Hargita, 1974. július (7. évfolyam, 114-117. szám)

1974-07-06 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS HETILAPJA FIGYELMÜNK KÖZPONTJÁBAN Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezé­sére szervezték meg a hét elején az ipari központok és vállalatok párt- és állami aktívájának kétnapos tanácskozását. A plenáris ülések és a szakosztályok munkálatai — amelyeken 180 résztvevő szólalt fel — kiváló alkalmat jelentettek arra, hogy azoknak a kö­vetkeztetéseknek a szellemében, amelyeket Nicolae Ceauşescu elv­társ a minisztériumok és központi intézmények párt- és állami ak­tívájának tanácskozásán elhangzott beszédében levont, igényesség­gel és magasfokú felelősséggel vizsgálják meg: miként teljesítik az ipari központok a rájuk ruházott feladatköröket. A tanácskozás ugyanakkor átfogóan elemezte a dolgozók tanácsainak és bizottsá­gainak, a pártszervezeteknek munkastílusát és­­módszereit. Az időszerű követelmények jegyében a tanácskozás során fel­mérték és megvizsgálták a még fennálló fogyatékosságok és hi­bák kiküszöbölésének módozatait, azt, hogy miként teljesíthetnék tökéletesebben az ipari központok azt a szerepet, amely rájuk, mint a termelés és kutatás szervezésének, a termelőtevékenység tervszerű vezetésének főpilléreire hárul. Ugyanakkor megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyeket a hatékonyság további foko­zása követel meg a nemzetgazdaság összes szektoraiban. A tanácskozáson Nicolae Ceauşescu elvtárs, nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédében jelölte ki azokat a feladatokat, amelyek az ipari központokra, a vállalatokra hárulnak a szerve­zési keret, a tervszerűsítési tevékenység, a műszaki kutatások, a munkaerő biztosítása és felkészítése, a beruházások, a külkereske­delem, nyersanyagaink nagy hatékonyságú hasznosítása, a beren­dezések és gépek üzemeltetése és karbantartása terén. Ezeknek a nagy horderejű kérdéseknek a részletes, tudományos alapokon nyugvó felmérésével egyidejűleg pártunk főtitkára értékes útmu­tatásokat adott, amelyek alapján a tanácskozás részvevői határo­zatot hagytak jóvá. Ez konkrét programot jelent az összes minisz­tériumi, ipari központi és vállalati dolgozók számára, tevékenysé­gü­k megjavításában. Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédében különös figyelmet szen­telt a demokrácia elmélyítésének szükségességére, amelynek a gazdasági élet mindennapi gyakorlatává kell válnia, és abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden egyes dolgozó részt vesz a ve­zetésben, országunk fejlesztési programjának megvalósításában. „Fokoznunk kell a dolgozók vezetőbizottságainak, vezetőtaná­­csainak, mint olyan kollektív szerveknek a szerepét, amelyek fe­lelnek a terv kidolgozásáért, a gazdasági tevékenység vezetésével kapcsolatos összes intézkedésekért. Nagy gazdasági feladatainkat csak úgy oldhatjuk meg gyorsan és példásan, ha biztosítjuk e kol­lektív vezetőszervek jó működését“ — hangsúlyozta pártunk fő­titkára. Ez az igen értékes útmutatás megyénk vállalatai gazda­sági vezetésének homlokterében kell hogy álljon. Oda kell hatnunk, hogy a közgyűlések legyenek valóban a vállalati tevékenység kollektív vezetésének életerős szervei. Más szóval, biztosítanunk kell, hogy az összes dolgozók egyre aktívabban vegyenek részt a termelési terv, a gazdasági tevékenység összes kérdéseinek meg­vitatásában. A tanácskozás résztvevői, az általuk képviselt ipari központok és vállalatok nevében megfogadták, hogy a ju­bileumi év két nagy eseménye — a haza felszabadulásának 30. évfordulója és az EKP XI. kongresszusa — tiszteletére újabb ki­magasló sikereket érnek el az ötéves terv határidő előtti teljesí­tésében. 1974. július 6 szombat VII. évfolyam 114. (1931.) szám 8 oldal­ára 50 bani A megyei pártbizottság plenáris ülése Tegnap, július 5-én plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizottsága. A mun­kálatokon jelen voltak­ a megyei pártbizott­ság tagjai és póttagjai, a revíziós bizottság tagjai, a városi és községi pártbizottságok tit­kárai, egészségügyi egységek, vállalatok, tö­meg- és társadalmi szervezetek vezetői, párt­aktivisták, a helyi sajtó képviselői, más meg­hívottak. Az első napirendi pont keretében a plená­ris megvitatta a pártszervek és -szervezetek, valamint az egészségügyi egységek tevékeny­ségéről szóló jelentést a lakosság egészség­­ügyi ellátásának javításáért, az RKP KB 1969-i határozatai szellemében. A vitában részt vettek a következő elv­társak : Burján József, Balló Árpád, Petrescu Traian, Bagoly Lajos, Andor Gyula, Riţiu Maria, Huszár Gy. Péter, Puskás Vilmos, Dávid Sándor, Kozma Attila, Pop Pavel, Vi­zi József, Jeszenszki Ferenc, Dobai Anna, Kovács Margit, Rîznicu G­heorghe, Ţăran Petru A felszólalók értékelték a pártszervek és -szervezetek, az egészségügyi egységek te­vékenységét a lakosság egészségügyi ellátásá­nak javításáért, ugyanakkor számos javas­latot tettek egyes hiányosságok felszámolá­sára. A plenáris határozatot fogadott el a la­kosság egészségügyi ellátásának további ja­vítására vonatkozóan. A második napirendi pont keretében a ple­náris ülés meghallgatta és jóváhagyta a me­gyei pártbizottság bürójának tájékoztatóját a folyó év első felében kifejtett tevékenység­ről. Értékelve az elért eredményeket, a ple­náris hangsúlyozta azokat a feladatokat, a­­melyek megyénk kommunistái, összes dolgo­zói előtt állnak, annak érdekében, hogy mél­tóképpen köszöntsük pártunk és országunk életének soron következő két nagy eseményét , hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásá­nak 30. évfordulóját, valamint pártunk XL kongresszusát. Teljében a turistaszezon. Jó pihenést ! Fotó : Nagy P. Zoltán 31 loreca század emberének gyó­gyíthatatlan „betegsé­ge“ a tanulás, a tudás. Kiheverni sosem lehet, minél alaposabban ássa is bele ma­gát bárki egy-egy szakterület tudnivalóiba, annál inkább úgy érzi, hogy még csak a kezdetnél tart, hogy legfőképp a tudatlanság hativányozódik. Tanulj, kisfiam, mondják el­ső osztálytól kezdve, még a betűvetés elején; tanulni, ta­nulni , tanulni — örökérvényű a jelszó, egész életünkben vé­gigkísér. Tanulni, továbbta­nulni. A szántóvető sorsa, a gép mellett álló munkásé, az oktatóé, egy közösség, egy nemzetiség, nép élete ettől is függ. Hogyan tanul a jelen­ben mit tanul meg a holna­pokra. A székelyudvarhelyi élelmi­­szeripari felszereléseket gyár­tó vállalatnál (ÉFGYAV) a héten közel 300 új, fiatal szakember lépett munkába, közöttük 225 a helyszínen, a vállalatban tanonckodott, s három év után most tanulá­suk színhelyén lett lakatos, esztergályos, matricás, he­gesztő villanyszerelő. Nagyon is előremutató, ahogy az EFGYAV-nál évek óta foglal­koztak jövendő munkásaik képzésével. Az egész valahol ott kez­dődött, hogy 1963 tájékán meglátogatták az ország kü­lönböző vidékein tanuló nö­vendékeiket, az ott tapasztal­tak alapján döntöttek úgy, hogy legjobb lesz, ha a ma­guk házatáján tanítják meg a szakmát. Akkor, 68-ban 28-an kezd­ték meg a helyszíni tanonc­­kodást, az évek során gyara­podott a szám, 71-ben már közel kétszázötvenet vettek fel. Mindez alapos, bölcs fontol­gatás eredménye volt, figye­lembe vették az ÉFGYÁV nagyarányú fejlesztését, az é­­pülő, építendő üzemcsarno­kokat, a termelés fokozódá­sát. Pedig GERGELY KÁ­ROLY, főtechnikus, tanulmá­nyi felelős a megmondhatója, hogy nem egyszerű egy ta­nonciskola beindítása. Egy vállalat lehet járatlan a pe­dagógiában, de a gyakorlat bizonyította, hogy a nemrég vizsgázott tanoncok eredmé­nyesen tanultak, hogy sok si­kerrel kecsegtet az ÉFGYAV választotta szakember után­pótlási forma. — Személyesen végigjártam a környező iskolákat. Marét­falvától Keresztúrig, Farkas­lakáig; a legjobb szakmunká­sok kerültek a fiatal suhancok mellé, akik tanultak, de u­­gyanakkor javadalmazásban is részesültek. Például egy II. éves 3,35 lejtől 4,45 lejig ka­pott óránként (havi 683—900 lej javadalmazás), a harmad­évesek 1020 lejt is kaphattak, bentlakás, koszt napi 12,50-ért. Persze, más problémák is a­­dódtak. Az alig 15 évet múlt gyerekek, pénzt érezve a markukban, túlontúl önálló­nak érezték magukat. Erre csekk-könyvet nyitottunk szá­mukra, ahonnan csak szülői beleegyezéssel adtuk ki a pénzt. 6­7 ezer lejt is meg­takaríthatott a tanuló... Jelenleg is 386 tanulójuk van, 165 a mezőgazdasági lí­ceum mellett, 221 helyszínen tanonckodó szakiskolás. Az i­­déntől a szaklíceumban is kaptak 150 helyet, akikből n­égy év múlva kiválóan kép­zett szakmunkás lesz, érettsé­gi diplomával. Az idén vég­zett a kétéves gépipari mű­szaki mesterképző 39 növen­déke („az első ilyen promó­ció mióta Udvarhely Udvar­hely“). 25-en tanultak Kolozs­váron is, hűtő-kompresszor javítók, az idén végzett Bras­sóban 30 tervező-technikusuk, első évei ugyanott még 8. Imponáló számadatok, ame­lyek mind-mind­ azt bizonyít­ják, hogy az ÉFGYAV nem sült galambként várja szak­emberszükségletének pótlá­sát, a törzsgárdát maguk­­ké­pezik, alakítják, tanítják (350 férőhelyes legénylakás-bentla­­kás is elkészül az őszutóra) Tudják, hogy a vállalat jövő­je azoktól is függ, akiket nagy-nagy törődéssel, szakér­telemmel, hozzáállással, utána­járással ők neveltek, az­­ ü­­zemcsarnokban, a szakiskolá­ban, szaklíceumban, vagy az ország más iskoláiban, tech­nikumaiban. Önmagukért te­szik, olyan fiatalokat taníta­nak meg a szakma, a munka, a munkahely szeretetére, akik öregbíteni tudják az ország­szerte jó hírnévnek, elisme­résnek örvendő vállalatuk tekintélyét. S nemcsak tud­ják, akarják is. És ez a ta­nulás, tanítás megér minden fáradságot. Bálint András TANULJ, KISFIAM!

Next