Hargita, 1972. augusztus (5. évfolyam, 181-206. szám)
1972-08-01 / 181. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 181. (1377.) SZÁM 1972. AUGUSZTUS 1., KEDDI ARA 3Ó BAM Augusztus 23 és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának méltó köszöntésére Hazánk fasiszta iga alóli felszabadulása évfordulójának méltó megünneplésére készül a Csíkszeredai Megyei Építőanyagkitermelő Vállalat munkaközössége. Az esemény tiszteletére tett vállalásuk szerint még ebben a hónapban — három hónappal határidő előtt — üzemelni kezd a dolomitörlő és hamarabb leszállíthatják a megrendelőknek az első tétel finomdolomitot. Hasonlóképpen új arcot öltenek megyénk filmszínházai is, megkezdődött már legtöbbjük külső festése. A munkálatot belső, erőforrásból és a lakosság hozzájárulásával végzik. Jelenleg folyamatban van a székelyudvarhelyi Homoród filmszínház festése, majd a gyergyószentmiklósi és toplicai következik. Szintén az évforduló alkalmából, hazai filmsorozat vetítését kezdik meg a Csíkszeredai Hargita, a tusnádfürdői Olt és a borszéki Forrás filmszínházakban. A sorozatot alkotó filmalkotások: Az alagút, Az elveszett erdő, Ipu ítélete, Félix és Ottilia, Mert szeretik egymást. A Hatalom és Igazság című nagysikerű filmet Vlahicán és Székelyudvarhelyen is vetítik. A zetelaki mtsz tagjai szombaton befejezték a búza aratását. A 265 hektár területből 50-en már a csépléssel is végeztek. Az eddigi becslések szerint a tervezett 2000 kilogramm terméssel szemben a hozam 2500—2600 lesz; az állam központosított alapjára az előirányzott 130 tonnából már 30-at átadtak. Elhatározásuk, hogy Augusztus 23 tiszteletére befejezik a cséplést. A szálas gabonafélék betakarításával egyidőben különös gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására is, így vasárnap mintegy száz fogatot mozgósítottak a boglyákban lévő széna behordására. A mezőgazdasági munkálatok mellett tegnap fejezték be a zeteváralji 8 osztályos általános iskola külső vakolását, s ugyancsak a napokban végezték, de az ivói iskoláét is. Hazafias munkával naponta 8— 10 lakó vett részt a két épület vakolásánál és ebben az időszakbanújrameszelték a tantermeket is. A lakosok hasonló összefogásával a vakolást a zetelaki művelődési otthonnál folytatják, mely az évforduló tiszteletére ugyancsak „friss köntösben“ fogadja az ünneplőket. Vetélkedő pionírok. Július 26— 29 között került sor a „Vörös nyakkendő“ minifutball versenyre, melyet a Csíkszeredái pionírok szerveztek. Az egyes városnegyedeket külön csapatok képviselték. Az első helyezést és a kupát a Somlyói pionírok nyerték, a Tudor negyed iskolásai második, a jégpálya negyediek pedig harmadik helyen végeztek. Mézes hír. A csiszeredai méhészegyesület tájékoztatása szerint ezekben a napokban közel 4 000 család méh érkezik haza a Brăila környéki „napraforgó legeltetésről“, amely a jelek szerint nagyon jól jövedelmezett. Családonként 30 kg mézet tudtak pergetni, ily módon közfogyasztási célokra 20 tonnányi értékes élelmiszert biztosítanak. Újabb egységekkel bővült Gyergyószentmiklós kereskedelmi hálózata. A helyi kereskedelmi vállalat gondozásában szombaton a Gábor Áron lakónegyedben korszerű önkiszolgáló élelmiszerüzletet nyitottak és ugyanezen a napon adták át a forgalomnak a központban létesített ifjúsági cukrászdát. Új szárnyasvad megyénkben. Az 1800-as évek vadállományát véve alapul, amikor még Székelyudvarhely környékén fácán is élt, de azóta a meggondolatlan vadászás következtében kipusztult — a megyei vadász és sporthorgász egyesület vezetőségi tanácsának határozata alapján szombaton 2000 fácánt és 1 000 vadrucát telepítettek Székelyudvarhely és Székelykeresztúr vadászterületeire. Megyénk időjárási és természeti adottságai megfelelnek a szárnyasvadak meghonosodására, így betelepítésüket folytatni szeretnék. Addig is, míg az új lakók otthonra találnak nálunk, a mintegy 400 vadászegyesületi tag feladata megóvni őket a ragadozóktól — szarkától, varjútól, rókától. — ESEMÉNYEK 24 Három villányi széna még nem boglya! LÉTEZIK KÉTFÉLE LELKIISMERET? Királyfürdőt elhagyva, ahogyan az almási barlangvidék felé haladunk, ezernyi boglya tűnik a szemünkbe. Boglyák? Van, aki annak nevezi, legtöbben petrencének mondanák, de Almás környékén nem nagyon ismeretes ez a kifejezés. Egy idősebb bácsi, aki a juhhodályból lépett ki a váratlan vendégek fogadására, füllesztő boglyákként emlegeti ezeket a kis kupacokat. Elmondja, hogy az almási termelőszövetkezttel kaszáltatta a szénát, az tanolítatta. Aztán ottmaradtak, várva, hogy valaki majd összeszedi, összeszedeti és asztagba rakatja. Sok nap telhetett el a kaszák pengése óta, hiszen bokáig ér már a haragoszöld sarjú, a szénahordó szekerek viszont hiányoznak. * Mélyen merül a kéz a szénarakásba. Már nem meleg, de nedves a fogása. Tömény penészszag lengi körül a vizsgálódót. Nyirkos-nyúlósan tapad a penész. — Nézheti, lesz az még ilyenebb is, jegyzi meg egy tömzsi férfi. Szavában mintha enyhe károslem érződne. A hegyoldalnak hajló Jankán óriásiatársüveghez hasonló, jól megtaposott boglyák sorakoznak. Szárazak és egészségesek. Bárki eltalálhatja, miért e különbség. Az utóbbiakat is almási gazdák rakták, de maguknak. Azaz, hogy csak részben maguknak,hiszen százalékos művelésben kaszálták a szövetkezet füvét. Nem tudhatták, osztáskor melyik lesz a gazdaságé, melyik marad nekik. Létezik tehát kétféle lelkiismeret? Vajon miért csengett olyan furcsán annak a férfinak a hangja, aki még szomorúbb sorsot jósolt a penészedő szénának?* Nem érezte magáénak azt is, ami a közösségé? Egyszerre kaszálhatták a két területet, hiszen egyforma nagyra nőtt már a sarja. Miért nem figyelmeztette a hanyagokat, hogy nem lehet két villányi szénát boglyának nevezni, hogy ez a szénakupac majd nem tud dacolni a sok esővel? És hol volt a brigádvezető, az elnök, a mérnök? A farmé, mondotta az idős férfi. Próbált magyarázkodni, próbálta mentegetni a hanyagságot, hogy ezek csak amolyan ideiglenes boglyák, csak úgy hirtelenjében összeszedték, hogy el ne verje az eső, hogy majd szétterítik és megszárítják, hogy... Tekintete a felnövő sarjúra, a rothadt szénára tévedt, orrát megcsapta a penészszag és elhallgatott. Megértette, hogy magyarázkodásnak nincs helye. Mindaz, amit mond, nem egyéb, mint önámítás, üres szócséplés. Még nem száradt fel a harmat, fényesen csillogtak az apró vízcseppek a füvön. Asszonyok, lányok, gyermekek sorjáznak a kaszálók felé. Vállukon gereblye, villa, elemózsiás tarisznya, egyesek kezében kantáros fazék. Korán indulhattak Almásról, hogy ebben az órában már idáig jutottak. — Almásiak? — Igen. — A gazdaság szénáját takarják? __ 77 A rövid csend után hetyke-menyecske felel. A magunkéba megyünk, százalékra kaszálunk a gazdaságnak. Ismét az a majdnem ellenséges hang, mint az előbb. Mi rejlik mögötte? Mi ez az enyém, övék? Hol maradt a mienk? * — Pénzért kaszálták, takarták — világosítanak fel. . Rendben van, pénzért — vitatkozik egy belső hang —, de hát aki a munkát irányította, aki átvette, az nem látja, hogy az ilyen munka hajítófát sem ér? Az a sok almási mtsz-tag, aki naponta látja a pocsékolást, nem hallatja szavát? ’ v ■* A gazdaság elnöke Vargyas völgyébe ment, mondják délben a székháznál dolgozó könyvelőlányok. Szóval az elnök ellenőrző körútra indult. Vajha meglátná a sok veszendőbe indult szénát és sürgősen intézkedne. Talán nemcsak a behordásról, hanem a vétkesek felelősségrevonásáról. Még akkor is, ha a vétkesek közé saját magát is be kell sorolnia. Ha ő nem tenné, talán megteszik a megyei mezőgazdasági szervek, miután személyesen is meggyőződtek az elmondottakról — ha nem sajnálják a fáradságot... BOGOS SÁNDOR A jól megtaposott boglyák szénája száraz,egészséges, még a hetes esők sem tettek kárt benne. Hiába, no ... Három villányi széna még nem boglya 1' tm .‘v A - ‘A 20 éves a szocialista ügyészség Szocialista hazánkban minden az emberért történik: a munka, az építés, a tervezés, és a becsületesen dolgozó embert védik a törvények is, szavatolván jogait, biztosítván nyugodt munkáját, életét. Pártunk éppen ezért nagy hangsúlyt helyezett, helyet a törvényt képviselő állami szervek munkájának minőségére, kihangsúlyozván e munka felelősségteljességét, nagy horderejét. Az RKP nemrégiben befejeződött Országos Konferenciája is nagy figyelmet szentelt e munka elemzésének. A végső következtetés: az igényesség, pontosság, becsületesség, lelkiismeretesség, hogy kiküszöbölhessük a még itt-ott becsúszó hibákat — épp azoknak a részéről is, akiknek a törvényességet, igazságosságot kell védeniök, szavatolniok. E téren fokozott, megfeszített munka vár az ügyészségre is, arra a szocialista ügyészségre, amely épp e napon ünnepli megszervezésének 20. évfordulóját, amelynek legfőbb feladata az ember védelme az igazságtalansággal, bűntényekkel szemben. Az ügyészségnek, mint az egyedüli feljogosított bűnüldöző és a törvényességet védelmező szervnek, azon kell fáradoznia, hogy maradéktalanul érvényesítse, gyakorlatba ültesse a párt eszeseit az élet minden területén. Az Országos Konferencia határozatainak értelmében is, az ügyészre hárul az a feladat, hogy felelősségének teljes tudatában biztosítsa az állampolgárok törvényes jogainak maradéktalan tiszteletben tartását és tegyen meg minden lehetőt a különböző törvénysértések, visszaélések felszámolásáért — bárki és bárhol is követték el azokat Ugyanakkor, mint felügyelő szervnek, feladata, kötelessége az is, hogy védje az esetlegesen letartóztatott vagy kivizsgálás alatt álló személyek testi sértetlenségét, emberi önérzetét, hogy elkerüljünk minden törvénytelen lépést, fenyegetést, erőszakosságot. Ugyanakkor biztosítanunk kell minden állampolgár törvényes jogait, fajra, nemre, vallásra, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül — a szocialista demokrácia szellemében. Mert havunkban mindenki egyforma, egyenjogú állampolgár, jogaink és kötelességeink azonosak. Egyetlen dologban különbözünk egymástól: munkánk minőségében! Aki ez ellen az egyenjogúság ellen vét — pártunk társadalmunk ellen vét — és börtönnel büntetendő! Az ügyész munkája komplex. Épp azért, mert nem gépekkel, emberekkel dolgozik, emberek sorsalakulását érinti tevékenysége, munkája. A törvényt képviseli az ügyész, azt a törvényt, amely az embert és az ember javait, a közvagyont védi. Munkánk lényege nem az ítélkezés, hanem a nevelés. Nevelés a bűncselekmények megelőzése érdekében, nevelés az eltévelyedett ember megmentéséért. Nehéz ez a munka, de a legszebbek közül való, hisz az emberért, a társadalom biztonságáért, védelméért történik, a munkát, a haza építését szolgálja azzal, hogy védi a munkálkodó embert, lehetőséget teremt a nyugodt, teremtő munkára, biztonságos paotrom PUSKÁS VILMOS Hargita megye főügyésze Egyes kommunista és munkáspártok vezetőinek baráti találkozója 1972. július 31-én a Krím-félszigeten baráti találkozóra került sor szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői között, akik rövid szünidőt töltöttek a Szovjetunióban. A találkozón részt vettek: T. Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, Bulgária NK Államtanácsának elnöke, G. Husak, a Csehszlovákiai KP KB főtitkára, E. Honecker, az NSZEP KB első titkára, Zs. Cedenbal, a MFNP KB első titkára, a Mongol NK Minisztertanácsának elnöke, E. Gierek, a LEMP KB első titkára, N. Ceauşescu, az RKP KB főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke. A találkozó során gyümölcsöző véleménycserét folytattak a szocialista és kommunista építés menetéről és a szocialista államok sokoldalú együttműködésének további fejlesztéséről. Úgyszintén megvitattak aktuális nemzetközi kérdéseket. A kommunista és munkáspártok vezetőinek találkozóját a teljes kölcsönös megértés és a nézetazonosság jellemezte az összes megvitatott kérdésekben, s szívélyes, baráti légkörben folyt le. A találkozón részt vettek: K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, A. A. Ifcomiko, K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagjai, A. I. Blatov, az SZKP KB felelős beosztású aktivistája, , R. Frelek, a LEMP KB Titkárságának tagja, M. Balev, a Bolgár KP KB tagja, C. Mitea, az RKP KB tagja, W. Eberlein, az NSZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja. Az SZKP KB ebédet adott a találkozó részvevőinek tiszteletére. Az RKP Országos Konferenciájának határozata értelmében nyilvános vitára bocsátjuk a törvénytervezetet a munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazásáról az állami egységekben. A dolgozók szeptember 30-ig küldték be észrevételeiket és indítványaikat a Munkaügyi Minisztériumhoz, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsához, a megyei pártbizottságok gazdasági bizottságaihoz, a központi sajtószervekhez és lapunk szerkesztőségéhez. A Román Kommunista Párt arra mozgósítja az egész népet, hogy Románia Szocialista Köztársaság sokoldalúan fejlett társadalmának építési programjában szereplő alapvető célkitűzéseknek megfelelően szüntelenül bővítse a műszaki-anyagi alapot, tökéletesítse a szocialista termelési viszonyokat és gyorsítsa az ország általános gazdasági-társadalmi fejlődését. Az emberi egyéniség érvényre juttatásának állandó előtérbe helyezését szolgáló egész párt- és állampolitika legfőbb célja az egész nép magas anyagi és kulturális életszínvonalának biztosítása. A szocialista tulajdon létrehozása és megszilárdítása, az ember ember általi kizsákmányolásának egyszer s mindenkorra való felszámolása, a dolgozóknak mint a politikai hatalom letéteményeseinek új helyzete, a szocialista demokrácia elmélyítése és a tömegek fokozott részvétele az állami és közügyek vezetésében, a társadalom forradalmi átalakulásának egész folyamata biztosítja minden egyes dolgozó egyéni érdekeinek és a társadalom általános érdekeinek összhangját, szilárd egységben felsorakoztatva az egész népet a Román Kommunista Párt — Románia Szocialista Köztársaság politikai vezető ereje körül. A dolgozók kettős minőségükben, mint a termelőeszközök tulajdonosai és az anyagi és szellemi javak termelői, felelősséggel tartoznak a társadalom műszakianyagi alapjának fejlesztéséért és a nemzeti vagyon növekedéséért, a műszaki és tudományos haladás előmozdításáért, a termelés és a munka jó megszervezéséért, a társadalmi munka termelékenységének további emeléséért, s ugyanakkor joguk van ahhoz, hogy maradéktalanul élvezzék munkájuk gyümölcseit. A szocialista építés menete, az összes tevékenységi területek és szektorok harmonikus fejlődése, a termelőerők ésszerű területi elosztása megszilárdította a dolgozóknak azt a meggyőződését, hogy a nép anyagi és szellemi jólétének emelése, munkakörülményeinek, lakásviszonyainak, egészségügyi, oktatási és kulturális feltételeinek javulása a tevékenység további tökéletesítésétől, attól az áldozatkész munkától függ, amelyet mindenki az ország gazdasági erejének, a nemzeti jövedelemnek a növelése érdekében végez, mivel ez hivatott arra, hogy minél teljesebben kielégítse a társadalom tagjainak fogyasztási szükségleteit és ugyanakkor egyre magasabb fejlődési fokra emelje a termelőerőket. Románia Szocialista Köztársaságban a munka javadalmazása a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága szerinti elosztás szocialista elve alapján történik. Társadalmunk sajátos feltételei között ennek az elvnek az érvényesítése új tartalmat ad a fizetésnek, amely megszűnt a termelőeszközök magántulajdonosainak eladott munkaerő ára lenni. Románia Szocialista Köztársaságban a fizetés az egyéni fogyasztásra szánt nemzeti jövedelemnek az a része, amelyet teljes egészében elosztanak a dolgozók között a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi-gazdasági fontossága arányában. A munka szerinti elosztás elvének alkalmazása, minden dolgozó jövedelmének megállapítása ugyanakkor szorosan összefügg személyes felelősségével. Azt, aki jól dolgozik, munkákénak és az elért eredményeknek megfelelően javadalmazzák, az pedig, aki árt a nemzetgazdaságnak, személyes felelősséggel tartozik az okozott károkért. Az anyagi érdekeltség e két elválaszthatatlan oldalának egybekapcsolása ösztönzi a szakmai továbbképzést, a műszaki és tudományos haladás előmozdítását, a munka iránti szocialista magatartás kialakulását, a felelősségtudat és a szocialista fegyelem erősítését, a közvagyon megvédését és megfelelő kezelését, fokozva az összes dolgozók hozzájárulását a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez hazánkban. A dolgozók jövedelmének emelkedése közvetlenül összefügg a termelés és a munkatermelékenység tényleges növekedésével, többlettermelés minél alacsonyabb költséggel történő elérésével, a gazdaság egyre, nagyobb lehetőségeivel a társadalmi fejlődés minden egyes szakaszában. Az állam szilárdan alkalmazza munka javadalmazási politikájában a szocialista méltányosság elveit. A munkából származó jövedelmek elosztásában a cél, hogy biztosítsuk a méltányos arányt a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetések között, figyelembe véve a gazdaság fejlődési stádiumát és a dolgozók szakmai és kulturális felkészültségének általános színvonalát. A szocialista termelési viszonyoknak megfelelően Románia Szocialista Köztársaságban a törvény kategorikusan megtiltja, hogy bárki bármilyen formában jövedelemre tegyen szert mások munkájának kizsákmányolásából. A termelőerők fejlődésének, a Társadalmi munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének arányában az állam tervszerűen rendelkezésre bocsátja a szükséges alapokat ahhoz, hogy emelkedjék a dolgozók öszszes kategóriáinak javadalmazási színvonala és hogy növekedjék a társadalmi fogyasztási alap a szükségletek kielégítéséhez, ami az egész társadalom feladata. A munka szerinti elosztás elvének következetes alkalmazása és a javadalmazási rendszer tökéletesítése a párt és az állam egyik legfőbb törekvése abban a tevékenységében, amelynek célja tökéletesíteni az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének vezetését, megszervezését és tervezését, tökéletesíteni rendszerünk sajátos társadalmi viszonyait. A Román Kommunista Párt munkajavadalmazási politikájának megvalósítása céljából Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. (Folytatás a 2. oldalon) TERVEZETI TÖRVÉNY A munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazásáról az állami egységekben A Minisztertanács Határozata a minimális tarifáris fizetések emeléséről A Román Kommunista Párt Országos Konferenciájának a fizetések emelésére vonakozó döntései értelmében a Minisztertanács határozatot bocsátott ki, amely a következőket irányozza elő : 1. — A miniális tarifáris fizetést 1972. szeptember 1-től havi 1000 lejben állapítják meg, vagyis 25 százalékkal emelik az 1970 májusában megállapított 800 lejes minimális tarifáris fizetéssel szemben. A 801 és 1000 lej közötti tarifáris havi fizetéseket átlag 13,2 százalékkal emelik a tarifáris fizetési csoportoktól váltakozóan, mégpedig olyképpen, hogy a legalacsonyabb tarifáris fizetésű személyzet fizetését nagyobb arányban emelik. E fizetésemelésben hozzávetőleg 1 160 000 alkalmazott részesül. (Folytatás a 4. oldalon)