Hargita, 1976. szeptember (9. évfolyam, 101-125. szám)

1976-09-02 / 101. szám

M­ int már hírüt adtuk, Po­raidon kapuit zárta az Hiúsági képzőművésze­ti tábor, amelynek három hé­tig biztosított alkotásra ösz­tönző műhelyt a városiasodó nagyközség. A táboralapító tizenegy képzőművész csinos kis kiállítással búcsúzott a Sóvidék tájaitól, embereitől. Mert az itt készült grafikák, akvarellek, rajzok, festmé­nyek, batikok jó része Parajd is­­ttalmas életéből, szépsé­ges tájaiból ihletődött. S a kiállított alkotások közül a legjobbak örök adományként a község kulturális értékeit gyarapítják. Formálódik im­már egy állandó tárlat anya­ga, amelynek magja alig két esztendeje vert gyökeret a Só­vidék festőművészének, Páll Lajosnak az akvarelljeit, tus­­rajzait, olajfestményeit bemu­­ ­­­ tató állandó kiállítással. E­­zekhez csatolódnak az idei első képzőművészeti tábor ál­tal hátrahagyott alkotások, íme, még egy kis lépés, amit a község az urbanizálódás útján megtett, mert ha tíz esztendőt előre számolunk — hat magáénak, ami a község kulturális életét fémjelzi, éb­ren tartja a szép iránti fogé­konyságot. Művészete mindig is volt e vidéknek, szövőszé­ken gyakorolták, fába írták, székelykapukra faragták, rót­ták pásztorbotokra, akár su­bízva abban, hogy az ez évi kezdeményezés tovább tere­bélyesedik az elkövetkezők­ben — akkor a várossá érett Parajd majd nemcsak állan­dóan izmosodó iparával, nagyüzemi állattenyésztésé­vel büszkélkedhet, hanem az­zal is, hogy száz-százötven képzőművészeti alkotást tud­ lyukfára. Ezt a szép hagyo­mányt folytatja — táplálékul a szemnek és léleknek — a nyaranta tábort verő ifjúsá­gi művész tábor, a község fia­tal képzőművész barátai. S hadd említsük meg kü­lön az ott lévő szobrászok munkáit, amelyeket nem le­hetett a kiállításon látni. Ők a bánya mélyén rejtezkedő hatalmas palota­termek só­falait választották. Ott min­táztak, véstek, faragtak, örök időkre őrzik a falak alkotá­saikat, amelyekhez a jövő év­ben újabb frízek, dombor­művek társulnak. Az esztendők óta megpezs­dült Parajd szellemi élete új színnel gazdagodott tehát az idén. A dicséretes kezdemé­nyezés — a községi és megyei KISZ bizottságban — a­­vatott irányítókra, hozzá­értő gazdákra talált. Az ott levő fiatal képzőmű­vészek megelégedésük­kel, munkájukkal honorálták a vendégfogadást. Szeretné­nek jövőre is eljönni, mond­ták többen. Folytatni a meg­kezdett utat. Úgy legyen ! Bálint András VISSZA­VÁRJÁK ARATÁS UTAK, VETÉS ELŐTT A hét első napjainak kora­reggeli óráiban a Székelyud­­varhely - Csíkszereda útsza­kaszon többször találkozhat­tunk hosszú kombájnkaravá­nokkal, amint a csíki és gyergyói övezet termelőszö­vetkezetei felé tartottak, mi­vel a megye nyugati öveze­tében gyakorlatilag befeje­ződött már a búza aratása, így az itt „munkanélkü­livé" vált gépeket gyorsan átcsoportosították, a megyé­nek azokba az övezeteibe i­­rányították, amelyekben most van teljében a szálasok ara­tása. Székelyudvarhely és Szé­­kelykeresztúr környékén ke­vés már az aratnivaló, ezért újabb munka lé­pett előtérbe, mivel az ara­tás befejezte nem jelenti egyben a betakarítás végét is. Még nagyon sok terményt találni a határban. Így az újszékelyiek a magrépát a­­csépelik. Kedd estig ,a­­mint felét levágták en­nek­ a terménynek és vasár­nap már indulhatnak az eket vontató traktorok, hogy elő­készítsék a talajt az új ter­més vetőmagvainak befoga­dására, mivel Újszékelyen is intenzíven készülnek az őszi vetés megkezdésére, a mag­ágy folyamatos előkészítésé­re. Vetőmagjuk kitisztítva raktáron várja, hogy gépek­be öntsék. Trágyát szállító szekerek tartanak a szántó­földek felé. A Nyikó-mentiek a len nyű­­vésével foglalatoskodnak, ide összpontosították a munka­erőt. Rugonfalván most in­dult ez a munka, Kabátfal­­ván és Tarcsafalván viszont már befejezéséhez közeledik, így benépesülnek újra a sar­­lóskertek, megkezdődik a fű második termésének kaszá­lása, a sarjúkészítés. Az idő­járás kedvez ennek a mun­kának, minden bizonnyal ki­tűnő minőségű takarmányt raknak a tárolókba. Négy gazdaság életéből villantottunk fel mozzanato­kat, de nagyjából va­la­meny­nyi Udvarhely környéki ter­melőszövetkezetben hason­lókat találhatunk. Előtérbe került a később érő takar­mányok tárolása, betakarítá­sa, a vetés előkészítése. Mindaddig, amíg a kukori­ca beérik, amíg gyűjteni le­het az aranyló csöveket. S a vetés előkészítéséről, mint nagyon fontos, termés­alapozó munkáról lévén szó, hadd vessünk egy pillantást a gépi erőre is. A bögözi mezőgépészeti egység például az idei ősz folyamán több mint 1300 hektárt kell előkészítsen ve­tésre és mintegy 1500 hektá­ron kell elvégezze az őszi szántást. Ehhez a munkához 70 traktorral rendelkeznek, de a 70 traktorhoz csak 32 eke van. Nos, ez az a pont, ahol segítségre szorulnak, hiszen szántani akkor is le­het, ha nedves az időjárás, ha szünetel a szállítás, ha a reggeli harmat akadályozza a más természetű munkákat. Egyszóval, az erőgépeket sokkal hatékonyabban lehet­ne hasznosítani, ha lenne e­­legendő eke. Egyébként a gyors és jó minőségű vetés is igényli az ekék számának növelését. Ha arra gondo­lunk, hogy a mezőgépészeti állomások megyei trösztje nem egy esetben igen ope­ratívan oldotta meg a gépek átcsoportosítását - legutóbb az aratócséplőkét -, gondol­juk, hogy ebben, vagy az ehhez hasonló esetekben is megtalálja a jobb megol­dást. Bogos Sándor VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I­PAN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IX. évfolyam 101. (2110.) szám • 1976. szeptember 2. csütörtök 4 oldal, ára 30 iráni A gyergyószentmiklósi Ipari és Bútorszövetgyár dolgozóit nem kis büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy hét hónapra eső össztermelési tervüket 104,4, árutermelési tervüket 101 százalékban teljesítették, míg a munkatermelékenységi mutató 104,9 százalékot ért el. Szép eredményekről számol­hatnak be a költségcsökkentés terén is, az 1000 lej értékű árut 1,30 lejjel kevesebb ráfordítás­sal sikerült előállítaniuk a terve­zettnél, s ez természetesen a jövedelmezőségi mutatónál is érezteti pozitív hatását, amely Egy részleg példája a hét hónap átlagában kerek 11 százalékkal magasabb a ter­vezettnél. Az említett, számokkal illuszt­rált munkasikerek elérésében nyilvánvalóan a gyergyószent­­miklósi Ipari és Bútorszövetgyár minden részlege, minden alkal­mazottja kivette a részét, mégis külön ki kell emelnünk a bútor­szövet részleget, hiszen különö­sen ők értek el kiváló eredmé­nyeket. Bár értékben hozzájáru­lásuk, a gyár egészének teljesít­ményéhez viszonyítva, egymagá­ban nem lehet perdöntő, a rész­leg dolgozóinak, kommunistái­nak kitartása, példája mégis olyan ösztönző erőt képvisel, a­­melynek feltétlen szerepe van abban, hogy a gyár dolgozói nemcsak becsülettel teljesítették a rájuk háruló feladatokat, ha­nem sikerrel túl is szárnyalták azokat. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ennek a részlegnek is köszönhetően egy­re szebb, tetszetősebb, moder­nebb és nem utolsó sorban mi­nőségileg is kifogástalan ter­mék kerül - végső soron - a fogyasztóhoz, s ennek a rész­legnek igen nagy szerepe van abban, ahogyan a gyergyószent­miklósi gyárat is a megyében és a megyehatáron túl egyaránt ér­tékelik. Demeter Zoltán TERMELÉSI TARTALÉK Többször is elmondtuk már, hogy az év elejétől el­telt időszakban megyénk iparának munkaközösségei ál­talában jól dolgoztak. Ezt bizonyítják mindenekelőtt a terven felüli eredmények. A fejlődés igénye viszont, hogy a jót mindig jobbnak kell követnie. S ha ebből a szempontból vizsgáljuk a tevékenységet, kitűnik, hogy még vannak kihasználatlan lehetőségek, köztük olyanok is, amelyek értékesítése nem kíván anyagi ráfordítást, nagyobb horderejű műszaki intézkedést, hanem csupán szilárdabb fegyelmet, hatékonyabb nevelő munkát, több törődést és felelősségérzetet minden egyes dolgozó részéről. A munkatrdó kihasználási mutatója például féléves át­lagban megyénkben 93,6 %-ra alakult, vagyis kedve­zőtlen képet mutat. Ez arra figyelmeztet, hogy nem min­denütt fektettek kellő hangsúlyt a termelőtevékenység­e lényeges tényezőjére. Persze a viszonylag alacsony, fokú időalapkihasználáshoz hozzájárultak objektív okok is, nevezetesen a szülési és betegszabadságok. Az utób­biak esetében viszont mindenképpen meggondolkoztató, hogy a szombati, illetve a hétfői napokon aránytalanul nagy a betegszabadságok száma. A munkaidő kihasz­nálási mutató kedvezőtlen alakulása azonban alapve­tően szubjektív okokra vezethető vissza. A második év­negyedben például az igazolatlan hiányzások és a fi­zetésnélküli szabadságok összesen 230 ezer emberórát tettek ki, ami egyenlő egy 354 főt kitevő létszámmal. Másképpen számítva ez az időveszteség, illetve ez a lét­­szám az említett időszakban több mint 14 millió lej ér­tékű termelést tudott volna teljesíteni. Íme, mekkora veszteséget jelentett megyénk számá­ra a fegyelmezetlenség, a felületesség e megnyilvánu­lási formája, az igazolatlan hiányzás. Tehát több mint kötelesség javítani a helyzeten, felelősségteljesebben törekedni a munkaidővel való gazdálkodásra. Az igé­nyesség fokozásával, a nevelőmunka hatékonyabbá té­­telével sokat tehetnek ilyen irányban a vállalatainkban tevékenykedő párt- és szakszervezeti szervek és ha a jelenlegi évnegyedben az időalap kihasználási mutatója megyei viszonylatban 95 százalékra emelkedne, az 23 millió lej értékű többlettermelés elérését tenné lehetővé, s így minden különösebb intézkedés nélkül biztosított lenne a megelőző időszakokkal szemben előirányzott termelésnövekedésnek közel 50 százaléka. Néhány vállalatunkban - köztük a toplicai kötött­árugyárban, a balánbányai bányaipari vállalatban, a székelyudvarhelyi cérnagyárban, a Csíkszeredai traktor­alkatrészgyárban — különösen nagy figyelmet kell for­dítani a kérdésre, mert ezekben a munkaidőkihasználás mutatója 87—93 százalék között mozog. A teendő vilá­gos : erősíteni a fegyelmet és a rendet, fokozni a poli­tikai-nevelő munkát. hírek - hírek - hírek - hírek - hírek • A borszéki művelődé­si házban Új életünk szí­nei címmel kiállítást ren­deztek a megye több a­­matőr képzőművészének munkáiból. • Csíkpálfalván, haza­fias munkával, hozzá­kezdtek az iskola új szárnyépületének az ala­pozásához, terveik szerint három hét múlva fedél a­­latt lesz a három osztály­terem. • Negyven lakásos tömbházat adtak át Szé­­kelykeresztúr új lakóne­gyedében. Az átadással egyidőben megkezdték egy hasonló méretű tömb­höz alapozását. • A tegnap­­ közel egy hónapig tartó szünet után ismét nyitott a Csíkszere­dai Szolgáltatás kisipari szövetkezet üvegező mű­helye. • Több mint 360 új termékkel indul az idén a szokásos évi szerződés­­kötésre a Csíkszeredai Hargita Művészete kis­ipari szövetkezet küldött­sége. • Löffler Vilmos főve­gyész 1951-től kezdve a Megyei Egészségügyi és Járványellenes Központ munkatársa. A tegnap, nyugdíjaztatása alkalmá­ból egészséget, hosszú é­­letet kívánt neki munka­­közössége. • 4 darab - összesen 250 ezer lej értékű c­sík fémcsúszózsalu berende­zés érkezett a Csíkszeredai megyei építő- és szerelő vállalathoz, amelyek nagy­ban hozzájárulnak a mun­kaütem növeléséhez, az é­­pítkezési munkálatok meg­gyorsításához.­­ • 1000 lejre büntette a Csíkszeredai milícia Pong­­rácz Lajos balánbányai lakost, aki a helybeli vendéglőben előbb hi­vatalos személynek adta ki magát, majd közbot­rányt okozott.

Next