Hargita, 1976. április (9. évfolyam, 14-18. szám)
1976-04-03 / 14. szám
A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS HETILAPJA MAGASSZINTŰ BÉKEKÜLDETÉS Megelégedéssel, hazafias büszkeséggel követtük pártunk főtitkára, államelnökünk újabb békeküldetését. A Balkán-térség közeli, baráti államába, Görögországba, s egy fejlődése teljében lévő fiatal arab országba, Kuwaitbe vitte el Románia békeüzenetét, tovább építette hagyományos kapcsolatainkat e két állam népével. Görögországban, melyhez a történelmi múltba messze visszanyúló baráti szálak fűznek, vagy Kuwaitben, melylyel a függetlenség útjára lépő minden nép iránt érzett és kifejezett szolidaritás talapzatán szélesítjük újabb keletű kapcsolatainkat, s az őszinte barátnak kijáró mélységes tisztelet fogadta Románia küldötteit. Erőteljesen fejlődő országunk, növekvő tekintélynek örvendő állam vezetőjét köszöntötte a két vendégfogadó ország fővárosa Nicolae Ceauşescu elvtárs személyében, a népszerű államférfit, akit — Athén polgármesterének méltatása szerint — „világviszonylatban is kiemelkedő vezetőként tartanak számon". Az athéni és kuvaiti magasszintű tárgyalásokon ismételten kihangsúlyozódott a közepes és kis országok szerepe, felelőssége, egyenrangú nemzetközi jelenlétének szükségszerűsége a világközösség létfontosságú kérdéseinekmegoldásában. A világ békéje iránti felelősségtudattal vitattak meg számos időszerű nemzetközi kérdést, közöttük az európai béke és biztonság Helsinkiben elfogadott elveinek gyakorlati vonatkozásait, a Balkán és más térségek békeövezetté avatásának jelentőségét, a közelkeleti helyzet méltányos rendezésének sürgető igényét, valamint a kétoldalú gazdasági-kulturális kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélések előterében álltak a fejlődésben lévő államokat sorsdöntően érintő gazdasági vonatkozású problémák, elsősorban a gyengén fejlettség felszámolása, egy új nemzetközi rend meghonosítása minden nép egyenjogúsága, nemzeti kincsei fölötti szuverenitása, bármilyen külső beavatkozástól mentes szabad fejlődése alapján. Az új típusú nemzetközi kapcsolatok konkrét példázata államfőnk békeküldetésének a sokrétű egyezményekben is konkretizálódó eredményessége. A román—görög megbeszélések alkalmával a két fél megelégedéssel állapította meg : az utóbbi fél évtizedben 260 százalékkal növekedett a két ország gazdasági cseréjének volumene, mely kitűnő alapot nyújt e kapcsolatok tervezett megkétszerezésére a következő ötéves időszakban. Mindez vegyes társaságok létesítésében, világpiaci kooperálásban, s a gazdasági együttműködés más korszerű formáiban is testet ölt. A kuvaiti megbeszélések kidomborították Románia következetes, baráti kapcsolatait, sokoldalú együttműködését az arab országokkal, önzetlen támogatását főképp a szakemberképzés terén. Több mint ezer arab diák tanul jelenleg is romániai egyetemeken, nagyszámú román szakember nyújt műszaki támogatást arab országokban. A látogatás alkalmával aláírt egyezmények tovább bővítik a kölcsönösen előnyös román— kuvaiti együttműködést a műszaki-tudományos fejlesztés, elsősorban az információcsere, a légiszállítás, távközlés terén. Az összes országok társadalmi-politikai rendszertől független, sokoldalú együttműködésére, az új gazdasági világrend megteremtésére irányuló erőfeszítéseink konkrét eredményeként, aktív külpolitikánk nagysikerű megnyilvánulásaként köszönti országunk közvéleménye is a nagy nemzetközi visszhangnak örvendő újabb magasszintű békeküldetést. A sebességmérő óra mutatómtója gyorsan emelkedik. A sofőr vákuumot érez a gyomrában az izgalomtól, így van ez mindig, amikor a nővér szótlan figyelme a sebesség mutatóra összpotosul. Mintha azt mondaná, hogy perceken múlik az élet valahol. Hiszen jól tudja ő ezt. Megkeményedik az arca és beljebb nyomja a gázt. Jónéhány esztendeje folyik ez a szófián, idegfeszítő harc köztük az időért, percek töredékeiért. A mentőállomáson. Szépj tovább, ezen a roppant érzékeny hullámhosszon, a körorvostól a kórházig. Az életért. Pedig látszólag nincs is ok erre az idegfeszítő izgalomra, mert a mesterséges lélegeztető készüléktől kezdve, a vérátömlesztő, hordozható EKG a saját világító, hűtő és mentő készülékektől, a vákuum-ágyig a modern technikának megannyi vívmánya itt van az autóban... Fádig valamennyi feltétel adott, hogy huszonöt perc alatt a megye legeldugottabb részébe is megérkezzen a sürgős segítség ... (61 mentőkocsi szolgálja ezt a célt, megyénkben négy millió lejt költünk el évente ezért.) A legképzettebb orvosok és középkáderek hada áll állandó készenlétben, hogy percekre rövidítsék a beteg, vagy sérült kórházba szállítását. És mégis pattanásig feszült a hangulat a kabinban. Tudják, hogy a technika minden vívmánya sem pótolja az emberi helytállást. Hányszor és hányszor jelentettek az általuk megnyert másodpercek életet. .. . Száguld a mentőkocsi, az ápolónő nem veszi le a tekintetét a sebességmutató mánusról, a sofőr újabb gázt ad. Rajtuk nem múlik. Megérkeznek. Ember integet az út szélén. Sapkáját is otthon felejtette, haját szétzilálta a szél. Esetlen, ép mondatra képtelen. Csak azt hajtogatja, hogy „hal meg az aszszony“. S mint a vízbe fúló, szorítja a nővér karját. ... Koraszülés, fartartással. Szakorvosnak is nehéz feladat. Kórházi körülmények között is kockázatos helyzet. S most neki kell dönteni. Kórházbaszállításról szó sem lehet. Előrehaladott a szülés. Műteni kell... De ha nem sikerül? — dobol benne a kétség ... Tévedhet. .. Választhatá a könynyebb megoldást is Elvégre ő csak egy nővér ... Hátha csoda történik, s az asszony kibírja a kórházig? ... "Tudja, ez képtelenség. Hazagondol, s egészen furcsa módon, nagy nyugalom költözik lelkébe. Elmosolyodik, és szike utin nyúl. Ember kapkod a keze után. Mindenképpen meg akarja csókolni. Őszes a halántéka, borostás az arca. A nővér furcsa bosszúságot érez. Legszívesebben jól megrázná az esetlen embert. Nagy fáradtság is öltözik testébe. Sok mázsás tehernek érzi a hordágyat, és legszívesebben elsírná magát. De még ezt sem teheti. Várt kell ömlesztenie, asszonyra, gyermekre vigyázni, mesterséges lélegeztetőt alkalmazni... Számára még a java, neheze hátra van. Életet vigyázni, a kórházig. A férj ismét megzavarja ! — Legalább a nevét mondja meg, doktornő. A nővér elneveti magát. Az emberre néz, és azt mondja : — A nevem: Mentőszolgálat. Zöld Lajos ÖRÖK HARCBAN AZ ÉLETÉRT... 1976. április 3. szombat IX. évfolyam 14 (2022.) szám 8 oldal Ara : 50 bani A megyei néptanács ülésszaka Szerdán, március 31-én, tartotta munkálatait a megyei néptanács IV. ülésszaka. Az első napirendi pont keretében az ülésszak megvitatta a Végrehajtó Bizottság jelentését az 1971—1975 évek között folytatott turisztikai tevékenységről, értékelte az eredményeket és utalt azokra a feladatokra, amelyeket a bel- és külföldi turizmus fejlesztésében meg kell valósítani 1976—1980 között. A napirend keretében felszólaltak: Ráduly Elek, Victor Ardeleanu, Toader Bendriş, Jakab Imre, Kovács Lajos, Ilyés László, Ferbász Friedrich, Iosif Buruian, Benedek László, Varró Domokos, Toader Vancu, Szakács László, Nagy Csaba, Pakol József, Tamkó Gyula, Szántó Béla, Ioan Bucur, Bicsak Károly és Jeszenszky Ferenc. A felszólalók számos javaslatot tettek a Hargita megyei turizmus fejlesztése, az adott lehetőségek jobb kiaknázása érdekében. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták a Hargita megyei turizmus távlati programjára vonatkozó határozatokat az 1976—1980-as időszakra. A megyei néptanács ülésszaka ezután megválasztotta a megyei törvényszék egy bíráját és jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság két ülésszak között hozott határozatait. Az ülésszak munkálatainak következtetéseit Fazekas Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke vonta le. - Felszáradt földeken . .. Percei sem késlekedve, minden munkára alkalmas időt kihasználva gépek indulhatnak megvetni a tavaszi magvak ágyát, bő termés alapját.