Hargita, 1974. október (7. évfolyam, 127-130. szám)

1974-10-05 / 127. szám

A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS HETILAPJA UNWIUYKI. TERMÉSNAP Az ősz hagyománya a termés ünnepe, ősi szokás, amikor a föld művelője lélekben is mindig megünnepelte munkája gyü­mölcsét, az év, az esztendők eredményét. Amikor számba vesszük a sikereket, az előremutató megvalósításokat, egyben a fogya­tékosságok, sikertelenségek is újra a mérlegre kerülnek, tanul­ni belőlük, elkerülni azokat a holnapi szántáskor, vetéskor Mert az idei esztendő is keményen próbára tette az mlsz-tagok, mezőgépészek, szakemberek erejét ; a száraz, hideg tél, még szárazabb tavasz, majd az esők, a végnélküli esők nehezítették az ember munkáját, veszélyeztették a termést. Sokat tettünk a termés megóvásáért, az amúgy is sok munkát igénylő földek terményének megvédéséért, hogy minél kevesebb legyen a vesz­teség, hogy teljesíthessük évi tervfeladatainkat, eleget tehes­sz­nk a központosított állami alapra történő szállításoknak. Megtettü­nk-e mindent? — mert a számbavétel mindig is őszin­teségre kötelez. Sokat tettünk, de még többet kell dolgoznunk, hogy a kí­vánt, még magasabb szintre emelkedjék a növénytermesztés, az állattenyésztés, hogy növekedjék a hektárhozam, több legyen a tej, a hús, sok legyen a búza, burgonya, cukorrépa. Mert feladataink nagyok intenzív munkavégzést, sok fejtörést, alapos számítást, előrelátást, becsületes hozzáállást igényel mindenki­től, ha teljesíteni, túlszárnyalni akarjuk azokat. S akarjuk is, erről győz meg a szélben, esőben traktoron rázkódó mezőgé­­pész, aki szánt, vet, arat, hajdani ezrek munkáját végzi egy­maga, erről győz meg a földművelő a termelőszövetkezetek tag­sága, akik egyre kevesebben — a fejlődés vastörvénye ez — birkóznak meg a korszerű gépek segítségével az egyre nagyobb terméshozamokkal, és így van ez a szakvezetés esetében is, amely ceruzával a kezében számol, tervez, kemény szóval uta­sít, mozgósít, reggeltől estig futnak, számonkérnek és akiktől számonkérik munkájuk eredményességét. Mert cél ,jobbat, töb­bet, mint eddig, ma a tegnapot kell meghaladni, aztán a hol­napot. Parancsold szükségesség ez, És megyénk mezőgazdászai­ra ez a becsületes helytállás jellemző, az újszékelyi, szentábra­­hámi, szentsimoni gazdaságokra főként, ahol a nehéz év elle­nére 2000 kg búzát takarítottak be hektáronként, Gyergyó­szentmiklóson, Szentmarén, Tusnádon a burgonyából érnek el 22 000 kg-nál többet. Legfontosabb az állami alapra történő szerződések teljesítése, élenjár itt is Szentsimon, 250 tonnával adtak több búzát, árpát, Agyagfalva, Siménfalva, Nagygalamb­­falva a tejnél szárnyalta túl a tervezettet, Szentimre, Újszékely Ilke 10 tonnával több húst adott. És sorolhatnék tovább a pél­dát, az élenjáró mtsz-eket, ahol a mindennapi gyakorlat igazol­ja pártunk agrárpolitikájának helyességét, azt, hogy mezőgaz­daságunk a nemzetgazdaság alapvető ága, azt, hogy a legfőbb cél a tudomány legújabb vívmányait felhasználó, korszerű, belterjes, bő hozamú mezőgazdaság megteremtése. S az idei termésnap egybeesik a pártunk XI. kongresszu­sát megelőző időszakkal, ismeretesek azok a megnövekedett feladatok, amelyek országunk, így megyénk mezőgazdasága előtt állanak az elkövetkező években. Teljesítésük erőfeszítést sok-sok odaadást igényel mindenkitől, egyben minden mező­gazdasági dolgozó szüntelenül érezheti pártunk állandó támo­gatását, gondoskodását, a bővülő anyagi eszközöket, technikai ellátást, a képzett szakembereket stb. Mozgósító feladatok, s az idei termésnap ünnepén — ame­lyet mindenütt a földeken intenzív munka jellemez — ezért is kell előrenéznünk. Az eredményeinkből tanulva, okulva, még jobban dolgozni, hogy eleget tehessünk a ránk háruló kötele­zettségeknek. A termőföld emberei kötelességének. Akiknek jó munkáját köszöntse az idei termésnap. H­ étfőn, szep­tember 30- án Nicolae Ceauşescu elv­társnak, az RKP főtitkárának el­nökletével ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága. Az ülésen megvitatták a munka mennyiség és minőség szerin­ti javadalmazásá­ra vonatkozó tör­vénytervezet mó­dosítására beérke­zett javaslatokat, és úgy határoztak, hogy a módosított törvénytervezetet jóváhagyás végett terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. A továbbiakban a Végrehajtó Bizott­ság megvitatta a földtörvény és az állategészségügyi törvény tervezetét, amelyeket nyil­vános vitára bo­­csájtanak Nicolae Ceauşes­cu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt fő­titkára október 2-án munkaláto­gatást tett Olt me­gye több községé­ben és mezőgaz­dasági termelőszö­vetkezetében, ahol megvizsgálta a mezőgazdaság fej­lődésével és az ő­­szi mezőgazdasági kampánnyal kap­csolatos kérdése­ket. Gazdag termés munkásait köszöntjük (Fotó : NAGY P. ZOLTÁN) zipar lassan körülöleli a várost, csillogó épületek állnak őrt keletről és nyugatról az utak mellett. A változások őrei, ahová regge­lente elindul a város, elindul a falu új mozdulataikkal, új gondolatokkal ismerkedni. Sár a javából, újból feltörték az utat, tátongó gödrök mélyén vezetékek, csövek összeillesz­tésén fáradozik az emberi kéz. Daruk, autók, sár, törme­lék, deszkakupacok, védősisa­kos, integető munkások, sze­met vakító hegesztő­ láng — az építőtelep hatalmas léleg­zetvétele itt, Csíkszereda nyu­gati ipari övezetében, ahol a most magasodó gyárak köz­vetlen szomszédja a példakép, hisz amíg egyik kibontakoz­tatja arcvonásait, addig a má­sik már az egy-két éves ter­melés, tapasztalat bölcs nyu­galmával tekinthet felnövő társára. Az Olt mellett az el­nyúló réteken most megint új­szülöttet vonzhat magához az ipar: elkészült a kaolingyár, a kaolinközpont, kiterjedésre a város legnagyobb létesítmé­nye. Hargitabányáról indul a kaolinpép, ezüstösen csillogó, fák között, föld alatt bujkáló vezetéken — egyedülálló hid­raulikus szállítási mód az or­szágban, a megyei bányaipari vállalat szakembereinek a ter­vezése —, hogy közel 15 kilo­méteres út után megérkezzen a gyárhoz, a hatalmas beton­hengerekhez, a fehérítőhöz, a présekhez, a látványos ipar­építészeti remekművekhez, a köralakú ülepítőkhöz, majd értékeit itthagyva, tovább a tisztuló víz az Olt felé, Zsö­­gödbe, ahol egy újabb hatal­mas ülepítő négyszöge a vég­állomás. Nagyszerű munkát végeztek azzal az ülepítővel — mondja Füleki Sándor ve­gyész, aki a technológiai pró­bák időszakában irányít, aki mesterekkel, karbantartó, la­katos csoportokkal már a nyár elejétől otthonának tekinti a gyárat, hisz az építés-szerelés utolsó szakaszaiban mindvégig együtt dolgoztak az építővel, ellenőriztek, bosszankodtak, tanultak a munkások, hogy az induláskor minden a■ legna­gyobb rendben legyen. Jól es­ne, ha hallaná a véleményt — jut eszembe — a moinetti-i Barbu mester, akivel nyár­­esténk­ént az Olt partján ta­lálkoztam, aki bíztatva embe­reit, amikor a megáradt Olt kétszer is áttörte az ülepítő töltést és miniatűr szigetcso­porttá változtatta az építők lakcókocsijait, Velencének ke­resztelte szálláshelyüket. Ve­lence már nincs, az építők ki tudja hol dolgoznak, a már­ványlapokkal borított ülepítő, ahonnan teljesen tisztán kerül vissza a víz az Oltba, sokáig őrzi majd kezük­ nyomát. A Hargita már kora ősszel fehérbe burkolózó csúcsai alól rövidesen elindul a kaolin. A 136 millió tejes beruházással épült gyár, megőrzött hargita­­fürdái részlegével együtt —, amelyet bővítettek, akárcsak a bánya kapacitását — évente 25 000 tonna fehérített kaolint termel a papírgyáraknak, a­­mit az ország mostanig ex­portból fedezett. Nemzetgaz­dasági jelentőségű létesítmé­nyünk a termelés fokozódásával bővíti termékskáláját, más tí­pusú kaolinokat is előállít. A Hargita kincse magas fokon értésve­sít­ődik. A gyár járulékos épületein még állványok. Az­­építőtele­­pen, az övezetben állványok, égfelé tartó betonoszlopok. Vázlatok a jövő arcképéhez. Ferenc Levente TIZENÖT KILOMÉTERES VEZETÉK A megyei pártbizottság plenáris ü­lése Szombaton, szeptember 28-án, plenáris ülést tartott az RKP Hargita megyei bizott­sága. A plenárison az alábbi napirendi pontokat vitatták meg : 1. Jelentés a pártszervek és -szervezetek tevékenységéről az ipari objektumok beruhá­zási programjának teljesítése és az 1975. évi beruházások előkészítése érdekében. 2. A megye 1975. évi és 1976—1980 közötti gazdasági-társadalmi fejlesztési terv­ terveze­tének mutatószámai. Az előterjesztett anyagok vitája során a kö­­vetkező elvtársak szólaltak fel: Ráduly Liefe, Vecerdi Teodor, Tulit Zoltán, Rusz Sándor, Lajos Zoltán,Novac Constantin, Ilie Constantin, Kerekes Ferenc, Ardeleanu Victor, András György, Burtea Constantin, Ubornyi Mihály, Antal Ioan, Vancu Teodor, Jakab Imre, Tan­kó Gyula, Bíró András, Pakot Elek, Kolum­bán Júlia és Atzberger Eugen. A plenáris munkálatai végén Fazekas La­jos elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára záróbeszédet mondott.

Next