Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-02 / 77. szám

­ Líceumi műkedvelők körzeti versenye Székelyudvarhelyen Vasárnap délelőtt a székely­udvarhelyi (Dr. Petru Groza. ..pedagógiai, mezőgazdasági, köz­­gazdasági), a székelykeresztúri vlahicai líceumok műkedve­lőinek részvételével a zene és népi tánc körzeti versenyét ren­dezték meg a municípiumi mű­velődési házban. Szervező a me­gyei KISZ bizottság és a megyei tanfelügyelőség. Tartalmas, színvonalas ver­seny volt. Különösen a székely­udvarhelyi ipari szakiskola ta­nulói — mert ők is részt vettek a versenyen! — tettek ki magu­kért, tánccsoportjuk székely és román táncokat mutatott be, de ezen kívül szerepelt népi zene­karuk (és a népdalénekesek), dalcsoportjuk, könnyűzeneegyüt­tesük is. Komplex műsorukat végignézve felvetődött bennünk a kérdés: vajon mi történik e­­zekkel a lelkes, fiatal műkedve­lőkkel, miután elhagyták az is­kola padjait, és termelőegységek­ben helyezkednek el? Vajon ki fogja táplálni lelkesedésüket, ügyszeretetüket? — Mert erre is gondolni kell... A székelyudvarhelyi mezőgaz­­dasági líceum népi táncokkal és népdalszólókkal versenyzett, közepes szinten. A közgazdasági líceum és a vlahicai líceum ta­nulóinak műsorán az látszott meg, hogy csak amolyan „becsü­letmentés"­ céljával állították össze, s a műkedvelő-gárdát is alkalomszerűen verbuválták, hi­ányzik a felkészült oktató. A Dr. Petru Groza líceum népdalénekesekkel, kamarakó­russal és tánccsoporttal lépett színpadra. Tánccsoportja és é­­nekesei sikert arattak. A peda­gógiai líceum lánykórusának csiszolt előadását már ismeri a közönség, vegyeskórusát is. Ez­úttal népdalénekesei is felléptek. Dicséret a székelykeresztúri líceum műkedvelőinek. Csak­nem valamennyi versenyszá­mukat színvonalasan adták elő. A többórás verseny befejezté­vel a zsűri úgy döntött, hogy a székelykeresztúri líceum ve­gyeskórusát, a székelyudvarhelyi pedagógiai líceum leánykórusát és a szakiskola dalcsoportját javasolja a megyei „döntőre“. Népi zenekarok közül a szakis­koláét, népdalénekesek közül Bedő Mártát (Dr. Petru Groza líceum), Bucur Anna (mezőgaz­dasági líceum), Iovana Floareat és Gergely Évát (pedagógiai lí­ceum). A szakiskola és a Dr. Petru Groza líceum tánccso­portja ugyancsak jogot szerzett a megyei versenyen való rész­vételre. A székelykeresztúri lí­ceum furulya-együttese és könnyűzenekara, a Dr. Petru Groza líceum és a szakiskola tánccsoportja szintén. Figyelembe véve azt, amit ezen a vasárnap délelőttön a székelyudvarhelyi, székelyke­resztúri és vlahicai líceumok ta­nulói, valamint a székelyudvar­helyi szakiskolások a színpadon produkáltak, úgy véljük, a zsű­ri helyesen döntött. BALÁZS ANDRÁS 1974. ÁPRILIS 2. KEDD Feladataink példás teljesítésének az akarásával, több és mind kimagaslóbb munkatettekkel köszöntjük köztársaságunk első elnökét, NME mmn elvtársat (Folytatás az 1. oldalról). Gyergyószentmiklós városi bi­zottsága, a városi néptanács táv­irata — szoros egységben a párt körül, biztosítják önt szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy erőfeszítéseiket nem kímélve dol­goznak nagyszerű célkitűzéseink valóraváltásáért és újabb sikere­­ket kívánunk tevékenységében Románia Szocialista Köztársaság haladásáért, népünk boldogságá­ért, a szocializmus és a béke ü­­gyének győzelméért az egész földkerekségen. A székelyudvarhelyi élelmi­szeripari felszereléseket gyártó vállalat munkaközössége távira­­tában többek között ezeket írja: Munkaközösségünk határtalan lelkesedéssel vette tudomásul az ön megválasztását Románia Szo­­cialista Köztársaság magas, fele­lőségteljes elnöki tisztségébe. E­n­­gedje meg, hogy szívünk teljes melegével kívánjunk önnek jó egészséget, hosszú életet a haza és dolgozói javára ! Az ön nevéhez fűződnek, sze­­retett Nicolae Ceauşescu elvtárs — domborítják ki táviratukban a Csíkszeredai Gyapjúfonoda dol­gozói — megvalósításaink, orszá­gunk gyorsütemű és sokoldalú haladása, Románia nemzetközi tekintélyének növekedése. Éppen ezért a Nagy Nemzetgyűlés kép­viselőinek szavazata nemzetiségre való tekintet nélkül a haza összes dolgozóinak egyöntetű akaratát fejezte ki, megválasztva önt Ro­mánia Szocialista Köztársaság el­nökének. Büszkék vagyunk, hogy Románia lakosai vagyunk, hogy olyan vezetőnk van, mint ön, szeretett Nicolae Ceauşescu elv­társ. Azokban a történelmi pillana­tokban, amikor önt Románia Szocialista Köztársaság elnökének választották , gondolatainkkal ön mellett álltunk, egész hálánkkal önre gondoltunk, aki az ország, a párt, a nép élén teljes hozzá­értésével és erejével odaadóan munkálkodik a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom meg­teremtése, a béke és megértés ne­mes ügyéért. Kívánjuk önnek, hogy ebben a magas tisztségben, pártunk és népünk élén újabb győzelmeket érjen el drága ha­zánk, Románia Szocialista Köz­társaság szüntelen fejlesztésének, felvirágoztatásának művében — hangsúlyozza a gyergyószentmik­­lósi fafeldolgozó vállalat munka­­közösségének távirata. A székelyudvarhelyi férfikórus Csak így tovább... (Folytatás az 1. oldalról) pártunk nemzetiségi politikájá­val való teljes azonosulásukról és arról is, hogy egymás jobb, kölcsönös megismerése és tisz­telete nem képzelhető el egymás kultúrájának, műveltségének kölcsönös megismerése nélkül. Színpadi öltözetükben színes, de színességén belül kóruson­ként egységes képet mutattak dalosaink, vizuális kifejezését annak, hogy az ének, a zene egyesíti az embereket, az embe­ri értékeket, nem tesz különb­­séget abban, ki hol dolgozik, a társadalmi tevékenység melyik területén. A szakmai, tehát ze­nei szempontból is kitűnő vla­­hicai vegyeskórus lelkes irányí­tója, Konthur Mária zenetanár­­nő mondta, hogy próbáikon rendszeres, és ami a közösségi szellem szempontjából perdön­tő, pontos a tagság jelenléte. Ebben pedig, mint hallottuk, a Vasüzem igazgatója is példát mutat. Ezért is van az, hogy ebben a kórusban az egész vá­ros képviselteti magát, nem csupán az értelmiségiek együt­tese, hanem a vasmunkásoké éppúgy, mint a háziasszonyoké. 1 • • Ütemesebb munkát (Folytatás az 1. oldalról) kevesebb egy hónapot veszítünk. A mai nap (március 27-én) be­szereltük az első — rendelkezé­sünkre álló — vasbetongerendá­kat A két munkatelepet hevenyé­szett kerítés választja el egy­mástól, egyébként azonos meg­­rendelőjük, kivitelezőjük is. A kerítésen innen biztató az épít­kezés menete, túlnan komoly ne­hézségekről beszélhetünk. Igaz hogy a préselt faforgácslemez gyár esetében közeli határidő sür­get, az a tény, hogy az új egysé­get ebben az évben kell üzem­behelyezni. De a bútorgyár ese­­tében hiba lenne naptári évben számolni, mert már nem is egy esztendő, hanem csak 11 hónap áll az építő, illetőleg a megren­delő rendelkezésére. És a hóna­pok hamar telnek. Gondolni kell arra is, hogy az elmúlt évek fo­lyamán két bútorgyárat helyez­tünk üzembe a megyében, isme­retes, hogy milyen tapasztala­tok árán. Viszont a préselt fa­forgácslemez gyár üzembehelye­zésének összefüggésében sem árt felfigyelni a jobb minőségi munkára intő tapasztalatokra; a kivitelezőknek úgy kell dolgoz­niuk, hogy szigorúan tisztelet­ben tarthassák a technológiai próbák idejét. Mert több új egy­ségünkben a nehézségek rendsze­rint az üzembehelyezési határ­idő letelte után kezdődtek el... vagy gyermekeik oktatóié. Népes csoportok álltak meg a művelődési ház előcsarnokában kiállított fényképek elé, mint ereklyéket mutogatták a csík­­szeredaiak az egykori felvétele­ket, a vegyeskórus marosvásár­helyi, kolozsvári, budapesti ven­dégszerepléseinek, országos ver­senyek éppen első, vagy az elsők közötti helyezéseinek dokumen­tumait. A kuriózumon túl, har­minc-negyven évvel ezelőtti si­kerek felidézése mellett a kó­rustagság, a daléneklés büszke­sége villant ki ezekből a m­uto­­gtató-magyarázó gesztusokból, még azok részéről is, akik csu­pán szüleikre, rokonaikra hi­vatkoztak a fekete-fehér doku­mentumok előtt. Ilyen előzmé­nyek, e sikerekben gazdag múlt után a Csíkszeredai művelődési ház vegyeskórusa is azt mutat­ta ezen a szombaton, amit­ teg­napi mivolta tudatában elvár­tunk tőle. Úgy tűnik, kis idei megingás után Kacsó Márta ze­netanárnőnek ismét van akikkel foglalkoznia ebben a kórusban. Szombat esti szereplésük kezes­ség arra, hogy a jövőben sem fogják alább adni az elért szín­vonalnál. Az eddigiekben sem elemez­tünk; a fejlődés, a kiforrottság tényét rögzítettük csupán, ami­­ről — biztosak lehetünk benne — számot adtak maguknak a karvezetők egyenként, tisztázva azt is egyúttal, kinek-minek mi a soronlevő teendője. S ez pe­dig törvénye­s továbblépés, a fejlődés szükségessége. Még a­­zoknál a lelkes embereknél is, akik önként vállalják az ének­lést, szabadidejük mások szá­mára is értékes, hasznos eltöl­tését. Csak így tovább, daloskedvű fiatalok és öregek! Jogos ez a bíztatás, erre is rászolgáltak e­­zek a kórusok a szombat esti találkozón. Kishír az első pldason Id. Mindössze annyi, hogy egy fiatal kislányt megerőszakol­tak és megölték. Hogy ki? S bonyolódik ez a remek olasz film, mindvégig izgalmas, ese­ménydús képsorokkal ajándé­kozza meg a nézőt. De ne es­sünk tévedésbe! Nem krimi. A gyilkosság csupán alibije a ren­dezőnek, hogy alaposan leránt­sa a leplet a mai olasz polgári sajtóról. A képmutatás, aljas­ság, politikai machinációk „paj­zsa“ mögé bújt sajtót, amely ha kell, gátlástalanul kiszolgálja a hatalmat tartó pénzoligarchiát. Megrázó filmet rendezett Marco Bellochio. Sűrítve ugyanis a mai uralkodó olasz politikai élet bí­rálata is egyben. Ab­nak a po­litikai életnek, amelyről nap mint nap értesülhetünk a sajtó­ból, rádióból. A politikai insta­bilitásnak­­köztudomású, hogy Olaszországban a háború után harmincöt kormány próbált megoldásokat keresni a társa­dalmat zaklató problémákra — sikertelenül), amelynek lénye­ge, célja mindenkor az oligar­chia hatalmának, a nagy mono­póliumok egyeduralmának biz­tosítása. És erre ezidőtájt a ke­reszténydemokrata párt döcögő hegemóniája a legalkalmasabb. Ám ott a másik oldal is, a mil­liókat tömörítő baloldali ellen­zék, amely döntő súlyt jelent az olasz politikai életben. S ha egyenes úton, választásokon nem lehet legyűrni, akkor gyerünk a rágalmazással, a kompromittá­­lással, még egy első oldalas kis hít is nagyszerű alkalom arra, hogy a baloldali pártokat szeny­­nyes rágalmazással megkísérel­jék lejáratni. Nem véletlen az utolsó filmkocka, a mindent elborító szennyvizes ár. Jelkép ez, s -.egyben közvéleményt moz­gósító figyelmeztetés is. Mint ahogy tulajdonképpen a film is egy egészséges közvélemény ter­méke. S az ilyen művészi látta­­tásmódnak csak örülni lehet. A­ Filmlevél bárcsak Gian-Maria Volonte já­tékának. Immár több ízben be­bizonyította, hogy egyénisége nagyon is közel áll a politikai filmekhez, biztosak lehetünk abban, hogy neve a filmplakáton egyben mérce is. Emlékezzünk csak a Mattei ügy és A munkás­­osztály a paradicsomba megy filmekre. Ezúttal ugyan másfaj­ta egyéniséget alakít, egy ri­deg, céltudatos, a reakció sze­kerét toló, azt szolgai módon kiszolgáló szerkesztőt. Ám épp az nagyszerű játékában, hogy a film után a néző habozás nélkül elítéli magatartását. De azokét a rétegekét is, akiket képvisel. Jó filmet láthatunk a Tran­­szilvániában, olyan alkotást a­­melyre még sokáig emlékezni fogunk. BERECZKI KÁROLY Székelyudvarhelyen is lehet több burgo­nyát termelni (Folytatás az 1. oldalról) meg kell keresni. Nem szüksé­ges, hogy a földek egy tagban legyenek. Szóltunk a vetésterületről, szól­nunk kell a technológiáról is, mert nem elég csak kijelölni a földet, azt a célnak megfelelően kell előkészíteni, művelni. Anél­kül, hogy részletekbe bocsájtkoz­­nánk, szakembereink ismerik a technológiai előírásokat, hang­súlyoznunk kell a talajművelés fontosságát, az őszi mélyszántás és istállótrágyázás döntő hatását. Sovány, megműveletlen földben nem lehet semmit sem termelni, így burgonyát sem. A termésátlagok alakításának egyik meghatározó tényezője a fajta. Megyénk nemcsak úgy ál­talában burgonyatermesztő me­gye, hanem neves vetőmagbur­­gonya termesztő is. Ha tehát bő­ven termő fajtákra van szüksé­günk, nem kell vetőmagért a szomszédba menni. (Szomszédnak gondolom a többi burgonyater­mesztő megyét). Csupán arra van szükség, hogy a termelőszövetke­zetek vezetői, szakemberei idejé­ben gondoskodjanak megfelelő megyénkben cserepartnerről. És ha már előkészítettük a tápanyagokban gazdag talajt, be­szereztük az ültetnivaló burgo­nyát, nem marad más mint el­tüntetni. Nos, itt jutunk el az e­­gyik kulcskérdéshez. Magam is találkoztam olyan kollégával, a­­ki szilárd hittel állította: egy hektárra elegendő a 2200 kiló ve­tőmag, nem kell sűrűn ültetni a burgonyát. Meggyőződése szilárd volt, terméshozama hektáronként alig 7000 kiló. Nem hivatkoznék most egyébre, mint a csíkiak és a gyergyóiak technológiai eljárá­saira, amelyekről mostanában so­kat olvashatunk a Hargita hasáb­jain is. 30 ezer kilós átlagtermé­­seket terveznek — Tusnád je­­lentős területen 40 ezret szándék­szik elérni —, de azt is tudják hogyan. Valamennyi burgonya­termesztő nagygazdaságban há­rom szempont azonos: tápanya­gokban gazdag föld, 50 ezres hek­­táronként­ növénysűrűség, minta­szerű növényvédelem, beleértve a gyomok elleni küzdelmet is. Szóval ötven­ezres növénysű­­rűség. Egyik döntő tényező. Öt­venezer olyan gumó egy hektár­ra, amelyik legalább 4—6 szárat hajt. Ha a fenti termesztési fel­­tételeket betartjuk, bízhatunk az eredményben. Méltán elvárhatjuk tehát, hogy Székelyudvarhely és Székelyke­­resztúr gazdái is megértsék. Ezen a vidéken is lehet sok burgo­nyát termeszteni, csupán akarni kell. Minden az emberektől, az emberek munkájától függ. (Tulaj­donképpen saját érdekükről van szó. Jól fizet a burgonya). Ennek az övezetnek a földművesei is ugyanolyan szorgalmasak mint a csíkiak vagy gyergyóiak. Hogy eddig nem termeltek annyi bur­gonyát mint ők? Igaz, összmeny­­nyiségben számolva ezután sem fognak, hiszen Csíkban és Gyer­­gyóban jó termény a burgonya, itt nálunk felé más növényekre helyeződik a hangsúly. De ha ab­szolút számokban kifejezve nem is vehetjük fel a versenyt a két másik övezet burgonyatermelői­vel, viszonyszámokban igen. Mi is termelhetünk hektárátlagban annyi burgonyát. Húszezer kilót Ha helytállunk, úgy jogos büsz­keséggel mondhatjuk: mi is tet­tünk valamit azért, hogy me­gyénk országos első legyen a burgonyatermesztésben. 1974 ÁPRILIS 2. kedd Napkelte: 5,56,­­nyugta: 18,41 Holdkelte: 13,46,­­nyugta: 3,13 Az évből eltelt 92 nap, hátra van még 273. ÉVFORDULÓK: 45 éve, 1928. április 2­5-én zajlott le Temesvárt a Ro­mániai Egységes Szakszer­vezetek Általános Kong­resszusa. 150 éve 1824-ben Kolozs­várt halt meg Pataki Sá­muel orvosdoktor (Sz. 1765). 155 éve, 1819-ben született Dimitrie Bolintineanu köl­tő, író, politikus (Mgh. 1872) 1840-ben született Emile Zola francia író (Mgh. 1902) HETIVÁSÁR: Székelyudvar­hely, Gyergyddu­rd. laló. Jazz fesztivál, Szeben 1974. A test­vériség krónikája. Szerkeszti Barna Zsu­zsa. Mai arcok: Isaila Teodor, a szalon­­tai téesz zootechnikus mérnöke. — Ár­­vay Árpád - részletet olvas fel ,,Szélso­dorta falevél" című életrajzi regényéből. A sorozat V. része. Külpolitikai jegyzet. Tudomány. Szerkeszti: Rostás Zoltán. Interjú dr. Mureşan Ágnes igazgató fő­orvossal,­ a gyermekgyógyászat régi és új kérdéseiről és az orvostudomány eredmé­nyeiről a gyermekhalandóság leküzdésé­ben. Sport. A marosvásárhelyi stúdióból (18.00— — 19.30) — Hírek, tudósítások. Zenei posta. Kortársaink: Egy csíki építő. Négy dal Schumann .,Asszonysors, asz­­szonyszerelem" című ciklusából. — Ben­­de Mária énekel. Barangoló mikrofonok. Népdalfeldolgozások és csárdások: Tóth Erzsébet és Szélyes Sándor énekel. A kolozsvári stúdióból (19.30—20.30): Hangos híradó. Ifjúsági élet.­ — Pola­­csek József és Keszi Harmath Vera mű­sora. Brigádhangulat. Illempályázat. öt­letbank. Beat-történelem. Sporttár. Uni­­versitaria. A marosvásárhelyi stúdió szerdai mű­sora. ^ 6:30—7:00 — Zenés riportműsor falusi hallgatóinknak. Napirenden a vez­í­tések optimális időben való elvégzése. Levelezőink írják: Kívánságmuzsika. 18­00—19­30 — Hírek, tudósítások. Iro­dalmi élet: Válogatás a szépirodalmi folyóiratok anyagából — Sombori Sándor jegyzete. Katona Szabó István írói te­vékenységéből. A marosvásárhelyi Fil­harmónia vonószenekara játszik; közre­működik Ruha István. Gazdasági figyelő. A termelőkapacitás tökéletes kihasználása. Musical slágerek. TELEVÍZIÓ ÁPRILIS 2. KEDD 9,00 — Tévéiskola: Matematika, bota­nika, fizika, földrajz. 10,00 — Német nyelvtanfolyam (86. lecke). 10,30 — Francia nyelvtanfolyam (86. lecke). 11,00 — Mindenki könyvtára. Alexandru Ma­­cedonski. 11,43 — A vasárnapi album­ból. 17,30 — Telex. 17,35 — Orosz nyelvtan­folyam (85. lecke). 18,05 Angol nyelvtanfolyam (84. lecke). 18,35 Mezőgazdasági dolgozóknak. 19,20 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Gazdasági szemle. 20,30 — Hirdetések. 20,35 — Színházi este: Corneliu Marcu tévéjátéka a Napjaink kiváló emberei cí­mű sorozatban. 21.40 — Meglepetések a képernyőn. 22.15 — 24 óra. RÁDIÓ A román Rádió magyar nyelvű mű­sora a bukaresti kolozsvári és a maros­­vásárhelyi stúdiókból. ÁPRILIS 2. KEDD A marosvásárhelyi stúdióból: (6,30— 7,00) Ipari krónika: Mindennap egy újabb lépcsőfok az ötéves terv határidő előtti teljesítésében — riport a régen­­ sportfelszereléseket gyártó vállalatból. O­­perettmelódiák táncritmusban. A kolozsvári stúdióból: (13:00—14:30) A nap krónikájából. Zenészportré: Todál Gábor. Riporter Balla Zsófia. Pár­beszéd a rádióhallgatóval — vezeti Se­­besi Imre. Népi táncok: Varga Lajos és zenekara játszik. Kommunista helyz­­s.?a... tiport. Esztrádzene. Egymást köszöntők — Sigmond István írása. A bukaresti stúdióból (14.30—13.30): 24 óra. Bel- és külpolitikai hírösszefog­ Mai rejtvé­nyünk 1840. április 2- án született Emil Zola francia író. A vízsz. 1, 27,148,­ valamint a függ. 1 és 17 sorokban egy-egy regényé­­nek címe találha­­tó. VÍZSZINTES. 11. Festői kilá­­tás. 12. Vissza, személynévmás. 13. Női hang. 14. Rádium vegy­­jele (ék. f.) 15. Mesterember — ré­giesen. 18. Lyagasba emelkedő épü­­let. 20. Palota egynemű hangzói. 21 Arcápolási szer. 22. Egyik szülőt. 23. Kicsinyítő képző. 24. Széltele­­nül ráír! 25. Fizetés. 26.­­ Rövi­dített kerület. 29. Skálahang. 31.­ Művészeti ág. 33. Ő fejleszti ma­gát 35. Dohányzási eszköz. 39. Kutya. 40. Ugyanaz, mint a víz, szintes ^23-as. 41. Csúcsíves, utol­só betűje fölösen kettőzve . 43 Titkos személy. 44. Libahang. 45. Igekötő. 46. 100­ centije ! FÜGGŐLEGES. 2. A fizikai hőmennyiség egysége. 3. Köz, kö­ze, franciául. 4. Durva. 5. Ázsiai ország (y­a­i). 6. Román személy­névmás. 7 Holmi végén ! 8. I­­rattartót. 9. Zokogott. 10. Ilyen irat és kor is van. 16. Ugyanaz, mint a vízsz. 13-as. 19. Angol mértékegység. 23. Könnyű csó­nak. 26. Mázol. 28. Egy napra vonatkozó, addig tartó. 30. Egy­mást követő betűk­ az ábécében. 31. Gabona. 32. Különféle szín­ben előforduló áttetsző ásvány, végén fölös G^ 34. "Parancsoljon (a 3. kockában hosszú mással­hangzó). 36. Vissza, Koppén ..., európai főváros. 37. Valami ív a.­­lakban halad., 38. Rangjelző. 40. Kölcsönző., 42. Mutatószó. 43. U­­gyanaz, mint­ a vízsz. 26. 47. Nö­vényi rész. Beküldte : LAZAR ÉVA 3. OLDAL — HARGITA MOZI ÁPRILIS 2. KEDD CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Kis hír az első oldalon. Színes olasz film. Előadások kezdete: 11, 14, 16 18 20 CSÍKSZEREDAI Hargita: Englantine. Színes francia film. Előadások kezde­te: 15, 17, 19. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Csendesek a hajnalok (I—II. rész). Színes, szélesvásznú szovjet film. SZÉKEL­Y K­ERESZT­Ú­R : Arta: Jóestét, Campbellné! Színes amerikai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Miorica: Egy ember a vadonban. Színes széles­­vásznú amerikai film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: La Mancha lo­vagja. Színes amerikai film. BORSZÉKI Borszék: Vándorló arcvonal. Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Forrás: A dzsungel macskája. Színes amerikai film. GALÓCÁSI Fenyő: Dákok. Színes szé­­lesvásznú román film. TOPLICAI Caliman: Irány, Berlin. Szí­nes, szélesvásznú szovjet film. BALÁNBÁNYAI Bányász: Én, te és­­ kis Párizs. Színes német film. GYERGYÓCSOMAFAI.V. Művelődés : Imposztorok. Magyar film. LÖVÉTEI filmszínház: A réztorony. Színes, szélesvásznú csehszlovák film. PARAJDI filmszínház: Felszabadulás II­-II. rész­. Színes szovjet film. HODOSI filmszínház : Szerelmi álmok. (Liszt). Színes, szélesvásznú magyar­­szovjet film. DITRÓI filmszínház: Serafim Frolov szerelme. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓAI.FALUSI filmszínház: Slow­ly, az elefánt. Angol film. CSIKSZENTDOMOKOsl filmszínház: Csendesek a hajnalok (I—II. rész) Szovjet film. C­SIKSZENTMÁRTONI filmszínház: Egy zöld fenyő nő a hegyekben. Szí­nes jugoszláv film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház: Ván­dorló arcvonal. Szovjet film. CSIKSZEPVTZI filmszínház: Egy ékszer a kedvesnek. Szovjet film. ELHALÁLOZÁS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy április 1-én elhunyt Bakcsy Gyárfás. Temetése áp­rilis 3-án fél 5 órakor lesz a Vörös Grivica utca 14 szám alatti gyászházból, a Csíksze­redai régi temetőben. A gyászoló család Hirdessen a HARGITÁ-ban Az apróhirdetések díjszabása EMELT DÍJSZABÁS szavankénti díjszabás — elveszett tárgyak 1,00 lej — családi jellegű értesítések 2,00 lej — bérbeadási ajánlat 2,00 lej — adás-vétel 3,00 lej — álláskeresés 1,50 lej — lakáscsere 2,50 lej — különfélék 3,00 lej — sürgősség, 3 napos közlési határidővel — keretes hirdetések — kiemelt szedés — válasz a kiadóhivatalnál A hirdetés postautalványon is beküld­hető az alábbi címre: Hargita napilap szerkesztősége, Csík­szereda, November 7 utca 35 szám. + 50% + 50% + 25% + 25% A hirdetés tárgya

Next