Hargita, 1974. október (7. évfolyam, 127-130. szám)
1974-10-05 / 127. szám
A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS HETILAPJA UNWIUYKI. TERMÉSNAP Az ősz hagyománya a termés ünnepe, ősi szokás, amikor a föld művelője lélekben is mindig megünnepelte munkája gyümölcsét, az év, az esztendők eredményét. Amikor számba vesszük a sikereket, az előremutató megvalósításokat, egyben a fogyatékosságok, sikertelenségek is újra a mérlegre kerülnek, tanulni belőlük, elkerülni azokat a holnapi szántáskor, vetéskor Mert az idei esztendő is keményen próbára tette az mlsz-tagok, mezőgépészek, szakemberek erejét ; a száraz, hideg tél, még szárazabb tavasz, majd az esők, a végnélküli esők nehezítették az ember munkáját, veszélyeztették a termést. Sokat tettünk a termés megóvásáért, az amúgy is sok munkát igénylő földek terményének megvédéséért, hogy minél kevesebb legyen a veszteség, hogy teljesíthessük évi tervfeladatainkat, eleget tehessznk a központosított állami alapra történő szállításoknak. Megtettünk-e mindent? — mert a számbavétel mindig is őszinteségre kötelez. Sokat tettünk, de még többet kell dolgoznunk, hogy a kívánt, még magasabb szintre emelkedjék a növénytermesztés, az állattenyésztés, hogy növekedjék a hektárhozam, több legyen a tej, a hús, sok legyen a búza, burgonya, cukorrépa. Mert feladataink nagyok intenzív munkavégzést, sok fejtörést, alapos számítást, előrelátást, becsületes hozzáállást igényel mindenkitől, ha teljesíteni, túlszárnyalni akarjuk azokat. S akarjuk is, erről győz meg a szélben, esőben traktoron rázkódó mezőgépész, aki szánt, vet, arat, hajdani ezrek munkáját végzi egymaga, erről győz meg a földművelő a termelőszövetkezetek tagsága, akik egyre kevesebben — a fejlődés vastörvénye ez — birkóznak meg a korszerű gépek segítségével az egyre nagyobb terméshozamokkal, és így van ez a szakvezetés esetében is, amely ceruzával a kezében számol, tervez, kemény szóval utasít, mozgósít, reggeltől estig futnak, számonkérnek és akiktől számonkérik munkájuk eredményességét. Mert cél ,jobbat, többet, mint eddig, ma a tegnapot kell meghaladni, aztán a holnapot. Parancsold szükségesség ez, És megyénk mezőgazdászaira ez a becsületes helytállás jellemző, az újszékelyi, szentábrahámi, szentsimoni gazdaságokra főként, ahol a nehéz év ellenére 2000 kg búzát takarítottak be hektáronként, Gyergyószentmiklóson, Szentmarén, Tusnádon a burgonyából érnek el 22 000 kg-nál többet. Legfontosabb az állami alapra történő szerződések teljesítése, élenjár itt is Szentsimon, 250 tonnával adtak több búzát, árpát, Agyagfalva, Siménfalva, Nagygalambfalva a tejnél szárnyalta túl a tervezettet, Szentimre, Újszékely Ilke 10 tonnával több húst adott. És sorolhatnék tovább a példát, az élenjáró mtsz-eket, ahol a mindennapi gyakorlat igazolja pártunk agrárpolitikájának helyességét, azt, hogy mezőgazdaságunk a nemzetgazdaság alapvető ága, azt, hogy a legfőbb cél a tudomány legújabb vívmányait felhasználó, korszerű, belterjes, bő hozamú mezőgazdaság megteremtése. S az idei termésnap egybeesik a pártunk XI. kongresszusát megelőző időszakkal, ismeretesek azok a megnövekedett feladatok, amelyek országunk, így megyénk mezőgazdasága előtt állanak az elkövetkező években. Teljesítésük erőfeszítést sok-sok odaadást igényel mindenkitől, egyben minden mezőgazdasági dolgozó szüntelenül érezheti pártunk állandó támogatását, gondoskodását, a bővülő anyagi eszközöket, technikai ellátást, a képzett szakembereket stb. Mozgósító feladatok, s az idei termésnap ünnepén — amelyet mindenütt a földeken intenzív munka jellemez — ezért is kell előrenéznünk. Az eredményeinkből tanulva, okulva, még jobban dolgozni, hogy eleget tehessünk a ránk háruló kötelezettségeknek. A termőföld emberei kötelességének. Akiknek jó munkáját köszöntse az idei termésnap. H étfőn, szeptember 30- án Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP főtitkárának elnökletével ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megvitatták a munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazására vonatkozó törvénytervezet módosítására beérkezett javaslatokat, és úgy határoztak, hogy a módosított törvénytervezetet jóváhagyás végett terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság megvitatta a földtörvény és az állategészségügyi törvény tervezetét, amelyeket nyilvános vitára bocsájtanak Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára október 2-án munkalátogatást tett Olt megye több községében és mezőgazdasági termelőszövetkezetében, ahol megvizsgálta a mezőgazdaság fejlődésével és az őszi mezőgazdasági kampánnyal kapcsolatos kérdéseket. Gazdag termés munkásait köszöntjük (Fotó : NAGY P. ZOLTÁN) zipar lassan körülöleli a várost, csillogó épületek állnak őrt keletről és nyugatról az utak mellett. A változások őrei, ahová reggelente elindul a város, elindul a falu új mozdulataikkal, új gondolatokkal ismerkedni. Sár a javából, újból feltörték az utat, tátongó gödrök mélyén vezetékek, csövek összeillesztésén fáradozik az emberi kéz. Daruk, autók, sár, törmelék, deszkakupacok, védősisakos, integető munkások, szemet vakító hegesztő láng — az építőtelep hatalmas lélegzetvétele itt, Csíkszereda nyugati ipari övezetében, ahol a most magasodó gyárak közvetlen szomszédja a példakép, hisz amíg egyik kibontakoztatja arcvonásait, addig a másik már az egy-két éves termelés, tapasztalat bölcs nyugalmával tekinthet felnövő társára. Az Olt mellett az elnyúló réteken most megint újszülöttet vonzhat magához az ipar: elkészült a kaolingyár, a kaolinközpont, kiterjedésre a város legnagyobb létesítménye. Hargitabányáról indul a kaolinpép, ezüstösen csillogó, fák között, föld alatt bujkáló vezetéken — egyedülálló hidraulikus szállítási mód az országban, a megyei bányaipari vállalat szakembereinek a tervezése —, hogy közel 15 kilométeres út után megérkezzen a gyárhoz, a hatalmas betonhengerekhez, a fehérítőhöz, a présekhez, a látványos iparépítészeti remekművekhez, a köralakú ülepítőkhöz, majd értékeit itthagyva, tovább a tisztuló víz az Olt felé, Zsögödbe, ahol egy újabb hatalmas ülepítő négyszöge a végállomás. Nagyszerű munkát végeztek azzal az ülepítővel — mondja Füleki Sándor vegyész, aki a technológiai próbák időszakában irányít, aki mesterekkel, karbantartó, lakatos csoportokkal már a nyár elejétől otthonának tekinti a gyárat, hisz az építés-szerelés utolsó szakaszaiban mindvégig együtt dolgoztak az építővel, ellenőriztek, bosszankodtak, tanultak a munkások, hogy az induláskor minden a■ legnagyobb rendben legyen. Jól esne, ha hallaná a véleményt — jut eszembe — a moinetti-i Barbu mester, akivel nyáresténként az Olt partján találkoztam, aki bíztatva embereit, amikor a megáradt Olt kétszer is áttörte az ülepítő töltést és miniatűr szigetcsoporttá változtatta az építők lakcókocsijait, Velencének keresztelte szálláshelyüket. Velence már nincs, az építők ki tudja hol dolgoznak, a márványlapokkal borított ülepítő, ahonnan teljesen tisztán kerül vissza a víz az Oltba, sokáig őrzi majd kezük nyomát. A Hargita már kora ősszel fehérbe burkolózó csúcsai alól rövidesen elindul a kaolin. A 136 millió tejes beruházással épült gyár, megőrzött hargitafürdái részlegével együtt —, amelyet bővítettek, akárcsak a bánya kapacitását — évente 25 000 tonna fehérített kaolint termel a papírgyáraknak, amit az ország mostanig exportból fedezett. Nemzetgazdasági jelentőségű létesítményünk a termelés fokozódásával bővíti termékskáláját, más típusú kaolinokat is előállít. A Hargita kincse magas fokon értésvesítődik. A gyár járulékos épületein még állványok. Azépítőtelepen, az övezetben állványok, égfelé tartó betonoszlopok. Vázlatok a jövő arcképéhez. Ferenc Levente TIZENÖT KILOMÉTERES VEZETÉK A megyei pártbizottság plenáris ülése Szombaton, szeptember 28-án, plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizottsága. A plenárison az alábbi napirendi pontokat vitatták meg : 1. Jelentés a pártszervek és -szervezetek tevékenységéről az ipari objektumok beruházási programjának teljesítése és az 1975. évi beruházások előkészítése érdekében. 2. A megye 1975. évi és 1976—1980 közötti gazdasági-társadalmi fejlesztési terv tervezetének mutatószámai. Az előterjesztett anyagok vitája során a következő elvtársak szólaltak fel: Ráduly Liefe, Vecerdi Teodor, Tulit Zoltán, Rusz Sándor, Lajos Zoltán,Novac Constantin, Ilie Constantin, Kerekes Ferenc, Ardeleanu Victor, András György, Burtea Constantin, Ubornyi Mihály, Antal Ioan, Vancu Teodor, Jakab Imre, Tankó Gyula, Bíró András, Pakot Elek, Kolumbán Júlia és Atzberger Eugen. A plenáris munkálatai végén Fazekas Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára záróbeszédet mondott.