Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-17 / 90. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 90. (1907.) SZÁM 1974. ÁPRILIS 17. SZERDA ARA 30 BAM Az RKP megyei bizottsága bürójának ülése n Tegnap, április 16-án ülést tartott a megyei pártbizottság bürója. A büró megvitatta a pártszervezetek és a dolgozók bizottságai tevékenységét az új technika fejlesztését célzó pénzalapok ésszerű felhasználására vonatkozóan; az 1974 első negyedévi gazdasági-pénzügyi- és beruházási tervfeladatok, valamint a megyei pártbizottság bürójának a haza felszabadulása 30. évfordulója és az RKP XI. Kongresszusa tiszteletére kidolgozott irányelvei teljesítéséről szóló tájékoztatót; a tavaszi mezőgazdasági munkálatok jelenlegi helyzetét. A vita tárgyát képező kérdésekben a büró megfelelő intézkedéseket foganatosított ■WSENIENYEK Holló község tavasza. E hegyvidéki település is méltó módon néz a tavasz elébe; a napokban mintegy ezerszáz darab gyümölcsfát ültettek el, a tanulók az iskolák gyümölcsösébe, a lakosság pedig faluszerte. ▼ Megye másik sarka, Etéd. Ebben a nagyközségben új, tíztermes iskola építéséhez fogtak. Megjegyezzük, hogy a hazafias munkaakciók során a lakosság jelentékenyen hozzájárul a munkálatok mielőbbi és minél jobb körülmények között történő elvégzéséhez, aminek eredményeképp szeptember elsején négy tantermet máris átadhatnak rendeltetésének. A LEHULLT CSAPADÉK NEM GÁTOLJA A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁT Minden erővel folytassuk a vetést! A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI VEZÉRIGAZGATÓSÁG AJÁNLÁSAI Az utóbbi napokban országszerte havazott, havaseső hullt. A csapadék kedvezően befolyásolta a talaj nedvességét, a tavaszi vetés kicsírázását, az ősziek serkentését, de még mindig nem elegendő a mélyebb talajrétegek vízhiányának teljes pótlására. A következő napokban viszont fokozatosan csökken a csapadék mind a terület, mind a mennyiség szempontjából, az éjszakák hűvösek maradnak, sőt, talajmenti fagyok is bekövetkezhetnek. Ilyen körülmények között többféle feladat hárul megyénk mezőgazdasági termelőegységeire. A vetést folytatni kell, sőt szükséges az ütem fokozása, hogy a megnedvesedett talaj nyújtotta előnyöket kihasználhassuk. A csökkent hőmérséklet viszont arra figyelmeztet, kövessünk el mindent a károk megelőzéséért, főleg a zöldségesekben, gyümölcsösökben, és a burgonyaültetés alkalmával. Úgy kell megszervezni a burgonyaültetést, hogy a gumókat folyamatosan szállítsák a mezőre, de ne tegyék ki a bércsípés lehetőségének. Ezért ajánlatos, sőt, szükséges, hogy csak a napi ültetni való mennyiség jusson ki a mezőre. Vigyázzunk, az elültetetlen burgonya ne éjszakázzon a mezőn és a vermekben takaratlanul. A zöldségtermesztő egységekben a melegágyakat éjszakára borítsák be gyékénytakarókkal, vagy más védőréteggel, ha úgy észlelik, hogy fagy következhet be. Gondoskodjanak, hogy az olvadó hóból származó víz ne hatoljon be a melegágyakba. Nemcsak a melegágyak védelmére kell gondolnunk ebben az időszakban, hanem a kiültetett palántákra is. Szántóföldi zöldségtermesztésnél a füstölés és az esőztető öntözés biztosít védelmet. Utóbbi főleg a korai burgonya és murok esetében. A gyümölcsösökben, főleg a hideg áramlatoknak kitett völgyekben, hajlatokban, készítsék elő a füstölő anyagot, de csak akkor kell meggyújtani, ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed, ezért szükséges az állandó szolgálat megszervezése. Termelőegységeink szakemberei, vezetőtanácsai a konkrét helyi viszonyok ismeretében, foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelyek megóvják kultúráinkat a károktól, s közben, a mielőbbi befejezés érdekében, teljes ütemmel folytassák a vetést. A nagy burgonyahozamok elérésének egyik alapfeltétele a tápanyagokban gazdag föld. Az alaptrágyázás mellett a műtrágyáknak van igen nagy szerepük. Hatékonyságukat fokozzuk, ha nem az egész talajfelszínre szórjuk, hanem közvetlenül a termősorokba, ahonnan a növény gyorsabban felszívja. Ezt a célt szolgálja az ültetőgépre szerelt műtrágyaadagol szerkezet. Felvételunk a csíktaplocai mtsz határában készült. pp a csíkszentsimoni fakitermelő- és szállítási részleg irodája előtt fürtöztünk a napon, kicsi volt a csoport és kevés beszédű. Ott álldogált Oláh Gyárfás, az egyik tusnádkörnyéki vágtér mestere, Kasztér János bácsi, aki köztudomásúlag Szentkirálytól a Szentanna-tóig egyebet sem tesz, mint járja a vadont Senn az irodában parázs délelőtt. Végre előállt a terepjáró, elindulhattunk, s hogy teljes legyen a keret, Korodi István mérnök meg Köllő Vilmos, az új alegység felelőse is beült. Nem mondom, egy darabig jó sima az alcsíki műút. Aztán Tusnádfaluban, egy merész jobbrakanyarral nekiindultunk egyenest az Olt hídjának. Egy homokkal teli dömper alaposan megrongálta a hidat, úgy, hogy három tonnányi súly még átgurulhat rajta, de a nagyobb ott rendesen megáll. Végállomás, de nem nekünk. A híd után neki a hegynek. Kasztér János bácsi már ott magyaráz: látja, ez érdekesség. Az erdő a hegylábtól a fenyővel kezdődik, vékony gyűrű az, a derék meg a sipka tiszta szép bükk. No, akkor körülbelül hány méter tengerszinti magasságban vagyunk ? — kérdez rá Köllő Vilmos. S ilyenkor aztán az ember képzeletben újralapozza az iskolai botanikát, ami szerint a tölgy ennyi és enynyi méteren kedveli, megvan, a bükk nyolcszáz és ezerszáz méter tengerszinti magasban érzi jól magát, ezerháromszázig aztán elegyes a fenyővel, hogy e magasságon túl a fenyő legyen egyeduralkodó, mindenható az élő növények fölött. S a bükk most mégis leszorította a hegy lábához a fenyőt, nyilván, erőfölény dolga az ilyesmi — teszi hozzá Kasztér János bácsi. Mentünk még vagy jó négy kilométert ezzel a bölcsességgel. Annyit, mert megérkeztünk a végállomáshoz. Ahonnét csak gyalog tovább, avagy hiszi valaki, párnás kocsiban hegygerincig eljut ?... Ez a vidék az Oláh Gyárfás háza. S azért olyan nagy a háza, mert az erdőid, miután munkáját elvégezte a kijelölt szakaszon, kimerítette a vágteret, tovább költözik. Nem messze, tán csak a szomszédba, de amit már másként neveznek. Tusnád, s általában az alcsíki medence fölött pedig három nagy, lényegében sok apró terepre bomló vágtéri terület uralkodik. Mi az egyik felé tartunk a Kicsipatakon át, az a Gödör névre hallgat. Sebes patak mossa, de látszik is a tavaszi kedvű víz munkája : közvetlen a meder közelében hatalmas sárga földgyalu, erősen megdőlve, háborús filmeken látni ilyet, persze, nem földgyalut mutatnak olyankor, hanem harckocsit. A penge körül vizek rakoncátlankodnak. Amire Köllő Vilmos: —• hogy került ez ide ? ! A gépkezelő : itt akarunk egy felmenő utat vágni, csakhát belesüppedt. — Láthatták volna, mi van itt. Nem tudni meg, mit akar a tavaszi föld... Drén kell ide, áteresz, jön a talajvíz. Ezzel fölfelé indultunk az oldalnak, át a sebes patakon. A tavaszi áradás elvitte a gyér pallót, márpedig ha itt fát döntenek, a lánctalpasoknak jó erős híd kell. Agyagos a föld, erős a sár, marasztal. De csak az első pihenőig. Ott már kezdődik a bő hó. Es a csend, nem csármálnak a vizek. Libasorban megyünk. Jó addig az Oláh Gyárfás sorsán gondolkodni. Ez a magas, immár harmincesztendős férfi gyergyószárhegyinek mondja magát. Pedig milyen rég, hogy alkalomadtán éppen csak hazajár. Hétvégén leviszi a fáskocsi, aztán vissza. Tizenhat ember dolgozik a keze alatt. Korodi István mondta, hogy az egyik legjobb mester az alcsíki körzetben, tartanak hozzá a munkások. S aztán Köllő Vilmos magyarázta el, mikor húznak a mesterhez a munkások. Azt is elmondom, Oláh Gyárfás tizenkét esztendővel ezelőtt kezdte az erdőlést. Laposnyán dolgozott, Régen mellett, egész 1969- ig. Akkor Vatra Dóméba küldték tanfolyamra. Két esztendőt Palotailván is barátkozott az erdővel, persze, erdölő módján, s három éve már az alcsíki körzet vágtereit járja. Különben ezen a vidéken egész Úzvölgyéig, de még a szentdomokosi részen is meglepően sok a gyergyói mester. Ha egyszer Gyergyóban a kenyér nagyját a fa adja — hányszáz éve annak ?... Mezei Gyula például remetei, Szabó Sándor szintén. Szárhegyiek ketten vannak. Szabó Dénes és Keresztes Béla, Borsos Imre meg Király Miklós meg éppenséggel csomafalvi. úgy van az ember a havas hegyen, hogy olykor a szépségek feledtetik a kaptatót. Máskor meg épp fordítva minden egyéb fölött ott magasodik a hegy... Mi hol így, hol úgy, de megvagyunk. Olykor megáll a sor, Köllő Vilmos jobbra-balra mutat. Emitt példáid: ügyelni kell, ez olyan rész, hogy megfogni nem lehet. Később aztán megmagyarázza : megfogni , kitermelni. Másutt: itt meg csalni kell az utat, jöjjön kicsit fennebb, s csak utána beengedni. Ott jó út lesz, csak az a kérdés, milyen a torkollása... Nem gond a csutak, nagy a földgyalu. Aj, ott a sarkot meg kell szépen fogni, onnét visszahozni egész ide, ahol állunk. Kasztér János bácsival tanácskozzak meg leginkább, mit kell tenni az úttal, de mintha élőről lenne szó, tehát valahogy úgy csinálni, hogy engedjen a csalogatásnak, hallgasson a szóra, ha be akarják engedni, és ha már (Folytatás a 3. oldalon) OLÁH ISTVÁN Erdőlők között (2) Cifrabükköt járva ▼ Tegnap este: vendégszereplés Tusnádfürdőn. Idényben is szívesen látott vendég Tusnádfürdőn a brassói drámai színház, amelynek közössége tegnap este Dan Tărchilă: A jamaicai nagybácsi című darabját mutatta be. A parajdiak bemutatója. Április tizenegyedike a legfrissebb színibemutató dátuma Parajdon, amikoris a község műkedvelő színjátszói Hunyadi András: A virágok nem hervadnak el című darabját vitték színre. ▼ Szombattól keddig. A megyei milíciafelügyelőség közlekedésrendészeti osztálya a legutóbbi, négynapos közúti ellenőrzés során tizennégy gépjárművezetőt büntetett meg ötszáztólkétezerötszáz lejig terjedő pénzbüntetéssel, és a hajtási engedély egytől két hónapig történő felfüggesztésével. Ok: kihágás. S a kihágás: vezetés alkohol hatása alatt. BUKARESTBEN MEGKEZDŐDÖTT AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ TAVASZI ÜLÉSSZAKA NICOLAE CEAUŞESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében kedden megtartották a Nagy Nemzetgyűlés palotájában az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszakának megnyitó ülését. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Emil Bodnaraş, Gheorghe Cioară, Emil Drăgănescu, Manea Mănescu, Gheorghe Pană, Dumitru Popescu, Gheorghe Rădulescu, Ştefan Voitec, Cornel Burtică, Mihai Dalea, Ştefan Andrei. Úgyszintén jelen volt a Nagy Nemzetgyűlés több alelnöke, az Államtanács titkára, a külügyminiszter, az Államtanács több tagja, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, román közéleti személyiségek. Ott voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájába érkező köztársasági elnököt szívélyesen köszöntötte G. S. Chillon (India), az Interparlamentáris Tanács ideiglenes elnöke és E. J. Derwinski (USA), a tanács alelnöke, P. C. Terenzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára, valamint más politikusok. Valamennyien kifejezték meleg hódolatukat Románia elnökének. Az ezt követő rövid beszélgetés során Nicolae Ceauşescu elnök kijelentette, hogy meggyőződése szerint az Interparlamentáris Unió béke- és együttműködési küldetése sikerrel jár, a bukaresti ülésszak pozitív eredményekhez vezet. A jelenlevők kifejezték hálájukat a román államfő elismerő és ösztönző szavaiért, köszönetet mondtak Romániának azért, hogy szeretettel vendégül látja a tavaszi ülésszak munkálatait. 10.00 óra. A hatvankét ország csaknem 400 parlamenti küldötte élénk tapssal fogadta a Nagy Nemzetgyűlés Palotájának aulájába lépő román elnököt. A megnyitó ünnepség Románia Szocialista Köztársaság állami himnuszának akkordjaival vette kezdetét. (Folytatás a 4. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnökének beszéde Hölgyeim és uraim! Tisztelt hallgatóság ! Tisztelt elvtársak ! Először is szívélyesen üdvözlöm önöket, az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka munkálatainak részvevőit, a világ több mint 60 országa politikai életének kiemelkedő személyiségeit, és kifejezem megelégedésemet, hogy Románia látja vendégül ezt a fontos nemzetközi értekezletet. Kétségtelen, hogy az ülésszak munkálatai, amelyek a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet nagy fontosságú kérdéseit vetik fel, hozzájárulnak a kölcsönös jobb megismeréshez, a parlamentek közötti, a részvevő országok politikai tényezői közötti kontaktusok és kapcsolatok fejlesztéséhez, azoknak az általános erőfeszítéseknek a fokozásához, amelyeknek célja a jobb és igazságosabb világ meghonosítása bolygónkon. Értekezletük célja azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek döntő jelentőségűek az államok közötti kapcsolatok új alapokra való helyezése, az uralom és a diktátum, a más államok belügyeibe való beavatkozás régi politikájának, a kolonializmusnak és a neokolonializmusnak a felszámolása szempontjából, a népek nemzeti felszabadító harcának ösztönzése és minden nemzet ama szent jogának tiszteletben tartása szempontjából, hogy maga dönthessen sorsáról. A kérdések ilyen tág körének felvetése e jelentős nemzetközi politikai fórum részéről kétségtelenül értékesen hozzájárulhat a népek, a földkerekség haladó erői erőfeszítéseinek összefogásához, egy új politikának, a népek közötti egyenlőség és kölcsönös tisztelet, az államok közötti béke és együttműködés politikájának érvényesítéséért az egész világon. Rendkívül jelentős tény, hogy az ülésszakon részt vesznek különböző társadalmi rendszerű országok parlamenti tagjai, akik az egész világ közvéleményét, az összes népeknek azt a törekvését képviselik, hogy határozottan véget vetnek a régi politikának, meghonosítják az egyenlőségi és demokratikus elveken nyugvó államközi kapcsolatok új korszakát. Különösen hangsúlyozom ezt abból a tényből kiindulva, hogy a mai körülmények között a világközvélemény és annak képviselői, az összes országok széles néptömegei egyre nagyobb szerepet töltenek be a világpolitika alakulásának meghatározásában, a béke és az együttműködés előmozdításában. A néptömegek politikai tevékenységének a nemzetközi életben való fokozódása eredményeként, a népek ama akarata egyre erőteljesebb érvényesülésének eredményeként, hogy szabadon és zavartalanul fejlődhessenek, a mai világban mélyreható forradalmi, társadalmi és nemzeti átalakulások történtek és történnek, nagy változások az egyetemes erőviszonyokban, pozitív folyamatok mennek végbe az enyhülés és az együttműködés irányában. Eme új irányzatok meggyőző kifejezését jelenti az a tény, hogy az utóbbi években egész sor olyan probléma oldódott meg, amely súlyosan érintette bolygónk békéjét és biztonságát, fokozódtak az államok közötti kontaktusok és tárgyalások, fokozódott a nemzetek közötti együttműködés. Ugyanakkor ebben az irányban megkülönböztetett jelentősége van az európai biztonság megvalósítására való áttérésnek, annak, hogy konkrét lépések történnek a kontinensünk államai közötti kapcsolatok normalizálásának irányában, megkezdődött és folytatódik az összeurópai konferencia. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanunk, hogy a világon még vannak politikai erők, amelyek érdekeltek az egyenlőtlenség, az uralom és a diktátum, az agreszszió és a háború régi politikájának állandósításában, az enyhülés és a béke folyamatának, az összes népek közötti megértésnek és együttműködésnek a fékezésében és meggátolásában. Ez szükségessé teszi, hogy a demokratikus erők, az összes népek még nagyobb határozottsággal és következetességgel folytassák erőfeszítéseiket a hidegháborús szellem felélesztését célzó próbálkozások ellen, az egész nemzetközi légkör normalizálásáért. E meggondolásokból kiindulva, Románia Szocialista Köztársaság széles körű nemzetközi tevékenységet fejt ki, minden erejéből küzd a világon végbemenő pozitív folyamatok meggyorsításáért, az államközi kapcsolatok új elveinek előmozdításáért, a világ összes népei közötti együttműködés és barátság diadaláért. Románia mint szocialista ország, szakadatlanul fejleszti baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatait az új társadalmi rendszert építő összes államokkal. Ugyanakkor állandóan fokozzuk együttműködésünket a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjára lépő népekkel, mind szélesebb körű kapcsolata (Folytatás a 4. oldalon) • • Ünnepi gyűlés a fővárosban a Munkásegységfront megalakulásánál 30. évfordulója alkalmából A Munkásegységfront megalakulásának 30. évfordulója alkalmából kedd délután ünnepi gyűlést tartott a fővárosban az RKP Bukarest municípiumi bizottsága. Részt vettek fővárosi vállalatok és intézmények dolgozói, a párt és a romániai munkásmozgalom régi harcosai, központi intézmények és társadalmi szervezetek képviselői, tudósok, a kulturális és művészeti élet képviselői, diákok, katonák. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglaltak a következő elvtársak: ŞtefanVoitec, Constantin Pîrvulescu, Constanţa Crăciun, Ion Traian Ştefănescu, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, Vasile Birgu, Vasile Ionescu, Stela Moghioroş, Panait Bogatoiu és Nicolae Cioroiu. A díszgyűlést Nicolae Matei elvtárs, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának titkára nyitotta meg. Az esemény jelentőségét Ion Popescu-Puţuri elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet igazgatója méltatta. Ugyanebből az alkalomból a Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumának előcsarnokában kiállítást rendeztek a munkásosztály egységéért vívott harcról. (Agerpres). Nuss împrumută * EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN ■ A Romániai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének küldöttsége, élén Gheorghe Popával, az MTSZOSZ alelnökével, megbeszélést folytatott a Szíriai Parasztság Általános Szövetségének székházában Chirily Nasszral, a szövetség alelnökével és a szövetség más vezetőségi tagjaival. A találkozó a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke április 15-én, hétfőn fogadta Constantin Stănescut, Románia Szocialista Köztársaság San Jose-i nagykövetét. A felek a román—Costa Rica-i kapcsolatokról és Jose Figueres Ferrer elnök küszöbön álló romániai hivatalos baráti látogatásáról tárgyaltak. A khmer hírügynökség jelentése szerint a március 29 és április 10 közötti időszakban Oudong város környékén lefolyt hadműveletekben a felszabadító erők több mint 1100 tojnalista katonát tettek harcképtelenné és nagy mennyiségű hadifelszerelést semmisítettek meg, illetve zsákmányoltak. H Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár hétfő délután a közel-keleti helyzet fejleményeiről és a közgyűlés rendkívüli ülésszakának napirendjéről tanácskozott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. a Nigerben nyugalom uralkodik — írja az Associated Press, a TASZSZ és a Reuter A niameyi rádióban közzétett közlemények szerint a hadsereg az egész ország területét ellenőrzi. Seyni Kountie alezredes a katonai államcsíny vezetője rádióbeszédében kijelentette, hogy a volt kormány összes tagjait háziőrizetben tartják, Hamani Diori volt elnök pedig rezidenciáján van katonai őrizet alatt. Niameyi közlemények szerint elrendelték az összes politikai foglyok szabadonbocsátását.