Hargita, 1972. június (5. évfolyam, 129-154. szám)
1972-06-24 / 149. szám
VILÁG PROLETARJAI. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az RKP Országos Konferenciája és Köztársaság 25 éves fennállása tiszteletére Megyénk ipari dolgozói hét nappal határidő előtt teljesítették félévi termelési tervüket MA, JÚNIUS 24-ÉN MEGYÉNK IPARÁNAK MUNKAKÖZÖSSÉGEI BÜSZKÉN JELENTIK, HOGY FÉLÉVI TERMELÉSI TERVÜKET TELJESÍTETTÉK. Az előzetes számítások szerint, a hónap végéig terven felül a következőket valósítják meg: — 60 MILLIÓ LEJNYI TÖBBLETTERMÉK • 70 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ ÁRUTERMELÉS A termelési tervmutatók túlszárnyalása eredményeként iparunk dolgozói kötelezettségükön felül a nemzetgazdaságnak 1170 tonna szürke nyersvasat; 2500 köbméter bükkfa fűrészárut; 14 000 söröshordót; 400 köbméter bükkfaládát; 4 millió lej értékű bútort; 5 millió lej értékű készruhát; 400 tonna élelmiszeripari felszerelést juttatnak. Ezek a sikerek ékesszólóan érzékeltetik azt a lelkes, fáradságot nem ismerő munkát, amelyet ipari egységeink dolgozói, élükön a kommunistákkal fejtenek ki pártunk Országos Konferenciájának és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulója méltó köszöntésére. A terven felüli vállalások sikeres teljesítése azt bizonyítja, hogy becsülettel helyt állunk, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ötéves tervünket határidő előtt teljesítsük. Az alkotó energiánkat felszabadító nemes versengés élén a Csíkszeredai gyapjúfonoda, a balánbányai bányaipari fővállalat, a fakitermelő és -feldolgozó fővállalat, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat, a készruhagyárak és a parajdi sóbánya dolgozói állnak. MEGNYÍLT AZ EXPO 72- megyénk nagyarányú, lendületes gazdasági fejlődésének tükörképe Tegnap délelőtt 9 órakor FAZEKAS LAJOS elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke ünnepélyes keretek közt megnyitotta az RKP Országos Konferenciája és a Köztársaság 25. éves fennállása tiszteletére megszervezett kiállítást, amely a legbeszédesebben tükrözi Hargita megye gyors, felfelé ívelő fejlődését, a megye testvériségben élő magyar és román dolgozóinak nagyszerű, lelkesítő megvalósításait. 1824 négyzetméteren, 10 hatalmas teremben megyénk 47 ipari vállalata és számos mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási egység, fogyasztási és kisipari szövetkezet, kulturális intézmény állította ki itt termékeit, forgalmazott áruit, alkotásait. Az első benyomás, amit a látottak keltenek az emberben, egy bizonyos fajta meglepődést hordoz ; tényleg ide értünk, erre a szintre néhány év után ... Mert valóban, a megye megvalósításainak sűrített képe nem mindennapi. A meglepődést a jogos büszkeség váltja fel, hiszen részesei vagyunk ezeknek a kiemelkedő eredményeknek, részesei vagyunk valamennyien, akik ebben a megyében élünk s eredményeinkben fellelkesülve az egész ország fejlődéséhez szorosan felzárkózva mindinkább többet akarunk tenni gazdasági, társadalmi, kulturális haladásáért, felvirágoztatásáért. Szinte esztétikai élvezet a kivitelezés, s a rendszer, ahogyan a különböző termékek, áruk, alkotások követik egymást — mondhatnánk, a föld mélyéből, az elvont „termékekig“ népművészeti, beletrisztikai, képzőművészeti alkotásokig. Az első megálló a bányaipar megvalósításait szemlélteti, ahol megyénk négy nagy egysége van jelen : a Geológiai kutató és feltáró vállalat, a balánbányai Bányaipari Kombinát, a Hargita bányavállalat és a parajdi Sóbánya. Grafikonok tükrözik azt a rohamos fejlődést, amit a megye bányaipara az utóbbi időben elért, s fejlődési perspektíváját, amely az eddiginél még ütemesebb lesz. Külön termet szenteltek a vlahicai Vasüzemek termékeinek, amelyek közül, ha csupán a Volga és a SR-101 autómotorhoz gyártott hengerfejet és hengerhüvelyt említjük, felmérhetjük, hogy az évek során miként fejlődött a gyár országos érdekű és jelentőségű üzemmé. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek pavilonjai beszédesen szemléltetik a gépi berendezések termelésének, gyártásának útjait, az élelmiszerek változatosságát, amit a megye különböző vállalatai állítanak elő. A fejlődési perspektíváinkat itt is különböző grafikonok és táblázatok szemléltetik, s ezek a távlatok semmivel sem alacsonyabb rendűek a bánya és nehéziparunk kilátásainál. Itt és a könnyűipari termékeket bemutató termekben is újból meggyőződhetünk arról a gondoskodásról, amelyet pártunk és kormányunk tanúsít az egész haza felvirágzásával együtt Hargita megye gyors iramú fejlődése iránt. Változatosak, tetszetősek a Csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi textilipari egységek termékei, szemet gyönyörködtető a színes, ízléses és kiváló minőségű konfekció, ruha, kötöttholmi. A fakitermelés és fafeldolgozás hatalmas csarnoka a famegmunkálás legváltozatosabb termékeit szemlélteti , ahol különösképpen a Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Ditrón előállított szoba- és konyhabútorok vonják magukra a figyelmet, modern vonalakkal, tetszetős kivitelezéssel és praktikusságukkal. A helyi iparnak szentelt csarnok termékei, az itt elhelyezett szemléltető eszközök arról győzik meg a látogatót, hogy helyi iparunk túllépte a helyi jelleget, az országos piac, sőt a külföldi piac szállítójává vált lassanként. A kisipari termelőszövetkezetek termékei főleg változatosságukkal lepik meg az embert. A csarnok anyaga mind olyan cikket és terméket sűrít, ami különösen nagy keresletnek örvend a vásárlók körében, s minden bizonnyal nagy érdeklődésre tart számot a jövőben is. A megye kulturális kincseit szemléltető pavilon érzékletesen tárja a látogató elé gazdag népművészeti forrásainkat, a megyei írók és költők műveit, képzőművészeink alkotásait. Ez a kiállítás is ismételten bizonyítja, hogy cselekvő, egyenlő rangú és jogú részesei vagyunk annak az egész szocialista Romániát átfogó lendületes átalakulásnak, amely a fejlődés mind magasabb csúcsait ostromolja. Ugyanakkor — s ez a kiállítás külön érdeme —, hogy ösztönöz, lelkesít a ránk váró feladatok maradéktalan teljesítésére és túlteljesítésére, hiszen az, amit eddig megvalósítottunk szemléletes bizonyítéka, hogy eddigi erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, hogy még szebb, még beszédesebb tettekre vagyunk képesek. GAÁL PÉTER * A korona. Ne gondoljon senki holmi gyémántokkal, arannyal fénylő koronára. A korona egy téglából és betonból emelt hatalmas épület, amely ott emelkedik a keresztúri mezőszélen. Hirdeti az ember teremtő hatalmát s talán idők elteltével a városka jelképévé emelkedik. De egyben egy munkaközösség áldozatos munkájának a szimbóluma is... És Bokor Károly, építőtelep-vezető, munkatelepeken eltöltött harminc évére is koronát illeszt a keresztúri kenderfonoda. Hisz az ötvenkilenc éves férfi életének ez a legnagyobb méretű építkezése. Nyugdíj előtt egy évvel — ez az első, általa vezetett ipari építkezés• Nyugdíj előtt egy évvel — a betfalvi Bokor Károly, otthon a családi házhoz közel épít. Hát, akkor hogyne lenne betetőzve ez a sokmilliós beruházás. Gyulakuta, Bálavásár, Bárót, Dicsőszentmárton és tíz évi Balánbányai lakás, tömbház építés után, hogyne mozgatna az ember hegyeket? Itthon, Keresztúron. .. 1971 május harmadikán Bokor Károly hazaérkezett a keresztúri mezőszélre, az üres mezőre. Utána jöttek, hazajöttek egykori munkatársai. Vagy ő üzent értük, hogy gyertek haza, mert itthon építeni kell, vagy ők hallották meg, hogy Keresztúron a kenderfonoda építését Karcsi bácsi vezeti. Ki Szebenből, ki Brassóból, ki Bukarestből jött haza... És micsoda szakemberek keltek útra! László János, a vasasok csoportvezetője, nagygalambfalvi, Szebenből jött haza• Hogy jól haladt s halad a munka, abban oroszlánrésze van László János csoportjának is. — Rájuk nem kellett soha várni. Akkor tették a vasat Ha kelvagy a falba, amikor kellett, kellett reggel ötkor, ha lett szombaton délután, vasárnap reggel... Vagy ott van a homoródalmási Józsa Károly, a legfiatalabb csoportvezető. Együtt érkezett Bokor Károllyal Balánbányáról. Idős és ifjú Szécsi Lajos a székelyudvarhelyi cérnagyárnál dolgozott ennekelőtte, Szakács Domokos meg ugyancsak Balánbányán■ Igen, haza, hisz mindannyian betfalviak. Hegyi János, Farkas Zsiga, Szécsi Sándor pedig Agyagfalváról jár Keresztúrra dolgozni S ez mégis csak közelebb■esik a házhoz, mint Brassóötven ember indult haza felé, s felépítette, építi a keresztúri kenderfonodát. öten ember, ötven kőműves, cs. vasas. Csak így értjük meg, s tudatosul bennünk a felismerés, hogy az építésre születtünk, ötven ember keze nyomát fogja őrizni a gyár s végérvényesen meggyőz bennünket, hogy nem véletlenül keresettek s megbecsültek a székely mesteremberek az ország legnagyobb építőtelepein. Hisz egy ilyen létesítményt nem hoz tető alá bármilyen ötven ember. Egy ilyen építmény átadását tizenöt nappal határidő előtt csak ilyen ötven ember vállalhatja. 1972 október 31 helyett október tizenötödikén jelentik, hogy kész, csak Bokor , Károlyék, László Jánosok, a Szécsik, Józsák és a társaik tudnak átadni egy ilyen épületet, ilyen hamar. És nem ők az egyedüliek. Százával, ezrével találni e földön, akik itthon és messzebb hazai tájakon, bárhol, ezt teszik. Mindennap újabb ékszerekkel ékesítik az ember teremtő hatalmának koronáját. FERENCZ S. ISTVÁN 50 építő szava és tette V. ÉVFOLYAM 149. (1346.) SZÁM ■é rvi víz. JÚNIUS 24., SZOMBAT ÁRA 30 BANK • EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN Tiranában pénteken Mehmet Shehu albán miniszterelnök megbeszélést folytatott Norodom Szianuk kambodzsai államfővel, aki hivatalos baráti látogatást tesz Albánia NK-ban. Pénteken reggel újabb fegyveres incidensre került sor a libanoni-izraeli határövezetben. © Tegnap 48 órás sztrájkba lépett 1 700 000 olasz mezőgazdasági dolgozó© Indira Gandhi indiai miniszterelnök befejezte budapesti megbeszéléseit. © Tegnap az amerikai légierő száz B-52-es nehézbombázója támadta a felszabadított Quang Tri és Thua Thien dél-vietnami tartományokat. Ebben az övezetben 2500 tonna nagyméretű bombát dobtak le. • Baráti látogatásra Prágába érkezett a Fidel Castro vezette kubai párt- és kormányküldöttség. • Az egyiptomi Miersza Matrouhban pénteken befejeződött az Arab Köztársaságok Szövetsége Elnöki Tanácsának negyedik összejövetele. A Szovjetunióban június 23-án felbocsátották a Kozmosz-494 és Kozmosz-495 műholdat, tudományos kutatások céljából. Bőség koronázza a munkát Akár a rrtvút mellől is szemlélve, bárki meggyőződhet, hogy Csíkszentmártonban a növényi kultúrák nagyon szépek, mind a kalászosok, mind a cukorrépával, burgonyával ültetett területek. A kedvező időjárás jó termést ígér a földeken. És amint Dimény Sándor, a gazdaság főmérnöke elmondotta, a jó termést nem ölhetett kezekkel várta a szentmártoni mísz, a tagság lelkiismeretes, kemény munkával mindent megtett azért, hogy a növényápolást megfelelő módon végezze el. A 300 hektár burgonya első, második kapálásával már régebb végeztek, a harmadik kapálás is már 40 hektárt tud maga mögött. Hasonló a helyzet a cukorrépa esetében is. Harmadszorra is befejezték a 130 hektár cukorrépa megkapálását. Röviden ennyit a növényápolásról. Amiről viszont érdemes hosszabban írni, az a kaszálás megszervezése. A gazdaságban a hét végére fejezik be a 210 hektár réti kaszáló füvének levágását és behordását. S itt egy percre emlékezzünk az elmúlt esztendőkre, majd minden évben Szentmártonban is a réten 5—6 vagon szénát tett tönkre a víz, s ha netán sikerült boglyába rakni, akkor az elszállítást akadályozta a süppedékes terület. Éppen ezért határozták el, még az elmúlt esztendőben, hogy lecsapolják a vizes kaszálót. A munkák most is folynak, idáig több mint 10 000 köbméter földet mozgattak meg, árkoltak, levezették a vizet, s így már az idén sok olyan területre, ahová gyalog is nehezen lehetett bejárni, onnan az idén autóval is kihordhatták a szénát. Már eddig 210 000 lejt „áldoztak“ lecsapolásra (még 100 000 lejt szándékoznak befektetni erre a célra) Számításaik szerint érdemes volt, hisz a beruházott öszeg 4-5 év alatt megtérül. De nemcsak a lecsapolás fokozta Szentmártonban a széna hozamát, hanem a hektáronként kiszórt 200 kg műtrágya is. Ugyanakkor igyekeztek a gépesítés lehetőségeit is kihasználni — a réten 70 hektárt kaszáltak le kis traktorra szerelt kaszálógépekkel. (A szénahozam meghaladja a 3500 kg-ot hektáronként). Megjegyzendő az is, hogy a kaszálást munkanapra végezték ( a hevés területek jórésze kifagyott, ezért szükség volt minden tonna szénára). Jelenleg 22 hektár borsó vetését silózzák, utána pedig a területet újra silótakarmánynak vetik be . Összefoglalva, Csíkszentmártonban jól haladnak az idény mezőgazdasági munkáival, mind a növényápolás, mind a takarmánybegyűjtés terén. A tagság, az mtsz vezetősége ebben az esztendőben is mindent megtesz, hogy magas termést érjen el. Az eddigi jó időjárás , a jó munkalendület garancia arra, hogy akarásukat, lelkiismeretes, dolgos tevékenységüket bőség koronázza. SÓFALVI ANDRÁS hírek — események —hírek ! Kellemes hétvége a sporthorgászoknak. Toplicán szervezi meg az idei megyei döntőt a Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület a felnőtt és gyermek horgászok számára. Az izgalmas vetélkedő nyertesei továbbjutnak a megyeközi döntőbe, de ezenkívül az egyesület is gondoskodott jutalomról, az első helyezettek értékes horgászfelszereléseket kapnak. 2 Gazdag áruválaszték a zööldségüzletekben. A már eddig is kapható paradicsom, karfiol, karalábé, murok mellett új áruféleségek is jelennek meg a Csíkszeredai, tusnádi, balánbányai zöldségüzletekben. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat nagy tétel francia barackkal, zöldpaszullyal, cseresznyével, húsospaprikával kedveskedik vásárlóinak. A dolgozók egészségvédelmének érdekében. A toplicai Faipari Feldolgozó egység szakszervezeti bizottsága, a Megyei Egészségügyi Igazgatósággal karöltve, hasznos tájékoztatót tartott az egység dolgozói számára. Mezei Gyula és Fodor Irén orvosok a bemutatott filmekkel és magyarázatokkal oktatták a faipari munkásokat az elsősegélynyújtás különböző formáira. Nem vadászmese. A kispataki (Csíkszentkirály község) méhészeknél az elmúlt napokban medve tört a kaptárakra, s jelentős kárt okozott. A medvét megfutamította egy kutya, mire az elmenekült. Ekkor a felbolydult méhek a kutyát támadták meg, az pedig az időközben megérkező gazdájának a karját harapta meg. Gyilkostón gyors ütemben folyik egy új finomsüteményt termelő és elárusító egység építése. Az új létesítményt Augusztus 23. tiszteletére adják át, a kisgépesítés értéke meghaladja a 450 ezer lejt. 35 Képeslapot fejlődő falvainkra is Mit is csinálnék, hogyan mentegetőzném, ha valaki nagyhirtelen arra kérne, hogy a föld fenekéből is, szerezzek neki egy képeslapot a felszabadulás utáni Koronáról. Azt hiszem, ígérnék újságból kivágott fényképet, amelyről homályosan sejteni lehet, hogy Koronáról van szó,, vagy végső kétségbeesésemben mutatnék fényképet a kerámiáról, mert ez feltétlenül hozzátartozik a mai Koronához, de sajnos — mentegetőznék — más képeslappal nem szolgálhatok, mert... ilyen nincs. Hogy mit jelent adott esetben egy képeslap, bármenynyire megviselt, szamárfüles, zsíros, vagy telefirkált legyen is, csak az tudja, aki nekiveselkedik, hogy falumonográfiát írjon. Jobban örül egy ilyen viharvert fényképnek, mintha történetesen felfedezte volna Attila sírját. Én is például, hogy egy pár századeleji fényképet szerezzek, mozgósítanomkellett az egész falut, a környéket, sőt attól sem riadtam vissza, hogy a nemzetközi levéljáték olcsó trükkjéhez folyamodjam. Tehettem, mert tudat alatt azért sejtettem, hogy valahol lennie kell fényképeknek, csak meg kell keresni azokat. Próbálnám meg most, hogy például 1953-ból kerítsek egy képeslapot Korondról s a legtöbb faluról — azt hiszem, nem segítene rajtam semmilyen értelmes gondolat, vagy leleményesség. Hogyan lehetséges az, hogy ezelőtt 50— 60 évvel vállalta az a fényképész, hogy gyalog, szekérrel, vagy legjobb esetben a székely „vicinálissal“ lekocogjon Parajára, s onnan fel Koronára, hogy az utókor számára megörökítse a köröndi fürdőt, vagy egy utcarészletet, s jövedelmezőnek tartotta a fáradtságot — s ma, a technikai forradalom korában, nem találják érdemesnek, hogy rögzítsék falvaink életében bekövetkezett gyökeres változásokat, nem találják érdemesnek világgá kürtölni, hogy az eltelt huszonötesztendő alatt falvaink képe többet változott, mint azelőtt, kétszáz esztendővel. Nem tartják jövedelmezőnek ? Azt hiszem, legalább tízszer olyan kereslet volna irántuk, mint a teheneket és rózsákat ábrázoló stilizált képeslapok iránt. Nagyon boszszant a dolog, hogy mindenről csinálnak képeslapot, toronyblokkról, rózsára szálló méhekről, fogadókról, de senkinek nem szúrja a hegyét, hogy ebből a hatalmas képeslap-albumból teljesen hiányzik a szocialista falu a maga átalakult képmásával. Tenni kéne már valamiJ TÓFALVI ZOLTÁN