Hargita, 1972. június (5. évfolyam, 129-154. szám)

1972-06-23 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Im b'­mam világ proletárjai, egyesüljetek I­mám­ára AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 148. (1345.) SZÁM I 1972. JÚNIUS 23. PÉNTEKAra 30 BANI Az RKP Országos Konferenciája és a mun­ammammmmammammamn­amaaamamamgr'rwm­­unn­­­i Köztársaság 25 éves fennállása tiszteletére Határidő előtt teljesítjük az ötéves tervet Hamarabb, jobban, olcsóbban! — az építők fő jelszava Feladataik túlszárnyalására törekszenek a mezőgépészek is Rohamosan fejlődő megyénk új ipari egységeinek létrehozá­sában nagy szerep hárult és hárul az építőkre, hisz elsősorban ők hivatottak valóra váltani a tervezők elképzeléseit, rajtuk múlik, hogyan és mennyi idő alatt kezdheti meg tevékenységét a gyár, vállalat vagy részleg. Feladatuk nehéz, de hálás és szép. Most, amikor országunk dolgozói, élen a kommunistákkal, lázas tevé­kenységgel, erőfeszítéseik fokozásával készülnek pártunk Országos Konferenciájának és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának méltó köszöntésére, az építőtelepek dolgozói is eredményeik megjavítására, újabb munkasikerek elérésére törekszenek. Székelyudvarhelyen az utóbbi években a brassói 5-ös tröszt Hargita megyei építőtelepének csoportja két jelentős ipari in­tézményt, a cérnagyárat és a fo­nodát építette fel. Nemrégiben végeztek az utolsó simítási mun­kálatokkal, s ahogy mondani szokták, „elhagyták“ eddigi mun­kahelyeiket. Igen, ám, de a mu­­nicípium ipari fejlődése számára jelenlegi ötéves tervünk újabb és újabb távlatokat nyitott meg. Te­hát az elhagyás csak képletes, mert az építőkre további teendők várnak. — Habár feladatunk nehéz, hisz ez évben közel kétszeresét kell megvalósítanunk mint 1971-ben, megelégedéssel tölt el bennünket, hogy aktív résztvevői lehetünk a város gazdasági potenciálja meg­erősítésének, terebélyesítésének — számolt be Antal István, az épí­tőcsoport vezetőmérnöke. Az év elején kezdtük meg a bútorgyár jelentős bővítési és korszerűsíté­si munkálatait. Ennek átadására 1973 júniusában kerül sor. Rövi­desen, pontosabban július else­jén megkezdjük a készruhagyár bővítését, s a továbbiak során az élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatnál nyitunk na­gyobb méretű munkatelepet. Mindhárom munkálat jelentős, fontos állomása a megye, a muni­­cípium szocialista iparosításának. Tudjuk, nagy felelősséggel tar­tozunk azért, hogy jó körülmé­nyek között fejtsük ki tevékeny­ségünket s maradéktalanul be­tartsuk a kivitelezési grafikono­kat. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az idén már a kezdettől si­került eredményesebben, hatékos Le jegyezte: HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) Lassan elérkezik a betakarítás ideje megyénkben is. A takar­mány­begyűjtés már jelzi is ezt. Visszavonhatatlanul megérkezett a nyár. Betakarításról lévén szó, nem­ feledkezhetünk meg a növény­­ápolás izgalmas napjairól, hisz ezek az elsurrant májusi, június eleji hetek döntötték el jórészt, hogy milyen eredményekre szá­míthatunk a termésbegyűjtéskor. Nem feledkezhetünk meg erről különösen akkor, ha a gépesítők fél évi munkáját mérlegeljük. A Csíkszeredai mezőgépészeti állomás idei növényápolási mun­kálatai különös említést érdemel­nek ilyen vonatkozásban. Elég, ha megemlítjük példának azt, hogy az állomás mezőgépészei az idén 2 300 hektáron végeztek vegysze­res gyomirtást. Ha ezt a mennyi­séget az egy évvel ezelőtt elvég­zett 1 400 hektárhoz viszonyítjuk, csakis elismerőleg szólhatunk. Rá­adásul még azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az idén sikerült idő­ben és jó minőségben elvégezni a növényápolás gépesítőkre eső ré­szét. Mindezt a gépek jobb kihaszná­lása tette lehetővé, segített a kedvező időjárás és . .. mindenek előtt a mezőgépészek teremtő töb­bet akarását kell hangsúlyoz­nunk. Nem titok, hogy a permetező gépek iránt mindig nagy a ke­reslet a növényápolás időszakában, hogy számuk nincs arányban a szükséglettel. Áll ez a Csíkszere­dai állomásra is. Az idén is há­rom termelőszövetkezet — a zsö­­gödi, csíkszentmihályi és rákos­­újfalusi mtsz-ek számára nem tudtak volna biztosítani permete­ző gépet ha .. . Ha a központi műhely vezetője András Zoltán meg Lajos Gábor nem keresnek és találnak kiutat a helyzetből. Egyetlen lehetséges megoldás kí­nálkozott csak : csövezetet készí­teni a répavetőgépek pompájához, s az üzemanyagtároló hordóhoz. Az elgondolást tett követte, s há­rom nap alatt össze is állt a há­rom házi gyártmányú permetező gép. Ezek az újdonsült gépek Zsö­­gödben 191,Szentmihályon 200, Rákosújfalun pedig 132 hektá­ron végeztek permetezést. A közvetlen jövedelem, amit a há­rom gép hozott a vállalat­nak 15 000 lej, de ha a betaka­rított terméstöbblettel számo­lunk, bizony a három gép hasz­nossága a többszörösére emel­kedik. És mindez két ember három napi munkájának köszönhető. S ha már a növényápolásnál KSS ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Kétszer annyit, mint a tavaly TANÍTANI, LELKES!JENI, HASZNOSNAK LENNI — Ez itt a telekfalvi kilencven tagú kórus. Ez volt az első cso­port amit létrehoztam, s amely­­lyel második díjat nyertem. Ez itt a vlahicai zenekar, ez a tánc­csoport ötvenhatban, ez a fut­ballcsapat, tudniillik tizenöt évig rúgtam a bőrt. Ez itt a felsősó­­falvi tánccsoport... Oldalakon keresztül lehetne sorolni annak az útnak az állo­másait, amelyet 1954-től a ma napig László Miklós, a parajd községi kultúrigazgató megtett A keresztúri tanítóképző padjai­tól. Telekfalva, Felsőboldogfalva Vlahica, Felsősófalva, jelzi Pa­rajáig az utat. S a fényképek nemcsak László Miklós életének, útjának emlékeit őrzik, hanem a dokumentumok erejével vallanak az átalakuló falvakról, azok mozgásirányairól, a tömegkultu­rális tevékenység fejlődéséről, lelket gazdagító erejéről. László Miklós élete pedig hű­ségesen illusztrálja a szépért, a jobbért fogant harc mozzanatait. Talán a tanítóképzőben el­töltött évekkel kellene kezdeni- Talán ezekről az évekről kellene beszélni hosszasan. Hisz ezek az esztendők tanították , nevelték elnyűhetetlenné, sohasem csüsfe­­dővé László Miklóst és társait. A hajdani keresztúri képző em­berformáló szerepéről, hangula­táról kellene szólni, hogy meg­érthessük azokat az embereket, akik onnan kikerülve, a szó köz­napi értelmében lettek néptaní­tókká, a falu fáklyahordozóivá. S akik — nem túlzás, ha azt állítjuk — ma is oroszlánrészt vállalnak a falvak művelődési életéből. Mert vajon véletlennek tulajdonítható-e, hogy László Miklós hat hangszeren játszik, ha úgy szükségeltetik? Vajon a véletlen teremtette meg hajda­nán rövid egy év alatt Telekfal­ván, ebben a tenyérnyi faluban a kilencven tagú kórust? Vajon a véletlen hívta-e létre annak idején Vlahicán a zenekart, a tánccsoportot, amelyről a fény­képek tanúskodnak? Vajon a vé­letlen szüleményei-e Parajd köz­ség kulturális megmozdulásai? Vajon a véletlennek köszönhető­­e, hogy Parajdon nemcsak egy­két értelmiségi kapcsolódik be a művelődési munkába, hogy a községben egy egészséges, alkotó tevékenységről beszélhetünk? Vajon az esetlegesség számlájá­ra írható-e, hogy Parajdon van szemiszimfónikus, népi és köny­­nyűzenekar, zenekar, két színját­szócsoport, és mellettük báb­ját­szok, fúvós zenekar, agitációs brigád, községi múzeum, állan­dóak az időszaki kiállítások? Hosszú lenne a felsorolás hisz ide kellene írni a két Sófalva kultúrcsoportjait, amelyek me­gyei viszonylatban képviselik si­kerrel a községet. És ide kíván­kozna a községi tudományos brigád tevékenysége is... A fenti felsorolás nem képezi László Miklós személyes birtok­jogát, nem kizárólag az ő érde­me, hogy ilyen szerteágazó a művelődési tevékenység a köz­ségben. Hisz kitűnő emberek, lelkes műkedvelők munkáját di­csérik ezek a leltárszerű felso­rolások. Egy dolgot viszont nem lehet letagadni, s ez már László Miklós személyes érdeme­ Az, hogy a parajdi művelődési tevé­kenység jó utakon jár, László Miklós szervező, irányító mun­kájának is köszönhető. — Kihajtja az emberekből az ördögöt is — vélekedik róla e­­gyik munkatársa. És ez a kijelentés, nem holmi diktátori hajlamokról vall. In­kább elismerése annak a képes­ségnek, amely felismeri az em­berekben rejtőző tartalékokat és szabad teret enged az egyén tö­rekvéseinek, amelyet ott haszno­sít, ahol a legtöbbet tud nyúj­tani. Parajdon minden rendezvény­nek megvan a maga célja. S ez csak akkor lehetséges, ha az igé­nyek ismeretében cselekszünk. Parajdon ezt is megteszik. A ta­valy 300, az idén több mint 600 kérdőívet töltöttek ki a község­ben. A művelődési igények felől érdeklődtek. A felmérések végső eredményei pedig az igények sokrétűbb kielégítését teszik le­hetővé. De nem lehet elhanya­golni a javaslatok hajtóerejét sem­.. — Legközelebbi tervek? — A hajdani, már 1909-ben létező parajdi kórus újraterem­tése és az Aprily emlékház... — válaszol kurtán, miközben azért szabadkozik, hogy mindez, az eddig felsorolt nem az ő érdeme, hogy itt Parajdon mindenkire lehet számítani... Elhiszem , neki, hogy nincse­nek érdemei... Dehát azért mé­gis csak ideírom a reggeltől es­tig tartó rohangálást, a futtá­ban bekapott ebédet, az éjfél u­­tánra nyúló próbákat, a vendég­­szereplések idegőrlő pillanatait, a hegedűvonón elzsibbadt ujjakat. A kommunista következetességet. FERENCZ L. ISTVÁN Norodom Szianuk kambodzsai államfő befejezte hivatalos látogatását hazánkban Csütörtök délelőtt Norodom Szianuk herceg Királyi Fensége, Kambodzsa államfője, a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront elnöke és Monique Szianuk hercegnő. Királyi Fensége befejezte hivata­los baráti látogatását, melyet Ni­­colae Ceauşescunak, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Szocialista Egy­ségfront Országos Tanácsa elnökének, a Román Kommunis­ta Párt főtitkárának és Elena Ceauşescu elvtársnőnek a meghí­vására tett hazánkban. Norodom Szlanik herceg és Monique Szianuk Hercegnő, a Bu­cureşti—Otopeni nemzetközi re­pülőtérig Nicolae Ceauşescu elv­társsal és Elena Ceauşescu elv­­társnővel, valamint a következő elvtársakkal együtt tették meg az utat: Ton Gheorghe Maurer és fe­lesége, Elena Maurer, Fazekas Já­nos, Ştefan Andrei, Constantin Stătescu, az Államtanács titkára, Corneliu Mănescu külügyminisz­ter, Marin Alexie, Románia Szo­cialista Köztársaságnak a kam­bodzsai államfő mellé akkreditált nagykövete. Az útvonalat és a repülőteret Románia és Kambodzsa állami zászlói díszítették. A légikikötő központi pavilonjának homlokza­tán Nicolae Ceauşescu elvtárs és Norodom Szianuk herceg arcképe volt látható. A repülőtér közpon­ti platformján hatalmas transz­parensen a következő szavak vol­tak olvashatók : „Éljen a román nép és a kambodzsai nép közötti barátság és harcos szolidaritás!“. A repülőtéren a kambodzsai nép követeinek búcsúztatására megjelentek a következő elvtár­sak : Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Ilie Verdeţ, Gheorghe Cioară, Gere Mihály, az RKP KB, az Államtanács és a kor­mány több tagja, a Nagy Nemzet­­gyűlés több alelnöke, számos köz­ponti intézmény és társadalmi szervezet vezetője, tábornokok. Jelen voltak hazánkban akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület több más tagja. A repülőtéren felsorakozott díszőrség tiszteleg. Mialatt el­hangzik a két ország állami him­nusza, 21 tüzérségi üdvlövés dör­dül el. Norodom Szianuk herceg és Nicolae Ceauşescu elnök ellép a díszőrség előtt. A kambodzsai nép követei el­búcsúznak a Bucureşti­ben akk­reditált diplomáciai képviseletek vezetőitől, a repülőtéren megje­lent román hivatalos személyek­től. A vendégek válaszolnak a re­pülőtéren tartózkodó többezer dolgozó baráti éljenzésére, elbú­csúznak pártunk és államunk ve­zetőitől. Búcsúzáskor Norodom Szlanik herceg és Nicolae Ceauşescu el­nök melegen kezet szorít, meg­öleli egymást. Elena Ceauşescu elvtársnő és Monique Szianuk hercegnő szívélyes búcsút vesz egymástól. Pionírok virágcsokro­kat nyújtanak át a vendégeknek. A kambodzsai vendégek külön­­repülőgépe felszáll és elindul Al­bánia NK felé. Hazánk határáig a repülőgépet a román fegyveres erők sugárhajtású gépei kísérik. román-kambodzsai KÖZÖS NYILATKOZAT (Lapunk 4. oldalán). (Agerpres) Cél: az oktatás korszerűsítése A Pedagógusok Házának leg­főbb célja a pedagógusok tovább­képzésének segítése oly módon, hogy lépést tarthassanak a leg­modernebb oktatási-nevelési mód­szerek megismerésével és al­kalmazásával, ezenkívül ösztö­nöznie kell a pedagógusok kí­sérletezéseit az oktatás-nevelés tartamának állandó javítása ér­dekében. — Hogyan tett eleget en­nek a feladatnak a Pedagó­gusok Háza az utóbbi idő­ben, pontosabban a most le­zárult iskolai év utolsó év­harmadában? — kérdeztük Fülöp Béla elvtárstól, a Pe­dagógusok Háza igazgatójától. — Munkánkat úgy szerveztük meg, hogy az egyaránt felölelje az óvónők, tanítók és tanárok­­ szakmai továbbképzését. Nagy hangsúlyt helyeztünk az óvodai nevelésre, hisz január 1-től új program szerint tanítanak, s nem kis erőfeszítésbe kerül a megszokottról áttérni az újra. Meg kell tehát ismertetnünk a­­zokat az új elveket, módszere­ket, amelyet a nemrég életbe léptetett program megkövetel. Ennek érdekében tapasztalat­­cseréket szerveztünk, Székely­udvarhelyen például a rajzkész­ség kialakításáról, Tusnádon meg a számtani fogalmak átadá­sáról volt szó. Közlönyünkben, amelynek első száma m­ost je­lent meg, teret szenteltünk a program első része magyar nyelvű közlésének valamint egy javaslatnak, amely — megyénk sajátos helyzetéből kiindulva — azoknak a román nyelvű sza­vaknak a jegyzékét tartalmaz­za, amelyet korcsoportonként el­sajátíthatnak a magyar anya­nyelvű óvodások. Még csak annyit, hogy a helyi erőforrá­sok kihasználásával készített já­tékok, kellékek, szemléltető esz­közök előállítására ösztönöztük óvónőinket azzal, hogy sokukat elhoztuk az óvónőképző szép kiállítására, amelyen igen sok ötletes, hasznosítható megoldást láthattak.­­ Napjainkban a pedagó­giai szaksajtóban, a különbö­ző értekezleteken és tanács­kozásokon egyre több szó e­­sik az iskolai oktatás kor­szerűsítésének sokrétű, bo­nyolult feladatairól. Mit tesz a Pedagógusok Háza e felada­tok megvalósítása érdekében ? — Célunk a korszerű elvek és módszerek minél szélesebb Lejegyezte: DEMETER ZOLTÁN (Folytatás a 2­ oldalon) P­ERC Beszélgetés BOJESCU COSTACHE elvtárssal, a megyei tűzoltóság tűz­­megelőző osztályának főnökével ) ■ ­ FORRÓ I­ÁP FOKOZZA A TŰZVESZÉLYT ! A kánikula mindenkoron együtt járt a tűzesetek számának növe­kedésével, hisz a figyelmetlenség, hanyagság rekkenőség idején könnyebben ,tűzet fogy, no meg a heves viharok, villámlások okoz­ta veszély is sokkal nagyobb i­­lyenkor. Szerencsére az utóbbi időben nem hallhattunk hatalmas faluégésekről — kiveszőben az o­­lyan szólás-mondás is, hogy: „le­égett, mint Sófalva“, vagy „le­égett, mint Zetelaka“ —, de ap­­róbb-nagyobb tüzek szép szám­mal lángolnak fel a megye váro­saiban, falvakon, a legelőkön, er­dőkön . .. — Igen, a tűzesetek száma saj­nos, növekvő tendenciát mutat megyénkben. Csupán ebben az esztendőben már mintegy 50 tűz­eset fordult elő, s ha figyelembe vesszük, hogy 1970-ben egész esz­tendőben nem volt ennyi tűz, ak­kor az idézett szám nagyon fi­gyelmeztet.­­ Megkérném, hogy soroljon fel néhány jelentősebb tűzesetet, amelyek a legutóbbi időben tör­téntek.­­ Június 16-án a menasági le­gelőtakarítás tüzéből erdőtűz ke­letkezett, a gyergyószentmiklós­ len- és kenderfeldolgozó raktárá­ban pedig a hanyagságból eredő tűz 38 ezer lej kárt okozott. Top­­licán Pop Petruţot, Gyepesen Gáli Józsefet érte tetemes kár. A tü­zet kiváltó ok mindkét esetben a felügyelet nélkül hagyott gyere­kek játéka volt. Szabó Kálmán (Lázárfalva) és Hajdú Béla (Cse­­kefalva) esetében a felrobbant a­­ragázpalack váltott ki tüzet. Szé­kelyszenttamáson Csender Imre 7760 lejjel károsodott, hanyagság­ból adódó rövidzárlat miatt. Ké­noson egy magánlakásból 13 ezer lejt emésztett el a tűz. A villám is számos esetben okozott tüzet, így Keresztúron, Gyergyóreme­tén, Csíkszentmártonban stb. — összegezve: mi okoz leg­gyakrabban tüzet? — Mint már a felsorolásból is kitűnik, a felügyelet nélkül ma­radt, tűzzel játszó gyerekek, a hamuval kidobott égő parázs, ci­garetta, egyszóval, a felelőtlenség, vigyázatlanság, amihez társulnak az objektív okok, mint a légköri kisülések stb. — Megelőzés ...? — A magánszemélyek (ezek portáján történik a legtöbb tűz­eset) igyekezzenek betartani a tűzvédelmi szabályokat, a válla­latokban fokozott gonddal vigyáz­zanak a gyúlékony anyagok tá­rolására. az önkéntes tűzoltók, a néptanácsok mellett működő tűz­­megelőző bizottságok ebben az i­­dőszakban végezzenek gyakrab­ban ellenőrzéseket, ne gyújtsunk tüzet erdők mellett, óvjuk a gye­rekeket a tűzszerszámok haszná­latától stb. — egyszóval minden­kinek kötelessége betartani azo­kat a szabályokat, amelyeknek jelentős szerepük van a tüzek megelőzésében. A szabályok be­tartása törvényes kötelesség, el­lenkező esetben súlyos büntetés vár a kihágókra. Természetesen fontos, hogy a jelen időszakban az önkéntes tűzoltók — akik ed­dig minden esetben operatívan, gyorsan közbeléptek a tüzek el­fojtásánál —, felülvizsgálják a felszereléseket, biztosítsák azokat az eszközöket, amelyekkel érte­síthetik egymást, készen álljon a szükséges szállítóeszköz, legyen telefonszolgálat stb., mindezek nagyba­n.. csökkenthetik az esetle­ges károkat. Lejegyezte • BÁLINT ANDRÁS hírek— hírek ! Segítség a gabonabetakarí­tásban. Az Erdőgépesítési és szállítási vállalat gyergyó­­szentmiklósi egységéből, tegnap reggel egy, húsz utánfutós teher­gépkocsiból és ötven emberből álló brigád indult Călăraşi irá­nyába. A brigád két hónapon ke­resztül segít a kenyérgabona be­takarításában. S hogy távollétük­­ben zökkenőmentes legyen a ter­melőtevékenység, illetve a nyers­anyagellátás, a szállításban a szé­kelyudvarhelyi és a toplicai egy­ségek adnak segítséget.­­ A Csíkszeredai Új­ utcában is megjelentek az aszfalt­bontók, így hát a szenny­vízcsatornázás gondja itt is vég­érvényesen megoldódik; a mun­kálatok során a Petőfi- és a No­vember 7 utca kereszteződésétől a Lenin-útig csatornáznak.­­ Módszertani közlönyt adott ki első ízben a Pedagógu­sok Háza, amely a tudomá­nyos dolgozatok szintjén közvet­lenül segítséget kíván adni a me­gye pedagógusainak, leginkább szakkérdésekben. A tervek sze­rint a kiadvány egyelőre negyed­évenként jelenik meg.­­ Érdeklődők, figyelem ! Szombaton, június huszon­negyedikén délután hat ó­­rakor a Csíkszeredai Olt kisipari szövetkezet divatbemutatót tart a Tosca­ cukrászdában. A frizurá­kat a Szolgáltatás szövetkezet ké­szíti.­­ Megújult a székelyudvar­helyi Szejkefürdő. A nyári strandon, hogy gyorsabban menjen a vízcsere, több termál­­forrás vizét vezették a medencé­be. A munkálatokat a municípiu­­mi közszolgáltatási vállalat szak­emberei végezték. Ugyanakkor, hogy a strand még szebb legyen, tizenöt méter hosszú rakott kő­falat emeltek. események EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN 0 Helsinkiben folytatja munkálatait az eu­rópai művelődésügyi miniszterek konferenciája. 0 A Biztonsági Tanács általános nyilatko­zatot fogadott el, amely elítéli a légikalózko­dást, és felhívja az államokat a szükséges in­tézkedések megtételére. 0 Csütörtökön megkezdődött Budapesten az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésszak napirend­jén az 1971. évi költségvetés végrehajtása, a törvényszékekre és az ügyészségre vonatkozó törvénytervezetek szerepelnek. . 0 Jemen Népi Demokratikus Köztársaságá­ban csütörtökön megünnepelték a Nemzeti Front haladó szárnya általi hatalomátvétel — 1969 június 22 — harmadik évfordulóját.­­ A libanoni minisztertanács csütörtökön rendkívüli ülést tartott, hogy megvizsgálja Izra­elnek a déli országrészek ellen szerdán végre­hajtott támadása nyomán előállott helyzetét.

Next