Hargita, 1977. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1977-08-02 / 181. szám
Ember és gép A MINŐSÉGÉRT Ember és gép egyaránt fontos tényezője a jó és kiváló minőségű termékek előállításának. Ha felkészületlen vagy figyelmetlen a munkás, a korszerű gép is selejtet termel, meghibásodott géppel a legjobb szakember sem boldogulhat. A gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban bevált módszert választottak a két tényező biztosításáért: gondoskodnak a munkásnők szakmai felkészültségének emeléséről, a figyelmes karbantartással és program szerinti javításokkal pedig igyekeznek elejét venni a gépek meghibásodásának. Mindkét módszerrel értek el eredményeket, s mindkét irányban adódik még jócskán tennivalójuk. Az a tény, hogy általában javul termékeik minősége, munkájuk eredményességét jelzi, további tennivalókra figyelmeztet, hogy a termékminőség vonatkozásában még mindig nem jutottak el a tervezett szintre: 99 százalék helyett félév átlagában 96,8 százalékot értek el. Emiatt aztán nem egyszer előfordult, hogy megrendelőik jogos kifogásokat emelnek termékeik minőségével kapcsolatosan, idén már visszautasításra is volt példa. Főleg a technikai szövetek minőségében találnak néha kifogásolnivalót a vásárlók. A dolgozók tanácsai első kongresszusának Határozata és a vállalatok dolgozóihoz intézett Felhívás, más feladatok mellett, a termékminőség folytonos javítását is a munkaközösségek figyelmének középpontjába helyezi. A kongresszusi dokumentumok fényében a gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban a félévi közgyűlésen ismételten felül kívánják vizsgálni a minőség helyzetét, intézkednek az első félévben észlelt fogyatékosságok megszüntetése érdekében. Mindenek előtt az ellenőrzésre fordítanak nagyobb (Folytatás a 2. oldalon) Borbély László Főidény az üdülőhelyek művelődési házaiban is ? (EGY KÜLÖNÖSEBBEN NEM KIEMELKEDŐ NAP MŰSORRENDJE) — a tusnádfürdői Művelődési Házban : délelőtt - A halhatatlan keringő - zeneaudíció. Délután — zeneaudíció. Este - szabadtéri vetítettképes műsor. — a borszéki Művelődési Házban : délelőtt — sakk, romi, táblajáték a klubban. Este — varietéműsor a moziteremben. — a gyilkostói Művelődési Házban : délelőtt — kirándulás, környezetismeret. Délután — teniszbajnokság a tévében. Este — tévénézés. Tehát — vakációzás hegyvidéki módra? ... Ennek viszont komoly akadályai vannak mindhárom Művelődési Házunknál. Említett napi tervből kiderül, hogy 1.) Tusnádfürdőn csekély létszámú csoportokkal tudnak egy-egy rendezvénykor foglalkozni, népesebb közönségre számítva már a szabad ég alá kell kiköltözni. 2.) a borszéki helyzet sem jobb, ott még egy táncestet is kölcsönteremben rendezhetnek, és 3.) Gyilkostónál nem a tér, inkább a felszerelés hiányát tán feledteti a helytörténet, a hegyi túra. (MŰVELŐDÉSI HÁZAK IGAZGATÓI A FŐIDÉNYRŐL) . Holló Árpád, Tusnádfürdő - előnytelenül indultunk. A Csukás-tó partján lévő épület főjavítása még az előző években megkezdődött, idei nyárra sem fejeződött be. Előadóterem, táncterem nincs. A tulajdonképpeni Művelődési Ház gyenge, kicsi, korszerűtlen. A turnézó együtteseket is csupán a főjavítás testén fogadhatjuk. A brassóiakat, a Piatra Neamţ-iakat. Szabadtéri előadásokra nem gondolhatunk, a helyi klíma nem kedvez, meg aztán a kiszállási költségek sem térülnek meg. A Csíkszeredai Hargita együttessel tárgyaltunk, vendéglő teraszán fel is lépnének, de sok a megfontolandó ellenvélemény... Zeneaudíciót, kiselőadásokat szervezünk, a legkülönfélébb témákat ismertetik a helyi és a meghívott előadók. Évenkénti vendégünk Cioacă Adrian bukaresti előadótanár. A megye népművészei,, képzőművészei is kiállítanak. Kasza Anna tárlatát a tervek szerint egy varrottas kiállítás követi. Creangă Gheorghe, Borszékhelyhiány, mint fentebb. Előadássorozatot indítottunk a hazai történelem (Folytatás a 2. oldalon) Oláh István eggelente, amikor Osztoros felől felkel a nap, és első sugarait a Tiszásra veti, a hetvennyolcéves Páll Anti bácsi rátámaszkodik a kaszanyélre és elmosolyodik. Nézegeti a tájat, amelynek szépsége még most is megragadja, nem is gondolja, hogy ő is beletartozik, akárcsak a fenyvesek, a sokszínű virágok és a kövek között csordogáló patak. Mert Anti bácsi, vagy a’ hogy a rokonok és az ismerősök szólítják — Tata, immár hatvanöt esztendeje kaszál. Kezdetben muszájból, mert tizenhat esztendős volt, amikor édesapja meghalt és neki kellett átvennie a családfő nem könnyű szerepét. Anti bácsi emlékezik. A régi tanyára, a Bogáros mellett az ördögtóra és az erdei házikó szomszédságában a borvízforrásra. Olyan volt az, hogy az ember keze nem lábalta csak egy félóráig, azalatt gyöngyöt húzott a kézre, és olyan erős volt, hogy nemigen lehetett azt megunnya. És eszébe jut, hogy harminc éves korában úgy lenyomta a reuma, hogy két bottal járt. De a borvíz segített rajta. Ő pedig kaszált tovább, most már megszokásból is. Állatokat tartott, nyolcan élnek a korosztályából, de már csak ő dolgozik. Egyedül van kint a Tiszáson. Két hete költözött ki, és hat búgja igazolja, hogy nem tétlenkedett. Hat szépen kihegyezett, csapossal leszorított búgja. A hetedik most készül, de még hatra való fű fuvarozott és ebből nevelte fel három gyermekét. Híres volt jóltejelő teheneiről, hízott ökreiről és betanított lovairól. A termelőszövetkezet megalakulása után a munkában az élenjárók közé tartozott. Hetvenéves koráig 400-500 munkanormát végzett évente, minden munkát szívesen elvállalt. Azóta csak kaszál. Kissé büszkén mondja, hogy áll a lábán. Ő kaszál, takar, de főz és mosogat is. Bánkódik, hogy még nem jöttek a gazdaságtól átvenni a szénát. Anti bácsi kaszál, most már szeretésből. Nem is tudná elképzelni, hogy tavasz eljöttével ne ő menjen ki a Tiszásra rendbetenni a hatvan éves házikót, ne ő hordja a trágyát és vágja a csapost. Nincs rászorulva anyagilag, hogy kaszáljon. Mindig is annyit dolgozott, hogy azért gyűljön egy kis tartalék is. Felesége, rokonai váltig hangoztatják, ideje lenne pihennie már, ,,nem az ő korának való, hogy tízezer kilót kaszáljon le munkakedve a régi, és úgy érzi, hogy a szíve is az. Egész életét ez jellemezte : ha valamihez hozzáfogott, abba szívét-lelkét beletette, megtanulta kímélni szerszámait, igásállatait. Csak önmagát nem kímélte, mert — mint mosolyogva mondta — ő társalgó ember volt és most is az. Ha néha éjszakába nyúló mulatozásba kezdett, a hajnal úgyis a munka mellett találta. Anti bácsi emlékezik. Legénykorára, meglett ember korára. Büszke életerejére, múltjára és jelenére. Tegyük hozzá : nem alaptalanul. Minier Pál Anti bácsi emlékezik ben. '***£*'* / \ nemes versengés élén ■I ^U?-VSZ*US ^ ‘ hazánk összes dolgozói nagy ünnepének méltó köszöntésére nagyszabású szocialista munkaverseny bontakozott ki megyénk ipargazdasági egységeiben, építőtelepeinken is. De a többet, jobbat, az alkotóbb gondolat jegyében dolgoznak az aratócséplőgépek kezelői, a rétek, az erdei tisztások kaszálói, városaink, falvaink tájképének szak- 5.’atolit szépítői, a tervező- vagy a műszaki rajzolóasztalok tőle hajló értelmiségiek. Hagyományápoló, és ugyanakkor sajátos tisztelgés az 1997 nyarán kibontakozott szocialista munkaverseny. Hagyományápoló, mert az elmúlt évek augusztusainak útját követi. A legszebb szó, a tett gondolatával munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk minden esztendőben derekas helytállással, többleterőfeszítéssel, a gazdasági-társadalmi és művelődési sikerek megsokszorozásával tiszteleg augusztus hősei előtt, dicsőíti drága pártunkat, szabadságunk és mai boldog életünk zászlóhordozóját. Sajátos tisztelgés is ez egyben. Igen, mert dolgozóink érzik és tudják, hogy csakis ily módon, a tettek szavával lehet válaszolni arra a nagy törődésre, nagyfokú gondoskodásra, amelyet az utóbbi hónapok pártintézkedései jelentenek a dolgozó ember számára. Az ember iránti gondoskodás és törődés nagyszerű intézkedései voltak ezek. Mi, kommunisták, fennen hirdetjük ezt. Ennek tudatosítása jegyében is készülődünk nagy ünnepünk méltó köszöntésére. Amikor pedig elvtársaink kommunista elkötelezettségét említjük a nemes versengés összefüggésében, ezt azért teszszük, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kommunisták mindig is a szociadista verseny élesztői, csiholói és élenjárói voltak. Példamutatásuk, kimagasló emberi - és munkatetteikkel másokat is arra ösztönöztek, hogy nyomdokaikon haladva a többet, a jobbat nyújtsák munkahelyükön, és erejük teljes latbavetésével kapcsolódjanak bele a nemes versengésbe, s derekas helytállással sokasítsák munkaközösségük gazdasági eredményeit, s hogy a nemes versengés végső eredménye minden körülmények között a napi feladatok jelentős túlteljesítése legyen. A példaadás nyilván csak egyik, és ezért nem kizárólagos formája a szocialista munkaversenyben történő élenjárásnak. A felvilágosító, meggyőző, mozgósító szóra éppoly nagy szükség van ezekben a napokban, mint az ösztönző tettek erejére. A munka jó megszervezéséért, a fegyelem erősítéséért, a gépek és gépi felszerelések teljes kihasználásáért, a hiányzások teljes felszámolásáért ugyancsak sokat tehetnek és kell is tenniük a vállalatokban, intézményekben, munkatelepeken vagy a szántóföldeken dolgozó kommunistáknak. Mindez szerves része az ünnepköszöntő szocialista munkaverseny megszervezésének. A naptár lapjait átforgattuk augusztus hónapra. Ez azt jelenti, hogy nagy ünnepünk előestéjét napokkal, hetekkel mérjük. Úgy kell tehát dolgoznunk, olyan kitartással és erőmegfeszítésekkel, hogy eredményeink méltóak legyenek hagyományainkhoz, megyénk dolgozói eddigi szép, tettekben kifejezésre juttatott szavához. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam 181. (2394.) szám 1977. agusztus 2. keddi oldal, ára 30 bani hírek - hírek - hírek - hírek - hírek Tegnap kaput nyitott a gyergyószárhegyi Barátság művésztelep. Az ország különböző városaiból - többek között Bukarestből, Marosvásárhelyről, Kolozsvár- Napocáról, Szebenből, Nagybányáról, Csíkszeredából - idesereglett képzőművészek egy hónapig tartózkodnak és dolgoznak a telepen. • A Csíkszeredai Kisgalériában megnyílt Zsigmond Márton festőművész grafikai kiállítása. • A székelyudvarhelyi fakitermelő és -szállító egység dolgozóinak egy csoportja Szovátát és a Békás-szorost kereste fel vasárnap.• Tíz menasági pionír tíz napos tanulmányútra indul. A Nagyhagymás, a Békás-szoros és a Csalhó hegységek geológiai felépítését tanulmányozzák. • Tragikus véget ért a csíkszentmártoni Lacz Lajos és Farkas István találkozása. Az áldozat lakásán, ittas állapotban, F. I. késsel támadt L. L.-re, aki a Csíkszeredai kórházban belehalt sérülésébe. Az ügy kivizsgálása folyamatban van. Hírszerkesztő: Vali József