Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-24 / 96. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁGS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 96. (1913.) SZÁM , 1974. ÁPRILIS 24. SZERDA ARA 30 J­AM­ .A vetőmagnak nem a zsákban, földben a helye Folytatni kell és mielőbb befejezni a mezőgazdasági idénymunkákat Két héttel ezelőtt még a szá­razság okozott gondot mezőgaz­dászainknak, majd a fagy rémít­­getett a lehullt hó, havaseső nyo­mán, bár tiszta szívből örvend­hetünk a csapadéknak, jóllehet nem esett annyi, hogy a talaj mélyebb rétegei is telítődjenek. A hétfő estig érkezett jelenté­­sek szerint, megyénk területén a fagy károkat nem okozott, bár egyes vidékeken meglehetősen a­­lacsony hőmérsékletet mértek. Érdekességként említhetjük, hogy hétfő reggel az ország hideg sarkának nevezett Gyergyóalfa­­luban plusz egy fok volt a hő­mérséklet, Csíkszeredában ha­sonlóképpen, míg Székelykeresz­­túron zéró fokot jelzett a hőmé­rő. A csapadék is meglehetősen ingadozik. Példázzuk a vasárnap lehullt mennyiséggel. Csíksze­redában és Gyergyóalfaluban négyzetméterenként 6,9 mm-t mértek, Csíkszentkirályon 6,5- öt, Csíkkarcfalván és Csíkszent­tamáson 2,3—2,5 mm-t, Toplicán 1,1-et. Legkevesebb eső ezen a napon Székelyudvarhelynek ju­tott, 0,1 mm. Az időjárás ilyetén alakulása, minden fagyveszély mellett, ked­vezett mezőgazdaságunknak, mert vízre igen-igen nagy szükség volt kultúráink fejlődéséhez, bár ez a víz — tegyük hozzá — nem olyan sok, mint gondolnék. Min­den­esetre, a csapadék nagyfokú ingadozása arra figyelmeztet, hogy bár egyes parcellákon a talajfelszín elázott, másokon már lehet dolgozni. Indokolt tehát, hogy termelőszövetkezeteink szak­emberei akár félnaponként is vizsgálják felül a határt és a szikkadtabb földeken teljes ü­­temmel folytassák a vetést. Fél­napi bujdákoló, vagy intenzíven sütő napfény, ha még a szél szá­rító hatását is figyelembe vesz­­szük­, alkalmassá teszi szántó­földjeink nagy részét a munkára. Fordítsunk rendkívüli figyel­met ezekben a napokban a vetés gyors befejezésére, hogy a talaj­­nedvesség csírába szökkentse a vetőmagvakat. Nem tudjuk, ké­sőbb milyen időjárás lesz, nem engedhetjük kárba veszni a ke­véske talajnedvességet. A megyei statisztika bizonysá­ga szerint a tavaszi szántással 97 százalékban végeztünk, a vetésre előkészített termőföld 73 százalék, míg a vetésé csak 60,2 százalék. Közel 20 ezer hektár termőföld várja a magot. Szakemberek véleménye szerint a munkák újrakezdésekor a már megtárcsázott földeket nem kell ismét tárcsával művelni, a mag­ágy felfrissítéséhez elegendő a korona is. Ilyen szempontból vizs­gálva a további teendőket, első­rendű feladat valamennyi vető­gép igénybevételével venni min­dent. Az árpának még csak 85 százaléka került földbe, a cukor­répának 91,2 százaléka. Még zab is van jócskán vetetlen (mintegy 1400 hektár), len hasonlóképpen (2400 hektár). Igen nagy a lema­radás a burgonyaültetés terén, összterületünknek csak 44 szá­zalékát ültettük be. Kukoricatermesztő gazdasága­ink már az esőzések előtt meg­kezdték a kukorica vetését, sőt egyes mtsz-ek hétfőn folytat­ták. Ennek ellenére mindössze 16 százalék a teljesítmény. Traktor most van, nem kell a talajelőkészítéssel bajlódni, így a nagyobb gépi erőt a vetés és burgonyaültetés végzésére lehet összpontosítani. A burgonyára külön fel kell hívnunk a figyelmet. Mint is­meretes, a gabonafélék és a cu­korrépa vetése nem igényel sok élőmunkát. Mezőgépészeink el­végzik a vetést a minimális kise­gítő személyzettel, így az összes kétkezi munkást, a fogatokat, ahol szükség, a burgonya ülte­téséhez lehet mozgósítani. Gyor­san át kell válogatni az ültetni való gumókat, ne álljon egyet­len ültetőgép se gumóhiány miatt. A burgonyaültetésről lévén szó, nem hunyhatunk szemet néhány termelőszövetkezetünk hanyagsá­ga fölött. Kezdjük a mindszenti gazdasággal, amely, bár ve­tésterülete 140 hektár, hétfő estig egyetlen gumót sem ültetett el. Kászonújfaluban 180 hektárba kellene és kell burgonyát ültetni — teljesítmény zéró. Borzont ve­tésterülete 35, Csíkszentléleké 55, Atyháé 40 hektár, de az el­végzett munkát jelző rovatba e­­zek esetében is csak­ a nullát ír­hatjuk be. Ellenpéldaként hadd soroljunk fel néhány termelő­szövetkezetet, mntegy jelezve, hogy a lemaradát nem írhatják az időjárás rováára, hanem a hanyagságéra, felsorolásunkban az mtsz neve am­i első szám a vetéstervet, a máodik pedig a teljesítményt je is, hektárokban kifejezve. Csíkszentimre 275—190, Csíkszentsimon 251—170, Toplica 200—125, Gyengeszentmiklós 280—193, Szárhegyiló—220, Dit­­ró 345—262, Kecsit 40—30. A kullogok válasszák ki azt a gaz­daságot, amelyikkez földrajzi és talajviszonyaik leközelebb áll­nak, hasonlítsák össze saját magu­­kat, és magyarázata helyett a lehető leggyorsabban fogjanak hozzá a burgonya ültetéséhez, és végezzék­­olyan ütemben, hogy mielőbb ők is az élvonalba ke­rüljenek. Csíkszentdomokoson, Menysá­­gon, Tekerőpatakon és Toplicán az árpa vetésére is nagyobb gon­dot kell fordítani. Mégis csak megengedhetetlen — minden e­­sőt és havat figyelembe véve —, hogy például Tekerőpatakon a 200 hektárnyi vetéstervvel szem­ben mindössze csak 8 hektárba vetettek. Nem sorolnék fel­téte­lesen valamennyi adatot. Az il­letékes szakemberek, vezetőta­­nács, községi néptanácsok isme­rik. Ismerik nemcsak mulasztá­sukat, erőiket is, amelyek moz­gósításával,­­ remélhetőleg, rövi­desen behozzák a lemaradást. erdélyi Zsolt Kiosztották a középiskolás tanulók idei magyar irodalmi olimpiászának a díjait, s há­romszor is átfutottam a nyertesek listáját, míg kö­zöttük egy megyebeli diák­ember nevét felfedeztem: Horváth Alpár, a székelyke­resztúri líceum tanulója. Szó se róla, az utóbbi években kissé elkényeztettek irodal­­márkodó diákjaink az efféle nemes vetélkedőkön való ki­tűnésükkel, ezért hát termé­szetes a riadózás, ha Szat­­már, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszent­­györgy, Zilah, vagy akár E­­nyed, Temesvár iskolásai kö­zött hirtelenjében nem talál­juk Székelykeresztúr ősi gimnáziumának diákját. Aztán elül az izgalom, amit talán a korábbi évek elégedettségé­nek tartósságában vetett ki. Szíves szólással étem és bizodalmam táplált, aea megszokásig: szó sincs itt semmiféle csalódásról. Más­ról van itt szó, az olimpiász — és minden olimpiász — emberi tartású lényegéről: a részvétel a fontos. És megyénk diákjai ott voltak, a helyükön vol­tak, hogy így mondjam, szíves szólással, enyhítendő a megérzett gyanút. De hát hogyis ne lettek volna ott, a helyükön, anyanyelvű mű­veltségünk teljes, egész vilá­gának a megszerzésére irá­nyuló szellemi munkaversen­gésben, az örök humánum porondján, Tamási, Ady, Jó­zsef Attila bíztató tekinteté­nek sugarában-fényében, hogyisne lettek volna ott, mindig ott, a helyükön, ré­szük vállalásával, mint ahogy ott vannak, ott, a reáliák éppoly egyetemes világában, vagy az eminescui nyelv szépségeinek föltárására a­­dó, az avval való élés és él­­ni tudás feszült figyelmet és odaadást kérő munkálkodás­ban, mindig a helyükön. Hogy igaz emberekké így váljanak. MIKLÓS LÁSZLÓ «M Y Y A vizuális agitáció haté­­­­konysága a termelésben témával tapasztalatcserét szerveztek Gyergyószentmiklóson az ipar­­vállalati megbízottak részvételé­vel. A rendezvényhez tartozott a városközpontban szervezett kiállítás is, amelynek során a legsikerültebb agitációs-, il­letve propagandaeszközöket mu­tatták be.­­ A nyári elfoglaltságokra gon­dolva... A hét első két napján tartották meg Csíkszeredában a falusi óvodák és napköziottho­nok személyzetének felkészítő­jét, amelyen az aktuális tenni­valók, a tavaszi és a nyári fog­lalatosságok elemzése is szere­pelt. Y Módosul a városkép Topli­cán. E tavasz a Ștefan cel Ma­re utca képét teszi szebbé; a vá­rosnak ezen a fő útvonalán (a Szarvas vendéglátóipari komp­lexumtól lefelé) járda épül, s kétoldalt díszfákat ültetnek. Y Székelyudvarhely és Gyí­­m­esfelsőlok rajzosai... A téli va­kációban a felsőloki pionírok látogatták meg székelyudvarhe­lyi rajzos barátaikat; legutóbb Antal Imre tanítványai fogadták a székelyudvarhelyieket nagy sze­retettel. A látogatás közös alko­tási versennyel zárult.­­ Színhely: a madéfalvi va­sutasklub. A csíki körzet fo­gyasztási szövetkezeteinek fel­készítőjét rendezték meg Madé­­falván. A meghívottak a falusi eladás legidőszerűbb kérdéseit tárgyalták meg, különös, tekin­tettel a megnövekedett vásárló­igényekre.­­ Elköltözött a szemléltető eszközök kiállítása. Vakáció teh­tén a kiállítást a Csíkszeredai Pedagógusok Házába költöztet­ték. Eddigi cím: művészeti isko­la, Csíkszereda. A kiállításon év végéig megtekinthetők a leg­sikerültebb és a legjobban hasz­nálható, a tanárok-diákok mun­káját egyaránt megkönnyítő szemléltető eszközök. A Moldovan Nicolae-é a sze­rencse... Nevezett toplicai la­kos, és zártsors jegyen tízezer lejt nyert. A rovatot szerkesztette: OLÁH ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lapunk tartalmából 2. OLDALON : B Rendező és színész érettsé­gi bizonyítványa ■ Grammokból lesznek a tonnák — Ahogyan az ál­latgondozók látják H Egy marék új búzáért — Országjáró munkatársunk szerdai riportja B Sok szerencsit, gyergyó­­szentmiklósi mérnökök ! 3. OLDALON : H Korigény : a társadalmi méltányosság ■ Példájuk tettre ösztönző B Válasz helyett B Fiatal képzőművészek B Műveltség és Ügyintézés 4. OLDALON : B Nemzetközi események B Sport, Keresztrejtvény Állampolgári kötelezettségeink jegyében Hazafias munkalendülettel a szép, korszerű településért A szeszélyes tavaszi időjárás ellenére megyénk falusi és vá­rosi néptanácsainak végrehajtó bizottságai következetesen moz­gósítják a legszélesebb tömege­ket a hazafias munkavállalások mielőbbi elvégzésére, ily módon válaszolva a Bihar megyei nép­tanács versenyfelhívására. Nagy feladatok állnak megyénk ma­gyar- és románajkú dolgozói e­­lőtt; az idénre tervezett hazafias munkavállalások értéke több mint nyolcvanmillió lej. Esze­rint tennivalónk is több, mint a tavaly, amikor is a fenti érték hetvenöt millió lej volt. S most lássuk a kezességet: ahhoz, hogy a lehető legjobb körülmények között, a lehető legjobb szervezési keretben dol­gozhassunk, mindenekelőtt egy pontos akcióterv kidolgozására volt szükség, amelyben a tenni­valók kaptak helyet, határidő­­megjelöléssel, illetve, hogy kinek kell elvégeznie az illető felada­tot. Ezután kerülhetett sor a dolog gyakorlatára, ami abból állt, hogy az állampolgárok, élen a kommunistákkal, a helyi párt- és állami szervekkel, a népta­­nácsi képviselőkkel, a tömeg­szervezetek vezetőségével, erő­­vel-energiával nem takarékos­kodva láttak munkához: utat ja­vítottak, járdát, hidakat, átere­szeket építettek, zöldövezeteket gondoztak, létesítettek, fát ültettek stb. Csak Csík­szeredában háromszázezer négy­zetméter útfelületet javítot­tak, öt sportpályát hoztak rend­be, több mint ötezer csemetét ültettek el. Székelyudvarhely is szép si­kerekről számol be. Utat, járdát gondoztak, mintegy nyolcvan­háromezer négyzetméteren, öt sportpályát tettek rendbe, ötezer négyzetméteren partvédelmi mun­kálatokat végeztek, és majdnem tízezer darab facsemetét ültet­tek el. Nyilvánvaló, hogy óriási értéket hoznak létre az állam­polgárok a hazafias munkával; csak Csíkszeredában ötszázezer lejre rúg a munkamegvalósítások értéke, 1 350 000 lejre Szé­kelyudvarhelyen, százharminc­ezerre Tusnádfürdőn, sok­százezer lejre helységenként szer­te a megyében. Mi foglalkoztatja a községek vezetőit? Mindenekelőtt a köz­szállítás javítása, ami ered­ményeképpen Etéden, Szentábra­­hámon, Csíkdánfalván, Gyergyó­­szárhegyen, Gyímesfelsőlokon, Újszékelyen és Csíkszentdomo­koson százhatvanezer négyzet­ PETRE STEFANESCU a megyei néptanács elnöki ellenőrzőcsoportjának főfelügyelője (Folytatás a 2. oldalon) ••­­ COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKEINEK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Nicolae Ceauşescu elnök és Jose Figueres Ferrer elnök hivatalos megbeszélései Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke kedd délelőtt megkezdte hivatalos megbeszélé­seit a Köztársasági Palotában. Román részről részt vesz: E­­mil Bodnaraş és Ştefan Voi­tec, az Államtanács alelnökei, Manea Mănescu, a kormány első minisz­tere, Emil Drăgănescu az első miniszter helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, George Macovescu külügyminiszter, Va­sile Pungan, a köztársasági elnök tanácsosa és Constantin Stănescu, Románia Costa Rica.i nagyköve­te. Costa Rica-i részről részt vesz­­ dr. Manuel Aguilar Bonilla, a köztársaság első alelnöke, dr. Jo­se Luis Orlich Bolmarcich köz­egészségügyi miniszter, Oscar A­­rias Sanchez tervezésügyi mi­niszter és Franklin Aguilar nagy­követ. A két elnök elemezte a két or­szág kapcsolatainak jelenlegi stá­diumát és fejlődési távlatait a múlt év szeptemberében San Joséban megkötött barátsági és együttműködési szerződés és e­­gyezmények fényében. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy újabb le­hetőségeket kíván feltárni a sok­rétű román—Costa-Rica-i együtt­működésre a két ország és nép javára, a nemzetek közötti béke és megértés ügye javára. A két államfő úgyszintén vé­leménycserét folytatott időszerű nemzetközi politikai kérdésekről. A megbeszélés az őszinte barát­ság és a teljes megértés légkö­rében zajlott le. Látogatás a fővárosban Kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Jose Figue­res Ferrerrel, Costa Rica Köz­társaság elnökével együtt láto­gatást tett a fővárosban , a Ti­tan negyedben és a 23 August üzemben. A látogatás a két or­szág között meghonosodott baráti és együttműködési jó kapcsola­toknak és annak a közös óhaj­nak a jegyében folyt le, hogy sokoldalúan fejlesztik e kapcso­latokat mindkét nép javára. A két államfőt elkísérték a következő elvtársak: Ştefan Voi­­tec, az Államtanács alelnöke, Manea Mănescu, a kormány el­ső minisztere, Gheorghe Cioară, a főváros főpolgármestere, Vasi­le Pungan, a köztársasági elnök tanácsosa, Constantin Stă­nescu, Románia San Jose-i nagykövete. Kíséretükben van dr. Manuel Aguilar Bonilla, Costa Rica Köz­társaság első alelnöke, dr. Jose Luis Orlich Bolmarcich köz­egészségügyi miniszter, Oscar Arias Sanchez tervügyi minisz­ter, Franklin Aguilar nagykö­vet. A látogatás lehetővé tette a kiváló vendégek számára a köz­vetlen kapcsolatot a mai Romá­nia realitásaival, a román nép egyes eredményeivel a sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésének útján, és ugyanakkor szerencsés módon egybeesett azzal az óhajjal is, amelyet Figueres elnök hétfő este a tiszteletére rendezett va­csorán mondott pohárköszöntő­­jében kifejezett, hogy meg akar­ja ismerni országunk tapasztala­tát, „amely ország egy új társadalmat kezdeményezett és nagy megújhodáson ment át“. Először is felkeresték a Titan negyedet, amelynek műépítészeti méretei tükrözik annak az ál­landó politikának hatalmas konstruktív erőfeszítéseit, ame­lyet a párt és a kormány foly­tat egész népünk anyagi és kul­turális életszínvonalának szün­telen emelése érdekében. A gépkocsioszlop végighalad a főváros fő útvonalain, amelye­ket Románia és Costa Rica Köz­társaság állami zászlói díszíte­nek. Az útvonal mentén tartóz­kodó lakosok ezrei nagy szere­tettel üdvözölték Nicolae Ceauşescu elvtársat, szívélyesen köszöntötték a costaricai nép küldötteit. A Titan negyedben rövid idő­re megállnak a Leontin Sălăjan és a Baba Novac sugárutak ke­reszteződésénél. A város nagy­ságú, korszerű urbanisztikai komplexumot, amelyben 220 000 lakos él, valamint annak távlati fejlődését egy makett előtt Mir­­cea Dima, a Proiect Bucureşti Intézet műszaki igazgatója is­merteti. A műszaki igazgató ezzel kapcsolatosan néhány fon­tos adatot közölt, hangsúlyozva, hogy Bukarestnek ebben a ne­gyedében csaknem 70 000 lakás, számos iskola, üzlet, filmszínház és sportpálya épült. A costaricai államfő figyelemmel követi a magyarázatot, nagyra értékeli a korszerű létesítmények műépíté­szeti koncepcióját, a technológiai megoldásokat. A Titan negyedi látogatás al­kalmat nyújtott az újabb pár­beszédre Nicolae Ceauşescu el­nök és a városvezetőség között a lakásépítkezéseket illetően. Nicolae Ceauşescu elvtárs a­­jánlja, hogy körültekintőbben használják ki a telkeket, hogy ugyanazzal az anya­gi ráfordítással nagyobb rakte­ret biztosíthassanak. A továbbiakban megtekintet­ték a negyed kereskedelmi komplexumait. Figueres elnök elismeréssel nyilatkozik az áruk minőségéről. A lakosok szeretettel veszik körül a két államfőt, szívélye­sen üdvözlik őket, baráti sze­retettel és tisztelettel kezet fog­nak velük. A hivatalos gépkocsisor a Ti­tan negyed közvetlen szomszéd­ságában levő ismert 23 August vállalat, a főváros gazdasági é­­lete szempontjából rendkívül fontos ipari egység felé tart. Ez az egység meggyőzően szemlé­l­(Folytatás a 4. oldalon) Május­­ köszöntésére 67 napot nyerünk az ünnepig... A Csíkszeredai gyapjúfonoda fiatal munkaközössége sokszor hallatott már magáról. A gyár beindulása óta rendszeresen teljesítik és túlszárnyalják ter­melési feladataikat, rendkívül rövid idő alatt küzdötték fel magukat az élenjárók soraiba. Nem azért, mintha könnyebb lett volna a helyzetük. A fele­lősségteljes tevékenység, az i­­gényes munka- és termelés­­szervezés gyümölcsei azonban hamar beérnek. Figyelemreméltó munkatetteik azt bizonyítják, hogy a megyeszékhely e jelen­tős könnyűipari vállalatának dolgozóit a helytállás, a lelkiis­meretesség jellemzi. Kiváló si­kerekkel zárták egyébként az év első negyedét,­­ s most a mun­ka ünnepének küszöbén még lendületesebben törekednek meg­valósításaik megtetézésére. Előzetes számításaink szerint­­ május 1-ig mintegy 2,4 millió lej értékű terméket állítunk elő terven felül — tájékoztatott Hajdú Zoltán igazgató. Ezzel egyidejűleg 30 tonna fonalat ta­karítunk meg, így május elseje tiszteletére az össztermelési terv túlteljesítésére tett évi vállalá­sunknak mintegy 40 százalékát, az anyag megtakarításának pe­dig 75 százalékát valósítjuk meg. Úgy vélem, hogy ezek a szám­adatok is érzékeltetik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket mun­kaközösségünk fejtett és fejt ki és amelyek lehetővé teszik a vállalások túlteljesítését is. E­­gyébként jól haladunk az ötéves terv határidő előtti teljesítésé­re tett vállalásunk életrehívásá­­val is: felajánlásunk szerint az ötéves tervet négy év és öt hó­nap alatt, tehát 210 napos i­­dőelőnnyel valósítjuk meg. Má­jus 1-ig 67 napot „nyerünk“, más szóval már most körvonala­zódik annak a lehetősége, hogy a vállalt időpont előtt teljesí­tettük az ötéves tervet. Május elseje munkasikerekkel való köszöntése fontos mozza­nata ez évi tevékenységünknek, amelyet minden szempontból magasabb színvonalra szeret­nénk emelni az esztendő fo­lyamán, becsületbeli kötelessé­günknek tartjuk, hogy egész évben lehetőségeinket és képes­ségeinket maximális mértékben értékesítsük. Ilyen vonatkozás­ban meg kell említenem, hogy még tovább fogjuk fokozni erő­feszítéseinket. Ismeretes, hogy október elsején kell átadjuk az új termelőkapacitásokat. Tulaj­donképpen egy értékes kezde­ményezésünk ölt ezzel testet: még az elmúlt évben elhatároz­tuk, hogy a meglévő termelő­­felületek ésszerűbb kihasználá­sa révén lehetséges újabb gépi berendezések elhelyezése. A kez­deményezésre „konkrét választ“ kaptunk, a pénzalapok, a gépek biztosításával. A munkálatokat mi magunk végezzük, részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelynek maradéktalan gyakor­latba ültetése módot teremt ar­ra, hogy az említett határidő e­­lőtt megkezdjék a termelést az új kapacitások. A gépek nagy ré­sze megérkezett, s így legkésőbb augusztus 1-én — tehát két hó­nappal a határidő előtt azokat működésbe is állítjuk. Megvaló­sításról ugyan még nem beszél­hetünk, de ezt a sokat igérő táv­latot is már most a sikerek kö­zé sorolhatjuk. A Csíkszeredai gyapjúfonodá­ban nemcsak a termelési terv­feladatok túlszárnyalása terén értek el figyelemreméltó ered­ményeket. Egyre érezhetőbbé válik a gazdasági hatékonyság növelését célzó erőfeszítések e­­redményessége is, így az első évnegyedben az ezer lej értékű árutermelésre jutó költségek csökkentése révén mintegy 270 000 lej értékű megtakarítást értek el. Négy hónap viszonyla­tában szeretnék tovább szépí­teni ezt a megvalósításukat is. Fiatal, mondhatni tapasztalat­lan munkaközösség dolgozik a gyapjúfonodában. De a tapasz­talat hiányát „pótolta“ a lelke­sedés, a felelősségérzet, az igé­­nyesség. HECSER ZOLTÁN EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN • Április 23-án megkezdődött Moszkvá­ban a KGST Végrehajtó Bizottságának 67. ülése. Részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Ku­­ba, a Német DK, Mongólia, Lengyelország, Románia, Magyarország, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának egyik alelnöke, valamint Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsának egyik tagja. Románia Szocialista Köztársaságból részt vesz Gheorghe Rădulescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, országunk ál­landó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában. A Román kulturális rendezvénysorozatot kezdeményezett Marsala szicíliai városban az Olaszország—Románia Baráti Társaság és a városhatóság. Többek között megnyílt egy jelenkori román festészeti kiállítás és egy filmplakát-kiállítás. Bemutatnak továbbá több Romániának szentelt dokumentum- és játékfilmet. • Tokióban megállapodást írtak alá ar­ról, hogy Japán 1 050 000 000 dolláros hosszú lejáratú bankhitelt nyújt a Szovjetuniónak — jelenti a TASZSZ hírügynökség. A hitelt a­­ japán—szovjet kooperációs tervek kivitelezé­sére fordítják. • Az angol biztonsági intézkedések ke­retében megerősítették az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határ őrizetét : a je­lenlegi alakulatot körülbelül 500 katonával e­­gészítették ki. A rendelkezés célja akadályoz­ni a szélsőséges elemek által folytatott fegy­vercsempészést. • Hétfő este Hafez Al Asszad elnök ve­zetésével ülést tartott az Szíriai Országos Ha­ladó Front Központi Parancsnoksága, az or­szág legfelsőbb politikai szerve — jelenti a MEN hírügynökség. Hafez Al Asszad elnök beszámolt a Golan-fennsíki katonai helyzet­ről, majd megvitatták a legutóbbi politikai eseményeket. • A brit kormány elhatározta, hogy visszatéríti a szakszervezeteknek azt a 10 mil­lió fontsterlinget, amit ezeknek illetékek for­májában kellett befizetniük az adóhivatalok­nál a konzervatív kormányzás időszakában, mert a Brit Szakszervezeti Kongresszus (TUC) bojkottálta az ipari kapcsolatokra vonatkozó törvényt.

Next