Hargita, 1972. augusztus (5. évfolyam, 181-206. szám)

1972-08-18 / 196. szám

2. O­L­D­A­L 1972. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK A munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazásáról szóló törvénytervezet vitája Ösztönző, jobb munkára mozgósító dokumentum Nagy érdeklődést váltott ki egy­ségünk alkalmazottainak körében a közelmúltban megjelent tör­vénytervezet a munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazá­sáról az állami egységekben. Jó­magam a tervszerűsítés és bére­zés problémáival foglalkozom, érthető, hogy megkülönböztetett figyelemmel tanulmányoztam e törvénytervezetet. Elsősorban azt a tényt kell értékelnünk, hogy a tervezet nem általánosságok szintjén tárgyalja a dolgokat, ha­nem úgy, ahogy az természetes, gyakorlati érvénnyel és értékkel, ágaknak, alágazatoknak, csopor­toknak, kategóriáknak stb. meg­felelően. Így számos olyan kér­désre kapunk konkrét választ, a­­melyekre mindeddig nem talál­hattunk egységesen, egyértelmű­en alkalmazható megoldást, s ez a helyzet lehetőséget adott több­féle értelmezésre. Teljes mértékben egyetértek azzal az előirányzattal, hogy a munka javadalmazásának bizto­sítania kell az egységek egész személyzetének anyagi érdekelt­ségét minél jobb eredmények el­éréséért, a szakképzettség eme­léséért, a felelősség és a munka­­fegyelem erősítéséért, a közva­gyon megvédéséért. Az anyagi érdekeltséget, alapvető fontossá­gú gazdasági tényezőnek kell tar­tanunk abban a sokoldalú tevé­kenységben, amelyet a gazdasági hatékonyság növeléséért folyta­tunk az élet minden területén. Ilyenformán a tervezetben előírt javítások hangsúlyozottabban vé­dik a dolgozók jogait, harmoni­kusan egyesítve a munka sze­rinti javadalmazást a személyes felelősséggel. A tervezet leszögezi, hogy a személyzet fizetése ágak, al­­ágazatok és tevékenységek sze­rint különbözik, mégpedig ezek fontosságának megfelelően, az or­szág gazdasági-társadalmi fejlő­désének megfelelően. Azt az ágat és alágazatot — erdőkitermelés és fafeldolgozás — amelyben tevékenykedünk, az V. csoportba sorolták be, az er­dőkitermeléseket az A, a fafeldol­gozást az A fizetési kategóriákba, a VII. csoportban pedig a B ka­tegóriába. Véleményem szerint, így igen nagy a rangsorolási ko­efficiens közötti különbség (1,23 —1,16). Figyelembe véve az er­­dőkitermelések és a fafeldolgozó egységek jelenlegi műszaki ellá­tottságát, javasolnám, hogy az u­­tóbbi kategóriát a VI. csoportba sorolják be. A tervezetben pontos formáit állapítják meg a munka mérésé­nek és bérezésének. Rendkívüli fontosságúnak tartom azt a tényt, hogy a munka utáni elosztás el­ve feltételezi a személyzet mun­kájának lemérését az összes ka­tegóriákban, különösen pedig azt, hogy a legmegfelelőbb bérezési formák kiválasztása fölött az egy­ségek kollektív vezető szerve dönt, és ennek módját leszögezik a kollektív munkaszerződésben. Lehetőség nyílik ilyképpen válto­zatosabb, ösztönzőbb bérezési for­mák alkalmazására, a globális akkord vagy a tervnormák alap­ján megállapított akkord beveze­tésére. Ez hozzájárul az összes alkalmazottak — munkások és műszaki személyzet — anyagi ér­dekeltségének erősítéséhez, még jobb eredmények eléréséhez. Mindezt azért mondom, mert je­lenleg a rezsiben dolgozó munká­sok, a műszaki-gazdasági sze­mélyzet nincs mozgósítva kellő­képpen a tervfeladatok túlszár­nyalásáért, csupán a feladatok­nak a tervezett szinten való tel­jesítésére. Mert hiszen a terv túl­lépésének fokától függetlenül, e­­zek az alkalmazottak csak tari­­fáris fizetésüket kapják meg. O­­lyan eseteket is nyilvántartunk, amikor a termelőegységek mes­terei, a műszaki-gazdasági sze­mélyzet tagjai kérték beosztásu­kat a komplex brigádokba. E bérezési form­a alkalmazása köz­vetlenül hozzájárul a termelés és a munkatermelékenység növelé­séhez az erdőkitermelő és fafel­dolgozó egységekben. Teljes mér­tékben egyetértek a 12. szakasz­ban leszögezett kollektív akkord­ban történő bérezési móddal is. A kollektív akkord esetében a fizetések elosztása rendszerint a besorolási fizetési tarifák és a ledolgozott munkaidő arányában történik. A munkaalakulat tagjai többségének és a termelési alegy­ség — amelyhez az alakulat tar­tozik — vezetőségének beleegye­zésével az egyéni fizetések 20 százalékkal emelhetők vagy csök­kenthetők, attól függően, hogy az alakulat, minden egyes tagja mennyire hatékonyan járult hoz­zá a munkálatok kivitelezéséhez, mégpedig az egész alakulatnak járó összeg keretében. Ennek az előirányzatnak a helyes alkalma­zása erősíti a munkafegyelmet és a felelősséget. Minthogy a szakképesítés tari­­fáris mutatóit évekkel ezelőtt dolgozták ki, javasolnám, hogy ezeket vizsgálják felül, és álla­pítsák meg az összes mestersé­gekre a mai követelmények szintjén, s a törvény elfogadott szövegével egyidőben, brosúrában közöljék. Ami a műszaki-gazdasági sze­mélyzet, illetőleg a mesterek ta­­rifáris fizetését illeti, javasolom, hogy ezt minden ágban hozzák összhangba a munkások fizetési csoportjaiba.­Véleményem szerint világosab­ban kell megszövegezni a tervezet 30. szakaszában foglalt, a sze­mélyzet gradációk szerinti előlép­tetését szabályozó előírást, olyan értelemben, hogy kinek esik jog­körébe a gradációk jóváhagyása. Javasolom, hogy egy személy előléptetését az alegységekből — szektor, részleg, műhely — a közvetlenül felettes egységbe, te­kintsék a tisztség vonatkozásá­ban is előléptetésnek, a megfele­lő gradációk megadásával együtt, abban az esetben is, ha az illető személy továbbra is megőrzi tiszt­ségének megnevezését. Ha példá­ul egy részleg főtechnikusát elő­léptetik a központ főtechnikusá­­vá, a jelenlegi rendelkezések sze­rint ezt nem tartjuk előléptetés­nek a tisztségben is, jóllehet kö­telezettségei, felelőssége nő az új tisztségben. A prémiumrendszer jelentős helyet foglal el a tervezetben. A kritériumokat nagyon helyesen állapították meg. Fontosnak tar­tom azt a kitételt, miszerint a dolgozók közgyűlése jóváhagyhat­ja, hogy a jutalmazási alap szét­osztásánál a verseny élenjárói az egység többi személyzetéhez ké­pest 20 százalékig terjedően na­­­gyobb kvóta alapján kapjanak jutalmat. Javasolom, hogy ezt terjesszék ki a dolgozók bizott­ságainak tagjaira is. A szolgálati idő utáni pótlék e­­setében javasolom annak tanul­mányozását, hogy a 2-5 év szol­gálati idővel rendelkezőknek 2 százalékot adjanak. Ugyanis a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a legtöbb igazolatlan hiányzást a­­zok követik el, akik 5 évnél ke­vesebb szolgálati idővel rendel­keznek, és semmit sem veszíte­nek a gyakori igazolatlan hiány­zással. Javasolom a tervezet 66. szaka­szának kiegészítését a következő­képpen: „annak a gazdasági­vagy műszaki kivitelező funkció­ban dolgozó alkalmazottnak, aki egy azonos kategóriájú alkalma­zottat helyettesít bizonyos ideig, joga van a helyettesített tisztség után járó fizetés 50 százalékára, azzal a feltétellel, hogy eleget te­gyen mindkét funkció feladatai­nak". Ismeretes, hogy az erdőkiter­­melések dolgozói, főleg az A ka­tegóriába besoroltak, nehéz kö­rülmények között dolgoznak, el­szigetelt munkahelyeken, a sza­bad ég alatt, kitéve az időjárás szeszélyeinek. Javasolom, hogy ezek a munkások a ténylegesen ledolgozott idő arányában része­süljenek a 62. szakasz 2. pontjá­ban megállapított pótlékban, il­letőleg a törvény mellékletében tüntessék fel azokat az erdőkiter­­melési mesterségeket, amelyek i­­lyen pótlékot élveznek. MAZERO IOAN, a toplicai fakitermelő és -fel­dolgozó egység terv- és bér­osztályának vezetője A kollektív vezetés érvényesítése (Folytatás az­­ oldalról) sikerült meghonosítani a kollek­tív vezetés igazi szellemét, hiá­nyoznak az elvtársias kapcsola­tok, a tárgyilagosság. Nos, a köz­gyűlés lett volna hivatott arra, hogy pártos igényességgel, nyíl­tan, becsületes kiállással tisztáz­za a problémákat, vegye saját kezébe a vállalat egész tevékeny­ségét, amelynek szerves és­­alap­vetően fontos­ része a vezetés tényleges gyakorlása is. Nem így történt. Részben azért, mert a jelentés elhallgatta a kollektív vezetés problémáját, részben pe­dig azért, mert a felszólalók, ve­zető beosztású alkalmazottak mindenekelőtt „a maguk­ igazá­nak a keresésén fáradoztak“. S végülis az történt, hogy az igaz­gató Gaftoniuc Vasile hozzászó­lásában (amelyben sajnos, nem hiányzott a felesleges irónia sem) a felettes szervektől kérte a visszásságok kivizsgálását, tisztá­zását. Szükségesnek tartottuk beszá­molni a kialakult állapotról, a­­mely szöges ellentétben van vál­lalatainkban kialakult elvtársias kapcsolatok, mélységes demokrá­cia jellemezte kollektív vezetés­sel. Több mint időszerű lenne rendet teremteni a parajdi só­bánya vezetőségének házatáján, hogy igényesebben, nagyobb hoz­záértéssel tehessen eleget a soka­sodó feladatoknak. Mert tenniva­ló szépszerével akad : a beruhá­zások teljesítésének üteme nem kielégítő, több mint 800 ezer lej értékű gépi berendezés vált fe­leslegessé, nem elég eredményes a munkahelyek műszaki irányítá­sa stb. A tényállás, a visszásságok o­­kai nem ismeretlenek. Most az szükséges, hogy magasfokú ön­tudattal, eréllyel intézkedjenek, hogy a szép gazdasági eredmé­nyeket ne csorbíthassák a veze­tésben megmutatkozó, botrányok­kal tarkított fogyatékosságok. így is omlós a kenyér ... (Folytatás az 1. oldalról) ■ a csont, szakadnak le az ujjak, az ilyen keserves­ árú leckékért. Én csak azt mondom legifjabb Sükösd Eleknek, amit a legele­jén : a kőművesmesterre gondol­jon és minél gyakrabban. Bíró Miklós bácsi, a tudtommal ő a részleg legidősebb mestere, min­denki csak elismeréssel beszél munkájáról —, nos, ez a kiváló szakmunkás mondotta, aggódik a legénykéért. A jelek szerint mintha elhagyná magát Sükösd Elek. Nem megy, teszi le kezé­ből a szerszámot, s ha ezt el is­ hiszi, akkor tényleg megbicsaklik a véső. Hirtelen pedig nem lehet dolgozni. Márpedig dolgozni mu­száj. Hogy megélhessen az ember és fejlődjön a társadalom, dön­tő feltétel a munka. S pont most, a célszalag előtt torpanjon meg Sükösd Elek? Azt nem le­het, annak nem szabad megtör­ténnie. Mondják is a szövetkezet­nél, az nem egyszerű vétek, az bűn lenne. Tessék learatni három inas esztendő ígéretét. Ha jobban ismerném Sükösd Eleket, talán látnám dolgai mö­gött az akarást, a céltudatosságot­, s hinném, hogy felépülését előzi meg a kilátástalanság valós de leküzdhető érzése. S szeptember­ben ő lesz az első, aki asztalra teszi a szabadítólevelet, és annyit mond csupán : ez is megvan. A társadalom humánus; ha na­gyobb baj történt volna (szeren­csére nem így volt), akkor is gondoskodna az emberről. El­idegeníthetetlen joga ez minden­kinek. De Sükösd Elek meg tud­ja keresni a kenyeret. Ugyanazt az omlós, fehér ke­nyeret, és akkorát, mint akárki szaktársa. Számvetés München előtt no EREDMÉNYEK, ESÉLYEK Robbanás a medencékben — alcímmel indíthatnánk az úszók­kal foglalkozó részt, de nem ke­vésbé lenne találó a „világ”.A cs­­döntések világcsúcsa“ összefogla­ló cím. Már az atlétikai számok­nál is sopánkodtunk, nem lehet az iramot bírni, hát, ami az li­stásban van, az már egyenesen bődületes. Egyik ismerősöm ke­ményen le akart beszélni, hiába­való lenne bármit is írni a me­dencék fenegyerekeiről, hiszen mire megjelenik valami róluk már megint tucatnyi világcsúcs születik. Shane Gould, az auszt­rál úszócsoda Melbourne-ben 1972-ben világcsúcsot dönt és még jóformán meg sem száradt rajta a dressz, mire a hírügynök­ségek csúcsának amerikai meg­döntéséről számolnak be. De itt van a legfrissebb sztori. Az a­­merikaiak olimpiai válogatóver­senyén (amelyik a 200-as pillan­gó volt világcsúcstartója, a nyu­gatnémet Fassnacht nyilatkozott: ... . . könnyebb lesz Münchenben bármely számban érmet szerezni, mint most bekerülni az ameri­kai úszócsapatba.“­ nem keve­sebb, mint tizenhárom új világ­csúcsot jegyeztek és nem kerül­tek be az olimpiai csapatba o­­lyanok, akik az előfutamokban világcsúcsot úsztak. Reszkess Eu­rópa ! Reszkess Ausztrália ! — jelszóval veszik birtokukba ismét a tengerentúli úszók az olimpiai medencét. Mexikó 33 úszó és műugró aranyérmén 14 ország osztozott, amelyek közül az ame­rikaiak egymaguk 23-at nyertek. Az eltelt négy év alatt a másik két kontinens revansra készült, sorra dőltek a világcsúcsok, az úszóvilág Shane Gould, Matthes, Fassnacht, Cooper, Larson, Gyar­­mathy nevétől volt hangos, lehe­tetlen, hogy ez a gárda ne szo­rítsa meg Spitzéket — mondo­gatják. Mire jön egy egyszerű válogatóverseny és felborul min­den számítás! Vagy csak mi lát­nánk ennyire aggasztónak az eu­rópai és ausztrál úszók szoron­gatott helyzetét? Mert ők más­ként vélekednek. Jó, jó — latol­gatnak — ez m­ég nem jelenti, hogy Münchenben is nagy na­pot fognak ki , milyen fenegye­rek volt Spitz Mexikóban, s a végén be kellett érnie egy vál­­tószám aranyérmével, a terve­zett hat egyéni helyett. A hely­zet megismétlődhet. Az ame­rikaiak alig két héttel az olim­pia előtt minden ütőkártyájukat kijátszották, így legalább tudjuk, mihez tartani magunkat,­­ han­goztatják. Fiatalok és optimisták. Ennek csak örvendhetünk. Annál nagyobb lesz a zubogás a me­dencében, ahol számítottak ki­merítő csatára, vízalatti tévéka­merákkal, fotocellákkal és még rengeteg érzékeny műszerrel fi­gyelik a hús-vér cirkálókat. Mégis mi lesz Münchenben au­gusztus 28 és szeptember 4 kö­zött ? Kezdenénk a gyorsúszók­kal. Mind a férfiak mind a nők mezőnyében egy-egy csil­lógó név: az amerikai Mark Spitz és az ausztrál Shane Gould. Spitz­­nek eredményei (100 méteren : 51,47, világcsúcs, 200 m: 1:55,1 világcsúcs) alapján nincs ellenfe­le, elméletileg a francia Rous­seau (1:56,9 200-on, 52.6 100-on) és az angol Brinkley (1:57,9 200- on) vehetik fel vele a versenyt. Gould már nehezebb helyzetben van, verhetetlenségében vetett hitében erősen megrendítette két fiatalabb amerikai kollegája Ba­­bashoff (2:05.21 kétszázon, vcs.) és Jo Ann Harshbarger (8:53.83 800-on vcs.). Százon 58,5 világ­csúcs) és négyszázon (4:21.2, vcs.) azonban egyelőre még a lista é­­lén áll. A 400-as és 1­500-as fér­fitávon már több a jelentkező : Me Breen (EÁ, 400 — 4:00,7), Cooper (ausztrál, 400 — 4:01,7! 1500 15:50,7), Rick Démont (EA, 1500 — 15:52.9 vcs.) A 400 méteres táv érdekessége, hogy a­­világ­csúcstartó (4:00.1), hajdan vízipólós amerikai Krumpholz a válogatóversenyen kiesett, hason­lóképpen honfitársa, a régebbi csúcstartó Kinshella is (csak a váltóban kapott helyet). A mellúszóknál már több az európaiak esélye, azaz nagyobb volt a válogatóversenyig, így az­tán a nőknél Sztyepanova (szov­jet, 100 — 1:14,7, 200 — 2:40,7) a világcsúcsokat felállító Ballt (100 — 1:14,2, 200 — 2:38,5) kap­ta üldözőül. A férfiaknál Pan­­kin (szovjet, 100 — 1:06,1), O. Connel (angol, 100 — 1:08,1), Heneken (EA 200 — 2:22,79, vcs) és Job (EA, 200 — 2:23,4) esélyes aranyéremre. A pillangózók tábora ugyan­csak rétegződik. A nők között a japán Aoki (100 — 1:04,4), az a­­merikai Jones (100 — 1:04,1 vcs), a magyar Gyarmathy (100 — 1:04,5), az amerikai Moe (200 — 2:16,62 vcs), és az NDK-ben­ Kot­­her (200 méteren) dobogóesélyes. A férfiaknál az NDK-beli Matt­hes (100 — 56,5) egy darabig verhetetlennek tűnt, de jött Spitz (100 — 54,56 vcs), aki két­százon is világcsúcsot úszott (2:01,53). A többi élvonalbeli két­százasok: Pytter (NDK, 2:06,9) Brinkley (2:05,6) Fassnacht NSZK 2:03,3). Matthes, a férfi hátúszók ve­zércsillaga jó ideig elriasztotta (100 — 56,3 vcs., 200 — 2:02,8 vcs) az amerikaiakat a számtól, a felzárkózás mostanában tör­tént meg, különösen a rövidebb távon, ahol az idei eredmények alapján a következő a sorrend : Campbell (ausztrál — 58,2), Nash (EA — 59,3) és Cseh (magyar — 59,6). Kétszázon érmet szerezhet Ivey (amerikai — 2:04,54) is. A női hátúszók közül az olimpián hiányozni fog a százasok világ­csúcstartója (1:05,6), a délafrikai Muir, de ott lesz ebben a szám­ban legesélyesebb Gyarmathy Andrea (1:06,7), aki kétszázon (2:24,3) két amerikai — Belota (2:20,64 vcs.) és Atwood (2:21,5) — és a kanadai Gurr társaságá­ban küzd éremért. A svéd Larson, a kétszáz mé­teres vegyesúszás világrekordere (2:09,3) nemhiában edzett az E­­gyesült Államokban. München­ben aranyra pályázik, és minden bizonnyal közte és Hall (EA — 2:09,3 vcs, beállítás) között dől el az elsőbbség sorsa,, de ez u­­tóbbi úszó négyszázon is (4:30,81) aranyesélyes. A nők közül eb­ben az évben jó eredményt ért el a szovjet Petrova (200 — 2:26,9 az ausztrál Debbie Cain (200 mé­teren), az olasz Galligaris (400 —7­5:12,1) és az amerikai Mont­gomery (5:04,96). A győztesek közülük kerülhetnek ki. A váltószámokban (4x100 mé­ter gyorsváltó, 4x100 méter ve­gyesváltó férfiaknál és nőknél, 4x200 méter gyorsváltó csak fér­fiaknál) a már említett, markán­sabb úszónemzetek képviselői közül kerülhetnek ki a győztes csapatok. MORVAY ZOLTÁN GOETHE és a STURM und DRANG A huszonkét esztendős „neve­letlen tacskónak“ Herder gúnyo­lódó megjegyzések kíséretében küldte vissza első darabját, a Götz von Berlichingen-t. Pedig a darab —, ha ma már fogyatékos­nak, színpadra alkalmatlannak, erőtlennek is érezzük — annak­idején (1773-ban jelenik meg nyomtatásban) óriási szenzációt keltett. Pro és contra kavarta fel a kedélyeket. Honfoglalás volt ez a mű a színpadon és az összirodalomban is. Az új irányzat, a Sturm und Drang sikeres honfoglalása. „A Sturm und Drang — amint azt Deák Tamás írja a darabhoz készült nagyszerű utószavában* — (nevét Ks­inger feledésbe me­rült darabjának címéből kapta, tulajdonképpen forrongást je­lent) és a Götz von Berlichingen együvé tartozását már akkor ér­zékelték, mint a francia roman­tikáét Hugo Hernanijával. A drámában van is némi progra­­matikus célzatosság — tudatos ösztönösség, mondhatnék, mint a mi népieseinkben. Shekespeare nem tudta magáról, hogy „rene­szánsz“ drámákat ír, de az ifjú Gothe nagyon is jól tudta, hogy a világnézeti és irodalmi kor­szakváltás propagandistája, hogy nem áll egyedül a forradalmisá­­gával, s tán még azt is gyanítot­ta, hogy e műve tökéletesen meg­felel annak a várakozásnak ,a­­mellyel a megváltozott korhan­gulat az új irodalom felé tekint“. Mi az ami új ebben a feltörő irányzatban s így a Goethe da­rabban is ? Korff szerint a Sturm, und Drang a Francia Forradalom német alakja. Tulajdonképpen a felvilágosodás harcostársa, de u­­gyanakkor annak kritikusa, ér­tékelője is. Harcolt a személy lelkiismereti szabadságáért, az azt kötő társadalmi konvenciók ellen. A Természetes Ember esz­méjét hirdeti, harcol az Ész kor­látokat teremtő és állító egyed­uralma ellen s a szubjektív é­­let jogait védelmezi minden megkötöttséggel szemben, vissza­tér a prehisztorikus ember esz­ményéhez. A Sturm und Drang jegyében fogant művek, így a GOETHE: Göt* Berlichim««, Kritzrion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. Götz is, a természetes levegőt, hangot viszik a színpadra, elve­tik a klasszicista bűbájoskodást, a racionális színpad törvényeit. „A kritériumai is újak: nem a­­kar előkelő lenni vagy ízléses vagy formás-stílusos, sőt — ha h­­gyományos értelemben — szép sem akar lenni; jellegzetes „ka­rakterisztikus“ alkotásokban is­meri fel azonosságát, gyökeres és nemzeties vonásokban elit kíván lenni..A természetes, nyers erőt csodálja és propagál­ja. Könyvjelző Goethe Götze amolyan jó ma­gyar vidéki táblabíró-áram­szerű figura. Lovag, de annyira kóbor­ló is, mint amennyire gáláns gentleman. Darabos, műveletlen figura, de erős, kemény. Valahol a XVI. század táján találkozha­tunk vele. Gothe tudatosan megy vissza az időben alakot, hőst, eszményt keresni. A német nem­zeti irodalom egyik alapmodellje lesz Götz alakja, a nosztalgiák daliás hőse, a XVI. század pat­­riarchális, meghitt germán élet szabad figurája. Ám mindenkép­pen az ököljog képviselője, aki végülis elbukik. Goethe tehetsé­gére vall, hogy fiatalon már lát­ja ezt, a mítosz visszatetsző fe­lét. Ezért tragizálja hősét, aki elbukik — daliás jellem, de a társadalom silánysága miatt rossz ügy harcosa lesz... Bukása tehát a hős mártíromsága. (A törté­nelmi Götz von Berlichingen, tudvalevő, aggastyán korában, békességben hal meg, miután be­fejezte emlékiratait. A tragikus hős Götz — Goethe teremtménye). Mindent összevetve: a Götz ma már érdektelen darab — ami a színpadot illeti, de irodalom­­történeti jelentősége vitathatat­lan : egy új, a maga tévedései­vel együtt végsőtökön mégiscsak haladó irányzat zászlóvivője, el­ső nagy művészi sikere, az i­­rányzat társadalmi vonatkozású sikerei mellett. MOLNOS LAJOS ÖTKARIKÁS HÍREK # Kolumbia labdarúgó­csa­pata, amely bejutott az olim­piai döntőbe, jelenleg Euró­pában folytatja felkészülését. Legutóbbi formáell­enőrző mérkőzésüket a kolumbiai labdarúgók Athénban játszot­ták az AEK csapata ellen, s 2—3 arányban vesztettek. 0 Shane Gould neves ausztráliai úszónő, aki napon­ta kétszer edzéseket folytat a müncheni olimpiai medencé­ben, kijelentette az újságírók­nak, hogy biztosan megszerez egy aranyérmet. Hozzáfűzte viszont, hogy megpróbál töb­bet is szerezni.­­ Harminc, több nyelven beszélő rokonszenves ceyloni lány naponta 300 liter teát oszt ki ingyenesen az olimpiai falu sportolóinak, hivatalos személyeinek és látogatóinak. A lányok lila színű ruhát vi­selnek. A teát három alka­lommal osztják: reggel az „assam“ elnevezésű langyos teát, délután egy hideg teát, este pedig egy gyenge meleg teát.­­ Az olimpiai faluban ed­dig 2158 sportoló érkezett 63 országból. A sportolók az o­­limpiai pályákon folytatják felkészülésüket. 0 A müncheni olimpiai játékok szervezőbizottsága Heidi Schullert jelölte ki, hogy a 20. nyári olimpiai játékok összes részvevői nevében el­mondja az olimpiai esküt. A 22 éves Heidi Schuller az NSZK rekordere a 100 méte­res gátfutásban. A C-osztályos labdarúgó bajnokság őszi fordulójának műsora I. forduló, augusztus 20 Sepsiszentgyörgyi Olt — Med­­gyesi Gázmetán, Székelyudvar­helyi Textil — Bethleni Szamos, Balánbányai Bányász — Gyer­­gyószentmiklósi Jövő, Szovátai Medvetó — Székelykeresztúri E­­gyesülés, Toplicai Maros — Kéz­­divásárhelyi Fások, Felsőborgói Fások — Marosvásárhelyi Jövő, Medg­yesi Vitrometan — Kovász­nál Kárpátok. II. forduló, augusztus 27 K. Fások — Medvetó, M. Jö­vő — Maros, Gázmetán — Textil, Szamos —• Vitrometan, Gy. Jövő — Olt, Kárpátok — Bányász, E­­gyesülés — F. Fások. III. forduló, szeptember 3 Maros — Szamos, Bányász — Gázmetán, K. Fások — F. Fások, Olt — Textil, Medvetó — Kár­pátok, Vitrometán — Egyesülés, Gy. Jövő — M. Jövő. IV. forduló, szeptember 10 Textil — Vitrometán, Kárpá­tok — Maros, Bányász — Olt, Gázmetán — Szamos, F. Fások — Gy. Jövő, M. Jövő — Medve­tó, Egyesülés — K. Fások. V. forduld, szeptember 17 Medvetó — Gy. Jövő, Textil — F. Fások, M. Jövő — K. Fások, Maros — Bányász, Gázmetán — Vitrometan, Egyesülés — Kárpá­tok, Szamos —Olt. VI. forduló, szeptember 24 Szamos — Bányász, Vitrome­tan — Medvetó, Gy. Jövő — E­­gyesülés. Olt — M. Jövő, F. Fá­sok — Kárpátok, IC. Fások — Gázmetán, Maros — Textil. VII. forduld, október l Egyesülés — Maros, K. Fások —• Gy. Jövő, F. Fások — Vitro­metán, Bányász — Textil, Med­vetó­­— Olt, Kárpátok — Sza­mos, Gázmetán — M. Jövő. VIII. forduló, október 8 Kárpátok — Gázmetán, M. Jö­vő — Szamos, Olt — K. Fások, Gy. Jövő — Maros, Textil — E­­gyesülés, Medvetó — F. Fások,­­Vitrometán — Bányász. IX. forduló, október 15 Bányász — Egyesülés, Gázme­tán — F. Fások, Textil — Gy. Jövő, Olt — Kárpátok, Maros — Medvetó, M. Jövő Vitrometán, Szamos — K. Fások. X. forduld, október 22 F. Fások — Maros, Gy. Jövő — Szamos, Medvetó — Gázme­tán, K. Fások — Bányász, Vitro­metan — Olt, Kárpátok — Tex­til, Egyesülés — M. Jövő. XI. forduló, október 22 M. Jövő — Kárpátok, Textil — K. Fások, Szamos — Egyesülés, Maros — Vitrometán, Bányász — Medvetó, Olt — F. Fások, Gázmetán — Gy. Jövő. XII. forduló, november 5 F. Fások — Szamos, M. Jövő — Bányász, Vitrometan — K. Fások, Egyesülés — Gázmetán, Maros — Olt, Kárpátok — Gy. Jövő, Medvetó — Textil. XIII. forduló, november 13 Olt — Egyesülés, Gy. Jövő — Vitrometán, Szamos — Medvetó, IC. Fások — Kárpátok, Textil — M. Jövő, Gázmetán — Maros, Bányász — F. Fások. 170 román sportoló vesz részt a müncheni olimpián A fővárosi Újságírók Házában tartott sajtóértekezletén Anghel Alexe, az Országos Testnevelési és Sporttanács elnöke, a Román Olimipai Bizottság elnöke részle­tes tájékoztatót tartott országunk sportolóinak részvételéről a 20. (müncheni) nyári olimpián. Az augusztus 26-án kezdődő ■nagyszabású hagyományos vetél­kedőn hazánkat 170 férfi és női sportoló képviseli a következő versenyszámokban : atlétika, ö­­kölvívás, kajak-kenu, evezés, ke­rékpározás, torna, súlyemelés, kézilabda, úszás, birkózás, öttusa, vízilabda, műugrás, vívás, cél­lövés és röplabda. Az olimpiai keretet 30 edző kíséri. Az olimpia történetében Romá­nia most vesz részt a legnagyobb delegációval. Olimpiai bajnokain­kon, világ- és európai csúcstar­tóinkon kívül a küldöttségben szerepel számos fiatal tehetség, akinek ilyképpen alkalma nyílik a jobb felkészülésre az 1976. évi montreali olimpiára. Hazánk olimpiai keretében töb­bek között részt vesz Viorica Vis­­copoleanu, Argentina Menis, Szilai Ilona, Lia Manoliu, Valeria Bu­­fanu, Carol Corbu, Carmen Io­­nescu (atlétika), Gabriel Po­­metcu, Calistrat Cuţov, Va­sile Antoniu, Alec Nastac (ököl­vívás), Ivan Patzaschim, Serghei Covaliov (kenu), Viorica Dumitru, (kajak), Costel Coşniţă, Aurel Vernescu (kajak), Petre Ceapura, Tudor Ştefan (evezés), Teodor Vasile (kerékpározás), Elena Ceampelea, Anca Grigoraş (tor­na), Ion Hortopan, (súlyemelés), Eugen Almer, Marian Slavic, Anca Groza (úszás), Cornel Penu, Cristian Gaţu, Gheorghe Gruia (kézilabda), Nicolae Martinescu, Gheorghe Berceanu, Ion Baciu, Petre Coman (birkózás), Dumitru Spirlea (öttusa), Cornel Frăţilă, Cornel Rusu, Radu Lázár (vízi­labda), Ion Ghanea, Melania De­­cuseară (műugrás), Szabó Olga, Gyulai Ilona, Ana Pascu, Dan Irimiciuc, Mihai Ţiu (vívás), Ni­colae Rotari, Dan Iuga, Ion Tripşă, Ion Dumitrescu (céllövé­szet), Gabriel Udişteanu, William Schreiber, Marian Stamate (röp­labda) stb. Delegációnk három részletben, nevezetesen augusztus 19-én, au­gusztus 23-án és augusztus 31-én indul Münchenbe. Az olimpiai keret legtöbb tagja a Steauaban (61) és a Dinamóban (55) sportol. A 170 tagú keretből 124 sportoló még egyszer sem vett részt olim­piai játékokon. . * AZ OLIMPIAI FÁKLYA foly­tatta útját hazánk területén. Mi­után áthaladt Zamon és Lippán, szerdán 13:50 órakor megérkezett Aradra, ahol szép ünnepséget rendeztek ebből az alkalomból. Délután 4 órakor az Arad megyei sportolók Orcifalvánál átadták az olimpiai lángot a Temes me­gyei sportolóknak. Elsőként Ghe­orghe Răşcanu, a Temesvári Universitatea rögbicsapatának já­tékosa vitte a lángot, majd más sportolók vették át, s a temes­vári Állami Opera előtti téren mintegy hatezer sportbarát gyűlt össze fogadására. George Micota, Temesvár municípium polgár­­mestere beszédében méltatta az esemény jelentőségét. dik­ az öltözőben Tűző napsütésben került sor a toplicai labdarúgó tor­na megrendezésére, így nem csoda, hogy a mérkőzések szü­netében a nagyszámú közön­ség, hűsítőitalok reményé­ben indult a lelátó alatti, al­kalmi büfének berendezett helyiség­­felé. S valóban, elég sok ember álldogált az egyik nyitott ablak előtt. Gondolat­ban már éppen dicsérő jelző­vel illettem a gondos rende­zőket, amikor a szóban forgó ablak elé érve, torkomon a­kadt a szó. Büfé helyett mi­látványosság vonzotta a töm­bet az ablakhoz , az eredeti­leg öltözőnek készült, kifes­tett, leparkettezett helyiség e­­gyik sarkában két — a nagy számú érdeklődőtől megret­tent — tapsifüles sunyított. Valóban szépek voltak a nyuszik, azonban gazdájuk úgy látszik pár napja megfe­ledkezhetett róluk, mivel jó­ideje nem takarította ki a termet. A parkett eredeti szí­nét már csak foltokban lehe­tett felfedezni, legnagyobb részét száradt széna, fonnyadt fű, káposztalevél borította. S mindez a­ játékosok öltözőjé­nek közvetlen közelében. Tévedés ne essék, semmi kifogásom a nyúltenyésztés ellen, azonban szerény véle­ményem szerint, más helyet is lehetett volna találni a tap­sifülesek számára. Vagy ha erre nincs lehetőség, hát ak­kor a sportolókat kell kiköl­töztetni a szomszédos öltözők­ből, hogy ne zavarják a nyíl­tak nyugalmát. Mivel a sport­pálya gondnokát nem leltem meg egész nap folyamán, ar­ra gondoltam, írásban továb­bítom észrevételeimet. A vá­lasztást a két javasolt lehe­tőség közül a Maros sport­egyesület vezetőségére bízom, abban a reményben, hogy kompromisszum­ nélkül, a le­hető legrövidebb időn belül, az egyik „felet“ kiköltöztetik jogtalanul elfoglalt „lakásá­ból“. KOVÁCS LÁSZLÓ a- t !

Next