Hargita, 1977. április (10. évfolyam, 76-101. szám)
1977-04-01 / 76. szám
AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam 76. (2289.) szám • 1977. április 1, péntek 4 oldal, ára 30 bani ÉSSZERŰ ENERGIAGAZDÁLKODÁST! „NAGYOBB ERŐFESZÍTÉSEKET KELL TENNÜNK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG ÉRDEKÉBEN, AZ INDOKOLATLANUL NAGY ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉÉRT ÉS A PAZARLÁSI JELENSÉGEK FELSZÁMOLÁSÁÉRT. SZIGORÚ TAKARÉKOSSÁGI RENDET KELL BEVEZETNI MINDEN EGYES EGYSÉGBEN." NICOLAE CEAUŞESCU Nem újkeletű az energiatakarékosság gondolata a gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban, immár évek óta hatékony intézkedésekkel észszerűsítik a villanyáram és a hőenergia-fogyasztást. Jelenleg a múlt év végén készített intézkedési terv alapján próbálnak gátat vetni mindennemű pazarlásnak. A jelek szerint sikerrel. Hompoth Antal energetikus tájékoztatása szerint az esztendő első két hónapjában 90 MW/óra villanyárammal fogyasztottak kevesebbet a tervezettnél, míg a gőz felhasználásának ésszerűsítésével annyi hőenergiát sikerült megtakarítaniuk, amelynek az előállításához 218 tonna egyezményes fűtőanyagra lett volna szükség. Sokféle útja-módja van a takarékosságnak. Nem sorolom fel valamennyit, de érdemes néhányra felfigyelni. A csúcsfogyasztás óráiban például kikapcsolják a nagyobb áramfogyasztó gépeket. Természetesen csak az olyanokat, amelyek időleges leállása nem akadályozza a folyamatos termelőmunkát. A Bútorszövetgyárban néhány órára nélkülözni tudják a szárító gépeket. Esténként élnek is ezzel a lehetőséggel. A csúcsfogyasztás óráiban megállítják a légkondicionáló berendezés nyomómotrát is. Tapasztalatból tudják, a rövid szüneteltetés nem bese(Folytatás a 2. oldalon) Borbély László • A tudományos és műszaki alkotóknak, valamint újítóknak a Csíkszeredai szaktanács gyűlés.. termében megtartott megyei értekezletén a Megéneklünk, Románia országos fesztivál jegyében zajló tudományos és műszaki alkotó vetélkedő jelenlegi helyzetéről beszélgettek el, majd sor került az ezutáni feladatok megvitatására is. • Nagyméretű hazafias akciót szerveztek Toplicán. A város több mint 600 lakosa a helybeli Fenyő fürdő, parkok, zöldövezetek és utcák takarításánál, tisztításánál tevékenykedett. Hasonló akció színhelye volt Csíkszentdomokos is. A helybeli fiatalok és felnőttek mintegy 60 — hírek - hírek — hektár legelőt takarítottak meg, 80 tonna műtrágyát szórtak el, 5 tonna teherbírású hidat építettek az Olt felett, illetve az útmenti kerítések kijavításánál, sáncok kitakarításánál, útkövezésnél dolgoztak. • A megyei számító hivatal, a Traktorgyár megrendelésére, kidolgozta az ésszerű anyaggazdálkodásra vonatkozó programot, amelynek alkalmazása ma kezdődik meg. • Az alsósófalvi mtsz tagsága a mezőgépészekkel, kihasználva a kedvező időjárást, március 22-én hozzáfogott a tavasziak vetéséhez. Március 29-ig már földbe került 50 ha árpa, 52 ha zab és 20 ha len. Április 10-ig az első sürgősségi sorrendbe tartozó 260 ha tavaszi növény a földbe kerül. Ugyanakkor 8 fogattal naponta 20—25 mtsz-tag mintegy 30 tonna követ gyűjt össze a szántóföldekről, a jobb termés és a gépi betakarítás előkészítéséért. • Munkatelep szervezéséhez fogtak hozzá Vaslábon, azon a helyen, ahol rövidesen megkezdik egy új, 400 személyes művelődési otthon építését. • A megyei vérbegyűjtő központ székelyudvarhelyi akcióján 101 önkéntes jelentkezőtől vettek vért. Várható-e gyümölcs a farm 13 hektáros gyümölcsöséről ? Kérdésünkre válaszol: KURKÓ FERENC agrármérnök. — Mindenekelőtt arról beszélnénk, hogy a körülbelül tíz éves telepítés mintegy 110 ezer lejes beruházás eredménye. Sajnos, a telepítés után semmi érdemleges nem történt a gyümölcsösben, elmaradtak a legszükségesebb teendők, a kerítés és bekötözés nélkül maradt fákat nem egyszer megrongálták a nyúlak, de még a medve is kárt okozott. Ugyancsak látszik, hogy hiányoztak, illetve változtak a hozzáértő, vagy hozzá nem értő kertészek, így nem csoda, ha eredményekkel nem dicsekedhetünk ezidáig. Ettől az évtől kezdve a gazdaság nagyobb figyelmet szentel a gyümölcsösnek is. Annál is inkább, mert meggyőző példáért nem kell meszszire mennünk: a kászonújfalusi termelőszövetkezet gyár kászonaltízi misz farmvezetője mölcsöse, amelynek kertésze Tulit Ferenc, az elmúlt évben szép eredményt ért el. Az évek óta következetes munka, a szaktanfolyamon elsajátított szakismeretek meghozták az eredményt. A tavaly például mintegy 35 tonna almát értékesített a gazdaság, ami azt bizonyítja, hogy a hászonokban is megterem a gyümölcs, és jövedelmez. A mulasztásokat egyik napról a másikra nem lehet bepótolni, de az idénre, ha kevesebbet is, a jövő évre többet várunk a gyümölcsöstől. Az idén elvégeztük az esedékes permetezéseket, a többi teendőket, de legfontosabb tennivalónak látom egy hozzáértő, szaktanfolyamot végzett kertész alkalmazását, akiben valóban gazdára, szakemberre találna a gyümölcsös. Lejegyezte : Imre Ferencgy esztendővel ezelőtt mocsaras, satnya füves hegyorom volt itt, Vlahica fölött. Ahová legfönnebb labdázgató süvölvények merészkedtek ki olyankor, mikor lent a völgyben virágot bontott a som, s kihajtott a vágásokban a barka. És most, esztendő teltén, csak dörzsöli az ember a szemét, alig hiszi, amit lát. Köröskörül mindenütt a frissen megmozgatott föld, mintha hegyet hordtak volna el. - Miért mintha? - kérdi Némethi László, a Vasipari Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke. - Valóban megmozgattuk a hegyet. Csak salakot több mint négyezer kocsival hoztunk ide, emitt három métert emeltük, ott meg egyszerűen legyalultuk a hegyet. S készen már a pálya. Szemben a két kapu, vízmérővel mérve, elegyengetett talaj. S nem szűnik a magyarázgatás . - Ide hat méteres futópályát építünk, ott lesz a salakos edzőpálya, itt az öltözők, fürdő, orvosi kabinet, aztán teniszpálya, kézilabdapálya, kosárlabda pálya. Köröskörül pedig tribün, betonból, ahogy dukál, úgy, hogy alatta lesz a bejárat, mint egy valóságos stadionban. Nem is az ötlet merész, hanem a ténnyé magasztosult emberi szándék, a lokálpatrióta akarata : sporttelepet építeni Vlahicára. S ha nincs sok terület, mint másutt, hát akkor egyszerűen továbvisznek egy hegyet, vagy legyalulják, elegyengetik, úgy, hogy büszkesége legyen a városnak, s minden lakójának. Mihály Árpád, Rancz László, Somozai Géza, Vass Gáspár, Egyed Domokos, Szász Áron, Fekete Imre, Deák György, Balázs Sporttelep születőben György . .. nevek, emberek, akik naponta itt töltik el munkával szabadidejüket. Hazafias munkával emlegetik kissé statisztikus méltósággal azt a tényt, hogy mindent, nem lehet csak pénzből felépíteni. De nem is kell, mert önmaguknak építik ezt a sporttelepet a vlahicaiak. Jönnek hívás nélkül is az emberek, munkások és nyugdíjasok, ifjak és idősek, jönnek, lapáttal, csákánnyal a kezükben. Sporttelepet teremteni. — Őszire készen lesz — mondja Némethi László olyan magabiztosan, mintha azt mondaná, hogy a mát a holnap követi, s az éjszakát a hajnal. — Csak éppen még annyit kellene intézzünk, hogy a város ifjúsága szervezettebben és többet dolgozzon itt,aztán még kellene ez, meg az. .. s a beszélgetés elmerül a gondok és problémák sűrűjében, dehát nem dicsekedésből építik fel a vlahicaiak ezt a sporttelepet, hanem a gondok és problémák megoldásával. Innen, a város fölé magasla most már sík területről lehet átnézni a völgy túlsó koronájára, ahol az üzem terjeszkedik hontfoglalóan, magabiztosan. S az ott dolgozók mondják : onnan meg idenéznek, ahová nem is olyan sok idő teltével sokezer fiatal és idős fog testedzeni, sportolni járni, s ahol hamarosan felzúg majd a mindent remegtető kórus : Hajrá, Vlahica ! Szeretnénk ott lenni majd, együtt kiáltani a vlahicaiakkal, mert megérdemlik a biztatást és a dicséretet. Vlahicán eltűnt egy domb. Satnyafüves, mocsaras, egyenetlen orom. Helyébe a munka tolakodott, az örök gyarapító emberi akarat : felépíteni a megye egyik legszebb és legnagyobb sporttelepét. Bereczki Károly A nemzetközi együttműködés politikája A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Nagy Nemzetgyűlés és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes ülése megelégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi téren lefolyt események mindenben igazolják az RKP XI. kongresszusán megfogalmazott értékelések realitását, meggyőzően bizonyítva a kijelölt orientációk és cselekvési irányvonalak helyességét. Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az együttes ülésen előterjesztett expozéja ragyogóan elemzi a jelenkor folyamatait és tendenciáit, a Román Kommunista Párt, a szocialista Románia átfogó munkásságát ebben az időszakban, az összes országokkal való kapcsolatok fejlesztéséért és országunk cselekvő hozzájárulásáért a nemzetközi élet nagy problémáinak konstruktív megoldásához. Az utóbbi időben a világban továbbra is jelentős forradalmi, nemzeti és társadalmi változások mentek végbe, mind erőteljesebben a haladás és a béke javára változtak meg a nemzetközi erőviszonyok. E változások lényeges jellemvonása az, hogy e népek egyre erőteljesebben kinyilvánítják akaratukat és elhatározásukat, miszerint örökre véget vetnek az uralmon és az elnyomáson, az erőn alapuló imperialista politikának, hogy szabadon, sorsuk és nemzeti vagyonuk jogos birtokában fejlődjenek, a bizalom és a biztonság légkörében. A szocialista országok új és számottevő eredményeket értek el gazdasági-társadalmi előrehaladásukban, a szocializmus ereje és a jelenkori társadalmi fejlődésre gyakorolt befolyása mind jobban növekedett a világban. Újabb és újabb népek fejezik ki azt az óhajukat és akaratukat, hogy ilyen vagy olyan formában a szocializmus útjára lépjenek. A mélyenszántó forradalmi átalakulások eredményeként a világban új, pozitív, az enyhülés, a bizalom és a nemzetek közötti együttműködés felé irányuló folyamat érvényesül. A változásoknak dialektikus materialista elemzése azt mutatja, hogy az egész jelenkori fejlődés kedvező feltételeket teremt az új nemzetközi viszonyok teljes jogegyenlőségen, együttműködésen alapuló politikájának érvényre juttatásához. Egyre inkább szükségessé válik a népek szorosabb egységének és küzdelmének fokozása. Mindezt szem előtt tartja pártunk és államunk külpolitikája és éppen ezért széles körű nemzetközi tevékenységet folytatott és folytat, elmélyítve gazdasági, politikai, kulturális-tudományos külkapcsolatait. Jelenleg 129 állammal tartunk fenn diplomáciai és konzuláris viszonyt, s több mint 140 országgal van gazdasági kapcsolatunk. Fokozódtak a látogatások és kontaktuscserék, beleértve az államfői szintűeket is. Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke csupán 1976 folyamán és ez év első hónapjaiban 13 európai és más földrészen fekvő országban tett hivatalos látogatást és ugyanakkor 12 államfő látogatott el Romániába. A párt-, kormány-, valamint tömeg- és társadalmi szervezetek küldöttségeinek százai jártak más országokban, s hazánkat is több száz, különböző szintű küldöttség kereste fel. A XI. kongresszus óta eltelt időszakban erőteljesen és sokrétűen fokozódtak Románia kapcsolatai az összes szocialista orzságokkal, bővültek a tapasztalatcserék az új társadalmi rend építésére vonatkozóan. Románia ebben az időszakban is a legkövetkezetesebben munkálkodott a szocialista országok közötti barátság és szolidaritás megszilárdításán, a teljes jogegyenlőség, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segélynyújtás szellemében, annak érdekében, hogy leküzdjék az egyes szocialista államok között még meglévő nézetkülönbségeket, hogy mind erőteljesebben érvényesüljön a szocializmus tekintélye és befolyása világviszonylatban. Románia különleges fontosságot tulajdonít a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésnek és kooperációnak. Az ilyen jellegű kapcsolatok terebélyesedésének egyik meggyőző bizonyítéka az, hogy Románia külkereskedelmében a szocialista országok részaránya körülbelül 45 százalékot tesz ki. Hazánk, mint a KGST tagja, ebben az időszakban is hozzájárult a szervezet tevékenységéhez, a Komplex Program életbeültetéséhez, törekedett az együttműködés fokozására, mind kétoldalú, mind pedig többoldalú vonatkozásban. A főtitkári expozé hangsúlyozza, hogy a továbbiakban is fejleszteni fogjuk az együttműködést sokféle formában, a teljes jog(Folytatás a 2. oldalon)