számára in­dulópont: az élelem. Az ünnep sohasem öncélú. A Földet átölelő gyermekmo­solyok beszélnek erről. SZÉKEDI FERENC Megyei szak­­bizottságok alakuló ülése A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Titkársá­gi határozata és az 1972/6. számú törvény alapján a tegnap Csík­szeredában megalakult a megyei tudományos ismeretterjesztő Bi­zottság és a társadalmi ellenőr­zési tevékenységet koordonáló megyei Bizottság, amelyek műkö­dését a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsa irányítja. Az a­­lakuló üléseken elfogadták a bi­zottságok tevékenységi tervét. Ugyancsak a tegnap, a megyei pártbizottság székházában ta­nácskoztak a Szocialista Egység­front városi és községi tanácsai­nak elnökei, amelynek során megbeszélték az RKP KB Tit­kársági Határozatának fontosabb előírásait. hírek,hírek­ ­ Elméleti és gyakorlati to­vábbképzésen vettek részt az ország összes fogyasztá­si szövetkezetei gazdasági válla­latainak kereskedelmi igazgatói. A Slanic Prahován megtartott egyhetes előadássorozat után hét megye képviselői Hargita megye négy fogyasztási szövetkezetében (Madéfalván, Csíkszentdomoko­­son, Vaslábon és Gyergyóújfalu­­ban) a gyakorlatban is felhasznál­ják a tanultakat. Vizsgálódásuk középpontjában a vas- és vegy­ipari cikkeket forgalmazó egysé­gek állnak.­­ A gyermeknapot köszön­tötték. A Csíkszeredai vá­rosi könyvtár gyermekosz­tálya, az 1-es számú általános is­kolával karöltve tegnap délután jól sikerült irodalmi törvényszé­ket tartott. Az általános iskola tanulói jelenetet mutattak be Molnár Ferenc Pál utcai fiúk cí­mű ifjúsági regénye dramatizált változatából, s ezt követően iro­dalmi törvényszék jellegű vitá­ban elemezték Mikszáth Kál­mán A két koldusdiák című re­gényét.­­ Geológiai felmérés fejező­dött be Csíkmadarason. A kutatások során pontos adatok birtokába jutottak, mi­lyen tartalékokkal rendelkezik a községkörnyéki andezittelep. A mérések kimutatták, hogy a megyei kitermelő és építőanyag­­ipari vállalat a jövőben 20 mil­lió tonna törtkövet és nemeszá­zalék alapanyagot termelhet ki, s ez lehetővé teszi évi egy­millió tonnás kapacitás beépíté­sét. Ez történt a nagyvilágban . A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének Elnöksége május 31-én megtartott ülésén egy­hangúlag elfogadta a Szovjetunió és Német­ország Szövetségi Köztársasága közötti szer­ződés ratifikálásáról szóló törvényerejű ren­deletet. # Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke teheráni látogatása után szer­dán hivatalos látogatásra Varsóba érkezett.­­ Budapesten szerdán hivatalos megbe­szélést tartott a magyar és a kubai küldöttség, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, illet­ve Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, Kuba Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnöke vezetésével. • Delhiben megkezdte munkálatait az Or­szágos Fejlesztési Tanács, amelynek hatáskö­rébe tartozik India gazdasági újjáépítési prog­ramjainak kidolgozása. • Bonnban megtartotta kétnapos tavaszi ülésszakát a NATO miniszteri tanácsa. Az ülésszak záróközleménye szerint az Atlanti Szövetség országainak külügyminiszterei el­határozták, hogy sokoldalú megbeszéléseket kezdenek az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia előkészítéséről.

Next