Hargita, 1977. április (10. évfolyam, 76-101. szám)

1977-04-01 / 76. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam 76. (2289.) szám • 1977. április 1, péntek 4 oldal, ára 30 bani ÉSSZERŰ ENERGIAGAZDÁLKODÁST! „NAGYOBB ERŐFESZÍTÉSEKET KELL TENNÜNK AZ ENER­GIATAKARÉKOSSÁG ÉRDEKÉBEN, AZ INDOKOLATLANUL NAGY ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉÉRT ÉS A PAZARLÁSI JELENSÉGEK FELSZÁMOLÁSÁÉRT. SZIGORÚ TAKARÉKOSSÁGI RENDET KELL BEVEZETNI MINDEN EGYES EGYSÉGBEN." NICOLAE CEAUŞESCU Nem újkeletű az energia­takarékosság gondolata a gyergyószentmiklósi Bútorszö­vetgyárban, immár évek óta hatékony intézkedésekkel ész­­szerűsítik a villanyáram és a hőenergia-fogyasztást. Jelen­leg a múlt év végén készített intézkedési terv alapján pró­bálnak gátat vetni minden­nemű pazarlásnak. A jelek szerint sikerrel. Hompoth An­tal energetikus tájékoztatása szerint az esztendő első két hónapjában 90 MW/óra vil­lanyárammal fogyasztottak kevesebbet a tervezettnél, míg a gőz felhasználásának ésszerűsítésével annyi hő­energiát sikerült megtakaríta­niuk, amelynek az előállítá­sához 218 tonna egyezményes fűtőanyagra lett volna szük­ség. Sokféle útja-módja van a takarékosságnak. Nem soro­lom fel valamennyit, de ér­demes néhányra felfigyelni. A csúcsfogyasztás óráiban például kikapcsolják a na­gyobb áramfogyasztó gépe­ket. Természetesen csak az o­lyanokat, amelyek időleges leállása nem akadályozza a folyamatos termelőmunkát. A Bútorszövetgyárban néhány órára nélkülözni tudják a szárító gépeket. Esténként él­nek is ezzel a lehetőséggel. A csúcsfogyasztás óráiban megállítják a légkondicionáló berendezés nyomómotrát is. Tapasztalatból tudják, a rö­vid szüneteltetés nem bese­(Folytatás a 2. oldalon) Borbély László • A tudományos és műszaki alkotóknak, valamint újítóknak a Csíkszeredai szaktanács gyűlés­.. termében megtartott megyei ér­tekezletén a Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál jegyé­ben zajló tudományos és műsza­ki alkotó vetélkedő jelenlegi helyzetéről beszélgettek el, majd sor került az ezutáni feladatok megvitatására is. • Nagyméretű hazafias akciót szerveztek Toplicán. A város több mint 600 lakosa a helybeli Fenyő fürdő, parkok, zöldöveze­tek és utcák takarításánál, tisztí­tásánál tevékenykedett. Hasonló akció színhelye volt Csíkszentdomokos is. A helybeli fiatalok és felnőttek mintegy 60 — hírek - hírek — hektár legelőt takarítottak meg, 80 tonna műtrágyát szórtak el, 5 tonna teherbírású hidat épí­tettek az Olt felett, illetve az útmenti kerítések kijavításánál,­­ sáncok kitakarításánál, útköve­­zésnél dolgoztak. • A megyei számító hivatal, a Traktorgyár megrendelésére, kidolgozta az ésszerű anyaggaz­dálkodásra vonatkozó progra­mot, amelynek alkalmazása ma kezdődik meg. • Az alsósófalvi mtsz tagsága a mezőgépészekkel, kihasználva a kedvező időjárást, március 22-én hozzáfogott a tavasziak vetésé­hez. Március 29-ig már földbe került 50 ha árpa, 52 ha zab és 20 ha len. Április 10-ig az első sürgősségi sorrendbe tartozó 260 ha tavaszi növény a földbe ke­rül. Ugyanakkor 8 fogattal na­ponta 20—25 mtsz-tag mintegy 30 tonna követ gyűjt össze a szántóföldekről, a jobb termés és a gépi betakarítás előkészíté­séért. • Munkatelep szervezéséhez fogtak hozzá Vaslábon, azon a helyen, ahol rövidesen megkez­dik egy új, 400 személyes műve­lődési otthon építését. • A megyei vérbegyűjtő köz­pont székelyudvarhelyi akcióján 101 önkéntes jelentkezőtől vettek vért. Várható-e gyümölcs a farm 13 hektáros gyümölcsöséről ? Kérdésünkre válaszol: KURKÓ FERENC agrármérnök. — Mindenek­előtt arról be­szélnénk, hogy a körülbelül tíz éves telepítés mintegy 110 ezer lejes beruházás eredmé­nye. Sajnos, a telepítés u­­tán semmi érdemleges nem történt a gyümölcsösben, el­maradtak a legszükségesebb teendők, a kerítés és bekötö­­zés nélkül maradt fákat nem egyszer megrongálták a nyú­lak, de még a medve is kárt okozott. Ugyancsak látszik, hogy hiányoztak, illetve vál­toztak a hozzáértő, vagy hoz­zá nem értő kertészek, így­­ nem csoda, ha eredmények­kel nem dicsekedhetünk ez­­idáig. Ettől az évtől kezdve a gaz­daság nagyobb figyelmet szentel a gyümölcsösnek is. Annál is inkább, mert meg­győző példáért nem kell mesz­­szire mennünk: a kászonújfa­­lusi termelőszövetkezet gyá­r kászonaltízi misz farmvezetője mölcsöse, amelynek kertésze Tulit Ferenc, az elmúlt évben szép eredményt ért el. Az é­­vek óta következetes munka, a szaktanfolyamon elsajátí­tott szakismeretek meghozták az eredményt. A tavaly pél­dául mintegy 35 tonna almát értékesített a gazdaság, ami azt bizonyítja, hogy a hászo­­nokban is megterem a gyü­mölcs, és jövedelmez. A mu­lasztásokat egyik napról a másikra nem lehet bepótolni, de az idénre, ha kevesebbet is, a jövő évre többet várunk a gyümölcsöstől. Az idén el­végeztük az esedékes perme­tezéseket, a többi teendőket, de legfontosabb tenniva­lónak látom egy hozzáértő, szaktanfolyamot végzett ker­tész alkalmazását, akiben va­lóban gazdára, szakemberre találna a gyümölcsös. Lejegyezte : Imre Ferenc­gy esztendővel ezelőtt mo­csaras, satnya füves hegy­orom volt itt, Vlahica fö­lött. Ahová legfönnebb labdáz­gató süvölvények merészkedtek ki olyankor, mikor lent a völgy­ben virágot bontott a som, s ki­hajtott a vágásokban a barka. És most, esztendő teltén, csak dörzsöli az ember a szemét, a­­lig hiszi, amit lát. Köröskörül mindenütt a frissen megmozga­tott föld, mintha hegyet hordtak volna el. - Miért mintha? - kérdi Némethi László, a Vasipari Vállalat szakszervezeti bizottsá­gának elnöke. - Valóban meg­mozgattuk a hegyet. Csak sala­kot több mint négyezer kocsival hoztunk ide, emitt három métert emeltük, ott meg egyszerűen le­gyalultuk a hegyet. S készen már a pálya. Szem­ben a két kapu, vízmérővel mér­ve, elegyengetett talaj. S nem szűnik a magyarázgatás . - Ide hat méteres futópályát építünk, ott lesz a salakos edzőpálya, itt az öltözők, fürdő, orvosi kabinet, aztán teniszpálya, kézilabdapá­lya, kosárlabda pálya. Köröskö­rül pedig tribün, betonból, ahogy dukál, úgy, hogy alatta lesz a bejárat, mint egy valóságos sta­dionban. Nem is az ötlet merész, ha­nem a ténnyé magasztosult em­beri szándék, a lokálpatrióta a­­karata : sporttelepet építeni Vla­­hicára. S ha nincs sok terület, mint másutt, hát akkor egysze­rűen továbvisznek egy hegyet, vagy legyalulják, elegyengetik, úgy, hogy büszkesége legyen a városnak, s minden lakójának. Mihály Árpád, Rancz László, So­mozai Géza, Vass Gáspár, Egyed Domokos, Szász Áron, Fekete Imre, Deák György, Balázs Sport­telep születőben György . .. nevek, emberek, akik naponta itt töltik el munkával szabadidejüket. Hazafias mun­kával­­ emlegetik kissé statisz­tikus méltósággal azt a tényt, hogy mindent, nem lehet csak pénzből felépíteni. De nem is kell, mert önmaguknak építik ezt a sporttelepet a vlahicaiak. Jön­nek hívás nélkül is az emberek, munkások és nyugdíjasok, ifjak és idősek, jönnek, lapáttal, csá­kánnyal a kezükben. Sporttele­pet teremteni. — Őszire készen lesz — mondja Némethi László olyan magabiztosan, mintha azt mondaná, hogy a mát a holnap követi, s az éjszakát a hajnal. — Csak éppen még annyit kelle­ne intézzünk, hogy a város ifjú­sága szervezettebben és többet dolgozzon itt,aztán még kelle­ne ez, meg az. .. s a beszélge­tés elmerül a gondok és problé­mák sűrűjében, dehát nem di­­csekedésből építik fel a vlahicai­ak ezt a sporttelepet, hanem a gondok és problémák megoldá­sával. Innen, a város fölé magasla most már sík területről lehet átnézni a völgy túlsó koronájára, ahol az üzem terjeszkedik hont­­foglalóan, magabiztosan. S az ott dolgozók mondják : onnan meg idenéznek, ahová nem is olyan sok idő teltével sokezer fiatal és idős fog testedzeni, sportolni járni, s ahol hamaro­san felzúg majd a mindent re­­megtető kórus : Hajrá, Vlahica ! Szeretnénk ott lenni majd, együtt kiáltani a vlahicaiakkal, mert megérdemlik a biztatást és a dicséretet. Vlahicán eltűnt egy domb. Satnyafüves, mocsaras, egyenet­len orom. Helyébe a munka to­lakodott, az örök gyarapító em­beri akarat : felépíteni a megye egyik legszebb és legnagyobb sporttelepét. Bereczki Károly A nemzetközi együttműködés politikája A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Nagy Nemzet­­gyűlés és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes ülése megelégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi téren lefolyt események mindenben igazolják az RKP XI. kongresszu­sán megfogalmazott értékelések realitását, meggyőzően bizonyítva a kijelölt orientációk és cselekvési irányvonalak helyességét. Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az együttes ülésen előterjesztett expozéja ragyogóan elemzi a jelenkor folya­matait és tendenciáit, a Román Kommunista Párt, a szocialista Ro­mánia átfogó munkásságát ebben az időszakban, az összes orszá­gokkal való kapcsolatok fejlesztéséért­ és országunk cselekvő hozzá­járulásáért a nemzetközi élet nagy problémáinak konstruktív meg­oldásához. Az utóbbi időben a világban továbbra is jelentős forradalmi, nemzeti és társadalmi változások mentek végbe, mind erőteljeseb­ben a haladás és a béke javára változtak meg a nemzetközi erő­viszonyok. E változások lényeges jellemvonása az, hogy e népek egyre erőteljesebben kinyilvánítják akaratukat és elhatározásukat, miszerint örökre véget vetnek az uralmon és az elnyomáson, az erőn alapuló imperialista politikának, hogy szabadon, sorsuk és nemzeti vagyonuk jogos birtokában fejlődjenek, a bizalom és a biztonság légkörében. A szocialista országok új és számottevő eredményeket értek el gazdasági-társadalmi előrehaladásukban, a szocializmus ereje és a jelenkori társadalmi fejlődésre gyakorolt befolyása mind jobban növekedett a világban. Újabb és újabb népek fejezik ki azt az óhajukat és akaratukat, hogy ilyen vagy olyan formában a szo­cializmus útjára lépjenek. A mélyenszántó forradalmi átalakulások eredményeként a vi­lágban új, pozitív, az enyhülés, a bizalom és a nemzetek közötti együttműködés felé irányuló folyamat érvényesül. A változásoknak dialektikus materialista elemzése azt mutatja, hogy az egész jelen­kori fejlődés kedvező feltételeket teremt az új nemzetközi viszonyok teljes jogegyenlőségen, együttműködésen alapuló politikájának ér­­vényre juttatásához. Egyre inkább szükségessé válik a népek szo­rosabb egységének és küzdelmének fokozása. Mindezt szem előtt tartja pártunk és államunk külpolitikája és éppen ezért széles körű nemzetközi tevékenységet folytatott és folytat, elmélyítve gazdasági, politikai, kulturális-tudományos külkapcsolatait. Jelenleg 129 állam­mal tartunk fenn diplomáciai és konzuláris viszonyt, s több mint 140 országgal van gazdasági kapcsolatunk. Fokozódtak a látogatások és kontaktus­cserék, beleértve az államfői szintűeket is. Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke csupán 1976 folyamán és ez év első hónapjaiban 13 európai és más föld­részen fekvő országban tett hivatalos látogatást és ugyanakkor 12 államfő látogatott el Romániába. A párt-, kormány-, valamint tö­meg- és társadalmi szervezetek küldöttségeinek százai jártak más országokban, s hazánkat is több száz, különböző szintű küldöttség kereste fel. A XI. kongresszus óta eltelt időszakban erőteljesen és sokrétűen fokozódtak Románia kapcsolatai az összes szocialista orzságokkal, bővültek a tapasztalatcserék az új társadalmi rend építésére vonat­kozóan. Románia ebben az időszakban is a legkövetkezetesebben munkálkodott a szocialista országok közötti barátság és szolidaritás megszilárdításán, a teljes jogegyenlőség, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segélynyújtás szellemében, annak érdekében, hogy le­küzdjék az egyes szocialista államok között még meglévő nézet­­különbségeket, hogy mind erőteljesebben érvényesüljön a szocializ­mus tekintélye és befolyása világviszonylatban. Románia különleges fontosságot tulajdonít a szocialista orszá­gokkal való gazdasági együttműködésnek és kooperációnak. Az ilyen jellegű kapcsolatok terebélyesedésének egyik meggyőző bizo­nyítéka az, hogy Románia külkereskedelmében a szocialista országok részaránya körülbelül 45 százalékot tesz ki. Hazánk, mint a KGST tagja, ebben az időszakban is hozzájárult a szervezet tevékenysé­géhez, a Komplex Program életbeültetéséhez, törekedett az együtt­működés fokozására, mind kétoldalú, mind pedig többoldalú vonat­kozásban. A főtitkári expozé hangsúlyozza, hogy a továbbiakban is fejleszteni fogjuk az együttműködést sokféle formában, a teljes jog­(Folytatás a 2. oldalon)

Next