Hargita, 1977. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1977-09-01 / 206. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam 206. (2419.) szám 1977. szeptember 1. csütörtök 4 oldal, ára 30 bani A termelékenység növelésének tartalékai A Csíkszeredai Fonoda megyénk azon termelőegységei közé tartozik, amelyek teljesítették ugyan a munkatermelékenység emelésére kijelölt eredeti előirányzataikat, de mindezidáig nem sikerült valóraváltaniuk a termelékenység pótlólagos növelésére kitűzött feladataikat, így aztánHét hónap alatt 102,4 százalékban teljesítették eredeti munkatermelékenységi célkitűzéseiket, de a pótlólagos feladatokat is beleszámítva, csak 98,9 százalékban tettek eleget ilyen irányú kötelezettségeiknek. Láthatjuk, a lemaradás nem nagy, a tavalyi évhez viszonyítva pedig egyenesen látványos a növekedés, mégsem állíthatjuk azt, hogy minden lehetőséget, minden önmaguk által feltárt tartalékot kihasználtak volna a munkatermelékenység további emelése érdekében. Erre a megállapításra jutottak a munkások képviselőinek megyei gyűlésén is, ami újabb tartalékok feltárására, a tervezett szint elérését lehetővé tevő intézkedésekre ösztönözte a gyárbelieket. Azzal kezdték, hogy ismételten felülvizsgálták az év elején elkészített intézkedési tervet, meggyorsították elképzeléseik kivitelezését, újabb gyakorlati lépéseket ütemeztek be, siettetik a műszaki alkotómunka eredményeinek termelésben való alkalmazását. Nem arról van szó, hogy mostanáig nem foglalkoztak ezekkel a tennivalókkal, csupán arról, hogy ezentúl még inkább figyelmük középpontjába helyezik a termelékenység növelését. Említsünk meg néhányat leghatékonyabb intézkedéseik közül. A festődében a konténerek rögzítésével minimálisra csökkentették a fonalveszteséget, ugyanitt az állandó hőmérsékletű víz adagolásával lerövidítették a műveletet. Újabban új festési eljárást dolgoztak ki, amellyel a világos színek festési ideje felére csökkent, az eddigi 4 óra helyett 2 órába telik. Mindezek eredményeként a festéde tervezett kapacitása felett termel, a munkások fizikai termelékenysége pedig 17,8 százalékkal lett nagyobb, mint a tavalyi esztendőben. Az alapos helyzetfelmérés révén a munkatermelékenység emelésének újabb tartalékait tárták fel a gyár más részlegein is. A matringoló részlegen például duplájára növelték a formátumokat, kétszeres lett így a félkésztermék nagysága, fele (Folytatás a 3. oldalon) Rigmányi László hírek - hírek - hírek - hírek - hírek- hírek - hírek - hírek • Hargita megye és a szovjetunióbeli Novgorod tartomány közötti baráti kapcsolatok keretében novgorodi turistacsoport érkezett megyénkbe. Vendégeink meglátogatják megyénk egyes városait, üzemeit, természeti ritkaságait. • Újabb, negyven lakosztályos tömbház építését fejezték be tegnap a Csíkszeredai Tudor Vladimirescu negyedben. • Gyergyószentmiklóson korszerűsítették a Horea utcát. Ezzel újabb sétánnyal gazdagodott a város. • Új karbantartó és javító műhely építéséhez lógtak hozzá a Vízgazdálkodási Vállalatnál. A korszerű gépekkel és berendezésekkel felszerelendő új helyiségben lehetővé válik a vállalatgépeinek helyi javítása és karbantartása. A Székelyudvarhely municípium háziasszonyainak örömére a lakosságot kiszolgáló pékség nyílt a Bethlenfalvi és a Törvényszék utcában. A fogyasztási szövetkezetekhez tartozó sütöde ropogós, frissen sült kenyeret szolgáltat a cserébe lisztet hozó vevőknek. • A székelyderzsi és muzsnai iskolák tantermei máris korszerűsítve, kifestve, tisztán várják az új tanév kezdetét. A munkákban a közég szakemberei mellett a szülők is hathatós segítséget nyújtottak. • Korszerűsítési munkálatok miatt szünetel a forgalom a Csíkszeredai November 7 utcának a Petőfi és Kalász utcák közti szakaszán. Az utca felső részére a Tudor Vladimirescu és a Rövid utcákon, a Testvériség sugárúton vagy a Coşbuc - Csütörtök — Kalász utcákon át juthatnak el a járművek. • Az 1877-es függetlenségi harcok színhelyein emelt emlékműveket keresik fel a csikkarcfalvi turisztikai expedíció tagjai bulgáriai jutalomkirándulásuk alkalmával. A pionírok — mint ismeretes — a múlt évi országos turisztikai expedíció nyertesei, tegnap utaztak el. A Csíkszeredai Molnár Attila, Margine Carmen — a 2-es szá mú líceum tanulói — és Keresztes Zámfira - az 1-es számú líceum tanulója —, kisiskolás képzőművészek, a megyei és országos képzőművészeti versenyek nyertesei, ugyanakkor tíz napos táborba utaztak, a Dîmboviţa megyei Caprioara-Moroienibe. K önürítős tehergépkocsival, tegnaptól pedig nagykapacitású (20 000 literes) Diesel tartály■ tehergépkocsival bővült a megyei Út- és Hídépítő Vállalat géppark is. Hírszerkesztő: Lupány István Augusztusi • Idén függetlenségünk centenáriumának és köztársaságunk 30. évfordulójának jegyében ünnepeltük Augusztus 23-át, felszabadulásunk örökfényű napját. Ez a tény újabbjelentőségteljes dimenziókat kölcsönzött az eseménynek, arra késztette az ország dolgozóit, románokat, magyarokat és más nemzetiségűeket, hogy minden képességükkel a haza felvirágoztatásáért munkálkodjanak, hogy töretlenül valóra váltsák a műszaki-tudományos forradalom ötéves tervét, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének pártprogramját. Ez az egységes törekvés, a helytállás, a férfias munka, s az ennek nyomán megszülető, hazafias büszkeségre késztető eredmények jellemzik leginkább a tegnap zárult hó- számvetés napot, szabadságunk 33. augusztusát. A fővárosi dolgozók ünnepi felvonulása, akárcsak megyénk dolgozóinak színpompás seregszemléje, híven kifejezte a párt és annak főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs körül szilárd egységben felzárkózott nép erejét, az összes dolgozók megmásíthatatlan elhatározását, hogy mindig követni fogják a párt tudományos, alkotó politikáját, amely egyedül hivatott arra, hogy biztosítsa az itt élő emberek jólétét és boldogságát, Románia nemzetközi tekintélyének szüntelen emelkedését. Az egyre kiemelkedőbb, ünnepköszöntő s munkasikerek eléréséért fáradozó munkásosztályunk újabb osztagai részesültek az életszínvonal-emelési program jótéteményeiből, augusztus 1-től kezdődően a bányászok, a gépgyártók és a fémfeldolgozók is nagyobb javadalmazást élveznek, ami ismételten példázza pártunk ember iránti nagyfokú gondoskodását. A csupán ebben az évben 3,5 millió dolgozót érintő javadalmazás-emelés még odaadóbb munkára ösztönöz, amelynek mind országos, mind pedig megyei viszonylatban meglátszanak az eredményei, több megye, köztük Hargita megye iparvállalatainak munkaközösségei határidő előtt teljesítették nyolc hónapi össztermelési tervüket. Az eredményes termelőmunkához nagy mértékben hozzájárult az RKP K8 Politikai Végrehajtó Bizottságának, Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével augusztus 8- án megtartott ülése, amely a hét hónapi termelés tanulságait elemezve, kijelölte azokat az időszerű feladatokat, amelyeket a pártszervezetek, az ipari egységek kollektívái figyelmük középpontjába kell hogy helyezzenek. Az ülés határozatai nyomán minden termelőegységben behatóbban foglalkoznak a munkatermelékenység pótlólagos növelésére irányuló program előírásainak teljesítésével, a műszaki-anyagi ellátás javításával, a termékek minőségi színvonalának emelésével, az egész gazdasági,a tevékenység hatékonyságának fokozásával. Mint minden esetben, ezúttal is tanulságosak voltak Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatásai. Pártunk főtitkárának értékes útmutatásait nemcsak a felkeresett egységek munkaközösségei kamatoztatják, az iparág más vállalatai dolgozóinak figyelmét is ráterelik a legidőszerűbb tennivalókra. Nicolae Ceauşescu elvtárs augusztus 3-i Zsil-völgyi, augusztus 11-i Garj megyei, augusztus 12-i Mehedinţi megyei munkalátogatása során gyümölcsöző véleménycserét folytatott a helyi párt- és állami szervek képviselőivel gazdasági vezető káderekkel, a gazdasági egységek dolgozóival, a helyszínen vizsgálta meg, miként teljesülnek az országnak ezeken a részein az RKP XI. kongreszszusának határozatai. Augusztus 17-i fővárosi munkalátogatásán pártunk főtitkára ismét megvizsgálta, miként halad a földrengés által sújtott épületek helyreállítása és megszilárdítása, újabb útmutatásokat adott a főváros további korszerűsítése és szépítése érdekében. Augusztus 20- án Nicolae Ceauşescu elvtárs megtekintette a fővárosban a Scinteia téri kiállítási komplexumban megrendezett áruminta vásárt és behatóan megvizsgálta, a fogyasztási javakat termelő (Folytatás a 2. oldalon) Borbély László Városaink rendjéért, tisztaságáért Városaink tisztasága, rendezettsége kapcsán nem ritkán hallani olyan véleményt, hogy tíz évvel ezelőtt több volt a virág, jóval kevesebb az elhullatott papír, sepertebbek, öntözöttebbek voltak a járdák, kevesebb volt a sár, a por az aszfalton, mint manapság, s ebből aztán az következik, hogy akkor volt az igazi, akkor volt olyan rend és tisztaság, amelyet már csak visszasírhatunk, mert újrateremteni nem tudunk. Nyilván, perbe szállhatunk ezzel a vélekedéssel, könnyen kimutathatnánk, hogy az eltelt tíz esztendő alatt milyen óriási változások következtek be, amelyek döntően meghatározzák városaink, településeink arculatát, statisztikai adatokat is segítségül hívhatnánk, amelyek amellett érvelnének, hogy lényegesen megnövekedett a zöldövezet összterülete, sokszorosával bővült a korszerűsített járda- és úthálózat hossza, felülete, rohamosan fejlődik a köztisztaságban használt géppark és így tovább, ha nem lenne a bevezetőben említett vélekedésben szemernyi igazság is. Mégpedig az, hogy városaink rendjének, tisztaságának érdekében még sokat lehetne és kellene tenni. Persze, nem úgy, hogy megszépítjük, idillizáljuk a voltat, hanem úgy, hogy megteremtjük ennek mai feltételeit. És ez korántsem csak a közüzemek feladata. Hanem mindnyájunké, városlakóké és azoké, akik itt naponta megfordulnak, dolgoznak, vásárolnak, hivatali vagy magánügyet intéznek, vendégeskednek. Az egyéné is tehát, aki tehet azért, hogy szemétkosárba kerüljön az eloltott cigarettavég, a fagylaltpapír vagy -pohár, az eldobandó csomagolóanyag, az elolvasott újság, aki tehet arról, hogy rövidítő ösvények ne szabdalják át a parkot, szárán maradjon a virág, ne törjön le az ág, vizes sár ne fröcsköljön a falra, jármű ne rongáljon feleslegesen ... Városi, municipiumi néptanácsaink évente tetemes öszszeget fordítanak arra, hogy még szebbek, rendezettebbek legyenek városaink. Talán azonban még mindig nem eleget arra, hogy minden igényt kielégítsenek. Igaz, egyszerre lehetetlen is lenne minden mellékutcát korszerűsíteni, járdásítani, minden kis területet ízléses zöldövezetté alakítani, azt viszont feltétlen megtehetnék, hogy okosabban, körültekintőbben gazdálkodjanak adott lehetőségeikkel. És nagyobb mértékben kellene támaszkodniuk mindebben a képviselőkre, egy egy utca, negyed lakosaira, fiataljaira, a közre tehát, amelynek korántsem mindegy, hogy városa, környezete mennyire szép, mennyire tiszta, mennyire rendezett, mint ahogyan nagyobb támogatást kellene kérniük a társadalmi és tömegszervezetektől is. Az egykori — úgy jó tíz év előtti — városkép már végképp a múlté, oktalanság lenne azt mai mércének tekinteni. Amit viszont érdemes lenne továbbvinni, az éppen a közösség, a közvélemény szerepét emelné ki abban, hogy városaink külső aspektusa maradéktalanul méltó legyen civilizálódó életünkhöz. Tábornegyed, Székelyudvarhely (Nagy P. Zoltán felvétele)