Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-17 / 90. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 90. (1907.) SZÁM­­ 1974. ÁPRILIS 17. SZERDA­­ ARA 30 BAM­ ­ Az RKP megyei bizottsága bürójának ülése­ n Tegnap, április 16-án ülést tartott a megyei pártbizottság bürója. A büró megvitatta a pártszervezetek és a dolgozók bizottságai tevékenységét az új technika fejlesztését célzó pénz­alapok ésszerű felhasználására vonatkozóan; az 1974 első ne­gyedévi gazdasági-pénzügyi- és beruházási tervfeladatok, va­lamint a megyei pártbizottság bürójának a haza felszabadulá­sa 30. évfordulója és az RKP XI. Kongresszusa tiszteletére kidolgozott irányelvei teljesíté­séről szóló tájékoztatót; a ta­vaszi mezőgazdasági munkála­tok jelenlegi helyzetét. A vita tárgyát képező kérdé­sekben a büró megfelelő intéz­kedéseket foganatosított­ ■WSENIENYEK­ ­ Holló község tavasza. E hegy­vidéki település is méltó mó­don néz a tavasz elébe; a napok­ban mintegy ezerszáz darab gyü­mölcsfát ültettek el, a tanulók az iskolák gyümölcsösébe, a lakos­ság pedig faluszerte. ▼ Megye másik sarka, Etéd. Ebben a nagy­községben új, tíz­termes iskola építéséhez fogtak. Megjegyezzük, hogy a hazafias munkaakciók során a lakosság jelentékenyen hozzájárul a mun­­kálatok mielőbbi és minél jobb körülmények között történő el­végzéséhez, aminek eredménye­képp szeptember elsején négy tantermet máris átadhatnak ren­deltetésének. A LEHULLT CSAPADÉK NEM GÁTOLJA A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁT Minden erővel folytassuk a vetést! A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI VEZÉRIGAZGATÓSÁG AJÁNLÁSAI Az utóbbi napokban ország­szerte havazott, havaseső hullt. A csapadék kedvezően befolyásol­ta a talaj nedvességét, a tavaszi vetés kicsírázását, az ősziek ser­kentését, de még mindig nem elegendő a mélyebb talajrétegek vízhiányának teljes pótlására. A következő napokban viszont fo­kozatosan csökken a csapadék mind a terület, mind a mennyi­ség szempontjából, az éjszakák hűvösek maradnak, sőt, talaj­menti fagyok is bekövetkezhet­nek. Ilyen körülmények között többféle feladat hárul megyénk mezőgazdasági termelőegységei­re. A vetést folytatni kell, sőt szükséges az ütem fokozása, hogy a megnedvesedett talaj nyújtot­ta előnyöket kihasználhassuk. A csökkent hőmérséklet viszont ar­ra figyelmeztet, kövessünk el mindent a károk megelőzéséért, főleg a zöldségesekben, gyümöl­csösökben, és a burgonyaültetés alkalmával. Úgy kell megszervez­ni a burgonyaültetést, hogy a gu­mókat folyamatosan szállítsák a mezőre, de ne tegyék ki a bér­­csípés lehetőségének. Ezért aján­latos, sőt, szükséges, hogy csak a napi ültetni való mennyiség jusson ki a mezőre. Vigyázzunk, az elültetetlen burgonya ne éj­szakázzon a mezőn és a vermek­ben takaratlanul. A zöldségtermesztő egységek­ben a melegágyakat éjszakára borítsák be gyékénytakarókkal, vagy más védőréteggel, ha úgy észlelik, hogy fagy következhet be. Gondoskodjanak, hogy az olvadó hóból származó víz ne hatoljon be a melegágyakba. Nemcsak a melegágyak védelmé­re kell gondolnunk ebben az idő­szakban, hanem a kiültetett pa­lántákra is. Szántóföldi zöldségtermesztés­nél a füstölés és az esőztető ön­tözés biztosít védelmet. Utóbbi főleg a korai burgonya és murok esetében. A gyümölcsösökben, főleg a hideg áramlatoknak kitett völ­gyekben, hajlatokban, készítsék elő a füstölő anyagot, de csak akkor kell meggyújtani, ha a hő­mérséklet fagypont alá süllyed, ezért szükséges az állandó szol­gálat megszervezése. Termelőegységeink szakembe­rei, vezetőtanácsai a konkrét he­lyi viszonyok ismeretében, fo­ganatosítsanak olyan intézkedé­seket, amelyek megóvják kultú­ráinkat a károktól, s közben, a mielőbbi befejezés érdekében, teljes ütemmel folytassák a ve­tést. A nagy burgonyahozamok elérésének egyik alapfeltétele a tápanyagokban gazdag föld. Az alaptrágyázás mellett a műtrágyáknak van igen nagy szerepük. Hatékonyságukat fokozzuk, ha nem az egész talajfelszínre szórjuk, hanem közvetlenül a termősorokba, ahonnan a növény gyorsabban felszívja. Ezt a célt szolgálja az ültetőgépre szerelt műtrágyaadagol­ szerkezet. F­elvételunk a csíktaplocai mtsz határában készült. pp a csíkszentsimoni faki­­termelő- és szállítási rész­leg irodája előtt fürtöztünk a napon, kicsi volt a csoport és kevés beszédű. Ott álldogált Oláh Gyárfás, az egyik tusnádkörnyé­­ki vágtér mestere, Kasztér János bácsi, aki köztudomásúlag Szent­­királytól a Szentanna-tóig egye­bet sem tesz, mint járja a vadont Senn az irodában parázs délelőtt­­. Végre előállt a terepjáró, elindulhattunk, s hogy teljes le­gyen a keret, Korodi István mér­nök meg Köllő Vilmos, az új al­egység felelőse is beült. Nem mondom, egy darabig jó sima az alcsíki műút. Aztán Tusnádfaluban, egy merész jobbrakanyarral nekiindultunk egyenest az Olt hídjának. Egy homokkal teli dömper alaposan megrongálta a hidat, úgy, hogy három tonnányi súly még átgu­rulhat rajta, de a nagyobb ott rendesen megáll. Végállomás, de nem nekünk. A híd után neki a hegynek. Kasztér János bácsi már ott magyaráz: látja, ez ér­dekesség. Az erdő a hegylábtól a fenyővel kezdődik, vékony gyűrű az, a derék meg a sipka tiszta szép bükk. No, akkor kö­rülbelül hány méter tengerszinti magasságban vagyunk ? — kér­dez rá Köllő Vilmos. S ilyenkor aztán az ember képzeletben új­ralapozza az iskolai botanik­át, ami szerint a tölgy ennyi és eny­­nyi méteren kedveli, megvan, a bükk nyolcszáz és ezerszáz mé­ter tengerszinti magasban érzi jól magát, ezerháromszázig aztán elegyes a fenyővel, hogy e ma­gasságon túl a fenyő legyen e­­gyeduralkodó, mindenható az é­­lő növények fölött. S a bükk most mégis leszorította a hegy lábához a fenyőt, nyilván, erő­fölény dolga az ilyesmi — teszi hozzá Kasztér János bácsi. Mentünk még vagy jó négy ki­lométert ezzel a bölcsességgel. Annyit, mert megérkeztünk a végállomáshoz. Ahonnét csak gyalog tovább, avagy hiszi va­laki, párnás kocsiban hegygerin­­cig eljut ?... Ez a vidék az Oláh Gyárfás háza. S azért olyan nagy a há­za, mert az erdőid, miután mun­káját elvégezte a kijelölt szaka­szon, kimerítette a vágteret, to­vább költözik. Nem messze, tán csak a szomszédba, de amit már másként neveznek. Tusnád, s ál­talában az alcsíki medence fö­lött pedig három nagy, lénye­gében sok apró terepre bomló vágtéri terület uralkodik. Mi az egyik felé tartunk a Kicsipata­kon át, az a Gödör névre hall­gat. Sebes patak mossa, de lát­szik is a tavaszi kedvű víz mun­kája : közvetlen a meder köze­lében hatalmas sárga földgyalu, erősen megdőlve, háborús filme­ken látni ilyet, persze, nem föld­gyalut mutatnak olyankor, ha­nem harckocsit. A penge körül vizek rakoncátlankodnak. Amire Köllő Vilmos: —• hogy került ez ide ? ! A gépkezelő : itt aka­runk egy felmenő utat vágni, csakhát belesüppedt. — Láthat­ták volna, mi van itt. Nem tud­ni meg, mit akar a tavaszi föld... Drén kell ide, áteresz, jön a ta­lajvíz. Ezzel fölfelé indultunk az ol­dalnak, át a sebes patakon. A tavaszi áradás elvitte a gyér pal­lót, márpedig ha itt fát dönte­nek, a lánctalpasoknak jó erős híd kell. Agyagos a föld, erős a sár, marasztal. De csak az első pi­henőig. Ott már kezdődik a bő hó. Es a csend, nem csármálnak a vizek. Libasorban megyünk. Jó addig az Oláh Gyárfás sorsán gondolkodni. Ez a magas, immár harmincesztendős férfi gyergyó­­szárhegyinek mondja magát. Pe­dig milyen rég, hogy alkalomad­tán éppen csak hazajár. Hétvégén leviszi a fáskocsi, aztán vissza. Tizenhat ember dolgozik a keze alatt. Korodi István mondta, hogy az egyik legjobb mester az alcsíki körzetben, tartanak hozzá a munkások. S aztán Köllő Vil­mos magyarázta el, mikor húz­nak a mesterhez a munkások. Azt is elmondom, Oláh Gyárfás tizenkét esztendővel ezelőtt kezd­te az erdőlést. Laposnyán dolgo­zott, Régen mellett, egész 1969- ig. Akkor Vatra Dóméb­a küld­ték tanfolyamra. Két esztendőt Palotailván is barátkozott az er­dővel, persze, erdölő módján, s három éve már az alcsíki körzet vágtereit járja. Különben ezen a vidéken egész Úzvölgyéig, de még a szentdomokosi részen is meglepően sok a gyergyói mes­ter. Ha egyszer Gyergyóban a kenyér nagyját a fa adja — hányszáz éve annak ?... Mezei Gyula például remetei, Szabó Sándor szintén. Szárhegyiek ket­ten vannak. Szabó Dénes és Ke­resztes Béla, Borsos Imre meg Király Miklós meg éppenséggel csomafalvi. úgy van az ember a havas hegyen, hogy olykor a szépségek feledtetik a kaptatót. Máskor meg épp fordítva­­ minden e­­gyéb fölött ott magasodik a hegy... Mi hol így, hol úgy, de megvagyunk. Olykor megáll a sor, Köllő Vilmos jobbra-balra mutat. Emitt példáid: ügyelni kell, ez olyan rész, hogy megfog­ni nem lehet. Később aztán meg­magyarázza : megfogni , kiter­melni. Másutt: itt meg csalni kell az utat, jöjjön kicsit fen­­nebb, s csak utána beengedni. Ott jó út lesz, csak az a kérdés, milyen a torkollása... Nem gond a csutak, nagy a földgyalu. Aj, ott a sarkot meg kell szépen fogni, onnét visszahozni egész ide, ahol állunk. Kasztér János bácsival tanács­kozzak meg leginkább, mit kell tenni az úttal, de mintha élőről lenne szó, tehát valahogy úgy csinálni, hogy engedjen a csa­logatásnak, hallgasson a szóra, ha be akarják engedni, és ha már (Folytatás a 3. oldalon) OLÁH ISTVÁN Erdőlők között (2)­­ Cifrabükköt járva ▼ Tegnap este: vendégszereplés Tusnádfürdőn. Idényben is szí­vesen látott vendég Tusnádfür­­dőn a brassói drámai színház, a­­melynek közössége tegnap este Dan Tărchilă: A jamaicai nagy­bácsi című darabját mutatta be.­­ A parajdiak bemutatója. Áp­rilis tizenegyedike a legfrissebb színibemutató dátuma Parajdon, amikoris a község műkedvelő színjátszói Hunyadi András: A virágok nem hervadnak el című darabját vitték színre. ▼ Szombattól keddig. A me­gyei milíciafelügyelőség közle­kedésrendészeti osztálya a leg­utóbbi, négynapos közúti ellen­őrzés során tizennégy gépjármű­vezetőt büntetett meg ötszáztól­­kétezerötszáz lejig terjedő pénz­­büntetéssel, és a hajtási engedély egytől két hónapig történő fel­függesztésével. Ok: kihágás. S a kihágás: vezetés alkohol hatása alatt. BUKARESTBEN MEGKEZDŐDÖTT AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ TAVASZI ÜLÉSSZAKA NICOLAE CEAUŞESCU, Ro­mánia Szocialista Köztársaság el­nöke jelenlétében kedden meg­tartották a Nagy Nemzetgyűlés palotájában az Interparlamentá­ris Unió tavaszi ülésszakának megnyitó ülését. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Emil Bod­­naraş, Gheorghe Cioară, Emil Drăgănescu, Manea Mănescu, Gheorghe Pană, Dumitru Popes­­cu, Gheorghe Rădulescu, Ştefan Voitec, Cornel Burtică, Mihai Dalea, Ştefan Andrei. Úgyszintén jelen volt a Nagy Nemzetgyűlés több alelnöke, az Államtanács titkára, a külügymi­niszter, az Államtanács több tag­ja, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, román köz­életi személyiségek. Ott voltak Bukarestben akk­reditált diplomáciai képviseletek vezetői. A Nagy Nemzetgyűlés Palotá­jába érkező köztársasági elnököt szívélyesen köszöntötte G. S. Chillon (India), az Interparla­mentáris Tanács ideiglenes el­nöke és E. J. Derwinski (USA), a tanács alelnöke, P. C. Teren­­zio, az Interparlamentáris Unió főtitkára, valamint más politi­kusok. Valamennyien kifejezték meleg hódolatukat Románia elnö­kének. Az ezt követő rövid be­szélgetés során Nicolae Ceauşescu elnök kijelentette, hogy meggyő­ződése szerint az Interparlamen­táris Unió béke- és együttműkö­dési küldetése sikerrel jár, a bukaresti ülésszak pozitív ered­ményekhez vezet. A jelenlevők kifejezték hálájukat a román ál­lamfő elismerő és ösztönző sza­vaiért, köszönetet mondtak Ro­mániának azért, hogy szeretet­tel vendégül látja a tavaszi ülés­szak munkálatait. 10.00 óra. A hatvankét ország csaknem 400 parlamenti küldöt­te élénk tapssal fogadta a Nagy Nemzetgyűlés Palotájának aulá­jába lépő román elnököt. A megnyitó ünnepség Románia Szocialista Köztársaság állami himnuszának akkordjaival vette kezdetét. (Folytatás a 4. oldalon) Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnökének beszéde Hölgyeim és uraim! Tisztelt hallgatóság ! Tisztelt elvtársak ! Először is szívélyesen üdvöz­löm önöket, az Interparlamentá­ris Unió tavaszi ülésszaka mun­kálatainak részvevőit, a világ több mint 60 országa politikai é­­letének kiemelkedő személyisé­geit, és kifejezem megelégedése­met, hogy Románia látja vendé­gül ezt a fontos nemzetközi ér­tekezletet. Kétségtelen, hogy az ülésszak munkálatai, amelyek a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet nagy fontosságú kérdé­seit vetik fel, hozzájárulnak a kölcsönös jobb megismeréshez, a parlamentek­ közötti, a részvevő országok politikai tényezői kö­zötti kontaktusok és kapcsolatok fejlesztéséhez, azoknak az álta­lános erőfeszítéseknek a fokozá­sához, amelyeknek célja a jobb és igazságosabb világ meghono­sítása bolygónkon. Értekezletük célja azoknak a kérdéseknek a megvitatása, a­­melyek döntő jelentőségűek az államok közötti kapcsolatok új a­­lapokra való helyezése, az ura­lom és a diktátum, a más ál­lamok belügyeibe való beavatko­zás régi politikájának, a kolonia­­lizmusnak és a neokolonializmus­­nak a felszámolása szempontjá­ból, a népek nemzeti felszaba­dító harcának ösztönzése és min­den nemzet ama szent jogának tiszteletben tartása szempontjá­ból, hogy maga dönthessen sor­sáról. A kérdések ilyen tág köré­nek felvetése e jelentős nemzet­közi politikai fórum részéről két­ségtelenül értékesen hozzájárul­hat a népek, a földkerekség ha­ladó erői erőfeszítéseinek össze­fogásához, egy új politikának, a népek közötti egyenlőség és köl­csönös tisztelet, az államok kö­zötti béke és együttműködés po­litikájának érvényesítéséért az egész világon. Rendkívül jelentős tény, hogy az ülésszakon részt vesznek kü­lönböző társadalmi rendszerű országok parlamenti tagjai, akik az egész világ közvéleményét, az összes népeknek azt a törek­vését képviselik, hogy határozot­tan véget vetnek a régi politiká­nak, meghonosítják az egyenlő­­ségi és demokratikus elveken nyugvó államközi kapcsolatok új korszakát. Különösen hangsúlyo­zom ezt abból a tényből kiindul­va, hogy a mai körülmények kö­zött a világközvélemény és an­nak képviselői, az összes orszá­gok széles néptömegei egyre na­gyobb szerepet töltenek be a vi­lágpolitika alakulásának megha­tározásában, a béke és az együtt­működés előmozdításában. A néptömegek politikai tevékeny­ségének a nemzetközi életben va­ló fokozódása eredményeként, a népek ama akarata egyre erőtel­jesebb érvényesülésének ered­ményeként, hogy szabadon és zavartalanul fejlődhessenek, a mai világban mélyreható forra­dalmi, társadalmi és nem­zeti átalakulások történtek és történnek, nagy vál­tozások az egyetemes erőviszo­nyokban, pozitív folyamatok mennek végbe az enyhülés és az együttműködés irányában. Eme új irányzatok meggyőző kifejezését jelenti az a tény, hogy az utóbbi években egész sor o­­lyan probléma oldódott meg, a­­mely súlyosan érintette bolygónk békéjét és biztonságát, fokozód­tak az államok közötti kontaktu­sok és tárgyalások, fokozódott a nemzetek közötti együttműködés. Ugyanakkor ebben az irányban megkülönböztetett jelentősége van az európai biztonság megvalósí­tására való áttérésnek, annak, hogy konkrét lépések történnek a kontinensünk államai közötti kapcsolatok normalizálásának i­­rányában, megkezdődött és foly­tatódik az összeurópai konferen­cia. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanunk, hogy a világon még vannak politikai erők, amelyek érdekeltek az egyenlőtlenség, az uralom és a diktátum, az agresz­­szió és a háború régi politikájá­nak állandósításában, az enyhü­lés és a béke folyamatának, az összes népek közötti megértésnek és együttműködésnek a fékezésé­ben és meggátolásában. Ez szük­ségessé teszi, hogy a demokrati­kus erők, az összes népek még nagyobb határozottsággal és kö­vetkezetességgel folytassák erő­feszítéseiket a hidegháborús szel­lem felélesztését célzó próbálko­zások ellen, az egész nemzetközi légkör normalizálásáért. E meggondolásokból kiindulva, Románia Szocialista Köztársaság széles körű nemzetközi tevé­kenységet fejt ki, minden erejé­ből küzd a világon végbemenő pozitív folyamatok meggyorsítá­sáért, az államközi kapcsolatok új elveinek előmozdításáért, a világ összes népei közötti együtt­működés és barátság diadaláért. Románia mint szocialista ország, szakadatlanul fejleszti baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatait az új társadalmi rendszert építő összes államok­kal. Ugyanakkor állandóan fo­kozzuk együttműködésünket a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjára lépő népekkel, mind szélesebb körű kapcsol­ata­ (Folytatás a 4. oldalon) • • Ünnepi gyűlés a fővárosban a Munkásegységfront megalakulásánál­ 30. évfordulója alkalmából A Munkásegységfront megala­kulásának 30. évfordulója alkal­mából kedd délután ünnepi gyű­lést tartott a fővárosban az RKP Bukarest municípiumi bizottsá­ga. Részt vettek fővárosi vállala­tok és intézmények dolgozói, a párt és a romániai munkásmoz­galom régi harcosai, központi in­tézmények és társadalmi szerve­­zetek képviselői, tudósok, a kul­turális és művészeti élet képvi­selői, diákok, katonák. Az ünnepi gyűlés elnökségében helyet foglaltak a következő elv­társak: Ştefan­­Voitec, Constan­tin Pîrvulescu, Constanţa Cră­ciun, Ion Traian Ştefănescu, a KISZ KB első titkára, ifjúság­ügyi miniszter, Vasile Birgu, Va­­sile Ionescu, Stela Moghioroş, Pa­­nait Bogatoiu és Nicolae Cioroiu. A díszgyűlést Nicolae Matei elvtárs, az RKP Bukarest mu­­nicipiumi bizottságának titkára nyitotta meg. Az esemény jelentőségét Ion Popescu-Puţuri elvtárs, az RKP KB tagja, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társada­lompolitikai Tanulmányi Intézet igazgatója méltatta. Ugyanebből az alkalomból a Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumá­nak előcsarnokában kiállítást rendeztek a munkásosztály egy­ségéért vívott harcról. (Agerpres). N­u­ss împrumută * EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN ■ A Romániai Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Országos Szövetségének küldött­sége, élén Gheorghe Popával, az MTSZOSZ alelnökével, megbeszélést folytatott a Szíriai Parasztság Általános Szövetségének székhá­zában Chirily Nasszral, a szövetség alelnöké­vel és a szövetség más vezetőségi tagjaival. A találkozó a barátság és a kölcsönös megér­tés légkörében folyt le.­ ­ Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köz­társaság elnöke április 15-én, hétfőn fogadta Constantin Stănescut, Románia Szocialista Köztársaság San Jose-i nagykövetét. A felek a román—Costa Rica-i kapcsolatokról és Jose Figueres Ferrer elnök küszöbön álló romániai hivatalos baráti látogatásáról tárgyaltak.­­ A khmer hírügynökség jelentése szerint a március 29 és április 10 közötti időszakban Oudong város környékén lefolyt hadművele­tekben a felszabadító erők több mint 1100 tojnalista katonát tettek harcképtelenné és nagy mennyiségű hadifelszerelést semmisítet­tek meg, illetve zsákmányoltak. H Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár hétfő délután a közel-keleti helyzet fejleményeiről és a közgyűlés rendkívüli ülésszakának napi­rendjéről tanácskozott Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszterrel. a Nigerben nyugalom uralkodik — írja az Associated Press, a TASZSZ és a Reuter­ A niameyi rádióban közzétett közlemények sze­rint a hadsereg az egész ország területét el­lenőrzi. Seyni Kountie alezredes a katonai államcsíny vezetője rádióbeszédében kijelen­tette, hogy a volt kormány összes tagjait házi­őrizetben tartják, Hamani Diori volt elnök pedig rezidenciáján van katonai őrizet alatt. Niameyi közlemények szerint elrendelték az összes politikai foglyok szabadonbocsátását.

Next