Hargita, 1974. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 26. (1843.) SZÁMI 1974. FEBRUÁR 1. PÉNTEKI ARA 30 BAM­ FALUSI­­ KÖN­YVHÓNAP Könyvünnepet köszöntünk. Köszöntjük februárt, a hagyo­mányossá és népszerűvé vált FALUSI KÖNYV­HÓN­AP­ot, bízva annak tömegnevelő, népnevelő hatásában. A februári könyvhónap or­szágosan szervezett, kitűnő al­kalom a könyv fokozottabb terjesztésére falvaink lakói között, az az időszak, amikor í­­rók, értelmiségiek, könyvter­jesztők gyakrabban találkoz­nak az olvasókkal. Hargita megye Szocialista Művelődési és Nevelési Bi­zottsága arra törekszik, hogy olyan írókkal, művekkel talál­kozzon az olvasóközönség, a­­kik és amelyek elsődlegesen a falu népéhez szólnak, dolgo­zóink életével, munkájával, törekvéseivel kap­ ___________ csolatosan. Per­sze, nem lehet a műveket leszűkí­­teni csak falure­gényre, falusi tár­gyú írásokra. A könyv megszerettetését tartjuk fontosnak, legyen az szépiro­dalmi, vagy akár szakmai jel­legű. Mindent, amit a Falusi Könyvhónap során teszünk, a pártdokumentumok határoza­tainak szellemében tesszük, a gazdasági-társadalmi, műve­lődési fejlődés meggyorsítása érdekéb­en és olyan időben, amikor dolgozóink hazánk­ fel­­szabadulása 30. évfordulójá­nak és pártunk XI. Kongresz­­­­szusának megünneplésére ké­szülnek. A tervezett író-olva­­só találkozók jó alkalmak ar­ra, hogy hozzájáruljanak a politikai-ideológiai, a hazafi­as neveléshez, azt tartalmilag elmélyítsék, hatékonyabbá te­gyék.Célunk, hogy mindinkább megismertessük, megszerettes­sük falvaink dolgozóival a könyvet, a műveltségszerzés, a világnézeti és erkölcsi neve­lés, a szakmai ismeretek meg­szerzésének e fontos eszközét, hogy segítsük-javítsuk a fal­vak könyv­ellátását, az olvasó­kedv fellendítését. Ha ez meg­valósul, tervünk sikerül, falu­si olvasóink óhajainak eleget teszünk-Rendkívül fontos feladat ha­nd a könyvtárosokra, könyv­terjesztőkre egyaránt, hogy a könyv valóban betöltse társa­dalmi rendeltetését, hozzájá­ruljon a szocialista öntudat fejlesztéséhez, az új embertí­pus kialakításához. E célkitűzések megvalósítá­sa érdekében Hargita megye Szocialista Művelődési és Ne­velési Bizottsága a Fogyasztási Szövetkezetek gyergyószent­­miklósi megyei gazdasági vál­lalatával ,a Pionírszervezetek Megyei Tanácsával és a me­gyei KISZ-bizottsággal karölt­ve konkrét munkatervet dol­gozott ki. A könyvhónap tematikai rendezvényei (időrendi sor­rendben): Hazánk felszabadu­­lásának 30­ évfordulója (társa­dalmi könyvhét); A 25 éves szocialista mező­­gazdaság (szak­­könyvnapok)■ Az ifjúság­ — hazánk szocialista kitelje­sítésének ak­­tív tényező­je (gyermek- és ifjúsági iroda­lom). A hazai jelenkori szép­­irodalom — a dolgozók forra­dalmi vívmányainak tükröző­je. Ez utóbbi témával zárjuk a könyvhónapot­ Terveink szerint közel 40 helységben szervezünk talál­kozókat, amelyekre 35 író­­ és szakember beígért megjelené­sét várjuk. A februári könyvhónap ren­dezvényei során irodalmi és napilapok szerkesztőivel találkozhatnak az olvasók, de gondoskodtunk arról is, hogy ellátogassanak megyénkbe, ol­vasóink körébe a Kriterion, a Politikai Kiadó, a Ceres Kiadó (mezőgazdasági könyvkiadó) munkatársai is-Tesszük, szervezzük mind­ezt abban a tudatban, hogy tovább gyarapszik a könyv­barátok tábora, gazdagszik nemzetiségi művelődésünk, újabb lendületet kap egymás kölcsönös megismerésének, a szellemi alkotások kicserélé­sének igénye. BÜRÜS JÁNOS, A Hargita megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság felügyelője 1 74 történet a Csíkszereda­ Ruhagyár orvosi rende­lőjében kezdődött. Adlerr Miklós doktor — miután megvizsgálta Gherasim Marianát — arra kér­­az üzemi pártbizott­­titkárát, nézzék meg kicsit közelebbről a lány lakáskörülményeit, mert — fel­­tételezése szerint — nem megfele­lőek a tisztálkodási-mosási le­hetőségek. Ugyanaznap délután a gyár pártbizottságának, KISZ- és szakszervezeti bizottságának kép­viselőivel, valamint a megyei KISZ-bizottság egyik titkárával együtt bekopogtunk a Tudor Vladimirescu út 37 szám alatti sz­áz kiadott szobájába, Gherasim­­Mariana albérleti lakására. Ma­riana épp elmenni készült, rajta kívül csak Pop Aurelia tartózko­dott otthon, két másik lány, Bor­bély Mária és Szász Margit dél­utáni váltásban dolgozott, az ötödik szobatárs, akinek csak Ol­ga személynevét sikerült meg­tudnunk, látogatásunk végén ér­kezett meg — férjével együtt. Az albérleti szoba kopott, si­vár. Az otthonosságnak szinte semmi nyoma. Agy (szám szerint három), szekrény, fekete vaskály­ha, újságpapírral borított asztal és néhány szék alkotja az 5x4 méternél aligha nagyobb szoba berendezését. Adler doktor gyanúja beiga­zolódott: itt tényleg nehéz dolog mosakodni, mosni. A helyiség tisztasága is jócskán hagy kíván­nivalót. A lakók kettesével alusz­nak, egy villanyrezsón főznek, éjjelente még fáznak is ráadásul, hiszen a kályha csak addig tart meleget, amíg rakják, az egyik ágy pedig egészen az ablak alatt van. Reggel még a nem túlságo­san meleg ágyból is nehezen kel fel az ember; ha vacogás van kilátásban, nemhogy alaposan megmosakodjék is... S mindez havi kettőszáz lejért személyenként. Ráadásul azon­ban be kell pótolniuk a villany­­díjba is, mert, amint a háziasz­­szony, Bogács Mária mondja, nem fizethetik ők, „ha ezek itt egész nap rezsóznak“. Otthon volt a házigazda is, Bo­gács Gergely. Tőle kérdeztük : — nem sokallja a személyenként elvett havi kettőszáz lejt, mert ugyebár, az mégiscsak ezer lej jövedelem. — Hát nem. Most, hogy ilyen nehezen kapjuk a fát, nem tud­juk alább adni. Addig százötve­net fizettek, most fognak csak ennyit adni­ Háromezer lejre vettem fát, be akarunk tenni egy más kályhát, hogy főzni tudja­nak rajta, az is lesz vagy négy­száz lej. 1400 lej adót fizetek rá­juk, éppen elég bajom van ve­lük, hogy adhatnám olcsóbban ? — Máshol még 225 lejt is el­kérnek, s fát nem adnak — szól bele a háziasszony — a lányom is 300 lejt fizet, s nem is Szere­­dában, hanem Somlyón. Ha so­kallják, menjenek, ahová akar­nak, nekem tönkretették az ide­geimet. Aztán zavaros história követke­zik éjszakai részeg férfilátoga­tókról, nehéz lenne azonban el­dönteni, mennyi az igazság s mennyi a hozzátoldás a látható­an felidegesedett házigazda sza­vaiban. Mariana szerint, az tör­tént, hogy a nem kívánt vendé­gek akkor léptek be a szobatár­sakra váró nyitott, pontosabban: kulcsra nem zárt ajtón, amikor ők már lefeküdtek, s tehetetlenek voltak velük, a zajra és világos­ságra azonban ,szerencsére, be­jöttek a háziak. A mellékvágányra csúszott be­szélgetés láthatóan kedvez a há­ziaknak ,egyéb, kisebb-nagyobb vétségeket is felemlegetnek, jó­formán szóhoz sem engedik Ma­rianát és Aureliát, vissza kell hát térítenünk a szót a lányok lakás­­körülményeire. — Nem segíthetnék egy kicsit jobban az albérlőket, hogy in­kább otthon érezzék magukat ? Elég szép összeget fizetnek, sze­rényen számítva is legkevesebb nyolcezer lej évi tiszta jövedel­met jelentenek. Ismét olaj a tűzre, ők inkább nem adják ki senkinek — mond­ják — de ennél többet nem kö­vetelhetnek tőlük, mert a fát is felvágják, takarítanak utánuk (nem itt benn, ha még csak az kellene, hogy a szobájukban is ő takarítson a leányok után­­ csattan fel a háziasszony), ők már különben is torkig vannak a lakókkal, menjenek el, legalább hazahozzák a menyecskelányu­kat, minek fizessen az 300 lejt, ele az is biztos, hogy a lakók e­­zért a pénzért máshol még ilyent sem kapnak, őket nem érdekli az sem, ha az utcára kerülnek, tizenöt nap múlva fel is út, le is út, ha így­­ hálálják meg azt a jó­ságot, amit itt kaptak ... Ha itt lezárnánk a történetet, az olvasó azzal a kellemetlen ér­zéssel maradna, milyen nehéz helyzetbe is kerülhetnek a lányok két hét múltán, ha addig nem DEMETER ZOLTÁN ÖNKÉNYESKEDŐ HÁZIGAZDÁK . _ (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A megnövekedett feladatok teljesítése megköveteli a kedvező műszaki-anyagi feltételek megteremtését Hi gátolta meg januárban az ered­ményes munkát a székelyudvarhelyi bútorgyárban? Mindig is az élenjárók között tartottuk számon a Csíkszeredái fafeldolgozó vállalat székelyud­varhelyi bútorgyárát. Az évek során olyan kiforrott munkakö­zösség jött létre itt, amelyre bár­mikor számítani lehet. Az elmúlt évben is többször hallattak ma­gukról : az új termelőkapacitásu­kat két héttel határidő előtt he­lyezték üzembe , a főbb tervmu­tatókat év vége előtt teljesítették; a tervezett műszaki-gazdasági paraméterek nagy részét már az elmúlt évben elérték (határidejük március 31-én jár le). Az alkalmazottak nemrégiben megtartott, évi közgyűlésén meg­elégedéssel­ vehették számba az 1973-as év sikereit, így összter­­melési tervüket 3,6 millió lejjel szárnyalták túl, a munkatermelé­kenységit 100,2 százalékban telje­sítették, az export szállításit pe­dig 1074 százalékban. Javuló ten­denciát mutatott a faanyag érté­kesítése is, amelynek kihaszná­lási mutatói­­ a tervszer­űsítettnél magasabb szinten voltak. A gaz­dasági hatékonyság növelésére tett erőfeszítéseik eredményessé­géről az 1000 lej értékű áruter­melésre jutó költségek 0,6 szá­zalékos csökkentése, valamint a jövedelmi terv túlteljesítése ta­núskodott. Az is igaz, hogy az e­­redményeire még jobbak is lehet­tek volna és erre fény derült az alkalmazottak évi közgyűlésének munkálatai során is. Az ellátási nehézségek­ (amelyek különösen decemberben váltak súlyossá), az új kazánok kivitelezésének az el­húzódása stb., azonban meggá­tolták erőfeszítéseikhez mért még kimagaslóbb munkasikerek elérését. Az 1974-es év újabb megnöve­kedett feladatok elé állítja ezt a kipróbált munkaközösséget. Nem érdektelen megemlítenünk né­hány tervfeladat növekedésének arányát, így az össztermelés 35,7 százalékkal lesz nagyobb, mint az elmúlt esztendőben, a munka­termelékenység 1-hr ..százalékkal­ növekszik, az exportszállítások pedig 32,9 százalékkal. Az 1000 lej értékű árutermelésre jutó költségeket 1,1 százalékkal kell csökkenteniük. A feladatok komp­lexitását növeli az a tény, hogy a fizikai össztermelésnek mint­egy 92 százalékát az exportra szánt áruk teszik ki, ennek pe­dig körülbelül 60 százalékát a stíl- és a félstílbútorok képezik. Ilyen vonatkozásban még két so­katmondó számadatot kell meg­említenünk : az idén 26 új termék gyártását kezdik meg, s ezek részaránya a fizikai össztermelés­nek mintegy 40 százalékát je­lenti. Nyilvánvaló, hogy ezek a mennyiségileg és minőségileg megnövekedett feladatok újabb erőpróbát jelentenek a munkakö­zösségek számára. Csakis az op­timális műszaki-anyagi feltételek megteremtése, a hatékony mun­ka- és termelésszervezés adhatja meg azt a keretet, amelyen be­lül maximális eredményességgel lehet gyümölcsöztetni a munka- HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) A tanítójelöltek és a pio­­nírmunka. A municipiumi Pionírtanács kezdeménye­zésére a székelyudva­rhelyi Pe­dagógiai Líceum IV—V. évfolya­mának hallgatói január végétől kéthetenként konzultáción vesz­nek részt, amelyen a szervezeti élet gyakorlati kérdéseit beszélik meg, vita formájában. Az első ilyen konzultáción (január 29-én) Szabó Barna, a municipiumi Pi­onírtanács elnöke, és Gálfalvi Sándor székel­ykeresztúri tanár tartott vitaindítót a Pionírtevé­­kenység pszichopedagógiai meg­alapozásának szükségessége- gya­korlati megvalósítása címmel. A konzultáción nemcsak­ a tanító­jelöltek, több pioníregység pa­rancsnoka is részt vett. 2 1 . Mindig ilyen toldást! Gyer­­­­­gyószentmiklóson az idei­­­s hazafias munkavállalásokat egymillió-hétszázhuszonötezer lej értékben növelték közakarattal. Ami azt jelenti, hogy tízmilliós értéket valósítanak meg a város lakói az év folyamán, kétmillió­val többet, mint a tavaly. A munkálatok állapotára jellemző, hogy már február folyamán átad­ják rendeltetésének az új orvosi rendelőt, amely tetemes hazafias munkával épült.­­ Több mint húsz vendéglá­tóipari és közétkeztetési egységet zártak be az el­múlt esztendőben. A megyei Jár­ványügyi Központ elégtelennek találta az egészségügyi feltételeket ezekben az egységekben, és az 541/1960, illetve a 2506/1961-es MTH alapján felfüggesztette mű­ködésüket. A hírt a kereskedel­mi irányító szervek, a húsipariak, a falatozófelelősök és az üzemi kantinvezetők figyelmébe ajánl­juk.­ ­ A marosvölgyi munkás­­mozgalom története a hazai jelenkori történelem érté­kes és eseménydús fejezete. A gyergyószentmiklósi múzeumban kiállított dokumentumanyagot tanulmányozták a toplicai iskolá­sok a néhány nappal ezelőtt le­bonyolított látogatáson.­­ A fiúk asztalosmunkán, a lányok­­ varrnak. Épül a szentábrahámi iskolamű­hely- amelyet hazafias munkará­fordítással tavaszig be is fejez­nek. A felszerelést a fiúknak asztalosszerszámot, lányoknak varrógépet — az eddigi gyakor­lati munka jövedelméből állítják ki. A Tusnádfürdőn vetélkedőt rendeztek a tegnap : F­eliss­merik-e a szerzőt és a ver­set címmel. Bibliográfia : a ha­zai klasszikus és kortárs költé­szet. Agyagfalván vendégszere­peit a Hargita művész­­együttes. A tegnapi ven­dégszereplésen fellépett Cseh Ju­dit, a marosvásárhelyi rádió szó­listája.­­ Tudományos brigád a Síá­­szonokban. A Csíkszeredai Művelődési Ház tudomá­nyos brigádja az általános, hasz­nú témák mellett szakszerű elő­adást tartott az 1933-as hősi mun­kásmegmozdulások jelentőségéről­ A rovatot szerkesztette : OLAIT ISTVÁN ORSZÁGOS HÍR­ÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI • A gyártmányfejlesztés az idén is a fiatal alumíniumfeldol­­gozó ipar fő törekvései közé tar­tozik. Slatinán már január el­ső felében megkezdték több új alumíniumtermék gyártását. A nemrégiben üzembe helyezett ká­belgyár előállított 200 kilométer erőátviteli alumíniumkábelt, az egész mennyiséget leszállították a hidroenergetikai építőtelepek­nek. A széntermékek gyárának munkaközössége nemrégiben meg­kezdte egy újfajta elektród tech­nológiai próbáit.­­ A legújabb női fehérnemű­­modellekből nyitott kiállítást a Herăstrău parki pavilonban a bu­karesti Konfekció- és Kötöttáru­­gyár. A gyár tervezőkollektívá­­ja az idén 20 000 különböző új terméket bocsát a vásárlók ren­delkezésére. Az 1974-es kollek­cióban többek között sport-, és ünneplőruhák vannak fiatalok és gyermekek számára, női fehérne­műk stb.­­ Az Inox bukaresti vállalat dolgozói az év elején számos új termék gyártását kezdték meg. Közöttük van két rozsdamentes ezüstözö­tt evőeszköz-modell, a­­melyet már az első negyedévben árusítanak, valamint két klasz­szikus stílusú, finommegmunká­­lású tömörezüst-evőeszközmodell.­­ Megkezdte a próbaüzeme­lést a brailai fűtőerőmű máso­dik, 210 megawattos áramfej­lesztő gépcsoportja. Eddig a 2. számú kazánhoz tartozó ventil­látorokat, valamir­t­­ olajszivat­­­tyúkat járatták, be. Megkezdték a turbinaolaj feltöltését, rövide­sen befejezik a berendezések gé­pi és vegyi tisztításának utolsó előkészületeit.­­ Szüntelen fejlődik a falusi kereskedelem anyagi alapja. Az idén 145 község, illetve mun­kás város kap modern kereske­delmi komplexumot, több mint 92 000 négyzetméter kereskedel­mi­­területtel. Az új egységekben modern kereskedelmi formákat alkalmazó áruház, vendéglő, fa­latozó, cukrászda kap helyet. A fogyasztási szövetkezetek az áruforgalmazáson kívül igye­keznek kielégíteni a szolgálta­tási igényeket is. Csupán az idén több faluban együttvéve 58 termelő és szolgáltatási egy­ség kezdi meg­ működését, csak­nem 230 különféle műhellyel. A fogyasztási szövetkezetek bővítik a turisztikai szolgáltatá­sokat is. A vendégfogadók és kemping­táborok hálózata ebben az évben 13 egységgel gyarap­szik, ami együttvéve étkezésnél 1800 férőhelyet, elszállásolás­nál 437 férőhelyet jelent.­­ Megkezdődtek az előkészí­tő tanfolyamok az 1974. évi főis­kolai felvételi versenyvizsgák­ra. Az egyetemeken és intéze­tekben tapasztalt tanerők tarta­nak­­ előadásokat. A tanfolyamok programja többek közt össze­foglaló előadásokat, ismétlési szemináriumokat, laboratóriumi gyakorlatokat tartalmaz. A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeuma részéről Dokumentációs kiállítást szervez a Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és De­mokratikus Mozgalom Tör­ténelmi Múzeuma hazánk fa­siszta iga alóli felszabadulá­sának XXX. évfordulója al­kalmából. Ebből a célból a múzeum fényképeket, kiáltványokat, plakátokat, újságokat, iga­zolványokat, jelvényeket, ki­tüntetéseket, zászlókat, kon­centrációs táborokban kész­ült tárgyakat, forradalmi harco­soknak, a hazafias egységek harcosainak, az antihitleris­­ta front katonáinak, tisztjei­nek személyes tárgyait gyűjti, minden olyan anyagot, amely az antifasiszta nemzeti felke­lés előkészítését és végrehaj­tását, Romániának az anti­­hitlerista háborúban való rész­vételét, a Román Kommunis­ta Párt vezette népnek a szo­cialista társadalom Románia földjén való megteremtéséért folytatott hősi harcát tanú­sítja. A múzeum felkéri az ilyen tárgyakkal rendelkező szemé­lyeket vagy intézményeket, forduljanak a múzeumhoz. A múzeum címe a következő: Şoseaua Kiseleff nr. 3, Secto­rul 1, Bucureşti. Telefon 50 48 80. Oktatni okos szóval, emberi törődéssel A csíktaplocai lefelé tehenészet nem kis eredménnyel dicsekedhe­tik. Az elmúlt évben takarmá­­nyozott tehenenként 2471 liter tejet termelt. Minden elismerés megilleti őket, mert tervüket több mint 900 literrel szárnyal­ták túl. (Takarmányozott tehe­nenként). Indokolt tehát, hogy idei terveik összeállításakor szá­moltak lehetőségeikkel és a tej­termelés alsó határát 3000 liter tejben szabták meg. Alsó határt mondunk, mert a január hónapi termelés feljogosít erre. Az év első hónapjára tervezett árutejet átadták a szerződő vállalatnak. Takarmányuk van bőséggel. Eny­­nyit bevezetőként. NÉHÁNY szó A TAKARMÁNYRÓL Az istállókat járva, csakugyan meggyőződhettünk, hogy bőséges a takarmány. Oly bőséges, hogy még pazarolni is jut belőle. A jásziak, reggeli etetéskor, siló és lóhereszéna maradványaival telve. Az állatok turkálnak ben­ne. De nemcsak a jászlakban ta­lálni lóhereszénát, ott kallódik trágyával, szeméttel keverve, az etetők közötti járatokon is. A ce­mentpadlót vastagon borítja a lóhere lehullott levele, árpasze­mekkel elegyesen. A széna leg­értékesebb része lehullik, sze­méttel keveredik, így lesz belőle trágya. Tény, amely vitathatatlan, de amelyen változtatni lehet, és változtatni kell. Még egy gondolat a takar­mánnyal kapcsolatban. A lefelé tehenészet még nem érte el ter­vezett kapacitását, valószínű, év végére fogja elérni, de takar­mánybázisa a végső szükséglet ki­elégítésére tervezett. Nyilvánva­ló, hogy van amit etetni, sőt, fe­lesleg is mutatkozik. Természe­tes az intő szó. Bő napokon gon­doljunk az elkövetkezendőkre. Ez pedig azt is jelenti, hogy töb­bet kell tenniük az okszerű ta­karmányozásért, mint eddig. Nem elegendő papíron kidolgoz­ni a pontos fejadagokat, azokat úgy kell adagolni, ahogyan írás­ban rögzítették. Nem elég ész­szerű takarmányozásról beszél­ni, ésszerűen is kell takarmá­­nyozni. Márpedig ilyen vonat­kozásban még nagyon sok a hi­ba ebben a korszerű termelő egy­ségben. Mit cifrázzuk a dolgot, mondjuk ki tisztán, érthetően. A lefelé tehenészetben a takarmány előkészítése ismeretlen. Az aszta­­gokból a széna az istálló közére, onnan a jászlakba kerül. A siló hasonlóképpen. FELADATOM AZ EMBEREKKEL FOGLALKOZNI A szakember szerepét , szeret­tük volna tisztázni, közelebbről azt, hogy mit is jelent a szakem­ber egy termelő egységben? Mint termelési tényező, miként tölti be szerepét? Fontos a kérdés tisz­tázása, főleg ha kiindulási pont­ként elfogadjuk, hogy a tejet nemcsak a tehén termeli. A te­hén ugyanúgy segédeszköz, mint az ipari munkás számára a gép,­­áruja előállításában. Talán kis­sé durva a hasonlat, mivel a te­hén nem holt anyag, bonyolult élő szervezet, de ha az emberi hozzáállás szempontjából vizs­gáljuk a termelési folyamatokat, el kell ismernünk, hogy az áru­termelésben az emberi tevékeny­ség fontosabb tényező, mint a tejet termelő tehén, amely önma­gában csak a faj fenntartását biz­tosítaná. Tulajdonképpen azért tartot­tuk szükségesnek ilyen sommá­san írni erről a kérdésről, mert a lefelé tehenészet fiatal mér­nöknője, Fărcaş Elena — aki gyakorló idejét tölti a tehenészet­ben, és négy hónap múlva átve­szi a termelés szakmai irányítá­sát — kérdésünkre, hogy mi az ő közvetlen feladata? — az al­címben foglalt választ adta. Vá­laszának ugyanolyan papíríze volt, mint a termelés szerinti takarmányozásra vonatkozó ter­veknek. Való igaz, hogy a mérnök mind­össze két hónapja ismerkedik a termeléssel, de hát ez az időszak vagy akár a hat hónap, arra va­ló-e, hogy töltsük napjainkat, egyiket a másik után, várva va­lamire? Farcas Elenától megkérdeztük, hány tehene van a tehenészet­nek, ezek közül hányat fejnek, mit és mennyit adnak naponta a teheneknek, hány liter tej a napi istállóadag, hány liter te­jet fejnek? A kérdések, amelyek megválaszolatlanul maradtak. Ekkor mondta, hogy az ő felada­ta foglalkozni az emberekkel. AZ ISTÁLLÓFELELŐS HALLGAT Egyes számú istálló. Körénk­­gyűlnek az állatgondozók. Las­san indul a beszélgetés. Tulaj­donképpen nem is beszélgetés, amolyan kérdezz és nem felelek játék. A termelési tervek ismeretét próbáltuk feszegetni. Hány liter tejet is kell termeljenek takar­mányozott tehenenként ebben az évben? Minél többet •— hangzott a lakonikus válasz. Hány borját kell fogjanak az idén? Minél többet. Tehenenként hány liter az egyedi termelési előírás? Mi­nél több. Hány kiló szénát ad­­­nak egy tehénnek? Minél töb­bet, amennyit csak meg tud en­ni. Mit kell tenniük, hogy több tejet termeljenek? Nincs amit tenniük, ők enni adnak a tehe­neknek, kifejik a tejet, aztán kész. Ennél többet mit tehetné­nek? A mérnöknő feladatának vall­ja az emberekkel való foglalko­zást. Őt ki fogja megnevelni? Ki fogja megtanítani arra, hogy az általa használt mondat nem fi­zes frázis, hanem parancsoló kötelesség. Követelmény, amit úgy is nevezhetünk: nevelés. AZ EMBER A TERMELÉS FŐ TÉNYEZŐJE Az ember, akivel csakugyan foglalkozni kell, akit nevelni kell, megértetni vele feladatait, segí­teni azok végrehajtásában, ok­tatni okos szóval, irányítani sok­sok türelemmel, törődéssel. Törődés. Mert erről is szól­nunk kell. Nem tudom, az egység vezetői jártak-e az emberek szál­láshelyein, nézzék-e meg, milyen körülmények között élnek, töltik szabadidejüket, pihenésük óráit? És ha jártak, tették-e fel önma­guknak a kérdést: ha nekem kellene így élnem, miként viszo­nyulnék a munkához, gondola­taim a termelés felé irányulná­nak-e? Egy dologról soha nem feled­kezhetünk meg. Mindent az em­berért teszünk, az ember szol­gálatában. BOGOS SÁNDOR EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN • Ulan Bátorban hivatalosan közölték, hogy a mongol és a nyugatnémet kormány képviselőinek londoni megbeszélései nyomán a két ország nagykövetségi szinten diplomá­ciai kapcsolatokat létesít . Ilaari Bumedien algériai elnök kérte Kurt Waldheim ENSZ-főtitkártól a közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását az ener­getikai világválság, valamint a nyersanyagel­látás kérdéseinek megvizsgálására. © A dán Folketing (parlament) jóváhagy­ta a Dánia közös­ piaci csatlakozásáról szóló, 1972 január 22-én aláírt szerződést. © Párizsban 53 demokratikus párt és szer­vezet, köztük a Francia Kommunista Párt, a Szocialista Párt és a nagy szakszervezetek kezdeményezésére nagyarányú tüntetést szer­veztek a vietnami nép támogatására a Viet­namra vonatkozó párizsi megállapodás mara­déktalan valóra váltásáért.

Next