Hargita, 1974. július (7. évfolyam, 114-117. szám)
1974-07-06 / 114. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS HETILAPJA FIGYELMÜNK KÖZPONTJÁBAN Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére szervezték meg a hét elején az ipari központok és vállalatok párt- és állami aktívájának kétnapos tanácskozását. A plenáris ülések és a szakosztályok munkálatai — amelyeken 180 résztvevő szólalt fel — kiváló alkalmat jelentettek arra, hogy azoknak a következtetéseknek a szellemében, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs a minisztériumok és központi intézmények párt- és állami aktívájának tanácskozásán elhangzott beszédében levont, igényességgel és magasfokú felelősséggel vizsgálják meg: miként teljesítik az ipari központok a rájuk ruházott feladatköröket. A tanácskozás ugyanakkor átfogóan elemezte a dolgozók tanácsainak és bizottságainak, a pártszervezeteknek munkastílusát ésmódszereit. Az időszerű követelmények jegyében a tanácskozás során felmérték és megvizsgálták a még fennálló fogyatékosságok és hibák kiküszöbölésének módozatait, azt, hogy miként teljesíthetnék tökéletesebben az ipari központok azt a szerepet, amely rájuk, mint a termelés és kutatás szervezésének, a termelőtevékenység tervszerű vezetésének főpilléreire hárul. Ugyanakkor megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyeket a hatékonyság további fokozása követel meg a nemzetgazdaság összes szektoraiban. A tanácskozáson Nicolae Ceauşescu elvtárs, nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédében jelölte ki azokat a feladatokat, amelyek az ipari központokra, a vállalatokra hárulnak a szervezési keret, a tervszerűsítési tevékenység, a műszaki kutatások, a munkaerő biztosítása és felkészítése, a beruházások, a külkereskedelem, nyersanyagaink nagy hatékonyságú hasznosítása, a berendezések és gépek üzemeltetése és karbantartása terén. Ezeknek a nagy horderejű kérdéseknek a részletes, tudományos alapokon nyugvó felmérésével egyidejűleg pártunk főtitkára értékes útmutatásokat adott, amelyek alapján a tanácskozás részvevői határozatot hagytak jóvá. Ez konkrét programot jelent az összes minisztériumi, ipari központi és vállalati dolgozók számára, tevékenységük megjavításában. Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédében különös figyelmet szentelt a demokrácia elmélyítésének szükségességére, amelynek a gazdasági élet mindennapi gyakorlatává kell válnia, és abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden egyes dolgozó részt vesz a vezetésben, országunk fejlesztési programjának megvalósításában. „Fokoznunk kell a dolgozók vezetőbizottságainak, vezetőtanácsainak, mint olyan kollektív szerveknek a szerepét, amelyek felelnek a terv kidolgozásáért, a gazdasági tevékenység vezetésével kapcsolatos összes intézkedésekért. Nagy gazdasági feladatainkat csak úgy oldhatjuk meg gyorsan és példásan, ha biztosítjuk e kollektív vezetőszervek jó működését“ — hangsúlyozta pártunk főtitkára. Ez az igen értékes útmutatás megyénk vállalatai gazdasági vezetésének homlokterében kell hogy álljon. Oda kell hatnunk, hogy a közgyűlések legyenek valóban a vállalati tevékenység kollektív vezetésének életerős szervei. Más szóval, biztosítanunk kell, hogy az összes dolgozók egyre aktívabban vegyenek részt a termelési terv, a gazdasági tevékenység összes kérdéseinek megvitatásában. A tanácskozás résztvevői, az általuk képviselt ipari központok és vállalatok nevében megfogadták, hogy a jubileumi év két nagy eseménye — a haza felszabadulásának 30. évfordulója és az EKP XI. kongresszusa — tiszteletére újabb kimagasló sikereket érnek el az ötéves terv határidő előtti teljesítésében. 1974. július 6 szombat VII. évfolyam 114. (1931.) szám 8 oldalára 50 bani A megyei pártbizottság plenáris ülése Tegnap, július 5-én plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizottsága. A munkálatokon jelen voltak a megyei pártbizottság tagjai és póttagjai, a revíziós bizottság tagjai, a városi és községi pártbizottságok titkárai, egészségügyi egységek, vállalatok, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, pártaktivisták, a helyi sajtó képviselői, más meghívottak. Az első napirendi pont keretében a plenáris megvitatta a pártszervek és -szervezetek, valamint az egészségügyi egységek tevékenységéről szóló jelentést a lakosság egészségügyi ellátásának javításáért, az RKP KB 1969-i határozatai szellemében. A vitában részt vettek a következő elvtársak : Burján József, Balló Árpád, Petrescu Traian, Bagoly Lajos, Andor Gyula, Riţiu Maria, Huszár Gy. Péter, Puskás Vilmos, Dávid Sándor, Kozma Attila, Pop Pavel, Vizi József, Jeszenszki Ferenc, Dobai Anna, Kovács Margit, Rîznicu Gheorghe, Ţăran Petru A felszólalók értékelték a pártszervek és -szervezetek, az egészségügyi egységek tevékenységét a lakosság egészségügyi ellátásának javításáért, ugyanakkor számos javaslatot tettek egyes hiányosságok felszámolására. A plenáris határozatot fogadott el a lakosság egészségügyi ellátásának további javítására vonatkozóan. A második napirendi pont keretében a plenáris ülés meghallgatta és jóváhagyta a megyei pártbizottság bürójának tájékoztatóját a folyó év első felében kifejtett tevékenységről. Értékelve az elért eredményeket, a plenáris hangsúlyozta azokat a feladatokat, amelyek megyénk kommunistái, összes dolgozói előtt állnak, annak érdekében, hogy méltóképpen köszöntsük pártunk és országunk életének soron következő két nagy eseményét , hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásának 30. évfordulóját, valamint pártunk XL kongresszusát. Teljében a turistaszezon. Jó pihenést ! Fotó : Nagy P. Zoltán 31 loreca század emberének gyógyíthatatlan „betegsége“ a tanulás, a tudás. Kiheverni sosem lehet, minél alaposabban ássa is bele magát bárki egy-egy szakterület tudnivalóiba, annál inkább úgy érzi, hogy még csak a kezdetnél tart, hogy legfőképp a tudatlanság hativányozódik. Tanulj, kisfiam, mondják első osztálytól kezdve, még a betűvetés elején; tanulni, tanulni , tanulni — örökérvényű a jelszó, egész életünkben végigkísér. Tanulni, továbbtanulni. A szántóvető sorsa, a gép mellett álló munkásé, az oktatóé, egy közösség, egy nemzetiség, nép élete ettől is függ. Hogyan tanul a jelenben mit tanul meg a holnapokra. A székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatnál (ÉFGYAV) a héten közel 300 új, fiatal szakember lépett munkába, közöttük 225 a helyszínen, a vállalatban tanonckodott, s három év után most tanulásuk színhelyén lett lakatos, esztergályos, matricás, hegesztő villanyszerelő. Nagyon is előremutató, ahogy az EFGYAV-nál évek óta foglalkoztak jövendő munkásaik képzésével. Az egész valahol ott kezdődött, hogy 1963 tájékán meglátogatták az ország különböző vidékein tanuló növendékeiket, az ott tapasztaltak alapján döntöttek úgy, hogy legjobb lesz, ha a maguk házatáján tanítják meg a szakmát. Akkor, 68-ban 28-an kezdték meg a helyszíni tanonckodást, az évek során gyarapodott a szám, 71-ben már közel kétszázötvenet vettek fel. Mindez alapos, bölcs fontolgatás eredménye volt, figyelembe vették az ÉFGYÁV nagyarányú fejlesztését, az épülő, építendő üzemcsarnokokat, a termelés fokozódását. Pedig GERGELY KÁROLY, főtechnikus, tanulmányi felelős a megmondhatója, hogy nem egyszerű egy tanonciskola beindítása. Egy vállalat lehet járatlan a pedagógiában, de a gyakorlat bizonyította, hogy a nemrég vizsgázott tanoncok eredményesen tanultak, hogy sok sikerrel kecsegtet az ÉFGYAV választotta szakember utánpótlási forma. — Személyesen végigjártam a környező iskolákat. Marétfalvától Keresztúrig, Farkaslakáig; a legjobb szakmunkások kerültek a fiatal suhancok mellé, akik tanultak, de ugyanakkor javadalmazásban is részesültek. Például egy II. éves 3,35 lejtől 4,45 lejig kapott óránként (havi 683—900 lej javadalmazás), a harmadévesek 1020 lejt is kaphattak, bentlakás, koszt napi 12,50-ért. Persze, más problémák is adódtak. Az alig 15 évet múlt gyerekek, pénzt érezve a markukban, túlontúl önállónak érezték magukat. Erre csekk-könyvet nyitottunk számukra, ahonnan csak szülői beleegyezéssel adtuk ki a pénzt. 67 ezer lejt is megtakaríthatott a tanuló... Jelenleg is 386 tanulójuk van, 165 a mezőgazdasági líceum mellett, 221 helyszínen tanonckodó szakiskolás. Az idéntől a szaklíceumban is kaptak 150 helyet, akikből négy év múlva kiválóan képzett szakmunkás lesz, érettségi diplomával. Az idén végzett a kétéves gépipari műszaki mesterképző 39 növendéke („az első ilyen promóció mióta Udvarhely Udvarhely“). 25-en tanultak Kolozsváron is, hűtő-kompresszor javítók, az idén végzett Brassóban 30 tervező-technikusuk, első évei ugyanott még 8. Imponáló számadatok, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy az ÉFGYAV nem sült galambként várja szakemberszükségletének pótlását, a törzsgárdát magukképezik, alakítják, tanítják (350 férőhelyes legénylakás-bentlakás is elkészül az őszutóra) Tudják, hogy a vállalat jövője azoktól is függ, akiket nagy-nagy törődéssel, szakértelemmel, hozzáállással, utánajárással ők neveltek, az üzemcsarnokban, a szakiskolában, szaklíceumban, vagy az ország más iskoláiban, technikumaiban. Önmagukért teszik, olyan fiatalokat tanítanak meg a szakma, a munka, a munkahely szeretetére, akik öregbíteni tudják az országszerte jó hírnévnek, elismerésnek örvendő vállalatuk tekintélyét. S nemcsak tudják, akarják is. És ez a tanulás, tanítás megér minden fáradságot. Bálint András TANULJ, KISFIAM!