Hargita, 1976. november (9. évfolyam, 154-176. szám)
1976-11-03 / 154. szám
A termelési költségek csökkentéséért A megyei munkás ellenőrző tanács, valamint a pénzügyi ellenőrző szervek megállapították, hogy egyes ipari egységeknél indokolatlanul magasak a termelési költségek. Sok esetben fölösleges kiadásokat eszközölnek ehelyett, hogy a meglévő tartalékok hasznosítására törekednének, így nem valósította meg kilenc hónapra tervezett jövedelmét a csíkszeredai fésűs gyapjúfonoda, a megyei húsipari vállalat, a megyei tejipari vállaltak Magasak a termelési költségek a balánbányai bányaipari vállalatnál, a csíkszentsimoni keményítő-, szesz- és sörgyárnál, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatnál, a gyergyóalfalusi lenfeldolgozó üzemnél, valamint a Hargita bányavállalatnál is. Ehhez a helyzethez elsősorban a fajlagos anyagfogyasztás túllépése vezetett. Néhány vállalatunk esetében a selejtes termék is kedvezőtlenül befolyásolta a tervmutató alakulását. Máshol, mint például a megyei építkezési-szerelési vállalatnál célszerűtlen, nem gazdaságos ügyviteli kiadások terhelik a költségeket. Sok esetben a fel nem használt, vagy kellőképpen ki nem használt alapeszközök — főleg olyan gépek és berendezések, amelyek nem segítik közvetlen a termelőtevékenységet — válnak a jövedelmezőség fékezőivé. De jelentős anyagi készletek is felhalmozódnak s így kivonják őket a gazdasági körforgásból, ahogy azt az ellenőrző szervek a Csíkszeredai faipari pótalkatrészgyárnál a toplicai és a Csíkszeredai kötöttárugyáraknál, valamint a gyergyószentmiklósi ipari és bútorszövetgyárnál megállapították. Ugyanakkor egyes vállalatoknál a gépek karbantartása és folyójavítása is jóval többe kerül a tervezett összegnél. A fizetési eszközök használatát és az anyagkiutalásokat esetenként nem mindig előzi meg a megfelelő ellenőrzés. A veszteség listára sorolhatók még egyes raktári és pénztári hiányok és a hanyag kezelésből származó meg nem térített károk, rongálások. A jövedelmezőség megvalósítása érdekében tovább kell erősíteni a pénzügyi fegyelmet és ellenőrzést. Ebben a tevékenységben fontos szerep hárul a munkás ellenőrző tanácsokra, hogy az ellenőrzés ne legyen öncélú, hanem egyre inkább társadalmi jelleget öltsön s a munkaközösségek minden tagja beosztására való tekintet nélkül megértse, hogy minél olcsóbban, minél több jó minőségű terméket gyártsunk s ezáltal hatékonyabban hozzájáruljunk nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez. Kristály Tibor Sok sikert ! Megkezdődött az évrőlévre fiatalok tízezreit vonzó nagysikerű sport-tömegrendezvény újabb kiadása, az IFJÚSÁGI KUPA idei téli szakasza, amelynek helyi rendezvényein megyénkben is mindenütt szép számmal mérik össze erejüket a fiatalok. A sakk, az asztalitenisz, majd a téli versenyszámok, a sí, a korcsolya következnek, amelyekben az elmúlt években oly szép sikereket értek el ifjúsági sportolóink. Ezek pedig köteleznek, köteleznek az újabb jó eredményekre, az eredményes részvételre. Ezeknek alapját pedig éppen a helyi szakaszok jelentik, amelyeken minél szélesebb körű részvételi lehetőséget kell biztosítani, hogy minden fiataliskolában, gazdasági egységekben, vállalatokban és intézményekben, falvakon , bármelyik sportágban bizonyíthassa képességeit, megszerezhesse a sportot, a testmozgást. Hisz a Kupának a tehetségkutatás mellett ez a legfontosabb célja. Ilyen gondolatokkal kívánunk sok sikert az Ifjúsági Kupa rendezőinek , szervezőinek és valamennyi részvevőjének ! (Folytatás az 1. oldalról) A nehézségeket legyőző munkáshelytállás másik szép példáját hozta el október: két hónappal az eredeti határidő előtt befejeztük a tavalyi nagyarányú, több mint egy millió köbméter széldöntött fa kitermelését, összegyűjtését, készletezését és elszállítását. Október utolsó napján megyénk dolgozó földművesei, mezőgépészei felé szálltak gondolataink. Termésnapot ültünk ismételten. Az időjárás szorításában nagy munkát végeztek ők ezen az őszön is a szántóföldeken, betakarították, megmentették az idei gazdag termést. A termelőszövetkezetek földművesei, az állami mezőgazdasági vállalat dolgozói október 27-én jelentették, hogy befejezték megyénk legfontosabb mezőgazdasági terményének, a burgonyának a betakarítását. Egyre több azoknak az mtsz-eknek a száma, melyek a tagság hozzáértő munkájának köszönhetően elérik és túlszárnyalják a húszezer kilós hektáronkénti átlagtermést burgonyából. Ezek között említhetjük meg a vaslódi, a gyergyószentmiklósi és a csíkszentgyörgyi mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Az állami mezőgazdasági vállalat és az mtsz-ek biztosították a jövő évi vetőgumó szükségletüket, teljesítették állam iránti szerződéses kötelezettségeiket, sőt ezen felül, mintegy 250 tonna többlet étburgonyával járultak hozzá az állami központosított alaphoz. A burgonyabegyűjtés mellett jól haladtak a többi mezőgazdasági idénymunkák is, betakarították a zöldségféléket, a feldolgozó egységekbe szállították a lent, sikerült földbe juttatni a vetőmagot, jelenleg pedig minden erőt a cukorrépa és a kukorica betakarításának mielőbbi befejezésére összpontosítunk. Az őszi mezőgazdasági munkák jó megszervezése, az elért termésátlagok a párt és állami szervek gyors és határozott intézkedéseinek, az mtsz tagság, a mezőgépészek, az őket segítő munkások, intézményi alkalmazottak, diákok, pedagógusok erőfeszítéseinek köszönhető. Októberben újabb társadalmi létesítményekkel gazdagodtak megyénk városai. Átadás előtt áll Csíkszeredában a Tudor negyedi általános iskola, Székelyudvarhelyen a Malom utcában befejezték a 100 helyes bölcsőde építését, hozzákezdtek a Bethlenfalvi lakónegyed felépítéséhez. Toplicán befejezték a Fakitermelő és Feldolgozó Kombinát 300 helyes munkásétkezdéjét, megyeszerte újabb lakásokat adtak át. Az elmúlt hónapban tovább gyarapodott a mezőgépészeti állomások műszaki-anyagi ellátottsága is, többek között 6 darab nagyteljesítményű magajáró takarmánysilózó kombájnnal gazdagodott a gépparkjuk. Az Intézkedési Program előírásainak, a társadalomtudományok, valamint a pártos KISZ-oktatás terén dolgozó káderek országos tanácskozása határozatainak megfelelően októberben megyeszerte megkezdődtek az 1976—1977-es politikai-ideológiai pártoktatási év előadásai. Az elmúlt időszakban megyénkben is tovább folytatódott a politikai, ideológiai és kulturális nevelőmunka megjavítását célzó határozatok nyilvános megvitatása, lapunk rendszeresen közölte a leghasznosíthatóbb javaslatokat. A hónap másik jelentős eseménye a politikai nevelés és a szocialista kultúra megyei tanácsának megalakulása. Október krónikájához tartozik a tudományos és művelődési egyetemek új tanévének ünnepélyes megnyitása is, valamint a Csíkszeredai könyvnyomtatás 300 éves évfordulójának megünneplése. Októberi számvetés Ismét a korcsolyapályákról... Lapunk 2137. számában cikket közöltünk a korcsolyapályák helyzetéről. Moldovan Mihai elvtárs, a Megyei Testnevelési és Sporttanács szakirányítója akkor arról tájékoztatott, hogy egy munkaterv szerint, az érdekelt szervezetek, intézmények október 15-ig felmérik e közhasznú létesítmények helyzetét és javaslatokat is tesznek annak javítására. Már október vége is eltelt, a Tanácsnál viszont még mindig várják a felmérést, a javaslatokat. Ami Csíkszeredát illeti, mert másutt, amint ütni fogjuk, nem papírízű tervezgetéssel töltik az időt, hanem korcsolyapályákat építenek. Az említett cikkben elmondtuk, hogy a korcsolyapályák létesítése évek óta foglalkoztatja a megyeszékhely lakosságát és felelős tényezőit. De valahogy nem jutottak el a döntés szakaszáig, pedig azt is tudják, hogy mit, és azt is, hol kell kezdeni... Ott van a régi - szabadtéri - jégkorongpálya, a Jégpálya negyedben is elkezdtek évekkel ezelőtt három sportpályát építeni, a Tudor negyedben is egyet, ezt a munkát le is szerződték a Közüzemmel. Csak éppen félbe-szerbe hagyták az elkezdett munkákat, úgy, hogy az adott területek nyáron is, télen is használhatatlanok. Az mindenki számára világos, hogy a korcsolyapályákat nyári játékokra alkalmas sportpályákon, játszótereken kell berendezni. Itt kell elmondanunk, hogy az említett cikken kívül más alkalmakkor is sürgettük az előbb megnevezett területek sportpályává alakításának igényét, szükségességét, de a városi néptanács, a közüzemek és a lakóbizottságok mindmáig nem válaszoltak szerkesztőségünknek álláspontjaikról, intézkedéseikről. Pedig törvény kötelezi erre őket, s a törvényesség tiszteletben tartásához ez is hozzátartozik. Ez alkalommal a határidő lejártával szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt az említett intézmények véleményeiről, intézkedéseiről. Az is furcsa, hogy a testnevelési tanárok közömbös szemlélői a helyzetnek, amikor jobban tudják, mint mások: a város tömegsportjának igazán szüksége lenne feltételekre. A sporttanárok kapcsán egyébként a kezdeményezés nemcsak községi, vagy más városi kollegáik privilégiuma. Újdonság nincs hát Csíkszeredában: az 1-es számú Líceum és a csíksomlyói Gyermekotthon udvarán lesz egy-egy korcsolyapálya, ez ami biztos, de közelről sem elegendő. Székelyudvarhelyen — a lakosság önkéntes pénzbeli hozzájárulásával - eképpen kellene felépíteni végre a Csíkszeredai Tudor-negyedi sport- és korcsolyapályát is — korszerűsítették a municípium parkjában lévő jégkorongpályát. December 1-ig öt korcsolyapályát rendeznek be különböző iskolák udvarain, négyet pedig lakónegyedi játszótereken, így is lehet ! A municípium egyes lakónegyedeiben hótorlaszokkal képezik ki az ideiglenes korcsolyapályák „palánkjait“, középre pedig vizet fecskendeznek. A rögtönzött pálya — íme — jelentősebb beruházás nélkül is megteszi a magáét, a kezdőknek. Székelykeresztúron a Gyermekotthon teniszpályáját és a Líceum kézilabdapályáját alakítják át télire, a harmadik korcsolyapályát az 1-es számú tízosztályos általános iskola mellett nyitják majd meg. Gyergyószentmiklóson is tudják, hol lesz korcsolyapálya. És soroljuk ismét: Csíkszentsimon, Madéfalva, Madaras, Dánfalva, Csíkszentdomokos, Gyergóújfalu, Csomafalva, Gyergyóalfalu, Szárhegy, Remete stb. községekben legalább egy korcsolyapályát létesítettek, néptanácsi vezetők, szülők, tanárok, gyermekek közös összefogással... Csak Csíkszeredában ne lehetne ? Bajna György Lupány István Vali József VILLANÁSOK --ÁLL A DARU Hosszas huzavona után megérkezett egy toronydaru az ipari építőtelep székelyudvarhelyi munkapontjára. Fel is szerelték, kipróbálták annak rendje, módja szerint. Immár egy hete. De azóta is áll, nem dolgozik. Ugyanis nincs kibocsájtva az üzembehelyezési engedély. Ez az ipari építkezési tröszt szállítási és gépi berendezési állomása hatáskörébe tartozik. A hivatalos személy eddigelé nem érkezett meg a helyszínre. Nagy termelékenységű, építőtelepeinkről gyakran hiányzó gépről van szó, amelynek pillanatnyilag sem szabadna vesztegelnie. De íme a felületes ügyintézés napokig tartó kényszerpihenőket szül. (Hajnal Attila) EMLÉKTÁRGY ? ! Elég gyakori látvány egykori építkezési, javítási, vízszabályozási, aszfaltozási munkák helyén az otthagyott építőanyag, szerszám, felszerelés. Hetek, hónapok telnek el, anélkül, hogy az illetékesek azokat elszállítanák. Marad a járókelők roszszalló fejcsóválása... Pedig nem egyszer jelentős anyagi értékekről van szó, amelyeknek a kényszerpihenő nem hogy használna, hanem ellenkezőleg. Egyszóval a dolognak van gazdasági és esztétikai vonatkozása is. Példát sajnos szépszerivel sorolhatnánk fel. íme egyetlen: Máréfalva szomszédságában, a műút mellett hetek óta hever egy hatalmas tartály. Az útépítők hagyták ott. Nem hinnők, hogy ottjártukra akarnának vele emlékeztetni. (Hecser Zoltán) ... ÉS HOL VAN A HATÁRPÁSZTOR ? Őszi sarjadzáson legeltetni kétségkívül hasznos. Marad a télire raktározott takarmány, nem etetik fel most ősszel, no meg az állat is szívesen fogyasztja a zöldet, a tarló közt meghúzódó gyomot. A juh még az őszi szántáson is talál harapnivalót magának. Nem is itt van a baj, nem azon ütközik meg az ember, hogy legelésző állatokat lát a mezőn. A hiba ott van, hogy ezek az állatok igen gyakran magukban csatangolnak a széles határban. S milyen az állat ? Vonzza a zöld. A zöld vetés. Hétfő délután is Deine mellett vidám táncot járó lovakat láthattunk a búzavetésben, tehenek falatérozták a csomókban hagyott répalevelet. Községeinkben állítólag határpásztorok is vannak ! (Bogos Sándor) ŐSZI KELLÉK? Hullnak, zizegnek az elszáradt falevelek ilyenkor ősszel, s rajtuk tapodni, bokáig gázolni bennük sokszor kellemes, hangulatunkhoz illő. Természetesen nem mindenütt. Mert zavar például Csíkszentmárton központjában, az autóbusz megállónál, ahol az eldobott papi'' rokkal együtt a vastag levélkréteg inkább a rendetlenség, a hulladék bizonysága, öszszeseperve mindenképpen látványosabb lenne a hely. És az ősz sem lenne megfosztottabb, tehát ilyen meggondolásból túlzás volna mellőzni azt az önként vállalt munkát, amely elkelne itt is. (Ferencz Imre) 1976. NOVEMBER 3. SZERDA —