Hargita, 1977. február (10. évfolyam, 25-48. szám)
1977-02-01 / 25. szám
A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 25. (2238 ) szám 1977. FEBRUÁR 1. KEDD 4 oldal, ára 30 bani Fegyelemről, kevés fegyelemmel A brassói Szerelési Tröszt megyei építőtelepe dolgozóinak közgyűlésén az első lényegi megállapítás arra vonatkozott, hogy a munkaközösségnek nem sikerült teljesítenie múlt évi tervét (a székelyudvarhelyi munkapont kivételt képez). A lemaradás ellenére a szerelők, nem egy esetben derekas munkát végeztek az új ipari létesítményeknél, legtöbbször munkájuk minőségére sem lehetett panasz. Az is igaz, hogy a korábbi évekhez viszonyítva, jól kimutatható előrelépésről beszélhetünk. A lemaradás ennek ellenére lemaradás marad még akkor is, ha számos objektív nehézség közrejátszott ebben. Sok szó esett a közgyűlésen a szerelők folyamatos munkáját akadályozó, megnehezítő tényezőkről, legtöbben a kellő munkafront gyakori hiányára hivatkoztak, nem hallgatták el az anyagellátási nehézségeket, a munkaszervezés fogyatékosságait sem. Az ok kereséssel eljutottak a szubjektív tényezők őszinte feltárásáig. A beszámoló sem takargatta a mulasztásokat, még kevésbé a hozzászólók. Különösen a munkafegyelem erősítéséről hangzott el sok megszívlelendő észrevétel. Több szerelő feltűnően sokat hiányzott tavaly a munkából. Gyakoriak az igazolatlan hiányzások, de nem kevés az engedélyezett eltávozások miatti kiesés sem. A hiányzások elleni hadakozás, a munkafegyelem erősítését sürgető véleménynyilvánítások várható hatékonyságát nagyban megkérdőjelezi azonban magának a közgyűlésnek a fegyelme. Helyesebben, az ott tapasztalt laza fegyelem. Késve kezdődött a gyűlés, s túl voltunk már a beszámoló felén, amikor még mindig érkezett néhány későn jövő. Ezt még meg lehet magyarázni a munkapontok szétszórtságával, azt viszont már kevésbé, hogy akadtak olyanok, akik menetközben szó nélkül elhagyták a termet. Előbb egy tisztviselőnő, később egy munkás. A fegyelemről csak fegyelmezet(Folytatás a 2. oldalon) Borbély László Országos kinccsé váljék! Megyénkből évente több száz termelőszövetkezeti tag utazik az ország legkorszerűbb, jogóban felszerelt fürdő- és gyógykezeltető helyeire egészségének helyreállításáért. Sok százan, ezren kezeltetik magukat a vidékünkön lépten-nyomon fellelhető helyi fürdőkön is (Madocsa, Parajd, Büdös, Sóskút, Remete stb.). Természetesen azok vannak előnyben, akik az mtsz-ek Országos Szövetségének pavilonjaiban, üdülő és gyógykezeltető komplexumaiban igényelnek helyet. Szakavatott orvosi ellátás, egészségügyi felügyelet, kényelmes, szálloda rendszerű, osztályon felüli komfort a lakószobákban. S hadd tegyük hozzá, hogy mindezt kedvezményes, mondhatni potom áron, a tényleges költségek negyedéért. Akkor, amikor egy szanatóriumi férőhely létrehozása megközelíti a százezer lejt. Újabb bizonyság ez pártunk és államunk gondoskodására, alapvetően embert szolgáló politikájára. Hol is találhatók ezek a korszerű pavilonok, szanatóriumok? A teljesség igénye nélkül hadd soroljunk fel néhányat, amelyek az utóbbi években épültek: Algyógy, Kovászna (nemrég adták át), Sarata-Monteoru, Nicolina — Iaşi, Amara (500 férőhelyes), átadás előtt egy a Várad melletti Május 1-en is stb. Milliós beruházások az ember egészsége, gyógyulása, munkaképességének helyreállítása érdekében. Ide kívánkozik az is, hogy megyénk mtsz-ei minden évben -jelentős pénzösszeggel segítették ezeknek az üdülőkomplexumoknak a létesítését. Nos, a tények ismeretében joggal fogalmazódik meg a kérdés, vajon miért nem találni a mi megyénkben is hasonló szanatóriumot? S az indokláshoz szinte fölösleges hozzáfűznünk azt a (Folytatás a 2. oldalon) Bálint András MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA Nemes törekvések formába öntése Az elmúlt vasárnap ismét benépesedtek megyénk számos művelődési intézményének tágas nézőterei, színpadai. Jelesül annak, hogy tájainkon is egyre sokasodnak az országos fesztivál változatos rendezvényei." Ezek sorában vasárnap újabb községekközötti találkozók is zajlottak le három helység - Homoródalmás, Homoródszentpál és Derzs - művelődési otthonaiban. Az utóbbiban a vendéglátó község, valamint Kányád és Bögöz, s a közigazgatásilag hozzájuk tartozó nagyszámú falu legjobb műkedvelői léptek színpadra. Persze, néhány sorban nehéz lenne a több mint öt órás gazdag és igen változatos műsorban fellépett valamenynyi együttes és egyéni előadó teljesítményét elemezni, vagy akárcsak megemlíteni. Mint minden vetélkedőnek, nyilván ennek is voltak kiemelkedőbb számai. De ami talán ennél is értékesebb, fontosabb, az maga a tény, hogy a nemes vetélkedés eszméinek, céljainak tudatosítása, az áldozatos, lelkes készülődés, s végül maga a versengés egész falunyi közösségeket mozgatott meg. Újabb erők, tehetségek, értékek kerültek felszínre, s a színpadokon a méltó helytállás nemes törekvései öltöttek formát. Ezért mondható igazán dicséretesnek valamennyi színpadra lépő, de a (Folytatás a 2. oldalon) Randják József Mezőgépészek megbeszélésén, az egyik jelenlévő szájából hangzott el az alábbi félmondat: ,,Mi, olajos ruhások..." és folytatta ügyesbajos dolgaikat, de mindegyre visszakanyarodott az olajos ruhához, enyhe sértődöttséggel a hangjában. Mert fejtegettem, gépekkel dolgoznak, a gépek pedig közismerten olajosak, bepiszkítják az öltözéket, aztán kimenve az utcára húzódoznak tőlük az emberek. Pedig... A pediggel igaza van a mezőgépésznek, mert ők korunk földművesei, akik magasabb szinten, több tudással néhányan végzik egy faluban, amit pár éve még falu népe végzett. Ott van például a búza, az árpa. Mit tud ma már róla az mtsz tag? Hovatovább csak annyit, hogy egyikből lesz a kenyér, a másikból a sör. A mezőgépész szánt, egymaga végzi a vetést száz hektárokon, szórja a műtrágyát és a növényvédőszert, gyomtalanít, aztán arat és csépel, szalmát présel ... Ő ülteti a burgonyát, kapálja, felszedi, szállítja, hovatovább vállaira kerül a cukorrépa és a többi növény. A mezőgépész segíti az állattenyésztést. És javítja gépeit. A traktort, az ekét, a vetőgépet, mindazt, amit gondjaira bíz- Olajos munkaruhában lak. Immár ő a kovács is. Igen, ő a gépész, a mező gépésze. Olajos ruhában is megbecsülés övezi. De vajon mindenhol és minden esetben helyénvalók, elengedhetetlen-e az olajos ruha? önbecsülés kérdése, de társadalmi kérdés is az öltözet. Csakugyan szükséges munka végeztével abban az olajos munkaruhában hagyni el a műhelyt, amelyikben dolgozott? Egyre több azoknak a gépállomásoknak a száma, amelyeket korszerű fürdőszobákkal, zuhanyozókkal, hideg-meleg vizet szolgáltató csapokkal szereltek fel. Éppen a mezőgépészek, akik munka utáni tiszta öltözékükkel is mesterségüket becsülték meg. És vajon, mezőgépészeink mindenike használja-e minden esetben ezeket a berendezéseket vagy otthonra halasztja a ruhacserét? Feleljenek ők maguk. Régi munkáshagyomány volt a gondozott külső, a rendbentartott munkahely. A tisztaság, a pedantéria. Munkásöntudatból fakadó önigény. Mezőgépészeink a szántóföldek megbecsült munkásai. S ha úgy érzik, hogy némelyek - olajos ruhájuk miatt — hamis szemüvegen keresztül látják őket, ez ellen elsősorban nekik kell tenniük. Bogos Sándor A KÖNYV FALUN Mivel egy teljes hónapon át, február 1-től 28-ig tart a rendezvénysorozat, rendszerint a falusi könyv hónapja néven szokás emlegetni. De mivel nincsen városi és falusi könyv, legfennebb ilyen jelzővel illetett olvasó, hadd maradjunk a címben rögzített megnevezésnél. Rendeltetését, hivatását tekintve, amúgy is híven kifejezi a lényegét : minél több irodalmi, szakmai és politikai-ideológiai könyvet a falun élő és dolgozó ember kezébe ! Pártos célkitűzés ez. Az állattenyésztő farmer, a traktort vezető szakmunkás, a fogyasztási szövetkezet elárusítója csakúgy, mint az egyszerű mtsz-tag, ugyanolyan fontos láncszeme az illető település gazdasági egysége jó menetének, szüntelen erősítésének, mint a brigádvezető, vagy az irányító szakember. Épp ezért egy percig sem lehet közömbös, hogy mit és mennyit olvas a falusi ember, hogyan képezi magát, miként fejleszti tudásszintjét, mennyire tart lépést a mezőgazdasági szakismeretek egyre gyarapodó anyagával, hogyan sajátítja el pártunk politikájának távlati és napi célkitűzéseit, milyen mértékben teszi magáévá az etika és társadalmi méltányosság kötelező normáit. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat építő új típusú ember sokoldalú képzése, formálása ugyancsak fontos követelmény a falvak lakossága esetében is. Ezért ott megkülönböztetett jelentőségű a könyv térhódítása falun : az, hogy minél több és jobb könyv jusson el falvainkba és minél többen és minél rendszeresebben olvassák is azokat. Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára a politikai nevelés és a szocialista kultúra első kongresszusán tartott előadói beszédében a többi között hangsúlyozta : „A nevelőmunkában, új, szocialista kultúránk fejlesztésében jelentős szerepe van a politikai, tudományos és irodalmi könyvek terjesztésének ..." A terjesztés ütemét kell gyorsítani tehát e hónap folyamán. A legeldugottabb falvakba, a legtávolabbi településekre is el kell juttatni a könyvet, könyvújdonságainkat. A könyv sürgősebb postázása persze csak egyik része a könyvhónapi rendezvényeknek, a fokozottabb könyvtevékenységnek. Szimpozionok, recenziók, szakelőadások, nyílt viták, könyvismertetések, író-olvasó találkozók és hasonló rendeltetésű akciók egészítik majd ki. Igen, mert a könyvhónap rendezvényeinek nemcsak az a célja, hogy minél több és minél jobb könyv kerüljön a falusi olvasó kezébe hanem az olvasási szomj előidézése, a könyv megszerettetése, az írott szó értékének közéleti-társadalmi rangosítása, egyszóval a könyvvel történő ésszerűbb intellektuális gazdálkodás. Úgy is mondhatnák, tanítsunk olvasni, hogy minél többen olvasó emberekké váljunk. Ezt annál is inkább így kell tennünk, mert pártunk bölcs nemzeti politikájának eredményeként édes anyanyelvünkön, magyarul olvashatjuk az irodalmi alkotásokat, a politikai tárgyú műveket és szakkönyveket is. Az idei könyvhónap jelentőségét fokozza az a tény, hogy a függetlenség évében, a centenáriumi ünnepségek közepette és jegyében kerül sor rá. Épp ezért a történelmi művek, mindazok a könyvek, amelyek 1859, 1877, 1907, 1918, 1944, 1947 jelentőségét, történelmi szerepét méltatják a megbeszélések és viták, a könyv-népszerűsítő tevékenység homlokterébe kell kerüljenek, hogy a könyvhónap rendezvényei a maguk sajátos eszközeivel és módszereivel ugyancsak elősegítsék a falun élő és dolgozó ember hazafias, pártos nevelésének nemes ügyét. Érezze is ezt hivatásának a könyv minden egyes terjesztője, népszerűsítője ! hírek - hírek - hírek - hírek - hírek s művelődési ház műkedvelő csoportja és a balánbányai Bányászklub együttese mutatta be műsorát. Ugyanakkor színvonalas előadást láthattak a szülők a székelykeresztúri líceumban, amelyet az I-IV. osztályos tanulók adtak elő. • Vasárnap délelőtt a megye líceumaiban megtartották a tantárgy-olimpiász első szakaszának versenyét. • Egy tizenkét lakórészes tömbház helyét jelölték ki Kányádon, s a fagyok felengedése után azonnal megkezdik az alapozási munkálatokat. • Nagysolymoson vendégszerepeit a székelykeresztúri művelődési ház műkedvelő színjátszó csoportja. Méhes György: Heten, mint a gonoszak című színművét mutatta be, • 43—43 gyilkostól, illetve borszéki üdülővendég az észak-moldovai kolostorokhoz látogatott el, míg a Tusnádfürdőn pihenők egy csoportja a Fogarasi havasokba szervezett kiránduláson vett részt. • A napokban a toplicai Szilvási Andrásnak és a Bögözhöz tartozó vágási Antal Jánosnak kedvezett a szerencse. Az előbbi 20 000 lejt, az utóbbi pedig 5000 lejt nyert zárt sorsjegyen. • A Megéneklünk, Románia országos fesztivál jegyében újabb rendezvényekre került sor a megye több helységében. A gyergyócsomafalvi művelődési házban a gyergyószentmiklósi szakszerveze