Hargita, 1972. július (5. évfolyam, 155-180. szám)

1972-07-01 / 155. szám

1 (Folytatás az 1. oldalról) amely a felcsíki megyei utakat aszfaltozza le, rövidesen hozzá­kezdenek Dánfalva és Szentdo­­mokos között a munkálatokhoz. Az útügyi igazgatóság gyergyó­­szentmiklósi munkatelepe a Vas­­láb-Újfalu-Tekerepatak-Alfalu- Szárhegy útszakaszt aszfaltozza. Úgyszintén tovább folytatják a Fenyéd-Zetelaka-Libán, Vlahica- Lövéte, Szentlélek-Keresztúr kö­zötti utak aszfaltozási munkálata­it, amelyekhez, mint ismeretes, már régebb hozzákezdtek. A vla­­hicaiak örömére hamarosan hoz­zálátnak a város között lévő na­gyon megrongálódott útszakasz teljes megjavításához, aszfalt ke­rül Székelykeresztúr és a Sóskút közötti kőútra is, amennyiben a városi néptanácsnak sikerül idő­ben és megfelelő módon elvégez­ni az előkészítő munkákat. Kor­szerűsítik a Bélbor felé vezető útvonalat is, amely „aszfaltössze­­köttetést“ teremt Suceava megyé­vel, a Vatra-Dorna-i fürdőhely­hez. És még sorolhatnék a pél­dát. A fent említett megyei utak mondhatnók „szerencsés hely­zetben” vannak, méginkább az ar­rafelé lakók, az ott áthaladó járművek. Mindez persze nem mondható el az összes megyei útvonalakról (Bár, ismételjük, 80- ig mindeniket korszerűsítik). Je­lenben még jócskán találni olyan útszakaszokat is (nem községi utak), amelyek egyes részei majd teljesen járhatatlanok. Az útügyi igazgatóság közeli terveiben sze­repel, hogy már az idén gépi erővel felszámolják azokat a földcsuszamlásokat, útcsúszáso­­­kat, amelyek lehetetlenné teszik a forgalmat, más szóval szándé­­ kio­ ­uk elvégezni a földmunkát, hogy később — akár jövőre — hozzá­foghassanak a masszívabb út­építéshez, a korszerűsítéshez. Az ilyen megyei utak közé tartozik az Atyha-Etéd, Firtosváralja-Én­­laka közötti, az almási barlang fe­lé vezető út, s távlatokban jár­hatóvá válik az Orotva-Borszék közti szakasz is. Itt említjük meg, hogy a Kányád és Öd­falva közötti csuszamlást bár nem si­került még megállítani, de a csu­­szamlás mellett új útszakaszt é­pítenek. Érdemes néhány szót szólnunk a községi utakról. Majdnem min­denütt nagyon megrongálódott ál­lapotban vannak. Mivel a megyei utak építése az igazgatóság pénz­alapjait, anyagi eszközeit nagy­ban leköti, éppen ezért a községi utak karbantartására az illetékes néptanácsoknak kellene nagyobb gondot fordítaniuk. A jövő év­től talán valamelyest kedvezőbb lesz a helyzet e téren is. Az ön­kéntes munkák pénzben befizetett értékének egy része, a szocialista vállalatok úthasználatért fizetett összege (a gépjárművek számától függően) jelentősen hozzájárul a községi utak megjavításához, karbantartásához. A megyei út­ügyi igazgatóság biztosítja a meg­felelő szakirányítást. Összefoglalva, elmondhatjuk, hogy a megyei út- és hídügyi i­­gazgatóság a meglévő kapacitások mozgósításával igyekszik biztosí­tani a megfelelő úthálózat kiépí­tését. A jelenlegi gépi állomány, a kézi munkaerő, a rendelkezé­sükre álló pénzeszközök termé­szetesen nem tudják megoldani egyik napról a másikra az „út­­kérdést“. A mostani tervszerű, következetes munka, előrehaladás garancia arra, hogy évek múl­tán a megyében mindenütt kor­szerű, modern útvonalak kötik össze a főbb helységeket, városo­kat, községeket, falvakat. • • • H & B­­3 I­V­A Az RKP Országos Konferenciája és a Köztársaság 25 éves fennállása tiszteletére A műszaki önellátás (Folytatás az 1. oldalról) berendezések üzembeállítását igé­nyelte. Ha számításaink szerint előnyösebbnek bizonyult besze­rezni azokat, ezt tettük, ha ez nem állt módunkban, saját lehe­tőségeinket próbáltuk meg kiak­názni. Vállalnunk kellett a ter­vezést, a kivitelezést, a szükséges műszaki megoldások „házi“ ki­dolgozását. Néhány nagyobb mun­kálatról számolnék be. Kidolgoz­tunk egy eljárást a szénpor gépe­sített eltávolítására-szállítására. Eddig ezt lapátolták, nehéz mun­kakörülmények között, fizikai munkával végezték. Másrészt az érczsugorító állomás üzembehe­­lyezésével lehetőségünk nyílt a visszamaradó szénpor, törmelék jobb értékesítésére, amit eddig kis mennyiségben a lövétei vas­kőbányának adtunk el. Az eljá­rással tehát több gondot számol­tunk fel, a munkálat értékét 270 ezer lejre becsültük, hatékonysá­gát értékben évente mintegy 17 600 lejben állapítottuk meg. Az öntöde részére egy olyan beren­dezést terveztünk és vitelezünk ki, amely a villanymotortestek­­ből kiveri a ráégett homokot. Ezt a műveletet jelen pillanatban is kézi erővel végzik, nehéz fizikai munka. A műveletet részben gé­pesítjük, s ami a legfontosabb ezután egy helyen végzik el, nem szétszórtan, az öntöde különböző munkapontjain. A körülbelül 133 ezer lej értékű munkálat kivitele­zésével nő a munkatermelékeny­ség, lényegesen csökken a fizikai erőfeszítés, jelentős mértékben javul a termelőfelület kihaszná­lása. A berendezés kivitelezésé­ben besegít a székelyudvarhelyi helyiipari vállalat is. Gazdasági hatékonysága értékben több mint 53 ezer lejre tehető évente. Szintén az öntöde számára irá­nyoztak elő egy forma- és mag­keverék előkészítő állomás üzem­behelyezését. Eddig a keveréke­ket a munkahelyek közelében, szétszórtan készítették, nyilván nem mindig tartották be a tech­nológiai utasításokat. Kézi erővel, lapáttal keverték az anyagot. Az állomás gépesíti ezt a műveletet, lehetővé válik a szigorú ellenőr­zés — korszerű szárítóberende­zést, homokörlő-, és keverőgépe­ket helyezünk üzembe. Az anya­gok szállítását is gépesítjük, az adagolást is, ezt pneumatikus a­­dagoló gépek végzik el. Ennek ki­vitelezésében is együttműködünk egy vállalattal. Két újításról is szeretnék szólni, amelyek beszél­getésünk tárgyához tartoznak. Egy olyan centrifugális öntőgépet terveztünk és viteleztünk ki üze­münkben, amellyel csőhengermű­vekhez szükséges hengereket fo­gunk önteni. Egy munkásokból, mérnökökből és technikusokból álló kollektíva dolgozott előállítá­sán. A módszer bevezetésével és a gép üzembeállításával előzetes számításaink szerint mintegy 30 százalékkal csökken a folytras­­tfogyasztás, lényegesen csökken a selejt, javul a minőség s ez nem­csak a selejtarány-csökkenés ér­telmében, hanem jobb minőségű terméket állítunk elő, mint a klasszikus módszerekkel. Az új módszer lehetővé teszi a kétféle vasötvözetből való öntést. Az em­lített folytvas-fogyasztás csökke­nése könnyíti a forgácsolással va­ló megmunkálást, növeli e fázis munkatermelékenységét. A mód­szer bevezetése előzetes számítá­saink szerint mintegy 550 ezer lej értékű megtakarítást tesz lehető­vé évente. A centrifugális öntő­gép prototípusa elkészült, az e­­redmények kitűnőek, teljes mér­tékben igazolják kollektívánk el­képzeléseit, fáradozását. A má­sodik újítás, amit jeleztem: a szénsavas vagy vízüveges eljárás­sal történő öntésnél gondot okoz — főleg nyáron — a szénsav biz­tosítása. E kérdés megoldását az üzem szakembereinek egy kis kol­lektívája vállalta magára, a ki­dolgozott eljárást igen szellemes­nek tartom. A környék borvizei­­nek szénsavtartalmát felfogjuk, megfelelőképpen kezeljük, sűrít­jük és palackozzuk. Gazdasági hatékonysága értékben számítva évi 200 ezer lejre tehető. Még annyit jegyeznék meg, hogy az említett műszaki megol­dások, eljárások jelentős mérték­ben elősegítik tervfeladataink, terven­­felüli vállalásaink teljesí­tését. Hiszen a munka termelé­kenységének fokozását szolgál­ják, általában a munka­ és a ter­melés megszervezésének, minősé­­gi tényezőinek, vetületeinek to­vábbi javítását. Ezek a vlahicai Vasüzem mun­kaközösségének 1972. évi eredmé­nyei, részben tervei a műszaki önellátás terén. Egy cselekvő, kezdeményező munkakollektívá­ról szólhatunk, amelynek min­den egyes tagja, munkás, mérnök vagy technikus — egy reális i­­gényt ismert fel és annak szelle­mében dolgozik. Amikor a kol­lektíva vezetői és aktívabb tagjai után érdeklődtem, Bató Vilmos mérnök, a műszaki osztály veze­tője, elhallgatott. Mert a kis cso­port minden egyes tagja képes­ségének, tudásának legjavát igye­kezett­ adni, s a jelek szerint nem kevés sikerrel. • •• Ötletes kezdeményezés Szokatlan kiállításnak adott teret az elmúlt napokban a Csíkszeredai 1-es számú általános iskola. Jelvények, cigarettásdobo­zok, naptárak, bélyeggyűjtemé­­nyek, képeslapok, szalvéták, kon­zerv és csokoládé-címkék, kövek, pillangók, naplók töltöttek meg zsúfolásig az egyik tantermet. Beder Tibornak, a Csíkszeredai Pionírtanács elnökének ötlete nyo­mán és rendezésében nyílt alka­lom erre a „hobby-tapasztalat­­cserére“. A Pionírtanács felhívá­sára több mint száz pionír je­lentkezett változatos, fantázia­gazdag, sok türelemmel és kitar­tással összerakosgatott gyűjtemé­nyével. Hasonló jellegű kiállítás nem volt még, s a nagyszámú érdek­lődő, az elhangzott megjegyzések észrevételek figyelmeztetőül szol­gálhatnak a nevelőknek: nagyobb figyelmet kell szentelni a gyer­mekek önálló tevékenységén, ön­szervezésén alapuló munkának, nem szabad egy vállrándítással, mosollyal elintézni ebben a kor­ban a gyűj­tőszenvedélyt. A tanárokból és gyermekekből álló zsűrinek nem volt könnyű dolga. Nehéz volt eldönteni, hogy kié a legszebben rendezett, a legötletesebb gyűjtemény, végül is a helyezések a következőkép­pen alakultak : Bélyeg gyűjtemény 1. Pál Jutka IV. osztályos ta­nuló, 2. Kerekes Csaba V. osz­tály, 3. Balog Julianna V. osz­tály. Szalvéta-gyűjtemény 1. Gál Sarolta VI. osztály, 2. Daradics Laura IV. osztály, 3. Ladó Gabriella II. osztály, Kar­­da Ildikó V osztály. Jelvény-gyűjtemény 1. Ferenc Lajos VI. osztály, 2. Szilveszter László II. osztály, 3. Kovács Zoltán IV. osztály. Cigarettadoboz-gyűjtemény 1. Szakács László IV. osztály, 2. Barabás Attila IV. osztály, 3. Vécsey Gábor III. osztály, Zsoók Enikő 11. osztály. Címke­gyűjtemény 1. Kőszegi Csaba IV. osztály, 2. Kőszegi Emese VI. osztály, 3. Kalamár Attila IV. osztály. Állat- és növénygyűjtemények 1. Csukás Levente VII. esz­ké­peslapgyűjt­emény 1. Miklós Ildikó­ IV. osztályos, Hajdú Áron IV. osztály, 2. Jár­tó Gábor VII. osztály, Antal Márta IV. osztály, 3. Kiss Tibor V. osztály. Pénz­gyűjtemény 1. Tokos Anna V.osztályos. Napló 1. Csukás Levente (Világűr) VII. osztály, 2. Hajdú Áron (Űr­hajósok) IV. osztály. Díjat kapott még Hajdú Áron kisautógyűjteménye, Kőszegi E­­mese és Vitos Tünde naptár­gyűjteménye. A legváltozatosabb gyűjteményért külön diplomát kaptak Csukás Levente és Hajdú Áron. A Városi Pionírtanács díjait és a diplomákat tanévkezdéskor, az első egységösszejövetelen oszt­ják majd ki. VASS MÁRIA tály. 2. fály. Szebeni Csilla IV. osz- Karcfalva dolgozóinak terven felüli vállalásai A községi pártbizottság, az a­­lapszervezetek, a tömegszerveze­tek, mtsz-ek vezetőtanácsai má­jus és június hónapban lelkes hangulatú gyűléseken elemezték azon feladatok teljesítését, ame­lyek az RKP Országos Konferen­ciájának határozataiból, a­­ pártkongresszus határozataiból rájuk hárultak. Megállapították, hogy Kard­falva község is jelentő­sen fejlődött az utóbbi években. Ugyanakkor megállapítást nyert az is, hogy még rendelkezünk o­­l­yan erőtartalékokkal, amelyeket eddig nem használtunk ki maxi­málisan. Ennek eredményeként dolgozóink olyan vállalásokat tet­tek terven felül, amelyekkel mél­tó módon tudják köszönteni az RKP Országos Konferenciáját, a Köztársaság 25. évfordulóját. A mezőgazdasági gépesítési ál­lomás dolgozói vállalták, hogy a két jelentős esemény tiszteletére mindent megtesznek a gépesítési munkák kiszélesítéséért, minősé­gének megjavításáért, az mtsz-ek és a lakosság jobb körülmények közötti kiszolgálásáért. Ugyancsak vállalták, hogy 40 000 lej érték­kel csökkentik az önköltségi árat, terven felül, valamint 1000 liter üzemanyagot spórolnak meg. A község­misz-eiben is felmér­ték azokat a lehetőségeket, ame­lyek hozzájárulnak a tervfelada­tok megvalósításához és túlszár­nyalásához. A gépesítés komplex kihasználásával, a munkaszerve­zés javításával sikerül olyan e­redményt elérniük, hogy az ál­lami központosított alapra 350 t burgonyát biztosítanak terven fe­lül, amely mtsz-enként a követ­kezőképpen oszlik meg: Szentta­más 200 t, Jenőfalva 100 t és Karcfalva 50 tonna. Ugyanakkor vállalták, hogy terven­­felül biz­tosítanak még 35 tonna sörárpát Az állattenyésztésben dolgozók vállalták, hogy egy sor olyan in­tézkedést valósítanak meg, pl. az istállók modernizálása, a vízellá­tás korszerűsítése, modern takar­mánykonyha építése, amelyek e­­redményeként a termelés olyan növekedést ér el, hogy­ terven fe­lül 500 hektoliter tejjel többet tudnak szerződni. Az állatok híz­lalását úgy szervezik meg, hogy a hízott állatok 80—85 százalékát exportra értékesíthessék. A községi néptanács végrehaj­­tó bizottsága is arra a következ­tetésre jutott, hogy meg tudja te­tézni hazafias munkavállalását a két jelentős esemény tiszteletére, így az 1972-es évben terven felül elkészítenek 2 strandfürdőt, je­lentős munkával járulnak hozzá a 2300 m út modernizálásához és 1000 köbméter töltést szállítanak a bekötőutak javítására. E mun­kálatok összértéke meghaladja a 100 000 lejt, így év végéig 700 000 lej értékű munkavállalás helyett 800 000 lejt fognak megvalósíta­ni. Mint a fenti vállalásokból is kitűnik, községünk dolgozói, élü­kön a kommunistákkal, egész e­­rejüket latba vetik azért, hogy az ország történelmében soron követ­­kező két fontos eseményt méltó módon tudják köszönteni. PÁLL ISTVÁN a községi pártbizottság titkára Hazafias munkasikerek Gyergyószentmiklóson (Folytatás az­­ oldalról) és a járda építését, és több mint nyolcezer betonlapot készítettek. Tovább folytatják a parkok ját­szóterek és zöldövezetek létesí­tését a nemrég épült tömbházak környékén és az épülőfélben lévő művelődési ház mellett kialakult új városnegyedben. Hozzákezd­tek több iskolaműhely építésé­hez, így egy 230, illetve 150 négyzetméter felületű terem áll majd a tanulók rendelkezésére. A két új tanműhely a város lakos­ságának mintegy 400 000 lej ér­tékű hozzájárulásával a követke­ző iskolai év megkezdéséig ké­szül el. Ugyancsak az elmúlt napok­ban kezdődött meg a 4-es kilo­méterkőnél lévő közkedvelt ki­rándulóhelyen egy mesterséges tó és gát létesítése, ahol a lakosság jelentős segítséget nyújt a mun­kálatok­­végzőjének, a Hargita megyei vízügyi igazgatóság egyik munkacsoportjának. Habár a gyergyószentmiklósi­­ak lelkes hazafias munkájának, az Országos Konferenciát kö­szöntő tevékenységének csak né­hány vonására szorítkoztunk, mégis úgy hisszük, sikerült ér­zékeltetni azt a város valameny­­nyi lakóját átfogó ünnepköszön­tő hangulatot, amely ezekben a na­pokban újabb kimagasló munka­sikerekhez vezet. s Vásárhelytől a fényes portáig') Borsos Tamás 1566-ban szüle­tett Székelyvásárhelyen. Bethlen Gábor fejedelemségé­ig Marosvásárhely ezen a néven szerepel a korabeli feljegyzések­ben. A XIV. században a latin Forum Siculorum (Orbán Ba­lázs is ezen a néven említi a várost), vagy Novum Forum Si­culorum, máshelyt Locus Fori Siculorum elnevezések a telepü­lés vásárjellegét hangsúlyozzák. A Székelyvásárhely (Zékelyvá­­sárhely) elnevezés azonban fo­kozatosan kiszorítja a latin ne­veket. 1616-ban Bethlen Gábor fe­jedelmi diplomája Székelyvásár­hely mezővárost Marosvásár­hely néven a szabad királyi jog­gal rendelkező civitások rang­jára emelte. Vásárhely Székely­föld egyetlen törvényhatósági jogú városa, e terület politikai, gazdasági központja lett. Borsos Tamás, mint a város vezető embere, főbírája odaadó­­an szolgálja szülővárosát : „ ... Sokszor Vásárhelynek szabadsá­gára megesküdtem, életemben azt is igen otalmaztam, annak a vásárhelyi várnak mind épí­tésének, mind fundálásának, sza­badságának, megerősítésének fő oka, gondviselője én voltam. .. “ — írja. Az ő kezdeményezésére hidat építenek a Maroson, a várost falakkal veszik körül, várat épí­tenek a polgárok védelmére. De a nemesek jogait korlátozza, a polgároktól megköveteli az adó­kat, a várost érintő ügyekben szigorú ítéleteket hoz. Intézke­dései polgárai biztonságát, a vá­ros anyagi és jogi helyzetének erősödését célozzák. 1607-ben a medgyesi országgyű­lés táblabíróvá választja, rö­viddel azután nemességet kap. 1613-ban Báthori Gábor követ­ségbe küldi a Portára. Ezzel kezdődik diplomáciai tevékeny­sége, amelyet rövid megszakítá­sokkal élete végéig, két évtize­den át folytat. Báthori meggyil­kolása után Bethlen Gábor meg­erősíti tisztségében s kényes fel­adatokat bíz rá, amelyeket ki­váló diplomáciai érzékkel , — sokszor életét is kockáztatva —, old meg. Bethlen nagyrabecsül­­te, „Őszinte, szeretett híveként“ emlegeti, aki „erkölcsben , érzés­ben, őszinteségben fényesen é­­keskedik“. Első portai követsége, — a „félelmes, bizonytalan várako­zás" — idején érik íróvá. Apja örökségét folytatja, amikor fel­jegyzi életének jelentősebb ese­ményeit, követségi útjairól nap­lót vezet. (Borsos Sebestyén, az apa az első magyar nyelven író polgári krónikás. Kéziratban maradt munkája Világnak lett dolgairól írott krónika az 1490—1583-ig terjedő eseményeket öleli fel­. Borsos Tamás fennmaradt — irodalmi értékű — műveiből — önéletírása (Vita) első és máso­dik portai követségének Napló­ja, 1630-i budai útjának beszá­molója (Memoriale), Egyiptom­ról készül leírása (Egiptus) és Testamentuma — művelt, önál­ló gondolkodású, emberséges, öntudatos polgár alakja rajzoló­dik ki. Az író Borsos legerőtel­jesebb vonása jellemző, megele­venítő tehetsége. .. Figyelme el­sősorban a lélek felé fordul, hi­szen hivatása is az, hogy ellen­feleinek és barátainak, urainak és alárendeltjeinek minden sza­vát, mozdulatát, szeme villaná­sát ellesse. Akár a szeszélyes Báthory Zsigmondról, a kincsgyűjtő Rá­kóczi Zsigmondról, a zabolátlan Báthori Gáborról beszél, akár a rafinált diplomatákat: Gratianit, Startzert, Marcantonit állítja e­­lénk, egyszeriben rátalál a jel­lemző sajátosságra, mondatra, jelzőre, stílusfordulatra, amely­­lyel szempillantás alatt eleven­né tudja varázsolni őket. — írja találóan Kócziány László Borsos Tamásról szóló bevezető tanul­mányában. , A német és a török között őr­lődő ország népéért aggódva, a közelmúlt véres, zűrzavaros ese­ményeiből okulva, „filius pacis“­­ként, a béke fiaként szolgálta szülővárosát, fejedelmét, Erdélyt. Marosvásárhelyen utcát ne­veztek el róla. KINCSES EMESE •­ BORSOS TAMÁS: Vá­rkotytól a fényen portáig, Kriterion Könyvkiadó, 1972. Mint minden évben, hagyo­mányosan, a székelyudvarhelyi Szejkefürdőn vasárnap, július 2- án újból sor kerül a népdal, nép­viselet és népi tánc seregszem­léjére. Népi hagyományaink á­­polásának, egyben népi jellegű műkedvelésünk felkarolásának jelentős napjáról van szó, a rendezvényt méltán emlegetjük a korábban megtartott zsögödi fesztivál, vagy akár — ha népi jellegét tekintjük — a Bélványosi vagy Gávna-tetői nagyszabású se­regszemlék között, azok sorában. Telefoninterjúnkban arra keres­tünk választ FINTA BÉLA elv­társtól, a székelyudvarhelyi Mű­velődési Ház igazgatójától, hogy kik vesznek részt a fesztiválon, milyen csoportok lépnek fel, s egyáltalán milyen jellege lesz a rendezvénynek? — Megőrizzük a már kialakult, tehát hagyományos népünnepély jellegét a Sze­jke-fesztiválnak. Székelyudvarhely és környéke- Szejke fesztivál — 1972 nek a dolgozói eszem-iszom mel­lett gyönyörködhetnek majd a megye, illetve más megyék népi műkedvelő csoportjainak előadá­sában. — Kik képviselik megyénket.’ — A Csíkszeredai Művelődési Ház tánccsoportját hívtuk meg, mellettük fellépnek a székelyud­varhelyi Művelődési Ház, a Szak­­szervezetek Municípiumi Taná­csa, a Cérnagyár, az Akarat kis­ipari termelőszövetkezet, vala­mint a Művészeti iskola művész­­csoportjai. — Más megyék műkedvelőit is meghívták a fesztiválra, a tényt örvendetesnek tartjuk. — Jó azt tudni, mit csinálnak a szomszédok, hogyan állnak a népi kultúra ápolása, felmutatá­sa terén. A maros­vásárhelyi Szakszervezetek Háza, a Maros megyei Szászkézd, Bükkös, Mé­hes és Nyárádszereda művelődé­si otthonainak tánccsoportjait várjuk, valamint a kézdivásárhe­­lyi Művelődési Ház művészegyüt­tesét, akik a Bálványos című hí­res műsorukkal jelentkeznek. De itt mondanám el, hogy vendé­geink lesznek Tóth Erzsébet és Precup Mária,­­a marosvásárhe­­lyi Állami Filharmónia, illetve Bordy Aranka és Madaras Gá­bor, a Rádió és Televízió nép­­,dalénekesei is. — S a kereskedelem? — Reméljük a legjobbakat. Ké­szülnek a környék mísz-ei, fo­gyasztási szövetkezetei, az állami kereskedelmi egységek, sörben­­flekkenben , más földi jóban nem lesz hiány. — Akkor hát sok sikert! — Köszönjük, s a viszontlátás­ra — Szejkén. Lejegyezte: SOLYMOSI LÁSZLÓ — 1972 Július 1, szombat Napkelte: 4,34, -nyugta: 20,04. Holdkelte: 22,36, -nyugta: 9,24. Az évből eltelt 182 nap, hát­ra van még 184. ÉVFORDULÓK: — 53 éve halt meg Titu Ma­­iorescu, irodalomkritikus, esztéta és politikus. — 1920-ban jelent meg a Lup­ta de clasă első sorozatának első száma. — 1921-ben alapították a Kí­nai Kommunista Pártot. HETIVÁSÁR: Gyerg­yószent­miklós, Székelykeresztúr, C­síkszépvíz, Csíkszentmár­­ton, Korond Lövéte. TELEVÍZIÓ JÚLIUS 1, SZOMBAT 9,00 — Telex. 9,05 — Mindenki könyv­tár*: Bărbii Delavrancea. 9,45 — Szerelmi álom (ismétlés). 10,10 — Beszélgetés házi­asszonyokkal 10,25 — Enciklopédia (is­métlés). 11,10 — Népzene (ismétlés). 1120 — Irodalmi szemle (ismétlés). 12,50 — Híradó. Ifi. 50 — Német nyelvű adás. Az Országos Pártkonferencia köszöntésé­re. 18,15 — Ritmus, fiatalság­, tánc. 19,00 — ADAS amortizációs húzás 19,10 — Képzőművészeti kiállítások. 19 20 — 1001 este. 19.50 — Híradó. 20.00- A Román Kommunista Párt Országos Konferenciájának és a köztársaság ki­kiáltása 25 évfordulójának tiszteletére — Versenyben az ország. 20.15 — Enciklopé­dia. 21.(Ki — Schulmeister (IV. rész). 21,55 — Zenés, szórakoztató műsor. 22.50 Híradó. A hét sporteseményei. RÁDIÓ A MAROSVÁSARHELYI rádió MŰSORA JÚLIUS 2. VASÁRNAP Magyar nyelven: 9—9.30 — Pionírok , iskolások műsora: Pionírok az aratásnál. A vakációban látogassatok meg­ minél több múzeumot. Tüske Péter Utazás Cseppkőországba — rádiójáték. 9.30—10 — Kisgyermekműsor: Postás Jankó. Peti kaland­jai — rádiójáték. 1.­­ rész: 16,30— 17,15 — Vasárnapi mozaik. A KOLOZSVÁRI RADIO MŰSORA JÚLIUS 2. VASÁRNAP Magyar nyelven: 8,15 — Szalontai fiata­lok nyara 1972-ben. Balla Zsófia és Csép Sándor zenés riportműsora. V­TS, JÚLIUS 1. SZOMBAT MOZI JÚLIUS 1. SZOMBAT CSÍKSZEREDÁT Transzilvánia: Kényszer­ből apa. Színes jugoszláv film. Előadá­sok kezdete: 11, 14, 16, 18, 20. CSÍKSZEREDÁI Hargita: A csavargó (I -II. rész). Indiai film. SZÉKFELYI UDV­ARHELYI Hom­oród: Csár­­dáskirálynő. Színes magyar-német film. GYERGYÓSZENTMIKLÓST Miorita: Lott story. Színes amerikai film.­­TOPLTCAT Caliman: Osceola. Színes, szé­lesvásznú német film. SZEKET­YKFR­ESZTURI Haladás: Az el­veszett erdő. Színes, szélesvásznú román film. RAI­ANBANYAT Bányász: A hírhedt 702- es. Román film. GYERGYÓCSOMAFALVT Művelődés: A repülőtér (I—II rész). Színes, szé­lesvásznú amerikai film. GALOCASI Fenyő: A Santa Vittoria tit­ka. Színes, szélesvásznú amerikai film. BORSZÉKI Borszék: Traiánusz oszlop* (I-II rész). Színes román film. THSNADFÜRDŐT­Olt: A kis fürdőző. Színes szélesvásznú francia-olasz film. BORSZÉKI Forrás: Ipu ítélete. Román film. r.nVF.TF.T filmszínház: A „Különfélék Brigi­d”, a tenderen és a hegyekben. Színes román film. PARAJDT filmszínház: rész­. Amerikai film. HODOSI filmszínház: Színes francia-olasz-német film. DITROT filmszínház: Tűz a Dunán, dán film GYERGYORI,FALUSI filmszínház: A gesztenyék finomak. Színes olasz film-A nagydíj.­­I—II. Strogoff Mihály, CSÍK SZENTMÁR­TONI filmszínház , Vitéz Mihály (I—II rész). Román film. CSTK SZE­NTSIMONI filmszínház : Jó fiúk, rossz fiúk!. Színes amerikai film. CSTK SZERVIZI filmszínház: A tenger dalai. Román film. CSTKSZENTDOMOKOST A repülőtér (I—II rész). Ro- 4 filmszír.,táz I Amerikai film.V DŐJÁRÁS A Metporam­pia intézet jelen­­tése szerint változékony időjárás várható. Helyenként felhősödés, záporok. Mérsékelt majd egyre erősödő szél észak-nyugati i­rányból. A napi hőmérsékleti ér­tékek éjjel 3 és 8 nappal 14 és 18 fok között váltakoznak. Apróhirdetés Elveszett Bartalis Vilmos névre címzett boríték, aragáz-számlával és­­tikettel együtt. Megtalálóját kérem, jutalom ellenében, juttas­sa el Csíkszentkirály 461 szám alá. A CSÍKSZEREDAI KÖTÖTTÁRUGYÁR TANULÓKAT VESZ FEL a szebeni és kolozsvári szakmai iskolába. A ta­nulók elsajátíthatják a gépkötői és a kötöttáru összeállítási szakmát. A felvételi vizsgák 1972. július 4-én kez­dődnek a Csíkszeredai Kötöttárugyárban. Az érdekeltek a személyi adataikkal és okmá­nyokkal jelentkezzenek az üzem személyzeti osztályán. (114) A Brassói Nyomdaipari Vállalat ALKALMAZ: — felvételi, vizsga alapján — a brassói és a Csíkszeredai nyomdák részére NYOMDÁSZ TANULÓKAT munkahelyen való kiképzéssel — jelentkezni lehet 1972. július 5-ig — felvételi vizsga 1972­ július 7-én Bővebb felvilágosítás: Csíkszeredai Nyomda — November 7 utca 35 szám — Telefon 10­66 — * A Csíkszeredai Erdőgépesítési és Szerelési Egység JELENTKEZŐKET KERES : — géplakatos és fémmegmunkáló mester­képző iskolába. Feltételek a szakmának megfelelő szak­iskolai végzettség. Fizetési besorolás 5, 6 kate­góriája. Jelentkezni lehet az Erdőgépesítési és Sze­relési Egység személyzeti osztályán. (100).

Next